Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-28 / 304. szám
6 NÉPLAP 1052 DECEMBER 2S, VASAK': i A szovjet egészségvédelem az új ötéves terv tükrében Irta: M. ILJINfl, az egészségügyi dolgozók szakszervezete központi bizottságának elnöke A szovjet orvostudomány dolgo- :ói is mélységes megelégedéssel fogadták as új ötéves terv irányelveinek nagyszabású tervezetét, űjabb nagyszerű távlatok tárulnak ki a szovjet egészségügy előtt, amely a világon a. leghaladottabb. A Szovjetunióban a nép életszínvonalának emelkedése és a szovjet egészségügy sikerei révén a halandóság 1940-hez viszonyitya a felére esőkként. A Szovjetunióban évente több, mint 3 millió gyermek születik. A szovjet orvosi ellátás jellemzői: tömeges jellegű, és mindenki számára hozzáférhető, a betegségek megelőzésére törekszik, elszakíthatatlan Icapcsolathan van a tudománnyal .és állandóan javítani igyekszik a■ dolgozóknak nyújtott orvosi segitség formáit és módsze- ieit. Ilyesminek még csak nyomát sem találjuk a kapitalista országokban. Amerikában a- beteggyógyitás is ■üzlet. Az ingyenes orvosi segítség hiánya, miatt évente több, mint 300 ezer ember lial meg idő előtt. .1 nép többsége nem tudja megfizetni a gyógykezelést. Az Egyesült Államok költségvetése 1951—1952- re egészségvédelemre mindössze a kiadások fél százalékát irányozta elő! Milyen éles ellentétben állnak ezzel azok a számok és tények, amelyek a Szovjetunió egészségügyének as utóbbi években végbemenő fejlődését és méreteit jellem, zik! A kórházi és szülőotthoni ágyak száma 1951-ben közel 50 ezerrel növekedett az előző évhez viszonyítva a szanatóriumi és üdülői helyek száma pedig 18 ezerrel, A gyógyszerek, orvosi eszközök és egészségügyi berendezések gyártása az elmúlt egy év alatt Sfí százalékkal növekedett. Az utóbbi évek során az ipar mintegy Jt00 új gyógyszer-, készítmény-, orvosi műszer és gépfajta gyártását honosította meg. 1951-ben körülbelül 4 millió ember vette igénybe a, szanatóriumi és fürdőhelyi gyógykezelést, az üdülést. Több mint 5 millió gyermek és serdülő üdült nyáron úttörőtáborokban, gyeimekszunatóriumokban, kiránduló- és túristahelyeken és nyaralókban. A® orvostudomány szüntelen tökéletesítése révén megújulnak én megjavulnak a betegségek ellen vívott harc formái. .1 szovjet sebészek szú,mára hozzáférhetővé váltak az emberi test olyan területei, ahova azelőtt sebészi kés nem hatolt. Fejlődik az úgynevezett „mellkasi'1 sebészet. vagyis a tüdő- és szív-műtét. Eredményes harc folyik a rosszindulatú daganatok idejekorán történő felderítésére. A szovjet orvostudomány óriási munkát végez a- fájdalom problémájának megoldása terén. Olyan nagy tudósok, mint a többi között A. V. Visnyevsskij, P. A. Kuprija- non sokat foglalkoznak a fájdalom- mentesítés kérdéseivel. A XIX. pártkongresszus irányelvei az ötödik ötéves tervhez nagy teret szentelnek az egészségügy további javításának és fejlesztésének. A tervezet előírja a. kórházak, gondozóin tézetek, szülőot th on ok. szanatóriumok üdülők, napközi otthonok és bölcsődék hálózatának jelentősmérvű bővítését. Többek közt a kórházi ágyak szániát a terv szerint legalább 20 százalékkal, a szanatóriumi helyek számát lő százalékkal, az üdülői helyek számát S0 százalékkal, a bölcsődei helyek számát 20 százalékkal és a napközi otthonokban lévő helyek számát j0 százalékkal, kell emelni. A tervezet hasonlóképpen az egészségügyi ipar nagymértékű fejlesztését is előirányozza. Az új ötéves terv alatt a gyógyszerek, orvosi gépek és eszközök gyártása legalább a, két és félszeresére vö vekszik, jelentős mértékben bővül a legújabb gyógyszerek és egyéb hatékony gyógykezelési cs profUakti- kus szerek, modem, diagnosztikus és gyógykezelő orvosi gépek gyártásitt. Ez lehetővé teszi a kórházak, gondozóintésetek, szanatóriumok további nagymértékű korszerű felszerelését. A tervezet minden egészségügyi dolgozó figyelmét felhívja a betegségmegelőzés kérdéseire és annak szükségességére, hogy minél gyorsabban vezessék be a gyakorlatba az orvostudomány eredményeit. Hogyan fogadja kolhozunk az új esztendőt Irta: KUZMA JEREME8K0, a ,,Szocializmus viiágítótornya’’-kolh os elnöke (Kra-sznodari határterület.) Kolhozunk jelentős sikerekkel gyarapodva tekint az új év elé. Bevételünk az idén körülbelül hétmillió rubel, kétmillióval több a tavalyinál. Kolhozunk több, mint tízezer hektár földet művel, ebből 5.700 hektáron gabonát termelünk. Az idén hektáron kint átlag 22 mázsa gabonát takarítottunk be. A legjobb földművelők őszi búzából: hektáronkint 35 mázsát, tengeriből pedig 70 mázsát gyűjtöttek be. A kolhozgazdálkodás első évei óta földjeink terméshozama megkétszereződött. Az idén teljesen rátértünk a füves vetésforgók rendszerére. Vetés- területünk 25 százalékán termeszünk takarmánynövényeket, köz- : tik füféléket. Kolhozunk földjeit ma már tízszer nagyobb erdőövezet védi, mint 1947-ben. Vetésre válogatott vető- magvakat használunk, a legnagyobb terméshozamig legjobb fajtákból. Az idén már teljesen gépesítettük kolhozunkban a mezei munkákat A szakértők tanácsára az ipari növényeket négyzetes-fészkes módszerrel vetettük s ez lehetővé tette, hogy jó munkát végezzenek a trak- torvontatású kintivá torok. Állattenyésztőink is nagy eredményeket értek efl. A jószágállomány megnövekedett. Egy-egy kosztromai tehén fejési átlaga a két ellés közti időszakban eléri az 5.000 litert. Az összes jószágot új, korszerű, jól megépített, villannyal és gépekkel felszerelt Istállókba helyeztük át. Kolhozparasztjaink jóléte egyre emelkedik. Az idén egy-egy munkaegységre körülbelül hat kiló gabona és több. mint öt rul>el jut. Egy család, amelynek két-három tagja dolgozik, könnyen teljesít ezer munkaegységet is és így hatvan mázsa gabonát, ötezer rubelt, ezenkívül burgonyát, zöldséget.' gyümölcsöt is kap. Kolhozunkban hamm klub és könyvtár van. A közeljövőben újabb könyvtárat létesítünk, kibővítjük a bölcsődehálózatot, minden kolhoz- parasztliázban lesz villany és rádió. Az idén készült el a kolhoz új, 150 kilowatt kapacitású vízierőmüve s ezzel lehetővé válik a villanyáram széleskörű alkalmazása a kolhoztermelésben. A. Haharev: (A rf)öiL oízétt túl... Maria Leonovka a csatorna magas gátján állott és végigtekintett a sztyeppén. Ameddig csak ellátott, egyenletesen felszántott föld terült el előtte, a friss barázdákat beragyogta a, reggeli napsugár. A lány levette fejéből a kendőt. integetni kezdett vele és leszaladt a, bevetett búzatáblára. — Gyere utánam! — kiáltotta Grebegyuk traktorosnak. Grebegyuk megindult géfiével a lány nyomában. A traktor árokhúzó ekét vontatott, amely mély öntöző-barázdát hasított. — Maria utat készít a víznek, — mondotta büszkén Aljohin, a veszelovsz- ki „Iszkra”-kolhoz elnöke. — ö a legjobb öntöző- munkásunk. — Amikor ezeket az öntözőbarázdákat látom. — folytatta Aljohin, — (szembe jut a múlt, amikor még mesgyék határolták a parasztok keskeny földecskéit. Abban az időben még faelcével szántottunk, kosárból vetettük a magot és ha termett, csép- hadarőval csépeltük a ga. honát. Az égtől vártunk segítséget. A föld rendszerint már nyár elején kiszáradt, megrepedezett a hőségtől cs elpusztult a növények gyenge gyökérzete. Aztán jött az aszályos szél. s mint a tűz, kiégette a vetéseket, leperzselte a legelőket. És nem, volt erő, amely megfékezze a „fekete vészt". A forradalom után azonban a munkásosztály segítségével teljesen megváltozott az élet falun is. A kolhozelnök még jól emlékszik aura a kemény téli estére, amikor gyűlésre igyekeztek a tanyai iskolába. Az iskolában egy rosztovi munkás be. szélt a parasztokhoz az új. ismeretlen kollektiv életről. Büszkén csengett a hangja, amikor bejelentette: „A párt, küldött hozzátok engem! Sztálin küldött!’1 Mennyi minden történt azóta! M egala kult az „Iszkra”-kolhoz. Földjein idén már húsz nagytelje- s í tményü D iesel-t raid o r dolgozott. A traktorokon kivitt számtalan, talajjavító eszköz és kom bá jn segítette a parasztok munkáját. A kolhozparasztok mindennapi életéhez már hozzátartozik a villany, a rádió, a könyv. A tenné- szét erőivel szemben is felvették a harcot, de bárhogy is igyekeztek, valami mégis hiányzott. „Vizet!'1. — suttogták a forró szelektől fclperzselt búzatáblák, „Vizet!” — sóhajtották az elszáradt, fonnyadt levelű fák. És ime: megérkezett a viz a sztyeppére is! .4; ő útját kúsziletle elő Maria Leonovka és Alekszandr Grebegyuk. Maria kipirult arcca-l haladt az éltető víz előtt, amellyel hamarosan megtettek az öntözőárkok. A Don vizén túl és a Manyics közelében már számtalan csatorna, hálózza be a sztyeppét. Keletről nyugatra, északról délre húzódnak és keresztülszövik a földeket. A víz nyomán nagyszerű, virágzó élet fakad, ■— Ha gondolatban vé- gigldsérjiilc a, kolhozrendszer létrehozásának és fejlődésének legfőbb állomásait, láthatjuk, hogy minden változás Sztálin elvtárs bölcs útmutatása nyomán jött létre, — fűzte tovább a szót a kolhozéinak. — Sztálin elv- társ tűzte ki a feladatot, hogy a, kommunisták hozzál; létre a kolhozokat: ö teremtette meg a Szovjetunió hatalmas gépiparát, amelynek termékei segítséget nyújtanak a mező- gazdaság átalakításához; ö gondoskodott a kolhoz■ parasztok jólétéről és ö védte mea vagyonukat, munkájuk gyümölcseit a fasiszta rablók ellen is. A háborúutáni években az emberek millióit mozgósította zseniális természet- átalakító terveinek végrehajtására, Mindenütt és minden téren megnyilvánul Sztálin elvtárs ragyogó útmutatása, * Sztálin elvtárs most újabb feladatot tűzött a kolhozparasztok elé. Ez az öntözéses földművelés. A munkásosztály újra a falu segítségére siet. éppen úgy, mint. a kolhoz- élet megszervezésének el ső napjaiban, A Donon túli sztyeppékre többezer földásógépet és az építők egész hadseregét küldték A Don és az Azovi-tengcr között elterülő mérhetetlen térségben is megkezdték hódító harcukat n szovjet emberek a természet erői ellen. KÉPEK A SZOVJETUNIÓ ÚJ ÖTÉVES TERVÉRŐL Szovjet—Grúzia áramtermelése 1939—1951. között 2.3-szerescrc emelkedett. Az ötödik ötéves tervben több új vízierőművet létesítettek Grúziában. A szamgorai öntözőrendszerrel együtt épülő tyetrilievi ri- zicrőmü energiáját fel fogják használni a környező kolhozok villa, mosilúsára is. Képünk a tyetrihevi virierömü csőhálózatának szerelését mutatja l.c A Kuznfftr-k-m edencc, bányászfőiskoláján a diákok az elméleti kiképzés mellett megismerkednek a legújabb típusú bányagépekkel és precíziós műszerekkel felszerelt laboratóriumokban gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el a szénbányászat legkorszerűbb termelési eljárásait. Képünkön T. Gorbacsev professzor, a Kuznyeck-medencei bányászfőiskola Sztálm-dijas igazgatója, előadási tart a hallgatóknak a hasznos ásványi lelőhelyek rétegmegmunkálásának új rendszeréről. Nyolcvanéves a moszkvai Politechnikai Múzeum Sztálin elvtárs .,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című történelmi jelentőségű müvében megjelölte a szocializmusból a- kommunizmusba való fokozatos átmenet főfettételei közt a politechnikai oktatást. A politechnikai oktatás marxista értelmezése szerint minden szovjet ifjú és leány köteles lesz egyrészt elsajátítani a modern termelés általánostechnológiai és szervezési elveit, másrészt pedig a termelés •négy főágéinak: az energiatermelésnek, a gépgyártásnak, a vegyészeti iparnak és a mezőgazdaságnak legegyszerűbb folyamatait. Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió közoktatása már határozott lépésekkel közeledik a■ kitűzött cél felé. Az iskolánkivüli oktatással is elősegítik a szovjet emberek politechnikai képzését. Ezt ai célt szolgálja többek közt a, nyolcvanadik évfordulóját ünneplő moszkvai Politechnikai Múzeum, ahol a történelmi anyag mellett bemutatásra kerülnek a legújabban előállított ipari termékek, a sztahanovisták és újítók munkamódszerei és megvalósított jelentősebb javaslatai is. Képünk V. R. Viljamszol, a műszaki tudományok doktorát mutatja be, amint több fiatal látogatóval együtt megtekinti az új kiállítási. tárgyakat.
