Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-06 / 31. szám
1D53 FEBRUAR 6, PÉNTEK N £ P L A V ;» Kommentárok Eisenhower kongresszusi üzenetéhez Pekingi megfigyelők Eisenhower üzenetének irányelvéről KÉT KÉP A SZOVJETUNIÓ IPARI ÉLETÉRÖL Eisenhower amerikai elnök az elmúlt napokban üzenetet intézett a kongresszushoz „az ország hely- zebérőT*. Mint az „Uj Kína” jelenti, Eisenhower kijelentéseivel kapcsolatban pekingi megfigyelők, megállapítják, hogy az elnök beszéde a koreai háború kiterjesztésének és más országok leigázásának programmját tartalmazza. Pekingi megfigyelők arra is rámutatnak, hogy Eisenhower üzenete a következő hat „meghatározott” Irányelvben árulja el. az új amerikai kormány összeesküvését az agregz- szió meggyorsítására: 1. Eisenhower köztársasági kor. mánya folytatni akarja a hírhedt „kétpárti” poliltikát az egész világ leigázására. 2. Az új kormány politikájának „összefüggő globális poll tikáruik kell lennie. Eisenhower értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Ázsiában is a „szabadság** ugyanolyan imperialista rendjét kell bevezetni, mint Európáiban és a két Amerikában, ami kifosztást és rabszolgaságot jelent. 3. Eisenhower aaza'l a kijelentésével, hogy kormánya nem ismeri el „az Egyesült Albumok előző kor. mányai által a múltban aláírt nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeket”, elárulta, hogy kormánya szét akarja tépni a nemzetközi szerződésieket. Már választási hadjárata során is hangoztat. ta kifogásait a jaltai, a potsdami és más megállapodásokkal szemben. Most nyíltan bejelentette,hogy valóra váltja elgondolásait. 4. Eisenhower felszólította a „kölcsönös biztonság” amerikai tér. vének keretiébe tartozó országokat, bogy a lehető legnagyobb áldozatokat hozzák az amerikai vezető körök „biztonságáért**. Eisenhowert felbőszítette, hogy az amerikai csatlós államok vonakodnak feláldozni magukat az Egyesült Államok érdekeiért. Szitkozódott, hogy ez „lelki szegénység”. 5. Követelte a nyugateurópai országok részéről a Wall-Street által diktált „egységet”. Ez az „egység** azt jelentené, hogy a szóbanlévö országoknak ki kell árusítani ok gazdasági, katonai és politikai ezuverénitásukat az Egyesült Államok javára. 6. Az új elnök leleplezte, hogy kormányának külpolitikája az amerikai monopolt őkések számára „profltezerzo” áru- és tőkekiviteli piacokat, valamint nyersanyagforrásokat akar biztosítani. Kijelentette ugyanis, hogy „barátainknak kezdeményezniük kell szélesebb piacok és szilárdabb valuták megteremtését.” Ennek az a célja, hogy más országok engedjék meg az amerikai monopoltőkónek iparuk és kereskedelmük ellenőrzését és szuperptefit kisajtol'ását az idegen országok népeiből. Harry Pollit eivlárs felhívása az angol népbez Harry Pollit elvtárs, Nagy-Bri- lannia Kommunista Pártja főtitkára Eisenhower üzenetével kapcsolatban a párt Politikai Bizottsága nevében felhívást intézett az angol néphez. — Itt az ideje — hangsúlyozza a felhívás —, hogy az angol nép cselekedjék. Kényszeríteni kell a kormányt, hogy Eisenhowerhez küldjön ultimátumot, amelyben a következőket jelenti ki: 1. Soha semmi körülmények között nem támogatja a Kínai Nép- köztársaság elleni háborút. 2. Anglia haladéktalanul kivonja valamennyi csapatát Koreából, követeli a tüzelés haladéktalan megszüntetését, a fegyverszüneti tárgyalások folytatását, valamennyi hadifogoly hazabocsátását. Anglia semmi szín alatt nem vesz részt új koreai offenzívábnn. 3. Anglia feltétlenül szembeszáll Dulles támadó külpolitikájával. A felhívás így fejeződik be: Ebben a komoly őrában felhívjuk a munkásmozgalmat: egyesüljön a nagy veszéllyel szemben e követelések kiküzdésére és a koreai háború kiterjesztésének megakadályozására. Eden angol külügyminiszter „aggodalmai“ Eisenhower háborús uszító üzenete, melyben állástfoglalt a távolkeleti háború kiterjesztése mellett és „szabad kezet adott’’ a csang- kaisekista bandának a Kínai Nép- köztársaság elleni agresszióhoz, nagy vihart keltett nyugati burzsoá politikai körökben. Az angol alsóházban Eden külügyminiszter Eisenhower beszédére utalva kijelentette: „Nagy-Britan- nia haladéktalanul kifejezésre juttatta az amerikai döntéssel kapcsolatos aggodalmát. Az angol kormány hangoztatta azzal kapcsolatos aggályait is, hogy ennek a döntésnek szerencsétlen politikai visszahatásai lesznek.” Az angol külügyminiszter a továbbiakban igen élesen hangsúlyozta, hogy Eisenhower döntése „egyoldalú politikai cselekmény volt, amelyben a brit kormány nem vett részt”. A „Reuter'’ egyik jelentéséből kiderül, hogy a Londonban járt Dulles amerikai külügyminiszternek nem kis fáradságába került az angol kormánykörök „megnyugtatása’’, Általában azonban — hangsúlyozza a Reuter — ez a megnyugtatás nem nagyon sikerült, mert az angol kormányt riadalommal töltötte el az amerikai döntés. Rendkívüli vita az angol alsóimban Az angol parlamenti képviselők igen nagy várakozással tekintenek a kormány további lépései elé. A képviselők határozatot hoztak, amely szerint Edennek csütörtökön jelentést kellett tenni az alsóháznak a Dulessal folytatott tárgyalásokról. Ez a jelentés annak az egynapos rendkívüli vitának a keretében történik, amelynek egyetlen témája Eisenhower kongresszusi üzenete. Az angol burzsoá sajtó éles amerikaellenes kommentárjai A nyugati burzsoá sajtó, de különösképpen az angol sajtó híven visszatükrözi a politikai vezető körök aggodalmát. A „Daily Mail” megállapítja, hogy Eisenhower terve következtében” kiterjedhet a távolkeleti háború s nagyobb mérvű hadműveletekbe döntheti Amerikát és szövetségeseit. Ez a kiterjesztés súlyosan veszélyeztetné helyzetünket Hongkongban és Malájföldön. Mái most is nagyon súlyos hatást gyakorol az amerikai elnök kongresz. szusl üzenete Ázsia többi részében, főként Indiában”. „Eisenhower döntése amerikai döntés, de ha bajokhoz vezet, akkor mi sem ússzuk meg ép bőrrel. Jogunk van legtelje s.bb eréllyel közölni nézeteinket”. A felháborodásában őszinte ham gú kommentár megjegyzi, hogy az új amerikai külpolitika mozgató szélién» John Foster Dulles, aki rádióbeszédében Ijesziő hán.vaveti- séggel ismertette megdöbbentő programmját. „Tűrhetetlen szemtelenség jellemzi az új amerikai rendszert” — írja befejezésül a szélsőséges reakciós nagy angol lap. A konzervatív „Daily Express” kiemeli: ,,Dulles csak saját magának köszönheti, ha fagyosnak érzi a londoni légkört. A nyugateurópai egységet követelő fenyegetőző szavai úgy hatnak, mint arculesapás. Azt mondja „Anglia vagy teljééi ti Amerika kívánságait és Európával egyesül, vagy viseli a következményeket. De hogy idejutottunk, annak jórészt az az oka, hogy az angol politikusok úgy tekintették Washingtont, mint a nyomorék mankóját. Hosszú sorokban tolonganak Amerikában könyürado- mányokért koldulni, doll árai amijz,«náikért hajbókolni. Mutassa meg Anglia, hogy megáll a saját lábán.” A „Daily Express” túlsóknak találja azt is, amivel Anglia eddig hozzájárult Amerika Háborús polt. tálkájához, A lap emiatt veszályez- tetve látja a birodalmi érdekeket. Kategorikusan kijelenti: „Többre nem vagyunk hajlandók.** A konzervatív „York Hire Post” Eisenhower üzenetével kapcsolatban kiemeli: „A hír éles feiszültséget keltett. Mind a konzervatív párt, mind a munkáspárt részéről sürgetni fogják Chur- chillt, hogy akadályozza meg ezt a tervet.” A liberális „News Chronicle1' nyíltan kimondja, hogy Elsenhower terve „elidegeníti egész Ázsiát, beleértve Indiát is. A rideg tény az, — hangsúlyozza — hogy Formóza rávilágít az angol—-amerikai viszony leggyengébb láncszemére. — Minden eddigi angol kormány... állandóan ellenezte az olyan jioltti- kát, amely kiterjeszthetné a háborút Kínára.” A „Times”, az angol nagytant zsoázia lapja a kongresszusi üzenetet kommentálva kiemeli, „Ez az elhatározás csak aláhúzza majd az ellentéteket a nyugati kormányok nézetei között, A jobboldali „Scotsman” felháborodottan arra Inti az új amerikai kormányt: „a diadalittas republikánusoknak meg kell tanulótok, hogy a politika a lehetséges dolgok művészete. Anglia nem hajlandó az Eisenhower üzenetében kifejtett politikát támogatni.” A francia sajtó kommentárjai A francia sajtó ugyancsak igen komolyan foglalkozik Eisenhower kongresszusi üzenetével. A „'Midi Libre” azt emeli ki, hogy „Eisenhower elhatározása igen veszélyes a franciák számára”. Kingsbury Smldt, az „INS” amerikai hírügynökség európai vezető tudósítója a francia külügyminisztérium jól tájékozott köreire hivatkozva azt jelenti, hogy „Franciaország ellenzi az Egyesült Államok terveit”. Indiai lapvélemények Az indiai sajtó kommentárjai rávilágítanak, hogy egyáltalán nem alaptalanok azok a nyugateurópai aggodalmak, amelyek különös mértékben tartanak Ázsia és mindenekelőtt India véleményétől. A „Times Of India” vezércikkének címe: „Téli őrültség” és Eisenhower kongresszusi üzenetét „Baljóslatúnak” minősíti. A madraszi „The Hindu” élesen elítéli Eisenhower kongresszusi üzenetét, melynek csak egy célja van, „az amerikaiak új frontmegnyitásával akarnak kijutni a jelenlegi katonai zsákutcából”. Az angol ..Schotsman” delhi levelezője a következőket jelenti lapjának: „Indiai külpolitikái megfigyelők nézete szerint Eisenhower döntése nemcsak élesen ellenkezik India egész távolkeleti politikájával, hanem valóságos areulcs^pása Indiának”. i\ő a munkanélküliség Nyugatnémctországban A nyugat-németországi munkaközvetítő intézet közlése szerint az új év első két hetében a munkanélküliek száma 182.056-tál 1.800.755-re emelkedett. Ebben a számban nincsenek benne som nyilván nem tar. tott munkiunélkUliek, sem a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, sem azok a fiatalok, akiknek nincs munkájuk. Nincs beleszámítva a 300.000 nyugatberlini mttnikainélküll sem. Az egyes kerületek munkaügyi hivatalainak adatai szerint pl. IJa. penburgban csaknem minden ötödik munkaképes dolgozó munka nélkül van. Furth Im Wald körzetében a munkanélküliek száma majdnem eléri a foglalkoztat