Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

2 N £ r L A P A Központi Statisztikai Hivató! jelentése a népgazdasági terv tejesítésének 1952 évi eredményeiről (Folytatás as 1, oldalról.) Az építőipar termelésű 1952-ben hozzájárultak az építkezésekre és a széniből 30 százalékkal, vasércből 44,7 százalékkal, hengerelt acélból 67.3 számláikká], őrleményekből 31 haiiízalökkal szállítottad többet, mint 1951-bon. Az egy telierlc csira cső átlagos terhelés 1951-hez ké­pest 5,2 százalékkal emelkedett. a szűz elegy touna-ld.tométerre eső saénfogyasztás 7,5 százalékkal csők. kent. A teherkocsik fordulóideje a csúcsforgalom Időszakában a kitű­zött normát nem érte el. A vízi közlekedés teherszállítási tervét 109 3 százalékra teljesítette. A tehergépkocsik szállítása — résziben a liocsiállomáuy 29,-1 szá zalékos emelkedése következtében — 1 év alatt 42.9 százalékkal emelkedett. A vi 11 a inosvasu tak személyfor­galma 1952-ben 5,7 százalékkal, a városi autóbuszoké 25,7 százaié li­lái, a távolsági autóbuszoké 29,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A posta forgalma 1951-hez 'ké­pest 18,3 százalékkal nőtt. * A ru í'orga lom Az Arak és bérek rendezéséről, valamint a jegyrendszer megszün- tetéséről szóló 1951 december 1-i párt- és kormányhatáimat oredmé. nyék ént 1952 év folyamán jelentő­sen javult a lakosság élelmiszer- ős iparcikk ellátása. Az év folya­mán a kiskereskedelem húsból 17.9 százalékkal, kenyérből 24.6 S/Ú./-I- Iákkal, culkorból 2,3 százalékkal, édesipari cikkekből 27.3 százalék kai, fi5rf cipőből 8,0 százalékkal, női cipőből 13,1 százalékkal, gyer­mekcipőből 2S szAzaíéktel, bátor, bél 37.S száza-lékkul. motorkerék­párból 59,6 százalékkal, rádióból 35.4 százalékkal többet adott el, minit 1951-ben. Az év folyamán az állami l<isíre reSkede’mi bolthálózat 3819 üzlet tél, a szövetkezeti hálózat 990 üz­lettel bővült. 1952 decemberében a «zoclS'Hstia kiskereskedelem része­sedése a. teUtes fcfstkeredredél'ml for­galomból 99 százalékra emelke­dett. A kiskereskedelmi hálózat műn- ' 'bájában a lakosság áruellátása te­rén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezlek meg a vásárlók ki szol­ról Avat, nem vették kellőképpen figyelembe a dolgozók Igényelt. A kedvezőtlen mezőgazdasági ter­més ellenére a begyűjtés 1952. évi tervének dolgozó parasztságunk alapjában eleget tett. A begyűjtött mennyiség biztosítja a lakosság zavartalan ellátását a legfontosabb é lel m i szerekből. fi munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munka­termelékenység alakulása A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 1952. év végén 2,295.000 volt. 203.000-rel több mint 1951 végén. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak ^áma egy év alatt mintegy 117.000 fővel emelkedett. Az 1952. évi munkabéralap az egész népgazdaságban — nem szá­mítva az 1951 december 1-1 bér­emelést — 23.5 százalékkal volt több, mint 1051-ben. Az egy főre eső termelés a gyár­iparban 1952-ben 10,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben. Az emelkedés a bányászatban 11,1 százalék, ezen belül a szén- bányászatban 10 százalék. A kohászatban 10,9 százalék, a gép­gyártásban 19 százalék, a textil­iparban 4,4 százalék, a ruházati iparban 2,1 százalék. A munkafegyelem a gyáriparban 1952. év folyamán általában javult, bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya 1 év alatt 50 százalékkal csök­kent. De az Igazolt, mulasztások iránya emelkedett. Ősökként a vál­lalattól önkényesen kilépettek szá­ma. A munkaerőkul Iá m zás azonban még mindig jelentős. Beruházások 1952-ben a beruházásokra folyó­sított összeg 28.2 százalékkal ha- ' ladta meg az 1951. évit. — az előzetes számítások szerint — 19,5 százalékkal volt magasabb, mint 1951-ben, ezen belül az építés­ügyi minisztérium építőipari válla­latainak termelése mintegy 8,5 százalékkal, a közlekedésügyi mi­nisztérium vállalatainak termelése 29 százalékkal, a helyi építőipari vállalatoké 17,5 százalékkal emel­kedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipar fokozódó gépesítése: a földmunkák 37 szá­zalékát, a betonkeverés 80 százalé­kát gépi erővel végezték. ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működé­sét. Számos gyárat, üzemrészleget bővítettek, illetve korszerűsítettek. Üzembehelyezték a Tiszamenti Ve­gyiműveket, a inályi téglagyárat, a sztálinvárosi tüzállótéglagyárat, a hajdúsági gyógyszergyárat, a szol­noki tejüzemet és több más jelen­tős üzemet. Számos gyárat korszerűsítettek és bővítettek, üzembehelyezték a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a balinkni minta­bánya új aknáját, a diósgyőri ko­hászati üzemeknél az ország leg­nagyobb vaskohóját és egy nagy teljesítményű triő-buga-hengersort. Átadták rendeltetésének, a KM.. müvek durvahengerművének 4. áll­ványsorát, az új csőgyár pllgerhen- gersorának második állványát, az ózdi kohászati üzemekben egy új hűtőtornyot, a Ganz vagongyár- ban egy új vagoniszereldét, az esz­tergomi szerszámgépgyár új sze­relőcsarnokát, a Vörös Csillag traktorgyár új dumper-szereldéjét. Az EMAG új kombájnszerelő csar­nokát, a Kábel- és műanyaggyár új műanyag és szigetelő üzemét, ezenkívül: a November 7. Erőmű további gépegységekkel, a klskunfél- egyliázai bányászati berendezések gyára új szerelő- és műhelycsarnok­kal, az építőanyag! pari üzemek számos új kemencével és müszárí- tóval, a Kaposvári Fonoda 40.000, a Kőbányai Fonógyár ltl.OoO, a Lőrinci Fonéipar 15.000 új fonó- •rsöval bővült. A mezőgazdaság 1700 traktort, 500 kombájnt, s mintegy 25.000 egyéb erő-, és mun­kagépet kapott. Villamosítottunk 96 falut, 5S álla­mi gazdaságot, 62 termelőszövetke­zetet és 22 gépállomást. Az év fo­lyamán megtörtént valamennyi ön­álló tanáccsal rendelkező község bekapcsolása a távbesaélőhálózalba. Elkészült száimos új híd, felüljáró út és vasútvonal. Megindult a for­galom a budapesti Petőfl-liídon, a Laki-telep—Kunszentmártoni új vasútvonalon, bővítették a Buda. pest—Ferencvárosi, a miskolci és egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, ku­tatóintézet, kai túrház, rendelőinté­zet és bölcsőde épült. A dolgozók­nak áíadott új lakások összterü­lete meghaladja a 600.000 négyzet- métert, nem számítva a magán- építkezéseket. Átadták rendelteté­sének a várpalotai rendelőintézetet, a László-kórház új elkülönítő pa- vlllonját, a debreceni Tbc. sebésze­tet és több más egészségügyi intéz­ményt. Elkészült a veszprémi ne*- hézvegyipari kutatóintézet, az ásványolaj, és földgázkísérletl in­tézet, az építéstudományi intézet A miskolci Rákosi Mátyás műegye­tem új épületekkel bővült. A je­lentős eredmények mellett az. 1952. évi beruházási tervet nem minden területen és nem minden vonatko­zásban teljesítették, a munkaerőt, az anyagi és pénzeszközöket nem összpontosították kellőképpen a fontos beruházások magvalósításá­ra, az építkezéseknél, —- különösen a magán építőiparban — nem haj­tották végre a pártnak és kor­mánynak az építési költségek csök­kentésére vonatkozó határozatát. Az építkezések költségei a ráült évihez képest emelkedtek, különö­sen magasak a rezsiköltségek, az év folyamán az építésipari vállala­tok több, a népgazdaság szempont, jüból fontos építményt wem adtak át határidőre rendeltetésüknek. A tervfeladatoknak időben való ki­adása terén és az építkezéseknek műszaki tervekkel és költségveté­sekkel való ellátása terén továbbra is hiányosságok vannak, amelyek beruházásokra vonatkozó tervek hiányos teljesítéséhez, a költségek emelkedéséhez. Kulturális és szociális eredmények 1952-ben a kulturális élet min­den területén számottevő volt a fejlődés. Az év folyamán a kinyom­tatott könyvek és egyéb mü­vek száma 18 százalékkal volt több, mint 1951-ben. 1952. év augusztusában pz országban 8500 nyilvános tömegkönyvtár mű­ködött 4,3 millió kötettel az év folyamán több mint 400 új nép­könyvtár létesült. A népkönyvtárak könyvállománya az előző évinek másfél szeresére emelkedett. 1952-'ben a színházak 4,7 millió, az operaelőadásoknak 1,1 millió lá­togatójuk volt, 27 százalékkal, illet­ve 55 százalékkal több, mint 1951- ben. A falvakban az állami falu­színház 510 ezer néző előtt több, mint 2200 előadást tartott. Látoga­tóinak szúrna egy év alatt csaknem 10 százalékkal emelkedett. 1952. év végén a rádióelőfizetők száma 887.000 volt, 26 százalékkal több, mint 1951 végén, öt új mű­sorszóró rádióállomás kezűt« meg működését. A dolgozók egészségügyi helyzete továbbjavult. A halálozások száma és .'irányszáma esett, a csecsemő­halandóság nrányszáma egy év alatt csaknem 17 százalékkal csök­kent. Az ország lakossalnak száma már 1052 július hónapban megha­ladta a 9,5 millió főt. 1952-ben az egészségügyi hálózat 110O új kórházi ággyal, több új rendelőintézettel, egészségügy! in­tézettel, új kórházi osztályokkal és több mint 40 városi körzeti orvosi rendelővel bővült. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma az előző évhez képest 24 százalékkal, az üzemor­vosi munkaórák száma 30 száza, lékkai nőtt. 1952-ben közel 800 orvos végzett. Hazánkban ma tízezer lakosra 12 orvos jut, A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a bölcsődei háló­zat 1952-ben közel 5000 férőhellyel bővült. Az állandó bölcsődéken kí­vül, a nyári hónapokban 3500 férő­hellyel idénybőlcsődök működtek. E jelentős fejlődés ellenére a te­rületi bölcsődék férőhelyeinek szá­ma nem érte el a tervezettet. 1952-iben az előző évhez viszo­nyítva a gyógyszertermelés 50 szá. Zalákkal növekedett. A hazai gyógy­szergyárak megkezdték több új gyógyszer előállítását. A szakszervezeti társndalomfclxtsv sítás az év végén az összlakosság­nak közel 60 százalékára terjedt ki. Az év folyamán több mint 180.000 dolgozó részesült kedvezményes és 80.000 fiatal ingyenes üdültetésben. Nemzeti jövedelem Az 1952. évi nemzeti jövedelem a népgazdaság, elsősorban az ipari termelés fejlődésének eredménye­képpen 4,7 százalékkal meghaladta az 1951, évit, bár a mezőgazdaság gyenge terméseredménye követkéz- tében a tervezettnél kisebb volt. Az egyes népgazdasági ágak közül az ipar hozzájárulása a nemzeti jö­vedelemhez 19,4 százalékkal, az építőiparé 16,0 százalékkal, a köz­lekedésé 22,7 százalékkal emelke­dett, a mezőgazdaság hozzájárulása alacsonyabb volt az 1951. évinél. A nemzeti jövedelem kétharmad ré­szét az ipar és az építőipar adta. A szocialista szektor növekvő sú­lyát mutatja, hogy 1952-ben az állami vállalatok és a szövetkeze­tek részaránya a nemzeti jövede­lem termelésében 86,6 százalék volt, az előző évi 76,5 százalékkal szem­ben, ugyanakkor a tőkésszektorok részesedése az 1951. évi 5 százalék­ról 1952-ben 1,7 százalékra csökkent. I 1952-ben a nemzeti jövedelem i mintegy háromnegyed, része a la­kosság személyes szükségleteinek kielégítésére, szociális és kulturá­lis juttatások fedezésére, valamint egyéb társadalmi szükségletei: ki­elégítésére, egynegyed része a termelés bővítésére szolgált. 1953 JA.NU.Ul 20, KEDD Bécs dolgozói megemlékeztek Leuiii halálának évfordulójáról j Becs dolgozói január 17-én iin- j népi gyűlésen emlékezitek meg V. I Lenin halálának évfordulójáról. A gyűlésen az osztrák közélet sok is­mert személyisége is megjelent. Lenin életéről és tevékenységé­ről Franz Marek elvtárs, az Osztrák Kommunista Párt Köz ponti Bizottságának tagja tartott előadást. Rámutatott: Lenin esz­mél és munkássága lerakták a kommunizmus feló vezető utat Most a világ dolgozóinak nagy ve­zére, Sztálin elvtárs folytatja Le­nin művét. A jelenlévők viharosan ünnepel­ték a nagy Sztálint. V. I. Lenin halálának évforduló­járól számos bécsi üzemben is ün­nepi üléseken emlékeznek meg a dolgozók. Togliatti elvtárs nagy beszédet mondott az olasz kénviseloházban Az olasz képviselőház szombati ülésén folytatták a vitát afölött, hogy a választó jogi rendszer „re­formjáról” szóló törvénytervezettel kapcsolatban a kormány felvetette a bizalmi kérdést. A vitában felszólalt Palmiró Togliatti elv-tors is, aki kifejhette: a kormánynak nincs joga ahhoz, hogy a törv ény tervezet egészével kapcsolatban vesse fel a bizalmi kérdést és megfossza a képviselő- házat annak lehetőségétől, hogy teljes egészében megtárgyalja a törvénytervezetet s módosító indít­ványokat terjesszen elő. Az, a-mlt a kormány és propa­gandája „kom-mun-ist-a vcszély”. nck nevez, a valóságban széleskörű népi mozgalom, amely arra buz­dítja a dolgozó osztály-etet, hogy részit követeljenek a nemzet poli tilsai él'eíénisk irányításából — mondotta a továbbiakban Togliatti elvtárs, — ma jd Így folytatta: — A kormány választási „re­formtervezete” és azok az erősza­kos módszerek, amelyekkel a kor­mány ki alkarja erőszakolni a tör­vénytervezet feltételinSküli elfoga­dását, arról tanúskodnak, hogy a törvényességnek az alkotmánynak és a polgári demokrácia törvényei­nek tlsztole'Jbenitartájsa nem érdekli az uralkodj kapitalista köröket amikor- arról van szó. hogy meg kell akadályozni a dolgozó osztá­lyok előrehaladását. — A helyzet komoly, Äpütotita meg a továbbiakban Togliatti elv- társ. — Kijelentjük, hogy nao-nevl hajlandóik vagyonik visszavonni a törvénytervezettel kapcsolat barn be­nyújtott minden javaslatunkat egy feltétel mellett: bocsássák népsza­vazás alá magát a törvóíiyjavasia­tok — A törvényjavaslat előírja, hogy ha a tömbökbe tömörült pártok sgy csoportja csak egy szavazattal is többet kap, mint a szavazatok ütvén százaléka, akkor az új kép­viselőházi helyüket a többségi eiv alapján osztják el. H.i viszont' a ömbökbe tömörült pártok egyik csoportja sem szerzi meg a szava­zatok ötven százalékát, akikor a képviselőházi helyeket az 1948. évi választási törvény alapján, ará­nyossági rendszer szerint osztják el. Ha a népszavazáson, amelyet n váluisztóso-kkail együtt kell uiegtar- tani, a választok többsége, a „re­form” mellett nyilatkozik, akkor a reformot meg kell valósítani. Ha ellenben a választók többsége el­lenzi a reformot, akkor a képvise­lőházi helyeket a régi választási törvény szerint kell elosztani, •báir- tuilyeu legyen Is a Választások ki­menetele. Beszéde befejező részében Togliatti * elvtárs rámutatott: a kormány tör­vényjavaslata ellem országszerte megnyilatkozó népi tiltakozások arról tanúskodnak, hogy Olaszor- száiabmm komolyon kradendk gon­dolkodni a szabadságról és a demo­kráciáról, — végül a kormány tag­jai felé fordulva kijelentette: „önök folytathatják visszaélóAá. két, követhetnek el hibákat, fokoz­hatják a nép szenvedéseit, du so-, hősem akadályozhatják meg az olasz dolgozók, a munkásság előre­haladását azon az úton. amely a szabadságnak. a deujokrác Iának kivívása, a hatalom elnyerése felé vezet A Lengyel Népköztársaság kormánya jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál az eilen, hogy az amerikai kémszolgálat ismét diverzénsokat juttatott lengyel területre A lengyel lapok január IS-án. kö. zölték a Lengyel Népköztársaság kormányának az Egyesült Államok kormányához intézett jegyzékét. A jegyzik megállapítja, hogy az amerikai légierők egyik katonai repülőgépéről a Koszalini-vajdaság miastkoi járásának Mizdowo- Podgory nevű helységénél 1952 november 4-én ledobtak két díver- zánst. Stefan Skrzyszowskit (Janus Saperat) és Dionizy Sosnowsklt. A lengyel állambiztonsági szer­vek mindkét diverzánst elfogták. A hamis okmányokkal ellátott di- verzánsoknál amerikai felszerelést találtak, amelynek segítségével Lengyelország területén ellenséges cselekedeteket kellett volna végre- hajtaniök, Skrzyszowskit és Sosuowskit a Nyugat-NémetorszAg területén mű­ködő amerikai kémszolgálat szer­vezte Ive. A két diverzánst az ame­rikai katonai hatóságok Majna. Frankfurt közelében lévő kémisko­lájában képezték ki a lengyel ál­lam ellen irányuló kém-, szabotázs- és díverziós-cselekmények végre­hajtására. Ebben az iskolában Skrzyszowski Saperdval együtt még másik nyolc személyt is kiképeztek, akiket az amerikai kémszolgálat a társadalom söpredékei közül sze­dett össze. Az utóbbi időben talált bizonyí­tékok — mondja a jegyzék — a továbbiakban arról tanúskodnak, hogy az amerikai hatóságok nagy­arányú előkészületeket folytatnak a lengj-elországl dlverzlő és kém­kedés kiépítésére. A jegyzék megállapítja, hogy a Lengyelország ellen dolgozó terro­risták. kémek és diverzánsok bün- perei során sok olyan tényad a t me­rült fel, nmely fénytvet egyes ame­rikai diplomaták aljas szerepére, valamint a washingtoni kormány­körök Lengyelország-ellenes szándé­kaira és terveire. Lengyelország kormánya — mondja befejezésül a jegyzék — erélyesen tiltakozik Lengyelország területének az Egyesült Államok repülőgépe által 1952 november 4-én elkövetett durva megsértése ellen, Ismételten tiltakozik a Len­gyelország ellen irányuló agresszív kémkedés és dlverzlő megszervezé­se ellen és határozottan követeli, hogy az Egyesült Államok kormá­nya haladéktalanul szüntesse be ellenséges cselekedeteit. * 9 Összeesküvő kéioszervczelcl lepleztek le a bolgár állnmbiztonsági szervek A Bolgár Távirati Iroda közli, bogy a bolgár áilambiztonsági szer­vek összeesküvő kémszervezetet léptették le. a kémsrervezet a Tö­rökországban lévő amerikai kém- központ utasítására működött Bul­gária területén és eléje azt a iát. tűzték, hogy az imperialista tábor részAról jövő katonai intervene;.'., segítségével! államcsínyt hajtson végre Bulgáriában.

Next

/
Thumbnails
Contents