Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
NÉPLAP 1952 DECEMBER 17, SZERDA MHIWHi 'ÍUMUBg^l.M.lllil IJ, I.LU1WIIIIM 111 3 Olt Károly elvtárs, pénziigyniiniszter költségvetési beszámolója az országgyűlés keddi ülésén Az országgyűlés Kedden folytatta tanácskozásait. A keddi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kiss Károly, Házi Árpád elvtársak és a minisztertanács több más tagja. Ott volt az ülésen Dobi István elvtárs a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Tíz óra után néhány perccel Rónai Sándor elvtárs, az ország- gyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter tartotta meg költségvetési beszámolóját. — A Magyar Népköztársaság költségvetése — kezdte beszédét — szervesen kapcsolódik azokhoz a feladatokhoz, melyeket a szocializmus építésének előttünk álló szakaszában — ötéves tervünk negyedik évében — meg kell valósítanunk. Támaszkodik azokra az eredményiekre, melyeket dolgozó népünk céltudatos munkájával a magyar népgazdaság minden területén elért. — Az 1952. évben már teljes mértékben kibontakoztak a párt és a kormány december 2-i határozatának egész népgazdaságunkra gyakorolt kedvező kihatásai. A határozat nagyban hozzájárult a termelés gyors fejlődéséhez, növelte a paraszti és szövetkezeti árufelhoza- ialt és egészséges egyensúlyt teremtett a pénzjövedelmek elosztásában, fokozta egész népgazdaságunkban a forint szerepét. — Rákosi elvtárs tegnap elhangzott beszédéből részleteiben is kibontakoztak azok a hatalmas eredmények, melyeket népgazdaságunk fejlesztésében, dolgozóink anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további felemelésében elértünk. — Az eredmények tükröződnek ez 1952. évi költségvetés végrehajtásának számaiban is. Az ország- gyűlés által jóváhagyott kiadási előirányzatok — jelentéktelen eltérésekkel — teljesítjük, a bevételi előirányzatot némileg túlteljesítjük és így a gazdálkodás tényleges feleslege előreláthatólag százötven millió forinttal meg fogja haladni az előirányzatot. — Különösen jelentős eredmény, hogy a fagy- és aszálykár kihatása ellenére a népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokat — a készletezés kivételével — valamennyi területen, így elsősorban a beruházásoknál teljesíteni fogjuk. A bevételi felesleggel záruló költségvetési, továbbá a december 2-i határozat kedvező eredményei to- vábbfobozták a forint szilárdságát. Ezt mindenki számára kézzelfoghatóan bizonyítja az állami és szövetkezeti kereskedelemben szabott áron a közösség rendelkezésére álló árutömeg jelentős növekedése. — 1952 folyamán számottevően nőtt a pénz forgósebessége, aminek következtében 1952-ben a múlt évinél kisebb bankjegyforgalommal tudtuk a lényegesen megnövekedett áruforgalmat lebonyolítani. — Jellemző a forint iránti szilárd bizalomra. hogy a lakosság által az Országos Takarékpénztárnál elhelyezett betétek egy év alatt 27.7 százalékkal emelkedtek. — Népünk erejét méghatványoa- za a Szovjetunió önzetlen baráti támogatása, amellyel országunkat a felszabadulás óta gazdaságilag, politikailag egyaránt segíti. Nincs olyan területe népgazdaságunknak, amely ne kapna folyamatosan felbecsülhetetlen támogatást a Szovjetuniótól. Döntően fontosak számunkra a szocializmus felépítéséért vívott harcunkban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek kimé ríthetetlen erőforrást jelentenek. A nagy Szovjetunió nagyszerű eredményei bizonyítják a tőkés világ gazdálkodásával szemben a szocialista társadalom fölényét és a békegazdaság szakadatlan fellendülését. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a béke- gazdaság szakadatlanul, válságmentesen fejlődik, rendszeresen emelkedik a dolgozók életszínvonala. A fejlődés merőben más a kapitalista országokban ahol a fegyverkezés fokozódása ellenére csökken az ipari termelés, a fogyasztási iparok, elsősorban a textilipar súlyos válságban van, a lét- fenntartási költségek emelkednek, a munkanélküliek tömege növekedik és a dolgozók életszínvonala újabb és újabb mélypontra süllyed. Az Egyesült Államok 1952—53. évi költségvetése 10.3 milliárd dollár deficitet irányoz elő, Anglia 1952—53. évi költségvetése 75 millió font deficittel számol, az első félév azonban már 589 millió fontos hiánnyal zárul. Az amerikai monopoltőke a deficites költségvetések rendszerével ingoványos talajra vezeti más tőkés országok gazdálkodását. Minél több-amerikai kölcsönt kapnak a deficit áthidalására, annál mélyebbre süllyednek ezek az államok az ingoványbán, annál jobban kiszolgáltatják magukat az amerikai imperialistáknak. Anglia 1952—53. évi költségvetésében 40 százalékkal szorította le az ártámogatások ősz- szegét, aminek következtében az elsőrendű élelmicikkek jelentősen megdrágultak. Így a kenyér ára 25, a liszté 31, a húsé 27 százalékkal emelkedett és erős mértékben drágult a vaj, zsír, sajt, cukor, st.b. ára is. A tőkés országok válságának elmélyüléséhez lényegesen hozzájárul a kelet-nyugati forgalomnak az Egyesült Államok diktátuma folytán bekövetkezett korlátozása, amellyel az imperialisták saját maguk zárják el a demokratikus világpiachoz vezető utat. A kapitalista országok gazdasága Állami vállalataink forgalmi adó, nyereség és egyéb befizetéseinek 40 milliárd és 152 millió forintos előirányzata a költségvetés összbevételeinek 76.1 százalékát teszi ki. — A bevételek között legnagyobb összeggel — 27 milliárd ós 690 millióval — a vállalati forgalmi adó szereltei, mely a költségvetés összbevételeinek több minit felét, 52.5 százalékát szolgáltatja. A nyereségbefizetések megtervezésénél az 1952. és 1953. évi önköltségcsökkentés várható eredményének figyelembevételével 8.859 millió forintot irányoztunk elő, kereken négy milliárd forinttal többet, mint az 1952. évre. — Döntő feladatunk azoknak a, népgazdaságunkban rejlő tartalékoknak a feltárása, amelyek az önköltség szakadatlan, rendszeres csökkentésével elérhetők. Az olyan tervteljesités, amelynek során az üzem tervét csak általában, globálisan hajtja végre, de egyes területeken elmarad a terv előírásaitól, csak látszateredményt jelent. — Ha az egész magyar iparban egy év ala,t a tervezetten felül további egy százalékkal csökkentjük az önköltséget, a megtakarított ösz- szegből például 8000 szép kétszobás lakást építhetnek. Olt Károly elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy az önköltség csökkentésének fontos tényezője az anyaggal, különösen az importanyagokkal való szigorú takarékosság, az anyagnormák alapján történő gazdálkodás s a munka termelékenységének emelése. Ez utóbbival kapcsolatban döntő követelmény az egyenletes, ütemes termelés megvalósítása, ós ennek keretében a szigorú technológiai fegyelem érvényesítése. A termelés egyenlőtlen üteme a főoka annak, hogy az iparban még mindig igen magas az indokolatlan túlórák száma. A termelékenység emelésében nagy szerepe van az újító mozgalomnak. A folyó év első feléljen elfogadott újítások az előzetes számítások szerint mintegy 850 millió forint évi megtakarításhoz vezetnek. A tavalyihoz képest az alkalmazott az egyre mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlődő gazdaság! válságok harapófogójában vergődik. Olt Károly elvtárs a továbbiakban beszámolt arról, hogy 1953. évi költségvetésünk az első, amelyben a minisztériumi szinten készült vállalati pénzügyi tervek és a költségvetésből ellátott szervek előirányzatainak összeállítása és tárgyalása párhuzamosan, a népgazdasági terv tételeivel egyeztetve egyidőben történt. Jövőévi költség- vetésünk szerkezeti felépítése IÁ nyegében már a Szovjetunió szocialista költségvetési rendszerét követi, figyelembevéve adott viszonyainkat, sajátosságainkat. Uj szerkezetében a költségvetés áttekinthetőbbé, ellenőrizhetőbbé, a gazdálkodás pedig egyszerűbbé válik. A benyújtott költségvetés — folytatta Olt Károly elvtárs — biztosítja az 1953. év — ötéves tervünk negyedik éve — alapvető feladatai maradéktalan végrehajtásának pénzügyi kereteit. A tervben meghatározott fejlődésnek a számai tükröződnek jövő évi költségvetésünkben, melynek bevételei 52 milliárd és 739 millió forintot, kiadása pedig 51 milliárd és 864 millió forintot tesznek ki. A költségvetés egyenlege 875 millió felesleget mutat. Az 1953. évi költségvetés fő számmi jelen téklen yen meghaladják az 1952. évi költségvetés bevételeit és kiadásait. Költségvetésünk kereteinek 9.7 milliárdos növekedése azt bizonyítja, hogy népgazdaságunk erőteljesen és egészségesen fejlődik. A Magyar NépköztArsas újítások száma 32 százalékkal emelkedett. . Minisztériumainknak, vállalatainknak az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben kell figyelmüket a „különféle költségek”-nél elérhető megtakarításokra fordítaniok. Az önköltségcsökkentés fontossága még fokozott abban jelentkezik állami gazdaságainknál, közlekedési, begyűjtési és kereskedelmi vállalatainknál, melyeknek vezetői az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell, hogy fordítsanak a termelés gazdasági és pénzügyi kérdéseire, a jövedelmezőség fokozására. Állami vállalataink befizetése mellett — folytatta Olt Károly elvtárs — jelentős a fejlődés a szövetkezetektől származó, bevételeknél. Az 1952. évi 502 millió forintos előirányzattal szemben 1953-ra tervezett 936 millió forintos adóbevétel mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink gyors fejlődését és a földmfivesszü- vetkezetek forgalmának várható emelkedését mutatja. A lakosságtól származó adóbevételek 1952. évi 10 százalékos aránya 1953-ra 8 százalékra csökken. Az e címen előirányzott bevételek legnagyobb összegű tétele a lakos, ság adóbefizetése, melynek hozama nagyjából az 1952. évi szinten mozog. Az adóbevétel jelentős része a helyi tanácsok költségvetésében jelentkezik. Az állampolgári fegyelem az adófizetés területén is elmélyült. Dolgozó parasztságunk teljesíti az állam iránti kötelezettségét és ezzel is bizonyítja, hogy szereti a nép államát és magáénak vallja annak célkitűzéseit. Fel kell számolni ugyanakkor azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely, sok esetben a notórius nemfizetőkkel szemben tapasztalható. akik szeretnék kivenni és ki is veszik részüket a népi demokrácia vívmányaiból anélkül, hogy ál 1 ampoi gá r i kötelezettségük n»k megfelelően a közös fehérből reájuk eső részt* is vállalnák. így Vész'ő községben többszáz olyan rdózó van, aki évi adójára december 1-ig semmit sem fizetett. Azután a pénzügyminiszter rámutatott, hogy a lakosságtól származó bevételeknél van előirányozva 1953. évi kőKségrelésének bevéíelei doni» részben a szocialista szektorból származnak. a Harmadik Békekölcsön bevétele és a lakosság megtakarításainak az a része, amely az Országos Takarékpénztárnál tartósan jelentkezik. Bár a betétállomány egy év alatt több mint 27 százalékkal nő t, az egyéDi takarékosság területén elért eredmények még nem kielégí- tőek. Az Országos Takarékpénztár felvilágosító munkájával még nem tudta elérni, hogy a lakosság széles rétegei megértsék a takarékosság je. lentőségét. Tömegszer vezetni mk nek, mindenekelőtt a szakszervezeteknek, a DISz-nek és az MNDSz-nek, az eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelni. Az 1952. évhez képest — folytat, ta — a költségvetés kiadásai 9283 millió forinttal közel huszonkét százalékkal emelkednek, a teljes összegük 51 milliárd és SG1 millió forint. — A költségvetésünkben előirányzott kiadások döntő részükben népgazdaságánk termelőerőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások összege 31 milliárd és 721 millió forint, az összkiadásoknak 61,2 százaléka. A népgazdasági célokra előirányzott kiadások közül legnagyobb összegét, 19 milliárd és 19 millió forintot — az összkiadásoknak 37 százalékát — hatalmas beruházási programmunk megvalósítására fogjuk felhasználni. — A beruházásokra fordított összegek nagyobb részét a felemelt ötéves tervünk által kitűzött feladatokra — ezek között is elsősorban az ország szocialista iparosításához elengedhetetlen alapanyagbázis kiszélesítésére — a széntermelés, vaskohászat és a villamosenergiaipar még gyorsabb ütemű fejlesztésére fordítjuk. — 1953-ban tovább épülnek és fokozatosan iizembelépnek ötéves tervünk legnagyobb létesítményei, köztük a Sztálin Vasmű, ahol a jövő esztendőben már megkezdődik a termelés. 1953-ban olvasztják az első nyersvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasztóban. Egyidejűleg termelni kezd a Martin-acélmű két' hatalmas bukta tókemencéje, valamint a kokszoló első kemenceogysége. — Folytatódik a diósgyőri kohászati müvek. rekonstrukciója, amelynek nyomán megkétszereződik a vasgyár termelése. A már elkészült és még épülő nagy létesítményeink közül tovább építjük a Ino- tai és Kazincbarcikai műveket, a Tisza löki Vízierőmüvet, fővárosunkban pedig a Földalatti Gyorsvasát többkilométeres szakaszát. — A népgazdasági terv előírása szerint jövő évi széntermelésünket 4,0 millió tonnával keli emelni. A feladat végrehajtása érdekében 1,2 milliárd forintot fordítunk a szénbányászat fejlesztésére. Beruházásaink nyomán új bányák létesülnek, a meglévőket kibővítjük és gépesítjük. Egymagában Komién négy új bányát tárunk fel. — Ezeken a jelentős beruházásainkon kívül számos meglévő üzemünket kibővítjük, modernizáljuk, új gépekkel szereljük fel és ezzel a szocialista nagyipar új nehézipari fellegvárait teremtjük meg, nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is. — A modern, nagyüzemi kollektív mezőgazdasági termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2,7 milliárd, forintot fordítunk a mezőgazdaság beruházásaira. Ebből a beruházási keretből számos traktort, kombájnt. cséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet juttatunk a falunak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát és a jobb talajmüvelés feltételeinek biztosításával hozzájáruljunk terméseredményeink növeléséhez. 1953-ban az idei évhez képest mintegy másfélszer akkora területen, közel 150.000 holdon folytatunk öntözéses, gazdálkodást, ami lehetővé teszi, hogy az Időjárás szeszélyeitől való függőségünket résziben csökkentsük. A jövő év folyamán. a műtrágya-ellátás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. Többszáz kilóméter új utat építünk 1953-ban. ezek között is növeljük a falusi bekötőutak számát. — Jelentős összegeket ruházunk be szociális és kulturális célokra. 1953-ban átadjuk rendeltetésének ötéves tervünk legnagyobb sport- létesítményét, a Népstadiont. Szociális és kulturális intézményeink legnagyobb részét vidéken fogjuk iizembehelyezni. A rohamosan növekvő mozilátogatóközönség igényének kielégítésére 1953-ban több új filmszínházat építünk. Jövő évvégére az ország területén mintegy 2600 mozi fog működni. Tovább növeljük a kultúrotthonok és kultúr- házak számát. Megyékben átlag 15—20 új kultúrotthont avatunk 1953-ban. A népkönyvtárak száma 16 százalékkal, könyvállományunk ivedig közel háromnegyed millió könyvvel növekedik. Kórházak, rendelőintézetek, napköziotthonok, bölcsődék és egyéb jóléti intézmények egész sorát adjuk át rendeltetésének. — Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a lakásépítésre fordított beruházások ősz- szegét 1953-ban ötven százalékkal növeljük. Uj lakások ezreit adjuk át az ország minden részén dolgozóinknak. A beruházási kiadásoknak nagy részét az építési költségek teszik ki. E költségek még mindig aránytalanul magasak, csökkentésük a legfontosabb és legidőszerűbb feladatok közé tartozik. Az 1953. évi forgóalapszükséglet megállapításánál már számoltunk a forgóeszközök forgási sebességének gyorsulásával és ezen az alapon a forgóalapszükségletre 2.629 millió forintot irányoztunk elő. Ha a forgási sebességet csak egyetlen nappal megnöveljük, ezzel 230 millió értékű készletet szabadítunk fel. Teljesen reális célkitűzés tehát, ha az iparban a forgóeszközök forgási sebességének megnövekedésével 1953-ban mintegy egymillíárd forint felszabadítását kívánjuk elérni. Itt is követnünk kell a .Szovjetunió példáját. Pénzügyi szervezetünknek sokkal nagyobb mértékben kell élni a kormányunktól kapott, jogokkal annak érdekében, hogy- a forgóeszközgazdálkodás területén mutatkozó lazaságokat felszámoljuk. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy hitelt csak pontosan meghatározott anyagi értékekre- szabad nyújtani, szigorúan ellenőrizni kell a hitelelv rendeltetésszerű felhasználását és gondoskodni kell arról, hogy a vállalatok időben visszafizessék a lejárt hiteleket. Költségvetésünk 1953-ra 3.610 milliót irányoz elő kulturális célokra, 747 millió forinttal többet, mint 1952-ben. A pénzügyminiszter a továbbiakban elmondotta, hogy számottevő összegeket fordítunk a jövő éviién is a kutatóintézetekre. 1953-ban megteremtjük a központi kémiai kutató intézetet és a kísérleti orvostudományi kutató intézetet. Rámutatott, hogy ma négyszer annyian tanulnak egyetemeinken és főiskoláinkon. mint a Horthy- renűszer éveiben. Költségvetésünkben az ösztöndíjakra előirányzott összeg, ide nem számítva a keresetmegtérítéseket, meghaladja a háromszázmilliót. 1953-ban — folytatta — az általános iskolai hálózatunk szélesítésére az ezévi 33,6 millió forinttal szemben. 48 millió forintot, középiskolák építésére 10.2 millió forinttal szemben 25,3 millió foriutot, felsőfokú oktatásra az 1052. évi 98,6 millió forinttal szemben kereken 154 millió forintot fordítunk. Olt Károly elvtárs ezzel kapcsolatban összehasonlításul rámuta(Folytatás a 3, oldalon.)
