Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-30 / 25. szám

1953 JANUAR 30. PÉNTEK. NÉPLAP A Sxovjclunió KiiIiig; iniiiÍN^térinmauiiK emlékirata a dán kormányhoz Moszkva. (TASzSz) 0. B. Kraft, Dánia külügyminisztere 1052 októ. ter 29-én emlők iratot nyújtott át a Szovjetunió ideiglenes ügyvivőjé­nek. Ez az emlékirat a dán. kor­mány válaszát tartalmazta a Szov­jet u tiió kül ü gytm i nlszté ri urnáin a<k 1932. október 1-i nyila«t’kozatára. A Szovjetunió külügyminisztériuma ebbori a nyilatkozatában a dán kor­mánynak azzal a szándékával fog. lakkozott, hogy megengedi Idegen országoknak — az agresszív éazuk- a-Uautí szövetség tasáMítmolnak —, hogy béke Idején fegyveres erőket helyezzenek el dán területen. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere ez év január 2S-áu Dánia ideiglenes ügyvivőjé­nek nyilatkozatot adott át, mely többek között ezeket mondja : „A dán kormány említett emlék­iratában. uizrt állítja, hogy az at­lanti szerződés védelmi célokat szol- S'á'l. Ez az állítás azonban egyálta­lán nem felel meg a valóságnak. Az Egyesült Államok kormánya íilhnl létrehozott észa'kuílanti kato- irai tömb nine»* összhangban a né­pék akaratával. A népek tartós bő. kére törekszenek, viszont az észak- atlamiti tömbnek az a célja, hogy az az Amerikai Egyesült Államok és más agresszív államok világhó­dító törekvéseit szolgálja. Az an­gol—amerikai hatalmi csoportosu­lás tudja, hogy ezeket az Irape- riallis'ta és nöpeMenes célokat nem lehet békés úton elérni, ezért min­denki aaemeláttára folytatja az új háború előkészítés ét, arra készül., hegy klroibbanitsa a liairmadik vi­lágháborút. Ezt a szemmelki th a tó tényt nem tagadhatja egyetlen kormány eem, ha néni akarja téve- désbe ejteni népét — A tények azt bizonyít- jak, hogy a dán kormány csat­lakozott az északallanti tömbhöz, részt vesz az új háború előkészíté­sét szolgáló intézkedések végrehaj­tásában és Dánia területét rendel­kezésre bocsátja az agresszív célok érdekébe n tervezett angol és a me- rikrtí katonai támn&ipoötok számú, ra, ellentétesen cselekszik azokkal a kljetenti-ooivel, hogy nőm vállal­ná a részvételt olyan egyezmény­ben, amely a Szovjetunió ellen irá­nyul. — A dán kormány megengedi, hogy területén elhelyezzék na agresszív célokat követő, a Szov­jetunió ellen irányuló tevékenysé­get folytató észa kát lanti tömb ide­gen csapatait. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a dán kormány fi* gyeimét arra, hogy Jiánia területen fekvő katonai 1 ű m ívszpon tok ide gén fegyveres erők rendelkezésére bocsátása nem áll érdekében magá­nak Dániának, minthogy ez a tény veszélybe dönti Dánia bizton­súgát és függetlenségét, A jegyzék a továbbiakban rámu­tat: a különböző dán társadalmi körül? képviselőinek — politikai pártok, szak szer v özetek és egyéb társadalmi szervezetek vezetőinek a dán sajtóban megjelent szá­mos nyilatkozatából igén világosan következik, hogy a dán nép túlnyo­mó többsége ellenzi, hogy din te­rületet amerikai katonai támasz, pontok céljaira bocsússanak rendel­kezesre.” A lengyei ipar 1952-beii 20 százalékkal többet termelt, miut 1951-ben vezették be a villanyt. 19524>en jelentősen erősödött a mezőgazda­ság szocialista szektora. A termelő- szövetkezetek száma 1952 végéig elérte a 4000-at. Az állami gép- állomáskozpontok száma 1932 de­cember 31-ig elérte a 325-öt. Az állami gazdaságok globális terme- lése 1951-hez képest 15 százalékkal emelkedett, 1952-ben a beruházásokra folyó­sított összeg 22 százalékkal halad­ta meg az 1951. évit. A tervidő­szakban 450 nagy és közepes ipari létesítményt adtak át rendeltetésé­□ek. A dolgozók 11(5.000 új lakószobát kaptak. A főiskolák negyven új épülettel bővültek. Sok új óvoda, napközi otthon, kultürház is épült. A munka termelékenysége a szo­cialista iparban 1951-hez viszo­nyítva 13 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 1952-ben mintegy 10 százalékkal haladta meg az 1951. évit. Ramocsaházán a begyűjtési állandó bizottság jól serkenti az idei baromfi* és A ramocsaházl dolgozó parasz­tok az elmúlt évben az állammal S7.emb.anl kötelezettségüknek ponto­san eleget tettek. Az idén sem akarnak lemaradni a beadás telje­sítésével. A begyűjtési állandó bi­zottság tagjai jő nevelömunkával és személyes példamutatással igye- kéznek elősegíteni azt, hogy Ramo- esaháza az első negyedévben ba­romfi- és tojisbeadúsi. kötelezett­ségét határidő előtt teljesítse. En­nek érdekében Ruszkovszki István, a begyűjtési állandó bizottság el­nöke felosztotta a községet az állandó bizottság tagjai között. tojásbeadágra a dolgozó Minden államlóblzottsági tag fele­lős azért, hogy körzetében hogyan foglalkozik a dolgozó parasztokkal, azokat miként serkenti az állam iránti kötelességek teljesítésére. Ruszkovszki István nemcsak munkával látja el az állandó bi­zottság tagjait, hanem személyesen is példát mutat a község dolgozó parasztjainak, ő maga első negyed­évi baromfiheadását 100 százalé­kig teljesítette. A ramoesaháziak mögött nem maradt el Tarpa község dolgozó parasztsága sem. A vásúrosnamé* parasztokat nyi járásban a baromfi- és tojás­beadás teljesítésében Tarpa község jár az élen. Ezidálg a község dol­gozó parasztsága 498 kiló baromfit és 500 darab tojást adott a dolgo­zók államának, A község dolgozó parasztjainak példát mutatott Varga Ferenc S holdas dolgozó pa­raszt, aki 1953 első félévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségének már eleget tett. Ott halad vele az élen Esze Gábor 4 holdas dolgozó paraszt, aki eddig 5 kiló baromfit és 50 darab tojást adott be. (MT, sajtócsoport.) Télen is dolgoznak, pezsgő élet folyik a csengeri járás szövetkezeti gazdaságaiban A esengeri járás területén a leg­több termeiőesoportban — helyesen — jőelőve gondoskodtak a tagok téli foglalkozásáról. A Csengersiina község „Petőfi” csoportjában Ja­nuár 21-én is huszonötén végezték a gyümölcsfák tisztogatását. Sza- mostatórfalvún az ..Ady” tszcs-ben húszán dolgoznak állandóan a gyü­mölcsösben. Komlódtól fal un a ..Két Vadas testvér’* t?z4>en már a hé­ten befejezték a gyümölcsös rend- behozúsá.t. 40 tag állandóan ott dolgozik most a tsz. udvarán, min­dent rendbe tesznek. FűlerAszük nő. A ezatuossályi „Petőfi’* tszcs- ben, ahol a tagok az elmúlt évben Is élenjártak a mezőgazdasági mun­kákban, ez évben sem akarnak le­maradni. Több mint egy hete fo­lyik náluk a trágyahordás. mivel jó út van már a mezőre. Most folyik a Járás szövetkeze. teiben az 1953-as termelési terv ké­szítése. A mun.kablrottságok és az egész szövetkezeti tagság nagy lel­kesedéssel dolgozik mindenütt. Az elnnilt évben meg nem nagyon ér­dekelte a tagokat a tervkészítő* Most az egész tagság érdeklődve kapcsolódik bele mindenütt a terv­készítés munkájúba ; sőt Császlón, Gsegöldön és Ty üködön annyian tartózkodnak ott a tervkészítésnél, hogy a tervkészítő brigád számára nagyobb helyiséget kellett biatosí- tani. Jávor Kornél, megyei tudósító. Tsz. sóíforoBi jttvedeline arra serkentett, hogy belepjek az őri Petőfi tsz..be Az apám már 14 éves korától cselédsorban élt. Egyik kliláktól a máisikhoa szegődött, do egyik sem volt különb a másiknál, egyformán szipoly ózták ki őt. Keserves ke- nyeret ettünk a felszabadulásig, mert apám cselédéletét az egész család sínylette. A földosztás so­rán kaptam három hold földet. Azonban a keskeny i>arcellán nem tudtam annyit termelni, hogy csa- ládámnak biztosítani tudtam volna az egész évi kenyeret. Nem volt megfelelő igaerőnk és az új mód- szereket sem lehet úgy alkalmazni nálunk, mint a nagy táblákon. Ezért nem is volt valami jó ter­mésem. A kevés termésből kellett biztosítani a vetőmagot, ebből kel­lett teljesíteni a beadási kötelessé­gemet és ami üiegmaradt, szűkösen volt elég a családnak. Ezzel szeui- licn lfltlam a sógorom meg a nővé­rem jövedelmét a Petőfi tsz.-ben és összehasonlítottam vele. az én jövedelmemet. Például a nővérem hat és fél hónapi munkájával 203 munkaegységet szerzett és amikor kiszámítottuk, 12 ezer forintra rú­gott a jövedelme, bőségesen van kenyere. £n meg az apámmal együtt dolgoztam a nyáron és kel­tőnknek sincs ennyi. Ila a Petőfi- ben dolgoztunk volna, legalábbis 500 munkaegységünk lehetséges, amire bőven kaptunk volna mindenből. A nővérem eredménye arra késztetett, hogy belépjek a csoportba. Elhatározásomat válóra is váltottam, aláírtam a belépési nyilatkozatot. A csoportban legyő­zünk minden nehézséget és az új módszerek alkalmazásával, meg a gépi munkával többet tudunk ter­melni. A belépés napján apámmal együtt máris munkához láttunk. Sok dohánya van a tsz.-nek és sür­gős a csomózása, mert a tavaszi munkák megkezdése előtt át akar­ja adni a tsz., hogy a tavaszi mun­kát idejében megkezdhessük. Ez- évben már a ml családunk Is szép jövedelemre számíthat munkánk után, a szövetkezetien — biztos vagyok benne — jómódban fogunk élni! Markovite Imre, az őri Petőfi tsz. új tagja. A kisyárdai gépállomáson jelentősen előrevilte a gépjavítást az anyagok gazdaságos felhasználása Egyre növekszik azoknak Dísz-szervezeteknek a száma, akiknek fiataljai felismerték, mi­lyen hatalmas szerepük van a szo­cialista nagyüzemi gazdálkodás megszilárdításában. Éppen ezért a IHSZ-szevvezetek sorra csatlakoz­nak a tyukodi Előre termelőszövet­kezet fiataljainak felhívásához, amelyben az Előre fiataljai vállal­ták, hogy ebben a gazdasági év­ben minden DISZ-tag legalább 250 munkaegységet teljesít. A gégényl Ady Endre termelő­szövetkezet DlSH-szervezete csat­lakozását bejelentve, ezeket írja: „Mi, a gégényi Ady Endre termelő- szövetkezet DISZ-fiataljai megbe széltük a tyulcodiak felhívását és elhatároztuk, hogy csatlakozunk eliten. Azonban a versenyben mi még további húsz munkaegységei vállalunk, tehát ebben a gazdasági évben nem lesz olyan DISZ-fiatal. aki legalább 270 munkaegységet nem szerez meg. Azonban vannak olyan tagok is. mint Szabó József, aki jóval a 300 munkaegység fe­lett vállalt kötelezettséget. Mun kánk során egyre inkább fogjuk alkalmazni a, legújabb agrotechnU kai eljárásokat. Hogy a vállalásun­kat teljesíteni tudjuk, szervezetünk komolyan késbe veszi a mumicafe­gyelem ügyét. Nem lehet olyan DISZ tag, aki Igazolatlanul hiány- zik a munkából.'’ A porcsalmai termelőszövetkezet fiataljai is csatlakoztak a 250 mun­kaegységes mozgalomhoz. így akar­ják megvalósítani a DISZ első or­szágos értekezletének határozatait. Ebben a szervezetben is sokan van­nak olyanok, akik jóval a 250 munkaegység felett vállaltak. Ci­bere László 400 munkaegység tel­jesítését vállalta. Beszámolnak a porcsalmai Dózsa fiataljai arról is, hogy a DlSZ-szer- vezet fonókat szervez, ahol felolva­sásokat tartanak. Tavasszal Ifjú­sági munkacsapatot szerveznek, ahol — mintahogy a fiatalok meg­fogadták — példaadó módon dol­goznak majd. Ismét több DlSZ-szcrvemet csatlakozott a 250 munkacg’j ségcs mozgalomhoz a A szovjet tapasztalatok alkalmazása lendítette fe! a baikányi állami gazdaság állattenyésztését Az elmúlt gazdasági évben sróp eredményeket értünk el úgy a nö­vénytermelésben, mint az állatte­nyésztésben. Ezeket az eredménye­iket annak köszönhetjük, hogy al­kalmazzuk az élenjáró szovjet mód- ezereket 86 tehéntől példáiul az elmúlt év­ben 227.983 liter tejet fejtünk Iki. Ebből az államnak 154.680 litert adtunk át. Vannak tehenészeink akik tervüket jóval túlteljesítették. Veres Károly elv társ hét tehéntől 28.076 liter tejet fejt tó, egy te­hénre átlagban 4010 liter tej jut. Veres elvtárs terve ezzel szemben tehénen ki nt csak 3550 liter volt. Tóth György elvtárs 12 tehéntől 43.19S liter tejet fejt ki .tervét ő Is túlteljesítette. Mindezt a takar­mány helyes előkészítésével és a gondos ápolással tudták elérni, Eb­ben az évben az lesz a feladatiunk, hogy necsak egyes tehenészek tel­jesítsék tervüket, hanem valameny- nyi tehenész dolgozónk teljesítse, sőt túlteljesítse tervét. líorjúsza.po. ruluti tervünket KB százatlőkiban teljesítettük. A juhállománynál a szovjet tapasztalatokat vezettük be. A múlt gazdasági évben az anyá­kat kétszer berfegtettük és az első ellés eredménye az volt, hogy az ősz folyamán 86 százalékban telje. sítettük a báránysznpotüla.ti ter­vünket. A második éltetés azt mu­tatja, hogy az eredmény még ma­gasabbra emelkedik. Ebben az év­ben tervünket mindenből teljesíteni alkarjuk, s ezért igen fontos a he­lyes téli felkészülés is. Gazdasá­gunkban kilenc különbözői okú po- liitiíknl oktatás folyik, a szakmai innrereteket pedig egy hároméves mesiterképző tanfolyamon, mezőgaz­dasági és állattenyésztést tajifolya- mon Sajátítják el dolgozóink. A ta­nulás elengedhetetlen feltétele a?, öntudatos munkának. Kiss Sándor, balkánvi állami gazdaság. Bár megyénkben halad a gépja­vítás, nem egy helyen hátráltatja a munkát az a körülmény, hogy a traktoristák nem törődnek a hasz­nált anyagokkal, azokat „selejt- nek” nevezik, holott jórészüket ki­válóan fel tudnák használni új anyagok pótlására. A kisvárdal gépállomás példája bizonyítja, hogy a használt anya­gok gazdaságos felhasználása meny­nyire előreviszi a gépjavítás mun­káját. Ezen a gépállomáson tavaly a gépek nagyi-észét új anyagok­ból javították ki. Nem törődtek a kopott anyagok felhasználásával. Az idén már másképp cselekszenek. Nincs olyan apró csavar, szög, csapágy, aminek megőrzésére, fel­használásúra ne lenne gondjuk. Kizárólag olyan új anyagokat használnak fel a gépjavításnál, amelyeket „házilag” elkészíteni le­hetetlen. Ha önteni kell, — önte­nek. Ha esztergályozni kell, — esztergályosnak. Semmi sem hát­ráltatja őket a munkában. Fogadalmukat feltétlenül tel­jesíteni akarják. Vállalták, hogy a február lő-i határidő előtt, feb­ruár elsejére elkészülnek a javí» tussal. Tizenegy brigád dolgozik a javítási munkálatoknál. Az erő­gépjavító brigádok dolgozói vállal­ták, hogy február 1-re az erőgépe­ken kívül még hat vetőgépet is ki­javítanak. Papp István, az egyik erőgép javító brigád vezetője pél­dául az előirányzott 90 óra helyett 54 óra alatt javít ki egy erőgépet. A cséplőgépjavítók ötnaponklnt ja­vítanak ki egy cséplőgépet. Már a tizen negj'edik gépen dolgoznak. Minden hasznos, eddig „hulladék- nak”, „selejtnek” hitt anyagot fel­használnak. Az elkopott anyacsa- varpkba új menetet rágnak, a dob­kosarakat saját maguk élezik. így érték el, hogy a cséplőgép javít fii­nál eddig 1370 forint értékű új anyagot takarítottak meg. Az ekejavítók azonban még őket Is túlszárnyalták az anyagtakaré- kosságban. Eddig 2940 forint ér­tékű új anyagot takarítottak meg ócska anyagok felhasználásával. — A tárcsajnvítók már teljesítet­ték tervüket, most más javító- brigádoknak segítenek. A klsvárdni gépállomáson eddig a gépjavítások Ideje alatt 8100 fo­rint értékű új anyagot takarítot­tak meg. A tervbevett új anyagok jórészének megtakarításával telje­sítik gépjnvításl tervüket. Székely János, Nyíregyháza. A nyíregyházi rádió mai műsorából A nyíregyházi rádió mai műso­rában riportban számol be a nyír- egyházi irodaház építésénél alkal­mazott gyorsfalazási módszerről, ismerteti a nyírlugosi állami gaz­daság versenyfelhívását. A mai műsorban szerepel még a „Tüske” rovat, n „Mi újság a ne­gyében’ rovat, valamint az iskolák hírei. A műsor: SKórakozfate» zene. A Lengyel Állami Tervgazdálko­dási Bizottság közzétette jelentését a lengyel népgazdasági terv 1952. évi teljesítéséről. A lengyel szocialista ipar 1952- hen 20 százalékkal többet termelt, mint 1931-ben és így 14 százalék­kal haladta meg azt a szintet, amc- ]yct az eredeti hatéves terv erre a tervévre előirányzott. A vetésterület 1952-ben mint­egy 142.000 hektárral növekedett. 1952-ben több mint 350 községbe

Next

/
Thumbnails
Contents