Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-30 / 25. szám
illa« számunkbóli A MODERN KAPITALIZMUS LAZDASÁUI ALAPTÖRVÉNYE (2. oldal.) — DISZ-SZERVEZl'V TEINK FONTOS FELADATA Az ÉVI STATISZTIKA PONTOS ELKÉSZÍTÉSE (2. oldal.) — VER' SENYKEZDEMSNYEZŐK közt A NYÍRBÁTORI LENIN TSZ.- BEN (4. oldal.) ARA 50 FILLER 1953 JANUAR 30. PÉNTEK Fordítsanak nagyobb gondot tanácsaink a költségvetésre A Párádon iidiilő dolgozó parasztok megfogadták Rákosi Mátyás elvtársnak, Alkotmányunk leszögezi azt, hogy tanácsaink vezetik a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet. A tanácsok gazdái- kodásának alapja a költségvetés. Nem közömbös tehát a költségvetés egyetlen helyi tárnics számára sem, A tanácsok költségvetésének évről-évre növekvő számai azt mulatják, hogy szocializmust építő államunk egyre nagyobb összeget biztosít a dolgozó nép szociális és kulturális színvonalának emelésére. Egyre több és nagyobb feladat kerül át a központi szervek költség- vetéséből a helyi szervek költségvetésébe. A költségvetési keretek, niek ez az évről-évre való ugrásszerű emelkedése mutatja legjobban, mennyire megerősödtek az elmúlt évek során helyi tanácsaink gazdasági vonatkozásban. Azonban meg kell azt is mondani, hogy nem érezték magukat sok esetben a költségvetés gazdájának. A mátészalkai és ktsvárdai járási tanácsoknál 1952 végével rfagyösszegü Jel nem használt hitel maradt meg. Ez azt mutatja, hogy a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei nem tekintették a költség- vetési feladatokat központi kérdésnek, nem számoltatták el a pénzügyi osztály vezetőjét a szakosztályok és intézmények vezetőit a íiitelek felhasználásával kapcsolatiján.-Egyes tanácsok a gazdálkodás Borán a megtakarítást — amely a célfeladatok végre nem hajtásából adódik — összetévesztik a takarékosság fogalmával. Mátészalka községi tanácsa a városrendezésre engedélyezett hitelt nem használta fel és ezt, mint megtakarított ösz- szeget jelentette. Ugyanakkor a város utcái, közterei tisztátalanok és rendetlenek voltak, tehát nagyon is szükség lett volna a hitel felhasználására. Tiszaeszlár számára dolgozó népünk állama járdaépítésre biztosított hitelt. A községi tanács ezt nem használta fel, (»edig a dolgozók régi kívánsága, h járdaépítés. Az elmúlt gazdálkodási évnek az is hibája volt, hogy a tanácsok a bevételekkel keveset törődtek. Ez különösen megmutatkozott az apaállatok takarmányo. zására fenntartott földek kezelésénél. Tiszakerecsenyben 20 hold föld van erre a célra biztosítva. A községi tanács ebből 00 forint évi bevételt mutatott ki. Nyilvánvalóan A nem fedi a valóságot. A gazdálkodást másik oldalon az jellemezte, hogy egyes területeken nagy méreteket öltött a hiteltúl- iépés. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a munkában még mindig szervezetlenség és tervszerfit- ienség van. Különösen nagyarányú , túllépések voltak a telefonköltségek, kiküldetési költségek területén. Ez a jelenség fennáll magánál a megyei tanácsnál is. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya például a helybeli járási tanácsnak és városi tanácsnak hosszúszövegü táviratot adott fel, vagy ajánlott- express levelet kézbesített. Egyes dolgozók 150—200 forintos telefon- bsszélgetésefeet folytattak Budapesttel. Ezek a hibák arra figyelmeztetik valamennyi járási, községi tanács végrehajtó bizottságát, hogy sokkal többet törődjenek a költségvetéssel. Helytelen az a nézet, hogy a költségvetés csupán a pénzügyi osztály feladata. Kormányrendelet írta (?.lő, hogy tanácsainknak .a költség- vetési beszámolót végrehajtóbizottsági üléseken kell megvitatni és a I hanyag funkcionáriusokat meg kell büntetni. Egyes járási tanácsok