Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

1952 DECEMBER 10, KEDD NÉPLAP Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlésen r(Folytatás az 1. oldalról.) Egyesült Államok makacsul meg­tagadták az általuk is elismert jo­gos követeléseink teljesítését. Emiatt kénytelenek voltunk nem egyszer diplomáciai jegyzékben til­takozni. — A Magyar Népköztársaság kormánya ez év folyamán kényte­len volt nyilatkozni az ellen a kü­lönszerződés ellen, melyet az Egye­sült Államok Nyugat-Németország úgynevezett kormányával az „euró­pai védelmi közösség” és az „euró- pai hadsereg” alakításáról megkö­tött. — A Magyar Népköztársaság kormánya helyesen járt el, amikor nyilatkozatában fellépett az új vi­lágháború kirobbantását célzó újabb imperialista kísérlet ellen. — A Magyar N épköz tá rs asá g kormánya ez év október végen egy delegációt küldött a Német Demo­kratikus Köztársaságba. Ennek a kormánydelegációnak az volt a feladata, hogy erősítse a magyar és német dolgozó nép barátságát, hogy biztosítsa a Német Demokratikus Köztársaság polgárait arról, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói a legnagyobb rokonszenvvel és örömmel figyelik áldozatos és sike­res munkájukat és azt a törekvé­süket, hogy az imperialisták által kettészakított hazájukat egy erős, szabad, független és demokratikus Németországba egyesítsék. Ott-tar- tózkodásunk alatt meggyőződtünk róla, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói — különösen a lelkes ifjúság — a háborús ro­mok eltakarítása, az újjáépítés és a szocialista építés terén olyan eredményeket értek el, amelyekre joggal lehetnek büszkék. Arról is meggyőződtünk, hogy ezek a dol­gozó tömegek egyemberként támo­gatják kormányukat az egységes, demokratikus Németország kivívá­sáért, a béke megvédéséért folyta­tott küzdelmében, hogy hű, odaadó tagjai a Csendes-óceántól az El­báig terjedő, hatalmas béketábor­nak. — A Magyar Népköztársaság kormánya az Amerikai Egyesült Államok agressziójával kapcsolat­ban kénytelen volt tiltakozni, ami­kor az Egyesült Államok szenátusa a békés országok közti normális viszony példátlan megsértésével százmillió dollárt szavazott meg arra, hogy a béketábor országaiba, köztük hazánkba is, megszökött fa­sisztákat, kémeket, gyilkosokat, szabotőröket csempésszen, akik fel­adata gyújtogatás, gyilkosság, sza­botázs, kémkedés. Ennek a száz­millió dollárnak felhasználási mód­jára és arra, hogy kik az ameri­kai típusú szabad világ és demo­krácia szövetségesei és kiküldöttjei, élénk világosságot derített a Jugo­szláviából hozzánk átdobott bandi­ták nemrég lefolytatott pere. Mi már régen tudtuk, és nem egy al­kalommal hivatalosan, nyilatkoza­tokban és jegyzékekben leszögez­tük, hogy a hazánkban leleplezett kémek, provokátorok, szabotőrök mögött legtöbbször az Egyesült Ál­lamok állnak. A Kajk-per óta az is világos számunkra, hogy a Tito- banda, amely déli határunkon ga­rázdálkodik, az amerikai imperia­listák agenturája, hogy maga Tito a tőkések és fasiszták régi ügy­nöke. — Tito fasiszta típusú burzsoá- állama az amerikai agresszió ha­tárainkig előretolt része. A bandi­ták, akiket határainkon átdobtak, ennek megfelelően tetötől-talpig •ímerikai felszereléssel voltak el­látva, amerikai volt a gumicsónak, az automatarevolver, a gyilok, a ciankáli és a bilincs. Dolgozó né­pünk számára nagyon tanulságos volt ez a per, mert újra látta be­lőle, hogy az amerikai propagan­da mögött, mely szabadságról és demokráciáról szónokol, ott a tör. a méreg és a bilincs. Mi levonjuk ennek a pernek tanulságait és még éberebbek, még kíméletlenebbek le­szünk népünk és békénk minden ellenségével szemben. Láttuk az imperialista tábor ké­pét, azét a táborét, melynek ter­melő erői panganak, melyben mil­liók szenvednek a munkanélküli­ségtől, ahol késhegyig menő verseny dúl az országok között és egyik or. szag szakadatlanul le akarja igaz- nl és ki akarja fosztani a másikat, s ahol lázasan készítik elő az új világháborút. Egész más, ezzel szö­gesen ellentétes képet mutat a Szovjetunió és a népi demokráciák tábora. Ennek célkitűzése nem a mások megrablása, , nem a háború, hanem a kölcsönös segítés, a béke. Gazdasága nem ismer válságokat, nem ismer munkanélküliséget. Fej­lődése egyenletes. Célkitűzése nem a tőkés maximális haszna, hanem a népek anyagi és kulturális szük­ségleteinek maximális kielégítése. Ez a gazdaság biztosítja a dolgozó nép életszínvonalának rendszeres emelését. Itt nincs késhegyig menő verseny, ezt a demokratikus tá­bort országainknak baráti együtt­működése, a kölcsönös segítség jel­lemzik. Ennek megfelelően a demokrati­kus tábor gazdasági erői gyorsan fejlődnek. Malenkov elvtárs a Szov­jetunió Kommunista Pártjának vi­lágtörténelmi XIX. kongresszusán összehasonlította a tőkés országok és a Szovjetunió ipari termelésé­nek növekedését 1929-től 1951-ig. Ebből az összehasonlításból az de­rül ki, hogy ez idő alatt a Szovjet­unió gazdasági növekedése hatszor volt gyorsabb, mint az Egyesült Ál­lamoké, nyolcszor gyorsabb, mint Angliáé és tizenkétszer gyorsabb, mint Franciaországé. Malenkov elv­társ megmutatta, hogy a népi de­mokráciák fejlődése is hasonlítha­tatlanul gyorsabb iramú, mint a kapitalista országoké. Mindenki számára világos, hogy a béketábor gyors gazdasági fejlő­dését az erős honvédelem előfelté­teleinek megfelelő, növekedése kí­séri. Ellentétben az Imperialista tá­jborral, mely folyton erejének fitog- tatásával igyekszik 1'áijeszteui a gyengékre. A szocialista tábor tag­jai nem kardesörtetők. De termé­szetes, hogy e kérdés felvetődik és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XIX. kongresszusán nem egy szónok hangoztatta, hogy a szovjet honvédelem olyan erő, amely min­den agresszor támadását meg tud­ja hiúsítaná. A magyar népi demokrácia nö­vekvő gazdasági erejének megfele­lően gondot fordít honvédelmünk erősítésére. Semmi áldozatot nem sajnálunk, hogy békénk és jövő fejlődésünk hü őrét, fiatal honvéd­ségünket úgy fejlesszük, ti egy meg tudjon felelni a rá háruló felada­toknak, Hasonló a helyzet a többi népi demokráciákban is. és hogy mire képes a hazáját védő, felsza­badult nép. arra legjobb példa Ko­rea, ahol az Egyesült Államok és vazallusainak minden erőfeszítése kudarcba fulladt a koreai nép és a kínai népi önkéntesek hősiességén és ahol, níint Vasziljevszkii elvtárs, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere megállapította, az Egyesült Államokat történelmének legszé- gyenletesebb veresége érte. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának XIX. kongresszusa hatalmas seregszemle volt. E kongresszuson arról is meggyőződhettünk, hogy a tőkés és gyarmati országok for­radalmi, demokratikus és kommu­nista pártjai bátran viszik előre a népszabadság és a nemzeti függet­lenség zászlaját. Az új életet építő népek nyolcszázmilliós blokkja nemcsak gazdaságilag, de a honvé­delem szempontjából is hatalmas erő, melyet világszerte támogat­nak a béke hívei, a haladás har­cosai. Abból, hogy a tőkés tábor tagjai előbb vagy utóbb egymás torkának esnek és abból, hogy a szocializ­must építő államok honvédelme erős, nem következik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat « legcsekélyebb mértékben is csök­kentsük. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy milyen hatalmas ered­mény az, ha a békemozgalom sike­re esetén elvezet az adott háború elhárításához, ideiglenes elodázásá­hoz, az adott béke ideiglenes fenn­maradásához. a kardcsörtető kor mány lemond ásóhoz és olyan kor mánnyal való felváltásához, amely kész ideiglenesen fenntartani a bé­két. Ezért fokozottan folytatni fogjuk harcunkat a békéért. Erre a harcra annál i,s inkább szükség van, mert hisz az ellenség, mint a bárány­bőrbe bujt farkas, maga békésnek, demokratikusnak állítja be saját agresszív szándékait. Malenkov elvtárs mondta erről: Az Egyesült Államok vezető körei álcázni igyekeznek hódító politi­kájukat, s ezért azon vannak, hogy a demokratikus tábor ellen folyó úgynevezett „hidegháborút” békés védelmi politikának tüntes­sék fel és a Szovjetunió részéről fenyegető támadás nemiérező veszé­lyével rémítgetik a népeket. Aa atlanti tömb előcsahosai által foly­tatott politika jellemző vonása, hogy demagóg békeszerető frázi­sokkal álcázzák agresszív tervei­ket és a már folyó hadműveleteket. A békéért folyó harcban le kell leplezni ezeket a demagógokat. A Szovjetunió e téren felbecsülhetet­len érdemeket szerzett. Az Egye­sült Nemzetek Szervezetében a Szovjetunió volt az, amely a ko­reai háború első percétől kezdve következetesen harcolt a békéért. A Szovjetunió javaslatára kezdődtek el a fegyverszüneti tárgyalások. A Szovjetunió azonnali tűzszünetre és fegyvernyugvásra szóló javas­lata volt az egyedüli, amely rög­tön véget vetett volna a vérontás­nak. De a Szovjetunió minden bé­ketörekvése megtört az amerikai háborús gyújtogatok ellenállásán, akik a koreai háború pusztításából és vérözönéből megszámlálhatatlan dollármilliárdokat harácsolnak ösz- sze. Az amerikai tőkés lapok azt állítják, hogy a koreai háború ed­digi harminc hónapja többe ke­rült, mint a második világháború első két és fél éve. Ebből az is kö­vetkezik, hogy az amerikai hadi- anyaggyárosok szántára a koreai háború még nagyobb kereseti lehe­tőséget, még bővebb aranyesőt je­lent. A háborúnak e dögkeselyűi ezért hailán; séin akarnak a béké­ről. A Szovjetunió elévülhetetlen ér­deme, hogy az egész világ színe előtt szakadatlanul leleplezi az nngolszáz imperialisták agresszív tömbjének békefrázisait. Rájuk bi­zonyította, hogy ezek a háborús gyújtogatok, miközben a békéről papolnak, hallani sem akarnak az atombomba és a baktériumfegyve­rek eltiltásáról, sőt még a támadó, az agresszor fogalmának pontos meghatározásától is félnek. A béke- tábor híveinek szakadatlanul foly- tatolok kei! azoknak a háborús gyújtóiatoknak a leleplezését, akik „a szabadság és a demokrácia”, — „a szabad országok közössége”, „a szabad Európa” nevében készítik elő az új háborút. A világot átfogó békemozgalom melynek kongresszusa most folyik Becsben, már eddig is hatalmas eredményekre tekinthet vissza. Mi magunk itt, Magyarországon lép- ten-nyomon tapasztalhattuk a mi békekongressznsunkkal kapcsol a t­ban, hogy a békemozgaloni lassan- kiní egész, dolgozó népünket át­fogja és áthatja. Sok tízezer és százezer polgárunk, aki ezelőtt nAtrj vett aktív részt politikai életünk­ben. a béke kérdésén keresztül ju­tott tudatára annak, hogy nem le­het tovább tétlen néző, hogy neki is cselekvőén részt kell vennie a béke megvédésében és ezen keresz­tül mindazoknak a vívmányoknak és eredményeknek a biztosításá­ban, melyeket népi demokráciánk létrehozott. A békemozgalom ná­lunk olyan rétegeket is mozgósított, és magával ragadott, melyekhez egyedül politikai agitációval nehe­zen tudtunk volna hozzáférni. A régi értelmiség jelentékeny része, amely még nemrég várakozóan, vágj' éppen kétkedőn állott célkitű­zéseinkkel szentben, a béke kérdé­sén keresztül értette meg. hogy az ő helye a mi oldalunkon van és hogy a béke védelmével saját jói felfogott érdekeit, saját jövőjét is védi. — Ugyanez tapasztalható nem­zetközi méretekben Ms. A legutolsó békefelhívást már hatszázmillió ember írta alá szerte a világon. Az imperialisták, akik kezdetben gúny nyal és megvetéssel beszéltek az aláírás-kampányokról, kezdenek meggyőződni róla, hogy a békemoz­galom hatalmas erő, amely egyre inkább keresztezi terveiket. Ezt mutatja az a kétségbeesett erőfe­szítés, amellyel meg akarták aka­dályozni a béke híveinek bécsi vi­lágkongresszusát. De a letartózta­tások, az útlevelek kiadásúnak megtagadása nem használtak. — Becsben mégis összeült a népek békekongresszusa, hogy megszer­vezze a további harcot a háború ellen s a békét követelő százmilliók szorosabb összekovácsolására. A kongresszuson természetesen ott vannak a mi képviselőink is, hogy hallassák a magyar dolgozó nép békét követelő Ás békét védő hang­ját. A magyar népi demokrácia a bé­— Rátérek most hazánk gazda­sági helyzetére. Amint a tisztelt or­szággyűlés a pénzügyminiszter elv- társ előterjesztéséből látja, az 1953. évi költségvetésünk bevételi oldala 52,739 millió forint, majdnem 10 milliárd forint emelkedést mutat az 1952-es évvel szemben. Ez az emelkedés megfelel ;tz 1952-es év gazdasági fejlődésének. A költség- vetés egyensúlyban van, illetve 875 millió forint felesleggel zárul. A forint vásárló értéke változatlanul szilárd. Pénzügyi helyzetünk szi­lárdságát és egyben dolgozó né­pünk áldozatkészségét mutatja a Harmadik Békekölcsön sikere. En­nek a kölcsönnek 1,300 millió fo­rintra tervezett kibocsátási össze­gét 8 nap alatt 37 százalékkal túl­jegyezték. A jegyzésben, amelynek végösszege 1.731 millió forint, 3.154.000 állampolgárunk vet,t részt, jóval több, mint ahány csa­lád van országunkban. A békeköl­csön sikere hazánk megnövekedett gazdasági erejének és népünk poli­tikai egységének örvendetes meg­nyilvánulása. Közölhetem a tisztelt országgyű­léssel, hogy a. jövő hónap 20-áu be­fejeződik a Szovjetuniónak fizeten­dő jóvátétel. Annakidején az ellen­séges hírverés azt állította, liogy a jóvátétel kibírhatatlan terheket ró váliainkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének, amellyel a jóvá­tétel i összeg jelentékeny részét el­engedte és a maradék teljesítésének idejt't hat évről nyolc évre meg­hosszabbította, ezt a kötelességün­ket becsülettel teljesíteni tudtuk. Ugyanakkor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségével sikerrel és gyorsan építhettük szocialista jö­vőnket.. Ipari termelésünk ez év 11 hónapja folyamán ter­vünknek megfelelően egyenletesen és erőteljesen fejlődött. Széntermelé­sünk az idén 22.2 százalékkal, bauxit-termeléslink 58 százalékkal, nyersolajtermelésünk IS 4 százalék­kal, aluminiumtermeléstink 36,2 százalékkal, timföldtermelésünk 22.5 százalékkal, acéltermelésünk 14,1 százalékkal, villamosenergia-terme- lésiink 20,3 százalékkal nőtt meg. Ipari termelésünk ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva, ha de­cember hónap folyamán is teljesít­jük tervünket, 22 százalékkal nö­vekszik. Ez a szám a terv globális teljesítésére vonatkozik. Ezen be­lül a terv egyes célkitűzéseinek túl­teljesítése mellett vannak lemara­dások is. — A szénnél az a helyzet, hogy az idén az eredeti terv szerint 38,5 millió tonna szenet kívántunk ter­melni. Közben azonban kiderült, hogy bár ez a mennyiség a tavalyi­hoz képest 3 2 millió tonna emelke­dést jelent, ennél is többre volna szükségünk. Ezért kértük szén­bányász elvtársainkat, hogy kísé­reljék meg az eredeti tervet még 400.000 tonnával megemelni. Az elvtársak ezt meg is Ígérték. Az évnek még nincs vége. Lehet, hogy az egész 400.000 tonna terven fe­lüli többlet nem lesz meg, de több mint a fele meglesz. Persze, nagy szolgálatot tennének derék bányá­szaink népgazdaságunknak, ha mind a 400.000 tonnát kitermelnék. — Most ötéve# tervünk harma­dik esztendejének befejezése előtt állunk. Meg Tehet állapítani az ketábor hű tagjaként kiveszi részét a békéért vívott küzdelemből, az imperialista háborús' gyújtogatók leleplezéséből. Szakadatlanul résen vagyunk, készen arra, hogy meg hiúsítsuk az amerikai imperialis­ták és csatlósaik ellenünk irányuló támadásait. Lankadatlanul folytat­juk harcunkat a béke megszilárdí­tása érdekében, erősítjük minden téren a nemzetközi együttműkö­dést, szilárdabbra vonjuk meg­bonthatatlan baráti kapcsolatain­kat felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval és a népi demokrá­ciákkal. Egyben erőteljesen ápol­juk honvédelmünket, hegy a béke- tábornmk azt a szakaszát, amely ránk van bízva, minden támadás­sal szentben megvétljiik. eddigi eredmények alapján, hogy felemelt ötéves tervünk eddigi cél­kitűzéseit teljesítettük, sőt pl. a szén­nél túlteljesítettük. A szénterme­lés üteme a következőképpen fest: 1949-liez képest 1950-ben szénter­melésünk másfélmillió tonnával emelkedett. A következő évben az emelkedés 2 millió tonna volt. Az idén az emelkedés 3,2 millió tonna, az év közben felemelt terv szerint pedig 3,0 millió tonna. Jövőre az emelkedés már 4,0 millió tonna lesz. Hasonló tempójú az acél-nyersvas, az acél, a villamosenergia, a cement és a többi alapanyagok termelése is. Ismétlem, a felemelt ötéves ter­vünk által előírt ütemnek gyáripa­runk fejlődése a harmadik terv­esztendő végén egészében megfelelt és nehéziparunk fejlődése ezen belül valamelyest meg is haladja a fel­emelt terv által előírt tempót, — Megjegyzem, hogy az ameri­kai sajtó, élén a New York Times, gazdasági eredményeinkkel kapcso­latban szerényen arról beszél, hogy Magyarország gazdasága csődbe jutott. — Az imperialista éhes disznó makkal álmodik. Széntermelésünk fejlődésének irama a kapitalista or­szágokéhoz képest még így is gyors. Az egy főre eső széntermelés 393S- hoz viszonyítva Magyarországon megkétszereződött, Angliában vi­szont, amelynek bányáit semmiféle liadikár nem érte, még ma sem érte el az 193S-as szintet, Nyugat-Német- országban pedig az utoísó békeév 75 százaléka alatt van. Az egy főre eső széntermelés Magyarorszá­gon az idén 40 százalékkal maga­sabb, mint Franciaországban. Szén- termelésünk úgy fejlődött, hogy az idén minden mázsa búzára 11 mázsa szenet termeltünk. Mindez persze nem jelenti, hogy tervünket a széntermelés terén is pontosan ne teljesítsük, és ne feszítsük meg minden erőnket e fontos alapanya­gunk termelésének tervszerű foko­zására. — Olajtermelésünk is felfelé ívelő vonalat mutat, de itt is van egy kis lemaradás a terv mögött. En­nek oka az, hogy az új olajmezők termelését vissza kellett tartani, mert még nem tudtuk elég gyorsan biztosítani az olajforrásokhoz szük­séges szállítóeszközöket. — Tervteljesítésünkre hátrányé, san hatott ki az idei aszály, amely­re a mezőgazdaság taglalásánál részletesen kitérek. Emellett .azon­ban azok a gazdasági célok, melye­ket tervünk az 1952-es évben célul kitűzött, reálisnak mutatkoznak és bála munkásaink és értelmiségünk közös erőfeszítésének, lényegében megvalósultak. Jelentősebb lépést tettünk előre azon az úton, hogy hazánkat iparral rendelkező mező­gazdasági országból — fejlett mező- gazdasággal rend 'kezd ipari or­szággá változtassuk. A tervnek megfelelően gyorsabban nőtt ipa­runknak az a szektora, amely a termelőeszközöket gyártja, mint a fogyasztási javakat gyártóé.'* Az arány 3953-ban a kettő között G0:40 lesz. A magyar ipart az 1952. évi terv jó befejezése mellett az 3953-as évi terv foglalkoztatja. A jövő eszten­dőre iparunk termelését 10 száza­lékkal akarjuk megemelni. Annak a célkitűzésünknek megfelelően,hogy elsősorban az alapanyagok termelé­(Folytatds a 3. oldalon.) Hazánk gazdasági helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents