Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

TC52 DECEMBER 28, VASÁRNAP N k p L A P J5 Az encsencsi Ifjúság tsz. ellenőrző bizottsága még jobb munkával segítse elő a termelőszövetkezet előrehaladását A nyírbátori termelőszövetkezeti járásban Encsencs termelőszövet­kezeti község arról híres, hogy a falu apraja nagyja az Ifjú ság termelőszövetkezetbe tömörült. A község valamennyi dolgozó pa­rasztja hálásan gondol most arra a huszonöt DISz-fta faira, akik há­rom esztendővel ezelőtt megalakí­tották az Ifjúság tsz-1. Nagyot ha­ladtak azóta a jólét útján a szö­vetkezeti parasztok. A többivel együtt Nagy Imre is ott nyomor­góit valaha „gróf” Zselinszki bir­tokán. Ma ő ős még hétszáz ember a gazdái annak a földnek, amit hosszú esztendőkig verejtékükkel öntöztek a szűkös mindennapiért, .lómódban élnek most. Nagy Imre például csuk kenyérgabonából 41 mázsát vitt haza, krumpliból IS mázsa hatvan kilót szekerezett az udvarába, aminek úgy 14.000 fo­rmt a szabadpiaci ára. Bíró Gerge­lyek is közel 13.000 forint értékű kenyérnefcvialót és krumplit kaptak munkaegységeik arányában, pedig csak március óta tagjai a szövet, kezeinek. A jó eredmények természetesen nem születtek maguktól. Kemény munka kellett ahhoz, hogy megér­jen a szövetkezés gyümölcse. Ke­mény harc kellett ahhoz, hogy az° új végkép legyőzze a régit, hogy a maradiság. a sokféle régi rossz szo- í.ás vereséget szenvedjen. Ebben a harcban igen nagy szerepe volt a termelőszövetkezet ellenőrző bizolisájjának is. A Termelőszövetkezeti Tanács emlékezetes legutóbbi ülésén sok szó esett a szövetkezetek ellenőrző bizottságairól, amelyek a szövet­kezetek gazdáinak, a szövetkezeti parasztoknak gondos ellenőrzését testesítik meg, amelyek hatalmasan előrevlhetik jó munkájukkal a szö­vetkezeteket a felvirágzás útján. Nem sok szövetkezet dicsekedhet el a megyében azzal, hogy tevékeny ellenőrző bizottsága volt eddig. Az encsencsi Ifjúság tsz. ellenőrző bi­zottsága se volt hibák nélkül való, de működött és tagjai, Lesku Mik­lós cs 31. Nagy András elvtársak sok történetet tudnak elmondani arról, miként segítették elő a szö­vetkezet megerősödését. Tavasszal történt meg például, hogy kukoricavetés előtt határozott a szövetkezeti gyűlés: a kukorica nagyrészét négyzetesen fogják vet­ni. Azonban még a határozat li án is voltak olyanok, mint ifjabb Ba­logh Bertalanná, aki ellenezte az új módszert. Sőt odúig ment, hogy a maga állításának próbáit meg­nyerni számos szövetkezeti tagot. Ekkor közbelépett az ellenőrző bi­zottság, amelynek egyik fontos fel­adata, hogy érvény! szerezzen az elfogadott határozatoknak. Megfedték Baloghnét és meg­győzt ólt arról társaival együtt, hogy a közösség nem határozott volna a négyzetes vetésről, ha ez­zel saját maga ellen tett volna. Most már az előbb kétkedők is látják, bízni kell az újban. Mert a négyzetesen vetett kukorica kétszer annyi termést hozott, mint a soros- vetésű ! Ahol hétszáz ember van. s még nem mind tanulta meg megbecsül­ni a közös vagyont, nem mind is­merte fel a közösség boldogulásá­ban a sajátját, — ott akad hanyag rest ember. Az ellenőrző bizottság­nak éppen az volt a feladata, hogy a hibát, a bajt mindig, niinderü'r észrevegye és közbelépjem. így tör­tént ez Pálinkás János állattenyész íési brigádvezető esetében is. Pá­linkás egyszer belehajtotta a serté­seket a lucernába, másszor meg — éppen nyáron, amikor jó legelők voltak — még a mezőn is mére'le­nül hányta a jószág elé a lucernát, amit télire készítettek. A pocsékoló brigádvezetőt a vezetőség elé hi­vatta az ellenőrző bizottság. A ve­zetőség szigorú figyelmeztetésbe-' részesítette, s azután Pálinkás Já­nos megemberelte magát, vigyáz a közös vagyonra. De jól szét kellett néznie az el­lenőrző bizottságnak a kocsisok körül is, meg a kukoricásban. Mer* akadtak hanyagok a kocsisok közt is, akik a hordás­nál a lovaikkal etették a szekérbe hullott búzaszemeket, mint példáu’ Pellei Sándor, vagy még ponyvát se tettek a szekérbe és a drága mag a földre hullod Sajnos, olya­nok is akadtak, akik ,,be-benéztek” a kukoricásba egy kis főzni való ku­koricáért anélkül, hogy valakit is megkérdeztek volna előbb. Az el­lenőrző bizottság tagjai nem voltak restek és ennek a dolognak is utá­nanéztek. A hanyagokat, a pazarló­kat, azokat, akik nem átallották maglopni a közösséget, a fegyelmi bizottság éjé hivatták és ügyüket mérlegre téve, öt, tíz munkaegység levonásával büntették meg őket. Az ellenőrző bizottság pénztárelíenőrzést is tartott. Ekkor jöttek rá arra, hogy sdt felesleges útiköltséget megtakaríthatnának, ha a szövet­kezet vezetői autóbusz helyett a szövetkezet naponkint Nyírbátorba járó szekerével mennek be a járási székhelyre. Mindjárt javaslatot is tettek erre. Felhívták a vezetőség figyelmét olyasmim is, hogy nem minden kiadást vezettek be a pénz tárkönyvbe, vagy egyes kiadásokat nem tudtak hivatalos elismervény­nyel igazolni. Addig a bizottság nem fogadta el a tételeket, amíg hivatalos elismervényt nem szerez­tek. Egyszóval sokat segítette a szö­vetkezetét az ellenőrző bizottság munkája. Azonban van még fogya­tékosság az ellenőrző bizottság munkájában is. Későn jutott eszük­be, hogy nem ellenőrizték, miként tartják be a gépállomás és a szövetkezet közti szerződést. Későn jutott eszükbe az is, hogy felfigyeljenek Demeter Jánosra, aki egész esztendőben csak negy­venhét munkaegységet szerzett és a szája mindig nagyobb volt a munkájánál, sok kárt okozott. — (Most már elhatározták, hogy ja­vaslatot tesznek a kizárására.) A közös vagyon megbecsülése körül is van még hiba. Nem egy látogató vehette észre, hogy szalmából, a drága szénából sokszor egész „utak” vannak a sárban. Nagy és Lesi:u elvtársak most elhatározták, az ellenőrző bizottság ezentúl még jobb munkát fog vé­gezni, kijavítja a maga hibáit is. Olvastak arról, miként dolgoznak a kolhozok ellenőrző bizottságai, hogy minden negyedévben rendes évne­gyede« vizsgát tartanak, havonta egyszer pénztári vizsgáit, ellenőrzik a fa ka rmányfel használást. Eszerint fognak dolgozni ők is, vigyáznak arra, hogy ne legyen egyenlősdi, ne legyen munkaegységhigiUís. És aki egy héten felszólításra sem dolgo­zik legalább négy munkanapot, at­tól minden otthonmaradásért öt munkaegység levonását fogják ja­vasolni. Munkájukról rendszeresen tájékoztatják majd a tagságot, s javaslatokat fognak tenni azon nyomban a hibáik kijavítására. Igv munkálkodhatnak még az ideinél is eredményesebben a közösség elő­rehaladásán. V törvény szigorával járjon el a jándi községi tanács Simon Károly szabotáló kólákkal szemben Simon Károlyra. mint főbíróra még minden felnőtt emlékszik Ján* dón. Hosszú éveket. Keresztül tel]* hatalmú ura veit 0 Jánd szorgalmas dolgozó népének. Hány esetben aj­tót mutatott az ügyes-bajos doleait intéző dolgozó paraszt okneK azzal, hogy most nem ér rá, jöjjenek más­kor. És jönni kellett máskor . Le­het, bogy akkor is elzavarta őket Simon de tűrni Kellett, mert vele volt a csendőr, a főjegyző, a pap és mindenki, aki a szegényembernek ellensége volt. Az emberek amikor jebb sorsba jutnak, barna»- felejtenek Néhány jándi dolgozó már mfKbocsi'tott Si­monnak. Pedig arra is emlékszik mindenki, hogy Szabó B. József volt cselédjével hogyan bánt egy évtize­den keresztül A kilencedik eszten­dőben alkuban volt, hogy mire be­jönnek a hideg novemberi r'pok. Si­mon vesz egy télikabátot cselédjé­nek, Szabóuak. Az idő telt, elmúlt november, december is a vége felé közeledett. Szabó még mindig a nyári vékony kabátkájában dolgo­zott, éjjel-nappal Kérte ő sokszor is de jelenteni nem volt hová, mert ahol jelenteni lehetett volna, ott is Simon pöffeszkedett a bírói szék­ben. Mit csináft a gazember9 Neszét vette, hogy Szabó már únja nála a szolgálatot és lebet, hogy másutt ke­res munkát. Az év vegén állított be ' egy vékonyka ujjassal az istállóba és azt mondta Szabónak, aki dide­regve nézte a kabátot: „Na látod, itt a kabát, de csak akkor lesz a tied, ha jövőre is uálarn maradsz.44 Szabó gondolkozott egy kicsit és azt felelte, hogy ,ncm“... Néhány nap múlva azonban Szabó csak Si­monnál dolgozott, mert az összebe­szélt valamennyi cselédnyúzóval és egyik sem ígért többet. A falat ke­nyér, meg az egyetlen télikabátnak nevezett rongy visszakényszerítette Szabó B. Józsefet a dobos istállóba, az állatok közé aludni és folytatta tovább a rabszolga életet. A falu lakói még arra is emlé­kezhetnek, mikor Szabó B. József leesett a kulák diófájáról és kór­házba került, de a kulák nem ke­zeltette, mert ráfogta, bogy a szomszédasszonynak lopott gallyat a fáról és aközben esett le. Nem akadt senki, aki megvédte volna Szabónak az igazát, mert aki Jáu- don szólni mert Simou ellen vala­mit, az könnyen a kakastól] és a szurony árnyékába került. Attól pe­dig féltek a jándiak is mert tud­tak ám verni a csendőrök! Ma már nem parancsol senkinek cs nem verethet meg senkit Simon Károly volt főbíró, így az emberek nagyrésze is azon a véleményen i vau, hogy Simon már ».megjavult“ j Ezek tévednek. Ahol csak teheti. J Simon most is árt a mi szép éle­tünknek. Jándon is, de országszert© a be­csületes dolgozó parasztok eleget 1 tettek hazájuk iránti kötelezettsé­güknek, bogy a holnap még szebb legyen, erősebb legyen országunk. Simon Károly ezzel szemben 53 hold földet bitorol és még mindig adósa államunknak 8 mázsa búzával, 12 mázsa napraforgóval, 15 mázsa ku­koricával, az adóját pedig hosszú idő óta nem rendezte, most 24 ezer forinttal adósa államunknak. Simon Károly nemcsak most károsítja meg dolgozó népünket, hanem mór jövő- 1 évi tervünket is csorbítani akarja azzal hogy nem vetett cl hat hold búzát. Ez azt jelenti, hogy 50 60 mázsa búzával kevesebb kerül rak­tárainkba. És 53 holdjához nem tart több jószágot két lónál, két sovány tehénnél, két koszos malac­nál! Ezt a kulákot simogatja a községi tanács, aki csak felszólításokat kül­dözget a Siinoii kuláknak, hogy le­gyen szíves teljesítse már beadását Azon az nézeten vannak, hogy „sze­gény ember44 már Simon Azt azúr­ban nem nézik, hogy a vejc Ormos — dolgozó parasztokkal bizlaitatja felébe a sertéseket. Ne 'sáli Szólít - gassa a tanács Simon kulákot, ha­nem járjon el vele a törvény szigo­rával, van még ott mibe! teljesíteni I a beadást! Jólétben élnek a nagykállói Rákosi tszcs, tagjai A nagykállói Rákosi termelőszö­vetkezeti csoport púidat mutat nemcsak a Nagykálid községben levő többi három termolőcsoport­nak, hanem a járás többi szövetke­zeteinek is. A Rákosi termelőcsoport elnöke. Elek István elvtárs örömmel jelen­tette a járási tanács elnökének de- cember 21-én, Sztálin elvtárs szü­letése napján, hogy a termelőcso. port minden mezőgazdasági mun­kát befejezett. A csoport nemcsak a mezőgazdasági munkákban mu­tatott példát, hanem a beadásban is. Az évi beadásuknak november 30-ig 100 százalékban mindenből eleget tettek. NEGYVEN FORINTOT ÉR EGY MUNKAEGYSÉG Az elmúlt hetekben tartották a tszcs, zárszámadási taggyűlését, amelyen megelégedetten mondot­ták, hogy mint fiatal, új csoport, eredménnyel zárták az évet. .Tó munkájuknak megvan a gyümöl­cse: gabonából 7 kiló, tengeriből 2 kiló, árpából 25 deka, burgonyá­ból 2 kiló, cukorból 25 deka. olaj­ból egy deci, mákból 4 deka és 4.20 forint készpénz jutott muokaegysé- genkint. Ezenkívül minden tag ka­pott egy szekér szálastakarmányt és két szekér tűzifát. Ha összeszá­moljuk a természetbeni juttatást és a készpénzt, akkor 30.07 forint volt egy munkaegység értéke. Tisza Sándor például, aki a megalaku­lástól kezdve dolgozik, családjával együtt 350, Pál György családjával együtt 300 munkaegységet szerzett. A csoportban szorgalmasan dolgoz­nak nők is. özv. Nyeste József ne egyedül dolgozott és 180. özv. Toka Gyulái id pedig 150 munkaegységet szerzett tavasz óta. Nézzük meg közelebbről, HOGYAN DOLGOZIK A RÁKOSI TERMELŐ- CSOPORT? A csoport 1952 februárjában ala­kult meg és március 1-én a III. tí­pusú csoportok alapszabálya sze­rint kezdett el dolgozni, 39 taggal 324 kh. szántó és nem egészen ké, bőid gyümölcsösön. Ma már 120 tagúk, 000 bold szántójuk van a gyümölcsös mellett. Most készítik elő a tavasszal betelepítendő 10 hold gyümölcsösüknek a talajt. Állatállományuk is szélien meg­növekedett, hiszen már 30 lóból. 11 tehénből, 29 anyakocából, 38 ma­lacból, egy kanból és 28 hízóból dH: A csoport megalakulásától kezd­ve szigorúan betartotta az alapsza­bályokban előírtakat. A csoport tagjait a vezetőség két brigádra és négy munkacsapatra osztotta. Min­den tagnak meghatározták, hogy miből mennyi területet kell megdől, goznia. így érték el azt. hogy min­den munkát időben el tudtak vé­gezni és az elmúlt aszályos eszten­dőben is jó eredményeket értek el. Az átlagtermés, mondhatni, min­denből jobb volt, mint az egyéni gazdálkodóké. így például a cso­port földjén 50 mázsa cukorrépa termett holdunk int, ugyanakkor az egyéniekén csak 40. Búzából az egyéniek 7—8 mázsát, a csoport 9 mázsát, rozsból az egyéniek 7—3 mázsát és a csoport 10 mázsát ara­tott holdunk int. Még jobb lelt vol­na a csoport eredménye, lm földte­rülete nem 185 darabban leit vol­na. (ősszel már tagosítottak és az­óta még nagyobb lendülettel és kedvvel" dolgoznak a csoport tag­jai.) A brigádokon é* a mtiirk»csapa­tokon belül A MUNKAFEGYELEM a községben levő négy csoport kié zött itt volt a legjobb. Az aratást például a széttagoltság ellenére is négy nap alatt elvégezték; ugyan­akkor a község más csoportjainak is segítettek. A csoport vezetősége bevonta a családtagokat is a mun­úba, s át’ ban 00—70 családtag lolgozott fi .várnátosan a kampány | uivnkák idején. A ,ió munka végzését az is blzo­I nyitja, hogy ősszel ebbe a csoport­ba léptek be a legtöbben. Az ősz folyamán 25 család 50 taggal lé­pett be, akik saját szemükkel győ­ződtek mrg • a szövetkezeti gazdál­kodás előnyéről. Cil János 12, Bor­si József 14. Yadócz György 7 és Borsi András IC holdas gazdák is a belépők közt vannak. A csapott .elnöke örömmel újsá­golta,,'hogy az őszi munkánál SIKERESEN ALKALMAZ­TÁK A FEJLETT SZOVJET MÓDSZEREKET. 15 hold búzánál és 10 hold árpá­nál alkalmazták a keresztsoros ve­tést. Egy hold jarovlaált búzát le­tettek. Tavasszal a tengerit is a* előírt sor. cs tőtávolságra fogják vetni. A csoport vezetősége már jóval az ősz beállta előtt gondoskodott az, állatok téli takarmányáról. Ké­szítettek 200 köbméter silót, a cso- Ijortnak van 30 mázsa zubosblik- könyí, 15 mázsa szénája, 30 má­zsa árpaszalmája ős 40 mázsa polyvája. Hogy a silótakarmányt tavaszig megőrizzék, ezért a jövő hőt folyamán megkezdik a feliárt szalma etetését az állatokkal. Az állattenyésztő brigád és vezetője. Kőhegyi András családjával együtt jól dolgozik. Jó munkájáért Kő­hegyi András kapott a csoport tag. Ságétól egy esőkabátot. A vezető­ségi illéseket rendszeresen megtart­ják. amelyen mindig megbeszélik a problémákat. A csoport pártszervezete nagy gondot fordít az oktatásra. Az ősz- szel 18 fővel nyílt meg a politikai iskola Y-s jelenleg már 20 főre emel­kedett a hallgatók száma. TÉLI MUNKÁK A TSZCS-BEN. A vezetőség télen is gondoskodik a csoport tagságának munkalehető­ségéről. Jelenleg a tavasszal telepí­tendő 10 holdas gyümölcsösben a fák gödreit ássák és Uohánysimi- tássál foglalkoznak. Ennek a befe. jezése után a tavasszal kezdődő szén poros téglnőgstéshez készülnek fel. Télen termelik ki a téglához szükséges földet. Tavasszal ötszáz­ezer téglát akarnak kiégetni, »ami­ből 50 férőhelyes íiaztatót, 50 fé­rőhelyes hizlaldát, 80 férőhelyes karámot növendékeknek. 40 férőhe­lyes lóistállót, 30 férőhelyes tehén­istállót és 1000 férőhelyes baromfi­ólat építenek fel. Az építőbrigád ebben az évijén is jól dolgozott: 14 kocának íiaztatót, 50 férőhelyes sertésakolt és 30 férőhelyes hizlal­dát épített fel. Jövő évre az állatok takarmá­nyának biztosításiára 02 hold kaszá­lójuk van, emellé 25 hold takar­mánykeverőket, valamint 00 hold lóherét vetettek. Az állattenyésztési brigád mun­kájúnak megkönnyítésére most vett a csoport eey „lledioágó” darálót 1.200 forintért, amivel munkaidős is takarítanak meg. A TERMELÖCSOPORT HIBÁI A jó munkák mellett mutatkoz­nak egye? esetekben hibák is. így hiba volt az, hogy nem az alapsza­bály szerint mérték ki a háztáji földeket, amiért többször nézetelté­rések vannak a csoportban. Nem lett volna szabad előfordulni és megtörténni annak, hogy Pál Györgynek 1800. Tisza Sándornak 1000 öl háztáji gazdasága legyen, mert. ezzel nemcsak az alajjezabályt sértik meg, hanem a munkafegyel­met is lazítják. Sürgősen javítsa ki a vezetőség ezt a hibát, mert ezzel a csoport Is erősödik és ugyanakkor a munka fegyelem is megszilárdul. Hiba az is, hogy a trágyát még mindig nem kezelik szakszerűen. * A csoport gazdagságét nemcsak a közös vagyon, de a háztáji gaz­daság IS bizonyítja. A csoporttago 70 százalékának vau tehene. Kocá­ja sertése egy-két család kivételé­vel mindenkinek: van. A szövefke zet tagjai jólétben élnek. JÁVOR KORNÉL, megyei tudósító.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents