Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-20 / 16. szám
Mai »Samunkból i A GÉGÉNYI ADY TERMELŐSZÖVETKEZET GAZDASAGÁT TANULMÁNYOZTÁK VASAKNAI* A N‘AGYKALLÓI JÁRÁS DOLGOZÓ PARASZTJAI (3, old.) — HOGYAN JAVÍT A KEMLŐSEI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG AZ AG1- TÁCIÓ8 MUNKA SZÍNVONALÁN A KV. HATÁROZATA SZELLEMÉBEN (4. oldal) X. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM. ÁBA 50 FII I KR 1953 JANUAR 20. KEDD Ismertessék: széles körben békebizottság-aink a Képek Békekongrcssziisának határozata il Nyolcvanöt nemzet legjobb béke- liurcoaal gyűltek össze a bécsi ííónzer t b aus-ban, hogy megvitassák a bekehare feladatait. Sok-sok nyelven beszéltek az egyszerű békeszerető emberek küldöttel, azonban jól megértették egymást és közös akarattal nagyjelentőségű határozatokat hoztak. Ezeknek a határo- za toknak az ismertetése, a határozatokba foglalt követelésekért folytatott harc még magasabb színvonalra emeli minden ország bókemozgalfuát, a békeharcosok aktivitását. Békebizottságaink elsőrendű feladata, hogy alaposan megismertessék a dolgozókkal a Nepek Békekongresszusának határozatait. .Ezekben a hetekben szerte a megyében békekisgyülések folynak. Nemcsak békebizottságainknak kell gondot fordítani ti békekisgy ülések alapos megszervezésére, hanem pártszervezeteink is tekintsék elsőrendű kötelességüknek a békekongresszus határozatait ismertető kisgyülések jó előkészítését. A békekisgyüléeek előadásainak, vitáinak elsősorban azt az öntudatot kell kisugároznia, amely a Népek Békekongresszusát oly fel- emelően jellemezte. A Népek Békekongresszusa visszatükrözte azt, hogy a népek egységesek vallási felfogástól, világnézettől függetle- niüjL-békeharc kérdéséljen. Szolgálják a békekíegyütések ennek az egységnek a megszilárdítását. Uj és új, eddig passzívan szemlélődő dől gozökat hozzanak el az aktív békeharcosak sorai közé. Meg kell ma gyarázni: a háborút emberek csinálják, s ha az emberek összefognak, egy akarattal harcolnak és dolgoznak, nincsen olyan erő, amelyik új vérözönt tudna zúdítani az egyszerű emberek békés családi otthonaira. Különösen for dítsanak nagy gondot bókebizottsá- gaink a dolgozó parasztasszonyok megnyerésére. A béke gonosz ellenségei, a farizeuskodó klerik'á- lis ügynökök, az álarc mögé - búvó kulákok elsősorban éppen a dolgozó paras-ztasszonyok félrevezetésével próbálják gyengíteni népünk egységes békefrontját a falun. Ez arra is figyelmeztet bennünket, ' hogy a békeharcosok számát nö vélni, békemozgalnninkat erősíteni csak akkor tudjuk sikeresen és eredménnyel, ha ugyanakkor következetesen, harcosan leleplezzük béke nyílt és leplezett ellenségeit. A Népek Békekongresszusa tanácskozásán az első helyet a nemzetek függetlenségének és biz-tonsá- ■ :ána.k kérdése foglalta el. Azon az elven: „Á béke legfőbb alapja va tmnennyi állam függetlensége. -4 nemzetek függetlensége elválaszt ha lattan a béke ügyétől." Ezzel kapcsolatban a Népek Békekongresszusa mélységes felháborodással ítélte el az amerikai imperialistáknak hasonszőrű cimboráiknak elnyomásra irányuló agresszív politikáját. Ez a határozat számunkra magyar dolgozók számára is nagy jelentőségű. Eszünkbe juttatja Petőfi Sándor egyik versének halhatatlan ma is érvényben lévő sorait: „Békét, békét a világnak, — De ne 'sarnokkénytöl, — Békét csupán a szabadság, — Fölszentelt kezéből". Mondják ej békebizottságaink a dolgozóknak, hogy békénk védelme szorosan összefügg a haza, a fiig- etleDség védelmével. Ebben a rue- ■yébeu birtokai voltak Haynaunak, 1848—49-e6 szabadságharc véreskezű elnyomójának, birtokai voltak Windisobgrätznek, a magyar függetlenség hylálos ellenségének, akik a magyar földesurakkal együtt igába tartották dolgozóin- kát. S ha bárki - is megpróbálná újra nyakunkra ültetni az elnyomó bitangokat, az népünk egységes kiállásával találja magát Szembe. Magyarázzák meg békebizottsá- aiuk, hogy a béke védelme és népltadseregünk erősítése egy és ugyanaz. Becsület és dicsőség övezi azt a szülőt, azt a békeharcos édesanyát,, aki a néphadseregbe küldi fiát, hogy fegyverrel őrködjék szent határaink sérthetetlenségén. A Népek Békekongresszusánink második határozata a jelenleg folyó háborúk azonnali megszüntetését követelte. Jelszava lett: „Tüzet szüntess, Koreában!" Ugyanakkor követelte Vietnamban.» Laosz-ban, Kambodzsában és Malájföldön a háborúk befejezését. Ez sem olyan határozat, amely bennünket ne érintene. Tudnunk kell azt, hogy az amerikai imperial isták célkitűzése nemcsak a koreai házak t'elgyujtása a háború zsarátnokával, hanem a mi házaink felgyuj- tása is. A washingtoni halálgyárosok, atom-banditák és pesti »gengszterek a mi számiunkra is Korea sorsát szánják. Korea ügye, Vietnam ügye, a mi ügyünk is. A már folyó háborúk beszüntetését követelni annyit jelent, mint a mi hazánktól is távoltartani a háborút, igen nagyjelentősége van a Népek Békekongresszusa harmadik határozatának, amely a világ öt nagyhatalmát, a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot, az Amerikai Egyesült Államokat, Angliát _ és Franciaországot hívja fel béke. egyezmény megkötésére. Egy ilyen .egyezmény jelentős hozzájárulás lenne a tartós béke biztosításához, a háború megakadályozására. Jelentős ez a határozat azért, mert nem valami kis embercsoport kívánalma, hanem több tpint S00 millió ember aláírással megpecsételt határozott követelése! Ezeket a határozatokat úgy ismertessék békebizottságaink, hogy nyomukban jobb munka bontakozzék ki az üzemekben, falvakban, termelőszövetkezeti csoportokban. A békék isgy ül esek résztvevői kössenek új béke védelmi szerződéseket, -amelyekben megfogadják, hogy túlteljesítik elsőnegyedévi tervüket, gyorsan és időben, új módszereket alkalmazva végzik el a téli munkák után a tavaszi munkákat, hogy hazánk egyre szilárdabban tudjon helytállni a nagy Sztálin vezette béketáborban. A. népgazdaság fejlődéséi, vala- mint a. dolgozók uiayagi és kult urális színvonalúnak emelkedését 1952- ben a következő adatok jellemzik. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a néiazdasági terv teljesítésének 1952 évi eredményeiről Ipar A gyáripar 1952. ét! teljes termelési tervét 100.7 százalékra. ezen beliül a nehézipar 99,8 százalékra, a könnyűipar 101,4 százalékra., az éielmiszaripair 100,1 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952-ben 23,6 száza- ékkial termeli, többet, minit 1951- ben. A nehézipar termelése 33,3 sM- aliéikikal, u könnyűiparé 10,ő százalékkal, az élelmiszeriparé 16,1 száza lékkel haladtai meg- az előző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 25 százalék, a kohászatnál 20,1 százalék, a gépgyártásnál 35.9 százalék, az építőanyag- iparnál 19,6 százalék, a könnyűiparon belül a textiliparnál 8,6 saátta- iék. a ruházati! iparnál 17,9 szássaií'-k VOlt. Az egyes mi nvizu'iri Iimokh ÍV/; íiar tozó lparvál4alát»k az 1952 évi termelési tervilket a következőképpen teljesítették: 1952. évi tervteJjesiftés százaléka: Bánya- és energiaügyi minisztérium 101,2 Kohó. és gépipari minisztérium 101,6 Középgéoipari minisztérium 91,9 Könnyűipari minisztérium 101.4 Éititmi szer ipart roiníszíórtuni 103,0 építöanyagipart minisztérium 101,8 Közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai 99,4 Helyiipar minisztériuma 105,4 A helyi iparhoz tartozó állatni Vállalatok termelési tervüket 101,3 százalékra teljesítették, 93,8 százalékkal többet termeltek mint az előző évben. Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket 109,1 százalékra teljesítették — termelésük az 1951 éviinek 211,2 százaiéira. A legfontosabb iparcikkek termelése 1952. érben 1951-hez képest a követezőképpen, alakult: 1952 évi termelés az 1951 évi termelés százalékában: szén 122,8 villamosenergia 119,3 acél 113,1 vasöntvény 126,7 hengerelt rúdacél 125,6 hengerelt idomáét 113,0 esztergagépek 108.4 mozdony 91,0 vasúti teherkocsi 112,B tehergépkocsi 166,3 clieselmotor 129,4 gépolaj és motorolaj 130,7 tehergépkocsi abroncsköpeny 134.8 tégla 126,9 mész 113,3 cement 111,5 túzáüóanyai. 12Q.1 niotorkerekn«'. 106.1 kerékpár 117.8 rádióvevókészúlék 128,8 varrógép 110.8 pamutszövet 104,8 selyemszövet 104,8 len- és kenderszövet 107,4 bőrei DÖ 115,2 liszt 106,3 nyershusok, zsír, és zsirszalonna 128.2 édesipari készítmények 119,1 szappan 106,1 cigaretta 121.8 Terven felül 1952-beu jelentős mennyiségű durvalemezt, szalag acélt, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsi motort, gyalugépet, fúrógépet, nővcnyvédösáert, téglát, égetett mosásét öntött üveget, kartonikésBántt, firmelt selyemszövetet, szalonnafélét, kolbáiszáimt és száraz tésztát gyártottak. A terv vet szemben lemaradás volt az -acél, egyes hengereltacé'- gyártmámyok, a gőzmozdony, a traktor, a csúcseszterga, a teherS*erte a megyében megemlékeznek dolgozóink Lenin elvlórs halálának évfordu,óiárol [jenin elvtárs haldiának 29. év fordulója alkalmából szerte a medvében ünnepi megemlékezést tartanak Szabolen-Szatmár dolgozói. Nyíregyházán az üzemekben, intézményeknél, termelőszövetkezeti cső portokban helyi ünnepségeket rendeznek. Kernemén 20-án este 7 óra kar rendezi az emlékestet a keme- csei pórt szervezel a Magyar- Szov jet Társaság helyi szervezetével karöltve. Mátészalkán hasonlóképpen tartanak ünnepséget 21-év este. és személygépkocsi köpeny, s néhány más lennék termelésében. Közel bárom és félui-tlfflő tonnával több szenet, termeltek miait a múlt évbon. Ezzel az éves tervet 1,3 százalékkal túlteljesítették. A népgazdaság egyre növekvő szükségletei — e nagy-ered mények elle. néro — az egyes idő-zakókban csaik nehezen voltak fedezhetők — részben. mart a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minőségié sem volt megfelelő. I A gyáripar 1952 évben az új tecluiiiiiía bevezetése terén jelentőd eredményeket ért el. Több új gyárt hiány üzemszerű termelését kezdték meg. A gépgyártás számára új típusú revoíveresztergapadotvat, a mezőgazdaság számára újtípusú, nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukor Ica vető- gépeket, n szeméiyforgaiknn megjavítására troMytouszobat ésúptípusű amMbiiszsotatt gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány — például oksz kaváitou és ti\’A egyeteme« m.aróg'épelY prototípusa líés»ül!t ol. S-zéleseihb ‘klubién altealrthvatáik í?z iparban az új technológiai eljárásokat : a gépgyártásban az inti akciós edzést, a bőripai'bajn az íivesiapon történő szárítást és egyéb új eljárásokat. A milliszekuQdos robbantással jövesztett szén aránya az 1952. év Qg&w&c« nézve magdsabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent. A munkaigény e.s és nehéz miin- k.a folyami átok gépesítése 1952. évfolyamán — főképpen a szénbányászatban — folyteittVlott. A széni kV nyászafbau emelkedett a feitőgé- pek, a rakodógépek s szánkómba jnok és a kapa röszaia gok száma, de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem használták ki eléggé. A gyáripar összehasonli'thuitó tw- melésénielk önköltsége 1952 -ben — előzetes számítások szerinti — az előző évhez képest 4 2 száiza-lékkai csökkent, de a 'esökikiesnés ne.fn érte el a tervbe előírt: mértéket. Mezőgazdaság 1952-ben a mezőgazdaság szocialista szektora erőteljesen fejlődött:. Míg 3951. végén az ország szántó- területének 25 százaléka tartozott e szektorhoz. 1952 végére a, szo- ciaRlst» .szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot — 1952-ben több minit kilencvenezer család lépett, a szövetkezeti gaz dáltaxlás útjára és ezzel a terraelő- szövetjsezoti családok száma az év végén meghaladta a 280.000-et A termelőszövetezelekbe belépett kő. zépparasztok száma az év folyamán, több mint másfélszeresére emelkedett. A te-i’ineiifezövetkezetek tagjai átlag 50 százalékkal több munka egységet szereztek, mint 1951-ben. A szoci-aiista szektorban a jelenti» eiedanények mellett. — amelyet kézzelfoghatóaui bizonyítják a nagy. üzemi gazdaság fölényét a kisüzemi gazdasíiggaj szemben — még számos hiányosság van. Sok térni elősző vetkezet. sőt: állami gazda sás, egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb hol- danltémtl termésátlagot ért el, az álla.tok emullásl aránya számos állami gazdaságban még mindig magas volt, az állati termékek hozama sok helyütt alacsony. A gaa- dálk'ulásb.-i-n nem mindenütt érvé-1 uj tí-ü-li. a kellő takarékosság: a termékek önkölftisége maga». Egyes jázdiaisá.g’O'k'b'an goaclatltamul kezelték a ta)karmány(>k<‘Lt, sokhelyütt nagy virít a betatorítáéd vesztesig. Az 1952. évi őszi mezőgazdasági munkáik végzésében, a szociálist« szektor megelőzte az egyéni gazdái kodőkal. Egészében azonban a terv- hez képest fiz őszi mély.szánliis és vetés lenén elmaradás van melynek megszüntetése az 1953. évi mognövekett tavaszi munkák gondosabb, szervezett megv-alósításá; iesai sáíilkiségessó. A földművelés belterjessége 1952- ben nagyobb volt, minit a korábbi években. Tovább nőtt az ipari növények, különösen a rostnövények I- az íij kultúrák vetésterülete, ugyanakkor aznnbun csökkent a legfowtnsalbb olajosnövény, a napraforgó vetésterülete. — Az öntözéssel műveit terület 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél, de az 1952. évi aszály követkozmé- nyei azt. mutiatjük, hogy az öntözőberendezések építését még nngyehl. mértékben kell növelni. Az 1952. év terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály és az erősen osapadéko- ősz. Á rossz időjárás káros hatását a mözőgiaad-asági d«1 gosók murikú- jával résabon sikerült kiküszöbölni, de a fontos terményökijől ti betti- kairítaüt termés kevesebb volt mint he előző esztendőkben. 1952-ben a mezőgazdaság gépeei tése tovább fokozódott: a koniM.j- nolt száma az 1951 évinek hái’omszo. rosár« nőtt, a géppel aratott területit kétszeresére emelkedőit. A gépállomások 1952-ben a rermelő- szö vetkezetek részére máisféls-zer annyi talajinunikAt végezték., mimt az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952 ben jobb volt, mimt 1951-ben, a gépesítés adta lehetőségeket nem aknázták ki kielégítő mért éltben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a munka minősége, aoni a teruiélőszö vetkezetek terméseredményeit közvetlenül befolyásolt«. Az áilaitálloinány jelentősen emelkedett. A sertésállomány 19 száza- Iéklkal, a szarvasmarhaallomány 9.5 ‘tzáza-lékilcal. Ezt elsősorban az tanúi szervek széleskörű állatte- nyiV/i.'-si és bizlalási akciói és új takarmániyozási eljárások bevezo. tése tette lelietővé. Különösen jelentős az állaitáHiomilniy növekedése a szocialista szektorba-n. Az állami gazdaságok és a te:niieú5szövetkőz* ■ tek állatállománya az ország egész állatállomáinyániak mintegy 25 százalékát érte el az előző éri 13 szá zalékkal szemben. Hozzájárult a növekedéshez az 1951. évi jó ta- harmánytiermiés, viszont aiz 1952-0-^ kedvezőtlen takanuánytertné® az állaitállomány növekedését hátra, n-yoean érinti. Az áJtaini erdőgazdiaiságok faíki- termelésd tervüket. 100.3 százalék m tejosf-tettéb. közel 5.0011 holddal több erdőt telepítetitek, mint nz el- nuft évben. Közlekedés A vasutak 1952 évi tehtírsaúltt tási tervüket 102,2 százalékra tol jesítették. 1951-hez képest a teherszállítás 26 százalékkal, a személy, szállítás 1.8 . százalékkal emelkedett. A fontosabb árucikkek közül (Folytatás * oMsiton.)