ott munkások számát. A munkanélküliség elsősorban az iparnak azokat az ágait sújtja, amelyek békés célokat szolgáló gyártmányokat állítanak elő. (MTI) A kuznvecki kohászati kombinál és a mellette felépült város Sztálin olvtárs kezdeményezését-« jött léire. Sztálin elvtárs nevét viseli az óriási kohómű és a nagy, fiatal város. A kuznvccki kohászok átérzik az clöt- lük álló feladatok rendkívüli fontosságát $ határidő oIö11 teljesítették nyersvasternielési tervüket. A kohászati kombinát — ahol minden munka- igényes folyamatot gépesítettek. 150-féle kiváló minőségű acélt bocsát ki. A képen a kuznyeoki Sztálin-kombinát blumingmühclyét lálhp'juk. A szorgalmasan dolgozó bányászokat a Szovjetunióban magvas Jutalomban részesítik. A kénen: Kuzma Okunjev, a „Nyikita 4—5.“ bánya válárja hosszú évek szolgálatáért kapót Jutalomból feleségével bútort vásárol. ELMÉLETI TANÁCSADÓ já> Több kérdés érkeze tt szerkesztőségünkhöz bizonyos fogalmakkal, kifejezésekkel kapcsolatban, Ezekre a kérőé sekre válaszolunk az alábbiakban. Életszínvonal alatt az anyagi és kulturális szükségletek kielégítésének fokát értjük. Az életszínvonal emelkedése tehát a szükségletek magasabb, süllyedése pedig alacsonyabb fokon való kielégítését jelenti. Az életszínvonalat a szocialista társadalomban nem lehet csupán a fizetés nagyságával mérni, mert az állam hatalmas összegeket fordít szociális és kulturális beruházásokra, amelyek eredményeit minden dolgozó élvezi. Az életszínvonalat tehát nemcsak a „bevásárló kosáron” keresztül kell mérni. A szocialista gazdasági rend célja a dolgozók anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. Míg a szocialista gazdaságban az életszínvonal egyre emelkedik, a kapitalista országokban a dolgozók egyre fokozódó kizsákmányolása folytán az életszínvonal állandóan süllyed. A nemzetgazdaság mili- tarizáldsa alatt a kapitalista gazdaság hadigazdasággá való átalakítását értjük. Ezzel eltorzítják a gazdaságot, túlságosan fejlesztik a háborús célokra szolgáló cikkek és csökkentik a dolgozók izámára .szükséges fogyasztást cikkek termelését. A hadigazdálkodásra való áH'-* '"iási mértékben növeli a monopóliumok profitját és csökkenti a dolgozók élet- színvonalát. A tőkés állam a hadicélokat szolgáló kiadásai fedezésére fokozza a dolgozók adóterheit, a fegyverkezési hajszával együtt növekszik az infláció. A nemzet- gazdaság militarizálása tehát, miközben az ipar fejlődésének egyoldalú, háborús irányt ad, eltorzítja a gazdaságot, növeli a dolgozók nyomorát, ezzel szűkíti a belső fel. vevőképes piacot, válságba viszi a tőkés gazdaságot. Reálbér alatt a munkabér vásárlóerejét értjük. Azt határozza meg, hogy a munkás a kifizetett bérért (névleges bér) milyen mennyiségű termeket vásárolhat. A szovjet állam öt év alatt 50 százalékkal emelte a dolgozók reálbérét, illetve reáljövedelmét azáltal, hogy felére szállította le a közszükségleti cikkek árát. Miko- ján elvtárs mondotta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán: „Ex art jelenti, hogy most a szovjet fogyasztó 50 rubelért annyi árut vehet, amennyit öt év előtt 100 rubelért’’. A tőkés országokban az árak emelkedése, az infláció növekedése folytán, valamint annak következtében, hogy a tőkések a bérek befagyasztásának politikáját folytatják, a reálbérek szakadatlanul csökkennek.
