Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

1333 ÍAST IR 18, VASÄENAP KíPL A? Komoly, felöl feltol jo« feladat propagandistának lenni, párttag, .iáink, pánonkívuli dolgozóink kö­rében a wursizmus-leninizmus Is­meretét terjeszteni. Ezt a felelős­seget különösen érzem minden egyes politikai iskolán, amikor vé­gignézek a gondjaimra bízott elv­társakon, Idősebb párttagokon, pár- tonkíviiUeken. ifjúmunkásokon. Hogy ezek az elvtársak mennyire fogják megérteni a szocializmus építésének feladataiból rájuk eső részt, az anyagtakarékosság jelen, tőségét, mennyire lesznek aktív harcosai a békemozgaloirmafc, nagy- résziben függ az én munkámtól is, mint a politikai iskola vezetőjétől. Ez a felelősségtudat Itatja át tninden előadásra való felkészülé­semet, Az anyag átolvasása után mindig végiggondolom, melyik rész a*, amelyik a legfontosabb, hogyan tudnám ezt a részt még szemléle­tesebben felhasználni. Különösen nagy feladat elé állított a kon­gresszusi anyag tanulmányozása. Ennek az anyagnak a feldolgozásá­nál, a nemzetiköiai helyzet meg­értetésénél nagy segítségemre volt a térkép. Itt néztük meg, orszá­gonként tisztáztuk a béketábor erejét, győzelmes növekedését. Az anyagtakarékosság kérdésé­nél az üzemi eredményeket, adato­kat beszéltük meg a hallgatókkal. Forint-értékben bizonyítottuk be, hogyan emeli az anyagtakarókos- sdg az üzem nyereségét és ezt összekapcsoltuk a nemzeti jövede­lem keletkezésének megértésével. A műszaki vezetőktől adatokat kér­tem arra vonatkozóan, hol lehet és kell inég a® anyagtakarékosságot fokozni. A szépirodalom felhasználása is nagyon elősegíti az anyag megér­tését. A soknemzetiségű szovjet állam erejének, egységének megér­tésénél hősi példát adott Zója élet- története. A párttagok megkülönböztetett feladatát mutatta meg az Arany- csillag lovagja e. regényből Szergej és Pzemjon beszélgetése, amikor Szergej rámutatott arra, hogyan kell a párttagoknak „csendes öböl­ben való élet” helyett a nagy fel­adatok végzését vállalni. Az ötéves tervek eredményeit, a Szovjetunió iparának nagy fellen­dülését a Szabad Nép „Két világ: Örményország — Törökország” c. oktatási anyagának felhasználásá­val tettem szeiulóletesobbé. A politikai iskola hallgatói szí­vesen fogadják ezeket a szépiro­dalmakat, a különböző felolvasáso­kat és ezéknek alapján világosan látják a feladatokat, gyorsan nő látókörük. Ezt bizonyítja, hogy Négyes! Józssfné, Fintor Jolán elv társnők kérik fel­vételüket a pártba és a szemináriu­mokon rendszeresen részt vesznek, hozzászólnak. Jó felkísziilésrő! tettek tanúságot Papp Károly, Bartha elvtársak, Tolnai Zsuzsa, Jakab Katalin ifjúmunkások. Vannak elvtársak, akik a jegy­zetelés szükségességét megértették, és hozzászólásukban már meg is mutatkozott az eredmény, pl. Pékár, Csontos, Bessenyei Piroska elv társa knál. 1 Vannak azonban olyan párttagok Is, akik a többszöri beszélgetés el­lenére sem akarják megérteni az oktatás jelentőségét: Márton Ist­ván elvtárs, aki a pártoktatási év kezdetén vállalta a tanulást, a párttltkár elvtársnak, tskolablsal- tnlnak, munkatársának kijelentette, hogy nem hajlandó put ok tatásban résztvenni. Hiba még a tűzoltóknál íz, hogyha szabadnapjuk van, nem hajlandók az elvtársaik visszajönni politikai iskolára. így kiesések vannak az anyag tanulmányozása- 'Kin, amit pótolni nem lehet. Helytelen a munkában még az, hogy a hallgatókkal való foglalkoza- ’om csak a kedd délutánra terjed ki nincs meg a hallgatókkal a min­ién problémára kiterjedő eleven kapcsolat. Nem ellenőrizzük a párt- rzervezetokkel együtt: hogyan lesz valóság az iskolán tanult anyag. Az oktatásban elért eredmények a közösségi munka eredményei és a meglévő hibákat is közösen tud­juk kijavítani. Nagy segítséget adott a helyi pártszervezet az Isko­lák rendszeres ellenőrzésével. Előre­vitte munkánkat az tizemben mű­ködő iskolák-küzötti verseny elin­dítása és értékelése, amit az utóbbi hetekben elmulasztottunk, de sür­gősen pótoljuk. A Politikai Bizottságnak az ok­tatásra vonatkozó határozatát meg­valósítani nem könnyű megbízatás, hanem harci feladat. Mi, aa I. éves politikai iskola vezetője és hallgatói úgy igyekszünk, hogy új cs jó módszerek alkalmazásával el­mondhassuk: teljesítettük azt, amlt pártunk feladatként ránkbízott. Érezzük és tudjuk, milyen erőt je- Lent a ml jól végzett oktatási munkánk békeharcú altban, terme­lési eredményeinkben. FŰLOP JANOSNÉ, a n.vírbogdiunyi Ásványolaj- ipari tizem 1. évf. politikai iskolájának vezetője. KSRSfs Hogyan vezetem a politikai iskolai foglalkozásokat munkanélküliek lesznek, Akkor változik men életük, ha Francia- ország megszünteti azt a szégyen­teljes háborút, amelyet Vietnam­ban folytat, megszünteti ezt az eszeveszett fegyverkezést és az üzemek békés célokra termelnek, a nép javára. Bár a többséget sikerült meg­nyerni, azért a munkanélküliek mégsem ígértek semmit. Elhatá­rozták, hogy holnap ismét össze, jönnek és akkor majd döntenek. Másnap azonban hiába várták Louis Voiland-t, — letartóztatta a rendőrség. A hajó mégsem in­dult el Vietnamba... * A newyorki bíróság most tár- gyamja Jim Funley ügyét. A vád az, bogy mint a Kommunista Párt tagja, „felforgató tevékeny­séget végzett a fennálló rend el­len a Szovjetunió javára kémke­dett .. Jim Funtey egyszerű ember. „átlag-amerikaŰ’. Egy nagy tröszt irodájában dolgozott letartóztatá­sáig. „Bűne” az. hogy egyre job­ban felismerte Amerika mai ve­zetőinek aljas, háborúra törekvő politikájút, s ezért csatlakozott, az USA-ban mindinkább erősödő békemozgalomhoz. Később, mivel tanult és felismerte ügyének igaz­ságosságát, lángoló híve lett en­nek a mozgalomnak. Gyújtó sza­vakkal szólalt fel egv-egy gyűlé­sen és minden erejével harcolt egy újabb világháború ellen. Ezért tartóztatták le öt. A tárgyaláson a rendőrség áltál gyártott párttagsági könyvet mu­tattak fel, hamis tanúk egész so­rát vonultatták fel, — így bizo­nyosodott be Jim Funley „bűnös­sége". Az államügyész vádbeszédében a „tanúkraés a ..tényekre'' hivat­kozva, erősen hangoztatta bűnös­ségét és példás büntetést kért. S mielőtt a bíróság iiélethozaz tatra vonult volna vissza, Jim Funley az utolsó szó jogán be­szélt: — Azt, amit. a tárgyalás alatt el­mondtam, most is fenntartom: harcoltam egy új világháború ki­törése ellen, harcoltam az elleti, hogy ne kelljen ismét millió és millió embe-mek a csatatereken el­pusztulnia, hogy ne könnyezzen egyetler,. anya, vagy feleség sem meghalt, vagy rokkant fia, férje miatt. — S úgy vélem, ezt önök nagy bűnnek tartják. Az a bűnöm, hogy igyekeztem megakadályozni Ame­rika mai urainak aljas mesterke­déseit a magasabb profitért. De ezen a jogcímen százezer és száz­ezer amerikait állíthatnának a bí­róság elé, akik felismerték a béke ügyének igazságosságát. És ezek­nek az embereknek a tábora egy. re nő. Ezért félnek Önök! Ezt akarják megakadályozni „példás ítélettet”. Ez azonban nem fog si­kerülni! — önök engem azzal vádollak, bogy tagja vagyok a Kommunista Pártnak, hogy kommunista vá­gyói. Nem vagyok kommunista. De tudom, a kommunisták olyan emberek, akik harcolnak az igaz­ságtalanságok ellen, küzdelmek a békéért, kitartanak a végsőkig az elnyomottak mellett és minden ?nejükkel dolgoznak felszab~dilá- sukért. Ök a világ legbecsülete­sebb, legigazságosabb emberei, ök azok, akiket minden embernek kö­vetnie kell. És ha ilyenek, akkor én megtisztelő rímnek veszem azt, hogy kommunistának nevez­nek ! Jim Funleyt halálra ítélték... De nincs az az ítélet, mely meg ...adíúyózhat;.á Amerika népénél, harcos békevágyát, amely meggá­tolhatná felszabadulását. * A Rákosi termelőszövetkezet tagjai lelkesen készülnek a nagy napra■ Már jóval az ünnepi párttag gyűlés előtt nemcsak a párt­tagok, hanem a pártonkivüliek is tudták, milyen nagy eseményre készül a pártszervezet: az új tag­sági könyvek kiosztására. Nem­csak a párttagok, hanem a pár­tonkivüliek is úgy fejezték ki há­lájukat, szeretetüket a párt iránt hogy sokkal jobb munkát végez­tek, mint eddig. A beszámolót követő vita során egymás után szólaltak fel a párt­tagok. Most éppen Kovács Józse. beszélt; — Miután megbeszéltük a pár eddigi munkáját, szerelnék még néhány szót szólani-.. — Párttagnak lenni nagy do tog. A kommunisták nevét szerte a világon az egyszerű emberei milliói tisztelettel ejtik ki szájú kon. Ők voltak azok. akik győze­lemre vitték a Nagy Október Forradalmai és az ö vezetésükkel valósul meg a Szovjetunióban a kommunizmus. Az ő vezetésükkel harcol a koreai név elnyomói el len, ők viszik majd győzelemr' Amerikában, Franciaországban : a többi kapitalista országban r dolgozó nép ügyét. A kommunis tűk vezetésével szebb a mi éle­i tünk napról napra. Éppen ezért mindig úgy kell cselekednünk, úív­eli cinünk, hogv példát mulas­sunk, hogy méltók legyünk ’ ommunisla-névre. Ne feledjü ! sohasem: nhe- nagyobb tisz- esség. mint kommunistának lenni. .. ÁFRA ISTVÁN As őri két Miski Bűvös, télicsti levegő volt, az őri utcákon alig jártak már. Az óreg Miss-i József is fázósan húzta összébb magán telikabátját, majd, szaporább leplekkel sietett végig az utcákon. A fiához, Bélához igyeke- zeit disznótorba. A kis családot vidám, jó hangú latban találta; nagy volt az öröm, most is szép hízót öltek, akárcsak tavaly. Két év óta dolgozik Miski bácsi fia a, termetőcsoportban és bizony se’ ennivalóban, se’ ruhá­ban nincs hiányuk. A zsíros, disz­nótoros vacsorához bor is került az asztalra-, — IIó. t ez meg honnan került nektek — kérdezte csodálkozva, az öreg, a. boroskorsóra mutatva. — Vettük — felelte rá a fia-. — Hisz van nekünk pénzünk, nem úgy mint maguknak; hisz mi csoport- tagok vagyunk — folytatta apjá­val évödvc a fiú. — Na, azt már azért nem hi szem, hogy te többet tudj felmu­tatni egymagad munkája után, mint mí a 15 holdból, az egész család — felelte méltatlankodva Miski bácsi. — Na, majd vacsora után össze­adjuk mit jövedelmezett a maga H holdja, és mit kerestem tin egy­magáin a- l’etöfibant — szakította félbe a vitát Miski Béla, Az öreg Miski bácsinak asért egyre csak cs motoszkált a fejében vacsora alatt. — Még talán azt is gondolod, hogy nektek termett annyit egy hold föld,, mint nekem — kezdte cl védeni a maga igazát Józsi bácsi vacsora után. — Még hogy termeUet Majdnem a dupláját! — volt erre a felelet, — Na, hát akkor papíron számol juk össze, kinélc mennyi volt a jii védelme — sürgette most már kí­váncsian fiát Miski báesi. ■— Ne-m is kell nekem papír ah­hoz, hogy az én jövedelmemet fék soroljam. Hisz már kívülről is tu dom, annyiszor elmondtam a szom­szédoknak, ismerősöknek. De azért nem bánom, jegyezzünk fal min­dent, hogy a végén lássuk, mí ma­radt egyiknek vs mennyi a másik­nak — felelte a fiatalabbik Miski, milMZben papírt, ceruzát készített az asztalra. — A 283 munkaegységemre kap tani 7 mázsa 50 kiló búsát — je­gyezte fel először <j papírra- Miski Béla. Rozsot három és félmázsát kaptam, tengerit I/.82 mázsát, ehhez jött még 10 mázsa a háztáji gaz­daságból. Árpát is $ mázsa 20 kilót kaptam, burgonyát pedig 6 mázsát. Aztán még kaptam 32 kiló cukrot — jegyezte tovább a papír­ra Miski Béla. Na, meg még volt 2 székéi- szalma, 50 liter tej, 858 forint készpénzelőleg és most is várok a, zárszámadás után jópár- száz forintot. De van még egy, s más apróság, amit nenn is számol tani fel, például az olaj és egyebek. — Hogy a felsoröllaknak mennyi az értéke, azt most nem is számo­lom ki, csak egy példát említek ii-cg a. sok közül. A búzának most 100 forint a napi ára. 5700 forint értékű csak egymaga- a búza-, amit ■n kaptam. — Akárhogy is számolod, úgyis óbb az én jövedelmem mint hó- ~om téeszcséié —felelte Miskí ha­si még mindig kitartva, állítása ne Vett. De hangjában már bizony, ‘alanság csengett, — Nekem 22 názsa gabonám termett 1 — Arról megfeledkezik apám, hogy magának ebből kellelt rendez nie a beadásál, ebből kellett vetni és ebből kellett volna évi kenyerét is biztosítani a családnak. És itt mutálom meg mindjárt azt is, hogy kinek termett többet egy hold 'öld. Ahogy maga kimondja, hogy 12 mázsa életet aratott le, az szép. T)e ha megnézzük, hogy ez ■'/ hold ’oldom termett, a miénkhez ké­nest nem dicsekedhet rekordter­méssel! 5.5 mázsás volt kereken a termésátlaga, míg nálunk 9 mázsa búzát fizetett egy-cgy hold! Kuko­ricát pedig, — míg magának csak szemetet termett a tengerifötd — mi 20 mázsát, szedtünk le a négy ~>tes vrié* >il De a többi is ter­mett lő múzsát holdja. Árpából IS mázsás volt az átlagunk, "burgo­nyából meg 80 mázsás I — Most látom már fiam, hogy le lepipáltál engem — mondta, most már csendesen az öreg Miski bácsi. — Akármilyen jó gazdának: ismernek engem a faluban mégsem tudok versenyezni a csoporttal, — Most már azért csak számol­juk össze a maga jövedelmét is —. sürgette apját a fiatalabbik Miski. — Mert kezdek egészen kíváncsi lenni az eredményre. — Na, hát akkor cn is sorolom, te meg jegyezd, mit adtam el, mit adtam a beadásra és miért meny­nyit kaptam. Először is lő és fél- mázsa töményt adtam a beadásra, ezért kaptam 800 forintot. Vető­magot 5 hold földbe kellett bizto­sítani. Szerződéses terményekre kaptam 712 forintot. A demarseri gyárból kaptam még a beadott bur­gonyáért 300 forintot, a. beadási burgonyáért meg 360 forintot. 5 mázsa forgóért káplánt jlO forin­tot. Cukorrépáért járt 120 forint, a, 1,0.80 kiló cukor pedig 589.60 fo­rintot ér. A dohányért az előlegen kívül még egy ezrest kaptam és, igen, még eszembe jutott valami. A Irináért, ami t eladtam, 800 fo­rintot kaptam. Ami burgonya, ta­karmány és termény félő megma­radt a- beadáson felül, az 1000 fo­rint körül érhet. Ennyi volt na én évi- bevételem, fiam. Számold csak össze, mennyi pénz ezt — Ez, apám, pontosan 6078 fo­rint ! — Na, most kezdjük a kiadáso­kat. Adóba fizettem 5000 forintot. Maradi nekem tokát 2000. vala­mennyi forint. De cg’J gazdálkodó embernek egészévben van kiadásai Szekér romlik, azt kell c-smUtatnl, ekevasat élczlcl.ni, és sok más egyéb apró kiadás... —* Most már látja, édesapám, hogy több pénze van a, téeszcsések- nck, mint. maimnak! Látja azt is, hogy maga akármit csinál, nmn tud olyan termést elérni, mint a cso­port, ahol géppel dolgoznak, új módszereket alkalmasnak 1 — Már csak arra vagyok kíván- esi) — kezdte újra méltn tUsnhodva Miski bácsi, amiőrt mégse az őré lelt az igaz —, hogy csa.k azért beszéltek, mert új tagokat akartok szerezni magot oknak t! — Csak nem képzeli apám, hogy én a maga rosszát akarnám 1 Azt- szer élném ón, hogy maga is bj zenje jönne és jővőro már olyan tclekamrával nézne az év elé, mint én most. A vitatkozás egy pár percre fél­bemaradt, mert kopogtál lak az aj­tón és belepett Szabó elvtárs, a tszcs, agronómusa. — Jöjjön már Szabó rlvtár*. mondja el apáimnak, mennyi jőve. dclme volt a. Petőfi tagjainak ff Szabó elvtárs, ahogy felsorolta, hogy miből mennyit Icapt-ak a szö­vetkezet tagjai, meg is magyarázta, miért volt ilyen szép jövedelem. — Ildt aztán engem bevenné- tek-e magatok közé7 — kérdezte csendesen Miski bácsi. — Miért ne vennénk be, kist szükségünk van nekünk olyan jó, dolgos emberre, mint maga — volt a felelet. — Hát akkor megbeszélem a családdal is, aztán majd, megtud- iátok hamarosan, mibe egyeztünk meg — búcsúzott a fiától és a látogatótól Miski bácsi. Másnap a tszcs, elnökéhez láto­gató érkezett. Mikor ltcme.nl az öodába, <v öreg Miski bácsi mo­solygós arccal csak annyit mon­dott : — Egy belépési nyilatkozatot kérnék, ha jónak láttok felvenni a csoportba. A fiam „megagitáU” az este és úgy gondolom, hogy már nem várom meg, míg megelőznek. Én akarok az idén az első belépő tenni a csoportba ! Rövid beszélgetés után már mint szövetkezeti tag távozott el az öreg Miski Józsi bácsi és másnap haj­nalban 6 volt. az (ásó, aki w.-cgjc lent a osomózöban. — Akármilyen szép is a jövede­lem, csak az várból sokat, a-H be- osüíett-el dolgozik — felelte at^a a kérdésre, hogy ugyan miért kel! fel oUmi korán — Én meg hA akarom, hogy já­rőre én is olyan büszkén dicseked­tek a sok terménnyel, a szép jöve­delemmel, mint most a fiam..! — ANTATA5C7J KLÁRA — &

Next

/
Thumbnails
Contents