Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-20 / 298. szám

^ Wil&iQ párolttárjal *qtje\MieteU t Mai számunkból'. A TISZALÖKI ERÖMUÉPITKEZÉS PÁRTSZERVEZETÉNEK MUNKÁJA (2. old.) — AZ ORSZÁGGYŰLÉS PÉNTEKI ÜLÉSE (3. O.) — GROMIKO ELVTÁRS BESZÉDE AZ fNSZ-BEN A OSZTRÁK KÉRDÉSRŐL 13. O'.d.) — TANÁCSKOZIK A NÉPEK BÉKE- KONGRESSZUSA (4. old.) AZ MDP SZABOLCS-SZ AT M ÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA " VIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM. ÁRA 50 PH I EH 1952 DECEMBER 29. SZOMBAT A jó munkaszervezésre, silózási tervünk teljesítésére és a helyes írágyanezeiésre hívta tel fígyeimünttet Rákosi elvtárs Termelőesoportunk ragjai hé .főn este közösen hallgatták meg a rá­dióból Rákosi elvtárs újabb, nagy jelentőségű beszédét. Rákosi elv­társ beszédéből igen sokat tanul­hatunk mi, termelőszövetkezeti ta­gok is. Szövetkezetünk, a tiszaiöki Uj Élet tagsága már ebben az évben alkalmazta a szovjet agrotechnikai módszereket, s ez nagymértékben meglátszik terméseredményeinken. A kukoricánk holdankénti átlag termése 21 mázsa, de volt olyan földünk is, ahol a holdankénti ter­més meghaladta a 28 mázsát. Ezt annak köszönhettük, hogy tavaly ősszel a gépállomással megfelelő minőségű mélyszántást végeztet­tünk és tavasszal négyzetesen ve­tettünk. Ez lehetőséget adott arra is, hegy géppel kapáljunk. Azonban még igen sok olyan mődszer van, amelyet nem alkalmaztunk, s me­lyet ha a csoportunkba bevezet­tünk volna, az Idei kedvezőtlen idő járás ellenére is még magasabb ter­méseredményben fizetődött volna ki. Bár a ml szövetkezetünk elég szilárd és szervezett, azonban Rá­kosi elvtárs figyelmeztetése a jó munkaszervezéssel kapcsolatban nekünk is szól. Mi például a terü­letet felosztottuk a tagok közt, csupán öt hold nyári ültetésü bur­gonyát hagytunk felosztatlanul. — Ebből az következet, hogy míg a kiosztott terület megmunkálásában a termés betakarításában nem volt semmi hiba, addig az osztatlan öt holdat bizony alig tudtuk letakarí­tani. Ebből megtanultuk, hogy jö vőre minden talpalatnyi terület«: kiosztunk. Sokkal nagyobb mértékben van meg nálunk az a hiba, amelyre Rá kosi elvtárs nyomatékosan felhívta a figyelmet: a helytelen trágyake zelés. Ml ennek idáig nem nagy fontosságot tulajdonítottunk. Csak most Rákosi elvtárs beszéde uián döbbentünk rá, hogy a helytelen trágyakezeléssel mily nagy hasz­not dobtunk el magunktól. Mi idáig a gépállomásnak nehéz pén­zeket fizettünk ki mert a vontató kiszállította a trágyát a földekre. Azonban, ahogy kiszállították, mi lehánytuk egy kupacba a föld vé­gére és ezután nem fordított reá gondot senki. Mire a trágya a földbe került, bizony nem volt sok értéke. Ezután gyökeres változás lesz ezen a téren — ígérték szövetkezetünk tagjai. Nem engedjük, hogy elpocsé­kolódjon a trágya, mikor az helyes kezeléssel nagy terméshozamot se­gíthet elő. Nem utolsó sorban ért bennünket Rákosi elvtárs figyel­meztetése a silózással kapcsolatban is. Ml idáig a silózási tervünknél: csak mintegy felét hajtottuk végre. Most Rákosi elvtárs beszéde után csoportunk tagsága elhatározta, hogy a silózási tervet minél előbb teljesíti. (Elmondta: Hajdú Miklós, a ti­szaiöki Uj Élet iermeiőcsoport párt­titkára.) A tiszaiöki járás valamennyi községre csatlakozott a lövőpetriek kezdeményezéséhez A tiszaiöki járás dolgozó pa­rasztjai példát mutatnak a me­gyénk többi járásában lévő közsé­geknek. A tiszaiöki járás minden községe csatlakozott tegnap a lövő­petriek verseny-felhívásához. Kez­deményezésüket követve, begyűjtési hetet rendeznek és vállalták, hogy december 25-re sertés-, baromfi- és tojásbeadásukat 100 százalékig tel­jesítik. A lövőpetriek versenyfelhívásá­hoz ugyancsak tegnap csatlakoztak Fényeslitke dolgozó parasztjai is. Vállalták, hogy a sertésbeadást 110 százalékra, tojásbeadást 100 száza­lékra, a baromfibeadást 100 száza­lékra teljesítik a begyűjtési héten. Ez a lelkes, egyre növekvő moz­galom serkentse megyénk többi községét is a megyei elsőségért küzdő versenyben. (MT. sajtócsoport.) Újabb nyolc község villamosításával befejezte évi tervét a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat A UTÁSZ dolgozói 1952. évi tervüket november 26-án globáli­san befejezték. Ma már jelenthet­jük, hogy a vállalat dolgozói rész­leteiben is befejezték 1952. évi ter­vüket. Az anyaghiány miatt elma­radt 8 termelőszövetkezeti község villamosítása is befejeződött. Dolgozóink Igen nehéz feladato­kat oldottak meg a faluvillamosí- tási terv végrehajtásával. A mun­kálatokat az időjárás miatt rend­kívül nehéz körülmények között végezték el. Október közepén állott csak rendelkezésre a munka meg­indításához szükséges anyag, en­nek ellenére dolgozóink vállalták a faluvillamosítás befejezését is de­cember 21-re. Munkájukat ál­landóan figyelemmel kísértük és műszaki osztályunk megteremtette a munka elvégzéséhez szükséges fel­tételeket. A vállalások teljesítését nagyon nehéznek láttuk, amikor megtud­tuk azt, hogy a megígért gödör, ásó gép nem érkezik meg. Csaknem naponta kinn voltunk a községi tanácsoknál, hogy a gödörásógép kiesése folytán munkaerőt biztosít­sanak részünkre a gödörásáshoz. Különösen nagy segítséget nyújtott Vámosoroszi község lakossága, ahol a brigádvezetö kérését a tanács magáévá tette. A falu asszonyai, lányai is önként jelentkeztek: a munkára, hogy községük minél ko­rábban világításhoz jusson. A bri­gádok a községek lakosaival kar­öltve megoldották a lehetetlennek látszó feladatot és a brigád vala­mennyi munkása az előirányzott 118 százalék helyett 128 százalékos átlaggal dolgozott. Voltak azonban hibák is a mun­ka megszervezése körül. Különösen Nyírtelek község villamosításánál. Itt a Barczi-brigád anyagellátása nem volt eléggé biztosítva. Az anyagellátásban műszaki osztá­lyunknak több segítséget kellett volna nyújtani és támogatni mun­kájában a tapasztalatok átadásá­val a Barczi-brigádot. Négyest Miklós üzemi tudósító Az élenjáró községek példájuk követésére szólítják az elmaradókat Az aranyosapátiak levele Táxos doigozo parasziiainoz es tanácsához Az öntözéses kertészet növeli a „Ságvári" tszcs, vagyonát „Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését... A jövő esztendőben az öntö­zött területek kiterjedését 56 százalékkal akarjuk növelni,“ (RÁKOSI) Nyíregyházán a volt téglaégető helyén a nyáron paprika, kalarábé, káposzta és egyéb kertinövény dí­szelgett. Pedig ez a föld még min­dig őrzi örökségét, a tégladarabká­kat. Az elmúlt években nagyon sze­gény volt itt a termés, ha meg egy kicsit száraz volt a nyár. ak­kor ősszel nem szüreteltek semmit. Nyíregyháza és környékének lakói nagyon jól ismerik ezt a földet, éppen azért a nyáron, ha arra jár­tak. valósággal megcsodálták azt a látványt, ami ott szemük elé tárult. Vájjon ilyen száraz nyá­ron hogyan teremhet ilyen szépen °z a föld? Triíanov Miklós, a Ság­vári tszcs. kerté=zeti brigádjának a vezetője ezév tavaszán javasolta, a szövetkezet vezetőségének, hogy ezen a területen valósítsák meg az öntözéses gazdálkodást A szövetke­zet tagjai előbb Idegenkedtek tőle. Nem akarták. Mindegyiknek az volt a nézete: minek az? Sok pénzbe kerül, meg sok vele a mun­ka, a vesződség. Féltek az újtól. Azonban Trifanov Miklós nem ad­ta meg magát, harcolt azért, hogy javaslata valósággá váljon. Har­colt azért, amit Gerő elvtárs a november 30-i beszámolójában is mondott: ,.Ha valaha, úgy ebben az évben kézzelfoghatóan bebizo­nyosodott nálunk is a nagy for­radalmár természetátalakítónak, Micsurinnak az a zseniális tétele, hogy nem várhatunk könyörado- mányt a természettől, feladatunk: el kell venni tőle azt, amire szük­ségünk van.’’ Sok küzdés után Trifanovnak si­került a terve. A tavaszon mi­helyst az idő megengedte, besze­relték a vizetszívó motorokat, me­lyen a nem messze lévő tóból biz­tosították az öntözéshez szükséges vizet. A hepe-hupás kertet — amely még mindig megmutatja, hogy hon­nan termelték ki téglaégetéshez a földet — az öntöző csatornák erős, legyőzhetetlen karként ölelik körül. Ezenkívül még négy nagy csatorna szeli nyolc darabra a tizenegy hol­dat. Minden szeletet más-más nö­vény tarkított a nyáron. Az egyik­ben paprika, a másikban káposzta volt és így tovább. A motor hangja a száraz nyárban hetenkint kétszer is fel­berregett. Élelet adó víz csobogott a növények között a csatornákban. Azon a környéken a legtöbb kert­ben a száraz nyár kiégetett min­dent. Trifanov Miklós pedig mo­solygós arccal, vidáman járt-kelt az ő növényei közt. Különösen büszke volt a munkájára akkor, amikor látta, hogy sokan meg- megállnak csodálni a dús zöld nö­vényeket. Ilyenkor azt érezte, hogy becsületes munkát végzett, hozzá­segítette a termelőcsoportot fejlő­déséhez, gazdagodásához. Amikor a csodálkozőkat szemlélte, tekintete ezt fejezte ki: Nézzétek, mit tud az ember! Elég erősek vagyunk, meg (Folytat ás a S. oldalon.) Olvastuk az újságból Rákosi elvtársnak az országgyűlésen el­hangzott beszédét. Figyelmesek let­tünk arra, hogy Rákosi elvtárs megállapította: az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható. Büszkeség érzése töltött :-l bennünket, hogy Rákosi elvtárs elismeri eredményeinket, ugyanis községünk, Aranyosapáti az elsők közt van a beadási kötelességek teljesítésében a vásárosnaményi já­rásban. A község dolgozó paraszt­jai a kenyérgabonabeadást 108, a kukorica beadást 100, a burgonyabe­adást 132, a takarmány-beadást 220, a sertésheadást 112, a vágómarha be­adást 105, a tojásbeadást 98, a ba. ramfibeadást 82 százalékra teljesí­tettük. Községünk tanácsa már az esz­tendő elejétől gondot fordít arra, hogy a begyűjtés jó eredményekkel haladjon. A begyűjtési állandó bi­zottság tagjai és aktívái között fel­osztottuk a falut. Ezek az élenjáró emberek foglalkoznak a dolgozó parasztokkal, megbeszélik velük a kötelességteljesítés ügyét. Különö­sen jól dolgozik Macinké elvtárs állandóbizottsági tag, aki mind­annyiszor elmondta a dolgozó pa­rasztoknak, hogyan vesznek részt az ország építésében a beadás tel­jesítésével. Elmondta: nézzenek széjjel a dolgozó parasztok saját községükben. Azt látják, hogy az ötéves tervtől például már egy új kultúrházat, új kutat kapott a köz­ség, a nép állama elősegíti, hogy a dolgozó parasztok mind jobban él­jenek. Megváltozott életüket bizo­nyltja, hogy 21 parasztfiatalből lett katonatiszt. És ezt az életet a dolgozó parasztoknak kell tovább szépíteniük. Ezt teszik a beadás teljesítésével. így történt, hogy az aszályos esz­tendő ellenére is pontosan teljesí­tettük, sőt túlteljesítettük a be­adási terveket. Azonban mi is szegyeijiik, hogy járásunkban több község adósa az államnak. Ez vezetett bennünket arra, hogy felhívással forduljunk Tákos község dolgozó parasztjai­hoz, az ottani tanácshoz. Azt ta­pasztaljuk, hogy a tákosi tanács­nak bizony nincs jó kapcsolata a dolgozó parasztokkal. Az állandó bizottság a begyűjtés munkája he­lyett állandóan ülésezik, de ezek az ülések egyszer sem segítették elő a begyűjtést. Mert a szavakat nem He legyen engedékeny a kulákokkal szemben a hetei tanács — üzenik a tarpaiak Mi, taipai dolgozó parasztok Esze Tamás fiai vagyunk, a kuru­cok unokái. Nem lenne hát na­gyobb szégyen annál, ha lemarad­nánk szabad országunk gyarapítá­sában, a beadás teljesítésénél. A tarpai dolgozó parasztok becsület­tel helyt is állnak. Burgonya beadá­sunkat 137, kukorica beadásunkat 100, vágómarhabeadásunkat 240 száza­lékra teljesítettük, sertésből 97.5, tojásból 99.1, baromfiból 81.2 szá­zaléknál tartunk a teljesítéssel. — Ezt az adósságunkat is rendezzük Sztálin elvtárs születésnapjára, de­cember 21 re. A községi tanács, a begyűjtési állandó bizottság tagjainak jó mun kája nyomón minden dolgozó pa­raszt pontosan tudja, mi a beadási kötelessége. Tanácsunk szigorúan őrködik afelett is, hogy senki se szegje meg a törvényt, senki se vonja ki magát a közteherviselés­ből. Azonban úgy halljuk, hogy a szomszédos Hete községben nem Így haladnak a dolgok. A hetei tanács­ra nagyonis ráillik Ibi kosi elvtárs szava, hogy a tanácsok munkájá­ban még mindig látszik megalku­vás ott, ahol a kulákoktól nem kö­vetelték meg a pontos teljesítést. Hetén öt kulák is tartozik a be­adással. De persze mindemellett arra is kevés gondot fordítottak a heteiek, hogy egy-egy hanyag, spe­kuláns paraszt se hozzon szégyent a községre. így történt, hogy Hete szégyenben maradt, forgóból csak 70, tengeriből 74 százalékra teljesí­tették a tervet. Ne feledjék el a hetei dolgozó parasztok azt r ke­serves időt, amikor a falu lakói­nak egyharmadrésze cselédsorban, a többi része pedig csaknem teljes egészében — napszámosként ten­gette életét Horváth „méltósógos úr” birtokain. — A kuruc ősök ál­mai és a mi álmaink valóra váltak. Szabadságban élünk, a nép az úr az országban, a nép saját maga formálja jelenét, jövőjét. Nagy szé­gyen hát, hogy a heteiek adósai az államnak. Mi, tarpaiak elvárjuk a heteiektől, hogy rendezzék tartozá­sukat mielőbb. Elvárjuk a hetei ta­nácstól, hogy ne legyen engedékeny a kulákokkal, ellenségeinkkel! A tarpai dolgozó parasztok és a községi tanács nevében: Sütő Tier, tálán, tanácselnök. követték még tettek, az állandó bizottság nem mozgósítja a közsé­get. Elmaradtak a beadással Tákos dolgozó parasztjai, pedig mi is na­gyon jól tudjuk, hogy lenne mit meghálálniok, l'enne miért töreked­niük a pontos kötelességteljesítésre. Tudjuk, hogy Tákoson a nép ál­lama nem kevesebb, mint 37 új há­zat épített az árvízsujtotta lakos­ságnak. Uj tanácsházat, postát, or­vosi rendelőt kapott a falu és új betonút köti össze a községekkel és Nyíregyházával. Mégis, a táko- siak szégyenszemre a 27. helyen tartanak a járási versenyben, A napraforgóbeadást csak 53 száza­lékra, a tengeribeadást 63 száza­lékra, a sertésbeadást 21 százalék­ra, a baromfibeadást 44 százalékra teljesítették. Mi, aranyosapáti dol­gozó parasztok és a község vezetői elvárjuk, hogy a tákosiak Is becsü­lettel teljesítsék kötelességüket. Ne vonják ki magukat az ország éplté. séből. A tákosi tárnics pedig lásson végié munkához, hogy a tákosiak az új esztendőt adósság nélkül kezdhessék meg! Az aranyosapáti dolgozó parasz­tok és a községi tanács nevében: Menydörgös János, tanácstitkár.

Next

/
Thumbnails
Contents