Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-06 / 31. szám

1D53 FEBRUAR 6, PÉNTEK N £ P L A V ;» Kommentárok Eisenhower kongresszusi üzenetéhez Pekingi megfigyelők Eisenhower üzenetének irányelvéről KÉT KÉP A SZOVJETUNIÓ IPARI ÉLETÉRÖL Eisenhower amerikai elnök az elmúlt napokban üzenetet intézett a kongresszushoz „az ország hely- zebérőT*. Mint az „Uj Kína” je­lenti, Eisenhower kijelentéseivel kapcsolatban pekingi megfigyelők, megállapítják, hogy az elnök be­széde a koreai háború kiterjeszté­sének és más országok leigázásának programmját tartalmazza. Pekingi megfigyelők arra is rámutatnak, hogy Eisenhower üzenete a követ­kező hat „meghatározott” Irány­elvben árulja el. az új amerikai kormány összeesküvését az agregz- szió meggyorsítására: 1. Eisenhower köztársasági kor. mánya folytatni akarja a hírhedt „kétpárti” poliltikát az egész világ leigázására. 2. Az új kormány politikájának „összefüggő globális poll tikáruik kell lennie. Eisenhower értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Ázsiá­ban is a „szabadság** ugyanolyan imperialista rendjét kell bevezetni, mint Európáiban és a két Ameriká­ban, ami kifosztást és rabszolgasá­got jelent. 3. Eisenhower aaza'l a kijelenté­sével, hogy kormánya nem ismeri el „az Egyesült Albumok előző kor. mányai által a múltban aláírt nem­zetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeket”, elárulta, hogy kormánya szét akarja tépni a nem­zetközi szerződésieket. Már válasz­tási hadjárata során is hangoztat. ta kifogásait a jaltai, a potsdami és más megállapodásokkal szem­ben. Most nyíltan bejelentette,hogy valóra váltja elgondolásait. 4. Eisenhower felszólította a „kölcsönös biztonság” amerikai tér. vének keretiébe tartozó országokat, bogy a lehető legnagyobb áldoza­tokat hozzák az amerikai vezető körök „biztonságáért**. Eisenhowert felbőszítette, hogy az amerikai csatlós államok vonakodnak felál­dozni magukat az Egyesült Álla­mok érdekeiért. Szitkozódott, hogy ez „lelki szegénység”. 5. Követelte a nyugateurópai or­szágok részéről a Wall-Street által diktált „egységet”. Ez az „egység** azt jelentené, hogy a szóbanlévö országoknak ki kell árusítani ok gazdasági, katonai és politikai ezuverénitásukat az Egyesült Álla­mok javára. 6. Az új elnök leleplezte, hogy kormányának külpolitikája az ame­rikai monopolt őkések számára „profltezerzo” áru- és tőkekiviteli piacokat, valamint nyersanyagfor­rásokat akar biztosítani. Kijelen­tette ugyanis, hogy „barátainknak kezdeményezniük kell szélesebb pi­acok és szilárdabb valuták megte­remtését.” Ennek az a célja, hogy más országok engedjék meg az amerikai monopoltőkónek iparuk és kereskedelmük ellenőrzését és szuperptefit kisajtol'ását az idegen országok népeiből. Harry Pollit eivlárs felhívása az angol népbez Harry Pollit elvtárs, Nagy-Bri- lannia Kommunista Pártja főtit­kára Eisenhower üzenetével kap­csolatban a párt Politikai Bizott­sága nevében felhívást intézett az angol néphez. — Itt az ideje — hangsúlyozza a felhívás —, hogy az angol nép cselekedjék. Kényszeríteni kell a kormányt, hogy Eisenhowerhez küldjön ultimátumot, amelyben a következőket jelenti ki: 1. Soha semmi körülmények kö­zött nem támogatja a Kínai Nép- köztársaság elleni háborút. 2. Anglia haladéktalanul kivonja valamennyi csapatát Koreából, kö­veteli a tüzelés haladéktalan meg­szüntetését, a fegyverszüneti tár­gyalások folytatását, valamennyi hadifogoly hazabocsátását. Anglia semmi szín alatt nem vesz részt új koreai offenzívábnn. 3. Anglia feltétlenül szembeszáll Dulles támadó külpolitikájával. A felhívás így fejeződik be: Ebben a komoly őrában felhívjuk a munkásmozgalmat: egyesüljön a nagy veszéllyel szemben e követe­lések kiküzdésére és a koreai há­ború kiterjesztésének megakadályo­zására. Eden angol külügyminiszter „aggodalmai“ Eisenhower háborús uszító üze­nete, melyben állástfoglalt a távol­keleti háború kiterjesztése mellett és „szabad kezet adott’’ a csang- kaisekista bandának a Kínai Nép- köztársaság elleni agresszióhoz, nagy vihart keltett nyugati bur­zsoá politikai körökben. Az angol alsóházban Eden kül­ügyminiszter Eisenhower beszédére utalva kijelentette: „Nagy-Britan- nia haladéktalanul kifejezésre jut­tatta az amerikai döntéssel kap­csolatos aggodalmát. Az angol kor­mány hangoztatta azzal kapcsola­tos aggályait is, hogy ennek a dön­tésnek szerencsétlen politikai visszahatásai lesznek.” Az angol külügyminiszter a továbbiakban igen élesen hangsúlyozta, hogy Eisenhower döntése „egyoldalú po­litikai cselekmény volt, amelyben a brit kormány nem vett részt”. A „Reuter'’ egyik jelentéséből kiderül, hogy a Londonban járt Dulles amerikai külügyminiszter­nek nem kis fáradságába került az angol kormánykörök „megnyugtatá­sa’’, Általában azonban — hangsú­lyozza a Reuter — ez a megnyug­tatás nem nagyon sikerült, mert az angol kormányt riadalommal töltötte el az amerikai döntés. Rendkívüli vita az angol alsóimban Az angol parlamenti képviselők igen nagy várakozással tekintenek a kormány további lépései elé. A képviselők határozatot hoztak, amely szerint Edennek csütörtökön jelentést kellett tenni az alsóház­nak a Dulessal folytatott tárgya­lásokról. Ez a jelentés annak az egynapos rendkívüli vitának a keretében történik, amelynek egyetlen témája Eisenhower kon­gresszusi üzenete. Az angol burzsoá sajtó éles amerikaellenes kommentárjai A nyugati burzsoá sajtó, de kü­lönösképpen az angol sajtó híven visszatükrözi a politikai vezető körök aggodalmát. A „Daily Mail” megállapítja, hogy Eisenhower terve következté­ben” kiterjedhet a távolkeleti há­ború s nagyobb mérvű hadművele­tekbe döntheti Amerikát és szövet­ségeseit. Ez a kiterjesztés súlyo­san veszélyeztetné helyzetünket Hongkongban és Malájföldön. Mái most is nagyon súlyos hatást gya­korol az amerikai elnök kongresz. szusl üzenete Ázsia többi részében, főként Indiában”. „Eisenhower dön­tése amerikai döntés, de ha ba­jokhoz vezet, akkor mi sem ússzuk meg ép bőrrel. Jogunk van legtelje s.bb eréllyel közölni nézeteinket”. A felháborodásában őszinte ham gú kommentár megjegyzi, hogy az új amerikai külpolitika mozgató szélién» John Foster Dulles, aki rádióbeszédében Ijesziő hán.vaveti- séggel ismertette megdöbbentő pro­grammját. „Tűrhetetlen szemtelen­ség jellemzi az új amerikai rend­szert” — írja befejezésül a szél­sőséges reakciós nagy angol lap. A konzervatív „Daily Express” kiemeli: ,,Dulles csak saját magá­nak köszönheti, ha fagyosnak érzi a londoni légkört. A nyugateurópai egységet követelő fenyegetőző sza­vai úgy hatnak, mint arculesapás. Azt mondja „Anglia vagy teljééi ti Amerika kívánságait és Európával egyesül, vagy viseli a következmé­nyeket. De hogy idejutottunk, an­nak jórészt az az oka, hogy az angol politikusok úgy tekintették Washingtont, mint a nyomorék mankóját. Hosszú sorokban tolon­ganak Amerikában könyürado- mányokért koldulni, doll árai amijz,«­náikért hajbókolni. Mutassa meg Anglia, hogy megáll a saját lá­bán.” A „Daily Express” túlsóknak ta­lálja azt is, amivel Anglia eddig hozzájárult Amerika Háborús polt. tálkájához, A lap emiatt veszályez- tetve látja a birodalmi érdekeket. Kategorikusan kijelenti: „Többre nem vagyunk hajlandók.** A konzervatív „York Hire Post” Eisenhower üzenetével kapcsolat­ban kiemeli: „A hír éles feiszültséget keltett. Mind a konzervatív párt, mind a munkás­párt részéről sürgetni fogják Chur- chillt, hogy akadályozza meg ezt a tervet.” A liberális „News Chronicle1' nyíltan kimondja, hogy Elsenhower terve „elidegeníti egész Ázsiát, be­leértve Indiát is. A rideg tény az, — hangsúlyozza — hogy Formóza rávilágít az angol—-amerikai vi­szony leggyengébb láncszemére. — Minden eddigi angol kormány... ál­landóan ellenezte az olyan jioltti- kát, amely kiterjeszthetné a hábo­rút Kínára.” A „Times”, az angol nagytant zsoázia lapja a kongresszusi üze­netet kommentálva kiemeli, „Ez az elhatározás csak aláhúzza majd az ellentéteket a nyugati kormányok nézetei között, A jobboldali „Scotsman” felhá­borodottan arra Inti az új ameri­kai kormányt: „a diadalittas re­publikánusoknak meg kell tanul­ótok, hogy a politika a lehetséges dolgok művészete. Anglia nem haj­landó az Eisenhower üzenetében kifejtett politikát támogatni.” A francia sajtó kommentárjai A francia sajtó ugyancsak igen komolyan foglalkozik Eisenhower kongresszusi üzenetével. A „'Midi Libre” azt emeli ki, hogy „Eisen­hower elhatározása igen veszélyes a franciák számára”. Kingsbury Smldt, az „INS” amerikai hírügy­nökség európai vezető tudósítója a francia külügyminisztérium jól tá­jékozott köreire hivatkozva azt je­lenti, hogy „Franciaország ellenzi az Egyesült Államok terveit”. Indiai lapvélemények Az indiai sajtó kommentárjai rá­világítanak, hogy egyáltalán nem alaptalanok azok a nyugateurópai aggodalmak, amelyek különös mér­tékben tartanak Ázsia és minde­nekelőtt India véleményétől. A „Times Of India” vezércikkének címe: „Téli őrültség” és Eisenho­wer kongresszusi üzenetét „Baljós­latúnak” minősíti. A madraszi „The Hindu” élesen elítéli Eisenhower kongresszusi üzenetét, melynek csak egy célja van, „az amerikaiak új frontmeg­nyitásával akarnak kijutni a jelen­legi katonai zsákutcából”. Az an­gol ..Schotsman” delhi levelezője a következőket jelenti lapjának: „Indiai külpolitikái megfigyelők nézete szerint Eisenhower döntése nemcsak élesen ellenkezik India egész távolkeleti politikájával, ha­nem valóságos areulcs^pása Indiá­nak”. i\ő a munkanélküliség Nyugatnémctországban A nyugat-németországi munkaköz­vetítő intézet közlése szerint az új év első két hetében a munkanélkü­liek száma 182.056-tál 1.800.755-re emelkedett. Ebben a számban nin­csenek benne som nyilván nem tar. tott munkiunélkUliek, sem a csök­kentett munkaidőben foglalkozta­tott dolgozók, sem azok a fiatalok, akiknek nincs munkájuk. Nincs beleszámítva a 300.000 nyugatber­lini mttnikainélküll sem. Az egyes kerületek munkaügyi hivatalainak adatai szerint pl. IJa. penburgban csaknem minden ötö­dik munkaképes dolgozó munka nélkül van. Furth Im Wald körze­tében a munkanélküliek száma majdnem eléri a foglalkoztat ott munkások számát. A munkanélküliség elsősorban az iparnak azokat az ágait sújtja, amelyek békés célokat szolgáló gyártmányokat állítanak elő. (MTI) A kuznvecki kohászati kombinál és a mellette felépült város Sztálin olvtárs kezdeményezését-« jött léire. Sztálin elvtárs nevét viseli az óriási kohómű és a nagy, fiatal város. A kuznvccki kohászok átérzik az clöt- lük álló feladatok rendkívüli fontosságát $ határidő oIö11 teljesítették nyersvasternielési tervüket. A kohászati kombinát — ahol minden munka- igényes folyamatot gépesítettek. 150-féle kiváló minőségű acélt bocsát ki. A képen a kuznyeoki Sztálin-kombinát blumingmühclyét lálhp'juk. A szorgalmasan dolgozó bányászokat a Szovjetunióban magvas Juta­lomban részesítik. A kénen: Kuzma Okunjev, a „Nyikita 4—5.“ bánya válárja hosszú évek szolgálatáért kapót Jutalomból feleségével bútort vá­sárol. ELMÉLETI TANÁCSADÓ já> Több kérdés érkeze tt szerkesztőségünkhöz bizonyos fo­galmakkal, kifejezésekkel kapcsolatban, Ezekre a kérőé sekre válaszolunk az alábbiakban. Életszínvonal alatt az anyagi és kulturális szükségletek kielégítésének fokát értjük. Az életszínvonal emelkedése tehát a szükségletek magasabb, süllyedése pedig alacsonyabb fokon való ki­elégítését jelenti. Az életszínvona­lat a szocialista társadalomban nem lehet csupán a fizetés nagy­ságával mérni, mert az állam ha­talmas összegeket fordít szociális és kulturális beruházásokra, ame­lyek eredményeit minden dolgozó élvezi. Az életszínvonalat tehát nemcsak a „bevásárló kosáron” ke­resztül kell mérni. A szocialista gazdasági rend célja a dolgozók anyagi és kultu­rális szükségletei maximális kielé­gítésének biztosítása. Míg a szo­cialista gazdaságban az életszínvo­nal egyre emelkedik, a kapitalista országokban a dolgozók egyre fo­kozódó kizsákmányolása folytán az életszínvonal állandóan süllyed. A nemzetgazdaság mili- tarizáldsa alatt a kapitalista gazdaság hadigazdasággá való át­alakítását értjük. Ezzel eltorzít­ják a gazdaságot, túlságosan fej­lesztik a háborús célokra szolgáló cikkek és csökkentik a dolgozók izámára .szükséges fogyasztást cik­kek termelését. A hadigazdálko­dásra való áH'-* '"iási mérték­ben növeli a monopóliumok profit­ját és csökkenti a dolgozók élet- színvonalát. A tőkés állam a hadi­célokat szolgáló kiadásai fedezé­sére fokozza a dolgozók adóterheit, a fegyverkezési hajszával együtt növekszik az infláció. A nemzet- gazdaság militarizálása tehát, mi­közben az ipar fejlődésének egyol­dalú, háborús irányt ad, eltorzítja a gazdaságot, növeli a dolgozók nyomorát, ezzel szűkíti a belső fel. vevőképes piacot, válságba viszi a tőkés gazdaságot. Reálbér alatt a munkabér vásárlóerejét értjük. Azt hatá­rozza meg, hogy a munkás a ki­fizetett bérért (névleges bér) mi­lyen mennyiségű termeket vásárol­hat. A szovjet állam öt év alatt 50 százalékkal emelte a dolgozók reálbérét, illetve reáljövedelmét az­által, hogy felére szállította le a közszükségleti cikkek árát. Miko- ján elvtárs mondotta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusán: „Ex art jelenti, hogy most a szovjet fogyasztó 50 rube­lért annyi árut vehet, amennyit öt év előtt 100 rubelért’’. A tőkés or­szágokban az árak emelkedése, az infláció növekedése folytán, vala­mint annak következtében, hogy a tőkések a bérek befagyasztásának politikáját folytatják, a reálbérek szakadatlanul csökkennek.

Next

/
Thumbnails
Contents