Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-23 / 19. szám

s N' P IM AI Nagycserkesz! dolgozó parasztok a tiszadobi Táncsics tsz-ben Hogyan harcolunk a gépi felszerelés jobb kihasználásáért Irta: V. Romanov, a moszkvai „Vörös proletár“-gyár művezetője * * Nagyc$erke$zrol emberekkel zsú. tolásig telt autóbusz indult el va­sárnap a tiszadobi Táncsics ter­melőszövetkezetbe. Régen készültek már erre az útra a nagy cserkészi egyéni gazdák. Legtöbben azt mondták: „Ott már boldog szövet- kczeti tagok ölnek”, Azonban vol­tak olyan rosszakaratúak is, akik azt beszélték: „Nem igaz, nincs azoknak semmijük”. így aatán a cserkészlek meg akarták látni a ^aját szemükkel, hogy mi is az igazság. + A. szövetkezeti ember arról neve­zetes, hogy jó vendéglátó. A tisza­dobi Táncsics termelőszövetkezet tagjai is nagy szeretettel várták a látogatókat. Az elnöki beszámoló— böl megtudták a vendégek, hogy mire ' jutottak 194S óta. Mert sitikor kezdték a szövetkezeti életet a Táncsics tagjai. Szorgalmasan .jegyeztek a cserkesziek, A beszá­moló után pedig a szövetkezeti ta­gok sorjában megmutatták a sző­vetkezeti vagyont. Először a tehénistállóba mentek. A jószággondozók villanyfényben úszó, rádió muzsikájától hangos, tiszta ólban fogadták őket. Toina- sóvszki Andrásné — az egyik ven­dég — figyelmesen nézett széjjel. A férjét kereste a barmincnyi látó. gató között. Mert Torna só vszkiék eljöttek mind a ketten. Hiába ke­gyet le nkedik a tél, Tomasóvszkíné nem maradt otthon. ö is látni akarta azt. hogy mije is van egy szövetkezeti tagnak, milyen is a szövetkezeti élet. Odahúzódik a férjéhez, a. oagytkendőjét szájához emeli, nehogy az urán kívül más is meghallja: — Itt még az ólban is villany ég .... nálunk meg olajmécses füs­töl .. . Meg látod, szói a rádió, ne­künk meg a házban sincs ... Csarnoki Endre afelöl érdeklő­dik, hogy „mit esznek a tehenek?’’ líóka András, az állattenyésztő bri- gad egyik tagja szólás. helyett el­vezeti az előre békései tett napi ta­karmányhoz. —Ezt eszik — mutatja a jó savanyítás szagú sMótakarmányt. — .Tói tejelnek tőle? — Hogyne.... Jól.., Ott van kí, a nagy tarka tehén, attól na­!>onta harmincegy liter tejet fe­jünk .. . — Jó erőben vannak ezek a te­liének — jegyzi meg a látogatók közül Németh János. — Mert jó gazdát szolgálnak — hangzik a tréfás válasz. Nem kell elfelejteni, hogy a Siló jó takar­inány. Szereit! a marha. A mieink szalmát esznek. El is mostuk a tejtől az orrunkul; a télen . . . — Miért nem siló ztak ?! — Én, egyedül... Két marhának. Meg hát, ami azt illeti, nem volt gép se, ami összeőrölte volna a csutkaszárat. A látogatók egy része már a bor­júikat veszi körül. Az egészséges kisborjúk vidáman ugrándoznak a részükre elkülönített helyen. Már megéheztek, várják az ebédet. Az állatgondozónők, m-iut jó anya a gyermekiről, úgy gondoskodnak a gondjaikra bízott borjúkról. Most is már hozzák a tisztaságtól ra­gyogó borjúitatóba a tejet. A kis­borjúk facsecsen kérésziül fo­gyasztják a számukra elkészített eledelt. A látogatók még ilyen borjúéi elést nem láttak. Ez új és Ismeretlen számukra. — Mennyi tejet kapnak? — kér- dezi nagy kíváncsian Németh Já* nos. — A súlyuk egyhestodét. . . Még nálunk egyetlen egy borjú sem be­tegedett meg a tejtől . . . — Én már megpróbáltam a hi­degborjú nevelést és elsat nyúlt a jószág... De ezek szépek ___ Igaz, nem is úgy van itt, mint énnálam volt. Hol hidegebb, hol melegebb tejet kapott a borjú . . . Nem volt mivel lemérni a tej bő- tartalmát. így aztán tönkrement a jószág —- számol be kísérleteiről Németh. Németh János és a többi egyéni gazdatársa meggyőződtek arról a szövetkezetiben, hogy a szakszerű jószággondozást, a hidegborjú ne­velést csak a nagyüzemi mezőgaz­daságban lehet egészségesen meg­valósítani. A látogatók jórésze kíváncsi volt a szövetkezeti parasztok házatájá- ra. Vámosi Imre meg is hívta há­zához a cserkesz! egyéni gazdákat. Az úton el is beszól gettek életük folyásáról. Vámosi Imre többek között elmondotta, hogy 1950 óta tagj-a a Táncsics termel őt^zö vet ke­zeinek. Azóta megváltozott az éle- tiik. A cselédlakást új házzal cse. rélte fel. Az új lakásba már szoba- bűtort is vásároltak. Meleg, barátságos, kétszobás- konyhás lakás várja a vendégeket. A látogatók jól széjjel néznek. Ta­lán még azt is megszámlálják, hogy hány darab bútor van a szobában. Köziben érdeklődnek is. — Mennyit kerestek az idén?—; Tomasóvszkiné erre kíváncsi. — Kerestünk mi él ég szépen . .. j Meg vagyunk elégedve az „évi be­vétellel’. — Vámosiné mosolygó arca visszatükrözi a megelégedést. — Kaptunk 23 mázsa 30 kiló bú- zát, 0 mázsa 72 kiló gabonát, 4 mázsa 36 kiló árpát, 15 mázsa szé­nát, 93 kiló cukrot, 19 kiló rizst, 9 kiló mákot és 14 ezer forint pénzt. — Ez aztán szép kereset ! — ál­lapítja meg nem kis meglepetéssel Németh. — Hányán dolgoztak a csoportban ? — Hárman. — Aztán hová tudták tenni azt a sok keresetet? — Kerestünk neki helyet — tré­fálkozik Vámosiné, majd kinyitja a szekrény ajtót és szebbnél szebb ruhákat mutogat meg a látoga­tóknak. — Itt vau az évi kereset egy része.,, a többi pedig — ki­nyitja a fehérnemüs szekrény aj­taját is — itt van! — Ide a nagy­lányuk kelengyéjét rakták. — Meg még vettünk a lánynak két pap- lant is. Volt miből, hát, mondom: hadd legyen az is! A vendégek alig találnak szava­kat a meglepetéstől. Ennyi ruha- neműre egyévi keresetből soha nem jutott egyikőjiiknek sem. Palicz András szavakba is önti gondolatát: — Hát, ha nem a két szememmel látom mindazt, ami itt van, nem hiszem, hogy ennyi min­denre jut a szövetkezeti paraszt­nak ... Én egész éven át nem tud- tam venni magamnak egy öltöny ruhát, pedig 12 Ipádon gazdálko­dom, elég jó volt a termésem is. A beadáson felül maradt 20 raá- zsányi búzám. 35 mázsa tengerim- meg vagy 60 mázsa krumplim. Igaz, az adót még ebből fizettem lei.. . Nem sok maradt. * A nagy cserkészi egyénileg dolgo­zó parasztok saját szemükkel győ­ződtek meg arról, bogy mennyivel jobb sorban élnek a sző vetkezet i parasztok. Most már nem kétel­kednek abban, hogy a dobi Tán­csics termelőszövetkezet tagjai boldog, megelégedett emberek. A nagycserkesz! dolgozó parasztok azzal búcsúznak el vendéglátóik­tól, hogy. ők is elindulnak az új élet, a szövetkezeti gazdálkodás útján. Pwpp Júlia. A kommunizmus építése szem­pontjából óriási jelentősége van a munkatermelékenység állandó emelésének. A Szovjetunióban a munkatermelékenység emelésének egyik legfontosabb forrása a gépi felszerelés teljes kihasználása. Nézzük meg például, hogyan har­col gyárunk és ezanbe’ül az 1. számú gépműhely kollektívája a gépek jobb kihasználásáért. Gyárunkban igen sok gépsor van. A sebességváltó szekrényágy, a se­bességváltó szekrény, a lakat és a fogaskerék megmunkálása folyama­fosán történik az egymásmögé he­lyezett szerszámgépeken, s így a gépsor az első művelettől az utol­sóig megmunkálja a munkadara­bot. A munka‘gényes műveletekhez különleges szerszámgépeket készí­tettünk, amelyek jeletős mértékben emelik a munka termelékenységét. A tíztengelyes sebasségváltószek- rény esztergálása az univerzális pádon S—10 órát vett igénybe ; most a folyamatosan dolgozó gép­sor és a különleges szerszámgépek segítségével az 56 tengelyes szer­számgépcsoporton ugyanezt az al­katrészt 18 perc alatt, vagyis harmincszor gyorsabban munkáljuk meg. Népgazda,sági tervünk teljesítő, sének egyik legfontosabb feltétele: az építőipar gépesítése. A gépek beállításával tudjuk megoldani azo­kat a nehézségeket, amelyeket a munakerő hiánya okoz. Nagy se­gítséget jelent építkezésünknél, a nyíregyházi irodaház építésénél, a nagyteljesítményű toronydaru, amely nagyban, elősegíti első ne­gyedévi tervünk határidőelőtti tel­jesítését. Ez a daru műszakonként 60 ember munkáját végzi el. Na­ponta két műszakban dolgozik és igen szép eredményeket ér el. Csü- törtökön éjjel vagonkirakásra állí­tottuk be a darut. A 10 tonnás vagonokat átlag 25 perc alatt rakta ki. Ha ezt a munkát nem géppel végeznénk, vagononként két dol­gozó másfélórai munkájára lenne szükség. Nagy segítségünkre van meg a jó termelési eredmények el­érésénél a dömper és a beton­keverő gép is. Ezek a gépek nagy A gépek állandó tökéletesíté%v... lehetővé tette, hogy megsokszoroz­zuk a munkatermelékenységet. Szé­leskörűen alkalmazzuk például «- fém gyorsmegmunkálását. Mühe-, lyünk munkásainak mintegy 95 , százaléka gyorsmódszerrel forgil ­csői ja a fémet. Hogyan jutottunk el idáig? A munkások a mérnökökkel és a tervezőkkel együtt gondosan * ki­számították a szerszámgépek telje- sítőképességét és hogy mennyivel nagyobb megterheléssel dolgozhat, nának. Kiderült, hogy a gépek nő-. hány korszerűsítés segítségével teli'• jes mértékben kibírják a gyorsí­tott munkát. Az esztergapadokon' tehát több változtatást végeztünk. Átalakítottuk a sebességváltót is, ahol a bronz csúszó-csapágyakat golyós-lengőcsapágyakra cseréltük kj, Ennek eredményeként a.z esz­tergapadok az eddig 000 fordulni; helyett percenkint 1000—1200 for- 1 ulatot tettek. A gyorsmegmunkálás bevezetése - műhelyünkben és az egész „Vörös proletár’’-gyárban jelentősen elő­segítette a gépi felszerelés jobb ki használását és lehetővé tette a ter­melés 25—30 százalékos emelését, anélkül, hogy a munkás-létszámot növelni kellett volna. mennyiségű munkaerőt pótolnak. Munkánkat ma már el' sem tud* juk képzelni gőzgép nélkül, amely az építkezéshez szükséges meleg- vízellátást és a betonozáshoz szük­séges száraz adalékanyagot bizto­sítja. Most állítunk be egy ha- barcskeverőt és egy habarcssziváty- tyűt, amely az építkezés mindén részében biztosítja a szükséges habarcsmennyiséget. A központi habarcstelep beállításával igen sók munkaerőt takarítunk meg. A gépek jobb kihasználását a gé­pek jó karbantartásával, vagyis a Nazarova-mozgalom kiszélesítésével fokozhatjuk. Dolgozóink magukévá tették a mozgalom jelentőségéi, így jó, tiszta gépekkel állunk az első negyedévi tervünk határ­idő előtti teljesítéséért folyó harci­nak. Estók János, az irodaházépítkezés műszáki dolgozója. A gépek jó karbantartásával fokozzák a gépek kihasználását a nyíregyházi irodaházi építkezésnél A nyírbátori DINZ-fiatalok jól alkalmazzák munkájukban nz országos értekezlet átmutatásait Fiataljaink a nrnlt évi hibákból cku’va, ez esztendőben a DISz. első országos értekezletének szel­lemében igyekeznek jó munkát végezni. Az országos értekezlet határozatainak megvalósítása azt eredményezte, hogy a DISz-tagok most már sokkal aktívabban ve­szik ki részüket a szervezeti élet­ből. A taggyű éseken a tagság nagyrésze megjelenik és az ifjú­sági napok is igen látogatottak- Az ifjúsági napok e sikere annak is köszönhető, hogy a járási DISz- bizottság politikailag képzett, jó e öadókat küld el szervezetünkbe ezekre az alkalmakra előadást tar­tani. Igen sokat javult a tanulás szín­vonala is DISz-szsrvezetünkben. A fiatalok három oktatási formá­ban vesznek részt. A szemináriu­mokon nincs hiányzás és ez an­nak is köszönhető, hogy a propa­gandisták igen lelkiismeretes mun­kát végeznek. Olyan propagandis táinb vannak, mint Bal'ó Zoltán-é és Baracsi Gyula fiatal p-d?gő- gusok, akik komoly tudással ren­delkeznek, lelkiismeretesen fe'ké szü’nek a szemináriumvezetésre és örömmel foglalkoznak a fiata­lokkal. A kultürmumka terü’etén is ér­tünk el eredményeket. Tánccso­portunk a körzeti versenyen első j lett, így bejutott a járási verseny- j be. Reméljük, hogy itt is jó ered- j ményekkel szerepdünk. BARACSI BÉLÁ. DISz-propagandista, Nyírbátor A nyíregyházi rádió mai műsora A nyíregyházi rádió mai adásában riportot közöl arról, hogyan készül­nek a tavaszi munkákra a tiszavas- vári gépállomáson. Az építőipari technikum igazgató- helyettese az iskola életéről, munká­járól számol be. Az általános és középiskolák műkő- dóséról, a termelésről és begyülté.3rő szólnak a rádió legfrissebb hírei majd szemelvényeket közöl a Néplap vez é rci k k é böl. A zenei műsor népdal01"!+ közvetp Szovjet Film Ünnepe 1953. évi február 18-tól április í'ig. life MOZIK MŰSORA NYIFFECYHAZA. BÉKE-MOZI: 22—25-ig: Győzelmi menet — Sport és egészség. Szovjet film 26—28-ig: Farkasvér. Szovje film NYÍREGYHÁZA. QoZSA-MOZI: Í12—28-ig: Két út. Szovjet film 29—31-ig: Afrikában történt. Csehszlovák film. Százezer belga bányász beszüntette a munkát a borinagei szerencsétlenség áldozatai (emelésének napján A borinagei bánya szeren csétlipm- seg, amely azért következett be, mert a bányászvezetőség semmibe­vette a biztonsági rendszabályo­kat, a felháborodás új hullámát keltette a belga bányászok köré­lien. A „Prapeau Rouge’’ közli, hogy a szerencsétlenség áldozatai temetéséneik napján több mint száz­ezer bányász szüntette be a mun­kát. A bányászok követelik a bűnö­sök megbüntetését és a munka­körülmények megjavítását. Ismét jelentősen emelkedett a beküldött Totó-szelvények száma A 3. fogadási héten újból nagyok voltak a nyeremények. 12 talált 12.390.— Ft 11 találat 196.— Ft 10 találat 28.— Ft Vásárolja, meg 'mielőbb lippszelvé­viicii! A nyíregyházi koníekcióiizem dolgozói a gépek jobb kihasználásáért Üzemünkben, a nyíregyházi kon­fekcióban az elmúlt évben sok hiba merült fel a gépek kihasználásával kapcsolatban. A hibákból tanulva, az 1053-as évben a reánkb'zott feladatot jól akarjuk elvégezni. Üzemünkben 75 újítással,, észszerű- ütéssel segítik a dolgozók tervünk últeljesítését. Január 15-től kezd- ve fokozatosan vezetjük be az újí­tásokat, amelyek kimagasló ered­ményekhez fognak vezetni. Fedor Mihály műszerész a varrógépmotort újításával gyorsabbá és teher­bíróbbá tette, így a dolgozók n<i" gyobb üteanben tudják tervüket, teliesíteni. Most három futószala­got állítottunk be azért, hogy köz­vetlen „melegváltással” tökéletesen tudjuk az időt, és a gépeket ki­használni. Számos újítás tette le­hetővé eddig is a gépek jobb ki­használását. Jelszavunk: „Előre tervünk teljesítéséért és túlteljesí­téséért, a 100 százalékos minőségi munkával, a gépek és az idő jobb kihasználásával”. Hornyuk József teremmester. ItátlÉómősor «JANUÁR 23. PÉNTEK KOSSUTH-RÁDIÓ: 500—8-30-ig: Reggeli zenés műsor n munkába in­duló dolgozóknak, 5.30: Hírek. Lap­szemle. 5.45: A Rádió as?zonyrovata. 6.00: Falurádió. 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.45: Levelezőink je­lentik. 11.30: Jegyzetek a versenyről. 11.45: Hungiemez 12-00: Hírek. Hau- gos újság. 12.50: Szovjet fúvószene. 13.00: A . fővárosi népi zenekar já ©zik. 15.30: Hanglemezek 14.00: Idő­járás- és vízállásjelentés. 14.15: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 15.00: Úttörő-híradó. 15-30: Zenekari I muzsika. 15.00: Magyar kamarazene. ! 16.20: A Gyermekrádió műsora. — I 16.30: Űttörő.sporthíradó. 16.45: Orosz I nyelvlecke haladóknak. 17.00: Hírek. 17.15: A pártok tatás anyagához. A gazdasági törvények je’Jlege, hatása ós megismerésük jelentősége. Előadás. 17-35: Tánczene. 17 55: Nemzetközi kérdések. Előadás. 18.10: A Mazowsze ■ engyel állami népi e gyű tea Magyar- országon. Előadás. 19.00: Hangos uj- sás. 200-0: Tíz perc külpolitika. — 20.10: Hanglemezek. 21.00: Zenekari hangverseny. 22.00: Hírek. Sport — 22.25: Francia operaest. 23.25: Hang. szerszólók. 24.00: II írek. PETŐFI-Radio: 6.00: Huxurlemc­zek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.35: Dalok. 8.15: Szórakoztató zene­kari muzsika 9.20: A Magyar Rádió ujáiidékmtisora. 10.00: Hírek. 10.10: Porfelekv Magit éa Simkó György énekel. 10.30: óvodások műsora. — 10 50: A Gyermekrádió műsora. — 11.00: Hanglemez. 15.00: Színes ma­gyar néni muzsika, 16.00: Leeimdve- sebb verseim. Elmondja Lukács Mar­git. 16-20; Hanglemezek. 17.00: Szív’ küldi szívnek szívesen. 17.40: A terv: törvény! Előadás. 17.35: Vidám ma­gyar népzene. 18.45: Énekkar 19.05: Egy falu — egy nóta. 19-35: Döme Péter mélyhegedűn játszik, 19.50: Jó munkáért szép muzsikát! 20.15: Snortnegyedóra SZAUOU ’S-SZATMÁKI NÉPLAP Felelős szerkesztő ■ Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség : Nyíregyháza Dózsa Qyörgy-u. 6. Tel.: 13-70 32 77, Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1 — Telefon; 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaiéi Vállalat. Nyíregyháza F. v.: Szilágyi József. 19-jS JANUÁR 23, PÉNTEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents