Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-14 / 293. szám
4 NÉPLAP 1952 DECEMBER 14, VASÁRNAP A népek békekongresszusának tanácskozása '(Folytatás a S. oldalról.) i nincs képviselve benne, nem lehet a békés együttélés biztosítására törekedni, ha ugyanakkor nem engedik be az Egyesült Nemzetek Szervezetébe a nagy Kína képviselőit. Az ENSZ egészséges működését akadályozza az a tény, hogy gépies többséget használnak fel benne és arra törekszenek, hogy az ENSZ közvetítésével kierőszakolják egy olyan többség akaratát, amely néprajzi adatok figyelembevétele nélkül alakult. Vájjon Ilyen feltételek mellett nem érkezett-e el az idő, hogy a világ közvéleményéhez forduljunk és annak nevében mondjuk az öt nagyhatalomnak: üljenek össze, tárgyaljanak, tegyék meg azt a lépést, amely az erőszakon alapuló határozatokat elutasítva, megnyitja az utat az igazi tárgyalások felé? Engedjék meg — mondta Joliot Curie —, hogy ezzel kapcsolatban kifejtsem saját véleményemet ennek az öt nagyhatalomhoz intézendő követelésnek jelentőségéről és politikai fontosságáról, amelyet én a következőképpeu szüvegezuék amely az ENSZ alapításának idején kialakult. Ez az egyezmény ugyanakkor tartósan biztosítaná az ENSZ alapokmány szellemének és betűjének betartását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete világjellegűvé válna és alkalmas lenne arra, hogy Igazságosan megoldja a világ nemzetei között felmerülő összes nézet- eltéréseket, Végül az egyezmény — amelynek fő célja, hogy biztosítsa a tartós békét az öt nagyhatalom között — fontos eredményhez vezet: ismét megadja az Egyesült Nemzetek Szervezetének a küldetése teljesítéséhez szükséges eszközöket. Mi a népek meghatalmazottal vagyunk — mondotta befejezésül Joliot-Curie — és jogunk van arra, hogy a népek béketörekvését a kormányok tudomására hozzuk. Tettekkel, béketettekkel kell válaszolnunk a hozzánk fűzött reményekre. Tudjuk, hogy a pusztulás veszélye lebeg az egész emberiség felett, de ez nem gyengíti, hanem erősíti békeharcunkat. Ml nem „keresztes- hadjáratot hirdetünk, hanem küzdeni fogunk a hazugság, a gyűlölködés és az előítéletek ellen. Felszólalások a népek békekongressznsának december 12-1 ülésén A népek békekongressz u sá n a k december 12-i ülésén megindult a vita. KIOSLEV, az Indiai küldöttség tagja, India békeszerető népe nevében a többi között a következőket mondotta: — E nagyjelentőségű bécsi kongresszus egyik legfontosabb feladata, hogy még kedvezőbb légkört teremtsen a világ minden táján a liókemozgalom számára. Az indiai küldöttség országunk egész népe valamennyi világnézeti csoportját képviseli ezen a kongresszuson, Pandit Nehru kormánypártjától egészen a kommunista pártig. Bizonyos, hogy nézeteink sok kérdésben 'fytirb egyeznek, de a béke követelésében és a bókéért vívott harcban nines közöttünk különbség. India népét jogos nyugtalansággal tölti el a koreai háborü, amelynek befejezését a békemozga- 1 ómnak' eddig nem sikerült elérnie. India népe keserves tapasztalatai alapján jól tudja, mit jelent a járvány és a betegség és ezért egy emberként ítéli el azokat, akik nem át alják baktériumok felhasználásával pusztítani Korea béke- szerető és szorgalmas népét. SARTRE francia író, az exisztondaUsta Irodalmi irányzat ismert képviselője, mindenekelőtt kijelentette, azért jött el a népek bécsi kongresszusára, mert lelkiismereti kötelességének tartja, hogy réezt vegyen az emberiség jobbik feléinek nagy küzdelmében a legfőbb emberi jé: a béke megmentésében. — Ezen a kongresszuson — hangsúlyozta a többi között — egészen egyszerű emberek vesznek részt, akik élni és dolgozni akarnak, akik nem hajlandók tűrni, hogy nagyszerű és nemes igyekezetükben gátolják őket. A háborús veszélyt az okozza, hogy a szembenálló felek tüzetesebb vizsgálat nélkül is ellenséget látnak egymásban, rágalmazzák és gyamisítgat- ják egymást, ahelyett, hogy arra építenének, ami minden embert egybefűz. — Az embereket sok minden elválasztja ugyan egymástól, de azt mindenki tudja, hogy a háború nem lehet megfelelő eszköz nemzeti, gazdasági és szociális problémák megoldására. Nem vagyunk pacifisták, mert tudjuk, hogy a pacifista ember, aki a békét mindenáron és minden feltétel nélkül elfogadja, nem mentheti meg a békét. A világ népei igazi gyümölcsöző, szabad békét követelnek. Mi a bőkét választjuk és ezért belevetjük magunkat a politikába is, hogy megmentsük az emberiséget a legborzalmasabb veszélytől, a háborútól. Nem igaz, hogy a tőkés és szocialista rendszerben élő népek csak egymás elpusztításával vagy leigázásával tarthatják fenn életüket. A nyugati és a keleti államok között nem szakadt meg a szellemi és erkölcsi kapcsolat. A nyugati államokban tanúi vagyunk annak, hogy a proletariátus reménykedve és szeretettel tekint a szocialista Szovjetunió és a lelkesen építő népi demokratikus országok felé. — A kongresszus legfőbb célja, hogy a kölcsönös bizalmatlanság felszámolása révén elősegítse a nyugati és a keleti országok gazdasági együttműködését és a különböző társadalmi rendszerben élő népek őszinte emberi szolidaritását, — mondotta Jean Paul Sartre, akinek beszédét a kongresszus részvevői zúgó tapssal fogadták. A békekongresszus szombat délelőtti ülése. A bécsi Konzerthalléban tíz óra után kezdődött meg a népek békekongresszusának második ülése. A napirendre az elnökség a következő pontokat javasolta: 1. a nemzeti függetlenség és a népek biztonságának kérdése, 2. a háborúk, elsősorban a koreai háborii megszüntetésének módjai, 3. a nemzetközi feszültség csökkentésének módjai. Az elnökség ügyrendi javaslatainak elfogadása után szólásra emelkedett SZUN OSIN-LIN Szun Jat-szen özvegye, akit a küldöttek fergeteges lelkesedéssel ünnepeltek. Szun Csln-lin asszony bevezetőül rámutatott, hogy Ázsiából jön, arról a földrészről, ahol már nem a háborús veszély, hanem az igazi, véres háború ellen kell küzdeni. A világhelyzet áttekintése után Szun Csln-lin az amerikai néphez fordult, A világ békeszerető népei remélik — mondotta —, hogy az amerikai nép a jövőben nagyobb szerepeit fog vállalni a háború elleni harcban. „Azokhoz az amerikaiakhoz, az amerikai nép túlnyomó többségéhez szólok, — mondotta — akik akarják a békét de az ujjúkat sem mozdítják érte.” Szun Csln-lin asszony befejezésül felsorolta a békére vágyó kínai ép követeléseit: a koreai, vietnami és malájföldí háború megszűntét. a koreai fegyverszünet meg- ]. és a koreai hadifoglyok hazabocsátását, Japán és Nyugat- Németország felfegyverzésének megállítását, a kereskedelmi és kulturális csere korlátozásának megszüntetését, az öthatalmi béke- egyezmény megkötését, az ENSZ- alapokmány elveinek tiszteletben, tartását, az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverek betiltását és a nyomás, zsarolás, fenyegetés módszerének kiküszöbölését a nemzetek külpolitikájából. A következő felszólaló DR. WIRTH volt nőimet birodalmi kancellár. Dr. Wirth rámutatott arra, hogy a német kérdés milyen nagyjelentőségű az egész világ békéje szempontjából. A német kérdés békés megoldásának legfőbb akadálya ma a bonni különszerződés és az úgynevezett európai védelmi közösség felállítására vonatkozó párizsi szerződés, ezért „a német nép legfontosabb feladata ma megakadályozni ezeknek az egyezményeknek ratifikálását’', A német nép többsége a béke Ugye mögött áll, nem a bonni diktátorok mögött. Ezután az ülés az első napirendi pont „A nemzeti függetlenség és a népek biztonságának kérdése” tárgyalását kezdte meg. Ennek vitáját TVES FARGE nyitotta meg. Felszólalásában rámutatott, bogy a kongresszus feladata a közös célok meghatározása és ezen célok elérésére alkalmas módszerek kidolgozása. A német kérdést az ország függetlensége és az általános biztonság szempontjainak figyelembevételével kell rendezni — mondotta — majd hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség keretében teljesen figyelmen kívül hagyják a népek akaratát, sőt még a vezetőket sem tájékoztatják. Erre jellemző az angol alsóházban a mandzsurlal célpontok bombázása után lefolyt vita, amelyben Churchill kénytelen volt kijelenteni, hogy „nem tájékoztatták előre az erre vonatkozó tervekről”. Az ENSZ-ről szólva Farge rámutatott, bogy a koreai háború az ENSZ zászlaja alatt folyik. Ezt a háborút a biztonságra és békére való hamis hivatkozással indították. A népek békekongresszusá:: olyan országok küldöttei is részt vesznek, amelyeknek kormánya csapatokat küldött Koreába. Ezek a küldöttek érzik, hogy Korea békéjének ügye közös -ügye mindannyiunknak. Ezután arról szólt, bogy a viet- ! nami háborút a francia nép egységesen elítéli. Yves Farge hangsúlyozta, hogy a vietnamiak bízhatnak a francia népben, mert az méltó tud lenni és méltó is fog maradni legnemesebb hagyományaihoz. Az ülés több felszólalás után befejeződött. Déluián nagy békefelvonulás volt Becsben, majd megkezdték az esti NEMZETKÖZI SZEMLE Adenauer fasiszta államcsínye Nyugat-Németország dolgozó népe kezdettől fogva kemény harcot vív a háborús szerződések ellen, amelyeket az amerikai imperialisták az áruló Adenauer segítségével rá akarnak kényszeríteni. A tő megek nyomása arra kényszerítette Héusst, a nyugatnémet bábállam elnökét, hogy keresettel forduljon a karlsruhei alkotmányjogi bírósághoz annak megállapítása érdekében, megfelelnek-e ezek a háborús szerződések a bonni „állam” alkotmányának vagy sem? Ileuss államelnök ezen a héten Adenauer búbkancellár parancsára visszavonta az alkotmányjogi bírósághoz benyújtott keresetét. Adenauernek ez az újabb gyalázatos manővere Ismét megmutatta, hogy a német nép szemében mindinkább lelepleződnek a bonni „kormány” háborús tervei és Adenauer kormánya mindjobban elszigetelődik a német néptől. A német nép hatalmas tömeg- mozgalmakkal, sztrájkokkal, petíciókkal igyekszik megakadályozni, hogy a bonni szövetségi gyűlés ratifikálja a háborús szerződéseket. Ennek a tömegmozgalomnak egyik hatalmas sikere volt az, hogy Adenauert néhány héttel ezelőtt leszavazták a bonni szövetségi gyűlésen a háborús szerződések kérdésében. Ennek a harcnak a sikere az is, ami a karlsruhei bíróság illetékes tagjainak nyilatkozataiból tűnik ki s ez az, hogy az alkotmányjogi bíróság döntése valószínűleg kedvezőtlen lett volna Adenauerre nézve. Adenauer számára így nem maradt más, mint gazdái parancsainak teljesítése érdekében a nyílt jogsértés hitleri puccsmódszerének útjára lépni. Ezért került sor arra, hogy Heuss államelnököt keresetének visszavonására kényszerítette. Az, hogy Adenauer ilyen hamisítatlan náci eszközökhöz nyúlt, egész rendszerének Ingatagságát és gyengeségét bizonyítja. Ma már nemcsak a német dolgozó tömegek fordulnak élesen szembe Adenauer nemzetáruló politikájával, hanem számos olyan polgári politikus is, aki felismerte annak az útnak veszélyességét, amelyre Adenauer és klikkje akarja vezetni a német népet. Adenauert csak néhány áruló, köztük a német jobboldali szociáldemokraták támogatják. Reimann elv társ, a Német Kommunista Párt elnöke nyilatkozatot tett Adenauer legújabb manőverével kapcsolatban. Felhívta a német munkásosztályt, hogy akadályozza! meg Adenauer államcsínyének végrehajtását. „A népnek meg kell döntenie az Ade a a« er-k or mán y t és helyére a nemzeti egység helyreállításának kormányát kell állítania, — mondotta Reimann elvtárs, —■ olyan kormányt, amely Nyugat-Németország összes hazafias erőire támaszkodik.” Dühöngő terror a francia gyarmatokon A francia gyarmatosítók ismét megmutatják igazi arcukat és ez az arc a tömeggyilkos vadállat ábrázata. A francia gyarmatosítók arról szavalnak, hogy „önkormányzatot” akarnak adni Tunisz, .Marokkó és Algir népének, azt liazud- ják, hogy nincs egyéb gondjuk, mint e népek jólétéről gondoskodni. A tények azonban rácáfolnak a francia gyarmatosítók hazugságaira. A gyarmatosítók tetteikkel napnap után megmutatják, hogy továbbra is rabságban akarják tartani a gyarmati pépeket és ennek érdekében nem riadnak vissza a legaljasabb eszközök alkalmazásától sem. Ezt bizonyítja Ferhat II u- sednek, a tuniszi dolgozók általános szövetsége főtitkárának meggyilkolása is. Ferliat Hősedet azért gyilkolták meg, mert becsülettel harcolt Tunisz népének nemzeti függetlenségéért. A francia gyarmatok népe méltó választ adott az imperialisták újabb gazságaira. Tuniszban, Ma- rokkóban és Algírban szinte megmozdult a föld: e gyarmatok népéi hatalmas tiltakozó sztrájkokkal fejezték ki felháborodásukat. A francia imperialisták a terror fokozásával próbálják elfojtani Tunisz, Marokkó és Algir népének mozgalmát. Ferhat Hased meggyilkolását a kommunista párt vezetőinek és a nemzeti felszabadító mozgalomban résztvevő többi pártok vezetőinek tömeges letartóztatása követte. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében most tárgyalják a tunázi kérdést. A vita során feltárulnak azok a sötét bűnök, amelyeket a francia imperialisták Tunisz és a többi gyarmatok népei ellep elkövettek. A francia imperialisták az ENSz-ben nem hajlandók részt- venni a tuniszi kérdés vitájában. Nem hajlandók válaszolni az ellenük elhangzó jogos vádakra. Másként válaszoltak: Ferhat Hased meggyilkolásával és a nemzeti felszabadító mozgalom vezetőinek letartóztatásával, katona- és rend- őrsortűzzel és páncél kocsik felvonultatásával. A francia imperialisták ezzel voltaképpen az egész imperialista világ válaszát adták meg arra a kérdésre, hogyan akarják ők „megoldani” a gyarmati kérdést. Az elnyomott gyarmati népek azonban keményen harcolnak minden ilyen „megoldás" ellen. Maguk oldják meg a gyarmati kérdést, a maguk módján, úgy, ahogy az Kínában történt, ahogyan az, Vietnamban történik. Aláírták a magyar-német kulturális egyezmény 1953. évi munkatervét A magyar-német kulturális vegyes bizottság Berlinben ülést tar» i tott az 1953. évi kulturális munka- ! terv megállapítására. A szóró? ba* : rátság és együttműködés szellemé- bén lefolyt tárgyalások eredménye- j képen december J2 én aláírták a ; Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kulturális egyezményének jövő évi munka tervét. A munkatervet magyar részről Csillag Miklós, a népművelési minisztérium főosztályvezetője, a magyar tagozat vezetője német | részről Franz Wohlgemuth, a főis- j kólái ügyek államtitkárságának vezetője, a német tagozat vezetője írta alá. A munkaterv megvalósítása jelentős mértékben hozzájárul a magyar cs a német nép baráti kapcsolatainak további elmélyítéséhez és elősegíti a szocializmus építését mindkét országban. Pinay kormánya! ismét leszavazták a nemzetgyűlésben A nemzetgyűlés 412 szavazattal 20 ellenében elutasította a kormány költségvetési javaslatának egyik fejezetét, amely a tervbevett ,-pénz ügyi reformokra“ vonatkozik. Pinay miniszterelnök a költség- vetési törvényjavaslat szociális ki adásokra vonatkozó szakasza ügyében újra felvetette a bizalmi kérdést. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata A minisztertanács a dolgozók régi kívánságára május hó 2. napját fizetett munkaszüneti nappá nyiivá nította. Mivel a munkaszüneti napok számának növelése a termelésben nagy kiesést idézne elő és a népgazdaság számára jelentős kárral í járna, a minisztertanács egyidejűleg elrendelte december hó 26. napjának rendes munkanappá való változtatását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mondotta Joliot-Curie — most zsákutcába került, A világot kettéosztó problémákkal kapcsolatos tár. gyalások az Egyesült Nemzetek Szervezetében nem vezetnek a minden nép által kívánt békés megoldáshoz. Az öt nagyhatalom, amelynek egyhangúságán az ENSZ alapokmánya alapszik, nem talál- kozhatik ebben a szervezetben, mert nem bocsátották be a Kínai Népköztársaságot. meg: „írják alá a békeegyezményt, amely visszaadja végeredményben az Egyesült Nemzetek Szervezetének igazi értelmét.’’ Véleményem szerint — folytatta JoiioUCurie — a legfontosabb az, hogy az öt nagyhatalom kormánya aláírja az egyetemes béke alapvető és szilárd feltételeit meghatározó egyezményt, amely feltételek teljes mértékben a nagyhatalmaktól függenek. Az öt nagyhatalom között Ilyen módon megkötött békeszerződés egy új légkörben újból megteremtené annak a jóviszonynak a feltételeit, írják alá a békeegyezményt!
