Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

1952 DECEMBER 25, CSÜTÖRTÖK NÉPL.VP :i A francia munkások olyan kormányt követelnek, amely a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálja Alighogy köztudomásúvá, vált a francia kormányválság híre, szá­mos üzemben és vállalatnál röp­gyülésre jöttek össze a munkások, hogy kifejezésre juttassák akaratu­kat, milyen kormányt követel Fran­ciaország dolgozó népe. Párizsban, Párizs környékén és még sok más városban voltak ilyen gyűlések. A gyűlések résztvevői táviratokat és leveleket küldték a köztársasági elnöknek és számos vezető politi­kushoz, hangsúlyozva, hogy olyan kormányt követelnek, amely a béke és a társadalmi haladás ügyét szol­gálja. A Francia Konlinunista Part Központi Bizottságának nyilatkozata a kormányválságról Az „Uumanité’’ közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizott­ságának a kormányválsággal kap­csolatban kiadott nyilatkozatát. fá nyilatkozat a többi között a követ­kezőket mondja: A válság okai világosak: az ame­rikai imperializmus előtti behődo- lás politikája, — amelyet a fran­cia burzsoázia vezetői, a szocialista párt bűnös közreműködésével már 11M7 óta folytatnak, amellyel a Francia Kommunista Párt már az első naptól kezdve szembeszállt — ma meghozza keserű gyümölcseit. A Pinay-kormány — elnyomó in­intézkedései, fasiszta összeesküvése, sőt még a köztársaság elnökének támogatása ellenére is — gyengé­nek bizonyult ahhoz, hogy folytat­ni tudja az árulás, a háborít és nyomor politikáját a népi és nem­zeti törekvések ellen. A francia burzsoázia vezető kö­rei most mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogy vagy egy ugyanilyen jellegű kormányt, vagy pedig egy ,,erősebb’’ kormányt ala­kítsanak, amelyben részt venne az RPE (de Gaulle pártja) is, amely­nek az lenne a feladata, hogy Franciaországot még mélyebbre ta­szítsa a fasizmus szennyébe.” Franciaország népe azonban soha­sem fog beletörődni ebbe. Egy oly nagy nép, mint a mienk, sohasem lesz rabszolganéppé! A francia dolgozókat — bármi­lyen véleményt valljanak és bár­milyen réteghez tartozzanak is — vérig sérti és felháborítja az áru­lásnak és a háborúnak e politi­kája, ezért e politikával szemben olyan új politikát akarnak, amely a béke és a haladás politikája lesz. s amely a nemzeti függetlenségen és a demokrácián alapul. A nyilatkozat a továbbiakban felhívja a francia népet, hogy egy­séges akcióval segítse elő egy olyan francia kormány létrejöttét, amely a nemzeti függetlenség és a béke politikáját folytatja majd. — Nem kíméljük erőfeszítésün­ket annak érdekében, hogy a le­hető leggyorsabban széles nemzeti frontot szervezzünk a munkásosz­tály körül, amely — minthogy egy­séges és a nép támogatja — meg tudja változtatni az események me­netét, meg tudja menteni Francia- országot a nyomortól, az idegen rabigától, a fasizmustól és a hábo­rútól, s amelynek meg is kell mind­ezt tennie” — fejeződik be a Fran­cia Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata. (MTI.) A francia köztársasági elnök tárgyalásai Auriol francia köztársasági el­nök kedden este több volt minisz­terelnökkel folytatott tanácskozá­sokat. Mint az „Humanité” közli, de Gaulle kedden este a kormányvál­sággal kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. E nyilatkozatában saját magát tolja előtérbe, mint aki ..ké­pes meglenni azt. amit Pinay nem tudott elérni’’. Hangoztatja, hogy kész pártjának képviselőit egy olyan politikai csoportosulás ren­delkezésére bocsátani, amely lehe­tővé tenné „a végrehajtó hatalom megerősítését” (vagyis a fasizmus parlamenti úton való előkészíté­sét). Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző kitüntetése A Népköztársaság Elnöki ’íhná. csa Szabó Ferenc Kossuth-díjas ze­neszerzőt, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művészét 50. születés­napja alkalmából kimagasló zene­szerzői és zenepedagógusi munkás­sága elismeréséül a Magyar Nép­köztársasági érdemrend III. foko­zátávál tüntette ki. * Szabó Ferenc 1902 december 2-án született Budapesten. Tanulmá­nyait a budapesti zeneművészeti főiskolán végezte, Kodály Zoltán, Weiner Leó és Siklós Albert nö­vendék-e volt. Alkotásaival az 1026 és 1931 kö­zötti időben tűnt fel. A munkás- mozgalomban már akkor résztvett és ezért 1931-ben emigrálnia kel­lett. Rövid berlini tartózkodása után 19-15-ig a Szovjetunióban élt. A Szovjetunióban kifejtett mun­kássága során több tömegdaJa, mozgalmi indulója vált népszerűvé az egész világ munkásmozgalmá­ban. Itt alkotta kitűnő művei közül a ,,Moldván rapszódiá”-t, valamint a „Sztálini alkotmány” című kórus­müvét Dzsam-bul versére. 1915-ben tért haza. Most a zene­művészeti főiskolán zeneszerzést ta­nít. Hazatérte után alkotó müvei kö­zül különösen kiemelkednek a „Ha­zatérés” című szimfónia, a „Lu­das Matyi” és az „Emlékeztető” cí­mű zenekari mű. 1951-ben Kossuth-díjjal, 1052 ben a „Népköztársaság érdemes művé­sze” címmel tüntették ki. Termékeny működésének eredmé. nyei közül még meg kell említeni a „Nótaszó”, a Felszabadult meló­diák” című szerzeményeit, azonkí­vül népszerű tömegdalait. (MTI.) ÉNEK A HAZÁRÓL A n>i békés népünk tagjainak sokféle szenvedélye van. Egyesek futballrajongók, mások kertész­kednek. Van, aki pihenőóráit a hor­gászbot mellett tölti, van, aki ver­seket olvas. Garai Istvánnak, a nyíregyházi faipari vállalat egyik fiatal segédmunkásának hasonló szenvedélye van: énekrajongó. Ked- véne operája a Bánk-bán, a Rigo- letto. Amikor az Erkel című fil­met nézte és hallgatta a moziban, amikor elment a legutóbbi nyíregy­házi operaestre, úgy érezte: a tö­kéletes boldogság hajlékában ül. Azonban nemcsak hallgatni szereti a dalt, az éneket, hanem maga is tevékeny művelője ennek a művé­szetnek. Nem is tudja, hogyan le­het, de még munka közben is mu­zsikál minden körülötte. Mintha a fűrészek, gyaluk, fúrók koncertet rendeznének. Először megijedt. Arra gondolt, hogy ez zavarni fog­ja munkájában és minduntalan el­hessegette magától a felbukkanó dallamokat. Ez nem sikerült, vi­szont kiderült, hogy frissen, üte­mesen és könnyen dolgozik. A múltkoriban meg is jegyezték: „Valósággal két ember helyett dol­gozik Garai elvtárs." Muhka után liazasiet, átöltözködik, rendbeszedi magát, aztán elindul az énekórára. Garai elvtárs most valóságos láz­ban ég. Amióta az Erkelt látta, nem tud szabadulni a film egyik gyönyörű operaárlftjától, amelyet Bánk-bán énekel a hazáról. Elhatá­rozta : a dalt megtanulja és el­énekli. Vagy a kultűrotthonban. vagy a műhelyben a munkások előtt, vagy otthon öreg édesapja, édesanyja előtt. Mindegy, csak az a fontos, hogy elénekelhesse. Gyak­ran, igen gyakran gondol erre az áriára. Ha az utcán siet, akkor is ott hullámzónak lelkében az ének szárnyaló, szép dallamai: „Hazám, hazám, te mindenem...” Nincs ebben semmi különös, hogy egy segédmunkás a hazáról akar énekelni. Mennyire szíven ütik már a kez­dő sorok az embert: „Mint szám­űzött, ki vándorol a sűrű éjen át... Garaiék kilencen voltak testvérek. Kilenc apróság egy sze­gény napszámos családban annyit jelentett a múltba®, mint majd­nem éhenhaloi. Az öreg Garai, aki most hetvenéves, napszámos volt. Valóban, mint egy vándor, akit a nyomor az éhség száműz egyik helyről a másikra, úgy élte le éle­te nagyobbik felét, hol ennél az uraságnál, hol annál. Télen és ta­vasszal sültkrumplit evett a csa­lád leginkább. Egy időben kosár­fonással is megpróbálkoztak, de az sem lendített sorsuk kerekén. Ak­koriban nemigen beszéltek egymás között a hazaszeretetről. A város élén a tolvaj Bencs Kálmán, a fasiszta Szohor Pál polgármester­kedett, az országban az urak bi­torolták a hatalmat. Azonban még sem hagyták el ezt a várost, ezt a hazát. Itt maradtak szülőföldjü­kön. Azt mondta az Idős Garai: .,Itt születtem, itt akarok meghal­ni.” Pedig mennyi könnyük, meny­nyi verejtékük keveredett ezzel a főiddel. Ma már többször beszélgetnek otthon a család körében a hazá­ról. Garai elvtárs a nyíregyházi öt. emeletes szép dohányfermentáló építkezésénél dolgozott. Apjának pontosan beszámolt szinte minden téglarakásról, minden darab zsalu­ról. Járt Miskolcon is. A sógora az egyetemi városrész építésénél dol­gozik. Elutazott Tatára. Bármerre járt, mindenütt az új haza sok-sok szépségét látta. Minderről otthon sokat beszélt. Az utak, a gyárak, a traktorok, a vidámarcú emberek most is eszébejutnak, amikor az áriát dúdolja: „Hazám, hazám, te mindeneim...” Uj tartalmat nyert a dal, új ér­zelmekkel gazdagítja a dallamot az, aki énekli. Garai István úgy szeretné elénekelni, hogy mindenki aki hallgatja, gondoljon arra a múltra, amikor véráztatta a haza földjét, könnypatakokat hordoztak hátukon az ezüstfolyók. Úgy sze­retné énekelni, hogy akik hallgat­ják, gondoljanak az új hazára. Ebben az énekben egyszerűen és szépen, amint az a valóságban van, beszélni akar a dohányfermentáló­ról, az erőműről, a miskolci egye­temi városról a tatai bányászok­ról, a József Attila kultúrotthon vidám táncosairól, a Lenin-téri űt- törőbázról. Saját magáról is. Ga­rai Istvánról, akit szurtos cipész- inasnak csúfoltak, aki most nem­sokára szakmunkás, megbecsült, jőlfizetett szakmunkás lesz. Szeretné máris elénekelni a dalt a hazáról, a béke országáról. Azon­ban parancsol magának. .Sokat kell még hozzá tanulni. Siet hát a* énekórára, hogy a nap szokásos esti óráiban gyakaroljon. Káliosi Máíjás fogadta a Mongol Xopköztársasá»' budapesti követét Rákosi Mátyás, a Magyar Nép köztársaság Minisztertanácsának el­nöke szerdán egy órakor fogadta N. Idamzsabot, a Mongol Népköz­társaság rendkívüli követét és meg. hatalmazott mtnásziterét. (MTI.) Átadta megbízólevelét a Mongol népköztársaság budapesti követe N. Idamzsab, a Mongol Népköz- társaság moszkvai nagykövete, akit a Mongol Népköztársaság nagy népi liuráljának elnöksége magyar- országi rendkívüli követté és meg­hatalmazott miniszterré nevezett ki, szerdán délben átadta megbízó­levelét Dobi Istvánnak, az elnöki tanács elnökének. A megbízólevél átadásánál jelen volt Szabó Piros­ka, az Elnöki Tanács titkára és Béréi Andor, a külügyminiszter első helyettese. A megbízólevél átadása után Do. bi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta N. Idamzsab rendkívüli követ és meghatalmazott mtni-z- tert. (MTI.) befejeződtek az 195 if. évre szóló magyar-finn arucsereforgalmi tárgyalások December 19-én befejeződtek Bu­dapesten az 1913. évre szóló ma­gyar-finn árucse oforgalmi tárgya­lások. Az új megállapodás mind­Moszkva kerületeiben (olynak az előkészületek a helyi szovjetek megvúiusztására Két hónap múlva, február 22-én tartják meg az oroszországi Szov­jet Föderatív Szocialista Köztársa­ságban, aiz Ukrán, Bjelorussz és Grúz Szovjet Szocialista Köztársa­ságban a helyi szovjetek választá­sait, A szovjetek képviselői és a népnevelők ezrei most a választási előkészületek során a választók gyűlésein beszámolnak a helyi szóv. Jetek kétévi tevékenységéről. Egyre nagyobb méreteket öltenek a választási előkészületek Moszkvá­ban, a Szovjetunió fővárosában. A kerületekl'en már sok választói gyűlést tartottak és több helyen megválasztották a választási bi­zottságokat is. A választási törvény értelmében a városi szovjetekbe történő vá­lasztásokon minden háromezer vá­lasztó alkot egy-egy választási kör­zetet, a kerületi swvjet-választáso- kon minden öOO választó számára jelölnek ki egy-egy választási kör­zetet. (MTI.) Kisfiam és a jövendő Nazim llikmct Terse Feleségem kisfiút hozott a világra: szöszke csöppség, szemöldöke nincs. Kék párnák közt pihen ragyogó kis feje: ökiömnyí golyó, — nyiladozik szemének szép virága. Súlya három kiló, Amikor kisfiam született, Koreában is születtek kisgyerekek: MacArthur intett s rájuk zuhant a vég. Úgy hagyták ti ezt a világ,ot, hogy meg sem ízlelték anyjuk tejét. Amikor kisfiam született, a görög börtönökben is születtek kisgyerekek. Vér fröcskölte be a börtönfalakat. Apjuk agyába golyót röpítettek. A picinyek kinyilt tekintete börtönrácsok rúdjába akadt. Amikor kisfiam született, török hazáútban is születtek kisgyerekek. Sok kicsi kék szem, dióbarna és tekete szem hunyorgott és sírt és nevetett, □c alig hogy világba jöttek, testükön elszaporodtak a tetvek. Hányán pusztultak el közülük, ki tudja? Amikor kisfiam született, a béke és munka országában is születtek kisgyerekek. Rájuk már bölcsőjükben * boldogság nevetett. Mikor majd kisfiam olyan idős lesz, mint most én vagyok, én akkor rég nem élek. De akkor már olyan lesz az egész föld. mint óriási bölcső, mely egyformán ringatja a világ valamennyi kisgyerekét, mindegy: fehérek-e, sárgák, vagy feketék, S a roppant bölcső fölött békét sugárzik a tiszta kék-selyem ég. selyem ég. Képes Géza fordítása. Gyermekek boldog é!e!e a szabad országokban Az elmúlt hetekben arckép járta be a világ demokratikus sajtóját, — Beloiannisz elvtárs egyéves kislányának arcképe volt ez. Beloiannisz elv­társat kivégezték a görög fasiszták, feleségét, kislányát börtönbe vetették. Egyéves gyermek a börtönben! Szomorú sorsa van a hiosinyeknek azokban az országokban, amelyekben a háborús gyújtogatok uralkodnak. A szabad országok gyermekeinek más az éiete. Ez a kép a bukaresti II. számú bölcsödé egyik szobáját ábrázolja. Boldog, vidám gyermekek játszanak benne, akárcsak a mi bölcsődéinkben, napközi-otthonainkban, Egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy felelősek vagyunk minden gyermek boldogságáért. Jól kell harcolnunk a békéért, hogy a vi­lág minden táján bölcsődék és ne börtönök épüljenek. lkát országnak lehetőséget nyújt arra, hogy exportját növelje és ezen belül, különösen nehézipari termékei forgalmát fokozza. (MTI.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents