Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)
1953-01-18 / 15. szám
2 iSÉPLAP 1953 JAN L AU 16, VASAKNAP PÁRTÉPÍTÉS + j Oktatási segédanyag a Szervezeti Szabályzat tanulinányozásáboz A gondosan előkészített ünnepi taggyűlés a kommunisták új erőforrásává Jett a vasmegyeri Micsurin tsz.-ben Az SzKP útmutatásai a káderek helyes kiválasztására Ünnepnappá vált január 15-e a vasmegyeri Micsurin tsz. párt- szervezetének tagjai számára. A párlvezetőség a pártbiza’miakka' már hetekkel előbb elhatározta: ezt a taggyűlést úgy szervezik meg, hogy az hosszá időkig a szövetkezeti tagok emlékezetében maradion és a termelőszövetkezet politikai és gazdasági c eté nek. a kommunisták és a párton- kívüüik helytállásának új erőforrásává vá’jon. Nem volt párttag vagy tagjelölt, akivel több alkalommal is ne beszélgettek vo'm el eddigi munkájáról és arról hory mit vár tőle a párt. Még a termelőszövetkezet képe is ünnepi kü’sot ö’tött. Minden párttag résztvett a helyiség, az udvar csinosításában. Plausz elvtárs az udvart homokolta nagy buzga ómmal, mások a zászlókat tűzték ki a párthelyiség elé. Felirat is került a falra: „Légy hű a párthoz, míg csak élsz!’“ Frissen mssze'ték a párthelyiség falát is új képek, az asztalon piros terítő fogadták a taggyűlés részvevőit. 18 tagja és 11 tagjelöltje van a pártszervezetnek és valamennyien pontosan eljöttek a kitűzött időre. Meghatottan hallgatták a kis úttörőlány, Biró Erzsiké szavalatát a pártról. A beszámolóra jól felkészü’t a titkár elvtárs. A szövetkezet gazdasági eredményeiből ki nduLa vizsgálta meg a kommunVák munkáját, a pártszervezet munkájának eredményeit és fogyatékosságait. Nem fukarkodott a bírálattal és ez még jobban felkeltet te a kommunisták felelősségérzetét, előmozdította a taggyüés sikerét. R. Szabó József elismerte felszólalásában edcTgi hibá t .és megfogadta, az új tagkönyvet úgy veszi át, hogy az abban leírt Szervezeti Szabályzat irányítsa minden lépését. Megfogadta, hogy tagdíját pontosan rendezi és nem marad el a politikai isko’áról sem ami edd'g nem egy esetben előfordult. Balta elvtárs arról beszélt, hogy mint vezetőségi tag a többi elvtársnál is jobban érzi felelősségét az edd'gí mulasztásokért. Keveset törődött a tanú ássál, nem sok ügyet vetett arra hogy minél többen vegyenek részt szervezett oktatásban. Most vállalta, hogy keményen, szívósan harcol azért, hogy egészen az oktatási év végéig ne legyen hiányzás a politikai iskolában. Ugyanakkor elsősorban saját maga mutat példát a szakmai képzettség fejlesztésében, a fejlett szovjet agrotechnikai módszerek elsajátí tásában és terjesztésében. Ezz 1 akar már most a tél folyamán is harcolni a magasabb terméshozam eléréséért. Balogh Júlia e v társnő azt fogadta, hogy az eddi ginéi sokkal lelkiismeretesebben látja majd el pártmegbizatását, a DISz-fiatalok nevelését. A le'k'ismeretes, gondos e’őké szítő munkát bizonyítja az is hogy zökkenőmentesen, simán bo- nyo'ították le a tagsági könyvek kicserélését is. A régi és az új tagkönyv adatai mind sí 18 elv- társnál megegyeztek és büszke örömmel vehették át új tagsági könyvüket. SZ. E. Ki sgyű léselőadói munka tapasztalatai Állandó agitációs munkánk sokban hozzájárult múlt évi begyűjtési tervünk teljesítéséhez. Nekünk, kisgyüléselőadóknak nagy segítséget jelentett, hogy a pártvezetőség állandó körzetet jelölt ki részünkre, így lehetővé vált, hogy területűn, kön minden egyes dolgozó parasztot, családját, munkáját és élet- körülményeit megismerhessük és ezáltal sokkal könnyebben választ tudtunk adni felvetődő problémáikra. ... Az én körzetem a SztálUi-út vége, a. falu szélső házától a Malomutcáig. A klsgyűlést többnyire Bodnár Imre 5 holdas dolgozó parajt házában tartjuk. Először teljesen Ismeretlen volt a környék, magát a házigazdát sem ismertem. Azóta már örömmel tapasztaltam, hogy milyen szókimondó, bátorfel- lépésü ember Bodnár Imre tanácstag, akire éppen ezért .hallgatnak a környékbeli dolgozó parasztok. Az első klsgyülés alkalmával még azzal fogadott a hallgatóság, hogy mindenről beszéljek, de . a beadásról csak keveset, a tszcs-ről meg egyáltalán ne. Na — gondoltam, — itt aztán tényleg elkél a népnevelő munka. Azóta sok mindén történt, megvolt a zárszámadás Is a tsz-ek- ben és a 65 éves Baráti Gábor bácsi, aki pár hónapja azt hajtogatta : „én ugyan soha nem me. gyek dolgozni a tszcs-be, jó nekem az én kis földemen is” — ma már a többiekkel együtt számolja, hogy mennyivel több kepyérnebvalö ruha és más holmi jutott a tszcs, tagókna-k, mint neki. A kisgyülések végén mindig csak oda lyukad ki a dolog: hiába, csak ez a fejlődés útja! Mindig úgy irányítom a klsgyü- lést, hogy közvetlenliangú beszélgetés alakuljon ki, mindenki elmond, hassa a véleményét. Sokat segít a klsgyülés levezetésében, hogy a községi pártbizottság titkára kéthetenként rendszeresen összehív bennünket és olyankor a tapasztalatok kicserélése után mindig újabb és újabb érveket kapunk agitációs munkánk végzéséhez. Az újabb határozatokat is értekezleteken beszéltük meg és annak alapján magyaráztuk meg a kisgyüléseken. Annyim megszokták már ezt, hogy megkértek bennünket: szaporítsuk meg a ki sgy ülések számát és bármilyen esemény történik, ami a község dolgozóit érdekli, azt kis- gyüléseken beszéljük meg velük. Tapasztalták már hogy jobban járnak, ha nem a kulákok és klerikális reakció hazugságait hallgatják meg, hiszen am a múltban Is mindig ráfizettek. Ezért feladatunk, hogy mindig alaposabban készüljünk fel agitációs munkánkra, szorgalmasan tanulmányozzuk a XIX pártkongresszus anyagát, a különböző pártkiadványokat, hogy körzetünk dolgozói megkapják tőlünk azt a segítséget, amit elvárnak tőlünk. Fritzlmf József fctegyüléselőadó, Nagyhalász. Félévi osztályozás előtt az általános és középiskoláNban A kommunista építés feladatainak gyors és maradéktalan meg oldásáért vívott harcban na-y jelentősége van a káderek he’ycs kiválasztásának. „Az építés vezetéséhez — mutatott rá Sztálin elvtárs már 1927- ben —- nem elegendők a helyes irányelvek. Ehhez az is szükséges, hogy szovjet-, gazdasági, szövetkezeti és minden egyéb építő- munkánk vezető pozícióiba olyan embereket állítsunk, akik fel tudják fogni ezeknek az irányelveknek az értelmét és jelentőségét, akik képesek arra, hogy becsületesen és lelkiismeretesen megvalósítsák ezeket az irányelveket, akik ezeknek az irányelveknek megvalósítását nem üres formaságnak tekintik, hanem becsület dolgának, legfőbb kötelességüknek a párttal és a proletariátussal szemben A nagy feladatok, amelyek az SzKP. előtt a kommunista társadalom alapjai lerakásának korszakában állnak, megkövetelik a sztálini útmutatás minden sza- vának figyelembevételét a káderek kiválasztásánál és nevelésük színvona’árnak javításánál. Ez a követelmény a XIX. pártkongresszus által jóváhagyott úi Szervezeti Szabályzatban is meg ’’ogalmazást kap. Az új Szervezeti Szabályzat minden párttagot arra kötelez hogy bármely helyen, ahová a párt állította, hajtsa végre a pártnak a káderek helyes — politikai és szakmai képzettségük szerint' — kiválasztására vonatkozó utasí tásait. Ezeknek az utasításé knak a semmibevétele, a funkcioná'iu soknak személyes szempontok: egy vidékről való származás, cim- boraság vagy családi kötelékek alapián való kivá’asztása, — ösz- szeférlietetlen a párttagsággal. A káderek helyes kiválasztásában nagy segítséget nyújtanak minden kommunistának Sztálin elvtárs megalapításai. „Mit jelent — mondotta Sztálin elvtárs Mint ahogy a termelésben egy- egy tervidőszak végén felmérik az eredményeket, hasonlóképpen készülnek iskoláink is a tanév első felének végén az osziályozó értekezletek előkészítésére, az osztályzatok megá.lapítására. Iskoláinkban a félévi osztályzatokat úgy állapítják meg a nevelők, hogy a tanuló edd'gí munkájának minden mozzanatát lelki'.s méretesen mérlegelik és az időközben tapaszta t htányoss'gok megszüntetésére mindent elkövetnek. Az újfehértói I. számú iskolában, csakúgy, mint más iskolákban, „felmérő" dolgozatokat írnak a tanulók az egyes tárgyakból. Ebből megláthatják a neve- lök, hogy egyes lezárt anyagrész- ben hol vannak egyeseknél, vagy az osztáy több tagjánál hiányos- súgok. Ezekkel a részekkel vagy azonnal, vagy az ismétlések idején még részletesebben foglalkoznak. Persze, vannak még hibák. Még elég gyakran lehet találkozni a félévi és álta’áb?n az csztáyo- zás előtt úgynevezett „rohamfe- leltetési módszerekkel0, amikor a nevelő az utolsó néhány órán cS3k feleltet, csak azokkal foglalkozik akiknek állítólag „jayít-niok” kell. Ezt a kampányszerű ellenőrzési módszert meg kell szüntetni. Igaz, hogy lesz ugyan egy-két tanuló, akiknek a végleges jegy megállapításához esetleg az utolsó felelet adja meg az utolsó ada- *ot, de ez nem lehet általános. A félévi jegynek tükröznie kell az eddig végzett munka mindm pozitívumát és negatívumát. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy például a korrepetálások, tanulószobai oktatások területén ne fejtsenek ki fokozottabb mértékű munkát a nevelők, a tanú'ópárok tanu'ókörök. Hiba volna azonban az, hogy az esetleges elért eredmények után, a félév lezárása után újra elhanyagolnák a szépen végzett, eredményes munkát, — egészen a legközelebbi értekezletekig. Általában meg kell szüntetni minden munkaterületen a kártékony kampányszerüséget. A hu'lámzó munkalendületet egységessé, állandóan fejlődővé kell tenni. Az iskolák munkájának megismerése érdekében a megyei tanács oktatási osztálya összesítette a középiskolák első osztályaiba bekerült tanulók tanulmányi eredményét. A középiskolák megá’lapították, hogy a hozzájuk került tanulók milyen jegyeket kaptak az elmúlt tanév végén az általános isko'ákban és milyen osztályzatokat érdemeltek ki most. az első negyedévkor. A megyei összesítés során máris kitűnt, hogy vannak iskolák, ahol a liberális osztályozás miatt hamis eredményekkel ellátva mennek tovább a tanulók középisko'ába a ott tűnik M, hogy a tanulók tudása messze elmaradt az adott értékeléstől. Ez azonban az összesí- I tés szerint csak a tanulók 10 százalékára érvényes: az osztályozás területén már egyre inkább reális munka folyik, az adott érdemjegy és a tanulók tudása a legtöbbször összhangban van. Hiányosság azonban még az, hogy sokszor mechanikusan állapítják meg a középérdemjegyet az osztályozáskor. Nem veszik figyelembe a tanulók fejlődését vagy hanyatlását a feleletek, do’goza- tok sorrendjében. Van tanár, aki a szóbeli feleletek mellett kisebb je’entőséget tulajdonit a dolgozatoknak, vagy fordítva, s nem vizsgálják meg, hogy az egyes kérdés vagy dolgozattéma milyen nehézség elé állította a tanulót. Meg kell szüntetni azt, hogy például a magyar-jegy megállapításánál nem veszik figyelembe a tanulók helyesírási hibáit és az eredményt gyakran csak a felelet alapján ál lapítják meg. Ugyancsak nagyobb gonddal kell megállapítani a dolgozatok külső alakjára adott érdemjegyet, márcsak azért js, mert a tanú'ók írásbeli munkájának | külső formája nagyon sokszor magánhordozza a tanuló, az ősz- j tály fegyelmi állapotának, maga ' tartásának képet is. A tapasztalt jó eredmények ós j a még meglévő hiányosságok arra ! intenek minden pedagógust, ho^y ajz osztályozás nehéz munkáját fokozott figyelemmel és odaadással végezzék a tanulmányi szín vonal további emelkedése érdeké ben. MARGóCSl JÓZSEF — helyesen kiválogatni a pártmunkásokat s a munkában helye, sen elosztani őket? Ez azt jelenti. hogy a pártmunkásokat először is politikai szempontból kell kiválogatni, vagyis aszerint, hogy politikailag megbízhatók-e és másodszor gyakorlati szempontból, vagyis aszerint, hogy alkalmasak-e az adóit konkrét munkára...H A káderek helyes kiválasztása önmagában nem elég. Biztosítani kell a káderek egyenletes fejlődését. Az erre szo’gá ó legbiztosabb eszköz, munkájuk rendszeres, következetes ellenőrzése. A párt arra tanít, hegy az embereket ne ígéreteik és kijelentések áíánjáóf Léjük meg, hanem annak alapján! hogyan valósítják meg a gyakor- latban_ a párt és a kormány útmutatásait. Erről ped:g csakis gyakorlati tevékenységük ellenőrzése során győződhetik nrrg. Az el enőrzés során megismerjük a funkcionáriusok képességeit , és hibáit és ennek nyomán a legcélszerűbben használhatjuk fel ezeket a kádereket a párt-, szovjetéi gazdasági munka egyik vagy. másik területén. Sztálin e vtárs arra is tanít, hogy a káderek nevelésére ne sajnáljuk sem az időt, sem a fáred:- ságot. A vezetőknek a leggondosabban törődn ök kell beosztottjaikkal, „kicsikkel” és „ri?gyol£ kai" egyaránt. A jó vezető segít! munkatársait, mikor támogatásra van szükségük, biztatja őket és mikor szereket érnek el. nem fe- íedkezik meg a dicséretről, vagy ha ez indokéit, az elő éptetésrőí. A káderek helyes nevelése azt is ielenti, hogy állandóan gondoskodunk eszmei és po'itrkai fejlő- désiikről. A pártszervezeteknek meg kell tenniök minden intézkedést annak érdekében, hogy a funkcionár'usok á''ardóan szeé- sítsék poli'ikai látókörüké1:, kiismerjék magukat a belföldi és nemzetközi kérdésekben, hogy önállóan tudják alkalmam1 a marxizmus-lenimzmust a felmerülő jelenségek és összefüggéseik he'vcs megvilágítására. A káderek nevelésének kipróbált eszköze a kritika és az önkritika. A kritika és az önkritika segít harcolni az ön el érül’ség ós a látszatsikerek ellen. M-gedzi a k4d“rsket. fokozza Dolit'k’i éberségüket és megacélozza akaratukat a rrunJn!b'\n e’őfzrduló ne- kézséztk leküzdésére. HeJvte’mnül járnak el azok a vezetők, atefk hogy kíméljék a funl-cionár usok önérzetét, e'ken-k hibájukat és nem bírál:ák őket. A hibák e’ke- nése nem hasjmM, hanem árt a káderek fejlődésének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa határozataiban a kommuni-rousra való fokozatos átmenet végé-hajtására mozgósítja az egész szovjet népet. Ezeknek a határozatok, nak végrehajtásában sok múlik a munkát irányító funkcionáriusokon, Ezért van nagy jelentősége a káderek he'yes kiválasztáséval foglalkozó sztálini tanítá-oknak és az új Szervezeti Szabályzat nak. amely alaptörvénye a káder- munkának. (Pravda). Kádár Sándor elv társ, keme- csei propagandista, o legjobb, propagandisták közé tartozik. Politikai iskolájának hallgatóival nemcsak a heti egyszeri foglalkozásokon törődik, hanem meglátogatja őket munkahelyeiken, otthonaikban is. Kezdeményezésére és javaslatára Kemecsén a politikai iskolák legjobb hallgatói szerte a községben kisgyüléseket, csoportos beszélgetéseket tartanak, amelyeken a Szovjetunió Kommunis- a Pártja XIX. kongresszusának nyagáról beszélnek a dolgozó pa- rasztoRnak. Kezdeményezése széles körben elterjedt a járásban. Kádár Sándor élenjáró propagandista