formálisan foglalkoztak ezekkel a beszámolókkal. Különösen megmutatkozott ez a lcemecsel járásban. A járási tanácsok és a községi tanácsok nem ismerték fel a minisztertanács rendeletének jelentőségét. Az 1953-as évi költségvetés új rendszere a szovjet tapasztalatokra épül fel. Az új költségvetési rendszer alapfeltétele az, hogy a tanácsoknak mindenekelőtt bevételeikről kell. gondoskodniok a kiadások fedezésére. Az új költség- vetési gazdálkodós növeli tanácsaink felelősségét saját pénzügyi gazdálkodási alapjukért és minden eddiginél nagyobb felelősséget biz- tosít végrehajtó bizottságainknak a bevételek növelésére. Tanácsainknak főleg arra kell törekedniük, hogy felkeltsék és állandóan fokozzák a dolgozó tömegek érdeklődését a rejtett tartalékok. az ríj bevételi lehetőségek feltárására, a fokozott takarékosság iránt. Ha tanácsaink megmagyarázzák, hogy a jó gazdálkodás lehetővé teszi új napköziotthonok, bölcsődék létesítését, akkor a dolgozók tevékeny részeseivé válnak a pénzügyi gazdálkodásnak. A dolgozó tömegek mind szívesebben vállalkoznak arra, hogy önkéntes munkájukkal. • helyes javasltaikkal és bírálataikkal vidámabbá és szebbé tegyék saját községüket, életüket. Az 1953-as költségvetés összeállításához már eddig is számos értékes javaslatot tettek a dolgozók. A győrteleki községi tanács pénzügyi állandó bizottsága javasolta a fűtésre előirányzott összeg 5 ezer forintos csökkentését, mivel a fűtést fűrészporral is meg tudják oldani. A fehérgyarmati dolgozók az egészség- védelem céljára szolgáló jég társadalmi munkával való behordá- sáf vállalták. A nyírmadal dolgozók elhatározták, hogy ők hozzák rendbe a napköziotthont A költségvetési Programm végrehajtásának elengedhetetlen feltétele az adóbevételi tervek teljesítése. .Tó munkát végzett ezen a téren a porcsalmai állandó bizottság, amelynek tagjai családlátogatások során beszélgetnek el az adófizetés jelentőségéről. A dolgozó tömegek között végzett felvilágosító munka elengedhetetlen előfeltétele a jó gazdálkodásnak. Éppen ezért tanácsaink fokozott gonddal készítsék elő azokat a februári tanácsüléseket, amelyeken az 1953-as év költségvetéseit vitatják meg. Kisgyfiléseken, állandóbizottsági üléseken ismertessék a dolgozókkal részleteiben Is a költségvetés adatait. Ne legyen fal- valnkban egyetlen olyan dolgozó sem, aki ne ismerné a költségvetést és a költségvetés végrehajtására irányuló feladatokat. A mi tanácsainknak minden adottságuk és lehetőségük megvan arra, hogy megszilárdítsák a pénzügyi gazdálkodást és a helyes pénzügyi gazdálkodással még szorosabbra vonják kapcsolataikat a dolgozó tömegekkel. (Bodogün János - elvtárs megyei tanácselnök beszámolójából, amelyet a járási tanácselnökök értekezletén mondott él.) 1 hogy az idén is példaadóként előljárnak a begyűjtésben Kormányunk azzal is kifejezésre juttatja a hazafias kötelességüket kiválóan teljesítő dolgozó parasztok iránt megbecsülését és elismerését, bogy a példaadó egyéni dolgozó parasztokat és a beadásuk- bau élenjáró termelőszövetkezetek legjobb tagjait ingyenes üdültetésben részesíti. Ez évben a dolgozó parasztok a Mátra egyik legszebb fekvésű fürdőhelyén. Párádon üdülnek. Az üdülő dolgozó parasztok első csoportja január 15-től 28-ig tartózkodott a parádi „Szabadság’’ szállóban. Az ország minden részéből összegyűlt dolgozó parasztok, tsz. tagok és egyéni gazdák a két bél alatt egyetlen nagy családdá forrtak ősszé. Kedden délután az üdülő dolgozó parasztok kisetob-nagyobb csoportokban elbeszélgettek, még egy- szer felidézték a kéthetes üdülés felejthetetlen élményeit. Az üdülés utolsó napjaiban legtöbbjük külön-külön levélben köszönte meg Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy az üdülés után most felfrissültén láthatnak hozzá az idei nagy feladatuk megoldásához. Az üdülő dolgozó parasztok között a parádi tartózkodásuk utolsó napján is SQk v •:: •>.% . -\i" r.í'e.do-. létről & elhatározták, hogy közös levelet intéznek népünk szeretett vezéréhez, Rákosi Mátyás elvtárshoz. Este az üdülő dolgozó parasztok lelkes ünnepi hangulatú búcsúvacsorán vettek részt. Staufberecz Vilmosné, a Steinmetz kapitányról elnevezett vecsési termelőszövetkezet tagja, aki mint állattenyésztő tavaly 322 munkaegységet ért el és tervét jelentősen túlteljesítette, felolvasta a közös levelet, amelyet a Párádon üdülő dolgozó parasztok Rákosi elvtársnak írtak. „Forrón szeretett Rákosi élv társi — kezdi a levél — mi, a Párádon üdülő dolgozó parasztok köszönetét mondunk pártunknak és kormányunknak as itt töltött felejthetetlen napokért. A felszabadulás előtt gondolni sem mertünk arra, hogy üdülhessünk. Akkor itt Párádon is a. tőkések, nagybirtokosok és a bankárok lopták a napot — a .mi pénzünkön. Ez az idő mát elmúlt. A dicsőséges Szovjet Hadsereg meghozta számunkra a, várva-vdrt szabadságot és azóta egyre inkább érezzük pártunk ,jon doskoddsát, segítségét." Elmondják a levélben, hogy hasznosan töltötték napjaikat. Egyik kirándulásuk alkalmával meglátogatták a Petőfi-xzéiibánydI. „Saját szemünkkel láttuk a bányász étvlétrsak nehéz, hősies munkáját — írják. — Példájuk arra lelkesít berniünket, hogy még jobban dolgozzunk. Megfogadjuk, fo közöttem harcolunk azért, hogy minden dolgozó paraszttár zunk pontosan teljesítse kötelesséfjét államunk iránt. ’5 Elhatározták, hogy hazatérve, azonnal hozzálátnak a tavaszi munka előkészítéséhez, ezzel is biztosítják a jó termést, a jó beadás alapját. Az első negyedévi beadás tervének túlteljesítésére fogadat- mai tesznek. „Valamennyien vádiáljuk, hogy március 9~ig 105 százalékra teljesítjük a tojiísbea<l<íst;’ És felsorol ják, ki mit vállal, U akar ennél is többet teljesíteni. „Eső József né győrmegyei ssakötyi tsz.-ta-g a háztáji gazdasága után járó egészévi tojásbeadását is túlteljesíti erre a napra. Hartha Kárlop lt holdas iloig<K{> p(iras:t,' u ■- .a non sím n;n. i Lövüpelriböl és fizokotits Jenő 12 holdas koroneói dolgozó porosatok az elsönegyeáév tojásbeadását már cm 9-ig 120 százalékra teljesítik. Stauberecz Vilmosné, a vecsési Steinmetz kapitány tsz. állatgondozója nuircius 0-ig 200 százalékra teljesíti a. háztáji gazdaság után járó tojásbeadást. Emellett az élen járó módszerek ' fokozott alkalmazásával hozzásegíti termelőszövetkezetét az élőállatbeadás határidő- előtti teljesítéséhez.’’ „Március 0-re — írják tovább a, levélben — az első negyedévi ba romfibeadást valamennyien legalább 110 százalékra teljesítjük, a tejbeadás tervét havonta legalább 3 százalékkal teljesítjük túl. Egyesek ennél is többet vállaltak. Weis Adum, a tolnamegyei alsónyéki I. típusú tszcs, elnöke minden hónapban 120 százalékra. teljesíti a tej beadás tervét.’' A termelőszövetkezeti tagol; valamennyien megfogadják, hogy hazatérve, jó munkával segítik szövetkezetüket a beadás határidő előtti teljesítéséhez. Azon lesznek, hogy szövetkezetük növénytermelői és állattenyésztői minél több fejlett módszert alkalmazzanak. Ezután így folytatódik a levél: „A fejérmegyei Puszta Szabolcs szövetkezeti község tanácselnöke jelenti Rákosi elvtársnak, hogy a legutóbbi tanácsülésen a község 11 termelőszövetkezete és csoportja megfogadta: március 20-ra teljesítik az első negyedévi tojás- és baromfibeadás tervet. Puszta Szabolcs a jó terme- lomunk eredményeként az idén is túlteljesíti a terménybeadást s a községek’ versenyében az elmúlt évi 9. helyről az első három közé ke- rül." # Valamennyien