Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

NI! Pt A P 1952 DECEMBER 16, KEDD £ Rákosi Mátyás elrtárs beszéde az országgyíálésen (Folytatás a S. oldalról.) vánulási formája, hogy megszűnt a takarékosságnak az a szorongató érzése, mely a régi időben a lét bizonytalanságából fakadt. De a takarékosság ma is erény, melyre minden téren szükségünk van és súlyos hibát követ el az, aki ezt szem elől téveszti. Ránk fér — és a jövőben is ránk fog férni minden téren a ta­karékosság — mondotta a továb­biakban Rákosi elvtárs. Tapasz­talhattuk, hogy amikor a kenyér egy részének a színe barnább lett —- anélkül, hogy a minősége meg­romlott volna — még a jóakarók is némi meglepetéssel vették tudo­másul, mert nem is gondoltak arra, hogy az aszály következtében ilyen rendszabályra szükség van, ha köz­ellátásunkat a jövő aratásig zavar­talanul biztosítani akarjuk. Az anyagpazarlással, a takarékosság hiányával minden téren fel kell vennünk a harcot és küzdeniink kell a gondatlansággal, az önelé­gültséggel, az éberség hiányával, mert ezek a hibák hellyel-közzel kezdenek további fejlődésünk aka­dályozójává válni. Szólni akarok még egészség­ügyünkről és népünk kulturális színvonalának emelkedéséről. A népegészség ügyét legjobban néhány adattal tudom érzékeltetni. Az ezer főre jutó ter­mészetes szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint 1938-ban. Hazánk lakossága most már meghaladja a kilencmillió öt­százezer főt. Az ezer lakosra eső há­zasságkötések száma 20 százalékkal nagyobb, mint 1968-ban. A csecse­mőhalandóság 1952-ben majdnem fele annak, mint 1938-ban volt. A gümőkórt, melyet hajdan „magyar betegséginek neveztek, egyre in­kább háttérbe szorítjuk és 1952- ben ötvenhét százalékkal keveseb­ben haltak meg ebben a betegség­ben, mint 1938-ban. Magyarorszá­gon ma már tízezer lakosra több kórházi ágy jut, mint Franciaor­szágban vagy Belgiumban. A nép- egészségügy megjavítására fordí­tott munka eredményeképpen Ma­gyarországon a halálozás arányszá­ma kisebb, mint, Angliában vagy Ausztriában. Mi mindent megteszünk a jövő­ben is, hogy népegészségügyünket megjavítsuk. Erre annál is inkább nagyobb szükség van, mert például bár a csecsemőhalálozás csökken­tése terén értünk már el eredmé­nyeket, de itt még nagyon sok a tennivaló. A népszaporodás aránya is messze elmarad nálunk a Szov­jetunió vagy Lengyelország nép­szaporodásától. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen or­vosok és szülésznők garázdálkodá­sa, a magzatelhajtás elburjánzása, melyre csak az utolsó esztendőben figyeltünk fel és amellyel kapcso­latban egy sor intézkedést fogunk tenni. E bajok ellenére népünk egész­sége ma jobb, mint bármikor ez­előtt és gondoskodni kívánunk ar­ról, hogy tovább javuljon. Kulturális életünk Közoktatásunk erőteljesen fejlő­dik. Az általános iskola első osztá­lyába az 1952—53-as tanévben a tankötelesek 99 százaléka beiratko­zott és gyorsan nő azoknak a szá­ma, akik az általános iskola mind a nyolc osztályát elvégzik. Az idén százezer az általános iskola nyol­cadik osztályának tanulója és ezzel párhuzamosan harmincezer felnőtt végzi el a dolgozók általános isko­lájának nyolcadik osztályát. A fo­lyó tanévben 119.000 tanulója van a középiskoláknak, ezenkívül 19.300 felnőtt tanul a dolgozók kö­zépiskolájában. Egyetemeinken és főiskoláinkon jelenleg 40.000 a hall­gató, emellett levelező oktatásban 3300 hallgató vesz részt. Alaposan megváltozott a közép­iskolák és egyetemek tanulóinak szociális összetétele is. A folyó év­ben a középiskolai tanulók 66.7 százaléka, az egyetemeken és főis­kolákon tanulók 58 százaléka mun. kás- és parasztszármazású. Megváltozott középiskoláink, fö­iskoláinfc és egyetemeink képzésé­nek jellege is. Egyetemeink és fő­iskoláink a népgazdaság szükség­leteinek megfelelően egyre több mérnököt, mezőgazdászt, orvost és tanárt adnak. Egész közoktatásunkat közelebb hoztuk szocialista építé­sünk igényeihez és bőven elláttuk mindennel, ami a tanulmányok jó elvégzéséhez szükséges. A számok, amiket közoktatásunk jelenlegi helyzetéről felsoroltam, azt mutatják, hogy népi demokrá­ciánk ezen a rendkívül fontos té­ren is gyors, alapos, népünk égisz jövőjére kiható munkát végzett. Rajta leszünk, hogy közoktatásunk mérete és színvonala továbbra Is erőteljesen fejlődjön. Rákosi elvtárs ezután a Tudo­mányos Akadémiáról »beszélt, majd így folytatta: — Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gyorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén úgy mennyiségben, mint minőségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elmaradtunk a rohamosan növekvő követelmények mögött. Ebben az évben nagy gon­dot fordítunk a vidék kulturális hálózatának kiszélesítésére s ennek következtében kulturális intézmé­nyeink egyre jobban átfogják az egész országot. Jelenleg 1.640 a te­rületi kultúrotthonok száma és 2.426 helységben rendszeres a mozi­előadás. A faluszínház 2.025 köz­ségben tartott előadást, nagyrészt olyan községekben, melyekben az­előtt színházi együttest még egyál­talán nem láttak. Az idén 41.000 Szabad Föld Téli Estén 3.4 millió dolgozó vett részt. Ezév őszén statisztikába foglal­tuk a nyilvános könyvtárakat (hat­vanhét esztendő óta ez az első ilyen összeírás). Az eredmény azt mutatta, hogy jelenleg 8.536 nyil­vános könyvtár működik hazánk­ban. A falvakban 4.494 nyilvános könyvtár működik. Hozzá kell ten­nem, hogy ez a felsorolás n«n tar­talmazza a mintegy 6.200 általános iskolai, 450 középiskolai, több, min 1.000 ipari tanuló iskolai könyvtá­rat, az egyetemi, párt- tudomá­nyos, műszaki és egyéb könyvtára­kat. Jelenleg nálunk körülbelül majdnem minden hatszáz lélekre jut már egy könyvtár. Azt hiszem, ezek a számok önmagukért beszél nek. A magyar filmgyártás, irodalom és sport sikereit méltatta Rákosi elvtárs, majd így folytatta: — A növekvő kulturális szükség létről tanúskodik, hogy az idén 85 millió néző látogatta a mozit és az év első kilenc hónapjában 42 szá­zalékkal több a színházlátogatók száma, mint a tavalyi év azono szakaszában. Az operaházat egy év alatt 760 ezren látogatták meg. ami az 1938-ae év hatszorosának felel meg. A Munkácsi-kiállításnak 430.000 nézője volt. „A kommuniz­mus útján” című kiállításnak egy hóuap alatt több, mint 200.000 né­zője volt. A rádió előfizetők száma jelenleg 830.000 , és jövőre, amikor 120.000 vezetékes rádiót is be fo­gunk kapcsolni, számuk meg fogja haladni az egymilliót. A gyors fejlődés megnöveli a kulturális javak minőségével szem­ben támasztott igényeket. Megköve­teli kulturális munkánk művészi, eszmei színvonalának emelését és azt, hogy a művészi alkotómunka tükrözze vissza népünk fejlődő éle­tének nagy kérdéseit, a szocialista építést, a nemzetközi békeharcot és hogy hassa át magas szocialista eszmeiség és tudatosság. Külön nagy várakozással tekin­tünk íróink működése elé akik az idén hosszú eszmei vitákban tisz­tázták az Irodalmi alkotómunka számos fontos kérdését s akibtő’ e megtisztult felfogásnak megfelelő­en, új, magasabb színvonalú műve­ket várunk. összefoglalva: mik a legfontosabb feladataink ? 1. Fejlesztenünk kell államunk gaz­dasági erejét, hogy szocialista építésünk fontos szakaszát je­lentő negyedik tervevünket is jól teljesítsük. 2. Az ipari termelés terén a terv- fegyelem megszilárdítása mel­lett különös figyelmet szentel­jünk az alapanyagok, a szén, a fémkohászat, a termelés emelése kérdéseinek. 3. A mezőgazdaság terén állítsuk figyelmünk középpontjába a ter­méseredmények fokozását és a falu szocialista építésének, a termelőszövetkezetek további egyenletes, szervezett fejleszté­sének tervét. 4. Ügy a népgazdaság, mint az ál­lamigazgatás területén harcol­junk a legszigorúbb takarékos­ság megvalósításáért, a vezetés megjavításáért, a bürokratizmus minden megnyilvánulása ellen­5. A kultúra, a népművelés, a köz- egészségügy, a sport terén szün­telenül gondoskodjunk a tovább­fejlődés előfeltételeinek biztosí­tásáról. 6. Erősítsük meg minden eszköz­zel a népi demokrácia állampol­gári fegyelmét, társadalmi rend­jét, államvédelmét és honvédel­mét. 7. Fejlesszük tovább népünk politi­kai öntudatát, hazafiasságát. 8. Erősítsük nagy pártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetése alatt a munkás-—paraszt-szövet­séget, a Magyar Függetlenségi Népfrontba tömörült demokrati­kus erők további összeforrását. 9 Legyünk még hűbb katonái a Szovjetunió vezette hatalmas bé­ketábornak és védjük meg min­den Imperialista agresszióval szemben még elszántabban e tá­bor ránkeső szakaszát. Rákosi elvtárs befejezésül arról a határtalan figyelemről és rokon­szenvről beszélt, amellyel egész dolgozó népünk követte és tanul­mányozza a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusát. Ezt a figyelmet és rokonszenvet alátámasztja és elmélyíti a hála és köszönet érzése mindazért a baráti segítségért és önzetlen támogatá­sért, melyben felszabadítónk, a ha­talmas Szovjetunió szakadatlanul részesít bennünket. Ez a rokon- szenv, a hála érzése dolgozó né­pünkben lángoló lelkesedéssé vált, amikor e kongresszuson az egész haladó emberiség nagy vezére, a mi szeretett Sztálin elvíársunk a világ forradalmi brigádjai között a magyar népi demokráciát is meg­említette. Mindannyian átéreztük, hogy e megtisztelő jelző nemcsak elismerést, hanem kötelezettséget is rejt magában. Kötelezettséget arra, hogy jövendő erőfeszítéseinkkel, áldozatos munkánkkal, szocialista építésünkkel, békénk védelmével, a proletárnemzetköziség erősítésével mégjobban rászolgálunk a forra­dalmi rohambrigád nevezetre. Nagy kötelességet ró ez a kitün­tető elismerés valamennyiünkre, de különösen pártunkra, a Magyar Dolgozók Pártjára, mely az elmúlt esztendők folyamán vezető ereje és motorja volt minden sikerünknek és fejlődésünknek. Kötelez bennün­ket arra, hogy szilárdan, tántorít- hatatlanul haladjunk tovább az 'ddigi úton. Rákosi Mátyás elvtárs beszédét percekig tartó viharos, ütemes taps követte. Az országgyűlés legközelebbi ülése ma délelőtt tíz órakor kezdő­dik. Az ülés napirendjén az 1953. évi állami költségvetés tárgyalása szerepel. SZABOLOS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő • Siklási Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség • Nyíregyháza Dózsa György.u. 5. Fel.: 13-70 32 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — I’eiefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa György-utca 5. szám. F. v.: Szilágyi József. Tanácskozik a népek békekongresszusa A népek békekongresszusa va­sárnapra virradóra éjszakai ülést tartott, amelyen elsőnek Percy Belcher angol küldött, az angol munkáspárt tagja, az angol do­hányipari dolgozók szakszervezeté­nek főtitkára szólalt fel. Élesen bírálta az amerikai imperializmus szekerét toló angol kormány béke­ellenes politikáját, majd rámuta­tott, hogy Anglia nemzeti függet­lensége — ma sokkal inkább, mint valaha — veszélyben forog. Az angol nép csak abbau az esetben harcolhat sikeresen függetlensé­géért, ha minden más népnek is hajlandó ugyanilyen jogot bizto­sítani a függetlenségre. Jolin Pezzari, az amerikai bánya- és kohóipari dolgozók szakszerve­zete newyorki szervezetének elnöke rámutatott üzenetében, hogy az általa vezetett szakszervezet tagjai követelik: 1. a koreai háború haladéktalan megszüntetését; 2. a tárgyalások megindítását az ENSZ közvetítésével az öt nagyha­talom között, a Kínai Népköztársa­ság részvételével, minden alapvető nézeteltérés rendezése céljából; 3. az ellenőrzött leszerelést és a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának eltiltását. Ezután Hja Erenburg, a kiváló író és. békeharcos, a szovjet kül­döttség tagja lépett a szószékre. A népek békekongresszusa va­sárnap délelőtt folytatta munkáját. A vasárnap délelőtti ülés napirend­jén a népek függetlenségének és biztonságának kérdése szerepelt. A többi között felszólalt az osztrák békemozgalom közismert harcosa, Dobretsberger, a gráci egyetem professzora. A professzor hang­súlyozta, hogy a nyugati ve­zető körök mindinkább felszámol­ják a tárgyalási lehetőségeket Kelettel. Az amerikai és angol im­perialisták katonai támaszponttá változtatják az országot és minden erővel a fasizmus felélesztésére tö­rekednek. Az osztrák nép nagy tö­megei azonban nem osztják az imperialisták és az őket kiszolgáló klerikális, jobboldali szocialista kormány véleményét; a megszállás megszüntetését, az államszerződés megkötését és határozott semleges­ség! politikát követelnek. Az osztrák békeharcos felszólalá­sa után fehérruliás koreai asszony lépett az emelvényre: Kin Hen Szu, a koreai békeharcosok képvi­selője, aki megrázó példákat so­rolt fel arra, milyen kegyetlenség­gel irtják az amerikai agresszorok az országa függetlenségét és sza­badságát védelmező koreai népet. De ezek a borzalmas kegyetlen­ségek sem tudják megtörni a ko­reai harcosokat. Kin Hen Szu felhívással fordult Amerika asszonyaihoz, az anyák­hoz és feleségekhez, hogy egységes, harcos fellépésükkel akadályozzák meg a gyilkos koreai háború to­vábbfolytatását, követeljék az ame­rikai csapatok visszavonását az országból. A szónoki emelvényről lelépő ko­reai asszonyt lelkes ünneplésben ré­szesítik. Az ünneplő tömegből egy fiatal amerikai békeküldött lép ki, magához öleli a koreai asszonyt és megcsókolja. Egymásután jönnek' hozzá forró kézfogásra, néhány szóra afrikai arabok vörös fezük­ben és fehérruhás indiaiak. Ezután Iwaskiewicz lengyel kül­dött szólalt fel, aki Lengyelország békésen dolgozó népének üdvözle­tét tolmácsolta a kongresszusnak. ,,A lengyel nép épít és keményen harcol az új háború szervezői- el­len” — hangoztatta beszédében. A vasárnap délutáni ülésen az első felszólaló, Manuel Cruz, a Fülöp-szig .Ai népének küldötte drámai erejű beszédében arról szólt, milyen tűrhetetlen viszonyok ural­kodnak hazájában, amely ötszáz évig a spanyol hódítók igáját nyög­te, azután pedig az amerikai impe­rializmus gyarmata, kegyetlenül ki­zsákmányolt nyersanyagbázisa és katonai hídfőállása lett. — A Fiilöp-szigetek népe a többi csende-sóceáni néppel együtt elszán­tan küzd az amerikai imperialisták elnyomó rendszere és háborús ter­vei ellen. — mondottá Manuel Cruc. San Szuat Hong asszony, maláj földi küldött a hazája népe ellen folyó brit agresszióról beszélt és elmondotta, hogy az angol támadók Malájföldön eddig több, mint ötven­ezer hazafit gyilkoltak meg. Essen nyugatnémetországi evan­gélikus lelkész felkérte a kongresz- szust: támogassa egész erkölcsi sú­lyával a német nép küzdelmét, amelyet a békeszerződésért és ha­zája egységéért folytat. Savolescu tanár, a Román Tudo­mányos Akadémia elnöke hangsú­lyozta, hogy a Román Népköztár­saság épúgy, mint a béketúbor töb­bi országa, az egyenjogúság elve alapján továbbra is hajlandó újra. felvenni és kiszélesíteni kereske­delmi kapcsolatait a tőkés orszá­gokkal, mert meggyőződése, hogy a különböző társadalmi berendezke­désű országok együttműködhetnek és ez az együttműködés nagymér­tékben csökkentené a nemzeközi feszültséget és' az új háború ve­szélyét. Eleni Teaci asszony, albán egész­ségügyi dolgozó ismertette az Al­bán Népköztársaság hatalmas ered­ményeit, amelyeket eddig elért a békés építés, a gazdasági és kultu­rális felemelkedés útján. Anna Seghers, a világhírű német írónő hangsúlyozta: Adenauernek nem sikerül megvalósítania a nyu­gatnémet különszerződést, nem si­kerül a német ifjúság legjavát fel­áldoznia az úgynevezett európai hadsereg zsoldosaiként. A vasárnap esti ülés utolsó szó­noka Alessandra Piaggo asszony olasz küldött, a keresztény béke­mozgalom képviselője javaslatokat tett a nemzetközi feszültség enyhí­tésére és a vitás kérdések megoldá­sára. fl gazdag zárszámadás után új tagokkal erősödiP a porcsaimai Rákosi termelőcsoport A porcsaimai Rákosi termelőcso­port a tavaszi vetésben, a növény­ápolási munkák végzésében mindig az első volt a csengeri járásban, de nem egyszer megyei versenyzász­lót is őriztek az Irodájukban. A búzavetésübtől nem sajnálták a müt"ágyát és acatolni sem voltak restek. Nem ' csoda tehát, ha a rossz Időjárás ellenére Is tíz má­zsán felül adott a föld holdja. Ku­koricát sem vetnek már többet másként, csak négyzetesen. Az idén kipróbálták. Amit négyzetesen ve­tettek, az 20 mázsájával fizetett, míg a régimódi 15 mázsát termett. Az idén egy munkaegységre 6 kiló búza, 2 kiló tengeri, 1 kiló burgonya, 22 deka cukor. 10 deka hagyma, 6 kiló szálastakarmány, 2.30 kilő takarmányrépa, 7 kiló szalma, 3 kéve napraforgószár, egy kéve tengeriszár és 4.41 forint jut. Nem nehéz megállapítani, hogy miért érdeklődnek annyira a ter­melőcsoport iránt a kívülállók. Hi­szen számos olyan tag van, mint Kincs László, akinek 275 munka­egysége van, vagy Asztalos Károly, aki szintén egyedül 300 munkaegy­séget teljesített. Mind a kettőjükhöz 2-2 szekér búza került a kamrába, bőven kukorica a hízónak és sok más egyéb, ami a munkaegység után járt. Amikor hírülment a községben, hogy a Rákosi termelőcsoport mi­lyen eredménnyel zárt, az első nap mindjárt felvételre jelentkezett Erdős Vince 8 holdas, Papp Imre 12 holdas dolgozó paraszt. Mohácsi Miklós pedig az I. típusú csoport­ból lépett áí a Rákosi tszcs.-be. (MT sajtócsoport.)

Next

/
Thumbnails
Contents