Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

1033 .T.VST.VR 23, riSSTüK NÉPLAP Ünnepi gyásziilés Moszkvában, V. I. Lenin halálának huszonkilencedik évfordulója alkalmából Moszkva, január 21. (T-ÍSZSZ) Január 21-én a moszkvai épületeken félá.boera eresztett gyász- szegélyes zászlók lobogtak. A szovjet nép ® dolgozók nagy vezérére, Vlagyimir lljics Leninre emlékezett, Ette a moszkvai Nagy Színházbanß V. I. Lenin halálának hu­szonkilencedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gydszulé- sen tizennyolc óra ütvén perc..or az elnökségben megjelentek a párt és a Icormány vezetői, akiket a jelenlévő., tapssal fogadtak. N. M. Svemyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke rövid bevezetőt mondott. Javasolta, hogy felállással adózzanak Vlagyimir lljics Lenin, g szovjet állam alapítója ragyogó emlőké udc, Valamennyi jelenlévő felülit. Az ünnepi gyászülést megnyitották. V. I. Lenin halálának humnkikneedik évfordulója alkalmából Kyir kolaj Uihajlov, a Szovjetunió Kommunista Parija Központi Dizött- ■idgdnalc titkára tartott beszámolót. ÍV. A. IVIíIimJIov clvtJirs beszédéből — Elvtúfssak! Ma 20 éve, hogy meghalt Vlagyimir lljics Lenin a Szovjetunió Kommunista l’ártjá-mak megalapítója és vezetője, a szovjet szocialista állam megteremtője, a világ dolgozóinak vezére és tanító­ja, a forradalmi 1 udomá ny táugel- Uiéjo. Azóta a kommunista l>árt szilárdam vezeti a szovjet népet Lenin útján. A leninizmus eszméi ragyogó napféiiykónt világítják be harcunk és győzelmeink útját, A szovjet nép Lenin zászlaja alatt, Sztálin ds.társ vezetésével sikere­sen építi a kommunizmus hatal­mas müvét. A Szovjeté Iliim ered­ményei, a béke és a demokrácia eröixtefe hatalmas növekedése meg­testesíti a lenitnizmus legyőzhetet­len erejét és nagyságát, a leniniz- rausőt, amely döntő befolyást gya­korol a világtörténelem egész me­netére. Lenin müve halhatatlan. Lenin ’ lángelméje ölökké hatni fog. A nagy Lenin képe o-tt él a világ dolgozóinak szívében. Harc­ra lelkesít az új életért, a demo­kráciáért, a szocializmusért. I. Lanin a. szociális! a forradalom legnagyobb lángelméje. Országunk munkásai ts parasztjai az ő veze­tése akiit vették kezükbe a hatal­mat Uj korszak kezdődött az em­beriség történetében, a kapitaliz­mus összeomlásának és a «socialite, inus diadalának korszaka. „A ka­pitalizmus és romjainak megsemmi- sítósc — mondotta Lenin — a kŐmmunista rend alapjainak lera­kása- képezi a világtörténelem most kezdődött új korszakának tartat­máié* Lenin határtalanul hitt a nép alkotó erejében. A nagy vezér sok évtizedre előrelátta a »zovjeiállaim fejlődésértak útját, és kVtmokl mó­don megjósoWia hogy Oroszország szocialista ország lösz. Lenin fel­becsülhetetlen értékű kincset ha- Kyotit örökül a pártnak és a nép­nek: az új világ felépítésének nagy és legyőzhetetlen tudományát. • Vlagyimir lljics Lenin ravatalá­nál hűséges harcostársa és ügyé­nek folytatója,. Sztálin el-vtArs nagy osklit telt, hogy szentül teljesítjük Lanln végakaratát és hajthatatla- nul boiaduak a lenini úton. Sztá­lin elvtárs, a kommunista párt tel­jesítette azt az esküt. Visszavonha­tatlanul a múlté lett a cárt Orosz­ország évszázados elmaradottsága, llgyszersmindenkorra megszűnt a iminfaainéUkUliség,, aiz írásiml'n Han­ság, a kilátástalan nyomorúság és a dolgozók nélkülözése. A .szovjetor­szág a népek békéjéért és barátságá­ért küzdő haladó emberiség büszke­sége és reménysége,'a szocializmus soha ki nem alvó világítótornya, A Szovjetunió Kommunista Párt- .Iának nemrég tartott XIX. kon- grcss'znr.sia összjBgezite azoknak a ltí- írímtikus gyözolmekrwik ereikué-. nyelt, amelyeket a szovjet nrtp Ive- nin—Sztálin pártjának vezetése alatt ért el és kijelölte a Szovjet­unió kommunista építésének to­vábbi programmját. A kongresszus jóváhagyta a Szovjetunió fejleszté­sét. szolgáló ötödik ötéves terv irányelvért, c terv teljesítése fon­tos szakasz a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatosát, menet útján. Pártunk harci jelszava: „Lenire ■ ászlaja alatt, Sztálin vezetésével őre a kommunizmus győzel­méért f* Ez a harci jelszó mélyen hatolt a szovjet nép tudatába és ■,egyszerűen kifejezi azt a meg dömthetetten igazságot, hogy Lenin műve diadalmaskodik, hogy Sztá­lin elvtársi szilárdan és rendületle­nül vezeti a dolgozókat a kommu­nizmus felé. ii. Marx és Engels, a tudományos komm und zjiniis megalapítói feltár­tak a kaipltaJdamus gazdasági tör­vényeit, bebizonyították, hogy a kapitalista társadalom pusztulása és az új társadalmi renddel való MváJtiása történélrniLeg elker ülhe­t-e tle-n. Iviliin lángelméje zseniálisan ál­talánosította a soronkövetkező tor~ téne]mi időszak jelenségeit Feltár­ta az imperializmus, a kapUal’z- mus legfelső foka fejlődésének alapvető vonásait és törvényeit. ..Lenin érdeme? és következéskép­pen új Leninnel itt az — mondja Sztálin elvtárs —, bogy a „Töke" alaptételeire támaszkodva megala­pozott marxista, elemzését adta- az imperializmusnál;, mint a kapita­lizmus utolsó szakaszának, felfed­ve az imperializmus fekélyeit és elkerülhetetlen pusztulásának fel­üt eleit:­Sztálin elvtiáirs feltárta a mó­dom kapitalizmus gazdasági alap­törvényét és s. szocializmus gazda- sú-gi alaptörvényét. 10 törvényeik ellentétes jellege határozza meg a szocializmus tábora és a kapita­lizmus tábora gazda-ági fejlődésé­nek ellentétes vonatat. A fejlődés egyik vonala n békás gazdaság állandó fellendülése a Szovjetunióban és a népi demokra­tikus országokban. A fejlődés má­sik vonala a kapitalista gazdaság vonata, amelynek termelőd-ői egy­helyben topognak, azé a gazda­ságé, amely a kapitalizmus egyre jobban mélyülő általános válságá­nak és az ismétlődő gazdasági vál­ságoknak harapófogójában vergő­dik. Ez a gazdaság mMitarlzálúsá- nak a/z országok közötti kon'kur- renc-la harcának az egyik ország másik által történő leigázásának vonata. A kapilialiisfa tábor élőn álló aimerlikiaá iiinperinJizmus a legreak- ciósatob és a legsötétebb erő, a népek szabadságának /.sandára ős elfojtőju. Minden országban kibontakozóik a hatalmas, szervezett békeharc. A békeiiaTcosok soraibau különböző nemzetiségi, foglalkozású, politikai nézetű és vallási meggyőződésű em­berek százmilliói küzdenek. A Bécsben tartott Népek Békékon- gresszusa lemét ragyogóan megmu­tatta, hogy ez a népeket átfogó de moltratikus mozgalom olyan erő, amely meg tudja hiúsítani az új háborúra uszít ók véres terveit. Az egész emberiségnek Lenin— Sztálin lángelméje mutatta meg az új élethez vezető utat. Ha nem ma, akkor holnap erre az ú tra lépnek in törten ország, az egész világ népei. Más űt nincs és nem is lehet Erre tanít Lenin, erre tanít a történelem. Lenin az oroszországi forradalmi mozgalom hajnalán ezt írta: „Mi zárt csoportban, egymást keményen, kézenfogva, mereddc úton lialcv- dun.k. Minflen oldalon ellenségek­kel vagyunk UiriUvőve és majdnem állandóan azok tilzeben kell mene­te! vünké’ A kommunista mozgatom, amely­nek Lenin egész életét szentelte hu talmim, legyőzhetetlen erővé nö­vekedett. A harcosok milliói tömő rültek Lenin—Sztálin zászlaja alatt. A Szovjetunió Kommunista Pártja majdnem hétmillió tagot, és tagjelöltet számlál soraiban. A vi­lág kommunista és munkáspártjai­nak több mint huszonnégymillió tagjuk van. Ez hatalmas erő. „Most, amikor Kintitól és Korea­túl Csehszlovákiáig és Mac/ya-ror­száffig új ,, roham brigá dole'* jelentek merj a népi demokratikus országok képében — mondja SzitáJin elvtiáirs — most pártunknak könnyebben esik hurcolnia, meg a munka is vidámabban folyik." A kommunista és munkáspártok növekedése, a lenini zmus eleven megitestesli lés-e, a lenini eszmék nagy diadaláról tanúskodik. A kommunizus győzedelmeskedik, a kommunizmus végleg és visszavon- hatatlanul győzni fog. A leninizmus eszméi eljutnak a földkerekség leg­távolabb eső vidékeire is. III. A szovjet nép minden győzelmié- nek ihlelője és szervezője a kom- munista párt., amelyet Lenin *és Sztálin aJLaipí fcc<tt. Kern volt még a világon olyan párt, amely annyi­ra következetesen, állhatatosa u és rettenthetetlenül harcolt volna a dolgozók érdekeiért, ahogyan a kommunisták pártja harcol. Lenin —Sztálin pártja végtelen szereteket és tiszteletet vívott ki a nép ügyéért folytatott önfeláldozó bar. cárul. Lenin és Sztálin megedzelték a pártot a dolgozók minden ellensége ellen vívott engesztelhetetJen harc­ban, a nép erejébe vetett törhetet­len hit szellemében nevelték, hogy kész legyen — minden akadályt legyőzve — szilárdan ős támtarlt- liatatlamil haladni a kitűzött cél fölé. A nép Lenin—Sztálin pártjá­ra bízta sorsát, jövőjét és nem csalódott bőimé, A kommunista párt Lenin zászlaja alatt, Sztálin elvtárs vezetésével'1 mindéin nehéz­ségen é-s megpróbálta t ásón keresz­tül, viharokon át, bátran ős szilár­dan vezeti a szovjet népet győze­lemről győzelemre. Lenin állandóan gondoskodott a párt egységéről, sorainak tisztást! gáról, a párttag megtisztelő címé­nek _ öregbítéséről. A párt Sztálin eJvtiliis vez.2'í éőé vó! giailardan rueg- valósítja őzt a lenini elvet. A kommunista párt az egy né­zetet vallók hamei szövetsége, aime. lyét eiössé 1o~sz tömörsége, pizerve- aottóége, liatártálán hűsége Lenin-— Sztálin nagy ügye Iránt, vezére és tanítója, Sztálin cMáfs iránt. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommuiniista Párt­ja. a ízért aratott és arait nagy győ­zelmeket, mert mindig és inlndén- ben hű a leninizmushoz, ■mert szén- till őrzi és megvalósítja a lenini végakaratot és útmutatás 1. A pártunkat vezérlő marxista, leninista elmélet szüntelenül fejlő­dik és új tapasztala,tokkal gazda- godlk. Sztálin elvtArs a párt, a «Tiovjiöt nép és atz- egész haladó om- beriiség bölcs vezére és tanítója ziseniáiíLS müveiben az új kalózaik- nafc a kommunista lúrsadalom építése teorszaikáoak megfelelően fejleszti tovább a lenlnizmust. (Hosszantartó viharos taps.) Pártunk Tjenin—Sztálin haix?i zászlaja allatt harcolt a szovjelor- szsVglxm aa líj társadalmi rendezer gyözeliméért s megszilárdításáért és kivívta a győzelmet. A kommunista párt ős a szovjet nép a lenini zászló alatt, Lenin műve nagy folytató- jánaik, SztáiMn elvtársnak zsLrtiálls vc-zol'ósf'vel felépíti a kommuna z- nmst, (Taps.) Lenin zászlaja alatt, Sztálin veze tésével előre a kommunizmus győ. zeLméért! (Hosszantartó viharos taps.)' % Valabúnysaor aiz előadó I^nín ügyének zseniális