Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
6 ÍÍPLiP rare december 14, vasárnap Sarkadi Nagy sxabolcsveresmarti pap: a dolgozók és a béke ellensége 1943 decemberében a fagyos szél nyargaláazott Szabolcsyeresmart utcáin. Az emberek fázósan dör- zsölgettók kezüket és igyekeztek behúzódni a házakba. A kutyát is kár kihajtani, olyan hideg van, — mondogatták. Molnár Lajos fe szívesebben hú zódott volna meg családja körében, mint a fagyos utat járassa lovaival a Vtgá-tanyára. De neki „kötelessége” van, azért felese Sarkadi Nagy 60 holdas református tisztelete® „úrnak”. „A ménkő ütne belé,— gondolja magában, —ilyen cudar időben sem nyughatik odahaza”. Ruháját átjárta a hideg szél, behatolt a csontjáig, összerázkódott. A pap hátul pöfíeszkedett és már szájában érezte a jó falatok, italok ízét Fejét behúzta prémes kabátjába. Futja a szabolcsveres- marti parasztok adakozásából, meg a 60 holdból. Nem sok gondja van. öt felese, — a Molnárok, — szorgalmasan művelik birtokát Legfeljebb elmond egy-két „Miatyán- kot” naponta, hogy el ne verje a jég, vagy ki ne fagyjon. S kimegy a mezőre kiválasztani a nagyobb csomó kukoricát, burgonyát Ha minden Jól megy, a „kalákába” felépített kastélyhoz szerez még néhány holdat. Meg mit búsuljon ő, míg Vigh Bertalannak három tanyája van! Régi úri dáridók Megérkeztek. Bénit már folyt a bor, szólt a zene, ölelgették, csókolgatták egymást. A község főjegyzője sem maradt ki a vigalomból. Díszes társaság! Vájjon hányadik bőréből mulattak a környék parasztságának, cselédségeiknek. Nehéz volna megmondani. A dölyfös kastély, Vigh Bertalan vett „vára” sokat tudna mesélni. A cselédek csak a magas vasrácsos kerítésig mehettek. „Az úr félelmetes,' az úr nem ismer kö- nyörületet" — mondogatták a cselédek egymás közt. Az „úr” cselédei szabolesveresmarti tanyáján, vagy a tlszaszálkái Laposhadon rongyokban, éhesen gubbasztottak kuckóikon. Bedugták fülüket, alvó gyerekek fejére takarót húztak, hogy ne hallják a visongásokat, a dőzsölés zaját, amely kiszűrődött a kastély ablakán. 1945 óta a paraszt-ablakok, ajtók, az emberi szívek kinyíltak, hogy megtelítődjenek a szabadság levegőjével. Csak a tisztelete« húzódott be mogorván házába. — Rossz időt érez, nem akarja, hogy még betegebb legyen. Most üt ki rajta a sok gonoszság, melyet velünk, volt cselédekkel elkövetett, — mondogatták a parasztok. Alma nem esik messze a fájától Sarkadi nagytisztedetes ár azonban nem volt beteg. Egyszer aztán összehívta a presbitériumot. — Kedves atyámfiai, — kezdte besaédét. — Én öreg ember vagyok. Művemet, melyet mint az úr alázatos szolgája kezdtem meg, majd a fiam folytatja. Hát folytatta Is a megkezdett „művét”. Jól mondja a nép: „Az alma nem esik messze a fájától.” ő sem különb apjánál. Erkölcstelen, a nép ellenségeinek, a kulák Juhászolcnak, Vighéknek cimborája. A beadás, ae állami kötelezettségek ellen uszít. Markovics Lajost bérelte fel, hogy uszítson: „A csoport vágja le a beadásra hizlalt sertéseket.” A nyáiron állandó rémületben tartotta Sarkadi a vallásos híveket háborús jóslataival. A szovjet agrotechnika ellen beszólt s a szövetkezet nem is alkalmazott semmi új módszert, öt mázsa búzájuk termett holdankint, amikor a kó- tajl Lenin tsz. 18.70 mázasa búzát aratott holdankint. (A Lenin tsz. tagjai a keverő szántáskor 100 kiló szuperfoszfátot és 20 kiló pétisőt szántottak bele a búzának előkészített földbe. Majd vetéskor még 30 kilogramm pétisót szórtak el egy-egy hold földbe. A búzát tee- resztsorosan vetették és holdankint 110 kiló magot használtak fel. Tavasszal két részletben holdankint 50 kiló péttsőval fejtrágyáz- táfc búzatáblájukat.) Sarkadi abban Is apjára ütött, hogy mindennél jobban szereti a pénzt. Balogh Miklós kulákcsemete dicsekedve újságolta: „A tiszteletes úr olyan lányt szeretne elvenni feleségül, aki nagy kielégítést kap.” Sarkadi Nagy József kijár a Rá- kosi-telepre is „istentiszteletet” tartani. Most ezért 30 forintot követed fejenkint. Pedig az államtól közel 1000 forint havi fizetést kap. Utóbb pedig nem átallotta arra buzdítani híveit, hogy vétessenek harangot a szövetkezettel 1 (Eddig egy körfűrész kongatásával hívták össze az embereket. Még az apja Iopatta el a szövetkezettől.) A pap, akinek lelke még a ruhájánál Is feketébb, „segédlelkészt” is tart, Győri Istvánt. Mostanában ez helyettesíti. Győri Vigh Bertalan rokona, bátyja református pap, aki szintén uszított a népi demokrácia edlen. A nép, a béke ellensége A szövetkezeti tagok gyermekei, a kívülállókéval együtt a kastélyban berendezett iskolába járnak. Azelőtt a két kilométerre lévő falusi Iskoláiba jártak, ha tudtak. Volt is elég analfabéta a tanyán. Azt akarja a háborús uszítők papja, hogy most is úgy legyen. A kastélyban ne iskola, — a tudomány kincsestára, — szövetkezeti iroda legyen, hanem Vigh Bertalan tivornya-tanyája. ö is a saját kocsiján — a Molnárők lován — járna ki a kastélyba, mint apja. Mulatna, mikor kedve tartja. Nő, bor, tánc, zene. Ez kellene neki. A nép ereje azonban hatalmasabb annál, semhogy ezt meg tudná a pap csinálni. Ma még hallgatnak rá egyesek. Veszekedést szít, uszít, háborús rémhíreket terjeszt. Mindent elkövet, csakhogy terve sikerüljön. Háborút jósolgat Csak jósoljon. Mindszent y is, Gr ősz Is ezzel foglalkozott. Azok már jól tudják, hogy milyen ráfizetéses foglalkozás ez a nép országában. Aki azonban a háborús uszító főpapok útján jár, könnyen az ő sorsukra juthat! VARGA GYULA Állatállományunk jó átteleltetéséért V tiszalöki és fehérgyarmati járásokban megjavult a takarmánysilózás munkája A takarna ánysilóaás versenyében addig a leghátul kullogott a tisra- öki járás. Pedig — termelőszövetkezeti járás lévén az ott lévő szövetkezeti gazdaságoknak elsőren- lü érdekük volt, hogy minél na gyobb mennyiségű silótakarmányt készítsenek állatállományuk áttelel etéséhez. A legutóbbi napokban je- entősen megjavult a járásban a ta sarmánysilózás, a járás fzövetkeze- eí négy nap alatt eredményüket 54 I százalékról 93 százalékra növelték- I A tiszavasvári Uj Élet termelőcsoI port például nem kaput. &----tervet a járási tanácstól Érnek el i lenére tartalékképpen a szövetke- I zeti parasztok kilencszáz köbméter * takarmánysilót készítettek. Ugyancsak megjavult a silózás munkája a fehérgyarmati járásban, amely négy nap alatt 58 százalékról 80 százalékra növelte eredményeit. Megyénk teljesítette silózási tervét Megyénk m földművelésügyi miiisztérium által megszabott silózási érvét a tegnapi napon teljesítette, l termelőszövetkezetek a megyei érvét 106, az egyéniek 110^ « föld- íűvesszövetkezetek azonban csak 0 százalékra teljesítették. Köbmé- srben elértük a kívánt mennyisé et, de amint a százalékok mutat- ik, egyes helyeken túlteljesítették tervet, míg a földművesszövetke- etck súlyosan lemaradtak. A tér- lelőszövetkezeti tervet sem teljesí- ?tte minden járás, itt a nyíregyházinak és a kisvárdainak kell sürgősen javítani a munkáján. A földművesszövetkezeti 6ilózásban a fehér- gyarmati és mátészalkai járás van legjobban lemaradva. Az egyéni silózás munkáját a vásárosnaményi és a csengeri járásban kell megjavítani. A vállalt 110 százalékos tervteljesítésünket néhány nap múlva teljesíteni tudjuk, ha a községi tanácsok, de nem utolsó sorban a gépállomások is mindent elkövetnek a vállalások teljesítése érdekében. Ideje, hogy a bemutatót szalmafeltárás is kövesse a naményi járásban A szalmafeltárással jelentős mennyiségű takarmányt biztosíthatna a ásárosnaményi járás, azonban gyanúgy mint a többi silóbavaló esilózásával, a szalmafeltárással is eveset törődnek a járásban. A já- isi tanács mezőgazdasági osztálya ég k'.raősszel tartott ugyan egyet- n egy takarmánysilózás! bemuta >t Csarodáu. Azonban azt már nem óvetelték meg, hogy a szalmafeltá- ist valamennyi szövetkezetben ri is igezzék. A járási főállattenyésztő elkészítette köztégok szalmafeltárási tervét, de „elfelejtette“ ezeket a terveket eljuttatni a községekbe, amelyek vezetői semmiféle megbízatást, utasítást nem kaptak a szalma- feltárás irányítására, ellenőrzésére. Ideje lenne, hogy a bemutatót mostmár szalmafeltárás is kövesse a ▼ásárosnaményi járásban és a tanácsok mozgósítanának a takarmánybázis növelését szolgáló fontos tr.on- ka elvégzésére. Járult a megyében a cukorrépaszállítás Nemrégiben még a rosszul szervezett szállítás, sokfelé tapasztalható nemtörődömség hátráltatta a cukorrépa betakarítását, begyűjtését. A községi tanácsok jórésze éppen ezért nagy gondot fordított arra, hogy a dolgozó parasztok fogatait cukorrépaszállításra mozgósítsa. Uj- fchértón például a jól megszervezett kaláka-munka segítette elő, hogy a Vörös Csillag tsz. ötven holdjának cukorrépatermését három nap alatt elszállították. Kétszáz fogat dolgozott ott a cukorrépaszáli- tásnál. Hasonlókép előrelendült a i cukorrépaszállítás a kaláka munka | megszervezésével a tiszalöki járásban is, ahol három nap alatt pótol ták a mulasztásokat, befejezték a cukorrépaszállitást. A megyében az utóbbi napokban 550 vagon cukorrépa szállítását végezték el. Azonban vannak még hátráltató fogyatékosságok, amelyek a cukorrépa betakarítása és szállítása körül súlyos károkat okozhatnak. A telektanyai Vörös Csillag és a szabolcsi Szabadság termelőszövetkezetek ben még mindig szedetlen a cukor répa nagyobb területen. A tyukodi Előre termelőszövetkezetben 20 va gon kiszedett cukorrépa még mindig szállítatlan, a nagyecsedi Vörös Csillag tsz-ben öt vagon, a demecseri Úttörő tsz-nél 4 vagon, a vencsellői Szabadság tszcs-nél két vagon cukorrépa vár elszállításra. Még jó- néhány példát lehetne fclbozn1 arra, hogy találni még vétkes nemtörődömséget egyes községi tanácsoknál, szövetkezeteknél, amelyekben a kaláka munka helyes megszervezése helyett arra várnak, bogy a cukorrépa magától kerüljön a cukorgyárakba. (Jávor Kornél, megyei tudósító.) BÓLYAI 3ÁNOS Százötven évvel ezelőtt, 1802. december 15-én született a magyar tudomány kimagasló büszkesége, minden idők egyiik legnagyobb matematikusa, Bólyai János. Az anyagi világ megismerésének és egész sereg gyakorlati kérdés megoldásának fontos módszere a geometria. Euklidesz, ókori görög matematikus állította össze először a geometria alapigazságainak (axiómáinak) rendszerét s több, mint kétezer éven át ezek az eszmék uralkodtak a mértan-tudo- mányban. De Bólyai János — és vele majdnem egyidőben Loba- osevszkij, a nagy orosz matematikus — felismerte az egyik euklideszi axióma helytelenségét. Az ötödik axióma megdöntése kiindulópontja lett a nem-euklldeszi, abszolút geometriának, Bólyai János forradalmi jelentőségű elméletének. Ez a felfedezés óriási távlatokat nyitott meg legkülönbözőbb kutatások számára: hogy csak egyet említsünk: a mai atomelmélet is lényegében a nem-euklideszi geometria tételein épül fel. Világnézeti és filozófiai területen ugyancsak korszakalkotó következményekkel járt Bólyai János felfedezése. A burzsoá ideológia egyik erős támasza volt Kant tér-elmélete, amely szerint a tér nem tőlünk független valóság, hanem az emberrel veleszületett szemléleti forma. Bólyai ezzel szemben bebizonyította, hogy a tér — tehát a világ — az embertől független, objektív valóságként létezik, ez pedig a materialista világnézet lényege. Az abszolút geometria tehát egy lépés a dialektikus materializmus világnézete felé, noha Bólyai nem volt és nem is lehetett dialektikus materialista. „Ennek ellenére, — írja róla Alexits György most megjelent könyvében, — a dialektikus materializmus szellemében alkotott, mint minden tudós, aki valóban forradalmosította a tudományt”. Bólyai azzal hívta ki maga ellen a kor reakciós erőit, hogy élénken foglalkozott társadalmi kérdésekkel Is. Eszméit ezen a téren a francia forradalom és a felvilágosodás határozta meg, de nem jutott el annak felismeréséig, hogy az emberek nézetei a társadalom anyagi alapjaiban gyökereznek. Pacifista álmodozások felé Is hajlott Bólyai, de ugyanakkor érdekes, hogy felismerte a különbséget az Igazságos és igazságtalan háború között. — Szembeszállt korának reakciós felfogásával, mert mélyen átérezte az elnyomott társadalmi osztályok sorsát és azt vallotta, hogy a „társadalom nyomorúsággal, szerencsétlenséggel teljes, de nem szükségképpeni, hogy Ilyen legyen. K teljes üdv megtalálható már itt a földön.” Ilyen nézetek nagy merészségnek számítottak abban a korban és Bólyai ellen támadt az uralkodó osztály érdekeit védő reakciós közvélemény. Halhatatlan matematikai müve, az „APPENDIX” után Bólyai társadalomtudományi elméletet szándékozott írni „ÜDVTAN” címmel. Ebből csak elszórt feljegyzések készültek el és maradtak fenn, de a töredékekből is kivehető Bólyai alapgondolata: a társadalmi bajok forrása az emberek szélsőségesen individualista önözése s ennek helyébe a közérdek tisztelet- bentartásának kell lépnie. Bólyai felismerte, vagy legalább megsejtette kora társadalmi bajainak okát, de ennél tovább nem tudott jutni. „A maga korában félreismerték, később meghamisították Bólyai nagyságáit. Ma pedig — írja Alexits György Bólyai közönsége an egész haladó emberiség: a Szovjetunióban kiadták az „APPEN- DIX”-et, nálunk most jelenik meg magyarul, a Román Népköztársaság (Bólyai Kolozsváron született) megünnepli születésének 150-ik évfordulóját, s róla nevezték el a magyar egyetemet. Mi is Bolyairól neveztük el matematikai intézeteinket és matematikai társulatunkat. Halhatatlan alkotása eljut üzemeinkbe, ahol előadások százai ismertetik meg nagyságáit a magyar munkásosztállyal. A tudományt szomjazó dolgozók milliói adják meg ma Bátyainak az elmaradt megbecsülést, s a dolgozók Egészséges világában Bólyai János emberi alakja Is megüjhodva, megtisztulva áll előttünk, óriás volt 5 a tudomány alkotó munkásai között és törhetetlen meggyőződésű az igazabb, jobb világot keresők között. Világraszóló felfedező, aki képes volt minden erejével kutatni az Igazságot, az igazság pedig a végső fokon mindig a dolgozó nép haladását szolgálja. S a felszabadult magyar nép százötven év után forró szeretettel öleli magához a* igazságért oly sokat szenvedett lánglelkű fiát” Bólyai-emlék ünnepség Nyíregyházán Megyénk dolgozó népe is megünnepli Bólyai János, a nagy matematikus születésének 150. évfordulóját. Szerdán, 17-én este hét órai kezdettel a Magyar Természettudományi Társulat rendezésében ünnepi esten emlékeznek meg a város dolgozói Bátyairól. Az emlékesten ár. Szűcs Lajos egyetemi tanár tart előadást, majd utána kultúrműsor következik. A% ötéves terv nyomában Még ez évben négy termelőszövetkezeKink kap villamos mosógépet Megyénk szövetkezetei és termelőcsoportjai többmillió forintos beruházást végeztek ez év elmúlt hónapjaiban, saját erejükből és állami segítségből. A bal- kányi Kossuth, a tyukodi Előre és a esafaol- ci Lenin tsz-be bevezették a villanyt. A villany bevezetése nemcsak a világítás szempontjából fontos, hanem azért is, mert szövetkezeteink alkalmazhatják a fejlettebb technikát, a villany- meghajtású gépeket. Könnyebb, vidámabb a munka, ha géppel d l goznak. A szövetkezeti asszonyok házi munkája is megkönnyebbül. Még ez évben négy termelőszövetkezetünk kap villamos mosógé- gópet. Nem kell a szövetkezeti asszonyoknak napokat eltölteniök a mosással és az egészségüket is védik. Szövetkezeteink legutóbb többezer forint értékű gazdasági kisgépet és egyéb felszerelést kaptak, összesen 300 darab permetezőgépet, 120 darab kapálógépet, 130 szekeret és 70 fűkaszálógé- pet. Nemrég érkezett meg és nagy örömet okozott a vasmegyeri Micsurin, az újfehértói Vörös Csillag, a nyíregyházi Úttörő, a mórkvállaji Micsurin, a csengeri Új Élet ős a milotai új Élet tsz-ben a répa vágógép. Államunk a szövetkezet erősítése mellett gondot fordít a szövetkezeti tagok lakásviszonyának megjavítására is. Közel 50 szövetkezeti tag kapott kislakásépítési hitelt. A jövő évben újabb 50 tsz- és tszcs-tag építhet államkölcsön segítségével lakóházat.
