Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

1932 DECEMBER 30, KEDD NÉPLÁP 3 A szovjet népeit nagy ünnepe A Xagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének, a Szovjetunió Kommunista Pártja politikájának következményeképpen ezelőtt 30 év­vel, 1922 december 30-án Lenin és Sztálin javaslatára megalakult a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — a népek önkéntes egyesülése, barátsága és egyen­jogúsága alapján létrejött soknem­zetiségű szocialista állam, A nemzeti kérdés megoldására *— amelyre a burzsoázia sohasem volt képes — Lenin és Sztálin mu­tatták az utat. Különösen nagyje­lentőségű Sztálin elvtárs szerepe a nemzeti kérdésről szóló marxi-lenini tanítás kidolgozásában. „Sztálin elvtárs — mutatott rá az SE KP XIX. kongresszusán Berija elvtárs •— a m-arxiemus-lenin izmust a nem setröl szóló elmélettel gazdagította, továbbfejlesztette a munkásosztály nemzeti és nemzetközi feladatainak egységéről és az imperializmus korszakában folyó nemzeti felsza­badító mozgalom stratégiájáról és taktikájáról szóló lenini tanítást, kidolgozta a kommunista párt nem­zetiségi politikájának alapjait, a soknemzetiségű szovjetállam viszo­nyaira vonatkozóan, megalkotta a szocialista nemzetekről és a kom munizmus győzelméért vívott harc­ban végbemenő fejlődésükről szólí> tanítást.” A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének, a Szovjetunió, nak megalakulása örömünnepet je­lentett a szovjet népeknek és nagy bíztatást a még imperialista elnyo más alatt sínylődő népeknek. „A mai nap — mondotta az SZSZKSZ első szovjet kongresszusán Sztálin elvtárs — az új Oroszország diadal- napja, az új Oroszországé, amely széttörte a nemzeti elnyomás lán­cait, megszervezte a töke fölötti győzelmet, megteremtette a prole­tariátus diktatúráját, felébresz­tette a Kelet népeit, lelkesíti a Xyugat munkásait, a párt vörös zászlaját állami zászlóvá tette és c zászló köré gyűjtötte a szovjet köztársaságok népeit, hogy egy ál­lamban egyesítse őket, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségében.” Ezen a napon Oroszország népei, amelyeket a világtörténelmi októberi fordulat egyen jogúvá, sza­baddá tett és megnyitotta előttük a felemelkedés útját, szövetséget kö­töttek arra, hogy közös erővel fej­lesztik a népgazdaságot és együtte­sen védekeznek a kapitalizmus tá madásai ellen. Ez az összefogás fényesen kiál­lotta a történelem próbájéit és a szovjetül szagot élejúró szocialista nemzetek országává tette. A sok- nemzetiségű szovjetállam építésének tapasztalatai megcáfolhat atlanul bizonyítják, hogy a tőkés elnyomás és a kizsákmányolás alól félszoba, dúlt népek előtt határtalan lehető­ségek tárulunk fel a mindenoldalú fejlődés útján, s az ilyen népek csodákra képesek. Oroszország cl nyomott népeinek régi elmaradott­ságát felszámolták. A szocialista nemzetek anyain és szellemi erői a szovjet rendszerben hatalmasan felvirágzottak. A kommunista párt és a szovjet- hatalom bölcs és mélyen népi poll, 'ikája következtében a cári Orosz­ország elmaradott nemzetiségi vidé­kei virágzó szocialista köztársasá­gokká változtak fejlett iparral, köz­lekedéssel és mezőgazdasággal. En- nek a politikának köszönhető, hogy a Szovjetunióban mindörökre fel­számolták azt a cárizmustól örö költ elmaradottságot, amely Orosz­ország határvidékeit jellemezte. A soknemzetiségű szovjetállam életképességének ragyogó próbája volt a Fagy Honvédő Háború. A háború megmutatta — mutatott rá 191/6 február 9-i választási beszéd dühén Sztálin elvtárs —, hogy a soknemzetiségű szovjet államrend sikerrel állotta ki a próbát, a há­ború folyamán még jobban mrgszi Urduit és teljesen életképes állam- rendnek bizonyult... A szovjet államrend az államszervezet- olyan rendszere, amelyben a nemzetiségi kérdés és a- nemzetek együttműkö­désének probléhája jobban van meg­oldva, mint bármely más soknem­zetiségű államban. A Szovjetunió 16 szövetséges köz társaságának, autonóm köztársasá­gainak, nemzetiségi területeinek és körleteinek fejlődése szüntelenül felfelé ível. Szóvjet-Ukrajna ma lé­nyegesen több nyersvasat termel, mint Franciaország és Olaszország együttvéve. Az Uzbek, kazalt, kir­giz, turkmén és tadzsik közlársasá gok, amelyek lakosai száma együtt­véve 17 millió — együttesen há­romszor annyi villanyenergiát tér. mélnek, mint Törökország, Irán, Pakisztán, Egyiptom, Irak, Szíria és Afganisztán együttvéve, amelyek összes lakossága JS6 millió. A régi kapitalista Lettország ipari termelése 1913-tól 1939 ig szépített adatok szerint is csupán más fél­szeresére növekedett. Ezzel szemben az új Szovjet-Lettorszügban 19j0- löl 1951 ig 3,6-Szeresére növekedett az ipari termelés. A felsőoktatás fejlettsége tekin­tetében a szovjet köztársaságok nemcsak a határontúli keleti orszá­gokat, hanem a nyugateurópai or­szágokat is megelőzték. Szovjet- Azerbajdzsán lakossága nyolc és félszer jobban van ellátva orvosok­kal, mint Törökország lakossága és 23-szor jobban, mint Irán lakos­sága. A ssovjetállam- feltartózhatatlan előrehaladása, legyőzhetetlensége te­rén kimagasló érdemei vannak az orosz népnek, az orosz nemzetnek, amelyet Berija elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán „az országunk népeinek barátságát összeforrasztó erőnek” nevezett. A szovjet népek együttélésének ragyogó eredményei — vezérlő csil­lagai, az európai és ázsiai népi demokratikus országok, a megúj hodott Kína népeinek, amelyek mi­ként a szocializmus építése minden területen, itt is példaképüknek te­kintik a Szovjetuniót, s a világ el­nyomott népeit harcra lelkesítik az imperializmus, a gyarmati rab­szolgaság elten, a szabadságért, és a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért. Észtország a szovjet népek testvéri családjában Irta: A. M. JURISZEP, az Észt Szovjet Az észt nép a nagy Szovjetunió minden más népével együtt kiváló sikereket ért el azóta, hogy csatla­kozott a szovjet népek testvéri családjához. Észtország a kislá­nyai parasztgazdaságokból álló agrárországból, az imperialista ha­talmak volt függelékéből rövid Idő alatt fejlett ipart és a nagyüzemi (Szocialista mezőgazdaság orszá­gává vált. Észtország ipara a folyó év har­madik negyedében 103 százalékra teljesítette negyedévi termelési ter­vét. A múlt év harmadik negyedé­hez viszonyítva az ipari termelés tizennégy százalékkal növekedett. Az észt nép, a Szovjetunió többi népéhez hasonlóan, a szovjet hata­lom évei alatt élenjáró nemzetté vált. Az észt nép a szovjet rendszerben megkapta és fejlesztette saját álla­mát. Az államhatalmi, gazdasági ős államigazgatási szervekben a munkásosztály, a kolhozparnsztság és az értelmiség képviselői dolgoz­nak. A kommunista párt és a szovjet kormány hazánk egész népgazdasá­gának magasszín vonalú fejlesztése mellett biztosítja a nemzetiségi köztársaságok, köztük az Észt Szo­cialista Köztársaság gyors fejlesz­tését is. Ezt bizonyítja a következő ékessaóló példa: míg a Szovjetunió egész iparának össztermeiése 1951- ben 16 százalékkal növekedett 1050- hez képest, addig köztársaságunk (pari termelése 1951-ben 1950 hez képest 24 százalékkal nőtt. Mélyreható változások mentek végbe Észtország mezőgazdaságá­ban is. Az észt parasztság, amely q testvéri szovjet köztársaságok pél­dáján meggyőződött a kolhozrend szer előnyeiről, ugyancsak a fej'ő dús lenini-sztálini kolhozátjára !é nett. Észtország mezőgazdasága Szocialista, Köztársaság MbUsztertc traktorokat és kombájnokat kapott, amelyek elősegítették a szántóföldi munkák fokozott gépesítését. Az idén a gépállomások gépei végzik el a legfontosabb munkák 62 szá­zalékát n kolhoztermelősben. Ma kétszerannyi traktor dolgo­zik a köztái-óságban, mint 1950 ben. Gyorsan fejlődik a közös ál­lattenyésztés is. Szovjet-Észtországban teljesen megszűnt az Írástudatlanság, az or­szágra jellemző a kötelező oktatás, a főiskolai hálózat fejlettsége, ami biztosítja a nemzeti szakember- kádereket a gazdaság és a kultúra minden területe számára, jellemző rá továbbá virágzó tudománya és művészete. A köztársaság főiskoláin, bele­értve a levelező hallgatókat Is. több miöt tízezer diák tanul, vagyis há­romszor annyi, mint a volt burzsoá Észtország főiskoláin. 1931—1952. ben két új főiskola — mezőgazda- sági akadémia és pedagógiai főis­kola — nyílt meg a köztársaság­ban. Év rőt-évre gyarapodnak a nemzeti szakember-káderek sorai Szovjet-Észtország gazdaságának és kultúr jónak minden területén. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársa ság tudományos akadémiájának ke­retében huszonöt tudományos ku­tatóintézet működik, amelyben több mint 500 tudományos munkatárs dolgozik komoly gyakorlati jelen­tőségű gazdasági és kulturális kér­déseken. Állandóan emelkedik Észtország dől gőzéi a ak életszínvonala. A közszükségleti cikkek és élel­miszerek árainak a háború utáni években történt ötszöri leszállítása köztársaságunkban, mint az egész -zovjetországban is. jelentősen mielte a lakosság életszínvonalát, növelte vásárlóképességét. Évről évre fokozódik az áruforgalom az Rácsának elnöke. állami és szövetkezeti kereskede­lemben, bővül a kereskedelmi háló­zat, javul a lakos Vác ellátása. A kommunista párt, a szovjet kormá,ny és Sztálin elvtárs állan­dóan gondoskodik az észt népről, gazdasági és kulturális, felvirágoz­tatásáról épúgy, mint ahogy gondos­kodik a szovjetország óriási terü­letein élő minden más nemzetiség­ről is. Ez a gondoskodás fényesen nyil­vánul meg a XIX. pártkongresszus­nak a Szovjetunió fejlesztését szol­gáló ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelveiben, amelyekben a balti szovjet köztársaságoknak, köztük az Észt Szovjet Szocialista Köztár­saságnak is, jelentős hely jut. Az új ötéves terv során a kom­munista párt, a szovjet kormány és személyesen Sztálin elvtárs gondoskodásának eredményeként, az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaság a további iparosítás útján halad. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei előirányoz­zák. hogy az Észt Szovjet Szo­cialista Köztársaságban 2—2.5 sze­resére emeljék a villamosenergia­termelést, körülbelül 2.2-szere-ére emeljék az égőpnlából termelt gáz mennyiségét, fejezzék be a Kohtia— .Tűrve—tallinl gázvezeték építését, 2.3-szeresre növeljék az égöpala ter­melését. A XIX. pártkongresszusnak az ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvei, mint hazánk minden más népe előtt, az őszit nép előtt is feltárják a további rohamos fejlődés nagyszerű távlatait az ipar, a köz­lekedés. a mezőgazdaság valnineny- nyi ágában, biztosítják a népjólét további növekedésének óriási lehe­tőségeit. Dobi István távirata Dr. Peiru Grozához DR. PERU GROZA elvtársDak, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlés prezidiuma elnökének, Bukarest. A Román Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmá­ból engedje meg elnök elvtárs, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből jövő jókívánságaimat fejez­zem ki. Kívánom, hogy a testvéri román nép további sikereket érjen el szocializmust építő munkájában és a tartós békéért folytatott har­cában. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. ©rszAg-os Itéketanács nag-yg-yíilése a Sportcsarnokban Az Országos Béketanács decem­ber 30-án, kedden délután hat óra­kor nagygyűlést rendez a budapesti sportcsarnokban. A népek bécsi bé­kekongresszusáról beszámolót mond Andies Erzsébet Kossuth-díjas aka­démikus, a Béke Yilágtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke. A népek békekong resszusán részt vett magyar küldöttség tagjai közül hozzászólnak: Méray Tibor ujság- fró. a Szabad Nép munkatársa. Pus­kás Ferenc, a Bp. Honvéd váloga­tott labdarúgója, Szádeczky-Kar- doss Elemér kétszeres Kossutli-dí- jas akadémikus, Máthé János vesz­prémi róm. kai. püspöki helynök és Tollas Sándorné debreceni tszcs- tag. (MTI.) J. V. Sztálin nyilatkozatának németországi sajtóvisszhangja Berlin, (MTI.) A Német Demo­kratikus Köztársaság és Nyugat- Németország sajtója vezető helyen közli és kommentálja J. V. Sztálin válaszát a „New York Times” dip­lomáciai munkatársának kérdé­seire. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja vezércikkében felteszi a kér­dést : Hogy akarják az agresszorok Sztálin szavai után fenntartani azt az állításukat, hogy a Szovjetunió­val „nem lehet megegyezni’1? Hogy akarják fenntartani azt az állításu­kat, hogy „kénytelenek” fegyverke­zési versenyt és a hidegháború po­litikáját folytatni, mivel a Szovjet­unió „nem mutat érdeklődést” a nemzetközi feszültség enyhítését célzó követelés iránt. Világos, hogy Sztálin nyilatkozatának óriási gya­korlati jelentősége van a jövő év egész külpolitikája szempontjábó’. A pártánk ivüli „Berliner Zei­tung1’ a többi között ezeket írja: Sztálin nyilatkozata út a nem­zetközi feszültség enyhítése felé. Ha Eisenhower valóban békeelnök akar lenni — amit a választási kampány alatt oly gyakran hangoz­tatott, — most mindkét kezével meg kellene ragadnia a lehetőséget és elő kellene mozdítania, hogy az emberiség könnyebbült szívvel lép­je át az újév küszöbét. A nyugatnémetországi sajtó nagy­része arra az álláspontra helyezke­dik, hogy Eisenhowernek mielőbb találkoznia kell Sztálinnal. A Neue Zeitung, az amerikai megszálló hatóságok nyugatnémet­országi lapja, a Sztálin-nyHatkozat hatalmas visszhangjára célozva kénytelen beismerni, hogy „Sztálin minden nyilatkozatát feszült figye­lemmel fogadja az egész világ.” A lap hozzáfűzi: Eisenhowernek és Dullesnek számolnia kell ezzel a helyzettel. A Frankfurter Neue Presse cimű polgári lap szerint a világ békevá­gya olyan erős, hogy az amerikai politikusok „aligha térhetnek ki” a Sztálinnal folytatandó megbeszélé­sek elől. A leiiingrádi Rjepin-intézet tudományos tanácsa két magyar képző­művésznek odaítélte „a művészeti tudományok kandidátusa" címet Leningrad, (TASZSZ). A Szov­jetunió Képzőművészeti Akadé­miája RJepin-intézetének tudomá­nyos tanácsa Gyenes Tamás szob­rászművész és Raszler Károly gra­fikus, fiatal magyar képzőművé­szeknek odaítélte a művészeti tudo­mányok kandidátusa elmet. Gye­nes „Magyar vendég a Szovjetunió­ban’1 című szobrát készítette el diploma-munkaként, Itaszler pedig ..A békéért, demokráciáért és szo­cializmusért” címmel plakátsoroza­tot készített. Két új jelvényes és tizenöt okleveles sztahanovistára lehetnek büszkék Szabolcs-Szatinár traktoristái Mint tegnap este a Magyar Távirati It-oda jelentette, újból ti­zenhét sztahanovistával nőtt az élenjáró traktoristák száma me­gyénkben, újabb tizenhét gépállo­mási dolgozó viselheti az élenjáró munkásokat megtisztelő sztahano­vista-címet. Tizenhetük közül ket­ten jelvényes, tizenöten pedig okle­veles sztahanovisták lettek. Miklósi Miklós, a híres deme- cseri traktorista, aki őszi tervét 245.45 százalékra teljesítette és fílovács András, a nyíregyházi mezőgazdasági gépjavító vállalat élenjáró esztergályosa, akinek terv- teljesítése 218 százalékos, s mun­kájával már 1953 júliusi tervét teljesíti —- jelvényes sztahanovis­ták lettek. Sztahanovista oklevelet kaptak: Balogh András demecseri traktoros (őszi tervének teljesítése 246 szá­zalékos), Szabó László demecseri traktoros ( 5.66 százalék), Szűcs Antal nagyhalász! traktoros (173.59 százalék), Biró Antal nagyhalászi traktoros (160.55 százalék), Ggar­mati János nagyhalászt traktoros (144.8 százalék), Balogh György nagy halászi traktoros (14S.56 szá­zalék), ifj. Perge János nagyhalá­szt traktoros (142.44 százalék), Budaházi Imre nagyhalászi trak­toros (143.o3 százalék), Pankotai Sándor ófehértói traktoros (141.17 százalék), Szalui András nagykál. lói traktoros (170.10 százalék), Kelemen József nagyvarsányi trak­toros (166.5 százalék), Herceg Fe­renc nagyvarsányi traktoros (177.3 százalék), Bacskó András nyírte­leki traktoros (193.33 százalék), Boros Pál nyírteleki traktoros (141.74 százalék) és Tóth István nyírmadni traktoros (222.16 száza­lék). Büszkék vagyunk a megye kitün­tetett traktoristáira, akiknek pél­dája a még hátralévő szántóföldi munkák gyors befejeztére, a gép­javítások jó elvégzésére buzdítsa a megye valamennyi traktoristáját, gépáílomási dolgozóját.

Next

/
Thumbnails
Contents