Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

NÉPLAP 1952 DECEMBER IS, CSÜTÖRTÖK Az or§zággpílé§ szerdai ülése Az országgyűlés szerdán folytatta az 1953. évi állami költségvetés vi­táját. A szerdai ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisz­tertanács elnöke. Keleti Ferenc elvtárs felszólalása Néhány perccel tíz óra után Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnö­ke, megnyitotta az ülést. Az első felszólaló Keleti Ferenc volt. Beve­zetőül megállapította: kormá­nyunk' olyan külpolitikát folytat, melynek alapja a népek barátsága, hazánk függetlenségének, a béke megvédésének biztosítása. Évek óta ez jellemzi és ez fogja jellemezni a jövőben is a mi külpolitikánkat. A továbbiakban hangsülyozta, hogy a Szovjetunió fennállása óta következetes békepolitikát folytat. Minden magyar dolgozó tudja — mondotta ezután, — hogy a két vi­lágháború között a Szovjetunió egész politikája arra irányult, hogy megakadályozza a háború kirob- bantását, a fasizmus bűuös tervei­nek megvalósítását. Számtalanszor (‘melle fel szavát a magyar nép jo­gait, emberi méltóságát lábbal tipró Horthy-fasizmus ellen, száz és száz, hazánkból kiiildüzötf kom­munistának és igaz hazafinak biz­tosított menedéket. A Szovjetunió­nak, a nagy Sztálinnak köszönhet­jük és ez is soha el nem múló há­lára kötelez mindannyiunkat, hogy van Rákosi Mátyásunk, aki népünk bölcs vezetőjeként utat mutat jelen feladataink megvalósításához és boldog jövőnk építéséhez. Sztálin elvtára útmutatásai alap­ján a Szovjetunió jelenleg aktív harcot vív az újabb háború ellen és őszinte békepolitikája az egész ha­ladó emberiség legfőbb reménye. A Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus kormányunk külpoli­tikája erre a sztálini békepolitiká­ra épül. Ez a mi terveink teljesí­tésének, boldog szocialista jövőnk- nek legfőbb biztosítéka. Az amerikai imperializmus nyíl­tan hirdeti, hogy a kis népeknek nincs létjogosultságuk és érezzék különös kegynek, ha az USA „véd­nöksége” alá veszi és csak úgy. mellesleg kirabolja őket. Egészen másként történik ez a Szovjetunió vezette béketáborban Itt az államok között olyan új­szerű kapcsolatok jöttek létre, ami­lyeneket eddig a történelem nem it mert. A hatalmas Szovjetunió se­gíti megvédeni a béketábor orszá­gainak függetlenségét, határaik biztonságát. A Szovjetunióval kö- lőtt barátsági és kölcsönös segély­nyújtási szerződésünk, kereskedel­mi és kulturális egyezményeink, el­sősorban minket erősítenek politi­kai, gazdasági, kulturális téren egya ránt. A tények végtelen sora bizonylt­ja, hogy a lenini-sztálini politiká­nak milyen hatalmas jelentősége van eredményeink és fejlődésünk szempontjából. Ellenségeink nemhiá­ba fordítottak annyi erőt a múltban és a jelenben is arra, hogy népünk és a szovjet nép között meglazítsák a kapcsolatot, ami lehetővé tenné ördögi terveik, a régi kizsákmá­nyold rendszer visszaállítására irá­nyuló kísérleteik megvalósítását. Az ellenség tudja, hogyha nem sza­kadunk el a Szovjetuniótól, legyőz- hetetlenek vagyunk. A Szovjetunió­val kötött megbonthatatlan szövet­ségnek és elszakíthatatlan barát­ságnak az útjáról eolia többé le­térni nem kívánunk. Szemeink előtt lebeg a szomszéd­ságunkban élő jugoszláv nép tragi­kus példája. A jugoszláv nép állandóan foko­zódó nyomora, brutális elnyoma­tása meggyőzően bizonyítja, hogy a béketáboron kívül a népeknek csak elnyomás, szolgaság, a maxi­mális profitot hajszolé amerikai rablók által könyörtelen kizsák­mányolás jut osztályrészül. A reakció mindent elkövetett, hogy késleltesse a népi demokrati­kus országok együttműködésére irá­nyuló külpolitika megvalósítását. A Szovjetunió a népi demokratikus államok számára nyújtott politi­kai, gazdasági, kulturális és mű­szaki segítséggel támogatta a hala­dó erőket Meggyorsította a reakció vereségét és a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosztály vég­leges győzelmét. Ezzel elősegítette a barátsági és kölcsönös segély- nyújtási egyezmények létrejöttét a népi demokratikus országait között. A mi külpolitikánk nemcsak a körülöttünk lévő népek örök barát­ságára épül. Testvéri viszony jött létre közöttünk és a távolkeleti né­pi demokratikus országok, vala­mint a Német, Demokratikus Köz­társaság között ie. Elért eredmé­nyeink és sikereink bizonyítéka az a szeretet és megbecsülés, amely­ben a magyar népnek része van még az olyan távol lévő országok­ban is, mint a nagy Kína vagy a demokratikus Korea. A béketábor országaival létrejött örök barátság mellett mi békés kapcsolatokra, az egyenjogúság és az egymás érdekelnék tiszteletben tartása alapján együttműködés lét­rehozására törekszünk, hogy a füg­gő országokkal, gyarmati és fél­gyarmati népekkel minél szélesebb kapcsolatokat építsünk ki. Mi figyelemmel kísérjük a régi, a hanyatló társadalom vergődését, az imperialisták kardesörtetését kivénhedt rendszerük fenntartá­sáért, az amerikai Imperialisták kala ndo ■ politikusainak az új vi­lágháború előkészítésére és kirob- bantására irányuló íizelmeit, A magyar nép el van szánva ar­ra, hogy minden erővel leleplezi és visszaveri az USA imperialistáinak provokációit és beavatkozó kísérle­teit, meghiúsítja háborús terveik végrehajtását, megvédi független­ségét. A béke ügyének és függet­lenségünk megvédésének érdekében még jobban meg fogjuk szilárdítani és el fogjuk mélyíteni a béketábor országaival és elsősorban a hatal­mas Szovjetunióval való együtt­működésünket. Népünk számára nem lehet r gyobb megtiszteltetés, mint hűsé­ges tagja, elszánt rohambrlgádja lenni az egyre növekvő béketábor­nak, amelynek vezetője a nagy Szovjetunió «? amelynek élén a vl lágbéke óre, a bölcs Sztálin áll. A külügyi tárca költségvetését elfogadta Keleti elvtárs. Katona Jenő felszólalása Ezután Katona Jenő országgyű­lési képviselő emelkedett szólásra. Beszéde elején rámutatott arra, hogy mialatt itt a magyar ország­gyűlésen a költségvetést tárgyal­ják, Bécsben a Konzert-Hans nagy­termében ülésezik a népek béketon- greisszusa. Bécs a világtörténelem legna­gyobb mozgalmának, célkitűzései­ben és a képviselt milliók számá­ban a leghatalmasabb megmozdu­lásnak színhelye. Annak a nemzetközi békemozga­lomnak, melyet képvisel, a la pel ve az, hogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerek békésen élhetnek egymás mellett és hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján kell rendezni. A nemzetközi béke­mozgalom fő követelései megfelel­nek az emberiség túlnyomó többsé­ge akaratának, a háborús uszítok és cinkosaik kivételével. A harmadik világháborút a ka­pitalisták utolsó menedéküknek hi­szik. holott az kétségtelenül a ka­pitalizmus halálát hozná. A szo­cialista gazdasági rendszer a kapl tál izmussal folytatott békés ver­senyben évröl-évre szemléltetőbben megmutatja felsőbbségét. A háborút a kapitalizmus hor­dozza magával, mint viharfelhő a villámot, a kapitalizmus teremti meg ,— éppen a hitlerizmns egvéb fejlődése és csődje volt a legvllágf- tóbb. szinte matematikai tisztaságú példája annak, hogy a kapitaliz­mus belső krízise hogyan vezet a háború felé. A haladó erők, a világ minden haladó erejének teljes és kemény összefogása megakadályoz­hatja. hogy az átélt rémségek meg­ismétlődjenek. Katona Jenő ezután a német kérdésről beszélt. A Scliuman-terv- röl szólva kiemelte, hogy sok fran­cia nagyiparost nyugtalanít a terv. mert félnek a német konszernek kíméletlen versenyétől. Amint a Mairshall-terv. majd meg a Schuman-terv azt a célt szolgál­ták, hogy a Ruhr-vidéket Ismét az európai kontinens fegyverkezési iparának gyújtópontjává tegyék, az atlanti-paktum és a Pleven-tery célja az, liogy a német szárazföldi hadsereget újrateremtse a Szov­jetunió és a népi demokratikus ál­lamok ellen. A francia dolgozók tömegtiltako­zásai a német hadsereg újrafelállí­tása ellen, Adenauer és a náci tisz­tek párizsi látogatása ellen, mind azt bizonyították, hogy a francia nép felismerte a fenyegető veszélyt, de még katonai körökben is félő és gyanakvó szemmel nézik a Rajnán- túli revanche-gondolat és soviniz­mus újjáéledését. A Szovjetunió a háború után és azóta is a potsdami egyezménynek megfelelően rendületlenül folytatja a német békeszerződés mielőbbi megkötésére, az összes megszálló csapatoknak Németországból való kivonására és az egységes* függet­len, bókeszerető, demokratikus Né­metország megterem résére irányúi ló politikáját, mert ilyen Németország fennállása a békeszerető Szovjet­unió mellett kizárja az új európai háború lehetőségét. Ebben a szellemben folyt le né­pünk bölcs tanítójának, Rákosi Mátyásnak vezetésével a magyar államférfiak berlini látogatása a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A koreai háborúról szólva Katona Jenő hangsúlyozta, hogy népünk kezdettől fogva testvéri ragaszko­dással, a hősöknek kijáró csodálat­tal s a győzelem biztos tudatával szemlélte és szemléli a bátor ko­reai nép magatartását és elszánt harcát, a békés hazájára törő ame­rikai imperialisták és cinkosaik ellen. Mi magunk semmi áldozatot nem sajnálunk, hogy békénk és jövő fejlődésünk hű őrét. fiatal honvédelmünket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni a ráháruló feladatoknak. Parragi György országgyűlési képviselő beszélt ezután. örökre megszabadultak az Impe­rialista iga alól. Ezt az Igát sem a külföldi, sem a hazai kizsákmá- nyolóik igáját nem hajlandók még egyszer a nyakukba venni. Nyugat-Európa népei egyre ha­talmasabb módon nyilvánítják ki azt az elszánt akaratukat, hogy nem hajlandók az amerikai atom­bomba-kísérletiek színhelyéül szol­gálni. A továbbiakban az atlanti tömb belső ellentéteivel foglalkozott. Amíg az úgynevezett atlanti- világban egyre inkább kirívóbban mutatkoznak meg az imperialisták közti belső ellentétek — mon­dotta — az amerikai imperializ­mus egyre szorosabbra fűzi kap­csolatait balkáni janicsárjával, a neki dollárokért életre-halálra el­kötelezett Tito-bandával. Az elnök ezután Pongrácz Kál­mán országgyűlési képviselő, a budapesti városi tanács végre­hajtóbizottsága elnökének adta meg a szót: Megállapíthatjuk — mondotta—, hogy a számszerű adatok mögött a belügyminisztérium jövő évre tervezett munkájában első helyet foglalja el a béke ügyének a szol­gálata. A minisztérium a belső rend és közbiztonság fenntartásá­val, a belső ellenség elleni harccal biztosítja azt, hogy dolgozóink nyu­godt körülmények között végezhes­sék munkájukat. Államigazgatá­sunk szocialista jellegének biztosí­tása érdekében nagy feladat hárul a helyi tanácsokra. A dolgozók mindjobban magukénak érzik a tanácsokat és mind nagyobb mér­tékben vesznek részt közvetlenül is a helyi tanácsok munkájában. Pongrácz Kálmán ezután arról beszélt, hogyan gondoskodik az ál­lam a tanácsapparátus dolgozói­nak politikai és szakmai tovább­képzéséről. Majd elmondotta, hogy a taná­csok munkájában mind több mun­kás és dolgózó paraszt vesz részt. Emelkedett a tanácsapparátusban dolgozó női vezető funkcionáriusok száma. Pongrácz Kálmán ezután számok tükrében mutatta meg, hogyan nyilvánul meg a tanácsok tömeg- kapcsolata. Szeptember hónapban már 15.344 állandó bizottság és a munkába 1 M-kapcsolt több mint 200.000 dolgozó nyújtott segítséget a tanácsok feladatainak ellátásá­hoz. A tanácsülések munkájának fej­lődésén keresztül szintén jól Le­mérhető a tanácsok tömegkapcso­latának javulása. Több mint egy millió dolgozó vett részt a tanács­tagi beszámolókon, akik így köz­vetlenül járultak hozzá a tanácsi munka megjavításához. A tanácsok gazdasági feladatai­nak elvégzése terén is fejlődésről számolhatunk be. Állandóan nő a tanácsi vállalatok száma, emelke­dik a termelésünk értéke, emelke­dik forgalmi eredményük, erősödnek gazdaságilag. A tanácsok kulturális és egész­ségügyi munkájukat is jól látják el. A tanácsok munkájának irányí­tását a belügyminiszter látja el. Feladata, hogy az irányítás mel­lett megadjon minden segítséget a tanácsok munkájához. A belügyminisztérium jövő évi költségvetésében jelentős összege­ket fordítunk a közrendészat fej­lesztésére. Az imperialista álla­mokban a rendőrséget nagy összeg­gel tartják fenn, de nem azért, hogy megakadályozzák a bűnözést, hanem azért, hogy letörjék a dol­gozók megmozdulásait, hogy szét­verjék a békéért tüntetőket és bör­tönbe hurcolják azokat, akik a nép szabadságáért küzdenek. Pongrácz Kálmán arról beszélt ezután, hogy a mi rendőrségünk a dolgozó néppel összeforrott rendőr­ség, amely híven védi a dolgozók rendjét és biztonságát. Az imperialista államokban az amerikai életforma mind nagyobb terjeszkedése következtében a bűn. ügyi statisztika a bűnözés hallat­lan méretű emelkedéséről számol be. Népi demokratikus államunkban a bűncselekmények száma állan­dóan csökken. A bűnözők egyre jelentősebb ré­sze a volt úri osztályok tagjai kö­zül kerül ki, akik azelőtt mások kizsákmányolásából éltek és most fosztogatnak, a nép vagyonát pró­bálják megkárosítani. Népünknek Parragfi Győrjfy felszólalása Parragi György foglalkozott ha­zánk külső ellenségeinek ama be­avatkozási kísérleteivel, amelyek­nek egyetemes célja az volt, hogy a Magyar Népköztársaság terüle­tét is egyre inkább bevonják h i degháiború jukba. megái lap? tot ta, hogy az amerikai imperialisták egyre Inkább levetik álarcukat bestiális arcukról nemcsak Koreá­ban, hanem a hidegháború európai és így magyarországi szakaszán is. Eisenhower, az Egyesült Államok új elnöke magáévá tette a legde­magógabb háborús uszítőknak pro- grammját, amely ..keresztes hábo­rút” hirdet a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A hidegháborúnak ezt a fordula­tát azonban teljes hidegvérrel fo­gadják azoknak az országoknak száz- és százmillió dolgozói, akik A Truman-törvény gyakorlati végrehajtásának legvisszataszítóbb formáját láttuk a jugoszláv ember­rablók bünperének tárgyalásán. Erről a perről sommásan így mondhatjuk el a véleményünket: íme, így fest a Truman-törvény a gyakorlatban. Ezeknek a titóista gaztetteknek visszataszító volta se felejtesse el velünk azt, hogy nemcsak hazánk déli határain, hanem a nyugati határon Is ott leselkedik a magyar népi demokrácia legnagyobb ellen­sége : az amerikai imperializmus, amely népünk békés munkája, ha­zánk függetlensége ellen felhasz­nálja a zsoldjába szegődött oszt­rák klerikalizinust és az osztrák jobboldali szociáldemokráciát. Befejezésül idézte Kákosi elvtárs figyelmeztetését: „Még éberebbek, még kíméletlenebbek leszünk né­pünk és békénk minden ellenségé, vei szemben." A költségvetést elfogadta. Ponsrácz Kálmán elvtárs felszólalása, ezeket az ellenségeit rendőrségünk sorozatosan leplezi le. A belügyminisztérium költségve­tésében a rendőrség dolgozóinak el­látására jelentős összegeket, irá­nyozunk elő. Igen fontos területe a rendőrség munkájának a közlekedésrendészet is. A közlekedés terén is komoly fejlődést értünk el. Annak ellenére, hogy a forgalom a multéviliaz vi­szonyítva 20 százalékkal emelke­dett, a balesetek száma csökkent. A rendőrség létszámának 13,5 százaléka, a forgalomirányítók 9 tizede, női rendőr. Feladatukat jól látják el. Annak ellenére, hogy kevés a megtévedt fiatalkorúaknak a szá­ma, mégis fontos feladata a rendőr­ségnek a megtévedt fiatalkorúakkal való foglalkozás — folytatta ez­után. Az állampolgárok vagyon- és életbiztonságának megóvása érde­kéién a rendőrséghez hasonló ered­ményes munkát végez a tűzoltóság is. A költségvetés jelentős fejlődést tesz lehetővé a tűzvédelem terén. Több mint 87 millió forintot fordí­tunk a tűzoltóság felszerelésének biztosítására, korszerű gépek, új gépjármű-fecskendők beszerzésére, a régiek felújítására. A megelőző tűzvédelem fontos feladata a tűzoltóságnak. Ezzel kap­csolatos kutatásokra öt millió há­romszázezer forintot irányoztunk elő. Ez az összeg a tűzvédelem te­rületén korszerű eljárások kidolgo­zását teszi lehetővé. A tűzoltóság dolgozóinak szemé­lyi ellátására, ruházati és egyéb juttatásra 48 millió forint az elő­irányzat. Az 1952. évben új feladatkör ke­rült a belügyminisztérium hatás­körébe a büntetés-végrehajtási fel­adatok ellátása, A Horthy-rend- szerrel ellentétben, amely a bün­tettek elkövetőit egyszersminden- korra kitaszította a társadalomból, a szocialista büntetés-végrehajtás gondoskodik arról, hogy a bűnözők átnevelődjenek és becsületes dol­gozó tagjai legyenek a társadalom­nak. Nagy feladatai vannak a belügy- minisztériumak az igazgatási és szociálpolitikai munka területén is. Gondoskodnia kell a két világ­háború hadirokkantjairól, hadiöz­vegyekről, hadiárvákról, vakokról, süket némákról. A felszabadulás előtt csak 3800 férőhely állt a rá­szorultak rendelkezésére. Most öt- szörannyi férőhelyet tartunk fenn a gondozottak fokozottabb támoga­tása érdekében. A jövő költségve­tési évben az elhelyezésre szolgáló férőhelyek száma 40 százalékkal fog emelkedni. A csökkent munkaképességűek ^ és a hadirokkantak ellátására fo­kozott gondot fordítunk és a helyi ipar minisztériumával együttmű­ködve lehetővé tesszük, hogy ezek az emberek megkeressék kenyerü­ket. Pongrácz Kálmán elvtárs módo­sító javaslatot terjesztett ezután az országgyűlés elé: javasolta: hogy a gyermekotthonok céljaira fordí­tandó összeget hárommillió forint­tal, a napközi otthonokra fordí­tandó összeget pedig tízmillió fo­rinttal emeljék. Pongrácz Kálmán elvtárs a bel­ügyi tárca 1953. évi költségvetését pártja és a saját nevében elfo­gadta. Az elnök javaslatára az ország­gyűlés Pongrácz Kálmán elvtárs módosító javaslatait kiadta meg­tárgyalásra a pénzügyi és gazda- (Folytatds a S. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents