Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-30 / 305. szám

i ÜÉPL4P 1952 DECEMBER 30, KEDD A kemecsei járási termelöcsoportok zárszámadásairól A kemecsei járás termelőszövet­kezeteinek ezévi munkáját tükrözik a zárszámadási eredmények. A já­rás szövetkezeti parasztjai előtt vi. lúgossá vált az, hogy ahol a tagok fegyelmezetten dolgoztaik, alkal­mazták az új módszereket, jő volt a vezetés,, — ott hatalmasat fejlő­dött egy esztendő alatt a közös va­gyon és szépen részesednek a tagok is a jövedelemből megszerzett műn kaegységeik után. A gégényi „Ady Endre“ tsz-ben is a jó munkaszervezéssel, a bri­gádok kialakításával és a szovjet agrotechnika alkalmazásával értek el búzából 9 mázsá^ burgonyából pedig 75 mázsás termést holdan- kint. A tagok részesedése a termé­szetbeni juttatáson felül S forint készpénz volt munkaegységenlkint. De nemcsak a. tagok jövedelme nö­vekedett az elmúlt évihez viszo­nyítva, hanem az üzemi alap is 120 ezer forintról több mint 188 ezer forintra nőtt. A járás több termelőszövetkezeté­ben ünnepélyes keretek közt tartot­ták meg a zárszámadást. Boldogan, megelégedetten hasonlitgattáik ösz- ssse a tsz-ek tagjai jövedelmüket az egyéni parasztok jövedelmével, sőt sokan visszaemlékeztek régi nyo­morúságos életükre, amikor sokhe­lyütt megperdült a dob az udvaron és a tegnap még házzal, földdel rendelkező kisparaszt földönfutó nincstelenné vált. A nyírturai „Béke“ tszcs-ben Koós István is visszaemlékezett arra a keserves időre, mikor 1938- bao még a házát is elárverezték és őt családjával kitették az Utcára, mert a rossz termés miatt nem tudta az adót fizetni. Most mér 62 éves, de 162 munkaegysége után szépen részesedett a csoportban, azonfelül újra van saját háza, te­hene, boldog, megelégedett ember. A kemecsei „Rákóczi“ tszcs-ben is az aszályos esztendő ellenére elég szép terméshozamot értek el. Árpából 12 mázsát termeltek egy hold földön, napraforgóból ivedig 9 mázsát. — Ünnep ez a nap a mi szá­munkra — mondotta a zárszám­adási gyűlésen beszámolójában a csoport elnöke. De ezen az estén büszkén jelenthetjük ki azt is, nem­csak arra gondoltunk, hogy a cso­port tagjai szép jövedelmet érje­nek el, hanem arra is, hogy ren­dezzük államunkkal szembeni köte­lességünket. Bátran mondhatjuk üzemi munkásainknak: „mi sem maradtunk el mögöttetek a terv tel­jesítésében, maradék nélkül teljesí­tettük beadási tervünket. Államunk ezért elismerésül 6000 forint pénz­jutalomban részesített bennünket.’1 Azok a csoporttagok, akik becsü­lettel dolgoztak, szépen részesedtek a tagságnak kiosztott terme-! nyékiből és pénzből is. Pető Antal elvtárs például 427 munkaegységet teljesített. Kapott 930 kiló kenyér- gabonát, 656 kiló 'kukoricát, 14 li­ter olajat, 31 kiló cukrot, több mint 13 mázsa burgonyát, 656 kiló takarmányt és 1640 forint kész­pénzt. De nem minden tag volt szorgalmas munkás a szövetkezet­ben. Diszházi Györgyné, Nagy An­tal és még többen mások alig 60 munkaegységet teljesítettek. A jövő évben már szorgalmasabban fognak dolgozni valamennyien, mert lát­ják, hogy csak így juthatnak szép jövedelemhez. Előfordult az iss, — melyről szin­tén beszélt az elnök elvtárs, — hogy a takarmányt pocsékolásig rakják a lógondozók a lovak elé. A csasztuskabrigád, mely a zárszám­adás ünnepségén megemlékezett az eredményekről és hibákról, felhívta a lógondozók figyelmét, hogy ponto­sabban végezzék munkájukat. Nem feledkeztek meg a esasztuska-brl- gád tagjai a csoport elnökéről sem. Hozzá is intéztek néhány szót, amely figyelmeztette a csoport el­nökét. — Ha azt akarja, hogy jö­vőre a megye első csoportjai közé kerüljön a „"Rákóczi”, javítsa ki hibáit: „Dörgő hangú elnökünk —• Morgős Péter bácsi Legyél halkabb, nyájasabb — a csoportod kéri Irányítsad a termelést — és a minő. séget, Hogy emelhessük tovább — a terme­lékenyéget. Udvarhelyi István elvtárs, a Rá­kóczi tszcs, tagja elmondta a zár­számadási gyűlésen hozzászólásá­ban, hogy bár a csoport tagjainak egyrésze harcolt minden szem ter­ményért, de voltak, akik nem tö­rődtek a munkával, nem látták azt, hogy saját magukat károsítják meg, ha nem dolgoznak. De mi sem har­coltunk kellően azért — mondotta —, hogy a fegyelem megszilárdul­jon csoportunkban. Hibát követ­tünk el azzal is, hogy nem osztot­tuk fel a területet brigádok, mun­kacsapatok és egyénék közt. Ha ezt megcsináltuk volna, még sokkal nagyobb jövedelemben részesedhet­nének most csoportunk tagjai...! A kemecsei „Kossuth“ termelőcsoportban igen helyesen bírálta a tagság nem. csak a csoport gazdasági vezetőit, de' a kommunistákat, a csoport pártszervezetét is azért, mert nem serkentette fel-világosító munkájá­val a tagságot a fegyelmezett mun­kára. Voltak olyan tagok, akik ké­sőn jártak dolgozni, de haza annál hamarabb igyekeztek. Éppen ezért náluk jóval kevesebb termény ke­rül kiosztásra, mint a Rákóczi ter- melőcsoporttól. A hiányosságok el­lenére is a természetbeni juttatás mellett 5 forintot kaptak a tagok muntoaegységenkint. Azonban ha minden tag becsülettel dolgozik, könnyen a duplája is lehetett vol­na a pénz jövedelmük. A kemecsei járás termelőcso­port jaibarn a rossz időjárás és a munkában felmerülő hibáik ellenére is elég szépen részesedtek a tagok jövedelemiben. De az ezévi munka egyben tanulságul is szolgált a cso­portok tagjainak, vezetőinek, hogy csak jó munkaszervezettel, szilárd munkafegyelemmel érhetnek el jó eredményeket. Megmutatta a tag­ságnak azt, hegy csak azok számít­hatnak jó jövedelemre, akik szor­galmasan dolgoznak és sajátjuknak nézik a szövetkezet vagyonát. A kedvezőtlen időjárás ellenére is kettőről kilencre gyarapodott azok­nak a szövetkezeteknek a száma, ahol a közös vagyon meghaladja az egymillió forintot! Azt bizonyltja ez, hogy a kemecsei járás szövetke­zetei megmutatták a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, életképessé­gét! A. K. A BŐSÉG CSATORNÁI Egy évtizede még Andrdssy Gyula és Andrdssy Sándor „gró­fok" uralták a tiszadobi határt, övék volt a föld, az erdő, övék a Tisza, a halban bővelkedő holt­ágak, minden. Az emberek is. Ma eret az emberek, a grófok egykori nincstelen cselédei a maguk urai. Termelőszövetkezetekbe tömörülve formálják boldog életüket. Minden megváltozott — az élet boldogabb lett, gépek harsognak a határban másképp művelik a földet, a jó gazda gondos kezével. A föld igazi urai lettek, szekerükbe fogják a természetet, s a földek , bőséggel fizetnek az élenjáró agrotechnikai módszereik alkalmazásáért, az öntö­zésért. Mind nagyobb területen há­lózzák be a földeket az öntözéses rendszer apró csatornái, amelyeket a dobi parasztok a „bőség csator- nái"-mk neveztek el. A bőség csatornáiról, az öntözéses módszer alkalmazásának nagy hasznáról sokat tudnak be­szélni legelsősorban a tiszadobi Táncsics milliomos termelőszövet­kezet parasztjai, köztük legelöbbis a kertészek és vezetőjük, Sallai Gyula brigádvezetö elvtárs. 1951-ben még csak négy és fél holdon keltek harcba a szárazság ellen a; Tisza vázét hordozó kis csa­tornákkal. Paradicsom, paprika, káposzta termését növelte az éltető víz. Gyönyörű volt az eredmény. Szűkön számolva is, tízezer forint értékű termést szedtek; le a szö­vetkezeti kertészek egy egy hold­ról. Hej, pedig nem ment olyan sírnád a dolog tavaly. Nem akart a tagság bajlódni az öntözéssel. De most már? Amikor látták, hogy mekkora jövedelmet hozott a pis területén bevezetett öntözés, maguk követel­ték, hogy ac idei esztendőre bővít­se ki a Táncsics a,z öntözéses terü­letet. Az idén már hét és fél hol­don folyt az öntözéses kertészke­dés. Most látszott meg csak igazán, az aszályos, száraz esztendőben, mekkora jelentősége van az öntö­zésnek. Hiába volt az időjárás mos­toha, a Táncsics öntözéses kertésze tében az idén is tizenötezer forinto­kat hozott egy-egy hold öntözött terület. Az idei tavaszon még más ellenfelet is küldött a természet a Táncsics kertészei ellen. A május­végi fagyokat. De a. szövetkezeti kertészek — akik már tavaly át­estek a természettel való harc „tűz­keresztségén”, — nem hátráltak meg. Körülrakták a földeket töre- kes szalmával akkor, amikor jött a fagy, főleg napfölkelte előtt. És meggyujtották a szalmát ott, ahon­nan a légáramlat a füstöt a növé­nyek felé vitte. Vigyáztak arra, hogy a tűz füstölögve égjen. És a füst megmentette az öntözéses ker­tészet fiatal növényeit, a paprikát, a paradicsomot, a csíráztatott bur­gonyát. De még nem érkezett el ezzel a megpróbáltatások vége. Erős, napos idők jöttek ezután. Ekkor segített a víz. Minden harmadnap öntözték a növényeket, azok teljesen lábra- állottak. Ha nincs víz, a füstölés mellett is elpusztult volna, a ker­tészet. Győztek a szövetkezeti ker­tészek. Paprikából például ötven­nyolc mázsa termett egy holdon, kalarábéból 98 mázsa, sárgarépá­ból 112 mázsa, vöröskáposztából G8 mázsa volt az egy holdra eső ter­més. Rákosi elvtárs útmutatásait kö­vetve, tovább növelik most az öntö­zéses területet a milliomos Tán­csics szövetkezet tagjai a kertészet­ben. Áz öntözéses konyhakertésze­tet öt és fél holddal tizenhárom holdra növelik és emellett 103 hol­don fogják már elvégezni a takar­mánynövények öntözését a csőrend- szerű permetező öntözéssel. Jövőre még jelentősebb sikereket akarnák elérni a bőség csatornái segítségével a tiszadobi Táncsics dolgozó parasztjai. A konyhakerti földeken négy holdat már megtrá­gyázták. Mind a tizenhárom holdat leszórták szuperfoszfáttal és elvé­gezték az őszi mélyszántást. Most fogják elvégezni a mészissap elte­rítését is, amely a talaj kötöttségét javítja. Tavasszal szükség esetén tárcsázni fognak, vagy nehéz foga­solással simítást kap a föld. Az­tán a, legtöbb növényt fészektrágyá­zással ültetik el, mindegyiket idejé­ben. A takarmánynövények öntözésére is már most felkészültek. Elkészí­tették a csőhálózat anyagát, amit tavasszal raknak majd össze. Úgy számítják, ha kevés lesz a csapa­dék, nyolc naponkint fogják öntöz­ni a takarmánynövényeket. így akarják elérni, hogy a lucernát pél dóul hétszer-nyolcszor kaszálhassák. A Táncsics szövetkezeti paraszt­jainak nagy terveik vannak. A bő­ség csatornáinak számát úgy fog­ják szaporítani, hogy 1956-ig az egész földterületükön bevezetik az öntözéses gazdálkodást. így halad­nak előre a bőség útján. A Néplap postájából Zsurk dolgozó parasztjai még éberebben lógnak őrködni békés építésünk felelt A december 27-én megtartott tag­gyűlésünkön megvitattuk Sztálin elvtárs válaszait, amelyeket a New York Times diplomáciai mun­katársa kérdéseire adott. Sztálin elvtárs válaszaiban ismét bebizo­nyította, hogy a Szovjetunió a béke legfőbb őre s bebizonyította azt, hogy a Szovjetunió ellen hiába mesterkednek az imperialisták, Sztálin elvtárs válasza arra buzdít bennünket, hogy ezután még ébe­rebben őrködjünk eddig elért ered­ményeink, békés építésünk felett. Községünk szövetkezeti község. A nagy Szovjetunióval közvetlen hatá­rosak vagyunk. Na-p, nap után sze­münkkel látjuk napi munkánk vég­zésénél az országunkba beérkező szerelvényeket, melyeken a Szov­jetunió küld nyersanyagokat, gépe­ket országunk békeépítjfoezéseire, gyáraink fejlesztésére. Ez serken­tett bennünket, ezért igyekeztünk a mezőgazdasági munkálatokkal. A nyár folyamán hosszú ideig őriz­tük a járási tanács vándorzászló­ját. Négy nap alatt végeztük el az aratást, ezért igyekeztünk ;i csép- léssel, a kapásnövényiek 'beadásá­val s munkánk eredményeképpen el is értük, hogy községünk megkapta a szabadpiaci értékesítés jogát. Ezeket az eredményeket igyek­szik a községünkben lévő nyolc kulák hátráltatni, minden mester­kedéssel, beadási kötelezettségeik nem teljesítésével. Gyarmati Jenő még az elszámoltatás után sem akart eleget tenni a beadásnak. 24 hold földje, kertje, gyümölcsöse, cséplőgépfelszerelése volt, ezenkí­vül a záhonyi malomban részvényei voltak. December 21-én, amikor be­gyűjtési napot tartottunk, Eperjes­kor® ment át, ahol egyéves birkát vágott le feketén. December 26-árt a kéményben két zsák elrejtett napraforgót találtak nála. ígérjük, hogy még éberebben fo­gunk őrködni és azzal válaszolunk a háborús gyujtogatók itteni cinko­sainak aljas mesterkedéseire, hogy a jövőévi begyűjtésünket még ha­marabb fogjuk teljesíteni, még ha­marabb és jobban el fogjuk végezni a mezőgazdasági munkákat. Pimrnyik Sándor vb. elnök, Zsurk. Néhány szó a ráraosoroszi kultűrverscnyről A december 25-én Vámosoroszl- ban megrendezett körzeti kultúr- versenyről szeretnék írni. Értesí­tést kaptunk a járási tanácstól, hogy december 25-én a kultűrmun- kásokkal együtt menjünk Váinos- orosziba. A jelzett időpontban már két órakor megérkeztünk, azonban színpad még egyáltalán nem volt. A járási tanács arról is értesített, hogy kik lesznek a versanyértékelő bizottság tagjai. Hét személyt érte­sítettek s ebből csupán hárman jelentünk meg, kettő Turricséről, egy pedig Kisszekeresről. A járási tanácstól nem jött senki, de maga Ombódi elvtárs, népművelési elő­adó sem jelent meg. Este hét óra volt, amikor megkezdtük az elő­adást. Először a fülesei! úttörők léptek a színpadra, majd a kis­szekeres! úttörők mutattak be népi táncot. Nagy sikert aratott a tur- ricsei Tar Gyula szovjet tánca, me­lyet háromszor toellett megismétel­nie. Majd a színjátszók léptek a színpadra, de nemcsak a felsorolt kultúrcsopontok, de valamennyi kultúrcsoport arról tett tanúbizony­ságot, hbgy lelkesen, becsületesen készültek a versenyre. S éppen ezért, nagyon helytelen volt, hogy negyven szereplőnek kellett várni négy személyre. Ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a kultúránk, akkor minden erőnkkel támogatnunk kell a fiatalságot s ebben a járási ta­nács népművelési csoportjának is segítenie kell! Ifj. Kiss József tanácselnök, Turnoso. A sportvezetők meg vitatták az Iskolák patroHálásának ügyét Rendkívüli ülést tartott december 22-én a Városi Testnevelési és Sport- bizottság. A tömegszervezetek képvise­lőin és a sportvezetőkön kívül reszt­vettek az ülésen az iskolai testnevelő tanárok és a nyíregyházi sportkörök küldöttei. A rendkívüli ülés az isko­lák patronálásának kérdését tárgyalta meg. Az elmúlt évben — mondotta Ba­csóka elvtárs, a vtsb elnöke — nem tettek eleget az iskolák patronálásával kapcsolatos kötelezettségeiknek. A sportkörök csak arra törekedtek, hogy a minőségileg már kiforrott sportoló­kat használták fel színeik képvisele­tére, s teljesen elhanyagolták az ifjú­ság széleskörű nevelését. Nem érdek­lődtek a tanulók tanulmányi eredmé­nye iránt s ennek következtében igen sok sportoló tanulmányi eredménye leromlott. Ezután Bécsi elvtárs, a megyei ta­nács oktatási osztályának sportügyi előadója szólalt fel. S utána a jelen, lévő sportelnökök, testnevelési tanárok ígéretet tettek, hogy maradék nélkül telesiteni fogják a patronálással kap­csolatban igen fontos tennivalóikat. A bizottság javaslatára, melyet vaia. mennyien elfogadtak, az egyes sport­körök a következő iskolákat fogják patronálni: a Lokomotív 3 közgazda, sági fiúgímnáziumot, a Vörös ívieteor a közgazdasági leánygimnáziumot, a tanítóképző leány- és fiúiskolát a ■káklya, a Kossuth gimnázium és a Zrínyi gimnázium reáltagozatát a Kinizsi, az építőipari technikumot az Építők, a kertészeti technikumot a Dózsa sportköre. Ezután határozatot hoztak a középjs. kólái tanulók igazolásának felülvizs­gálására. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a középiskolai tanulók igen nagy számát az igazgató és a testnevelő tanárok tudta nélkül iga. zolták a sportkörökben. Az eddigi iga­zolásokat felülbirálák és azoktól a tanulóktól megvonják az igazolványo­kat, akiknek tanulmányi eredményeik nem kielégítők. Apróhirdetés Magános nő bútorozott szobát köre3 u. belvárosán január I-től. Móré Teré­zia. Sóstói út 2. Értesítjük a vásárlókat, hogy megyénk területén az évvég: leltározás miatt telepeink az alábbi napokon lesznek zárva: Nyíregyházi, kisvárdai, mátészalkai telepünkön dec. 30-án és 31-én, míg az összes többi telepünkön csak dec. 31-én tartunk zárva. Fenti időpontokban az árukiadás szü­netel, egyedüli kivétel a tüzeiöszer kiadása, amit dec. 31-én délelőtt 10 óráig szolgáltatunk ki. Tüzép Vállalat, Nyíregyháza. SZABODCS-SZATMÄKI NÉPLAP Felelős szerkesztő .- Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség : Nyíregyháza Dózsa Gyórgy-u. 5. Tel.: 13-70. 32 77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa György-utca 5. szám. F, v.: Szilágyi József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents