Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-30 / 25. szám
PARTÉPÍTÉS •4r DISZ -szervezeteink fontos feladata az évi statisztika pontos elkészítése megye jJenrtését. A többi szervelfjúsügi szövetségünk élete tervszerű irányításának nélkülözhetetlen feltétele a statisztikai kimutatód. A DISZ Intéző Bizottsága 1951 december 14-1 határozata értelmében évenkint egyszer az egész DISZ tagságról, és a vezetőség ösz- szet ét eléről kimutatást kell készíteni. Ez a kimutatás híven tükrözi az Ifjúság között végzett eszmei és politikai munka eredményét. Megmutatja DISZ tagságunk összetételét, azt, hogy az elmúlt esztendő folyamán — különösen a Központi Vezetőség júniusi ülése után — mennyire sikerült javitatni a DISZ befolyását az ifjúság között. I’on- tas statisztikái adatokra támaszkodva jobban mozgósíthatjuk tagságunkat az egyes feladatok végrehajtására, jelentős segítséget ad- uak az adagok a layszerveze telüknek, bizoötságainknak az egyes feladatok megha tá rozáisában. A pontos nyilvánít airtús hiánya megnehezíti a vezetést, mert hiányzik a terület poratos ismerete, nem tud- juk felmérni azokat az erőket, amelyekre támaszkodni tudunk egy-egy feladat végrehajtása során. Ifjúsági szövetségünknek egy éve vau rendes nyilvántartása, amelyet az egységes ta gk o n yvkiosztiáiasal egyidőbeu hoztunk létre. Súlyos hibát követtünk el azzal, hogy ezután nem adtunk segítséget alapszervezeteinknek a nyilvántartás A’ezotós^éz. Nem egy olyan jűirás van meg'yéiikbeu, mint a lUsTdrdai, vagy a ma gy kallói, ahol tíz- tizenegy alapszervezetnek egyúlta- Ián nem volt tagnyilvántórtó köny. ve. Olyan szervezetünk is van, mint a nyírkárász! területi szervezet, ahol az újonnan felvett tagokat nem vezetik be a tagnyilvántartásba, az eltávozottak ivedig továbbra is ott szerepelnek. Az ilyen esetek természetesen igen megnehezítik az évi statisztika elkészítését. A (agnyilvántartó könyvek Éppen ezért meg kell gyors Kánt alapszervezeteiaknek a tagnyilvántartó könyvek rend behozását. Fel kell ehhez használni a Központi Vezetőség által leküldött tájékoztatót. Ugyanekkor, a tagnyilvántartó könyvek rendezésénél járási bizott- ságainkniail» fel kell figyelni az olyan jelien,sógekre, amikor egyes DlSZ-szervezetekben ki akarják húzni a nyilvántartásból az olyan DXSZ 'tagok nevét, akik nem járnak el rendszeresen a taggyűlésekre vagy nem fizetik pontoson tagsági dijukat. NevelőmunJtöt leéli végezni, meg kell győzni ezeket a DlSZ-tagokat arról, hogy milyen fontos részivel)ni a szervezeti életben, pontosan fizetni a tagsági dijat. Az alapszervezetek nyilvántartó könyveiben szereivel ni kell minden olyan DISZ-tagnak, aki a szervezethez tartozik és nines át jelent, ve. Azonban vigyázni Mi arra, hogy ne legyenek olyan DISZ-tagok, akik két helyem is nyilvántar- tdisban vamn-ak. Tartsák szem előtt szervezeteink és bizottságain-k, hogy a jó statisztiika elkészítésének alapja a rendszeresen vehetett nyilvántartó könyv. Ha egy alapszervezet valótlan adatokat jelent, az valótlanná teszi az egész járás, az egész zetnek is ki vetni kell a nagykállói járás fialta Íjait, ahol az alapsaer- vezell titkárok összeül nel; és gondosan egyeztetik a tagnyilvántartási könyvet nem maradt-e ki valaki, vagy nem szerepal-e kétszer a nyilvántartásban. A. beszámolójelentések Alapszervezetőink februárban készítők el a beszámoló jelentéseiket. Ezt, mielőtt a felsőbb szervekhez elküldik, beszéljék meg a vezető- j ségi ülésen, amelyre hívják meg a párt titkár efttfent te. Értékeljék: mennyit gyarapodott a szervezet tagsága az elmúlt évbon és melyek azok a hibák, amelyeket ki ftelil javítani. Bizottaágalntk adjunutk közvetlen segítséget a beszámoló elkészítéséhez. Vlgyázzajmik arra, hogy na alapszervezet csak altkor készítse el a beszámoló jelentést, ha a tagnyilvántartást könyvet teljes egészében rendezte. Gondoskodjanak arról, hogy a beérkezett beszámoló-jelentést összeegyeztessék a tagnyilvántartással. Ha bizottságaink úgy az előkészítő, mint a végrehajtás időszakában megfelelő segítséget adnak szervezeteinknek és ellenőrzik munkájukat, altkor a beszámolójelentések minden bizonnyal határidőre elkészültnek és a valóságnak megfelelő adatokat fognak tartalmazni. Ezzel is jelentősen segítjük pártunk útmutatásának megvalósítását, a DISZ első országos értekezlete határozatainak végrehajtását. Tóth Ferenc, megyei DISZ szervező-titkár. Hrabina László elvtárs, élenjáró népnevelő Hrabina László elvtárs, kcmccscl népnevelő és kisgyűl éselőadó, Hetenként rendszeresen lart kisgyűlé- seket a számára- kijelölt körzetben. Hrabina elvtárs egyike a leg- jobb kisgy ü lései Gad ú k nak. Agitá- ciós munkájában igen jól használja fel a politikai iskolán lunulta-kat, amelynek szorgalmas hallgatója, 'Népnevelőm unka ja során igen komoly eredményeket ért cl. As elmúlt évben körzetében maradéktalanul teljesítettek az állam iránti kötelezettségeket. Hrabina elvtárs nemcsak a kkor végez népnevelő - munkát, amikor a kisgyíllést előkészíti vagy megtartja, hanem szabad idejében is elmegy és beszélget a dolgozó parasztokkal. Ma kezdődik me« megyénkben is a Természettudományos Ismeretterjesztő Könyvhét Az egész országban, megyénkben is ma kezdődik meg a Természet- tudományos Ismerétterjesztő Könyvhét, amely február O-ig tart. Dolgozó népünk nagy örömmel olvassa ezeket az ismeretterjesztő könyveket. Ezen a könyvhéten a föl dmü vessző vetkezet i falusi boltokban dolgozó parasztjaink még inkább hozzájuthatnak a legkülönbözőbb mezőgazdasági, földrajzi, állattani, növénytani és egyéb természettudományos könyvekhez, füzetekhez, kiadványokhoz. Egyes községi tanácsok kiállításokat is rendeznek ezekből a művekből. A Természettudományos Társulat ismeretterjesztő előadásokat tart az üzemekben, termelőszövetkezeti csoportokban, községekben. A Mozgóképtizeml Vállalat 40 természet- tudományos filmet mutat be egy hét alatt Szabolcs-Szatmárban. Fontos, hogy pártszervezeteink és tanácsaink lelkiismeretesen gondoskodjanak a Természettudományos Ismeretterjesztő Könyvhét sikeréről, mert ez nagymértékben elősegíti a magasabb terméshozamért vívott harcot is. Különösen fontos az, hogy párt- szervezeteink és tanácsaink, a népművelési ügyvezető, az új agrotechnikai és zootechnikai módszereket ismertető müveket terjesszék szőlős körben a dolgozó parasztok, térmelöszüvetkezeti tagok között. A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye Számos propagandista és politikai iskolai hallgató fordult hozzánk a mátészalkai és kisvárdaí járásokból; írjunk cikket a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényéről, mert még mindig eieven vita folyik róla a kongresszusi anyag szervezett tanulásának befejezése után is. i. Araiul: Szitáin elvtárs klaesiikus meghatározásából kitűnik,, a modern kapitalista termelés célja a maximális tőkés profit biztosítása. Ahhoz, hogy a maximális profitra való törekvést megértsük, tanulmányozni kell azokat a gazdasági és politikai változásokat, melyek a kapitalizmus fejlődése során végbementek. Már Marx rámutatott, hogy a kapitalista termelés célja a profitszerzés. A kapitalista csak azt és aianyit termel, ami, illetve amennyi profitja biztosításához szükséges. Marx fedte fel az értéktöbblet törvényét g azokat a törvényeket, irányzatokat, amelyek irányítják a profitráta változásait. -- Marx a klasszikus kapitalizmus korszakában élt. Az általa feltárt gazdasági törvényeit a klasszikus kapitalizmus gazdasági törvényei voltaik. A kapitalizmusnak ebben a szakaszában a tők& termelés rentabilitásához elégséges volt az át- lagproflt A kapitalizmus azonban a századfordulón lényeges változáson ment keresztül. Megváltoztak a kapitalizmus gazdasági feltételei. A klasszikus kapitalizmus haladó tőkéjét felváltotta az imperializmus rothadt tőkéje. Ez oda vezetet,, hogy a kapitalizmus gazdasági törvényei módosultak, más formát öltöttek. Lenin és Sztálin müveikben mélyrehatóan és sokoldalúan tanulmányozták a kapitalizmus gazdasági feltételeinél? változásait az Imperializmus korszakában. Rámutattak, hogy az imperializmus ti kapitalista termelési mód valamennyi ellentmondása a végletekig kiéleződik. Különösen kiéleződik a kapitalizmus alapvető eilenimiondá.. Kft — a társadalmi termelés és ft tőkés kisajátítás közti ellenét. Az eUentmondäwlT klelez&íSse különös erővel nyilvánul meg a kapitalizmus általános válságának korszakába r:. A monopolkapltal iznms, mint ahogy Sztálin olvtárs bebizonyította, már nem elégedhet meg az át- legprofittol, amely a rentabilitás alsó határát jelenti, mely halárnál a kapitalista termelés leheletlenné válik. A bővített újratermelés biztosítása érdekében a monopol kupi- taHiet-Aknak maximális profitra van szükségük. A modern kapitalizmus alaptörvényét Sztálin elvtárs a következőképpen fogalmazta meg : .. a mmimüis tőkés profit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorbadöntése útján, más országok, leillönösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján, végül a. legmagasabb profit biztosítása a háborúk és a nemzetgasdar súg militavizáldm útján.1' Ez a szükségsaeafiség fokozottan élőtőrbe került és élesebbé vált a világkapL talilssmus általános válságának második fő szakaszában, amely a második világháború idején bontakozott ki. A második világháború nemcsak, hogy nem küszöbölte ki a kapitális- mus gazdasági és politikai ellentmondásait, hanem ellenkezőleg, még jobban kiélezte özeket Megrendült a kapitalista országok gazdasága, a monopoltőke politikai hatalma, elmélyült a kapitalizmus általános válsága. Ma az imperializmus gazdasági vonala annak a gazdaságnak a vonala, melynek termelőerői egyhelyben topognak, mely az egyre jobban mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságok harapófogójában vergődik. Ez a helyzet annak következtében alakult k!, hogy a gazdaság nem a társadalom érdekében fejlődik, hanem azoért, hogy maximális profitot biztosítson a monopol tőkések szú» mára. i •• • •» ‘ IX. A háború idején egymással szembenálló Írót kapital,ista csox>or-roeu_ Ids közül mindegyik arra számított, hogy fegyveres erőszakra támaszkodva újra felosztja a világot, újabb nyersanyagforrásokat kaparint meg, kibővíti piacát, ellenfelei rovására megszilárdítja saját gazdasági helyzetét. A számítások nem váltak valóra. Igaz ugyan, hogy Németország, Japán és Olaszország kidőltek a sorból, de a monopolisták álmai ennek ellenére sem valósultak meg. Kína és az európai népi demokráciáik leváltak a kapitalista rendszerről és a Szovjetunió vezetésével megalakították u béke és demokrácia hatalmas táborát. A két szembenálló tálror legfontosabb gazdasági eredménye a mindent átfogó világpiac szétesése. A két világpiac kialakulásához nem kis mértékban járult hozzá az USA-nak az a politikája, amely gazdasági blokáddal akarta lehetetlenné tenni a létrejött népi demokratikus országok megerősödését. A világpiac szításéra következményeként erősen összeszűkült a fő kapitalista országok számára a világ erőforrása inak kiaknázást szférája, minek eredményeként a kapitalista világpiac egyre jobban szűkül és az áruelhelyezési lehetőségek tovább rosszabbod nak. A monopolkapitalisták minden eszközt megragadnak annak érdekében, hogy a létüket jelentő maximális profitot a legaljasabb módszerekkel biztosítsák. A maximális profit biztosítósának egyik legfontosabb eszköze a kizsákmányolás fokozása, az adott ország lakossága többségének tönkretétele és nyo- morbadőntéö?. A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényének hatásaként egyre jobban fokozódik a munkásosztály abszolút és relntív elnyomorodslsa. A munkások és az cikaJimazcUuik bére az egyre növekvő arák mellett folytonosan csökken. Franciaországban, Olaszországban a munkások reálbére 3952- befi alig fele a háború előttinek. Az l'SA-bnn a megélhetési költse- j gok 1930-hoz képest megháromszorozódtak. A munkásosztály fokozó, dó elszegényedésének külonö.-eu fontos mutatója a munkanélküliség növekedése- Az USA-ban hárem- mi Illő teljes ős 10 millió a részleges munkanélküliek száma. Japánban mintegy 10 millió teljes és részleges munkanélküli, van. — A ranntanéMMaég nemcsak a munka- DéKküMiet, hanem a munkában lévő dolgozókat is sújtja, mert a nagyszámú munkanélküli ingataggá teszi a termedéiben, foglalkoztatott dolgozók helyzetét- A dolgozók abszolút és relatív elszegényedése a kapitalista országokban erősen fokozódik az adók példátlan növekedése és az infláció következtében. Az USA-ban az 1932 ben beszedett egyenesadó m 1933 évihez viszonyítva 12-szeresére, Angliáiban a háború előttinek kétszeresére. Franciaországban. 2.6-saeresére emelkedtek. Ugyanakkor a dollár vásárlóereje 1951-ben 43 százaléka, a frank vásárlóereje 3.8 százaléka, a font-sterling vásárlóereje 32 százaléka volt az 1939-es vásárlóerőnek, . Mindezek mellett a monopoltőkések más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása útján törekszenek a maximális profit biztosítósára. A pénzügyi oligarcha óriási profitjainak fontos forrása a tőkekivitel. A kapitalizmus általános válságának idején, de különösen az általános válság második szakaszában a világ főbb tőkeexportálójává és fő pénzügyi kizsák- mányolójávú, az USA vált. Az USA — monopóliumainak más országok kizsákmányolásából származó általános jövedelme, — beleértve a küL földi tőkebefektetésekből és a függő országokkal való nem egyenértékű árucseréből származó profitot — hozzávetőleges számítások szerint 1048-ba:n 7.5 milliárd dollárra rúgott. Nagy profitokat eredményezlek az USA monopóliumai számára az évről-évre növekvő állatni kölcsönök és hitelek is. Ezek a kölcsönök és hitelek katonai, rendőri jellegűek és céljuk, hogy az egész világon támogassák n reakció és a fasizmus érért. \ máiig profit utáni hajszában aa USA inonqiólistúL megkaparintották a világ kapitalista piacainak jelentős részét, szétzilálják a többi kapitalista ország közgazdaságát. Az imperialista hatalmuk mbió- móctra kizsákmányolják az, t-Iuiáradott országokat, egyoldalúan fej- lesztiik a gyarmatok gazdaságút, rabszolga viszonyokat teremtenek a gyarmatokon. A gyarmatokon évről évre nő a felháborodás a gyár. matosítók ellen, erősödik és új lendületet vesz a függetlenségi mozgalom, a gyarmati és függő országokban. A háború a gyarmati és függő országok nemzeti fölszabadító harcának újabb fellendülése következtében megrendült és szóthul- lóba.n van az imperializmus gyár- matt rendszere. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy az Imperializmus számára a háború a legjövedelmezőbb üzlet, ennélfogva az imperializmus ügynökei valamilyen formában új világháborút isrybkeznok kiprovokál- ni Az USA, Anglia és Franciaország imperialistái felszították » háborús hisztériát a demokratikus tábor ellen, gazdaságiikat háborús vágányra állították abban a reményben, hogy katonai megrendelésekkel és szállításokkal biztosítsák maguknak a maximális profitot. Az egész békeszerető emberiség fő feladata, hogy megzaboláaza és elszigetelje az Imperialista agresz- szorok táborából kikerülő kalandorokat, akik profitjuk érdekében véres háborúba akarják belehajszolni a népeket. A modern kapitalizmus Sztálin elvtárs által felfedezett gazdasági alaptörvénye feltárja és megmagyarázza a kapitalizmus ellentmondásait, feltárja a kapitalista államok agresszív rablópolitikájának okait és gyökereit. E törvény hatása a kapitalizmus általános válságának elmélyüléséhez a kapitalizmus valamennyi elleni mondásának növekedésére és az dUmlmon- düsok kirobbanására vezet. Kékedi György, a Közgazdasági Egyetem hallgatója. N É F L A P 1053 JANUÁR 30. PÉNTEK a