vállalják, hogy az új begyűjtési rendeletet áttanulmányozzék és ismertetik dolgozó párás «társaikkal. Segítik a begyűjtési állandó bizottságok munkáját s nem tűrik, hogy bárki is adósa- maradjon az államnak. Azon lösznek, hogy szabotáló ktUákok megkapják méltó büntetésüket. „Drága Rákosi elvtárs! As üdülés alatt sok értékes tapasztalatot szereztünk egymástól. Haaaítérve, továbbadjuk ezeket a fakaszt adatokat. Mi mamink is hasznosítjuk az itt töltött hetek tanulságait. Fokozottan ' qU kalma-zzmk az ólén járó módszereket. Jó felvilágosító munkával triz- tosítju-k, hogy mind a szövetkezeti tagok, mind as egyénileg dolgozó parasztok jó munkával készüljenek fel az idei beadás teljesítésére.” — fejeződne be a levél. A búcsú vacsorán résztvevő dolgozó parasztokat Petöházi Sándor elvtárs miniszterhelyettes üdvözölte, aki beszédében rámutatott, hogy a tervgazdálkodás sikere a legszorosabb összefüggésben áll a be gyűjtés teljesítésével. Arra kérte a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztokat, hogy hazatérve falujukba, példaadásukkal és felvilágosító jó munkájukkal legyenek továbbra is legjobb harcosai a begyűjtésnek, váltsák be a Rákosi elvtársi!ak tett ígéretüket, hogy az új begyűjtési évben is az ország egész parasztsága elé példaadóként állíthassák őket a hazafias kötelesség teljesítésében. A kislétai Rákóczi tszcs.-ben élenjáró módszerekkel növelik a jószágállomány hozamát A kislétai ..Rákóczi-’ termelócso- poi-t’ban nagy gondot fordítanak a jószágiáltomány á ttelel tetősére, a hozam növelésére. Vass József állatgondozó kézimunkája után rend és tisztaság van az istállóban. Vass József, aki már régebben gondját viseli a termelűcsOpont jószágainak, tudja, hogy az állatnak olyan szüksége van tisztaságra is, mint takarmányra. Vass József nemcsak az állatok gondozásával törődik, hanem tanul is. Szovjet szabköny veket olvas. Legjobban az élenjáró zootechnika érdekli. így olvasta azt is, hogy a háromszori fejessel növekedik a tejhozam. Kipróbálta e módszert. A tíz fejőstehénből hármat háromszor' •‘’ejt naponta. Ezeknek is ugyanazt a takarmányt adta, mint a többieknek. Mégte hamarosan meglátszott R rom tehén két és fél liter lejjel adott többet egy hét elteltével. Az eerdmények láttára Vass József megvalósította a napi háromszori fejest mind a tíz tehénnél. Rövid időn beiül gyarapodott is a tejhozam. A hót liter tejátlagról kilenc és fél literre emelkedett. Ez az eredmény még több élenjáró módszer megvalósítására serkentette Vass Józsefet. Most már bevezette az egyedi takarmányozást is. Ekkor még jobbam növekedett a tej- hozam. Elérte azt, hogy a tejáteg tizenhárom literre emelkedett a szövetkezetben. Vass elvtárs minden igyekezettel azon van, hogy gyarapítsa a csoport vagyonát, elősegítse az állat- tenyésztési terv teljesítését. Megvamódszerrel ért el 93 százalékos vemliességl átlagot. Vass elvtárstól példát ve hét nagyon sok termelőszövetkezet. Többek között például a szélsőbe - kori „Szabadság” termelőszövetkezet állattenyésztői, akik állandóan arra hivatkoznak, hogy „ninoa tej, meg takarmány, rossz tejtermelők a tehenek.” Pedig nem Itt van a hiba, hanem az a baj, hogy elpazarolják a meglévő takarmányt, szatia-széjjel szórják az udvarom. A szélsőbokori ,(Szabadság'- tormeiö- szövefckezetben meg kell szüntetni ezt a hanyagságot 1 Becsüljék meg a meglévő takarmányt! Ez különösen fontos azért is, mert siHözási tervüket sem teljesítették. És fordítsanak nagy gondot a jószág ho za mának növelésére! (MT sajíólsoporl./ lósította azt, hogy az ivarzási idő aktit a szaporitság érdekében két- háromézori fejős eredménye. A hú-’ szer fedeztette a teheneket. Ezzel a N. ÉVFOLYAM. 25. SZÁM.