folytatóját., Sztá­lin elvtársat említette, a terem­ben hosszantartó, taps hangzott fel. A jelenlévők az éljenző szavaikat viharos, szűnni nem akaró tapssal fogadták, kifejezve Mikes szereto- tiiket a haladó emberiség vezére, Sztálin elvtárs iránt. Mindenki felállt. Az ülés részvevői végül ba- taü.mas lelkesedéssel elénekelték a párt himnuszát, az In tornáéi on álét. A jóvátétel! hötelesettség teljesítése Az 104Ő január 20-i fegyverszü­neti egyezmény, illetve az 1947 február 10-én aláírt békeszerződés értelmében a Szovjetunió részére teljesítendő jóvátételt, amelynek összegét időközben a Szovjetunió kormánya jelentűs mértékben csök­kentette és teljesítésének idejét hat évről nyolc évre hosszabbította, meg, — a Magyar Népköztársaság kormánya 1953 január 20-ával tel­jesítette. Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter beszéde a tanácselnökök értekezletén A Budapesti Városi Tanács és a megyei tanácsok végrehajtőbteoíibaá- gi elnökei szerdán tar tot túli orszá­gos értekezletüket, amelyen Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter is beszédet mondott. Olt Károly elvtárs, pénzügymi­niszter beszéde elején rámutatott, hogy a tanácsok gazdái kodásának középpontjában a költségvetés ál. A helyi költségve résben kitűzött cé­lok megvalósítá^a a népgazdasági terv célkitűzései egy-egy részleté­nek megvalósrtiáisá't jelenti, s ezál­tal a tanácsok a népga-zulaisági tervnek közvetlen végrehajtóivá válnak. 1950-ben a helyi tanácsok ősz­szes kiadásai 1.3 milliárd forintot tettek ki, 1951-beu mán* 2.ö mil­liárd forLn't'tal gazdálkodtak. Ez a keret 1952-ben 4.1 milliárd forint­ra, az 3953-as kölit ségN’etési év bem pedig 4.7 milliárd forintra emelke. (lett. A költségvetési kereteknek ez az évrőlrévre ugrásszerű emel­kedőié mutatja legjobban, mennyi- re megerősödtek az dmult évek során helyi tanácsaink ga.zda-ságl vonatkozásokban is. Ilámutatott ezután, hogy az él­re ült év folytmiáii fokozódott a la- nácsok érdeklődése a gazdálkodás iránt, majd elmondotta, hogy az új költségvetési rendszer aibban különbözik a régitől, hogy egységes költségvetési rendszer, amelyben a bevételek és kiadások egymással szoros összéniggésbon, egymást fel- tételezve jelen tikeznek. A megyék egész soránál, döntő többségénél tapasztaluk — foly­tatta —, hogy a végrehaijtóbizott- sitiig figj’elme a költségvetési táiigya- láisok idején a költségvetésre öí$sz- ponitosui't. Jó példával járt elől Bairamya, Békés megye, aliol a me­gye tanácselnökei resztvettek a köl'tségveté^i tüirgyaláaotkon és SKe- mólyes ügyüknek tekintették a mi- nél jobb kölitségvetés elkészítését. Jó i>éldát mutattak a városok vőg- rehajtébizottiságat, ezek közül Kecs­kemét. Székesfehérvár, Sztál'invá- ros, Gyöngyös,, Salgótarján járt az ólen. — Az új költségvetési gazda Iko- dús megnöveli a tanácsok felelőssé­gét saját pénzügyi gazdálkodásuk alakulásáért, de minden eddiginél több lehetőséget is biztosít a tárni- csők végre!najfőbizottságainak be­vételei k növelés őre. A továbbia'kiliain rámutatott: 1952 első három negyedévében a tana- csők részéve a helyi vállalatokból 102 millió forint terven felüli nye­reség jutott, majd így folytatta: A tanácsoknak fő törekvésük kell legyen, hogy nemcsak maguk foglalkozzanak a gazdálkodás kér­déseivel, hanem keltsék fel és ál- Laincióan fokozzák az érdeklődést a dolgozó tömegekboii is, a rejtett cartalékok, új bevételi lehetőségek leüt árasának, a fokozott takaréikoc- ságnak kérdései iránt. A vállalati nyereségeket nemtóak a vállalatok fejlesztésével lehet nő. vetni, hanem a helyi vállalatoknál iépten-nyomon jelentkező lazasá- goknk, a pazarlásoknak a felszá­molásával is. Kimondotta ezután, hogy azok a hiányosságok, amelyekre Gerő elv. társ 1952 november 29-én, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülésén az építőipar- rai kapcsolatban rámutatott, foko­zottabb mértékben mutatkoznak meg a megyei tatarozó vállalatok­nál. Kzeknél nagyfokú a szervezet­lenség, laza a pénzgazdálkodás és a takarékosság szempontjait .sem­mibe sem veszik. De nem kisebb lazaság tapasztalható a vendég­látóipari vállalatoknál is. A laza­ságok felsál mól ásóval az jcy el­érhető megtakarításokkal, a forgó­eszközök forgási sebességének nö­velésével, a beruházásoknál és au y agíeüias z n á 1 á sob n ;i 1 előforduló pazarlások, a veszteséges vállala­tok veszteségének megszüntetésé­vei nemesük a népgazdaság szá~ mára tárnának fel hatalmas tarta­lékokat, js fokoznák a vállalatok jövedelmezőségét, hanem saját gaz­dálkodásuk számára szociális és kulturális pótokra is bő fedezetet és forrást találhatnak tanácsaink. A takarékosság kérdéséről be­szélt ezután Olt elvtárs. Az igazi takarékosság abban jelentkezik, hogy egy cél megvalósítására elő­irányzott Iliiéiből többet valósítunk meg. A takarékosságnak ez a for­mája feltételezi a széles dolgozó tömegek önkéntes munkavállalá­sát. bevonását a feladatok megol­dásúba. Az ilyen tényleges megta­karításokat az 1953-as évtől kez­dődően a megtakarít ást elórö ta­nácsok szabadon felhasználhatják, szociális, kulturális ós egyéb fel­adatok megvalósítására. Kifejtette ezután a tanácsok bo- véfeleiket fokozhatják, olyan mó­don is, hogy az adófizetési kötele­zettséget az eddigieknél jobban tu­datosítják. Ezeknek a kérdéseknek széles­körű feltárása és megvitatása szükségessé teszi, hogy a tanácsok nyilvános tanácsülések keretében minél előbb megvitassák az 1953-as költségvetést, hogy a tanácsok leg­főbb segítőtársai, a dolgozó törne- gek maguk is rész tvegyenek a költ­ségvetés végrehajtásában. Eltemették Gábor Andor elvtársat A magyar kommunista mozga­lom, a magyar irodalom és újság­írás nagy halottját, Gábor Andor elvtársat csütörtökön délben a fő­város dolgozóinak és fiatalságának hatalmas tömege kísérte utolsó út­jára a Kerepesi-temető hatot tashá- zából. A kiváló író és publicista, a párt régi harcosa temetésén a Magyar Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottsága, Központi Vezető­sége és a Magyar Népköztársaság Mi n iszter tanácsának tagjai közül megjelent Ge-rő Ernő, Révai József, Házi Árpád, Horváth Márton, Ró­nai Sándor, Vas Zoltán, Darvas József, Szíjártó Lajos elvtárs, valamint a magyar politikai, gaz­dasági és kulturális élet több más kiválósága. A rádió énekkara a munkás gyászindulót énekelte el, majd a Jókai-lepel lel leborított koporsó mellett Andies Erzsébet elvtársnő, Ivossuth-díjas akadémikus mondott búcsúbeszédet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevé­ben. Ezután Darvas József közokta­tásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetsége elnöke búcsúztatta Gá­bor Andor elvtársat a magyar írók és újságírók nevében. A búcsúbeszédek elhangzása után, az Intemadonálé hangjai melleit eresztették a sírba a ko­porsót. A sírt rövidesen elborítot­tál!! a koszorúk és virágok, a ma gyor dolgozók hálájának és kegye­letének jelel. /

Next

/
Thumbnails
Contents