Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

NI! Pt A P

1952 DECEMBER 16, KEDD

£

Rákosi Mátyás elrtárs beszéde az országgyíálésen

(Folytatás a S. oldalról.)

vánulási formája, hogy megszűnt a takarékosságnak az a szorongató érzése, mely a régi időben a lét bizonytalanságából fakadt. De a takarékosság ma is erény, melyre minden téren szükségünk van és súlyos hibát követ el az, aki ezt szem elől téveszti.

Ránk fér — és a jövőben is ránk fog férni minden téren a takarékosság — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs. Tapasztalhattuk, hogy amikor a kenyér egy részének a színe barnább lett —- anélkül, hogy a minősége megromlott volna — még a jóakarók is némi meglepetéssel vették tudomásul, mert nem is gondoltak arra, hogy az aszály következtében ilyen rendszabályra szükség van, ha közellátásunkat a jövő aratásig zavartalanul biztosítani akarjuk. Az anyagpazarlással, a takarékosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot és küzdeniink kell a gondatlansággal, az önelégültséggel, az éberség hiányával, mert ezek a hibák hellyel-közzel kezdenek további fejlődésünk akadályozójává válni.

Szólni akarok még egészségügyünkről és népünk kulturális színvonalának emelkedéséről.

A népegészség ügyét

legjobban néhány adattal tudom érzékeltetni. Az ezer főre jutó természetes szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Hazánk lakossága most már meghaladja a kilencmillió ötszázezer főt. Az ezer lakosra eső házasságkötések száma 20 százalékkal nagyobb, mint 1968-ban. A csecsemőhalandóság 1952-ben majdnem fele annak, mint 1938-ban volt. A gümőkórt, melyet hajdan „magyar betegséginek neveztek, egyre inkább háttérbe szorítjuk és 1952- ben ötvenhét százalékkal kevesebben haltak meg ebben a betegségben, mint 1938-ban. Magyarországon ma már tízezer lakosra több kórházi ágy jut, mint Franciaországban vagy Belgiumban. A nép- egészségügy megjavítására fordított munka eredményeképpen Magyarországon a halálozás arányszáma kisebb, mint, Angliában vagy Ausztriában.

Mi mindent megteszünk a jövőben is, hogy népegészségügyünket megjavítsuk. Erre annál is inkább nagyobb szükség van, mert például bár a csecsemőhalálozás csökkentése terén értünk már el eredményeket, de itt még nagyon sok a tennivaló. A népszaporodás aránya is messze elmarad nálunk a Szovjetunió vagy Lengyelország népszaporodásától. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen orvosok és szülésznők garázdálkodása, a magzatelhajtás elburjánzása, melyre csak az utolsó esztendőben figyeltünk fel és amellyel kapcsolatban egy sor intézkedést fogunk tenni.

E bajok ellenére népünk egészsége ma jobb, mint bármikor ezelőtt és gondoskodni kívánunk arról, hogy tovább javuljon.

Kulturális életünk

Közoktatásunk erőteljesen fejlődik. Az általános iskola első osztályába az 1952—53-as tanévben a tankötelesek 99 százaléka beiratkozott és gyorsan nő azoknak a száma, akik az általános iskola mind a nyolc osztályát elvégzik. Az idén százezer az általános iskola nyolcadik osztályának tanulója és ezzel párhuzamosan harmincezer felnőtt végzi el a dolgozók általános iskolájának nyolcadik osztályát. A folyó tanévben 119.000 tanulója van a középiskoláknak, ezenkívül 19.300 felnőtt tanul a dolgozók középiskolájában. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg 40.000 a hallgató, emellett levelező oktatásban 3300 hallgató vesz részt.

Alaposan megváltozott a középiskolák és egyetemek tanulóinak szociális összetétele is. A folyó évben a középiskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemeken és főiskolákon tanulók 58 százaléka mun. kás- és parasztszármazású.

Megváltozott középiskoláink, föiskoláinfc és egyetemeink képzésének jellege is. Egyetemeink és főiskoláink a népgazdaság szükségleteinek megfelelően egyre több mérnököt, mezőgazdászt, orvost és tanárt adnak. Egész közoktatásunkat közelebb hoztuk szocialista építésünk igényeihez és bőven elláttuk mindennel, ami a tanulmányok jó elvégzéséhez szükséges.

A számok, amiket közoktatásunk jelenlegi helyzetéről felsoroltam, azt mutatják, hogy népi demokráciánk ezen a rendkívül fontos téren is gyors, alapos, népünk égisz jövőjére kiható munkát végzett. Rajta leszünk, hogy közoktatásunk mérete és színvonala továbbra Is erőteljesen fejlődjön.

Rákosi elvtárs ezután a Tudományos Akadémiáról »beszélt, majd így folytatta:

— Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén úgy mennyiségben, mint minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elmaradtunk a rohamosan növekvő követelmények mögött. Ebben az évben nagy gondot fordítunk a vidék kulturális hálózatának kiszélesítésére s ennek következtében kulturális intézményeink egyre jobban átfogják az egész országot. Jelenleg 1.640 a területi kultúrotthonok száma és 2.426 helységben rendszeres a mozielőadás. A faluszínház 2.025 községben tartott előadást, nagyrészt olyan községekben, melyekben azelőtt színházi együttest még egyáltalán nem láttak. Az idén 41.000 Szabad Föld Téli Estén 3.4 millió dolgozó vett részt.

Ezév őszén statisztikába foglaltuk a nyilvános könyvtárakat (hatvanhét esztendő óta ez az első ilyen összeírás). Az eredmény azt mutatta, hogy jelenleg 8.536 nyilvános könyvtár működik hazánkban. A falvakban 4.494 nyilvános

könyvtár működik. Hozzá kell tennem, hogy ez a felsorolás n«n tartalmazza a mintegy 6.200 általános iskolai, 450 középiskolai, több, min

1.000 ipari tanuló iskolai könyvtárat, az egyetemi, párt- tudományos, műszaki és egyéb könyvtárakat. Jelenleg nálunk körülbelül majdnem minden hatszáz lélekre jut már egy könyvtár. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszél nek.

A magyar filmgyártás, irodalom és sport sikereit méltatta Rákosi elvtárs, majd így folytatta:

— A növekvő kulturális szükség létről tanúskodik, hogy az idén 85 millió néző látogatta a mozit és az év első kilenc hónapjában 42 százalékkal több a színházlátogatók száma, mint a tavalyi év azono szakaszában. Az operaházat egy év alatt 760 ezren látogatták meg. ami az 1938-ae év hatszorosának felel meg. A Munkácsi-kiállításnak

430.000 nézője volt. „A kommunizmus útján” című kiállításnak egy hóuap alatt több, mint 200.000 nézője volt. A rádió előfizetők száma jelenleg 830.000 , és jövőre, amikor

120.000 vezetékes rádiót is be fogunk kapcsolni, számuk meg fogja haladni az egymilliót.

A gyors fejlődés megnöveli a kulturális javak minőségével szemben támasztott igényeket. Megköveteli kulturális munkánk művészi, eszmei színvonalának emelését és azt, hogy a művészi alkotómunka tükrözze vissza népünk fejlődő életének nagy kérdéseit, a szocialista építést, a nemzetközi békeharcot és hogy hassa át magas szocialista eszmeiség és tudatosság.

Külön nagy várakozással tekintünk íróink működése elé akik az idén hosszú eszmei vitákban tisztázták az Irodalmi alkotómunka számos fontos kérdését s akibtő’ e megtisztult felfogásnak megfelelően, új, magasabb színvonalú műveket várunk.

összefoglalva:

mik a legfontosabb feladataink ?

1. Fejlesztenünk kell államunk gazdasági erejét, hogy szocialista építésünk fontos szakaszát jelentő negyedik tervevünket is jól teljesítsük.

2. Az ipari termelés terén a terv- fegyelem megszilárdítása mellett különös figyelmet szenteljünk az alapanyagok, a szén, a fémkohászat, a termelés emelése kérdéseinek.

3. A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk középpontjába a terméseredmények fokozását és a falu szocialista építésének, a termelőszövetkezetek további egyenletes, szervezett fejlesztésének tervét.

4. Ügy a népgazdaság, mint az államigazgatás területén harcoljunk a legszigorúbb takarékosság megvalósításáért, a vezetés megjavításáért, a bürokratizmus minden megnyilvánulása ellen5. A kultúra, a népművelés, a köz- egészségügy, a sport terén szüntelenül gondoskodjunk a továbbfejlődés előfeltételeinek biztosításáról.

6. Erősítsük meg minden eszközzel a népi demokrácia állampolgári fegyelmét, társadalmi rendjét, államvédelmét és honvédelmét.

7. Fejlesszük tovább népünk politikai öntudatát, hazafiasságát.

8. Erősítsük nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt a munkás-—paraszt-szövetséget, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült demokratikus erők további összeforrását.

9 Legyünk még hűbb katonái a Szovjetunió vezette hatalmas béketábornak és védjük meg minden Imperialista agresszióval szemben még elszántabban e tábor ránkeső szakaszát.

Rákosi elvtárs befejezésül arról

a határtalan figyelemről és rokonszenvről beszélt, amellyel egész dolgozó népünk követte és tanulmányozza a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusát. Ezt a figyelmet és rokonszenvet alátámasztja és elmélyíti a hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatásért, melyben felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokon- szenv, a hála érzése dolgozó népünkben lángoló lelkesedéssé vált, amikor e kongresszuson az egész haladó emberiség nagy vezére, a mi szeretett Sztálin elvíársunk a világ forradalmi brigádjai között a magyar népi demokráciát is megemlítette. Mindannyian átéreztük, hogy e megtisztelő jelző nemcsak elismerést, hanem kötelezettséget is rejt magában. Kötelezettséget arra, hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal, szocialista építésünkkel, békénk védelmével, a proletárnemzetköziség erősítésével mégjobban rászolgálunk a forradalmi rohambrigád nevezetre.

Nagy kötelességet ró ez a kitüntető elismerés valamennyiünkre, de különösen pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára, mely az elmúlt esztendők folyamán vezető ereje és motorja volt minden sikerünknek és fejlődésünknek. Kötelez bennünket arra, hogy szilárdan, tántorít- hatatlanul haladjunk tovább az 'ddigi úton.

Rákosi Mátyás elvtárs beszédét percekig tartó viharos, ütemes taps követte.

Az országgyűlés legközelebbi ülése ma délelőtt tíz órakor kezdődik. Az ülés napirendjén az 1953. évi állami költségvetés tárgyalása szerepel.

SZABOLOS-SZATMÁRI

NÉPLAP

Felelős szerkesztő • Siklási Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség • Nyíregyháza Dózsa György.u. 5. Fel.: 13-70 32 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza

Zsdánov-u. 1. — I’eiefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa György-utca 5. szám.

F. v.: Szilágyi József.

Tanácskozik

a népek békekongresszusa

A népek békekongresszusa vasárnapra virradóra éjszakai ülést tartott, amelyen elsőnek Percy Belcher angol küldött, az angol munkáspárt tagja, az angol dohányipari dolgozók szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Élesen bírálta az amerikai imperializmus szekerét toló angol kormány békeellenes politikáját, majd rámutatott, hogy Anglia nemzeti függetlensége — ma sokkal inkább, mint valaha — veszélyben forog. Az angol nép csak abbau az esetben harcolhat sikeresen függetlenségéért, ha minden más népnek is hajlandó ugyanilyen jogot biztosítani a függetlenségre.

Jolin Pezzari, az amerikai bánya- és kohóipari dolgozók szakszervezete newyorki szervezetének elnöke rámutatott üzenetében, hogy az általa vezetett szakszervezet tagjai követelik:

1. a koreai háború haladéktalan megszüntetését;

2. a tárgyalások megindítását az ENSZ közvetítésével az öt nagyhatalom között, a Kínai Népköztársaság részvételével, minden alapvető nézeteltérés rendezése céljából;

3. az ellenőrzött leszerelést és a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának eltiltását.

Ezután Hja Erenburg, a kiváló író és. békeharcos, a szovjet küldöttség tagja lépett a szószékre.

A népek békekongresszusa vasárnap délelőtt folytatta munkáját. A vasárnap délelőtti ülés napirendjén a népek függetlenségének és biztonságának kérdése szerepelt.

A többi között felszólalt az osztrák békemozgalom közismert harcosa, Dobretsberger, a gráci egyetem professzora. A professzor hangsúlyozta, hogy a nyugati vezető körök mindinkább felszámolják a tárgyalási lehetőségeket Kelettel. Az amerikai és angol imperialisták katonai támaszponttá változtatják az országot és minden erővel a fasizmus felélesztésére törekednek. Az osztrák nép nagy tömegei azonban nem osztják az imperialisták és az őket kiszolgáló klerikális, jobboldali szocialista kormány véleményét; a megszállás megszüntetését, az államszerződés megkötését és határozott semlegesség! politikát követelnek.

Az osztrák békeharcos felszólalása után fehérruliás koreai asszony lépett az emelvényre: Kin Hen

Szu, a koreai békeharcosok képviselője, aki megrázó példákat sorolt fel arra, milyen kegyetlenséggel irtják az amerikai agresszorok az országa függetlenségét és szabadságát védelmező koreai népet.

De ezek a borzalmas kegyetlenségek sem tudják megtörni a koreai harcosokat.

Kin Hen Szu felhívással fordult Amerika asszonyaihoz, az anyákhoz és feleségekhez, hogy egységes, harcos fellépésükkel akadályozzák meg a gyilkos koreai háború továbbfolytatását, követeljék az amerikai csapatok visszavonását az országból.

A szónoki emelvényről lelépő koreai asszonyt lelkes ünneplésben részesítik. Az ünneplő tömegből egy fiatal amerikai békeküldött lép ki, magához öleli a koreai asszonyt és megcsókolja. Egymásután jönnek' hozzá forró kézfogásra, néhány szóra afrikai arabok vörös fezükben és fehérruhás indiaiak.

Ezután Iwaskiewicz lengyel küldött szólalt fel, aki Lengyelország békésen dolgozó népének üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. ,,A lengyel nép épít és keményen harcol az új háború szervezői- ellen” — hangoztatta beszédében.

A vasárnap délutáni ülésen az első felszólaló, Manuel Cruz, a Fülöp-szig .Ai népének küldötte drámai erejű beszédében arról szólt, milyen tűrhetetlen viszonyok uralkodnak hazájában, amely ötszáz évig a spanyol hódítók igáját nyögte, azután pedig az amerikai imperializmus gyarmata, kegyetlenül kizsákmányolt nyersanyagbázisa és katonai hídfőállása lett.

— A Fiilöp-szigetek népe a többi csende-sóceáni néppel együtt elszántan küzd az amerikai imperialisták elnyomó rendszere és háborús tervei ellen. — mondottá Manuel Cruc.

San Szuat Hong asszony, maláj földi küldött a hazája népe ellen folyó brit agresszióról beszélt és elmondotta, hogy az angol támadók Malájföldön eddig több, mint ötvenezer hazafit gyilkoltak meg.

Essen nyugatnémetországi evangélikus lelkész felkérte a kongresz- szust: támogassa egész erkölcsi súlyával a német nép küzdelmét, amelyet a békeszerződésért és hazája egységéért folytat.

Savolescu tanár, a Román Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy a Román Népköztársaság épúgy, mint a béketúbor többi országa, az egyenjogúság elve alapján továbbra is hajlandó újra. felvenni és kiszélesíteni kereskedelmi kapcsolatait a tőkés országokkal, mert meggyőződése, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködhetnek és ez az együttműködés nagymértékben csökkentené a nemzeközi feszültséget és' az új háború veszélyét.

Eleni Teaci asszony, albán egészségügyi dolgozó ismertette az Albán Népköztársaság hatalmas eredményeit, amelyeket eddig elért a békés építés, a gazdasági és kulturális felemelkedés útján.

Anna Seghers, a világhírű német írónő hangsúlyozta: Adenauernek

nem sikerül megvalósítania a nyugatnémet különszerződést, nem sikerül a német ifjúság legjavát feláldoznia az úgynevezett európai hadsereg zsoldosaiként.

A vasárnap esti ülés utolsó szónoka Alessandra Piaggo asszony olasz küldött, a keresztény békemozgalom képviselője javaslatokat tett a nemzetközi feszültség enyhítésére és a vitás kérdések megoldására.

fl gazdag zárszámadás után új tagokkal erősödiP a porcsaimai Rákosi termelőcsoport

A porcsaimai Rákosi termelőcsoport a tavaszi vetésben, a növényápolási munkák végzésében mindig az első volt a csengeri járásban, de nem egyszer megyei versenyzászlót is őriztek az Irodájukban.

A búzavetésübtől nem sajnálták a müt"ágyát és acatolni sem voltak restek. Nem ' csoda tehát, ha a rossz Időjárás ellenére Is tíz mázsán felül adott a föld holdja. Kukoricát sem vetnek már többet másként, csak négyzetesen. Az idén kipróbálták. Amit négyzetesen vetettek, az 20 mázsájával fizetett, míg a régimódi 15 mázsát termett.

Az idén egy munkaegységre 6 kiló búza, 2 kiló tengeri, 1 kiló burgonya, 22 deka cukor. 10 deka hagyma, 6 kiló szálastakarmány, 2.30 kilő takarmányrépa, 7 kiló szalma, 3 kéve napraforgószár, egy

kéve tengeriszár és 4.41 forint jut.

Nem nehéz megállapítani, hogy miért érdeklődnek annyira a termelőcsoport iránt a kívülállók. Hiszen számos olyan tag van, mint Kincs László, akinek 275 munkaegysége van, vagy Asztalos Károly, aki szintén egyedül 300 munkaegységet teljesített. Mind a kettőjükhöz 2-2 szekér búza került a kamrába, bőven kukorica a hízónak és sok más egyéb, ami a munkaegység után járt.

Amikor hírülment a községben, hogy a Rákosi termelőcsoport milyen eredménnyel zárt, az első nap mindjárt felvételre jelentkezett Erdős Vince 8 holdas, Papp Imre 12 holdas dolgozó paraszt. Mohácsi Miklós pedig az I. típusú csoportból lépett áí a Rákosi tszcs.-be.

(MT sajtócsoport.)