Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
*» k lJ u A P 105 3 FEBRU.U5 S, VA SAHN AP A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről (Folyt at át as 1. oldalról.) jén, akár férjük jogán részesülő nők Intézeti szülési költségeit teljes mértékben ti társadalombiztosítást szervek viselik. b) Az intézetekben (kórházban, klinikán, szanatóriumban stb.) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kötelező ápolási díj felét fizetik csupán, a szülőotthonokban napi 10 forintot, 5. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JUTTATÁSOK n) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt, az anyasági segély mellett. terhességi és gyermekágyi segély is megilleti, 12 heti munka bérének megfelelő összegben, amennyiben pedig a szülési szabadságát míuihosszabbttotlAk (2. ej pont), a tneghosszabbítús időtartamára — legföljebb további négy hétre — is jár a terhességi és gyermekágyi segély. Ha az anya uem áll alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra igényjogosult dolgozó, b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953. évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi 500 forintról 600 forintra, az első gyermek után 700 forintra kell felemelni. c) A mezőgazdasági társadalombiztosításba bevont dolgozó n ők, akik a terhességi ős gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi 1300 forintos segély helyett 1953 március 1-töl kezdve 1400 forintot, az első gyermek után 1500 forintot kapnak. i) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi ősszegben kapja. 1953. évi április hó végéig a felemelt anyasági segély jár annak az anyanak is, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton, A féléméit anyasági, segélyt kapja az az anya Is. aki koraszfllés miatt nem vehetett részt a három orvosi rizsgálatná’ e) A terhességi és gyermekágyi illetőleg anyasági segély teljes összegben megilleti azt a dolgozó hőt, aki a »eg«ly esedékességét megelőző kőt éren belül összegen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a 9 hónapot azért nem érte el, mert munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hosszabb Ideig iskolai tanulmányokat folytatott, vagy tanfolyamon vett részt A segély fele összegét abban az esetben is megkapja a dolgozó nő, ba két .'■ven belül legalább 6 hőnapon át betegség esetére biztosítva volt. Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár a fenti rendelkezéseket a férj munkaviszonyára kell alkalmazni. 6. KITÜNTETÉS A, Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, alldik hat, vagy több gyermeket hoztak világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésének kifejezéséül minden évben a Nemzetközi Nőnapon (március 8. papján) ,,anyasági érdemérem’‘-et adományoz. Azokat az anyákat, akiknek hét vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kell részesíteni. 7. KEDVEZMÉNYEK A LAKÄS- JUTTATÄSOKNAL A családalapítás előmozdítása érdekében az újonnan épülő vagy a megüresedő lakásoknak mintegy húsz százalékát fiatal házaspároknak kell juttatni, ha egyébként a lakás kiutalására érdemesek. — Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgáltat! lakások kiutalására Is. II. Családi pótlék A családi pótlék folyósításának jelenlegi rendszere 1953 évi március 1-től kezdve a következőik szerint módosul: 1. A háromnál több gyermek utón járó családi pótlék összegét st következők szerint kell felemelni: Háromgyermekes családoknál a jelenlegi 135 forintról ISO forintra, négy gyermekes családoknál a jelenlegi kétszáztíz forintról 260 forintra, ötgyermekes családoknál a jelenlegi háromszáz . forintról 350 forintra, a hatgyermekes Családoknál a jelenlegi 405 forintról 450 forintra, 7 gyermek titán havi 500 forint, 8 gyermek után havi 680 forint, 9 gyermek után havi 810 forint, 10 gyermek után 975 forint, 11 gyermek után 1.155 forint, 12 gyemnek után pedig 1.330 forint családi pótlék jár. Minden további gyermek után havi 210 forinttal emelkedik a családi pótlék. ' 2. A két gyermek utjjtn járó családi pótlék összege változatlan, havi 75 forint. 3. a) Az egy gyermek utáni családi pótlók megszűnik, kivéve uz egyedülálló anyánál, akinek cgy gyemnek után is kell havi ült forint családi pótlékot folyósítani. Ti) A feleség után családi pótlók nem jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szó. 1 ótörvényerejű rendelet; szerint járó házastársi pótlók azonban uy ligeti jins* aa előírt föltételek mellett továbbra is megilleti. 4. A csaMtlí pótlékra a dolgozónak addig van igénye, amíg a gyermek 16 éves korát eléri. Ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat, vagy ipád tanuló, az igény, jogosultság a gyermek 18. életévének betöltéséig jár. 5. Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek után, aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá az olyan ipari tanuló utáa aam, aki III. tanulóiiitézetben nyert elhelyezést. 6. A minisztertanács kiterjeszti a családi pótlókra való jogosultságot 1053 évi március hó 1. napjától kezdve az önálló termelőszövet, kezetek & 'a III-as típusú termelő, szövetkezeti csoportok tagjaira, amennyibe i 3, vagy ennél több 10 éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet tel. jesítettek. Ha az anyának saját tagsága után jár a családi pótlók, 80 munkaegység igazolása elegendő. 1953 éri március hó 1-töl jogosultak a családi pótlékra a község) (városi) legeltetési bizottságok állandó alkalmazásban álló pásztorai le, ha 3, vagy ennél több 10 éven aluli gyermekük van. Ugyan, azon gyermek után ugyanarra az kiőre családi pótlókat csat egy dolgozó kaphat. A term elősző veükozeti (tszcs.) tagok, valamint a községi, városi legeltetési bizottságok állandó alkalmazásban álló pásztorai részére járó családi pótlék összege: 10 éven aluli 3 gyermek után havi 144 forint, 10 éven aluli 4 gyermek után havi ÜOS forint. 10 éven aluli 5 gyermek után havi 280 forint, 10 éven aluli C gyermek után havi 360 forint, — Minden további 10 éven aluli gyermek után havi 60 forinttal emelkedik a családi pótlók. A családi pótlékot a Saaikszerve- aeti Társadalombiztosítási Központ (SzTK) folyósítja. Az anyák és gyermekek egészségügyi ellátásának fokozása 1, AZ INTÉZETI SZÜLÉSEK jdeulegi 42 százalékos arányit az ágyszám növelésével és a szülőotthonok jobb ki h asznál ásá val az 1953 év végéig legalább 00 százalékra kell emelni. A egészségügyi minder 1957. év vésőig biztosítsa annak lehetőségét, hogy minden szülés intézetben történhessék. 2. A CSECSEMŐ- ÉS GYERMEK- BETEGSÉGEK EREDMÉNYESEBB GYÓGYÍTÁSA ÉRDEKÉBEN: t) A* 1954 év végéig 20 százalékkal kéül növelni a rendelkezésre álló gyermekbórhánl ágyaik számát b) A gyermekek kötelező védőoltását a maii himlő- és diftériaoltások mellett az 1953 évtől kezdődően ki kell terjeszteni a szamárköhögés ellen a diftória-oltáesal együtt történő kombinált oltásra, emellett az 1953 évben egyes területeken, az 1954 évtől pedig országosan be kell vezetni a hastífusz elleni kombinált oltást is. 3. A CSECSEMŐK ÉS KISGYERMEKEK TKJELLATASÁNAK MEGJAVÍTÁSA érdekében fokozni keH az anyatejjel való ellátást, továbbá 1954. évi április hó végéig új tejporgyárai kell létesíteni. 4. A BÖLCSŐDÉK ÉS CSECSEMŐOTTHONOK FEJLESZTÉSE érdekében: a) A bölcsődei férőhelyek számát az 1954. évig a mainak közel kétszeresére kell növelni, az átlagosnál nagyobb mértékben kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák elhelyezésére szolgáló idény- bölcsődék férőhelyeit. Az építőiparban dolgozó nők részére az egy évnél hosszabb ideig tartó nagy építkezéseken jvándor- bölcsődéket kell létesíteni. h) Jelentősen fejleszteni kell a bölcsődékben nynjtott gondozás minőségét. Ennek érdekében minden 10 gyermek ellátásához gondozónőt keH biztosítani és növelni kell a kisegítő személyzet létszámát is. A gyermekek huzamosabb elhelyezésének lehetővé tétele érdekében a bölcsődéket 13, Illetőleg a szükséghez képest 16 órán keresztül kell üzemben tartani, a gondozónők munkaidejét pedig a lehetőséghez képest napi 8 órára kell csökkenteni. 5. AZ ÓVODÁK ÉS AZ ISKOLAI NAPKÖZI OTTHONOK FEJLESZTÉSE a) Az óvodák és óvodai napközi otthonok férőhelyeinek számát az 1952. évi 80.ÜUÓ-ről az 1953. évre 1 l9.(XK>-re keli emelni, amelyből 94 300 területi és 24.200 üzemi férőhely. b) Az iskolai napközi otthoni hálózatot vidékre is ki kell terjeszteni és a férőhelyek számát a mai 15.000-ről az 1953. évben országosan 20,000-rel, tehát összesen 3őj000-re kell emelni. 0 AZ UJ BÖLCSŐDEI ÉS ÓVODAI FÉRŐHELYEKET főleg a jelentős új ipari településeken kell létesíteni. Az új háztömbök tervei a tömb lakói gyermekeinek részére szükséges bölcsőde és óvoda tervét is tartalmazzák. Falun elsősorban idénybölosödói és napközi • otthonokat kell szervezni, a szükségletnek megfelelően egy-öt hónapos, átlag 3 hónapos Időtartamra: Az Idény bölcsődéket és idényóvodákat elsősorban az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezeti községek és városok területén keli létesíteni. Mintegy háromszáz gyermeküdülői férőhelyet az üdülés befejezése után téli gyermekszanatóriumként kell hasznosítani. T. AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI SZOLGALAT MUNKÁJÁNAK MEGJAVÍTÁSA érdekében az ország egész területének védőnőkkel való ellátását úgy kell fokozni, hogy az 1954. év végére minden ötezerötszáz lakosra egy védőnő jusson. a) Az egészségügyi védőnők bérét átlagosan nyolc százalékkal, tehát a mai havi kétszázötven Ft. átlagfizetésről nyolcszáztíz Ft-os, a külterületi védőnőkét pedig nyolcszázhatvan Ft-os átlagra kell felemelni 1953. évi március hó 1-től. b) A szülésznőket be keU vonni a terhpsgondozásba. Ezzel kapcsolatban az 1953 március L napjától kezdődően fizetésüket átlagosan ötven százalékkal kell fel* emelni s ezen belül a béreket a | körzet lélekszámától függően kelt ! megállapítani. I 8. Az egészségügyi minisztérium az orvosegészségügyi szakszervezet és a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége bevonásával szervezzen IV Az egyedülálló anyák 1. A lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága a társadalmi szervek közreműködésével nyújtson megfelelő segítséget ali hoz, hogy a házasságon kívül szü- letett, vagy születendő gyermek apja a gyermek anyjával kössön házasságot, vagy ha ez nem lehet- séges, a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal Ismerje el magáénak. 2. A minisztertanács egyidejűleg rendelettel intézkedik a gyermek- tartás és a szülő nő ellátásának fokozottabb biztosítása, valamint a gyermekek és anyák bírói jogvédelme Iránt. A jövőben érvényesített tartási Igények esetében tar- tásdíjként legalább olyan összegét kelj megállapítani, mely eléri a artásra kötelezett átlagos keresetének húsz százalékát. Ennél alacsonyabb lartűsdíjí) t a bíróság csak abban az esetben állapíthat meg, ha a tartásra kötelezettnek legalább két más olyan gyermeke van, akiknek tartásáról gondoskodnia kell. 3. Ab olyan házasságon kívül született gyermeket, akinek tartása másként nem biztosítható, az anya kérelmére az állam gondozásban részesíti. V. A gyermek t< Az anyák és gyermekek védelmének fokozása, anyagi és egészségügyi helyzetük megjavítása, a többgyermekes családok támogatása érdiekében az állam jelentős anyagi kötelezettséget vállal. MéL lányos, hogy e kötelezettségekben nagyobb airönybain vegyenek részt a gyermektelenek, nőtlenek és haja dánok, akiket nem terhelnek a gyermekek nevelésével kapcsolatos költségek. Ezért az 1953 évi március hó 1. napjától kezdve keresetük, jövedelmük négy százalékának megfelelő adót kell fizetni a 20-tól 50 éves férfiaknak és a 20-tól 4ö éves nőknek, ha nincs élő (akár széleskörű tanfolyamokat, előadásokat, kiállításokat, adjon ki tájékoztatókat, amelyeken keresztül az anyák a terhességgel ós a gyermek gondozásával kapcsolatos alapvető ismereteket megszerezhetik. fokozottabb védelme 4. Az örökbefogadás előmozdítása, érd elvében a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény biztosította, bogy az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekekkel mindéu tekintetben azonos elbánás alá esik. 5 Terhes női otthonok létesítése,-., Az 1951 év végéig teljesen meg keli szili nbetűi ;i szülészeti intézetekben az egyedülálló anyák ellátásának; jelenlegi „házi terhes” rendszerét. a) Budapesten az 1953 évben hetven, Sztálin városban és Miskolcon pedig ;iz 11)51 év végéig s&fe* száz férőhelyes terhes női otthonokat kell felállítani, amelyekben az egyedülálló anyák — elsősorban dolgozó nők — a terhességük utolsó hóna [íjában és a szülés után nyolc hétig tartózkodhatnak. b) A terhes nők otthonaiban a dolgozó anyák napi tíz forint térítést fizetnek. Ha az anya keresete (terhességi segélye) a heti 150 forintot uem haladja meg, a dijat az otthont fenntartó tanács vógrehajtúbraottsága legfeljebb > ölven százalék erejéig mérsékelheti. A díj teljesen elengedhető a-z olyan egyedül álló anyáknak, akik családi! körülményeik miatt kénytelenek az otthont igénybevenni és keresetük, jövedelmük nincs, Jenek adója vérszerinti, akár örökbefogadott) gyermekük. Az a szülő, akinek gyermeke 20. életerőnek betöltése után halt még, mentes az adófizetés alóL Mentesek továbbá a néphadsereg és : az államvédelmi hatóság zsoldillet- ményt élvező tagjai és azok feleségei, a legalább hetvenöt százalékos hadi- és háborús polgári rokkantak, továbbá a 20—24 éves férfiak és nők addig, aimig Iskolád (egyetemi, stb.) tanulmányaikat folytatják. Az adóra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter tanács egyidejűleg rendelettel állapítja meg. Küzdelem a magzatelhajtás ellen Bár népköztársaságunk sokoldalú támogatásban részesíti a több- gyermekes családokat és évről-év re számottevően fejleszti az anyák és gyermekek gondozását és védelmét, egyes leltei ismeretlen orvosok, szülésznők és burozslók közreműködésével — főleg a faiun — még mindig gyakori a magzatelhajtás. — Ezért «B állami és társadalmi étet minden területén fokozni kell a küzdelmet a magzatelhajtás ellen, amely súlyosan veszélyezteti az anyák és az egész nép egészségét, rombolóan hat aa erkölcsre és a családi életre. Az igazságügyi miniszter térj esz- szén élő javaslatot a magzatelhajtásban résztvevő orvosokat, szülésznőket ós kuruzslóteat sújtó büntető rendelkezések megszigorítására. A minisztertanács felhívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a Magyar Vörös Keresztet és a többi társadalmi szervezetet, hogy fokozzák a magzatelhajtás elleni társadalmi harcot. Felvilágosító arankájukban hangsúlyozzák, hogy a törvény a magzatel- bajtót, vagy elhajtató anyát is bünteti, továbbá, hogy a magzatelhajtás elleni küzdelem az egész nép iigye, amely elősegíti az egyén és a család egészségét és boldogabb életét. E határozat az 1953. év március hő 1. napján lép életbe. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívja az összes hatóságokat, társadalmi szervezeteket, a vállalatok és hivatalok vezetőit, hogy építve a népköztársaságunk által a családok, anyák és gyermekek részére biztosított széleskörű gondoskodásra, e határozat maradéktalan végrehajtásával segítsék elő az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését, a házasság és család intézményének további megszlláirdítását. Erős, egészséges új nemzedék felnevelésével egész népünk boldog Jövőjét segítsük biztosítani. Rákosi Mátyás $. te., * minisztertanács elnöke.
