Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

Mai számunkból i

OLT KÁROLY PÉNZÜGYMINISZ- TEU KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓJA (2. old.) — ÜNNEPÉLYESEN AVATTÁK FEL A

nyíregyházi rádió-adóál.

LOMAST (3i old.) — SÜRGŐSEN FEJEZZÜK BE AZ ŐSZI VETÉST . (4. oldal)

MPP SZABOLCS-SZATMARiMEGYEl PART BIZ OTT SAG AN AK 1A PJ A

VIII. ÉVFOL1AM, 295. SZÁM.

ÄRA SO FILTER

1952 DECEMBER 17, SZERDA

/

ÚTMUTATÓ SZAVAK

Hétfőn délelőtt az országgyűlés «3 ülésszakának első ülésén dolgozó népünk nagy vezére, bölcs tanítója, Rákosi Mátyás elvtárs is felszólalt s hosszú időre szóló iránytűi utaló beszédet mondott Ez a beszéd, amely felmérte eredményeinket s amely utat mutatott a fokozott feladatok helyes megoldására, mesterien mutatta meg: hogyan

kell azokat a hatalmas tanulságokat alkotó módon alkalmazni a mi viszonyainkra, melyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának okmányai s elsősorban Sztálin elvtárs új zseniális müve, „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” adnak a mi népünk számára is. Rákosi elvtárs beszédének alapos tanulmányozása s a beszéd útmutatásainak alkalmazása gyakorlati munkánkban éppen ezért minden dolgozónak — elsősorban minden vezetőnek — pártja, hazája, dolgozó népe iránt való kötelessége. Az elhangzott bölcs szavak tanulmányozása és alkalmazása további sikereink alapja. Rákosi elvtárs szaval szélnél sebesebben sugároztak új erőt, lelkesedést, hatalmas lendületet szerte az országban. Eljutottak ezek a szavak minden üzembe, községbe s már hétfőn este ezrek, százezerek ültek a rádiónál, hogy meghallgassák a nagy vezető szavait. Rákosi elvtárs beszéde új erőforrás volt, amelyből merítve új munkasikerek elérésére indultak harcba munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek s ez a lendület elsősorban eaévi tervünk sikeres teljesítésére, túlteljesítésére irányul. Repka Jánosáé, a nyíregyházi trafójavítóüzem munikásnője a beszédet követő napon tért át elsőként az üzemben a kétgépes munkarendszerre. Mint mondotta, ezt ezért tette, hogy a Rákosi elvtárs által kitűzött új ipari feladatok végrehajtásához ő is kettőzött erővel járuljon hozzá. A magyar nép szeretett vezetőjének iránytnmtató beszéde ugyanakkor arra késztette dolgozóinkat, hogy messze előre, _ a jövőbe tekintsenek. így határozták el a nyíregyházi Ságvári termelő- szövetkezet tagjai, hogy megfogadva Rákosi elvtárs útmutatásait, növelik a jövő esztendőben öntözött területük nagyságát. Sok-sok példát lehetne felhozni még arra, hogy miként gyürkőzött neki dolgozó népünk Rákosi elvtárs beszéde nyomán új, nagyobb feladatok sikeres végrehajtásának.

Igen fontos útmutatásokat adott Iparunk számára Rákosi elvtárs. Megdobbant a szívünk, amikor arról beszélt, hogy szénbányásza tunk ebben az esztendőben 3.6 millió ton. návai ad több szenet a népgazdaságnak. De még inkább akkor, amikor bejelentette, hogy jövőre ez az emelkedés már 4.6 millió tonna lesz. Hálatelt szívvel gondoltunk Rákosi elvtársra, amikor arról beszélt, hogy az ötéves terv az ipart decentralizálja s a vidékre helyezi le. De egyben éreztük azt is, hogy ez még inkább fokozza felelősségünket országépítő, iparosi tó tervünk sikeres, minden részleteiben való végrehajtása iránt. Nagyszerű célok eléréséért harcolunk a jövő esztendőben, azonban ennek az az előfeltétele, hogy „a hátralévő két hétben azok az iparok, amelyek le vannak maradva a

terv teljesítésében, ezt a lemara- P dúst erejük teljes megfeszítésével behozzák.” Világosan megmutatta Rákosi elvtárs a lemaradás okait: „Tervteljesítésünket hátráltatta, hogy a szocialista munkaverseny kérdését helyenként elhanyagolták.

A gépek jobb kihasználása, a munka megszervezése, a munkafegyelem terén is még mindig sok a kívánnivaló.” Ezeket a bíráló szavakat meg kell fogadniuk a szabolcs- szaitmári építőipari vezetőknek, a nagyhalász! kendergyár vezetőinek. Sünden egyes üzemnek, műhelynek és munkásnak felemelt fővel, tervadósság nélkül kell hozzálátnia az új tervévhez. Sieg kell tanulniuk gazdasági vezetőinknek, hogy a tervfegyelem törvény, a nép törvénye, amelyet megszegni, kijátszani nem lehet! S arra is figyelmeztet bennünket Rákosi elvtárs, hogy az évi terv maradéktalan teljesítéséért folyó harc hevében nem feledkezhetünk meg a januári termelés előkészítéséről sem. Slár most biztosítanunk kell azt, hogy egész esztendőben egyenletesen, ritmikusan termeljünk.

Rákosi elvtárs iránytmutató sza. vainak igen nagy a jelentőségük mezőgazdasági termelésünkre nézve Is. Elöljáróban az aszályról és fagykárról beszélt. A tiszalöki öregek emlékeznek még apáik elbeszéléseire, a régi szörnyű aszályos évekre, amikor a falu népe kínjában még a kunyhótetők szalmáját is megette. S az ezévi aszály, amelyhez hasonló ebben a században nem volt, nem okozott éhínséget. nyomort, pusztulást, mint okozott volna a múltban az urak országában s mint okoz ma Jugoszláviában. „A ml államunk... a dolgozó nép állama és mint ilyen, jól szervezett, előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak közellátásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagykárok dacára gondoskodott népgazdaságunk zökkenőmentes fejlődéséről is’’. Amikor ezeket a szavakat mondotta Rákosi elvtárs akkor nemcsak egy szabad, fejlődő népi ország polgárainak büszke tudata töltött el bennünket, hanem forró szeretettel gondoltunk arra az emberre, aki ezt az államot erőssé, megingathatatlanná tette: Rákosi elvtársra. Forró szeretettel gondoltunk arra a népre, amely lyen ország felépítésének, megteremtésének lehetőségét biztosította •úlyos véráldozatokkal számunkra: a szovjet népre, Sztálin elvtársra. Az aszályos, nehéz esztendő komoly tanulságokat is jelentett számunkra. A szamoskéri TJj Élet termelőszövetkezeti csoport keresztso- rosan vetett búzaföldjéről 14 mázsás átlegtermést takarított be az aszály ellenére. Az élenjáró szovjet agrotechnika alkalmazásával a tlszadobl Táncsics termelőszövetkezeti csoport a nyári ültetésü burgonyánál holdanként 120 mázsás termésátlagot ért el. A takarmányrépánál 400 mázsát termeltek holdanként. Rákosi elvtárs kihangsúlyozta, hogy fordítsuk a fő súlyt a

Uj munkasikerekkel üdvözlik megyénk dolgozói

Rákosi elvtárs beszédét

Újra szólott a város és falu népéhes dolgozóink nagy vesére, böies tanítóin, Rákosi Mátyás elvtárs. Jövőbemutató szavat eljutottak minden községbe, tanyába s esek a szavak új termelési sikerekre, munkagyözelmekre serkentették dolgozóinkat, A mi megyénk népe is új munkasikerekkel üdvözli Rákosi elvtárs útmutató szavait.

Repka Jánosné munkásnő:

A tegnapi nappal áttértem a kétgépes rendszerre

.Hétfőn este a rádió közvetítette Rákosi elvtárs beszédét, melyet az országgyűlés új ülésszakán mondott el. Meghallgattam nagy tani ténk beszédét, mert tudtam, hozzám is szól. Különös figyelemmel jegyeztem meg azt a részt, mikor arról beszélt: „Ipari termelésünk

ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva, ha december hónap folyamán is teljesítjük tervünket, 22 százalékkal növekszik.” Teljesítem tervem! — ígértem meg Rákosi elvtárs szavait hallgatva. Sőt túlteljesítem. Legutóbb 132 százalékos átlagot értem el a napi munkámban. Egy huzalpapírszigetelő gjlpen dolgoztam. A tegnapi naptól rátértem elsőnek az tizemben a kétgépes rendszerre. A két gépen való munkához Rákosi elvtárs szaval még nagyobb erőt, lelkesedést adtak. — Jobban bíztam elhatározásom sikerében. Nagy pártunk vezetője beszélt arról is, hogy tervteljesíté- sünk nagyban hátráltatja a szocialista munkaverseny elhanyagolása, — a gépek jobb kihasználása, a mutíka helyesebb megszervezése körül is van tennivaló. A két gépre való áttéréssel fel akarom lendíteni a munkaversenyt üzemünkben : bízom a szakszervezetben, hogy elő segíti a szocialista munkaverseny kiszélesítését. A gépkihasználás növelésénél erre különösen nagy szükség van. A két gép több anya got káván s én a kezdeti nehézségek kiküszöbölése után fokozni akarom teljesítményemet. Rákosi elvtárs többek közt arról is beszélt: „Ajövő esztendőre iparunk termelését 16 százalékkal akarjuk megemelni.”

Pártunk célkitűzéséhez minden erűmmel hozzá akarok járulni. S jó

munkámmal példát mutatok dolgo zó társaimnak is, hogy üzemünk teljesítse jövő évi előirányzatát. S mint az üzem békebizottsági titkára, nemcsak a termelésben való helytállásra, hanem szocialista Ivi- zafiságra Is nevelni akarom üzemünk békehareosait.”

Elmondta:

Repka Jánosné, a transzformátorjajvító-üzem dolgozója.

A nyíregyházi Ságvári tsz. tagjai Ígérik:

„Rákosi eivtárs beszéde nyomán 8 holddal bővítjük öntözéses területünket“

Mi, a nyíregyházi „Ságvári” termelőszövetkezet tagjai a Szabad Népből olvastuk Rákosi elvtársnak az országgyűlésen elhangzott beszédét. Különösen megragadta a figyelmünket az, amikor Rákosi elvtárs a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáról és a helyes trágyakezelésröl beszélt, amelyek a hozam növekedését segítik elő.

A mi termelőszövetkezetünkben igyekeztünk megvalósítani az élenjáró szovjet módszereket. 30 hold földön kertészkedtünk. Ebből 11 holdon öntözéses gazdálkodást folytattunk. Barázdás öntözést valósítottunk meg. Szép eredményt értünk el ezzel a módszerrel. Dacára annak, hogy harmadosztályú földön volt kertészetünk — a 11 holdon mégis 144 ezer forint értékű árut tudtunk termelni. 19 holdon, ahol szárazkertészetünk volt — elsőrendű föld pedig — és 135 ezer forint értékű terményt szedtünk le. Ez is Igazolja Rákosi elvtárs szavait. Az öntözéses gazdálkodás előnyös nekünk termelőszövetkezeti tagoknak is, mert mennél többet termelünk, annál több jut munkaegységenként. Másodszor pedig jobb az ipari dolgozók ellátása. — Rákosi elvtárs beszéde nagyon sokat segített a mi munkánkban.

Szövetkezetünk tagsága elhatározta azt, hogy jövő esztendőben 8 holddal bővítjük az öntözéses területünket.

Rákosi elvtárs beszámolójában beszélt a bő termés egyik nagy „titkáról”, a helyes trágya kezelésről. Ez a beszéd minket naigyon is érint, mert bizony nálunk is igen keveset gondoltunk a föld zsírjával. A trágyával nem helyesen törődtünk. Szénen összeraktuk ugyan nagy kockákba és a tetejét egy félméter vastagságú földdel leterítettük, így óvtuk a napfénytől; azonban a trágyalé mind elfolyt. Most látjuk már, hogy mily nagy kincset is veszített ezzel a ml szövetkezetünk. Mert ha például a kertinövények locsolására is felhasználtuk volna a kárbaveszett trágyalevet, még sokkal jobb eredményt tudtunk volna elérni.

Rákosi eivtárs beszédében megszabta a mi termelőszövetkezetünknek is az egyik fontos feladatot: azt, hogy helyesen kezeljük a trágyát. így a mi szövetkezetünk tagsága elhatározta, hogy tavaszra elkészítjük a korszerű trágyagödröket és nagyobb gondot fordítunk a trágya kezelésre.

A „Ságvári” termelőszövetkezet nevében:

Oyureslcó András, elnök.

meglévő termelőszövetkezetek megszilárdítására. S ennek eszköze elsősorban a terméshozam növelése, az új agrotechnikai, zootechnikai eljárások alkalmazása, — közvetlen eszköze: példát mutatva az

egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, teljesíteni az őszi gabonavetési terv minden négyszögölét! Ugyanakkor tovább kell szilárdítani az állami fegyelmet, megszüntetve az osztályellenséggel, a kulákokkal szembeni opportunizmust, maradéktalanul teljesíteni kell a begyűjtési tervet.

A kuliúrforradalom további sikeres kibontakoztatásához is jelentős útmutatásokat adott Rákosi elvtárs s Itt kihangsúlyozta: „A gyors fejlődés megköveteli a kulturális javak minőségével szemben támasztott Igényeket.”

A feladatok sikeres végrehajtásának eszközeiről szólva rámutatott Rákosi elvtárs a takarékosság jelentőségére : ........a takarékosság

ma is erény, amelyre minden téren szükségünk van és súlyos hibát követ el az, aki ezt szem elől téveszti.”

Lelkesítő célok állanak előttünk s meg van adva az út, amelyen haladva e célokat elérhetjük. Azonban egy percre sem szabad arról elfeledkeznünk — Rákosi elvtárs figyelmeztet rá bennünket —, hogy a világ bókeszerető százmillióival szemben egy maroknyi farkascsorda új világháborút szeretne az emberiségre zúdítani a maximális haszon elérése érdekében. Mi, magyar dolgozók sem egyszer éreztük már e gonosztevők aljasságát, amikor nem szolgáltatják vissza a német fasiszták által elhurcolt javakat, amikor megakadályozzák,

hogy Magyarországot Is felvegyék az ENSZ-be, amikor gyilkosokat, kémeket küldenek hazánk szép földjére. S bár a tőkések tnarako- dása a profiton egyre élesebbé válik, ez nem jelenti azt, hogy elaltathatjuk éberségünket. Mi nem ijedünk meg, mert olyan hatalmas támaszunk van, mint a Szovjetunió. Nem ijedünk meg. mert hazánkat, néphadseregünket egyre acélosabbá tesszük. Rákosi elvtárs szaval nyomán népünk egyöntetűen fogadja meg, hogy méltó lesz a rohambrigád névre: „Lankadatlanul folytatjuk harcunkat a béke megszilárdítása érdekében, erősítjük minden téren a nemzetközi együttműködést, szilárdabbra vonjuk megbonthatatlan baráti kapcso. latainkat felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval és a népi demokráciákkal.”

Wiláq (Lrolelárfa) tQtjeuVjeteh t