Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

Mai számunkból» HOCYAN FOGLALKOZIK A KISVÁR- DAI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG A TAC01JFIZETÉSSEL (2. old.) — AZ ORSZÁGGYŰLÉS CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSE (3. Old.) — ÜLÉSEZIK A NÉPEK BÉ­KEKONGRESSZUSA (4. old.) — A MEZÖCAZDASÁG DOLGOZÓINAK TE. RÜLETI VERSENYE (4. old.) PART BIZOTTSÁGÁNAK LA PJ A VIII. ÉVFOLYAM. 297. SZÁM. IFA SO KU I FK 1952 DECEMBER 19, PÉNTEK Maradék nélkül a vetési Rákosi elvtárs országgyűlési be­szédében az őszi gabonafélék veté­sének gyors 'befejezésére szólította fel a mezőgazd-aság dolgozóit. Rá­kosi elvtárs emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás után is több­ször vetettünk ebben az időben és gondos munkával kielégítő termés- eredményeket értünk el. Rákosi elvtárs azt mondotta: „Dióst is azt kell tennünk, hogy az utolsó hol­dig elvessük mindazt az őszi gabo­nát, amit tervünk előirt.’’ Megyénkben a termelőszövetkeze­tek, egyénileg dolgozó parasztok nagy többsége a ve.ést idejében el­végezte. A rozsvetés tervét 102, a búzavetés tervét 98 százalékra tel­jesítettük. Van azonban néhány járásunk, ahol ennek ellenére van még vetnivaló, mint például a ti- szalöki, fehérgyarmati járásban. Község és termelőszövetkezet pe­dig minden járásban akad egy- kettő, ahol még jönéhár.y százalék hiányzik a terv teljesítéséig. Ti- szavasváriban például 800 hold őszi vetéssel maradtak el. A tiszt dobi Táncsics termelőszövetkezetben még mindig 200 hold hiányzik a terv teljesítéséhez. A nábrádi Kos­suth, a tiszaberceli Petőfi termelő csoportok szintén elmaradtak őszi vetési tervük teljesítésével. Pártunk Központi Vezetőségének november '29-1 ülésén Gerő elvtárs többek között ezeket mondotta : „Az őszi munkák elhúzódásánál a rossz időjárás mellett legalább ugyan­ilyen súllyal esik latba számos ta- náos- és pártfunkcionárius és igen sok szövetkezeti vezetőnk opportu­nista magatartása, melyet az osz­tályellenség, a kulákok és egyéb reakció elemek ügyesen megnyer- geltek.” A kulákok és egyéb reakciós ele­mek azt igyekeztek elhitetni, hogy várni kell a vetéssel, mert „az ál lám majd ad vetőmagot”. Számos párt- és tanáesfunkcionáriusunk pe­dig nem szállt szembe az ellenség­gel, nem leplezte le, s szövetkezeti vezetőink egy része is felült az el­lenség hírverésének. A tiszalüki já­rásban a vezető funkcionáriusok is hetekig tűrték — mondhatni tétle­nül, — hogy „vetőmaghiány” miatt nem halad a vetés. Sok esetben ma guk is együtt siránkoztak azokkal a termelőcsoportokkal, amelyek nem gondoskodtak a vetőmagról és mint a sültgalambot várták az állam segítségét. A tiszavasvári Munka, Petőf termelőszövetkezetek nem követel­ték meg idejében az újonnan belé­pő tagoktól, hogy vigyék be föld­jükkel a vetőmagot is, így nem tudták teljesíteni vetéstervüket. A tiszadobi Táncsics termelőszövet­kezetben is megvolt ez a hiba, d a gépállomás sem végezte el azt : munkát, amire szerző-lést kötöttek. A traktorosok jórésze — ha már egy kis sár ragadt a kerékre - azt mondta, „nem lehet szántani És ezt tűrte a gépállomás veze ő sége, de vele együtt tűrte a szövet kezet vezetősége és pártszervezete is Megyénkben általános volt a be­takarítás terén a „zöldelmélet” is ami szintén hátráltatta a vetéster­vek teljesítését. Például a tiszr.d • dal Béké-ben addig halasztgat ál a kukoricatörést, hogy még a na pókban Is 20 hold töretlen tengerit zörgetett a szél a határban. A hibák megállapításával azon ban nem jutunk előbbre, a múl asz tást pótolnunk kell. Egy régi ma teljesíteni kell tervet! gyár közmondás azt mondja, hogy jobb későn, mint soha”. Ha mór különböző okok miatt eddig nem teljesítettük vetéstervünket, akkor most, hogy az idő megenyhült, meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy egyetlen termelőszövet­kezet vagy egyéni gazda se marad­jon adós a vetésterv teljesítésével. Az idei aszályos esztendő után is jórészt azért tudjuk zavartala­nul biztosítani közelíátásunk szük­ségleteit, mert előre gond r kod- tunk, tartalékaink vannak. Nem lehet közömbös egyetlen dolgozó számára sem, hogy a jövő évben tudunk-e tartalékolni, vagy csak a szükségleteinket tudjuk szűkösen kielégíteni. Nekünk tartalékainkat sürgősen helyre kell állítanunk, ami csak ügy lehetséges, ha a mi­nisztertanács által előírt vetéster­vet teljesítjük. Rákosi elvtárs a fent Idézett be­szédében arra is kitért, hogy „n károk, amelyeket a rossz időjárás okozott, kapitalista időkben ka­tasztrófát jelentettek volna, mint- ahogy katasztrófát jelentettek a szomszédos Jugoszláviában, ahol most valóságos éhínség dűl és a parasztok százezrei jutnak koldús- botra.” Nálunk nincs kapitalizmus, nincs éhínség. MI tervszerűen gaz­dálkodunk és ebbe a terv-be a vetés is beletartozik. A falusi pártszervezetek népne­velő munkával, a tanácsok állandó bizottságaik útján szervezési és szakmai támogatással is segítsenek a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak a vetésben. Ebben az évben me­gyénkben több községben a nö­vényápolás, de különösen a kalá­szosok betakarítása idején kirla kuli az egymást segítő kaláka mór- galom. Ratnccsaházán például öt­hat dolgozó paraszt egymással ös­szefogott a munkák gyorsabb el­végzésére, aminek az lett az ered menye, hogy a község minden mun­kában egész évben élenjárt. A ka­láka-munka most is sikerre viheti vetési tervünk teljesítését. A segítségadás oroszlánrésze azonban a gépállomásokra, azo' szakembereire vár. A gépállomás agronómusa határozza meg és ad­jon tanácsot, hogy melyik talajon lehet a munkát elvégezni, hatá­rozza meg a szántás mélységét. Ma­gyarázzák meg, hogy a késői ve­tést valamivel mélyebben, mintegy 5—6 centinyire kell végezni, s a lehetőség szerint mindenütt géppel kell vetni. Ha mégis kézzel törté­nik a vetés, arra kell ügyelni, hog a borona azt jó mélyen a talajba dolgozza. A traktoristák versenyének alap­ja a gyors és minőségi munka le­gyen. Ha valamikor sürgetett az idő, akkor most igazán sürget. Le­het, hogy az enyhe idő hetekig tart, de lehet, hogy csak napokig. Ha valamikor befolyásolja a minő­ségi munka a termést, akkor a ké­sei vetésre ez kétszeresen vonat­kozik. A népnevelők, a falusi aktívák találkozhatnak az ellenségnek olyan hírverésével, hogy „eddig a kommu­nisták mindig azt mondták, a ko­rai vetés a jó, most mégis a késői mellett agitálnak". Mi ezután is azt mondjuk, hogy jobb a korai ve­tés és biztosabb termést hoz, de akik a tervüket idejében nem teljesítették, azoknak rncst kell teljesíteni. Igen sok helyen Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére fellendül a begyűjtés munkája a mátészalkai járásban A mátészalkai járásban december 7-én, vasárnap ünnepi tanácsülése­ket tartottak. A tanácsüléseken dolgozó parasztok megfogadták, hogy december 21-re egyetlen hát­ralékos sem lesz községükben. A járás egyes községei igyekez­nek is eleget tenni vállalásaiknak. Szamosszeg dolgozó parasztjai ku­koricabeadási kötelezettségüket a mai napig 108.7, burgonyabeadisi kötlezettségtiket 104.5, napraforgó- beadásukat 115. sertésbeadásukat 121.4, tojásbeadásukat 128.4, ba­romfibeadási kötelezettségüket íre­dig 69.3 százalékban teljesítenék. Szamosszeg község versenyben van Nagydobossal a beadási kötelezett­ség teljesítésében. A versenyben Szamosszeg vezet. De hogy ezt a versenyt megnyerjék, feltétlenül szükséges, hogy a baromfibeadási kötelezettségüket is teljesítsék. Nem véletlen ez a javuló ered­mény Szamosszegsn. A községi ta­nács nagy gondot fordít a begyűj­tési tervek teljesítésére. Jól szer­vezték meg a begyűjtési állandó bi­zottság munkáját és idejében meg­bízta a községi tanács feladatokkal a begyűjtési állandó bizottság tag­jait. De nem mondható ez el a kántor- jánosi, vagy a nagyecsedi tanács­ról. Kántorjánosi község beadási kötelezettségét még nem teljesítet­te. Kukoricából 88, burgonyából 65.6, napraforgóból 94, hízottsertés­ből 70.6, baromfiból 51, tojásból pedig csak 85 százalékra áll. Nagy- ecsed szintén nem javított kuljo- ricabegyüjtési tervének teljesítésén, pedig vállalták, hogy egyetlen hát­ralékos sem marad december 21-re. Ezzel szemben a 15 vagon kuko­rica hátralékból az ünnepi tanács­ülés óta mindössze csak 6 mázsát adtak be. De van még tennivaló a burgonyabeadás terén is. Burgo­nyából is csak 92.3 százalékig tet­tek eleget kötelességüknek. A mátészalkai járási tanács be­gyűjtési osztálya elhatározta, meg. javítják a községi tanácsok mun­káját, hogy a járás valamennyi községe részletében is teljesítse begyűjtési tervét. Ennek érdekében megjavítják a községi begyűjtési állandó bizott Ságok munkáját. A községi tana csők felosztják a községet utcák szerint s a begyűjtési állandó bi­zottság tagjait, a beadásban élen­járó dolgozó parasztokat és a ta­nácstagokat megbízzák egy-egy utca vagy házcsoport látogatásával, ők ismét elmondják a beadásban elmaradóknak, hogy milyen jelen­tősége van, ha mindenki idejében eleget tesz, az állam iránti köte­lezettségének. A községi tanácsok a gazda­lajstrom összeállítása alkalmával, külön-külön beszélgetnek a dolgozó parasztokkal a beadási kötelezett­ség pontos teljesítésének fontossá­gáról. Sályi Sándor, a mátészalkai járási tanács begyűjtési osztályának vezetője. .V nyírbátori járás valamennyi község-e csatlakozott a lövöpetri dolgozó parasztok felhívásához Gerő elv társ pártunk Központi Vezetőségének ülésén legutóbb mon­dott beszéde nyomán fellendült a begyűjtési munka a nyírbátori já­rásban. A járás valamennyi községében begyűjtési hetet tartanak december 18-tól 25-ig. Gerő elvtárs azt mondotta: „Be- yüjtési politikánkban a továbbiak­ban is biztosi tanunk ítéli, hogy a termelők feltétlenül, az előírt idő­re, teljes mértékben eleget tegye­nek a nép állama iránti kötele­zettségüknek.” Éppen ezért a be­adásiban elmaradott községekben, minit például Pilácsén, valamennyi hátralékost meglátogatunk a be­gyűjtési hét folyamán. Ebbe a munkába bevonjuk a begyűjtési ál­landó bizottság tagjait, a beadás­ban élenjáró dolgozó parasztokat és segítséget kérünk a községi párt- szervezetektől, hogy meggyőző fel­világosító munkával valamennyi dolgozó paraszt eleget tegyen állam iránti kötelezettségének. Ugyanak­kor kíméletlen harcot indítunk, hogy a kulákok is maradéktalanul teljesítsék beadási kötelezettségü­ket. Neim engedjük meg, hogy egyetlen termelő is tartozzon a nép államának. Gerő elvtárs azt is mondotta: „Azt sem lehet szó , nélkül hagyni, hogy termelőszövetkezeteink jelen­tős része rosszabbul tesz eleget be­adási kötelezettségének, mint az egyéni parasztgazdaságok. Különö­sen feltűnő a termelőszövetkezetek elmaradása a begyűjtésben kukori­cánál és napraforgónál.” Éppen ezért megköveteljük termelőszövet­kezeteinktől, hogy adott szavuk sze. rint, teljesítsék hazafias kötelessé­güket. A nyíl-pilisi termelőszövetkezet megértette Gerő elvtárs szavait és vállalta, hogy 1953 március havi hizottsertés beadási kötelezettségét Is teljesíti december 21. tiszteletére. Éppen ma kaptunk jelentést Nyírgelse községből, ahol szintén vállalták, hogy december 21-re 22 darab hizottsertést beadnak. Gerő eivtárs beszédének szellemében cse­lekszenek a dolgozó parasztok Nyír. vasvári községben is, ahol a kuko­rica- és napraforgóbeadási kötele­zettségüket jóval túlteljesítették, A jáiásl tanács begyűjtési osztá­lya tapasztalatcserét szervez a jól és hanyagul teljesítő községi taná­csok között. A' jól teljesítő közrégi tanács elnöke levélben is megírja az elmaradott községi tanács elnöké­nek azt a módszert, amellyel köz­ségében eredményt éi-tek el. Mivel minden községünk csatla- kozott a lövőpetriek felhívásához, 1952 december 31 ig esedékes hi- zott'sertés beadási kötelezettségün­ket december 31-re száz százalékig teljesítjük. Vállaljuk, hogy barcm- fibeadási kötelezettségünket a be­gyűjtési hét folyamán 100 százalé­kig teljesítjük. Lukács Bertalan, a nyírbátori járási tanács begyűj­tési osztályvezetőhelyettese. Mándokon mindenki lerója adósságát a beadási héten Mándok község dolgozó paraszt­jai elsőnek csatlakoztak Lövöpetri község felhívásához s az 1952. évi begyűjtési tervük maradéktalan .eljssítése érdekében december 18- tól 25-ig begyűjtési hetet tartanak. Vállalták, hogy a begyűjtési hé­ten baromfibeadási kötelezettségü­ket 105, kukoricabeadásukat 210, napraforgóbeadásukat 135, burgo­nyabeadásukat 105, egészévi tej­beadásukat 135 százalékig teljesí­tik. A község dolgozóinak jó példáért nem kell messze menni. Vass La­jos, a begyűjtési állandó bizottság elnöke, már az 1953. évi sovány- baromfibeadási kötelezettségének is eleget telt. Vass Lajos párosver­senyben van Oláh István 12 holdas középparaszttal, aki szintén vál­lalta, hogy egészévi beadását tel­jesíti a begyűjtési héten. A mándoki dolgozó parasztok vállalták még, hogy a begyűjtési héten hízottsertésbeadási kötele­zettségüket 110, vágómarhabeadá­sukat pedig 140 százalékra teljesí­tik. (MT. sajtócsoport.) pontosan az ellenség, a kulákok ma­radtak el a vetéssel, vagy az ő ke­zük van benne, hogy a termelő­csoport még nem fejezte be vetését. A nylrjákói Sztálingrád termelö- csoportbain a befurakodott kulák- fattyúra, Kovács Józsefre bízták a növénytermelési munkát, a vetés irányítását is. Kovács József be is jelentette, hogy „a termelőcsoport letjesítette vetéstervét.” Felsőbb szervek ellenőrzése folytán derült aztán ki, hogy ebben az aránylag kis csoportban a kulák 45 hold rozs, 15 hold búza és 5 hold árpa vetését elszabotálta! Ez a példa is azt mutatja, hogy tanácsainknak az ellenőrzés terén sokkal ébereb­beknek kell lenniük. különösen most, a késői vetésnél minden be­mentett területet ellenőrizni kell. Az a vetés, amit a napokban végzünk, még mindig több termést ad, mint a tavaszi búza, vagy a tavasszal vetett őszi búza. Jelentő­sége még a most vetett búzának, hogy ezzel Is kevesebb lesz a ta­vasszal végzendő munka. Koráb­ban és gondosabban tudjuk a tava­sziakat a földbe tenni, mert több idő jut rá. Gerő elvtárs november 29-én tar­tott beszámolójában azt mondta: ..A mezőgazdasági termelésben a főfeladat: a hozam növelése”. A hozam növelésének első feltétele hogy terveinket részleteiben is tel­jesítsük. ötéves tervünk negyedik éve a mezőgazdaságtól is többet vár minden eddiginél. Mezőgazda­ságunk is sokkal többet kap, mint eddig bármikor : 4.4-szer annyi mű­trágya kerül földjeinkre, mint a felszabadulás előtt. Máris hatszor akkora területet öntözünk, mint 1938-ban a jövő esztendőben pedig 50 százalékkal növeljük az öntözött területet. Az univerzális traktorok számát megduplázzuk, a kombáj­nok számát pedig megháromszoroz­zuk. Ezentúl egyénileg is jobban jár a dolgozó paraszt, vagy terme­lőszövetkezet, ha többet termel, mert több jut a szabadpiacra. A pártszervezetek kommunistái legelői harcoljanak vetéstervünk ruaradéknélküü teljesítéséért, öt­éves tervünk végrehajtásáért. Buz­dítsák a dolgozó parasztokat a terv teljesítésére. Csikós Balázs. ^ tVilcÍQ (Lroletáriai ti]ijpuVjefeU t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents