Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
1952 DECEMBER 17, SZERDA NÉPLAP Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter költségvetési beszámolója az országgyűlés keddi ülésén tott az angol közoktatás évről-évre Súlyosbodó kilátástalan helyzetére. Angliában az 1952—53. iskolaévben I, 150.000 gyermek számára nem tudják biztosítani a tanulás. lehetőségét. Majd így folytatta: 1953- ban 436,4 millió forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az Ipari tanulók oktatására, új tanműhelyek, otthonok és iskolák építésére és fenntartására. A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelés és művészet támogatására előirányzott összegek is, 1953. évi költségvetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel negyven millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot. 1953-ban jelentős összegeket adunk sport és testnevelési célokra, 28 millió forinttal többet, mint 1952-ben. — Államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szociális viszonyainak további fejlesztésére. Ezekre a feladatokra költségvetésünk 1953, évben 5.907 millió forintot, összes kiadásaink II, 4 százalékát irányozza elő, 901 millió forinttal többet, mint 1952- ben. — Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. E célból növeljük az orvosegészségügyi dolgozók számát és új, modern kórházak építését kezdjük meg Diósgyőrben, Sztálinvárosban és Salgótarjánban. A betegségek megelőzése érdekében jelentősen fejlesztjük a rendelőintézeti hálózatot. 42 millióval fordítunk többet erre a célra, mint a megelőző esztendőben. Uj rendelőintézetet létesítünk Miskolcon, Szolnokon, Tatabányán és Ajkán. Nagy összegeket irányoz elő költségvetésünk az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemre. Az 1952, évi költségvetéshez képest közel 74 millió foriuttal többet, 294 milliót fordítunk erre a célra. Egészségügyi és szociális intézkedésekre, társadalombiztosításra fordítandó kiadásunk 1953-ban 3.772 millióra növekednek. A kapitalista országokban évről- évre csökkentik az egészségvédelemre előirányzott kiadásokat. Például a francia költségvetésben a munkavédelmi kiadások mindössze 0,6 százalékkal szerepelnek. Az Egyesült Államok költségvetésének amúgy is alacsony szociális kiadásait 17 millió dollárral csökkentették. Tito Jugoszláviájában megfelelő egészségügyi óvóintézkedések hiánya miatt évente százezer ember bal meg tüdővészben. A dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelését tartjuk szem előtt azzal is, amikor évről-évre emelkedő összegeket —• 1953-ban 120 millió forintot — fordítunk dolgozóink pihenésére és üdülésére. Az üdültetésben résztvevők száma jövőre 13.000 fővel növekszik. A béke fenntartásának, dolgozó népünk eredményeinek megvédése parancsolóan teszi feladatunkká néphadseregünk és államvédelmi szerveink további megerősítését. Ezért az 1952. évi 5.905 millió forinttal szemben az 1953. évben 7.381 millió forintot, költségvetésünk 14.2 százalékát fordítjuk fegyveres szerveink megerősítésére. — Igazgatási kiadásaink az összkiadásokhoz képest csökkenést mutatnak. Az igazgatási célokra fordított kiadásaink összege a jövő évi költségvetésben 2.004 millió forinttal az összkiadásoknak nem egészen 3,8 százalékát teszi ki. Sokkal keményebben és következetesebben kell foglalkozni a jövő évben a létszámgazdálkodás, a státusfegyelem, a létszámellenőrzís kérdéseivel, hogy a takarékosság elvét az igazgatási kiadások területén a legmesszebbmenöen érvényesítsük. A helyi tanácsok költségvetési kerete az 1952. évi 3.906 millió forintról 4.722 millió forintra emelkedik. Az emelkedés legjelentősebb része a kulturális és szociális ágazatra esik. A jövő évben több mint 500 millió forinttal fordítunk többet a falusi és városi lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítésére. Költségvetésünk jövő évi programúba a vidégi egészségügyi ellátás kiszélesítését és színvonalának emelését tűzi ki célul. Ennek megfelelően biztosítja a rendelőintézeti órák számának 37 százalékkal való növekedését, a körzeti kezelőorvosi hálózat átszervezését és a helyes szociális intézmények férőhelyeinek bővítését. A költségvetés végrehajtása megköveteli gazdálkodásunk minden területén, állami szerveinknél és vállalatainknál a legszigorúbb takarékosság elvének érvényesítését. 1953. évi költségvetésünk számoszlopaiból kibontakozik az a hatalmas munkaprogramul, amelynek végrehajtására érdemes, de szükséges is minden erőnket latba vetni. Népünk saját tapasztalatain keresztül mérhette fel, hogy nincs olyan része országunknak, nincs olyan város és falu, nincs olyan dolgozó aki ne részesült volna szocializmust megvalósító terveink eddigi eredményéből, anyagi és kulturális életkörülményeink fejlődésének sikeréből. Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év nagy feladatainak megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elvtárs szavainak jelentőségét, amikor a XIX. pártkongresszuson hazán- kát a forradalmi világmozgalom rohambrigádjai között említette meg. Ez nagy megtiszteltetés, de egyúttal nagy kötelezettség is az egész magyar nép számára. Hazáját szerető, a proletár nemzetköziségért lelkesedő, szorgalmas népünk méltó l,esz erre a nagy megtiszteltetésre és vállalja a soronlevö kötelezettséget : minden erejét megfeszítve, sikeresen fogja végrehajtani az ötéves terv negyedik évének feladatait, újabb nagy lépéssel fogja előrevinni országunkat a szocializmus építésének útján: azon az úton, amelyen előttünk példaképünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az úton, amelyen a magyar népet harcokban megedzett nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére — Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa — Rákosi Mátyás elvtárs vezeti — fejezte be beszédét Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter. Antos István elvtárs I»cs*éde Olt Károly elvtárs pénzügymi. niszter lelkes tapssal fogadott beszéde után Antos István elvtárs, a pénzügyminiszter első helyettese tartotta meg előadói beszédét. Tisztelt országgyűlés! A álagyar Népköztársaság 1953. évi költségvetése a kiadások kereteit 51,9 miliárd forintban irányozza elő — kezdte beszédét. A népgazdaság fejlesztésére, dolgozó népünk anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további felemelésére, békés építőinunkánk védelmére államunk 1953-ban 9,3 milliárd forinttal nagyobb összeget fordít, mint a folyó évben. A költségvetés kiadási kereteinek 21.8 százalékos emelkedése állami életünk valamennyi területén jelentős fejlődést biztosít. Ahhoz azonban, hogy az idei év kedvezőtlen mezőgazdasági eredménye ellenére sikerrel valósíthassuk meg ötéves tervünk negyedik esztendejének alapvető feladatait, eszközeinket fokozott mértékben kell összpontosítanunk az 1953. évi népgazdasági terv legfontosabb célkitűzéseire és minden területen a legkövetkezetesebb takarékosságot kel! megvalósítanunk. Pártunk II. kongresszusa határozatainak megfelelően biztosítani népek hékekangresszusának keddi ülése A népek békekongresszusa kedden délelőtt folytatta tanácskozásait és megkezdte a második napirendi pont vitáját. Az első hozzászóló Giuseppe Gasadei olasz szenátor hangsúlyozta, hogy az olasa nép a folyamatban lévő háborúk, a Koreában, Indokínában és Maláj- földön folyó vérontás azonnali beszüntetését követeli. Ezután Kho Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke emelkedett szólásra és hosszabb beszédben részletesen elemezte a Távol- Keleten folyamatban lévő háborúk indító okait, majd rámutatott arra, hogy az amerikai imperialisták azért nem akarják lehetővé tenni a háborúk mielőbbi befejezését, mert profitjaik további növekedését remélik azok folytatásától. A világ közvéleménye azonban, amely másfél érrel ezelőtt az amerikai imperialistákat kényszerítette a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére, most is döntő erővel lép fel és a kongresszus feladata, hogy mozgósítsa a világ közvéleményét, még nagyobb erővel követelje a háborúk azonnali beszüntetését. Koreában, Vietnamban é3 Malájföldön — mondotta végül — az emberek tíz- és tízezrei fordítják most felénk tekintetüket. Anyák milliói várják, hogy segítsük visszaadni otthonaik boldogságát. Az a feladat vár ránk, hogy beváltsuk az emberiség óriási többségének közös reménységét és elősegítsük a jelenleg folyamatban lévő háborúk mielőbbi befejezését, még nagyobb háború kirobbanta--rínak megakadályozását. • • J ’ -- - • - - -■ - ' -------------------------Ünnepélyes keretek között aratták fel tegnap délben a nyíregyházi rád Sóadóál lom ást Tegnap délben 12 órakor avatták fel ünnepélyes keretek között a nyíregyházi rádió-állomást. Az avatási ünnepen megjelent Varga Sándor elvtárs, a szabolcs-szat- mármegyei pártbizottság titkára. Vrbán-Szabó Bibi elvtárs, Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagjai, Murczkö Károly elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Bodogán János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Kuhár András elvtárs, a nyíregyházi városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, számos járási pártfunkcionárius, sztahanovisták, élenjáró szövetkezeti dolgozók, társadalmi életünk kiválóságai. Az ünnepi beszédet Varga Sándor elvtárs, az MDP. megyei titkára tartótba. Többek között a következőket mondotta: „Nagy béke- tervünk, az ötéves terv tette lehetővé, a többi között, ennek az új adóállomásnak létrehozását, megindulását. Ennek köszönheti Nyíregyháza, megyénk székhelye, hogy az ötéves terv rádiófejlesztési programújának keretében korszerű rádióadót kapott, amely a mai naptól fogva szócsöve, agitátora lesz a szocializmus építésének Szabolc?- Szatmár megyében. A pártunk vezette országos méretű kulturális forradalom megyei hadállása komoly erősítést kapott a nyíregyházi rádióadó felállításával és működésbe helyezésével. Az a célunk, hogy ezt az adóállomást kuli űrközponttá fejlesszük, a művelődés várává, a felvilágosító népnevelő munka széles tömegbázisokon nyugvó erődítményévé tegyük. Sugározza a mai naptól kezdve nunk kell az ipar gyorsütemű fejlesztését. Az 1953. évi költségvetés 11.4 milliárd forintot irányoz elő nehéziparunk minisztériumainak feladataira. Ennek az összegnek a döntő részét a nehézipar beruházásai igénylik. ötéves tervünk büszkesége, a Sztálin Va.«m(i egyes üzemrészei — így az I. számú nagyolvasztó, a kokszoló, a Martin, az Erőmű 3953- ban már megkezdik működésüket. A népgazdaság összes beruházásainak 9.3 százalékát fordítjuk a gépgyártás fejlesztésére. 1953-ban olyan nagyjelentőségű üzemek kezdik meg működésüket, mint a debreceni górd ülő-C3apágy gyár és a soroksári vasöntöde. Jelentős ösz- zegeket fordítunk olyan nagy vasts gépipari nagyüzemeink bővítésére és korszerűsítésére, mint pl. a Ganz vagon és gépgyár, a MA VÁG. a Beloiannisz gyár, a Glieorghiu Dej hajógyár, a győri vagongyár. A nehézipari minisztériumok költségvetése ISO millió forintot irányoz elő tudományos kutatásokra, 90 millió forintot ipari technikumokra, egyetemekre, különféle tanfolyamokra. Erőteljesen gépesítjük mezőgazdaságunkat, az 1953. év további alapvető feladata a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista szektorának további erősítése. Gépállomásaink az új gépek ezreit kapják 1953-ban. Az állami gazdaságok gépállománya olyan mértékben nő. hogy az aratást 95 százalékban, a sorközi művelést a szocialista építés hangját. Lelkesítsen munkaliőetet telire, ösztönözze művelődésre megyénk dolgozóit, harcoljon keményen és kíméletlenül az imperialisták és belső szövetségeseik ellen, — mondotta befejezésül Varga Sándor elvtárs. Ezek lilán Haján Bál elvtárs, a magyar rádió ágit. prop, titkára mondott beszédet, amelyben elmondotta: „A rádió vezetői a legnagyobb segítséget adják majd meg a nyíregyházi adóállomásnak, hogy az feladatát eredményesen tudja betölteni.” Ezekután Bodogán János elvtárs, a megyei tanács végreii a jtöbizo11- ságának elnöke, valamint Zsura- kovsaki János elvtárs, a megyei békeiroda titkára üdvözölték a nyíregyházi adóállomás felavatásának ünnepét. Utánuk munkások, szövetkezeti parasztok, a dolgozók küldöttei szólották. Miklósi József elvtárs, a kisvárdai Vulkán munkásai, dolgozói nevében mondotta: „Az öntöde dolgozói már november 5-én teljesítették évi tervüket és december 21. tiszteletére az évi terven felül 500 tonna öntvénnyel gazdagítják népgazdaságunkat. Ez. zel is megháláljuk pártunknak és Rákosi clvtársnak, hogy az adóállomással is elősegíti további tanulásunkat, kulturális fejlődésünket.” Gál Sándor elvtárs a komlódtőt- falui „Két Vadas-testvér” termelő- szövetkezet üdvözletét hozta: „Már ebben az évben is alkalmaztunk új agrotechnikai módszereket. — Az aszály és fagykár ellenére szűkén számítva 50 forint jutott egy munkaegységre. Jövőre még jobb eredményt szeretnénk elérni s ehhez segítséget ad a nyíregyházi adóál88 százalékban gépi munkával fogják elvégezni. A mezőgazdaság erőteljes gépesítése hozzá fog járulni a terméshozam növeléséhez és parasztságunkat, állami gazdaságaink dolgozóit egyre nagyobb mértékben mentesíti a nehéz testi munka fáradalmaitól. A mezőgazdasági szakismeretek széleskörű terjesztése, a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak átvétele elengedhetetlen abban a küzdelemben, amely a magas terméshozamért a leghaladóbb agrotechnikai módszerek meghonosításáért, a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtéséért folyik. Mezőgazdasági oktatásra fordított kiadásaink a két földművelésügyi tárcánál megközelítik a 300 millió forintot. A fejlődés mértékét jellemzi, hogy a Horthy-rendszer 1938—39-es költségvetése mezőgazdasági szakoktatásra csupán 2.9 millió pengőt biztosított. Az ipari és mezőgazdasági termelés jelentős növekedése fokozott feldatokat ró a közlekedésre. Ezért a költségvetés az ideihez képest hatvan százalékkal nagyobb összeget biztosít a vasút beruházásaira. Költségvetésünk több mint 750 millió forintot biztosít a könnyűipari, élelmiszeripari és begyűjtési minisztériumok költségvetésében a lakosság jobb ellátását biztosító beruházás okra. Az 1953. évi költségvetés gondoskodik a C gőzök további kulturális felémé, „i-désének anyagi feltételeiről. Oktatásra, különböző kulturális és népművelési intézményekre, a tudomány fejlesztésére lomás.’’ Milók János elvtárs, a sza- moskérl „Uj Élet” termelőszövetkezet elnöke arról beszélt, hogy négyzetes kukorieavetéssei, pótbeporzással 23 mázsa kukoricát szedtek le egy holdról, az aszály és fagykár ellenére. A keresztsorosau vetett búzaföldekről 14 mázsát arattak lioldankint. — Ezek az eredmények serkentik tagjainkat arra, még fokozottabban használjuk a fejlett agroíccnitai módszereket és terméseredményeink további növelésével tegyük mi i.s szamoskéri tsz. tagok lehetővé, hogy még több ilyen adóállomást avathassunk országunkban az elkövetkezendő esztendőkben.” Szolyka Antal elvtárs a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet főagronóniusa a következőket mondotta: „Most amikor szívünk minden melegével köszöntjük a. terv új adományát, arra kérjük az adóállomás vezetőségét, hogy adásaik tükrözzék megyénk dolgozóinak a Szovjetunió, a mi nagy barátunk, idősebb testvérünk, valamint a testvéri népi demokráciák iránti szeretőiét.” Tamási Gyula elvtárs. a sóstóhegy! általános iskola Igazgatója, népművelési ügyvezető arról beszélt, hogy megyénk kulturális fejlődésében, a megye kulid rcsoporl ja i színvonalának emelkedésében igen nagy jelentősége van a nyíregyházi rádió-adóállomásnak. Ezzel ünnepélyes keretek között felavatták a nyíregyházi rádió- adóállomást, amely ezentúl minden nap délután hat órától hét óráig megyei műsort sugároz a 223.8 méteres hullámhosszon. előirányzott összegek az 1052. évi 2803 millióról 3010 millió forintra, tehát 26.1 százalékkal emelkednek. A költségvetés 5.9 milliárd forintos szociális és egészségügyi előirányzata lehetővé teszi, hogy tovább bővítsük kórházaink és rendelőintézeteink hálózatát, mintegy egyharmadával növeljük a szakorvosi rendelőórákat, gondoskodjunk az üdültetés, a szanatóriumellátás kiszélesítéséről. Az ötéves tervünk nagyszerű célkitűzései, dolgozó népünk anyagi, kulturális és szociális éietkörü'- niényeinek további emelésére tett intézkedések nem épülnének szilárd talajra, ha nem gondoskodnánk békés építőmunkánk, nagyszerű vívmányaink védelméről. Az imperialista táborban folyó esztelen fegyverkezési hajsza, a koreai agresszió kiszélesítésére irányuló kísérletek, Tito bandájának provokációi arra figyelmeztetnek, hogy erősítsük néphadseregünket, állam- védelmi szerveinket. Fegyveres erőink jobb felszerelésére a honvédelmi minisztérium és az államvédelmi hatóság költségvetésében az összklacjások 14.2 százalékát biztosítjuk. Tisztelt Országgyűlés! az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága az 1953. évi költségvetést letárgyalta és jóváhagyta. Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetését fogadja el. Antos István elvtárs előadói beszéde után Dögéi Imre emeikedetr szólásra. ,
