Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

N É P L A l1 11)53 FEBRUÁR G, PÉNTEK «> pabtépítés ___* A nagyhalászi keiidergyár agitációs munkájának tapasztalatai Az agitációs munka pártunk te­vékenységéinek, mindennapi munká­júinaik elszakíthatatlan része. A tő. megek megnyerése, harcba vitele pártunk, kormányunk célkitűzései­nek, határozatainak megvalósítá­sáért harcedzett, a marxizmus-le­ni nizmus terén jártas agitátorokat kíván. Ez vonatkozik a nagyhalá­szi kendergyár népnevelőire Is, Az üzem nem teljesítette 1952-es évi tervét A pártszervezet, bár felfi­gyelt a tervteljesítés hiányossá­gaira, Inkább az „objektív" nehéz­ségeket koreste a politikai munka fogyatékosságainak elemzése és megvitatása helyett. Természetesen sok nehézség gátolta a mul'tévl tervteljesítést Hivatkozni lehet a tröszt szervezetien munkájára, a szárító épí(kenéséinek lassúságára, Stb. Mindez azonban nem menti a pártezervcsxüet meglévő hiányossá, gaiért, elsősorban a íwliükai ne- velömmika elhanyagolásáért. A kendergyárbau már a múlt évben megtették a kezdeti lépése­ket. A Politikai Bizottság 1050. novemberi határozatának megfe­lelően. kiépítették a népnievelőháló- aalot. A párttagok, tagjelöltök, szakszervezeti bizalmiak, sztahano­visták és más élenjáró dolgozók al. kotiták a népucvelőhátózatot. Sol raliban ott találtuk II. Kovács Erzsébet, »Szegedi ltozália, Lököa Ilona sztahanovistákat, akik mint párttagok és élenjáró dolgozók nem­csak szavaikkal, hanem magatartá­sukkal is mozgósították dolgozó társaikat a többtormelésre, a „ter­melj ma többet mint tegnap" — mozgalom megvalósítására. A tilolő üzemrész, ahol ilyen népnevelők dolgoztak, szép eredményt ért el. Azonban a múlt év végefelé meg­torpantak a népnevelők, megakadt a tervteljesítés is. 1 od I g ekkor kot­lett volna a legkeményebben har­colni az övi terv teljesítéséért. A száraz nyár a konderrostokut rá­aszalta a kórokra g ez alaposabb áztatást, szárítást kívánt, hogy könnyebb legyen a törő és tilolő munkája. Nem minden esetben történt ez meg így, a törők és ti- .lolók nem egyszer „munitoanéiliktil voltak”. A pártszervezet vezetősége megkésve tárta fel a nehézségeket a népnevelők előtt, hogy aao-k jó agitációs munkájukkal és tetteik­kel jobb munkára serkentsék a régi és új dolgozóikat. — Az új évben új életet kez­dünk — mondotta Gállk István párttitkár elvtárs. — Nagyobb gon­dot fordítunk a muakaversenyre, jobban irányítjuk a szakszervezet munkáját. A szakszervezet meg­szervezte a versenyt január elején. -V népnevelők munkája új lendüle­tet vett, dolgozóink megtették áp­rilis 4. tiszteletére a felajánlásai­kat. — Lökös Ilona sztahanovista is népnevelő megígérte: két kilóval emeli napi teljesítését és munka, módszerét átadja két százszázalé­kon alul teljesítő fiatalnak. A ti- lolótizem öt népnevelője hasonló vállalást tett. Betartják ígéretü­ket ! Segítik a gyakorlatlanabb dol­gozókat, melynek hatása máris mu­Kamarás János elvtárs látta, hogy a Toros-brigád egyes dolgozói, melynek ő is tagja, sokat járkál­nak munkaközben. Megbírálta a brigád tagjait. Elmondotta: április 4-re, felszabadulásunk ünnepére tett felajánlását a brigád csak ak­kor teljesítheti, ha minden percét és óráját gazdaságosan használja ki. „Minden kiló többlet-termeléssel üzemünk terv-teljesítésének idejét hozzuk közelebb. Azzal erősítjük hazáinkat, hogy nemcsak polgári, hanem honvédségi szükségletet is igyekszünk kielégíteni a több fél­kész anyaggal”. A hattagú brigád javított munkáján. Egy hét alatt 10 mázsával növelte teljesítményét. Az üzemi népnevelő munka fon­tosságát bizonyítja Móritz Jolán kétszeres sztahanovista esete is. Móritz elvtársnő a sikerektől ön­telt lett. Válogatott az anyagban, munkahelyét elhanyagolta és néni segítette a gyengébb dolgozókat. Mű­vezetője figyelmeztetését fölénye­sen igyekezett visszautasítani, a népnevelőkre sem hallgatott, így a párbtsltkár ós az Igazgató elvtárs beszélgettek aztán vele. Az állan­dó ós szívós felvilágosító munkára még az élenjáró dolgozóknak is szükségük vau, mert különben könnyen utat talál hozzájuk az ellenség, különösen a klerikális reakció hangja. Ezt bizonyítja ép­pen Móritz Jolán esete Is. De kü­lönösen nagy gonddal kell törődni az újonnan bekerült dolgozókkal. A népnevelő munkában résztvesz. nek a békebizottsáig tagjai is. — Gönczi János békebizottsági tag elmondotta a béke-kisgy ülésen, hogy neki személy szerint mit jelent a felszabadulás. „Ezért az új életért harcolni is kell — mondot­ta — és április 4 tiszteletére vál­lalta, hogy 1 mázsával túlteljesíti eddigi eredményeit a kender-törés­nél. A brigádok csatlakozták a fel­ajánláshoz. Simon István törés brigádja már megvalósította fej. ajánlását. A szemléltető agitáció terén vannak jó tapasztalatok. Az üzem lógósainak Tompa Gábor a rétne. Tompa elvtárs ceruzája könnyen fog és a késönjáró munka­kerülő, igazolatlanul hiányzó ha­mar rákerül a faliújságra. Azon­ban a szemléltető agitáció sokféle lehetőségét csak most kezdik fel­használni. A párttitkár elvtárs résztvetí nemrégiben a Nyírbogdá- nyl Ásványolajipart Vállalatnál rendezett t a paszta la t cseré n. Azott tatkozik. Kiss Anna két hete került az üzemrészbe és a kezdeti 10 kiló helyett m.t inár 35 kilót tilol na­ponta., így rövidesen eléri a napi normát. látott „Olajmunkás“1 faliújság nyo­mán megszervezte a „Rostmunkás” faliújság szerkesztő bizottságát. Ennek vezetője Nagyidai Béla elv- társ lett. A karikatúrákat Tompa Gábor elvtárs készíti, aki ezután még következetesebben harcol raj­zaival a hibák ellen. Gálik elvtárs résztvetí a kemc- cset népnevelői tájértekezleten. A párt vezetőség megbeszélte az ott el hangzottak ut és elhatározták, hogy a népnevelői íúlózatoi átszervezik, s így minden ö—0 dolgozóra jut egy népnevelő. A népnevelők összetéte­lét a fejlettebb póttagok, pártonkí- vül'iek bevonásával javítják meg. Az üzemi agitáció mellett kisgyíi- tfecket, röpgyüléseket tartanak a községben. Ezt a megbízatást ed­dig csak a művezetők, vagy a bé- kebizottságok vezetői kapták. Ez­után fokozott gondot fordítanak a népnevelők politikai, eszmei színvo­nalának emelésére, agitációs mun­kájuk irányítására. Ezáltal egyre többen válnak alkalmassá kisgyülé­sek tartására, csoportos megbeszé­lések levezetésére is. A pártvezetőség nem segítette eddig a népnevelőket megfelelő he­lyi érvek feldolgozásával. Ezért legtöbbször általánosságban folyik az agitáció. Megfeledkeznek az üzemben, községben elért eredmé­nyekről, építkezésekről, stb. Sok fiatal, még a népnevelők nagy része is, csak a többtcruielés- ben látja a haza védelmét. Megfe­ledkezik a honvédség erősítéséről — az üzemben szervezett szabad­ságharcos kiképzés jelentőségéről is. Kern elég harcos a népnevelő munka. Inkább az üzemen kívül ke­resik az ellenséges befolyást, holott az üzemben is megtalálható, külö­nösen a klerikális reakció, és a saociáldemokratiamus hangja. Sok­szor hangoztatják például a laka­tosüzem dolgozói: nem sokat érnek az átképzések. A régi sza>bmuniká- sokat meg sem közelítik az új szak­munkások, stb. Állandóan résen kell állni a népnevelőknek, hogy leleplezzék a szociáldemokratiz. mustr-k ezt a veszedelmes, fej'ő- déseílenes agltáclóját. ■ Az üzemi pártszervezet vezetősé­ge Ismételten tanulmányozza át a Politikai Bizottság agitációs mun­káról szóló 1050. novemberi hatá­rozatát, a Központi Vezetőség múlt év jtlniuS 27-1 ülésének anyagát. Ezek útmutatásainak következetes alkalmazásával javítsák tovább az üzemi agitáció munkáját, harcol­janak tervük maradéktalan teljesí­téséért. Az április 4-i felajánlások teljesítését a népnevelők nem engedik „elaludni“ Javítsa meg munkáját a nyírbátori dohánybeváltó DISZ-szervezete A nyírbátori DlSZ-értekezleteken már egész megszokottá ráüt, hogy örökösen a dohánybeváltó DISZ- Nzervezetót említik meg rossz pél­daként. Magam is DISZ-ftatal va­gyok, a Néplap levelezője, ezért igen érdekel, hogy ml lehet ennek az oka? Egyik nap meglátogattam a dohánybeváltói fiatalokat és el­beszélgettem a DISZ-veze tőséggel •is. Vágó Júlia DISZ-titkár elmond, la, hogy „nem a legjobban műkö­dik” DISZ-szervezetük. Talán G—8 hónapja lehetett DISZ gyűlés. — Nincs vezetőség, hanyag a propa­gandista, s elaludt a szervezeti ölet, gyenge a DISZ-oktatás. „Mégis mi vau?“1 — kérdem. „Egy jó tánccsoport!” — válaszéit az elv­társnő. Természetesen a kultúrmunkát, a táncot sem szabad Lebecsülni, de nekem Farkas Mihály elvtárs sza­val jutottak eszembe. Az, hogy több helyen a DISZ-szervezetek kultúr, egyesületekhez hasonlítanak, nem pedig a dolgozó ifjúság harcos szer­vezetéhez. így vagyunk ezzel a nyírbátori dohánybeváltóban is. Az üzemi ifjúság vezetői nem tartják szívügyüknek a fiatalokkal való tö­rődést Példa erre, hogy még a DISZ-bélyegeket sem osztják szét. így egy-egy ifi 5 hónappal is el­maradt Somogyi elvtárs április óta nem kapott bélyeget. Ezért elsősor- l»an a titkár, de vele együtt a gaz­dasági felelős is hibás. Csak Ígér­getnek, sőt a bírálatért meg is ha­ragszanak. Vágó elvtársnő az őt ért bírálat óta a párttltkúr elvtárs­nőt valósággal kerüli. Pedig így nem tudja megjavítani a DISZ- szervezet életét. Eddig még nem dolgozták fel a DISZ országos értekezletén elhang­zott beszédeket. így a szervezet nem adhat segítséget a fiataloknak termelési eredményeik megszilárdí­tásához, fokozásához. Olyan kiváló ifik is dolgoznak az üzemben, mint Gersmájer Júlia, Naigy Erzsébet vagy Czakó Erzsébet csoportja, aldk rendszeresen 100 százalék fe­lett teljesítenek. Azonban akad olyan ifjúsági csoport, amelynek j teljesítménye hullámzó. Murva Er. zsébet csoportja sokszor hullám­völgybe jut a termelésben. Elférne náluk a munkamódszer-átadás, ta­pasztalatcsere magszervezése. Nem segíti elő a DISZ-vezetőség a mim. kaverseny szervezését a fiatalok között- Nem gazdája az április 4-1 felajánlások megszervezésének, a kezdeményezések megvalósításának. Sok a javítanivaló, hogy az üzem­ben egészséges, harcos DlSZ-szer- vezet működjön. Ahhoz, hogy a h'- bákat kijavítsák, az is feltétlenül szükséges, hogy a járási DlSZ-bi- zottság a helyszínen adjon gyakor­lati segítséget a szervezetnek és ne telefonom keresztül instruálja az üzem DISZ vezetőségét. Az űzetni pártszervezet vezetősége pedig több vezetési tapasztalatot adjon át az Ifjúság vezetőinek. Türelmesen kell nevelniük a fiatalokat, hogy edzettebb segédcsapata legyen a DISZ-szervezet az üzemi pártszer­vezetnek. Hcmkovtzki Péter, Nyírbátor. Iskola és család a fegyelemért Nem egyszer jönnek a szülők az iskola igazgatójához, nevelőjéhez, úttörő csapatvezetőjéhez ezzel a kéréssel: „Ugyan tessék mái- mon­dani, mit csináljak a gyermekem­mel? Nem bírok vele, nem tanul, rendetlen, goromba”. Igen helyes, hogy a szülők tanácsot kérnek a nevelőktől. A hiba azonban az, hogy már akkor szólnak, amikor valami nagyon „rossz fát” tett a gyerek a tűzre, vagy olyan bizo­nyítvánnyal ment haza, amely egy­általán nem válik dicséretére. Is­koláink egyik fő kérdése ma n fe­gyelem. Ezzel van a legtöbb baj, kezdve a reggeli pontos érkezéstől. Háromnegyed 8-ra kell az iskolába megérkezni és sajnos, nem cgy-két esetben találunk még negyed 9-kor is iskolás gyermekeket az utcán, akik nyugodtan sétálnak be, — különösen a bejáró középiskolás diákok. Az órák alatt is előfordul­nak rendellenségek. Ezen a téren nevelőinknek nagyon sok tennivaló­juk van. A legfontosabb: tervszerű legyen nz órájuk, legyenek követ­kezetesek. A fegyelmet meg kell kö­vetelni. Egyformán és egységesen kell megkövetelni bizonyos dolgok elvégzését, például a hfizlfeladat feladását, vagy számonkérését. Ugyanakkor az órát érdekessé ked tenni, le kell kötni a gyermek fi­gyelmét, fel kell kelteni benne az érdeklődést. Fegyelmet tartani nem azt jelenti, hogy kiabál a nevelő: „A kutyafáját, lesztek már csend­ben!” Ennek rendszerint az a kö­vetkezménye, hogy teljesen felborul a rend. Feltétlenül fontos a nevelőtestü­let egységes állásfoglalása a neve­lés kérdésében. Ha az egyik nevelő megköveteli a fegyelmet, a másik nevelő nem, nem sok eredmény-e lesz a munkáknak. Nem szabad megalkuvóknak, elnézöknek len­nünk, hogy „jó báesi’’-nak nézze­nek, tartsanak valakit a diákok. Nevelőink nagyrésze helyesen fe­gyelmez. Kétségkívül vannak még, akik nem látják új fegyelmezési módszerünk jelentőségét, — de szerencsére — egyre kevesebben. Nemcsak a nevelő feladata, uogy fegyelmezett magatartásra nevelje a gyereket, s hogy új mődön ne­veljen. A nevelő megpróbálja szép szóval meggyőzni a gyermeket, s ma már ügy látszik, használ. Azonban rövid idő múlva újra azt tapasztalja, hogy neveltje a régi. Ilyenkor, ha utánanézünk, rend­szerint észrevesszük, hogy a gy-er- meket otthon verik, az iskolával ellentétes nevelést kap. Gondoljuk meg jól, mit jelent ez a gyerek számára! Vannak szülők, akik az: állítják: „Azért verem meg, mert szeretem, mert azt akarom, hogy ember legyen belőle!” Vájjon „sze- retetböl” ver-e? Nem, egyáltalán nem. Csak egy példát. A gyermek este odamegy édesapjához és arra kéri, adjon neki egy forint ötvenet holnap mozira. Az apja nem a leg­finomabb formában tudomására hozza, hogy nem ad: „Nekem nincs pénzem, — kérj anyádtól”. Az anya visszaküldi az apához, így tologatják, s a végén, „Hallgass, fiam, ne bosszants, mert kapsz egy nagy pofont’’. El is cserdül az a gyermek arcán. Egyes szülők, ha a gyermek útbaáll, megverik, ha egy kanalat leejt, megverik, ha a „kicsi” megsüti az ujját, megve­rik. Mindig ugyanazt a lelketlen büntetést adják. Vájjon gondolt-e arra az édesapa, vagy édesanya, hogy amikor az első pofon elcsat­tan, pontosan a dacot, ellenkezést váltja ki a gyermekből? Legnagyobb megalázás a gyermek számára a verés. Akiket veréssel nevelnek, azok legtöbbször felnőtt korukban is viselik jellemükben ennak hatá­sát. Mit Is tehet egy kisgyermek a felnőtt súlyos kezével szemben? Semmit. Ártatlan, védtelen. Ebben niesen semmi „felemelő” — vagy ha úgy tetszik, „érdekes”. Ebben nincs semmi „szeretet”, — Ez a tehetetlenségre vall. A tekintély igaz, hogy megvan, azonban ez nem a tiszteletből, hanem a vak féle­lemből fakad. Nagyon fontos, bogy a szülők is egy véleményen legyenek a neve­léssel kapcsolatban. Ha az apa le­szögezett valamit, az anya ne mondjon ellent. Megtörténik nem egyszer, hogy az apának valami­lyen kívánsága van, amit a gyer­meknek teljesítenie kell, az anyá nalc más véleménye van és odn- szól a gyereknek: „Ne hallgass apádra, bolond az 1” Mi lesz az eredmény? A gyermek mindig arra az oldalra áll, ahol a kényelme, sebb megoldás mutatkozik, s a végén nem tiszteli egyik szülőt sem. A gyermek rendkívül érző kény, mindent megfigyel és nehe zen felejti el jó és rossz élmé­nyeit. A családban «az egymás tisz­teletén alapuló légkört kell kiala­kítani. A szülő érdeklődjön, mi volt az Iskolában, mit tanultak, melyik filmet látták, mi a véleménye róla Szép meghitt estéket kell teremteni a gyermekek számára, amelyeken elmondják örömüket, bánatukat, i\ szülő legyen a legjobb pedagógus. Ne értékelje le a gyermek képes­ségét, de ne becsülje túl sem. Ha látja a gyermek, hogy szülei fog­lalkoznak vele, megváltozik. — Szép szóval sokkal több eredményt lehet elérni, mint durvasággal. Szokja meg a gyermek a rendet, segítsen a házimunkában, de amel­lett legyen gyermek is. Makarenko azt mondta a növendékeire: „Kö­vetelek tőled, mert tisztellek”. Tisz­telje a szülő is a gyermeket azzal, hogy foglalkozik vele. Sokat segít a fegyelem kialakí­tásában az Ifjúsági szervezet. A közösség nevelőhatása egyre in­kább kibontakozik iskoláinkban, elsősorban az úttörőmozgalom ke­retében. Őrsi, raji foglalkozásokon beszélgetnek pajtásaink a fegye­lemről, Iskolai, utcai, otthoni maga­tartásukról. Megbeszélik azt, hogy tisztelni kell szülőiket, akik mun­kájukkal értük dolgozuak. Nem egy esetben a közösség maga ítéli el n rendetlenkedőket, fegyelme­zetleneket. Segítsék, támogassák az úttörőmozgalmat nevelőink, szü­lőink. Azok a szülők, akik helyesen ne­velik gyermekeiket, mondják el ezt szülői értekezletek alkalmával, an­kétokon. Szükség van a fegyelem­re. Fegyelmezetlen emberek, amióta a történelem fennáll, soha nem voltak hősök, tudósok, — jó mun­kások. — Nem is lesznek. Nem olyan fegyelmet követelünk gyer­mekeinktől, hogy sző nélkül végre, hajtsák akaratunkat, öntudatos fe­gyelemre van szükségünk. Olyanra, bogy tudja mit, miért csinál. Ha az úttörő végig megy a szobán, senki nem látja, a földön talál egy darab papírt és felveszi — már fegyelmezett. Ha az utcán rende­sen megy, nem bámészkodik, — fe­gyelmezetten viselkedik. Mindeze­ket nem azért teszi, mert figyelik, hanem, mert tudja, hogy ezzel tar. tozlk a társadalomnak. Az önkén­tes fegyelmet keld a gyermekben kialakítom, amit maga vállal. Ez az igazi fegyelem. Legyen a gyer­mek élénk, vidámsággal telt. fel­szabadult, boldog. De öntudat osan fegyelmezett, akiből felnőtt korá­ban élenjáró dolgozó válik. E cél érdekében dolgomnak a .szülők a nevelőkkel együtt. Sz. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents