Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Mai számunkból; A KÍNAI NÉP MEGKEZDI AZ ORSZAGÉPITÉS ELSŐ ÖTÉVES TERVÉT (3. oldj — PAPOK TA­NVAJÁN — KIT KELL KUKÁK­NAK TEKINTENI? <6. old.) —- J ÉGTÖRÉS (7. old.) — A2í ÁR­OSON ÚJABB 53 CSALÁD VÁ­LASZTOTTA A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS ÚTJÁT (8. old,) X, ÉVFOLYAM, S3. SZÁM. ARA 50 FIT,T.tiR 1953 FEBRUÁR 8, VASÁRNAP IVagryobb segltségret a mezőg,azda$áj(ban kialakul« új versenynek ! A nyírbátori Lenin termelőszo­A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről iáin éti gondozása érdekóbeu ki­vetkezel munkában, kötelességtelje­sítésben nagyhírűvé lett tagjai olyan/nagyszerű, hazafias mozga­lom kezdeményezői lettek, amely­hez foghatóra nem volt még példa megyénk falvaiban. Velük együtt a nyírlugosi állami gazdaság, a kis- létai gépállomás, egész Nyírbátor termelőszövetkezeti község paraszt­jai versenyfelhívásaikkal olyan csatába hívták a falvak földműve­lőit, á Hat tenyésztői t, amelynek győ­zelmed a földek, a jőszágállomány magas hozamát hozzák majd az egész nép javára, boldogulására. A kibontakozó területi verseny fejlődésének minden jelensége, meg­annyi eseménye a legfényesebben példása*, miként alakul át, formá­lódik másmilyenné a falusi ember, hogyan lesz jó hazafiként a nép ügyének odaadó, lelkes harcosává. Egymást követő gyűléseken vitat­ják meg az ország gazdáiként az állami terveket, s mindazokat a lehetőségeket. amelyeket megra­gadva túlszárnyalhatják a tervek- lien eléjük állított célokat. A nyír­bátori Lenin tsz. izzóban gúla tű taggyűlésén például közösen ügy határoztak a szövetkezeti parasz­tok; búzatermelésük hét mázsás tervét kilenc mázsás termés eléré­sével teljesítik túl. S erre mit ha­tározott a kommunisták vezetésé­vel a Kossuth-brigád? Azt, hogy ők még ennél is nagyobb ered­ményt, tíz mázsás búzaátlagot ér­nek el területükön — mert van erre lehetőség! A szabad élet levegőjében ma­gasra nő, kivirágzik a dolgozó parasztember öntudata. Tudja, hogy ha Nyírbátorban, vagy Nyír- lugoson, de akárhol — többet ter­mel egy. vagy két mázsa termény­nyel földjein, nemcsak saját maga. de az egész nép boldogulását viszi előbbre. A versenyt egyre szélesítő százak és ezrek, a falusi emberek tömegei, mindenütt most azon törik a fejű hét: hogyan, milyen eszközökkel is szárnyalhatnák túl az eddigi ho­zamot, miként is gyarapíthatnák eredményesen a hazát? S ott van mellettük a párt, Rákosi elvtárs. Gerő elvtárs, akik tanácsaikkal se gí fenek, legutóbbi beszédeikben is útmutatásokat adtak. Ott van mellettük a szovjet emberek gaz­dag tapasztalatainak nagy kincses háza az új, élenjáró termelési mód­szerek kiapadhatatlan forrásaként. — S ezek az emberek, akik „kü­lön", magasabb terveket készítenek most a versenyszerzödések megkö­tésekor — az új, élenjáró módsze­rek alkalmazásának harcosaivá válnak 1 Bgy emberként határozták cl a nyírbátori Lenin termelőszö­vetkezetben is: egész kukoricásuk­ban, minden talpalatnyi rozsvete- sűkön elvégzik a pótbeporzást! A jánkmajtisi Petőfi tsz.-ben egyetlen tag sem akadt, aki ne lelkesedett volna atnellet, hogy bevezessék a hozamot növelő egyedi takarmá­nyozást, a háromszori fpjést tehe­nészetükben. Mert már ki is számí­tották: 2500 literesre tudják így emelni a tehenenként 1 fejési átla­got! A nyíregyházi Járásbaj», ahol éppen most készülnek válaszolni a nyírbátori járás versenyfelhívására, valósággal láziban égnek a szövet­kezetek. A verseny-fogadalmaik, egész esztendőre szőlő -hosszúlejá­ratú vállalások megszövegezésénél olyan Sökntoden ikerül felszínre a viták során, amely addig talán so­ha nem jutott a szövetkezeti pa­rasztok eszébe. A halmosbokori Uj illet, térmel'Öszöve ttkeszetben pél diául, amikor azon vitatkoztak, miként emel hetük 20 mázsáról 2f> uiAasára a kukorica átlagtermését,, úgy dón- töttek: ööszegyüjtilk a szövetkezet­ben található összes barorafífcrá- gyát, faliam irt, komposzttal keve- rik s felhasználják a fészektrágyá- aásboz. De nemcsak a nyíregyházi já- rágíbaja, a többi járásoklbain. is talál­kozni hasonló esetekkel, példákkal. Megmozdultok mindenütt a falvak telkesen terveznek w embereit, még lelkesebben látnak hozzá ahhoz a munkához, amellyel máris gazdag eredményeket mutathatnak fel. Mindezek mellett azonban rá kell mutatni, hogy nem becsülhetik le ezentúl sem a j árusok, falvaik ve* zetői a dolgozó parasztok e haza­fias mozgalmának irányítását! Sőt: mostmár — felmérve a mozgalom óriási jelentőségét, ismerve problé­máit — láthatják, hogy a területi verseny feibantalkazásához, teljes meghonosodásához minden eddigi­nél nagyobb Segítséget kall adniok. Elmondhatjuk, ezen a téren még nincs minden rendben. A mátészal­kai, váisórosnaményi, baiktai, nagy- kállói és kemectei .járásokból atóg érkezik hír már elkészült verseny- szerződésekről, jelentősebb kezde­ményezésekről. Persze ez a tény nem a-zt mutatja meg, hogy ezek­ben a járásokban talán Dem jő hazafiak a dolgozó parasztok, — hanem azt, hogy a párt- és tanács­szervek, a mezőgazdasági üzemek üzemi bizottságai, a Medosz-szervc. zeték, de nem utolsó sorban a DISZ.-, ak MNDSZ-szerveaetek is magukra hagyták, nem segítik a dolgozó parasztokat, félvállról ke­zelik e hazafias mozgalmat. Szem elől tévesztik azt, hogy a verseny kibontakozásán ak előmozdí fásával éppen aíz egész esztendei termelő munka sikereit, a begyűjtés sike­reit, a hozam növelésének sikereit — egyszóval a falvak teljes győzel­mét alapoznák meg! Haladéktalanul változtatni ketl mindenütt az olya® állásponton, hogy „a verseny a tömegek ügye, intézzék maguk’’! A párt­szervezetek kommunistáinak ott Íveli lenniök mindenütt, ahol a dol­gozó parasztok, traktoristák, állami gazdasági dolgozók megbeszélik egész eszteiidBi munkájuk kérdé­seit, Segíteniük kell, javaslataikkal élen kell jármok. Nem cselekedhet­nek másképp a tanácstagok, a falu tekintélyes emberei sem. A DISZ- szervezeték fiatal jóinak most kell megmutatwiok, milyen kezdemé­nyező erő rejlik a fiatalokban! Az MNDSz-szerveaetek asszonyai most tárhatják ország-világ elé: nagy dolgok véghezvitelére képesek az asszonyok is' — minit ahogy már sokszor bebizonyították a verseny során, hogy nem egyszer szégyent hoznak a versenytárs férfiakra! . Segítséget, nagyobb támogatást tehált a területi verseny széleskörű kibontakozásához. A falusi élet irányítói, wraetői sehol sem marad­hatnak el a dolgozók lelkesedése mögött, hanem legelői kell vinniök e nagyszerű ' hazafias mozgalom zászlaját! A Magyar Népköztársaság Alkot­mánya aonaik a szocialista elvnek alapján, hogy a legfőbb érték aiz ember, egész népünk közös ügyévé teszi a házasság, a család, az anyaság és a gyermek fokozott vé­delmét. Népünk tfz- és tíaezreUien egyre erősödik annak tudata, hogy a szocializmust építve — a maguk, családjuk, gyermekeik békés, bol­dog jövőjét építik, s éppen ezért erősödik foenuük a családi élet, a gyermek megbecsülése. Ugyan­akkor népköztársaságunk az anyák t\s gyermekeik védelmének törvé­nyes bi®tosítá«ávaik a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesz­tésével és különböző szociális jut­tatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, aa anya- és g’yermek'védelem színvonaiá na k emelését. Dolgozó népünk éleiszía- vonala felemelkedésével a házas­ságtkötós-ek és születések aránya zá­rna is jelentősen nőtt és lényegesen meghal adja a hátború előtti színvo­nalat, a csecsemőt!alanclóság ará­nya pediig a háború előttinek mint­egy felúre csökkent, Népi demokráciánk eddi? elért eredményei' lehetőséget nyújtanak .arra, hogy államunk a jövőbon még nagyohh segítséget nyújtson a csillád-, az a®ya- és gyermekvé- deleinTbetk. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a házasság, a csa­Iád intézményének megszilárdítása érdekében az anya- és gyermekvé- eleiem további fejlesztéséről a kö­vetkezőiket hatáix>zza : relmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyér- mek otDiioni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni. Ha a beteg gyermek X évűéi idő- sebb, de 6 évesnél fiatalabb, u dol­gozó anyát kérelmére, az otthoni ápolás biztosítására a fenti felté­telek igazolása esetén fizetésnél- leüli szabadságban kell részesíteni, az ilyen címen engedélyezett sza­badságok összes tartama azonban egy év alatt 30 napot nem halad­hatnak meg. Ha a gyermek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, az egyedülálló dolgozó nőt a szabadság tartamára táp­pénz illeti meg. Egyedülállónak azi a nőt kell tekinteni, akinek férje nincsen, vagy attól törvényesen el­vált, A munkáltató szerv vezetője kivételesen indokolt esetben 30 napnál hosszabbideig tartó fizetés- nélküli szabadságot is engedélyez­het, az így meghosszabbított időre azonban táppénz nem jár. h) Az a dolgozó anya. alti leg­alább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartásé teendői jobb ellátása érdekében ba- vonkint egy fisetésaéis&í' szárai, napra jogosult, feltéve, hogy * megelőző három hónap alatt iga­zolatlanul nem mulasztott. 3. INGYENES CSECSEMŐ KELENGYEJUTTATAS AZ ÚJSZÜLÖTTEKNEK 10G8. évi március 1-től kezdő­dően az állam minden újszülött gyermek részére ingyen csecsemő- kelengyét juttat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosí­tásra, akár nem. a) Az ingyenes csecsemőkelengye 400 forint értékű csecsemőcikket. (pelenka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz. A kelengyecsomagot az egy évien aluli csecsemők használatára szol­gáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium által összeállított jegyzék alapján, a kijelölt üzlet, állítja össze az anya választása szerint. b) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki a terhességével kapcsolatban előírt három orvosi vizsgálaton résztvett. 1953. évi április hó végéig az ingyenes ke­lengyét annak az Miyának is ki kell adni, aki csak* egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is, aki a három orvosi vizsgálaton koraszülés miatt nem vehetett részt, de a koraszü­lött gyermek életképes, c) Az ingyenes kelengyére jogo­sult utalványt a terhes nő lakhelyt szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtó bízott- sága adja ki a terhesség 0. hó uapjától kezdve, d) Á csecsemőkelengye a gyermek élveszületése esetén az anya hitei' donába megy át. e) A csecsemőkelengye ingyenc«! juttatásával egyidőben 1953. évi március 1. napjával megszűnik a pelenkára adott árengedmény fenn tartásának szükségessége. 4. KEDVEZMÉNYEK AZ INTÉZETI SZÜLÉSI KÖLTSÉGEKNÉL aj A társadalombiztosításba» akár «aját munkaviszonyuk alán (Fohßatd* a *. oldalon.) I. A teherben lévő nők és az anyák védelmének fokozása 1. A TEHERBEN LÉVŐ NŐK FOKOZOTT ORVOSI GONDO­ZÁS A Az egészségügyi miniszter bizto­sítja, hogy az állami ogéezségügyi szolgálat minden teherhen lévő nőt terhességi idege alatt legalább há­romszor ingyenes orvosi vizsgálat­ban részesítse, először lehetőleg a terhesség 3. hónapjának vége előtt, utoljára pedig a terhesség 8. hó­napjában , A gondozásban való részvétei biztosítása érdekében : a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesíteni. b) A jelen, határozaítital rendsze­resített ingyenes csecsemő'kelengyé- ben, továbbá nz emelt összegű anyasági segélyben csak aa az anya részesül, aki terhesgondozási könyvvel igazolja, hogy az orvosi vizsgálaton résztvett. c) A falusi szakorvosi szolgálat szülészeti és gyermcLi szakorvosi ellátását összesen 40 új járásra kel kiterjeszteni. 2. KEDVEZMÉNYEK A MUNKA- VISZONY KÖRÉBEN a) Minden miniszter azegéaaaég. ügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben har­minc napon belül szabályozza, hogy melyék azok a nők egészségére ár­talmas munkakörök, amelyekben nőket foglalkozta tini nem szabad. Ezekben a munkakörökben nőt újonnan alkalmazni 1953 március 1. napja után tilos. Az ilyen mun­kakörökben jelenleg dolgozó nőket pedig 1953 július hó végéig, más, nők számára alkalmas munkakör­be kell áthelyezni. h) Nőknek munkára való felvé­telét büntetés terhe alatt nem sza­bad megtagadni aizért, mert a nő teherben van. c) A terhes nőt, valamint a szop. tátós anyát a szülést követő har­madik hó végéig csak fegyelmi el­járás alapján, vagy saját kérelmé­re lehet elbocsátani. A teherben lévő háztartási al- kalmazwt+raalk a szülésig nem lebet- felmondani, kivéve, ba azonnali fel­mondásra okot adó körülmény me­rül fed. Ez 'esetben, ha az alkal­mazott a felmondást nem fogadja el, a járásbíróság dönt. d) A munka törvénykönyve ér­telmében (95. §.) teherben lévő r.öt a terhesség C. hónapjától kezdve és szoptató nőt a szoptatás 0. hónap. jáig: nem szabad nehéz testi, éjjeli, és túlmunkára beosztani; más hely­ségben végzendő munkára csak be- leegyeaésével lehet küldeni; —• kérelmére, orvosi vélemény alapján, állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, s az új munkakörben keresete nem le­het kevesebb, mint amennyi a& előző hat havi átlagkeresete volt. E rendelkezések végrehajtása ér. dekében az illetékes miniszterek iiy. egészségügy i miniszterrel és aa. M- ] le tété,-4 szakszervezettel egyetértés- ! ben 30 napon belül határozzák meg azokat, a munkaköröket, amelyek­ben terhes nő nem foglalkozta t- ha/tó. e) A terhes,. illetőleg szülő nőt, a munka törvénykönyve értékűében (97. §. 1. bek.) a sziltós előtt és a szülés titán összesen 12 heti sza­badság illeti meg, amely rendelle­nes szülés esetén hatósági orvosi javaslatra 4 héttel meghosszabbít­ható. A szülési szabadságot rendsze­rint a szülés előtt «te ntán két részt ben kell^teiadní. A dolgozó nő ké­relmére meg kell engedni, hogy a szülési sízaibadságot teljes egészé­ben a szülést követően vegye igény­be, ha a szülést megelőzően vég­zett munka orvosi vélemény sze­rint egészségének vesüflyeztetésévea nem ‘jár. f) Ha a. dolgozó nő gyermekét a vállalati, vagy a munkahelyhez kö­zeleső bölcsödében, vagy pedig kö­zeli lakásában szoptatja, m első hat iM'mapig naponta kétszer fél­órái, ezt követően a 9. hónapig na­ponta egyszer félórái szoptatási idő jár részére, amely a munka­időbe beleszámít ée arra áöagbér jár. Hu az anya gyermekét a munfcaíhelytöl b.'ivolahlxiső bölcsödé­ben vagy lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta két­szer háromnegyedórai, ezt köve­tően a 9. hónapig naponta egyszer háromnegyedóraii szoptatási idő jár részére, kívánságára pedig a napi 'kétszer háromnegyedóraii szopta­tási Idő .napi mésfél órában egy­szerre is kiadható. Ha a gyermek szoptatása az előbbiek szerint nem biztosítható, a dolgozó nőt kérelmére a szopta- lás érdekétien a munkáltató válla­lat (hivatal stl>.) vezetője legfel­jebb háromhavi fizetésnél kiül sza­badságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anyát, egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápo-

Next

/
Thumbnails
Contents