Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-16 / 294. szám
REGEMBER. 16, KEDD X fi V L A r Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlésen (Folytatás a 2. oldalról.) sét növeljük, a szén, a nyersvas, az acél, a nyersolaj termelése ennél sokkal magasabb lesz. A szén termelését 4.0 millió tonnával alkarjuk megemelni. Ez a szám 24 százalékos emelést jelent. Aeél- nyersvásunk termelése 44 százalék kai növekszik. Az elektron cél 28 százalékkal nő. Nyersolajtermelésünket 25 százalékkal fogjuk fokozni. Alumínium-termelésünk 51 százalékkal nő, timföld-termelésünk 27 százalékkal emelkedik. Ezek a számok azt mutatják, hogy tovább folytatjuk ipari termelésünk alapanyagainak fejlesztését. Ezek a célkitűzések magasak, de elérhetők, sőt túlteljesíthetők. Az új tervesztendő jó megkezdésének egyik előfeltétele, hogy a hátralévő két hétben azok az iparok, amelyek le vannak maradva a terv teljesítésében, ezt a lemaradást erejtik teljes megfeszítésével behozzák. Emellett különösen nagy súlyt kell helyezni arra, hogy ne ismétlődjék meg az elmúlt esztendő utolsó hónapjának az a hibája, hogy minden erőt csakis a tervév befejezésére összpontosítottak és emiatt elhanyagolták a januári termelés előkészítését. Enne'.: következtében a januári termelés erősen elmaradt a decemberihez képest és rossz hatása hosszú hónapokon át mutatkozott a tervteljesítés számaiban. A mi iparunknak általános hibája még mindig, hogy nem tud egyenletesen, ritmikusan termelni. A hónap első dekádjában nagy a lemaradás, amit az utolsó dekádban túlórázással, rohammunkával igyekeznek behozni. Hasonló ismétlődik a negyedévi terveknél. Jelentkezik ez az egész esztendő termelésében, ahol az év elején történt lemaradást a tervév végén kapkodó munkával, túlórázással igyekeznek pótolni. Gazdasági életünk fejlődése szükségessé tette, hogy az egyes területek jobb átfogása céljából a nagy minisztériumokat kisebbekre bontsuk. Ez a módszer jól bevált és tovább fogjuk folytatni. Jelenleg három ilyen minisztérium van szervezés alatt: a vegyipari minisztérium, melynek létrehozását gyorsan növő vegyiparunk teszi szükségessé, a felsőoktatási minisztérium, amely 27 egyetemünket" és főiskolánkat fogja össze és a kohászati minisztérium, amely kohászatunk fejlődésének ütemét van hivatva meggyorsítani. Ezeknek a szervezés alatt lévő minisztériumoknak költségvetése már a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztésében szelepei. A vaskohászat fejlesztésének gyors üteme megköveteli, hogy mielőbb üzembe helyezzük a Sztálin Vasmüvet. Meg kell gyorsítanunk a Diósgyőri Kohászati tizem rekonstrukcióját. üzembe kell helyeznünk új nagy villamos erőművünket, be kell fejeznünk az inotai erőmüvet. Mindezekkel a nagy ipari építkezésekkel párhuzamosan meg kell építeni az ott dolgozók számára a lakásokat. Az alapanyagipar fejlesztésével párhuzamosan növelni kell az építőanyagipart, különösen a Cementipart és be kell fejeznünk az építés alatt lévő új cementgyárakat. Mint speciális feladat jelentkezik, hogy különleges súlyt fektessünk azoknak a nagyüzemeknek tervteljesítésére, amelyek külkereskedelmünk, exportunk szempontjából bírnak különös fontossággal. Az aszály következtében, mint erre rá fogok térni, erősen lecsökkentettük mezőgazdasági termékeink exportját és nagy mennyiségben importálunk takarmányt. Ha nem akarjuk, hogy külkereskedelmünkben történt változások következtében csökkenjen a külföldről jövő nyersanyag- és gépimportunk, akkor az így előálló hiányt az ipari exporttal kell pótolnunk. — Gyakran tapasztaljuk, hogy gyáraink húzódoznak az exportra menő rendelésektől. Ez a helytelen politika természetesen megbosszulja magát, mert hisz ugyanezeknek az üzemeknek nyersanyag- és gép- ellátása jelentékeny részben attól a behozataltól függ, melyet az exportunk, árukivitelünk tesz lehetővé. Ismétlem, ezen a téren változ tatni kell az eddigi káros és helytelen gyakorlaton. Változtatni kell azon is, hogy a mennyiségi számok elérése érdekében elhanyagolják f minőséget. Nekünk terveinket nem csak mennyiségileg, de minőségűé;; is meg kell javítanunk. Meg kell javítanunk népgazdasági tervező síink munkáját, mert ezen a téren is az 1952-es évfolyamán komoly hiányosságok mutatkoztak. Gazdasági életünknek még nem erős oldala a tervfegyelem, amit a tervüket nem teljesítő iparok és tize mek nagy száma mutat. Gazdasági vezetőink, igazgatóink egyrősze a nehézségek láttán gyakran megtorpant, nem mer keményen kiállni, nem követeli meg a fegyelmet, a takarékosságot, a minőséget, igyekszik a munka könnyebb végét fogni. Nem szereti, ha a hibákra rámutatnak s ezért elfojtja az alulról jövő kritikáit. Ezek a jelenségek népi demokráciánk más területén is megvannak s mindenütt fel kell lépnünk ellenük és harcolnunk kell az önelégültség, a látszat-eredményekkel való hivalkodás, a gondatlanság, az éberség hiánya ellen az ellen a megnyugvó hangulat ellen, hogy a dolgok úgyis jól mennek. Ha nem lépünk fel az ilyen jelenségekkel szemben, nem fogjuk az előttünk álló feladatokat jól megoldani. — Végül feltétlenül meg kell javítanunk biztonsági berendezéseinket, munkásvédelmi berendezéseinket és gondoskodnunk kell arról, hogy mindazokat a rendszabályokat, melyeket dolgozóink egészség- védelmére hoztunk, pontosan be is tartsuk. Jövő évi tervgazdálkodásunk megvalósítására 14G.000 új munkaerő beállítása váiik szükségessé. Ez a szám mutatja, hogy a munkaerő- szükséglet messze túlhaladja a felnövekvő munkaképes évjárat számát. Érdemes ezzel kapcsolatban rámutatni arra, hogy Angliából, amely pedig büszkén „jóléti államnak” nevezi magát, ennek az évnek első felében százezer ember vándorolt ki, mert nem tudta megélhetését otthon biztosítani. Olyan gazdag országban, mint Hollandia, állami segítséggel és támogatással küldik évente külföldre a kivándorló ifjúság tízezreit, mert az országban nem tudnak számukra munkát és megélhetést biztosítani. Az 1952-es termelési számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Mutatják ipari munkásságunk és technikai értelmiségünk jó munkáját is. De amikor az ered menyeket felsoroljuk, hálásan kell megemlékeznünk arról a sokoldalú, önzetlen segítségről, melyet felszabadítónk, a baráti Szovjetunió változatlanul nyújt nekünk. A szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen tárháza szinte korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbecsülhetetlen támogatást jelent szocialista építésünkben. Fokozódik annak a kölcsönös segítésnek jelentősége is, amely a népi demokráciáikkal egyre inkább nő és amely egyre komolyabb segítséget jelent gazdasági fej löd ésü nkben. Mezőgazdasági termelésünk — Rátérek most mezőgazdasági termelésünk alakulására. Növény- termelésünket rendkívül hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás és ennek következtében a mezőgazdaság eredménye jelentősen elmaradt tervelőirányzatunkhoz képest. Ismeretes, hogy májusban hosszantartó erős fagyok voltak, június végétől kezdve pedig hét héten keresztül olyan aszály és hőség uralkodott, amelyre a Meteorológiai Intézet megállapítása szerint ebben a században nem volt példa. Ősszel viszont október és november hónapokban majdnem kétszer annyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály kedvezőtlenül befolyásolta a gabonatermést és rendkívül nagy károkat okozott a kapásnövényekben. Az őszi esők zavarták a betakarítást, megnehezítették az őszi vetést. a mélyszántást, a jövő tavaszi munkálatok megfelelő előkészületeit. A károk, amelyeket a rossz időjárás okozott, kapitalista időkben katasztrófát jelentettek volna, mint ahogy katasztrófát jelentenek a szomszédos Jugoszláviában, ahol most válság s éhínség dúl és a parasztok százezrei jutnak koldusbotra. — A mi államunk azonban a dolgozó nép állama és mint ilyen, jói szervezett, erős, előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak közellátásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára, gondoskodott népgazdaságunk zökkenésmentes fejlődéséről is. Ezekhez a rendszabályokhoz tartozik, hogy Igen jelentős mértékben csökkentettük élelrni- szenklvitelünket, ugyanakkor a baráti országokból, elsősorban a Szovjetunióból jelentékeny mennyiségű takarmánygabonát és abraktakarmányt vásároltunk. Ez lehetővé tette, hogy csökkentsük a kukorica* és burgonya-beszolgáltatás mértékét és ezáltal enyhítsünk a dolgozó parasztság helyzetén. Több mint háromszáz millió forint értékben meghosszabbítottuk a mezőgazda- sági hiteleket és sokmillió forint új támogatást nyújtottunk veto- magvúsárlásra és hasonló célokra. Végül, de nem utolsó sorban mozgósítottuk azokat a tartalékokat, melyeket az előző években gyűjtöttünk. — Ezeknek a rendszabályoknak a segítségével sikerült elérnünk, hogy bár 1950-ben is szárazság sújtott bennünket, az idei aszály dacára biztosítani tudjuk közellá- tásunkat. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy a fagykár és aszály mellett is sokkal jobb lehetett volna idei termésünk, ha a korszerű földművelés, a modern agrotechnika szabályait betartottuk volna. Az idén májusban a Német Demokratikus Köztársaságból mezőgazdasági szakértők jártak nálunk. A német elvtársak nem győztek csodálkozni azon, hogy milyen alacsonyak a mi terméseredményeink. Ezeknek az alacsony eredményeknek fő okát a rossz trágya- kezelésben látták. Lépten-nyomon felhívták figyelmünket a helytelen trágyakezelésre, melynek következtében a földbe már értékét veszVarga Sándor elvtárs ma délben avatja lel ünnepélyes keretek között a nyíregyházi rádió-adót Ma délben 12 órakor avatják fel Nyíregyházán ünnepélyes keretek között a megyei rádióadóállomást. A megye dolgozóinak és az ad) építőinek nevében Varga Sándor elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja s za bol ossza tm á rmegyei pár (bizottságának titkára adja át a stúdió épületét a Magyar Rádiónak. Az adóállomás mától kezdve naponta 18 és 19 óra között sugároz műsort a 22.1.8 méteres középhullámon. tett, gyakran szinte csak szalmából álló trágya kerül. A német elvtársak véleménye szerint egyedül a helyes trágyázás következtében — melynek végrehajtása úgyszólván semmi befektetést vagy,munka- többletet nem igényel — 25—30 százalékkal meg tudnék emelni terméshozamunkat. Rámutattak ezek az elvtársak arra, hogy kevés figyelmet fordítunk a vetőmag megválasztására, a mélyszántásra. — Minden erőnket meg kell feszíteni, hogy emeljük növénytermelésünk és általában mezőgazdaságunk hozamát és Igyekezzünk utolérni e téren a többi nálunk haladottabb népi demokráciák eredményeit. Különösen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, melynek teljesítéséhez a rossz időjárás következtében néhány százalék még hiányzik, az utolsó holdig teljesítsük. A felszabadulás óta ismételten előfordult, hogy az őszi búzát kénytelenek voltunk részben de- eeiulKu- végén, sőt január első felében vetni és megfelelő talajelőké- szítés és a kedvező • Időjárás mellett ez a késői vetés a terméseredményt alig befolyásolta. Most is azt kell tennünk, hogy az utolsó holdig elvessük mindazt az őszi gabonát, amit tervünk előír. — Kedvezőbb képet mutat állat- tenyésztésünk fejlődése. Ez részben annak következménye, hogy a tavalyi jó termés hatásúra állatállományunk megnövekedett. A rossz takarmány termés következtében most komoly gondot okoz a megnövekedett állatállomány át telel tetése. Vigyáznunk kell, hogy a rendelkezésünkre álló takarmányt gondosan őrizzük meg, takarékoskodjunk a meglévővel és biztosítsuk, hogy az állatállomány addig is, míg újra zöldtakarmánnyal táplálhatjuk, ne csökkenjen. — Be kívánok számolni a mező- azdasággal kapcsolatban a falu szocialista átépítésének kérdéseiről is. A termelőszövetkezeti mozgalom az 1952-es esztendő folyamán egyenletesen és erőteljesen fejlődött. A termelőszövetkezetek és csoportok száma 658-eal nőit. 92.403 dolgozó parasztcsalád 713.500 kát. hold szántóterülettel lépett a szövetkezeti termelés útjára. Hazánkban jelenleg 5.315 termelőszövetkezet és csoport működik. A termelő- szövetkezetek szántóföldi területe 2,213.000 kát. hold. Ez az ország szántóterületének 22.8 százaléka. Eiiliez hozzájárul még a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága, mely 178.000 kát. hold. az ország szántóterületének 18 százaléka. A 318.500 főt kitevő termelőszövetkezeti c?alád kezén van tehát jelenleg az ország szántóterületének 24,0 százaléka, majdnem negyede. A termelőszövetkezetek összterülete (szántó, szőlő, legelő stb.) 2,000.000 hold, összes tagjainak száma 440.900. Az állami gazdaságok, tangazdaságok és célgazdaságok sziántóíerü- lele 1,109.000 kát. hold. az ország szántóterületének 12.7 százaléka. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szántóterülete együttvéve az ország szántóterületének 37.3 százalékát teszi ki. A termelőszövetkezetek állatállománya erőteljesen megnövekedett. 1050 februárjában a termelőszövetkezetek közös sertésállománya 40 ezer 400 darab volt és az idén októberre 522.000-re nőtt fel. A szarvasmarha ez idő alatt 19.000 ről 151 ezerre, a juhállomány 41 ezerről 274.000-re növekedett. Erőteljesen megnőtt az állami szektor állatállománya is. Az ország sertésállományának 19.6 százaléka, szarvas-marhaállományának 11.1 százaléka volt az állam! szektor kezén. A termelőszövetkezetek fejlesztő, sóikéi vigyáztunk arra, hogy a fejlődés ne légyen gyors. A fő súlyt inkább a meglévő szövetkezetek fejlesztésére, megerősítésére, vezetőinek jobb kiképzésére a munka- folyamatok jobb megszervezésére, a munkafegyelem javítására fektettük. Ezt a politikát tovább is folytatni fogjuk. Ennek a helyes fejlesztési politikáinak következménye, hogy bár a szövetkezetek jövedelmét sz idei rossz időjárás természetesen károsan befolyásolta, a szövetkezetek egészséges fejlődésének irama ettől nem szenvedett és a termelőszövetkezet változatlanul nagy vonzást gyakorol az egyéni parasztokra. A termelőszövetkeze tek mintegy 85 százalékának földjét nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területté tagosítottuk. A termelőszövetkezetek nagysága is növekedik. Már 357 olyan szövetkezetünk van, amely ezer kát. holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodik. Termelőszövetkezeti községeink és városaink száma az idén 489-ről 065-re emelkedett. Alig van ma az országnak olyan községe, melynek határában ne volna termelőszövetkezet. Termelőszövetkezeteink megerősítésében. de mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében is az egyik legfontosabb tényezőt a gépállomások jelentik. A gépállomások ez év folyamán komoly fejlődésen mentek keresztül. Az év első 0 hónapjában 32.0 százalékkal több tiákor- és motormunkát végeztek, mint az 1951-es esztendő hasonló időszakában. Ennek dacára a gépállomások távolról sem teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Nem teljesítették t vüket sem. Munkájuk gyakran sz. ,'vezeílen, könyvvitelük iis elszámolási rendezet iik megbízhatatlan és rengeteg panaszra ad okot. Ugyancsak sok a panasz a gépállomások munkájának minőségére. a gépek kihasználási fokára is. A hiba elsősorban a földművelésügyi minisztériumban és a gépállomások vezetésében van. A gépállomások munkáját sürgősen meg kell javítani,'mert 1953-ban fokozott feladatokat bízunk rájuk. így a gépállomásokon meg akarjuk duplázni az univerzális traktorok számát. A kombájnok számát meg akarjuk háromszorozni. A kulti- vátorok ós arat ógépek számát egy- harmaddal akarjuk növelni. A gép. állomások 1953-as felszerelése olyan lesz, hogy a termelőszövetkezetek összes alapvető talajmunkáit e! tudják végezni, ha jól dolgoznak. A mezőgazdaság jövő évi fejlesztési tervében fontos szerepet játszik az áUatállomiV—unk minőségének további feljavuása. Erre a célra tizenkétezer fajállatot bocsátunk a mezőgazdaság rendelkezésére. Továbbfejlesztjük az ipari növények és új kultúrák termelését. A g.va.potteriiletet harmincnyolc százalékkal, a rizst ertiletet több, mint 25 százalékkal kívánjuk emeiini. — Az idei aszály újra előtérbe állította az öntözés kérdését. Bár jelenleg már hatszor akkora területet öntöztünk, mint a Horthy-idő- ben, e téren még mindig a kezdet kezdetén vagyunk, mert hiszen öntözött területünk az aszályos részeknek csak két százalékát teszi ki. A jövő esztendőben az öntözött területek kiterjedését 50 százalékkal akarjuk növelni. Mindjárt hozzáteszem, hogy az idei vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy helyi eszközök és lehetőségek kihasználásával minden különösebb anyagi befektetés nélkül, ogy- negyedmillió holdat lehetne öntözés alá vonni. Termelőszövetkezeteink és tanácsaink fordítsanak ezekre a helyi öntözési lehetőségekre nagyobb gondot. Meg akarok emlékezni röviden a begyűjtésről. — Az aszály dacára a begyűjtés menete kielégítőnek mondható, ami az állampolgári fegyelem megszilárdulásával és a begyűjtő szervek jobb munkájával függ össze. Dolgozó parasztságunk búzabeadási tervét például november végéig 99 százalékra teljesítette. Ezzel szemben erősen lemaradt a kulákok teljesítése, ami arra mutat, hogy a tanácsok munkájában még mindig sok a megalkuvás. Előfordul, hogy amit a kulak nem ad be, azt a kötelezettségüket rn-ár teljesített dolgozó parasztokra utólag kivetik. Az ilyen eljárás sérti a munkás- paraszt szövetséget, törvénytelen is, s ezért fel kell ellene lépni. A takarékosságról szólva Rákosi elvtárs utalt arra, hogy a kapitalista világban a takarékosságról a termelésben és fogyasztásban egyaránt gondoskodott a lét bizonytalansága, a holnap bizonytalansága. A népi demokráciában — folytatta Rákosi elvíárs — a helyzet alaposan megváltozott. A munkanélküliség, a nyomor megszűnt és megszűnt az az ösztönzés, amely a kapitalizmus idején a dolgozó tömegeket a maximális takarékosság irányába szorította. A tőkés nyomor fegyelme eltűnt és helyette csak most vau kialakulóban az öntudatos szocialista fegyelem és vele együtt a szocialista takarékosság tudata. Amíg azonban ez a tudat kifejlődik és megerősödik, fokozottan küzdenünk kell a takarékosságért minden fronton. A népi demokrácia egyik legnagyobb eredménye, hogy a dolgozó nép optimista, bízik a jövőben és ennek a bizalomnak egyik megnyil- (Folylatáia a j. oldaton)
