Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

»> NÉPLAP Jl'2 DECEMBER 10. PESTEK Mit tanult a városi tanács oktatási osztálya Rákosi elvtárs beszédéből? PAÚTÉPÍTÉS Hogyan foglalkozik a kisvárdai járási pártbizottság a tagdíjfizetéssel? Január máeodi-kától kezdve járá­sunk alapszervezeteiben is megkez­dődnek az ünnepélyes taggyűlések, rövid idő múlva megtörténik a párttagsági könyvesere. A Szervező Bizottság hatá­rozata kimondja, hogy csak azok kaphatják meg új tagsági könyvü­ket, akik érvényes tagsági könyv­vel rendelkeznek. Érvényes tagsági könyvvel pedig nem rendelkezik tíz, aki három hónapnál hosszabb ideig nem fizetett tagsági díjat. A párttagsági díj fizetése nein egy­szerű anyagi kérdés, hanem a párthoz való viszony kérdése. A kisvárdai járási pártbizottság a Szervező Bizottság határozata óta fokozott figyelmet fordít erre a kérdésre. Hisz a tagsági díjjal való elmaradás azt jelenti, hogy ezek az elvtársak nem kapnak új tagsági könyvet. Már pedig a párttagsági könyv nem egyszerű igazolvány csupán, hanem a párthoz való tar­tozás legfontosabb írásos dokumen­tuma, amely feljogosít a párttag megtisztelő címének viselésére. — Járásunk területén, bár javulás tapasztalható a párttagsági díjak fizetése terén, azonban ez az ered­mény korántsem kielégítő. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy ahol élénk a partéiét, olt rendben van a tagdíjfizetés és a pártszervezet más területen Is ellátja feladatát. Példa erre a zá­honyi átrakó hármas számú mű­szakjának pártszervezete. Ehhez a pártszervezethez tartozik Torna Jó­zsef elvtárs pártcsoportja. Brigád­juk már két hónappal ezelőtt be­fejezte évi tervét. A pártcsoport- vezető rendszeresen megtartja a j'árlcsoportértokezleteket, s gondos­kodik arról, hogy a csoportjában lévő elvtársak minden esetben meg­jelenjenek a politikai iskolákon.— Ellenőrzi munkájukat, segít a ta­nulásban. Kern véletlen az, hogy ennek a pártcsoportnak a tagjai mindig elsők a párttagsági díj ren­dezésében is. De így van ez a rét- közberencsi alapszervezetnél Káder elvtárs pártcsoportjúban is és igen sok más helyen. Párttagságunk túlnyomó többsé­ge eleget tesz tagdíjfizetési kötele­zettségének, a párttagok kis része azonban nem fizeti rendszeresen tagsági járulékát, sőt olyanok is vannak, akik hónapszámra elha­nyagolják a tagdíjfizetést. Ez első­sorban abból adódik, hogy a pártszervezetek vezetősége nem foglalkozik a pártcsoportvezetőkkel, s azok sem tartják meg rendszere­sen a pá r t csopo r tér tekezle teke t, nem beszélgetnek a párt csoport tagjaival a tagdíj fizetésről. így van ez a dombrádl alapszervezet­ben, vagy a gyulaházi Szabadság termelőcsoportban. A múndoki ^alapszervezet vezetősége például hosszú ideig nemi kereste annak az okát, hogy Kondor János és Szües Balázs pártcsoportvezetők miért adják vissza hó végén ugyanúgy a párttagsági bélyegeket, mint ahogy megkapták. Mivel a pártszervezet nem irányította és nem elenőrizte a pártcsoport vezetők munkáját — • — különösen a tagdíj beszedés te­rén — úgy ezek egyáltalán nem ke. resték fel a hozzájuk beosztott elv­társakat a tagsági bélyegekkel, hogy azok kifizessék a tagdijat. Csak most — a párt idevonatkozó határozata után — ismerte fel hi­báját a mándoki pártszervezet és leváltották a két hanyag párteso- portvezetőt. Azonban nem eléged­tek csak meg ezzel. Sokkal komo­lyabban foglalkoznak a pártcso­Szfálin elvtárs a szocialista ipa­rosítás kongresszusának nevezte ; Várt XIV. kongresszusát. Erre az időszakra a Szovjetunió sikerrel maga mögött hagyta a népgazda­ság fejlesztésének helyreállító idő­szakát. Sztálin elvtárs elvezette az országot egy újabb történelmi kor­szakhoz — a szocialista iparosítás korszakához. A XIV. pártkongresszuson Sztá­lin elvtárs a párt alapfeladataként jelölte meg a szocialista iparosítás végrehajtását, amiből a szocialista építőmunka új győzelmei születtek. A XV. pártkongresszus a kollek­tivizálás kongresszusa volt. Hatá­rozatot hozott a mezőgazdaság kollektivizálásának általános kiszé­lesítéséről, tervet terjesztett elő a kolhozok és saovhozok hálózatának kibővítésére és megerősítésére. A XVI. kongresszus úgy került a párt történetébe, mint a szocializ­mus valamennyi fronton indított átfogó támadásának, a kulákság mint osztály felszámolásának és a teljes kollektivizálás megvalósítá­sának kongresszusa. A győztesek kongresszusaként szerepel a történelemben a XVII. pártkongresszus. amely összefog­lalhatta a szocializmus döntő sike­reit a gazdaság és a kultúra vala­mennyi ágazatában, kijelölte a szocialista állam további erősítésé­nek útjait. portvezetőkkel és ellenőrzik mun­kájukat, aminek eredménye az lett, hogy igen sokait javult a párttag­sági díj fizetése a mándoki alap- szervezetben. Nagy gondot kell fordítani a párt­csoportvezetők kiválasztására, neve­lésére. A rétközberenesi alapszerve­zetben például Gombos Mária párt­csoportvezető maga sem vásárolja meg rendszeresen a tagsági bélyegét, így nem csoda, ha a pártcsoport­jából is csak ketten-hárman rende­zik a párttal fennálló anyagi köte­lezettségeiket. Annál is inkább, mert a pártcsoportvezető olyanok­nak ad csak bélyeget, akikkel eset­leg az utcán találkozik. Nem véletlen az például, hogy a mándoki gépállomás pártszervezete az elszámolást utolsónak küldi el a járási pártbizottságra és a tag- díjfizetéssel is elég rosszul áll. Ez szervesen kapcsolódik a pártszerve­zet életének többi hibáihoz. A gép­állomás nem teljesítette őszi és évi tervét, sorozatosak a géphi­bák, melyek népgazdaságunknak A kommunista párt Sztálin elv­ára vezetésével a XVIII. kon­gresszusra megvalósította az ország szocialista átalakításának gigászi programmját. Ez a kongresszus de­monstrálta a párt általános Irány­vonalának teljes győzelmét és fel­fegyverezte a pártot, a szov­jet népek a szocialista társa­dalom építése befejezésének és a szocializmusból a kommuniz­musba való fokozatos átmenetnek a programmjával. Ezt a programúiét Sztálin elvtárs fejtette ki beszámo­lójában, mely újabb jelentős hozzá járu'lás a marxizmus-leninizmus- hoz. A kongresszus egyhangúlag he­lyeselte Sztálin elvtárs beszámoló­ját és a beszámolót irányelvként, a párt, egész tevékenysége törvénye­ként hagyta jóvá. A XVIII. kon­gresszus megmutatta a párt töké­letes egységét és összeforró teását, tömörülését lenini-sztál in i Közpon­ti Bizottsága körül. A bolsevik párt politikája, a szo­cializmusból a kommunizmusba való szakadatlan előrehaladás po­litikája jutott kifejezésre a Szov­jetunió népgazdasága fejlesztésé­nek harmadik sztálini ötéves ter­vében, amelyet a XVIII. pártkon­gresszus hagyott jóvá. A szovjet nép erejét nem kímélve dolgozott a harmadik sztálini ötéves terv vég­rehajtásán. Az Ipar, a mezőg-zd-i ság fellendülésének, a dolgozók jó jelentős károkat okoznak. A párt- szervezei elhanyagolja a politikai munkát a gépállomás dolgozói kö­zött. Nincs kiépítve a pártcsoport- vezetők hálózata, a taggyűléseket rendszertelenül tartják meg és ezek igen alacsony színvonalúak. Mindezekért a hibákért elsősorban a járási pártbizottság felelős A járási bizottság a Szervező Bi­zottság határozatáig keveset foglal­kozott a tagdíjfizetéssel. A pártbi­zottság szervezési osztályának munkatársai például kimentek abba a községbe, amely a járásban az utolsók közt van a tagdíjfizetés terén. Mégis megfeledkeztek a tag­díjfizetésről, s csak a sertésbegyüj- tés szervezésével és az elszállításá­val foglalkoztak. Pedig már erre a helytelen módszerre — a tanács és gazdasági szervek helyettesítésének káros voltára a járási titkárok or­szágos értekezlete is felhívta a. fi­gyelmet. A járási bizottság sokkal na­gyobb politikai segítséget fog adni a jövőben a tagdíjfizetéssel kap­csolatban. Meg keli magyaráznunk a pártszervezeteknek, hogy ez nem csupán anyagi kérdés. A pártszer­vezetek vezetőségei rendszeresen tartsák meg a pártcsoportvezetők értekezletét, beszéljenek a tagdíj- fizetés fontosságáról és számoltas­sák be a pártcsoport vezetőket: ezen a téren hogyan végezték munkáju­kat. El kell érnünk e hónap vé­géig, hogy egyetlen hátralékos se legyen párttagjaink között. A párt- csoportvezetők elmondják a hozzá­juk tartozó párttagoknak: új párt­tagsági könyvét csak az a párttag kaphatja kézhez, aki érvényes régi tagsági könyve birtokában szemé­lyesen vesz részt a taggyűlésen. Már pedig csak az a tagsági könyv érvényes, amelyből az utol­só. december havi tagbélyeg sem hiányzik. Az ünnepi tagkönyv­kíosztó taggyűlésekre úgy akarunk felkészülni, hogy azokon járásunk pártszervezeteinek tagsága teljes számban, érvényes tagsági könyve birtokában vehessen részt és meg­kaphassa Rákosi elvtárs pártjának kitüntető bizalmát, új tagsági könyvét. Lipdk András, a kisvárdai járási pártbizottság szervező titkára. léte fokozódásának, a kultúra vi­rágzásának évei voltak ezek. A hitlerista területrablók betö­rése azonban megszakította a szov­jet nép békés alkotómunkáját. A fasiszta Németországnak a Szov­jetunió ellen intézett szerződéssze­gő támadása a legkomolyabb meg­próbáltatások elé állította az or­szágot. A haza még soha nem volt ily szörnyű veszélyben. A szovjet állam életéről és haláláról, arról volt szó, szabadok legyenek-e a Szovjetunió népei vagy rabszolgák. Sztálin elvtárs, a kommunista párt hivó szavára a szovjetország vala­mennyi népe hazája védelmére kelt. A szovjet nép az ellenséggel ví­vott elkeseredett harcokban, Lenin- Sztálin pártjának vezetésével ki­vívta a győzelmet. Sztálin elvtárs, a párt és a nép nagy vezére 1946. február 9-én a választók előtt tartott beszédében felvázolta a kommunista párt mun­katerveit mind a legközelebbi idő­re, mind huzamosabb időszakra. — 1946. márciusában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka jó­váhagyta a Szovjetunió népgazda­sága helyreállításának és iejteszié. »ének a kormány által előterjesz­tett tervét. Valóban nagyszerű rerv volt ez. A szovjet nép harci pro­gramúiként fogadta az új sztálini ötéves tervet, amely megfelel leg­Rákosi Mátyás elvtárs országgyű­lési beszédében foglalkozott a ma­gyar nép kulturális fejlődésével. Az, hogy Rákosi elvtárs ilyen mélyen értékelte a népművelés kérdéseit, arra kötelez bennünket, hogy megvizsgáljuk munkánk eddi­gi eredményeit, feltárjuk hiányos­ságait. Ha Nyíregyháza kulturális éle­tét vizsgáljuk, meg kell állapítani azt, hogy jelentős eredményeink vannak. Megnövekedeít a nyíregy­házi dolgozók kulturális igénye. Alig van üzemünk, ahol ne volna kultúrcsoport, könyvtár. Kultúi- esoportjaink jó munkát végeztek különösen akkor, amikor egyes ál­lami feladatok végrehajtását kel­lett segíteni. Szép munkát végeznek az isko­lai kultúrcsoportok, amelyek min­den vasárnap délelőtt műsort ad­nak a gyermekeknek. Vannak eredményeink az isme­retterjesztő előadások megtartásá­ban is. Az előadások megismertetik dolgozóinkat haladó hagyomá­nyainkkal, a magyar nép történeté­vel, segítik a dolgozókat a termé­szettudományos ismeretek elsajá­tításában. Az eredmények mellett foglal­kozni kell a hibákkal is. A hiá­nyosságok elsősorban a városi ta­nács népművelési csoportjánál van­nak, ugyanakkor nines meg a kellő együttműködés a tanács nép­művelési csoportja és a tömegszer- rezetek. elsősorban a SZOT között. A népművelési csoport rendelkezé­sekkel, körlevelekkel igyekezett megoldani a feladatokat. Ez hiba, közvetlenebb életérdekeinek. A Szovjetunió népgazdasága helyreállításának és fejlesztésének 1946—1950. évi háború utáni öt­éves tervét teljesítették, a leglénye­gesebb tervelőirányzatokat pedig jelentősen túlteljesítették. Az első háború utáni ötéves terv sikeres befejezése újabb kimagasló győ­zelme a szovjet népnek, olyan győ­zelem, amelynek eredményeként még jobban megnőtt a szocialista haza hatalma. A XVIII. kongresszuson Sztálin elvtárs meghatározta a párt to­vábbi erősítésének feladatait. — Sztálin elvtárs a párt egyik köz­ponti feladataként ismertette a ká­derek nevelésére, kiválasztására, kiemelésére és elosztására irányuló munka tudományosan megalapozóit bolsevik programmját. Sztálin elvtárs a XVIII. párt- kongresszuson tartott beszámolója ban a párt további erősítése terén az egyik alapfeladatként jelölte meg a marxizmus-leninizmus esz­méi szélesebbkörü propagálásának, a káderek színvonala és politikai edzettsége emelésének feladatát. Sztálin elvtárs útmutatásai, a párt Központi Bizottságának a há­ború utáni években az ideológiai munka kérdéseiben hozott határo­zatai a szovjet kultúra, az ország­ban folyó egész eszmei nevelő- munka fellendülését vonták maguk után. A Központi Bizottság hatá­rozatainak célja: növelni a bol~e- vik kérlelhetetlenséget mindenféle ideológiai torzítással szemben, új. hisz pártunk arra tanít bennüá- ket, hogy szoros kapcsolatot kelt teremteni a dolgozó néppel. Kultúrcsoportjaink munkája neiii elég tervszerű, hanem inkább kam­pányszerű. Nem támaszkodtunk eléggé helyi kultúrcsoportjainkra, hogy ezzel is segítettük, fejlesztet­tük volna őket. Városunknak jeles zeneművé­szekkel rendelkező zeneiskolája van. Hiba, hogy ezeknek a művé­szeknek segítségét nem vettük -eléggé igénybe kultúrcsoport jaink patronálásánál. Ugyanakkor művé­szeink — köztük a képzőművészek munkájának támogatására sem gondoltunk. A kul túrotthonnal kell még rö­viden foglalkozni. A kultúrotthon- nak kulturális központtá kell vál­nia. Hiba az. hogy a kultúrotthon vezetősége még nincs teljesen ki­építve, s nem terjed ki mindenre a figyelme. Azonban így is tőre* kednie keil arra, hogy a minden­napi munkában kitűnt ifjakat, dolgozókat bízza meg feladatokkal. Ezek sikeresen küzdenek majd. a kultúrotthon fiataljai között is lábrakapott kozmopolita szellem ellen. Rákosi elvtárs fitat mutatott számunkra, s elsősorban a kuU,ár­munka, népművelési munka szín­vonalának emelését jelölte meg. Azon leszünk, hogy ezt a felada­tot sikeresen, dolgozóink növekvő kulturális igényének megfelelően megoldjuk. Sallai Sándornc, a nyíregyházi városi tanács oktatási osztályának vezetője. magasabb színvonalra emelni a szocialista kultúra minden eszkö­zét. A szovjet hazafiság szellemié­ben nevelni a dolgozókat, úgy ne­velni az ifjúságot, hogy életvidám és művelt legyen, bízzék saját ere­jében, ne féljen a nehézségektől, le­gyen kész leküzdeni bármilyen aka­dályt a kommunizmushoz vezető úton, feltárni a szovjet emberek előtt holnapjukat, ostorozni a ka-' pitali-sta múlt csökevényeit. Sztálin elvtárs 1946 február 9-én a választók előtt tartott beszédében annak a bízónyosságának adott ki­fejezést, hogy a szovjet tudósok a legközelebbi időben nemcsak utók ■érik, d‘e túl is szárnyalják a kül­föld tudományos eredményeit. A Szovjetunióban minden feltétel adva van a tudomány haladásához és a tudósok becsülettel teljesítik, a nép nagy vezérének útmutatá­sait. A tudomány fejlesztésében hatalmas szerepet játszottak a filo. zófial, a biológiai, a nyelvtudomá­nyi viták, valamint Pavlov akadé­mikus fiziológiai tanításának meg­vitatása. Uj -korszakot nyitott meg a szovjet tudomány fejlődésében Sztálin elvtárs ,, Marxizmus és nyelvtudomány” című munkája, valamint legújabb zseniális müve „A szocializmus közgazdasági pro­blémái a. Szovjetunióban”. Ez az örökbecsű munka a marxizmus- leninizmus alkotó szellemű fejlesz tésének nagyszerű mintaképe, a béke nagyszerű okmánya. SZTÁLIN ELVTÁRS ÉLETE (IV.) Újra javul a íervteljesítés a nag^yhalászi kemlergyárban Az évi tervét befejezte üzemünk, A termelésben azonban december 1-tól nagy visszaesés következett be. Az üzem dekádtervét csak 55 százalékra teljesítette. A termelést* akadályozta a kender vonul tsága, amelyet az esős idő okozott, üze­münkben van szárítóberendezés, de az nem tudta ellátni az egész üze­met száraz kenderrel. Rákosi elvtárs beszéde azonban arra tanít bennünket, hogy helyte­len lenne mindent az időjárásra, az objektív nehézségekre fogni. Ezt éppen sztahanovistáink teljesítmé­nye igazolja. 110—130 százalékot is elértek sztahanovistáink. A műve­zetők belátták, hogy nekik sokkal többet kell törődni a termeléssel, mint eddig, s akkor megjavul a munka. A művezetők először is jobb anyag biztosítására töreked­tek. Régebbi kazlakat kezdtek meg, érettebb, szárazabb anyagból dol­goznak az üzem dolgozói. A másik tennivalót a munkamódszerek át­adásában találták meg. Üj beosz­tást végeztek az üzemben. A gyen­ge teljesítményt elérő dolgozókat a sztahanovisták közé osztották be, hogy így több alkalmuk legyen a fejlettebb munkamódszert elsajátí­tani. Az eredmény már lát­szik. Napról-napra fokozatosan emelkedik a termelés százaléka. Gálik István párttitkár jelentése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents