Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-28 / 304. szám
1952 DECEMBER. 2S, VASÁRNAP NÉPLAP Helyes agrotechnikai el járásokkal kell törekedni minden hold tervbevett terület bevetésére! Már is túlteljesítették évi tervüket a megye malmai „Különösen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, amelynek teljesítéséhez a rossz időjárás következtében néhány százalék még hiányzik, az vitelsó holdig teljesítsük.“ (Rákosi,) A kenyérgabona vetési tervének teljesítéséhez fontos érdeke fűződik népgazdaságunknak, egész dolgozd népünknek. A vetés tervének teljesítése biztosítja jövőévi kenyerünket. Éppen ezért kell kihasználni az enyhe téleleji napok minden éráját, minden percét arra, hogy egyetlen talpalatnyi tervbevett terület ne maradjon vetetlenül. Szaűolcs-Szatmár falvaiban is szapora munkához láttak a dolgozó parasztik a vetéstervek teljesítése értekében Rákosi elvtárs útmutatása szerint. A legutóbbi jelentések arról számolnak be, hogy Tiszavasváriban a- vetéssel eddig legjobban elmaradt Munka tszcs. néhány nap alatt 35 hold búzát vetett el és SO holdon végezték el az őszi mélyszántást. A traktorok mellett a tszcs, igaerejét is teljes egészében mozgósították. A megye valamennyi községében ki kell használni a vetésre alkalmas időt, s keményen harcolni kell a vetéstervek maradéktalan telje: sítéséért. Le kell győzni minden olyan fékező nézetet, hogy jelenleg nem lehet már gabonát vetni. Visz- sza kell verni a kulákok minden hazugságát, akik ravasz fondorlatokkal igyekszenek meggátolni a vetéstervek teljesítését. Pedig cseppet sem mindegy, hogy miként végzik a dolgozó parasztok a téli vetéseket. Csakis a helyes módszerek alkalmazásával lehet megfelelő termést elérni a mostani vetésekkel. Az összes jó módszerek együttes, komplex-alkalmazása szükséges a jó termés megalapozásához, nem elegendő csak egy-egy szabályt betartani. Melyek ezek a módszerek? A vetésre kerülő magvakat feltétlenül meg kell tisztítani, csávázni kell. ügy kell mindenütt megszervezni a munkát, hogy a most vásárolt vetőmag Is tisztán, csávázottan kerüljön földbe. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kései vetések sikeréhez feltétlenül szükséges a megfelelő falajelőkéfezítés mert csak ezzel biztosíthatják, hogy a mag kellő mélységre kerüljön a földbe. A talajelökészítésnél a körülményeknek, elsősorban a talaj állapotának legmegfelelőbb talaj, művelő eszközt kell használni. Ha eddig még nem készültek . el a szántással a dolgozó parasztit akkor a reggeli órákat kell a szántásra felhasználni, amikor a talaj felszíne még kemény. Ila a szántás már megtörtént, de a talaj felszíne néhány centi mélyen megfagyott, kultivátort, vagy tárcsát kell használni. Itt is a talaj állapotától függ az egyes talajművelő eszközök használata. — Gyengébb fagyok esetén 6—;S centi mélyen kultivátorral kell fellazítani a talajt, míg erősebb fagy titán a tárcsa az alkalmasabb. Az utóbbit is úgy kell beállítani, hogy 6— 10 centire járjon a talajban. A szántás elvégzése, vagy a szükséges talajjavítás megtörténte után azonnal hozzá kell látni a vetéshez, sőt lehetőleg a talajlazítással egyidőben kell haladnia a vetésnek. Amennyiben a talaj nedvesség! állapota lehetővé teszi, feltétlenül vetőgépet kell alkalmazni. A vetésnél ugyanis az a cél hogy a magot 4—6 centi mélyre juttassák a talajba. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi időjárás mellett ez a réteg kevésbbé fagy át és a mag számára ebben a talajrétegben vannak meg leginkább a csírázáshoz, a fejlődéshez szükséges feltételek. Nem szabad tehát várni a vetéssel, mert a talaj felszíne újra megfagyhat, ami ismét talaj- munkát kíván, — vagy pedig any- nyira felenged, hogy nem lehet rajta dolgozni. Jónéhány helyen a talaj annyira átnedvesedett, hogy a vetési munkát semmiképpen sem lehet rajta géppel elvégezni. Ilyen esetben alkalmazhatják a kézi vetést is. — A vetés után a mag jó alátakarú- sára nehéz boronát kell használni. Megtörténhetik, hogy kézzel kell vetni egyéb okok miatt a megkeményedett, két-három centi mélyen megfagyott felszínű talajra is. Ez esetben gondoskodni kell a talaj felszínére került mag kellő beanuu- kálásáról. Ellenkező esetben a varjak és egyéb madarak jelentős kárt tehetnek, de a be nem takart mag nem is fejlődik. Célszerű i’ven esetben a magot ekével, tárcsával, esetleg nehéz boronával bedolgozni a talajba. Az eddigiekből világosan kitűnik. mennyire nagy súlyt kell fekfetni az elvetett mag jó aláfakarására, Mindezeket a munkákat el lehet végezni akkor is, ha a talajt három—öt cenitis hóréteg borítja. A hóréteg ugyanis a vetőágy készítése során . a vetést megelőzően a talajmunkával belekerül a talajba és nem akadályozza a vetést, illetve a magtakarás munkáját Természetesen ebben az esetben is arra kell törekedni, hogy a napnak abban az Időszakában történjék a ve_ tés, amikor az olvadás még nem nagymérvű. Nem kétséges, hogy a korán elvetett kenyérgabona nagyobb termést ad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jó munkával és a lehetőségekhez képest a legmegfelelőbb agrotechnikai módszerek alkalmazásával a jelenlegi kedvezőtlenebb időjárás és körülmények között nem lehet kielégítő termést elérni. Igenis, lehet. Köztudomású, hogy a lió alatt a gabona kikel és jól fejlődik. A vetésterv teljesítésével nem marad tavaszra a munka, nem csökken bevehetetlen területek miatt a jövőévi gabonatermés meny- nyisége. Falusi pártszervezeteinknek, tanácsainknak minden erejükkel mozgósítaniok kell most Rákosi elv társ útmutatásai szerint a vetéstervek maradéktalan teljesítésére. Meg kell magyarázniok, milyen módszerekkel lehet kielégítő termések alapját megvetni a téli, kései vetésekkel Is. Vissza kell verniük minden ellenséges támadást, hírverést, mert dolgozó népünk kenyérellátásáról, jövő esztendei aratásunkról van szó. Jól felkészült vállalatunk a téli építkezésekre Vállalatunk december 21-re részleteiben is 111.8 százalékra teljesítette évi tervét. A további célunk pedig az. hogy az év végéig tervünket 114.2 százalékra teljesítsük. 1952-es tervünk túlteljesítése után sem pihenünk meg babérainkon, hanem készülünk az 1953-as tervévre. Szép eredménnyel járt adminisztrációs dolgozóinknak az a versenye, amellyel bekapcsolódtak a Magyar Acélárugyár által kezdeményezett Lozinszkij- mozgalomba. — Ebben a mozgalomban resztvettek az összes tagvállalatok számviteli dolgozói. Az eredmény: az élelmiszeripari minisztérium félévi értékelése alapján ndminiszr trációs dolgozóink országos viszonylatban a második helyezést érték el. Erősen fellendül a verseny-mozgalom Sztálin elvtárs sziiletésnai>- jára. Valamennyi kereskedelmi malmunk párosversenybeu dolgozott. Az eredmény az, hogy egyik majmunk őrleménye ellen sem emeltek minőségi kifogást. A legtöbb közellátási őrlést végző malmunk megállapodást kötött az illetékes sütőüzemekkel a kenyérminőség megjavítására és a legszorosabb együttműködéssel biztosítják a dolgozó nép megfelelő minőségi kenyérellát á.?á t. BRESTYANSZKI ANTAL, Malomipari Egyesülés. Megalakult a megyei és városi állami kereskedelmi felügyelőség A belkereskedelmi minisztérium pár hete hívta életre a minisztérium hatáskörébe tartozó Állami Kereskedelmi Felügyelőséget. Az ÁKF megalakulása szocialista ke. reskedeimünk megszilárdítását és továbbfejlesztését hivatott elősegíteni. Megyénkben is már ez év december 1-vel megkezdte működését az ÁKF s ellenőrzi: szocialista kereskedelmünk miként látja el feladatát. Helyesen osztja-e el az árukat u megye* területei közt. hogy a dolgozók vidékenkint különböző igényeit kielégíthesse. Felügyel arra is, hogy betartják-e állami és szövetkezeti eloszt észérveink a belkereskedelemre vonatkozó jogszabályokat, elősegítIk-e az állami fegyelem megszilárdítását a kereskedelem terén. Nem utolsó sorban harcol a társadalmi tulajdon fokozottabb védelméért, a kereskedelemben dolgozók magatartásának kiformálásáért, hogy az megfeleljen a szocialista kereskedelem követelményeinek. Az AKF megyei és városi felügyelőségei csak úgy tudják ellátni feladatukat, ha dolgozó népünk társadalmi ellenőrzésére támaszkodnak. Ezért minden dolgozójának minél szorosabb kapcsolatot kell kiépítenie a dolgozó tömegekkel hogy munkáját elősegíthesse a társadalmi ellené rzés. Megyénk városi és falusi dolgozói pedig bizalommal forduljanak a kereskedelmi felügyelőség dolgozóihoz, s közöljék szóban vagy Írásban a kereskedelemmel kapcsolatos-észrevételeiket, írják be tapasztalataikat a panaszkönyvbe, a vásárlók könyvébe. Ezeket ellenőrzéseink során minden alkalommal megtekintjük. KONC SÁNDOR, az AKF megyei felelős vezetője. i 1 L M Szárnyaló dallamok A felszabadulás előtt az építőiparban ismeretlen fogalom volt az, hogy télen ugyanúgy lehet és kell dolgozni, mint nyáron. Az építő- munkások tízezrei még nyáron is munka nélkül voltak. Én magam is nagyon jól emlékszem 1931. év szeptember végére. Egy munka befejezése után vittem haza a szerszámosládámat és azon gondolkoz- uim, vájjon mikor lesz számomra és a többi dolgozó társaim számára újra munka? Ez az idő csak 1933. év márciusában következett be és ismét őszig tartott. A kereset is sóvá,ny volt a §0 filléres órabér mellett. Ezek a jelenségek évröMvre ismétlődtek. Gyökeres változás"az építőiparban Is csak 1945. év után vált lehetővé. amikor a Szovjetunió hadserege felszabadította hazánkat. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya biztosítja minden dolgozó számára a jogot a munkához. Ez azt jelenti számunkra, hogy az építőipar időszaki jellegét teljesen meg kell szüntetni. Nálunk a 61/2. Építőipari Vállalatnál is évről-évre egyre jobban folyamatossá vált a munka. 1952—53 telén már annyi munkásunk dolgozik, mint a nyári hónapokban. A téli munka végzése NAGY KÖRÜLTEKINTÉST, JÓ SZERVEZÉST követel meg építésvezetőinktől. A téli munkák sikere az előkészítéstől függ. Az a fontos, hogy a tél. u zord idő ne érjen váratlanul, 'sdekeznünk kell ellene még ped'g 'i előre. Az építkezéseknél a mun- .n zavartalansága elképzelhetetlen i 1 Jelenes színek, barakkok nélkül. Ezek elkészítéséről már gondoskodtunk. Biztosítani kell állandóan a melegvizet. Gondoskodunk a helyiségek. fűtéséről, szárításáról. A nyílásokat zárószerkezetekkel látjuk el, s a munkahelyeket elzárjuk a külső zord hideg időtől. Az Ideiglenes világítás biztosításáról sem feledkezünk meg. A szabadban tárolt anyagokat szintén meg kell védeni az időjárás szeszélyeitől. Gondoskodtunk azok védelméről is. Az építkezéseinknek rendelkezésre állanak : gőzgépek, vízmelegítők, hőlégfúvó kazánok. Elkészítettük a gőzvezetőcsöveket, beszereztük a különböző kályhákat. Minden épít kezesnél vannak gyékényfonatok, nádpallók, vízmentes ponyvák. A téli munkákra példásan készültek fel A SZABADSAGBOKORI ÉPÍTKEZÉS DOLGOZÓI. Egy kétemeletes épület főbejáratánál építették meg a barakkot. Ab ban van a gőzgép. Ez biztosítja az építkezéshez szükséges habarcshoz a melegvizet. Ugyanakkor a betonozáshoz gőzt, a folyamkavies melegítéséhez hőt szolgáltat. A gőzgép mellett helyezték el a habarcsszivattyút, mely a habarcsot továbbítja le az alagsorba, vagy fel a második emeletre a liabarcsbunke- rekbp. Innen hordják szét a habarcshordó ládákkal a szakmunkásoknak. A főbejárat feletti folyosó nyitott. A folyosón az egyéb szükséges anyagokat szállítják fel a födémdaruval. Az épület mellékbe- járatainál van a légfúvó kazán, amely a meleg levegőt nyomja az épületbe. A helyiségben olyan meleg van, hogy nem kell félni a fagyásiéi. A munkások még ingujjban Is dolgozhatnak. A Szabadság- bokori építkezésnél így biztosították a téli munkák zavartalan menetét. Hasonlóképpen készültek fel téli munkákra a többi építkezéseknél Is. A felkészülés azonban nemcsak ennyiből áll. A mi oezúgunkban A LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER, s ezért mi gondoskodunk arról, hogy a dolgozók megfelelő körii!- ihőnyek közt végezhessék munkájukat. Gondoskodtunk arról, hogy. a szállások kényelmesek és melegek legyenek. Védőruhákat szereztünk be a dolgozóknak. A hideg beálltával gondoskodunk a melegítő Italokról. Dolgozóink élelmezését is meg kell javítanunk. A hidegebb időkre gondoskodni fogunk jobb minőségű ételekről. Nem tévesztjük szem elől egy percre sem, a jó munkavédelem megteremtését. A téli munkák előkészülete sok költséggel jár. Népgazdaságunk fejlődése azonban mindezt lehetővé teszi. Mi bízunk vállalatunk dolgozóiban. Tudjuk, hogy jobb munkával, a termelés fokozásával, fokozottabb anyagtakarékossággal és jó munkafegyelemmel viszonozzák a jó niunkafelétel'i'ket. Biztosak vagyunk abbau, hogy amit az ötéves terv negyedik év* feladatként ránk bíz, azt becsülettel elvégezzük. Már most úgy dolgozunk, úgy készítjük elő az 1953-as évi trevünk megindítását, hogy azt túlteljesíthessük. Jeszenszki István, a 61/2. sz. Építőipari Vállalat igazgatója. Jelenet a „Szárnyaló dallamok“ c. filmből. Még sokan emlékeznek a Szovjet Film Ünnepén bemutatott „Nagy koncert“ című színes szovjet zenei filmre. Most ismét hasonló filmet játszik a nyíregyházi Báke-mozi. A címe: SZÁRNYALÓ DALLAMOK. A dal, a tánc, a zene birodalmába értünk. — Csodálatos birodalom Kezdjük el utunkat! Harsog, zúg a zene. Förgeteget, erővel hangzik fel Csajkovszkij VI. Szimfóniájának harmadik téteie. Változik a kép: hófödte tél. táj, sűrű erdő, járhatatlan utak. A fegyveres marcona lovagok paripáinak patája alatt szikráz k a l(ú. Kissé távolabb, galambősz öreg paraszt énekel. Iván Szuszanyin búcsúzik hazájától, életétől. Glinka örökszép operájának az „Iván Szuszanyin'-aak egy részletét hallottuk Most ősrégi dísze, kastély lovagterméből szenvedélyes spanyol zene hangjai szűrőduek ki. Majd régi ismerőseinkkel találkozunk. Hiszen a tarkahímzésü bőszaknyás lányok, legények a hazánkban is járt Mojszejev együttes tagjai. Milyen szépen táncolnak, forognak! Mindez egy kis része a Szárnyaló dallamok című filmnek, amelyben még Csajkovszkij közismert operájának, a Pikk-dámának egy részletében, a világhírű Ulanova és Preobrazscn j szkij lágy Chopin-keringőjébcu, 11a- csalurjáu Kardtáncábau, Sosztako- I vies „Dal az erdőről-1 című oratóriumában gyönyörködhetünk A Szárnyaló dallamok című film „szereplői“ a leningrádi és moszkvai operaház és balettszínház legkiválóbb művészei, az Oszipov és 1 Mojszejev Állami Népi Együttese, a i leningrádi Állami Filharmómiai I Szimfonikus Zenekara.
