Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

N É P L A P 18:2 DECEMBER 25, CSÜTÖRTÖK 3 PARTÉPÍTÉS * A termelés élenjárói fl tagkönyvcsere előkészítéséi szolgáló pártcsoportbizalmi értekezletek tapasztalatai a fehérgyarmati járásban szintén jobb munkával köszül arra a napra, amikor kézhez kaphatja új tagsági könyvét. Elmondja majd a hozzá beosztott elvtársak­nak is, hogy milyen nagy megtisz­teltetést jelent a dolgozó népünk élcsapatában harcolni a szocializ­mus felépítéséért. Ismerteti majd azokat a feltételeket is, amelyekhez az új tagkönyv kiadása van kötve. Ennek értelmében Petrohai elvtárs megfogadta, hogy párt csoport ja minden tagja résztvesz már a de­cemberi taggyűlésen is, párttagsági díjút az utolsó hónapig rendezi, ki­vétel nélkül megjelennek a tag- könyvkiosztó ünnepi taggyűlésen, amelyre mindenki köteles magával vinni régi tagsági könyvét és az új tagsági könyve árát. Elmondja majd, i'.ogy csak ezek ellenében kaphatja i »eg mindenki új tagsági könyvét, i’etrohai elvtárs arról is beszámolt, hogy párthelyiségüket is feldíszítik erre az alkalomra, hogy ez is mutassa, milyen rendkívüli jelentőségű az a nap a pártszerve­zet életében. „A párttagsági könyvek kicseré­lése igen nagy és fontos feladat, amely pártunk további megerösö dósét és megszilárdulását kell, hogy eredményezze" — mondja a Szer­vező Bizottság határozata. Rákosi elvtárs legutóbbi beszédében és a Központi Vezetőség ülése által meg­jelölt feladatokat csak erős, ütőké­pes pártszervezetek segítségével tudjuk megoldani, akárcsak eddigi feladatainkat is. Jól látták a párt- és termelónuinka szoros egyseiét a páribizalmi értekeztetek résztvevői. A pártcsoportok jelentőségét egy­re inkább felismerik járásunk terű- leién is a tagkönyvcsere előkészíté­sének fcazdete óta. A pártbizalmiak munkája különösen a tagösszeírás napjaiban vett nagy lendületet, amikor személyesen, egyénileg kel­lett beszélgetniük minden egyes párttaggal. A pártcsoportúizalmiak zöme nagy lelkesedéssel, lelkiisme­retesen végezte ezt a feladatát. A tagkönyvcsere előkészítésének mun­kálatai azonban ennek a fontos po­litikai és adminisztratív feladatnak befejeztével neon értek véget. Párt- szervezeteink tagjaival tagjelöltjei­vel tovább kelt ismertetni a tag­könyvcsere nagy jelentőségét pár­tunk életében, tovább kell mélyí­teni a párttagság jelentőségét, azt a mérhetetlen megtiszteltetést, ame­lyet az új párttagsági könyv jelent jövendőbeli birtokosának és ugyan­akkor azokat a kötelezettségeket, amelyeket a párttag magasztos címe ró valamennyiünkre. A tagösszeírás napjaiban fellen­dült partéiét nem állandósult pártszervezeteinkben, amit elsősor­ban a pártcsoportok hanyatló mun­kájának tudhatunk be. Éppen ezért határozta el a pártbizottság, hegy járásunk öt községében tájértekez- leteken vitatjuk meg a pártcsoport­bizalmi elv-társakkal a tagkönyv­csere előkészítésének további fel­it dalait, többek között az e havi és a januári ünnepi taggyűlések meg­felelő előkészítését. Az értekezletek egyik igen fontos tanulsága az volt számunkra, hogy a pártcsoporlbizalmiak nagyrésze nem ismerie kellően feladatát, nem is érezhették felelősségüket a párttal szemben a rájnjt bízott párttagokért. Ezt bizonyította n panyolai, csahold és több más köz­ségből! elvtársak felszólalása is. Erről besizélt Széles András elvtárs ninyogmatolcsi pártbizalmi, aki el­mondotta, hogy az értekezleten ta­nultak után az ő pártszervezeteik­ben is megjavul majd a pártbizal­miak munkája. Eddig elhanyagol­ták a hozzájuk tartozó párttago­kat, akik nem vettek részt rend­szeresen pártoktatásban, nem egy­szer elmaradtak az értekezletekről, taggyűlésekről, többen a párttag­sági bélyeget sem vásárolták meg. s'zéles elvtárs megfogadta az érte­kezleten, hogy egyetlen párttag sem lesz csoportjában, aki ne ren­dezné decemberi utolsó havi tag­sági diját is. Egyben versenyre hívta a pártbizalmi elvtársakat az­zal, bogy jó politikai előkészítés után biztosítja valamennyi hozzá leosztott elvtárs megjelenését a ja­nuári taggyűlésen. A jánkmajtlsl Dózsa tszcs, párt- osoportbiaalmija, Petrohai György elvtárs hasonló vállalást tett. El­mondotta, hogy mint bizalmi. IS (recski Lajos elvtárs, a csahold gépállomásról elmondotta, hogy a pártcsoportok náluk mostanában csak papíron léteztek. A párttitkár elvtárs nem támaszkodott a párt- bizalmiakra, nem folyt eleven párt- élet. Nem tartották meg rendszere­sen a vezetőségi üléseket, taggyűlé­seket és így a pártszervezet nem is tudta betölteni irányító és mozgó­sító szerepét. Ebből adódott azután, hogy a gépállomás, amely két év­vel ezelőtt éppen a jó politikai munka segítségével országos első volt, már az utolsók közé csúszott. A gyenge pártmunka kísérő jelen­sége volt az is, hogy a tagdíjfize­téssel a párttagok 25 százaléka el­maradt. Bereezki elvtárs vállalta, hegy haladéktalanul megjavítják a part- csoportok munkáját. Rendszeresen megbeszélik pártcsoportéríekezlete- ken a legfontosabb politikai felada­tokat a pártmunka, a termelés fel­lendítésére. Mindenekelőtt elmélyí­Ilorváth Ferenc elvtárs panyolai pártbizalmi bírálta is ezért a mu­lasztásáért a pártbizottságot és azt kérte, hogy máskor is hívjunk össze ilyen értekezleteket, amelyek nagy módszerbeli segítséget adnak munkájukhoz. Ugyanakkor bírálta a helyi pártvezetőséget is azért, mert ahelyett, hogy a bizalmiakat összehívta volna taggyűlés előtt, megelégedtek a rég elítélt, káros módszerrel, a doboltatással. Ez fér. mészetesen rányomta a bélyegét a taggyűlések színvonalára is. A pártbizottság is sokat tanult ezekből az értekezletekből. Éppen ezért a következő időben sokkal nagyobb gondot fordítunk a párt- bizalmi elvtársaik nevelésére. Az értekezletek tapasztalatait külső munkatársak segítségével már az tik a párttagokban a felelősségér­zetet, a kommunista helytállás szel­lemét, hogy minél előbb előrehoz­zák gépállomásukat jelenlegi szé­gyenteljes helyéről, így készülnek pártszervezetük nagy ünnepére, a tagkönyvkiosztó taggyűlésre. A tájértekezletek azt mutatták, hogy komoly emelőivé válnak a pártcsoportok a tagkönyvcsere előkészítő munkálatainak. A já­rási pártbizottság a bizalmi elv- társak fontos feladatául jelölte meg a párttagokkal való rendsze­res egyéni foglalkozást. Csak ilyen módon tudnak bevonni min­den egyes párttagot a pártmunká­ba, a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért folyó harcba. Csak ilyen módon képesek nevelni a ra­juk bízott elv társakat a párt Szer­vezeti Szabályzatának következe- tes betartására. Ezek az értekezletek felfedték eddigi munkánk igen komoly fo­gyatékosságát. azt, hogy eddig le havi taggyűléseken általánosítani fogjuk. Felhasználjuk a pártmunka megjavítására, a pártszervezetek belső életének megszilárdítására. Úgy akarunk dolgozni most a párt- szervezetek vezetői és a pártbizal­miak segítségével, hogy valóban a pártélet fellendülésével várjuk a januári ünnepi taggyűléseket. Az új tagsági könyvek kiosztá­sát pártunk egységének, erejének, harckészségének növelésével akar­juk fogadni. Uj párttagsági köny­vünk az igazolja, hogy Eákosi elvtárs pártjához tartozunk. Mél­tókká kell válnunk e párt tagságá­nak megtisztelő címére. Gsepelyi Tamás, a fehérgyarmati járási párt- bizottság szervező titkára. a pártbizottság sem adott kielégítő segítséget a pártszervezeteknek a pártcsoportok megszilárdításához. A NÉPLAP BÍRÁLATA NYOMÁN Antalik Lajos, a Tatarozó Vállalat, sztahanovista brigádveze- töje december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére négy­tagú brigádjával 110 százalékra teljesítette 1S52. évi tervét. Antalik elvtárs brigádjával állandóan la nulmányozza az élenjáró szovjet kőművesek munkamódszereit. Maxi­menko elvtárs munkamódszereinek felhasználásával kiváló eredménye­ket érnek el. Nagy Ferenc gépész, a nyír­egyházi konfekcióüzem dolgozója 10ö2. évi tervének teljesítésével ünnepelte meg a béketdbor szeretett vezérének, Sztálin elvtársnak IS. születésnapját. Fagy elvtárs fárad­hatatlanul tanul, képezi magát szakmai és politikai téren egy­aránt. Szakmai továbbképző tanfo­lyamot végzett, jelenleg középfokú politikai iskolának a hallgatója. Jósssomssédság híradó fa Kárpát-Ukrajna fejlődő kulturális élete Kárpát-Ukrajna falvaiban erő­teljesen fejlődik a kulturális élet. Csupán az elmúlt esztendőben 150 új klubot építettek, 140 új könyv­tár nyílt meg, mindenfelé új mozi­kat, iskolákat, stadionokat építet­tek. A házakba bevezették a vil­lanyvilágítást, megszólalt a rádió Az Engeis-kolhozban saját stúdiót szereltek fel, s a községben, Koszi­adba n nincs olyan ház, ahol ne lenne rádió. Gyönyörű kultúrhá- zat, mozit építettek és a községben jelenleg négy könyvtár működik. Tyimirjanev. Micsurin, Viljamsz és Liszenko müvei a kárpátukrán Ko'- hozparasztok állandó olvasmányai. A kolhoztermelés élenjáró dolgo­zói maguk is írnak könyveket, bro­súrákban ismertetik termelési ta­pasztalataikat. Rendkívül népsze­rűek Jnrij Rubis, Ladányi Anna, Gafija 25varies, Ivon Gazin és má­sok brosúrái. A szerzők va la meny­nyien a szocialista munka hősei. Brno környékén a Svratka folyó vizének felfogása révén javában folyik a víri vízd »izzasztógát épí­tése, amely Köaép-Európa legna­gyobb hasonló erőműve lesz. A ha­talmas duzzasztőgát építését 1040 márciusában kezdték meg a csen- szlovák dolgozók. Azóta az építke­zés munkálatai óriási lendülettel folynak. A régebbi nemzedékek a munka ilyen hatalmas üteméről még álmodni sem mertek volna. A vízduzzasztó gát fala 75 méter ma­gas és csaknem 400 méter széles lesz és annak felépítése nyomán 12 km tó keletkezik, amely 56 mil­lió köbméter vizet fog fel. A víz­duzzasztó gát építéséhez 464.0(f) köbméter betonra van szükség. Az óriási építkezésen viszonylagosan kevés munkás dolgozik. Az építke­zésnél 350 villamosmotor van üzem­ben, amelyeket mindössze 3 vil­lanyszerelő szolgál ki. A völgyet egy hatalmas daru erős acélkábelei szelik át, amelynek segítségével a víri építők a duzzasztógát építését megkezdték. A víri vízduzzasztő- gát építésénél a munka pontosan, órákra van Ijeosztva, tervszerűen folyik. Ebben az évben az építési tervet 112 százalékra teljesítik. A víri vízduzaasBtó-gát építői között, vannak csehek, szlovákok, magya­rok, sőt görögök is. Széleskörű Iskolahálózat épült ki Csíkszereda rajonban A Komán Népköztársaság Alkot­mánya, biztosítja a dolgozók gyer­mekei számára a tanulás jogát. De nemcsak a jogot biztosítja, hanem megteremti a jog gyakorlásának le­hetőségét Is. Az elemi ctktatás in­gyenes és kötelező, ösztöndíjak, bentlakások állnak a dolgozók gyer­mekei rendelkezésére. Csíkszereda rajonban ebben az évben 1400 ta­nuló részesül ösztöndíjban. Az iskolától távolabb lakó dolgo­zóknak sem okoz már gondot a gyermek iskoláztatása. Az olyan iskolák mellett, amelyek több falu vagy község gyermekei számára biztosítják az oktatást, bentlakások létesülitek. Ezekben a bentlakások­ban a tanulók nagy-része díjtalan ellátásban részesül. Igv a karcfalvl iskola intennátusában 3Ö, a szépvi- ziben 48, a szentmartoniban 45, a koamásiban 30, a gyimesközéploki- ban 50, a lóvésziben 31, arákosiban 41, a szentdomokosiban 55, a szent. Simoniban 45, az újtusnádi interná­tusbán pedig 57 tanuló részesül díjtalan ellátásban. Ez a messzemenő gondoskodás a gyermekek számára a legjobb ta­nulási lehetőségeket biztosítja. Harcolnak a hibák megszüntetéséért a nyírtelekpusztai építkezés vezetői A Néplaptól kemény és jogos bí­rálatot kaptunk. A bírálat megál­lapítja, hogy nem néztünk szét üzemünkben, nem vettük észre azt u sok hiányosságot, mely munka­helyünkön akadályozta a terv tel­jesítését. Többek között nem volt ebédlő, kultúrterem, nem ment a munka sem úgy, ahogy annak mennie kellett volna. Ezért első sorban maga a vezetőség felelős. A vezetőség tagjai egymásban nem munkatársat láttak. Az újságban megjelent helyes építő kritika kö­vetkezményeként sokminden meg változott üzemünk életében. Min­denekelőtt közelebb került a veze­tőség a dolgozókhoz. Ma már ben­nük is él a felelősség érzete és lát­ják, hogy a rájuk bízott munkát becsülettel végre lehet és végre is kell hajtani. Sándor András fő- építésvezető ma már ott van dol­gozó társai között, észreveszi a hi­bákat, s tanácsaival segíti azok ki­javítását, Már van dicsőség­es szégyentábla. A szégyen­tábla előtt kisebb, nagyobb cso­portok álldogálnak munkakezdés előtt és után s találgatják, vájjon kinek a neve kerül először a szé­gyentáblára. A dolgozók azonban tréfásan azt mondják: „a szégyen­tábla szégyenben marad, mert arra senkinek a neve nem kerülhet fel.” Hogy megjavult a vezetőknek a kapcsolata a dolgozóikkal, azt bi­zonyítja az is, hogy a brigádveze­tők munkatársaik nevében felaján­lásokat tettek évi tervünk mara­déktalan teljesítésére. A Néplap építő bírálatának nyomán erősödött meg az épít­kezésünkön a szakszervezet Is. — Megalauklt a DISZ, a Szabadság- harcos Szövetség és kul túrgárdánk is új erőt nyert. Sztálin elvtárs* születésnapjának előestéjén dolgo­zóink már nagy örömmel tapsoltak meg a müsorszámobat az újonnan épült kultúrteremben, melyet szin­tén a Néplap bírálata óta hoztunk létre. Eredményeink mellett vaunak még hibáink, melyeket igyekszünk a pártszervezet irányításával, a kommunisták segítségével kijaví­tani. Mott a szállásokat akarjuk széppé, otthonossá és egészségessé tenni. Az üzemi pártszervezet, a munka, helyi szakszervezeti bizottság, az építésvezetőséggel minden problé­mát, feladatot közösen beszél meg s ennek is meg van az eredménye. Igyekszünk tervünket nemcsak tel­jesíteni, hanem túlteljesíteni. Be­akarjuk bizonyítani, hogy amit pártunk, kormányunk ráukbtzott maradéktalanul teljesítjük. Gőcze Gésa, műhely-bizottsági elnök. Az ötéves terv nyomában rlii kiiltúrotthőfi épült díjén A dögéi dolgozó parasztok tevő- lenyen résztvesznek falujuk új ar­cának kialakításában. Bíró János, a népművelési állandó bizottság el­nöke októberben a falu dolgozó pa­rasztjai nevében javaslatot terjesz tett a dögéi tanács végrehajtó bi­zottsága elé: „Elbontják a régi kastélyt társadalmi munkával és kultúrotlhont építünk a falu. szá­mára. Csak a szakmunkát igénylő munkához és a hiányzó anyaghoz kérünk anyagi fedezetet." A végre­hajtó bizottság elfogadta a javas­latot. A dőgeiek hozzáláttak az építéshez. Ott volt a falu apraja- nagyja. A gyerekek is. ök a szöge­ket húzgálték ki a deszkákból. P. Hagy Lajos dolgozó paraszt 7.200 daraó cserepet szállított Kisvárdá- ról. U. Balog Péter 10 mázsa ce­mentet, messet hozott háromszori fuvarral. A falu negyven szekér homokot fuvarozott. Sokan nem­csak fogattal, hanem, kétkezi mun­kával is segítettek. Vajda Károly egy hetet dolgozott az építésnél. Közös erővel, összefogással de­cember 21-ig, Sztálin elvtárs szüle­tésnapjáig felépült a dögéi kultúr­otthon. A falu népe ennek tisztele­tére ,,Sztálin 73.” nevet adta az otthonnak. A Nozdroviczlcyek, Zsol­dosok régi úri birtokain, ahol a nép sötétségben, nyomorban élt a múltban, fényt áraszt a kultúra, hajléka. (JIT sajtócsoport.) Ivözép-Európa legnagyobb duzzaszt óját fának építése

Next

/
Thumbnails
Contents