Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-05 / 285. szám

A Szovjetunió IV. országos békeértekezlete A Szovjetunió IV. országos béke­értekezlete lelkes hangulatban foly­tatja a munkáját. December 3-án az értekezlet dél­utáni ülésén Petrovszkij akadémi­kus beszámolója feletti vitában először Bar ja Szmirnova sztaha­novista fonónő, a moszkvai ,,Trjohgorna]a Manufaktúra” textil- kombinát dolgozója szólalt fel, aki a többi között arról számolt be, hogy a kombinát kollektívája ha­táridő előtt teljesítette ezévi tizen­egyhónapos tervét és többszázezer méter árut készített terven felül. — November 3-án befejeztem évi tervemet — tette hozzá — és az év végéig még többszáz kiló fonalat készítek. így akarok hozzájárulni személy szerint is a békeharchoz. A küldöttek melegen fogadták az emelvényen megjelenő világhírű or­vost, Vlagyimir Filatov akadémi­kust. (Filatov igen sok embernek adta vissza látását és egészségét.) Filatov akadémikus beszámolt a szovjet orvostudomány újabb ered­ményeiről és hangsúlyozta, hogy a betegségek ellen küzdő szovjet tu­dósok célja az emberiség egészsé­gének és jólétének szolgálata. ’Nagyezsda Parfjonova, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának el­nökhelyettese a többi között a kö­vetkezőket mondotta felszólalásá­ban : — Mi, szovjet asszonyok azt mondjuk, hogy szívetek legyen tel­ve elszántsággal. Azok, akik a bé­kéért és gyermekeik boldogságáért harcolnak, mindig erősebbek, mint a hódítók és a gyilkosok A karél-flnn nép küldötte, A. Lutta biológusnö kijelentette, hogy a szovjet tudósok minden erejüket a betegségek elleni harcra fordít­ják, hí gy megmentsék az emberisé­get a betegségek tői. Ezután megszólalt a zene, fel­csendült a pionír-üdvözlés. Az út­törők küldöttsége vörös selyemzász­lóval és a békeharc nagy vezére. J. V. Sztálin elvtár? arcképével lé pett a teiembe. A küldöttség a teremben lévők viharos tapsa mellett adta át az értekezlet részvevőinek a Szovjet­unió legfiatalabb nemzedékének lel kés üdvözletét. Utána Viktor Ámbár mim jav, az örmény SzSzK tudományos akadé­miájának elnöke lépett az emel­vényre. — A szovjet rendszer — mondot­ta — Örményország sok évszázados történelme folyamán először terem­tett olyan élet- ős nronikakörtilmé nyeltet, amelyek mellett teljesen ki­bontakozhattak a népben rejlő al­kotó erők. Az értekezlet küldöttel melege^ fogadták az emelvényre lepő híres kombájnrezetőt, Vaszilij Ooiavcsen j köt. Mellén két arsnycslllag ra-\ gyog: egyiket a Nagy Honvédő: Háború éveiben véghezvitt hősiét- j télért, a másikat a békés építés- éveiben kifejtett önfeláldozó mun- j Icájáért kapta. A kubáni kozákok képviselője beszámolt a kubáni ga­bonatermelők hatalmas sikereiről Ebben az évben 23 millió púddá' több búzát adtak az államnak, mint 1940-ben. — Harcolunk a béke védelmében, — mondotta Vaszilij Oolovcsenko — és megbízzuk a népek békekon- gresszusára induló szovjet küldötte két, juttassák kifejezésre azt a szilárd elhatározásunkat, hogyha az agresszorok kirobbantanának egy új világháborút, a szovjet nép ke­ményen megleckézteíi az elvetemült háborús gyűjfogatoltat. Anatoli j Uszkov, a Szocialista Munka Hőse* aki ezt a kitüntető j címet a kommunizmus nagy épít-1 kezései elsőszülöttjének, a A'. I. i teáin Volga—Don hajózható csa­tornának építésénél végzett kiváló munkájával szerezte, elmondotta, milyen önfeláldozóén dolgoznak a nagy hidrotechnikai építkezések dolgozói, milyen hősiesen küzdene'- a szovjet emberek az új ötéves tervben előttük álló fel adatok tel­jesítéséért, a békés építkezések megvalósításáért. Pénteken nyílik meg a román országos kékekongresszos Bukarestben Pénteken kezdi meg munkáját a román országos béke kongresszus. A csütörtöki román lapok több cikk­ben és az ország minden részéből érkező táviratokban adnak képet az egész román nép lelkes előkészti létéiről, valamint az országos béke­kongresszus és a népek békekon­gresszusa tiszteletére elért újabb mtmkasikerekről, A román országos békekongresz- szus küldöttei, valamint a Román Népköztársaságnak a népek béke­kongresszusára megválasztott kép­viselői hangot adnak a román nép elszánt elhatározásának, hogy az egész békeszerető emberiséggel váll­vetve kész megvédelmezni a békét és elhárítani a háborút. Az ENSZ-közgyüíés politikai bizottságinak december 2-i ülése December 2-án az ENSZ-közgyű- 16s politikai bizottsága ülésén több küldött sikertelenül próbálta tisztá­ra mosni magút amiatt, hogy az in­diai határozaíterveze.hez fűzött szovjet módosítások ellen szavazott, amelyek az azonnali koreai tűzszü­netet és a koreai kérdés békés ren­dezését írják elő. így Irán képviselője kijelentette: egyetért azokkal az eszmékké', me­lyeket a szovjet módosítások tar­talmaznak. Majd minden alap nél­kül azt állította, hogy ezek az esz­mék „más formában” szerepelnek fiz indiai határozattervezetben. Libanon képviselője arról be szélt, Visinszkij felszólalásából fény derült arra, hogy a hadit g lyok akarata nem érvényesülhe szabadon, mert nyomást gyakorol­tak rájuk. A libanoni küldött ez­után önmagának ellentmondva, az indiai határozattervezetet támo­gatta. Ezután A. J, Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője rövid besztkfoen indokolta, hogy a szovjet küldöttség miért szavazott az in­diai határozattervezet ellen. Először is — mondotta Visinszkij elvtárs — ez a tervezet nem írja elő a koreai tűzszünetet. Nem írja elő a hadműveletek beszüntetését. Másodszor, ez a határozatterve­zet egyáltalában nem ad alapot a hadifogolycsere kérdésének ronda zésére. Harmadszor, ez a határozati ja­vaslat nemcsak, hogy nem nyit utat a béke felé, hanem azt céloz­za, hogy továbbra is elhúzza a had­műveleteket Koreában. Visinszkij elvtárs beszéde után a Szovjetunió határozattervezetét tet­ték fel szavazásra. Ez a határozat­tervezet az azonnali koreai tűzszü­netet és egy bizottság létrehozását javasolja a koreai kérdés rendezé­sére. A szovjet határozattervezet mel­lett a Szovjetunióvá! az élen öt küldöttség szavazott. Tizenkét or­szág küldöttsége tartózkodott a szavazástól. Az Egyesült Nemzetek ! Szervezetének agresszív magva, élén az Egyesült Államokkal, ter­mészetesen a szovjet határozatter­vezet ellen szavazott Figyelemre­méltó, hogy India, Pakisztán, Irak és Argentina küldöttei, akik decem­ber 1-én a szovjet módosítások el­len szavaztak, most tartózkodtak a szavazástól. Az ülés végén a bizottság elnöke, a brazillal küldött szót akart adni a liszinmanista képviselőnek. A. .1. Visinszkij, a szovjet kül­döttség vezetője tiltakozott ez el­len, hivatkozva arra, hogy a li­szinmanista képviselő egyáltalában nem vett részt a szavazásban. Kö­vetkezésképpen semmi oka sincs ar­ra, hogy megindokolja a „szava­zást". A háborús szerződések ratifikálási vitája a bonni parlamentben Heinz Ronner kommunista kép­viselő a háborús szerződések ratifi­kálási vitájának megnyitásakor kö­vetelte, vegyék le a napirendről a különszerződés és az úgynevezett európai hadseregről szóló szerződés vitáját. Követelte továbbá, hogy Adenauer ismertesse a szerződéseit titkos kiegészítő záradékait. A továbbiakban erélyes szavak­kal hívta fel az összes parlamenti csoportok tagjait, tartsák szem előtt, hogy szavazatukkal a német nemzet sorsáról döntenek. A ltom* munista parlamenti csoport indít­ványát elutasították. Willy Brandt, a jobboldali szo­ciáldemokrata vezetőség képvise­lője levetette az álarcot és közölte, hogy a Német Szociáldemokrata Párt vezetősége egyetért Adenauer háborús koalíciójával. Adenauer a háborús szerződé­sekkel kapcsolatban tett nyilatko­zatában — nagy vihar közepette — követelte a háborús szerződések feltétlen elfogadását. Hangsúlyoz­ta. hogy a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének szintén nz a külpolitikai célkitűzése, hogy Nyu- gat-Németország csatlakozzék az európai hadseregről” szóló szerző­déshez. Adenauer megerősítette, hogy Nyugat-Németország a különszerző­désben lemond függetlenségi jogai­ról, majd cinikusan kijelentette, hogy ez n német nép érdekében történik. Ötévi börtönre, súlyos pénzbüntetésre ítélte a jórásbfrósáí az árursjíege q és a beadás! szabotáló Hraicsovics János, volt nyíregyházi leresledoi Tegnapelőtt tárgyalta a nyíregy­házi járásbíróság Krajcsovics Já­nos, volt nyíregyházi kereskedő bűnügyét. Krajcsovics János, a ríp ellensége, nagymennyiségű árut rejtett cl lakásán, szabotálta a beadást kötelezettség teljesítésér. Az amerikai háborús gyújtogatok ügynökeként közelié fásunk, nép­gazdaságunk ellen tört 8 arra szá­mított, hogy spekulációs tizeiméivel megkárosíthatja a dolgozó n-'-n»t. Dolgozó népünk ébersége azonban leleplezte a#kúrtevöt. Udvarán el­ásva nagymennyiségű mosószap­pant, tiszta szeszt, rizskását, 115 réz-forrasztóvasat, porcelláncslgá kát és nagymennyiségű cigaretta- papírt találtak. Ugyanakkor a pad­lásán, kamrájában és pincéjében közel 100 darab zománcedényt. szá­mos mezőgazdasági szerszámot, élelmiszert, vasárut, papírárut rej­tett cl, mintegy 15.000 forin: Pi­tékben. Mindezek betetőzéséül 20ú liter bort rejtett cl szomszédainál, hogy magát a beadási kötelezettség teljesítése alól kivonja. A járásbíróság megérdemeli büntetéssel sújtotta.: 5 évi börtön­re, 5 évi közügyektől való eltiltás­ra, 2000 forint pénzbüntetésre. 3000 forint értékű vagyonelkobzás* ra. az elrejtett áru elkobzására ítélte. A győztes szocializmus országának alkotmánya Ma van a Szovjetunió sztálini alkotmánya' elfogadásának tizenha­todik évfordulója. Az alkotmány azokat a világtörténelmi jelentősé gfi győzelmeket szögezi le, amelye­ket a szovjet nép Lenin és Sztálin pártjának vezetésével a szocializ­mus építése terén vívott ki. A szovjet alkotmány másik sajá­tossága, amely merőben megkülön­bözteti a burzsoá államok alkotmá­nyától az, hogy a szocializmus pil­léreire támaszkodik — a termelő­eszközöl: szocialista tulajdonára, a kizsákmányolás és a kizsákmányoló osztályok felszámolására, a munka­nélküliség megszüntetésére, minden állampolgár munkához, orvosi keze­léshez, üdüléshez, művelődéshez va­ló jogának biztosítására stb. A sztálini alkotmány végeivel a férfi és nő közötti évszázados egyenlőtlenségnek is. A Szovjet­unióban egyenlő jogokat biztosít a nőnek a férfival a gazdasági, álla­mi, kulturális, társadalmi és poli­tikai élet minden területén. A szov­jet alkotmány gyökeresen eltér a burzsoá alkotmányoktól abban is, hogy nemcsak leszögezi, de biztosít­ja is a dolgozók számára a demo­kratikus és szabadságjogokat. A Szovjetunióban nincs és nem is lehet munkanélküliség, mint ahogy nincsenek és nem is lehet­nek gazdasági válságok sem. 1049. harmadik negyedévéhez képest a Szovjetunió népgazdaságában al­kalmazott munkások és tisztviselők száma 2.4 millióval nőtt. Egyedül 1950 harmadik negyedévében kéf- százhúszezer olyan ifjúmunkást irányítottak munkába az iparhoz, a közlekedéshez és építkezésekhez, akiket a munbaerőtartalékok isko­láiban képezték ki. 1930-ben a Szov. jet unióban ötszázezer fiatal szak­ember végezte el a főiskolákat és technikumokat és nemcsak, hogy valamennyien dolgoznak, hanem az országban egyre nagyobb a keres­let a munkások és szakemberek iránt. A szovjet alkotmány a legjelen­tősebb demokra tikus szabad-ágjo­gokat biztosítja a Szovjetunió ál­lampolgárainak: a szólásszabadsá­got, a sajtószabadságot, az utcai felvonulások és tüntetések szabad­ságát. E jogok érvényesítéséhez a dolgozók a szovjet országban meg­kapták a szükséges anyagi feltété leket is, így középületeket, nyom dákat, híradást eszközöket, papír- készleteket, rádióállomásokat stb. A Szovjetunióban az újságok, a folyóiratok, a rádió munkatársai, a könyvek és brosúrák szerzői ma­guk a dolgozók. Most, amikor a szovjet emberek számára nincs életbevágóbb fontosságú feladat, mint a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért .folyó harc, a Szov­jetunió több. mint nyolcvan népe nyelvén megjelenő minden szovjet újság és folyóirat nap mint nap közli a dolgozók leveleit, amelyek­ben kifejezést adnak békeakaratuk- naik, beszámolókat közölnek a bók?- mozgalommal kapcsolatos konferen­ciáktól, gyűlésekről. Amint Sztálin elvtárs rámutat, igazi szabadság csak ott van, ahol megsemmisült a kizsákmányoló*, ahol egyes emberek nem nyomják el a többieket, ahol nincs munka­nélküliség és nélkülözés, ahol az embernek nem kelt remegnie amiatt, hegy holnap elveszítheti munkáját, lakását, kenyerét. Vájjon milyen szab:d-ág,i:.gokré>' leltet beszélni az Egyesült Államok han, ha itt a lakosság két százalé­ka rendelkezik az ország égés* nemzeti vagyonának hatvan—het­ven százalékával, a munkanélküliek hadserege pedig évről évre föltár- v.-hk'ntlanu! nő?! Leho'-n beszélni o művelődéshez való jogról az. Egyesült Államokban, ahol tízmil lió ember írástudatlan és több, mint húszmillió embernek még e!e mi iskolai végzettsége sincs?! Az imperialista reakció „a de­mokrácia védelméről” szóló hazug frázisokkal álcázza magát, ugyan­akkor dühödt támadásokat indít a dolgozók polgárjogainak utolsó maradványai ellen is. Az amerikai imperialisták fasizálják az Egye­sült Államokat. MacCarrcn szená­tor törvényjavaslata, amelyet az amerikai kongresszus jóváhagyott, egyesítette Mündt, Viron és mások minden kommunistaellenes és de- mokrácinellenes törvényét. A tör­vény koncentrációs táborok létesíté­sét irányozza elő a kommunisták é* egyéb haladó szervezetek tagjai számára „kritikus helyzet” esetén. Az Egyesült Államok számos váro­sában és államában megtiltották a helyi hatóságok a kommunisták ténykedését. Az Egyesült Államok­ban kíméletlenül leszámolnak a haladó mozgalmak részvevőivel. _ Nap mint nap állítják bíróság elé a béke és a demokrácia harcosait. Az Egyesült Államokban, Angliá­ban, Olaszországban és Japánban a dolgozók jogfosztottsága még soha nem öltött olyan arányokat, mint éppen ma. Az imperialista burzsoázia, amely halálos rémülettel tekint a demo­krácia és a szocializmus növekvő erőire, élőiéibe tolja a fasiszta pártokat és az elrugaszkodott re­akció segítségével akarja elfojtani a dolgozók demokratikus szerveze­teit, megerősíteni az imperialista nagytőke helyzetét és kirobbantani egy újabb háborút. A kapitalista világ bajokon és szenvedésen, nyomorúságon és éh- insögen, elnyomáson és leigázáson kívül semmit sem tud adni a dol­gozóknak. Nap mint nap csökken náluk az ipari termelés, a mező- gazdaságban szűkülnek a vetésterü­letek. Az Egyesült Államokban év­ről évre megsemmisítik a búza- és bu rgony ata rtalékok at, ugyan akkor a dolgozók tízmilliói éheznek. Nem tudják elhelyezni a textíliákat és a ruhákat, a szenet és az építő­anyagokat, ugyanakkor viszont a dolgozók százezreinek nincs lakása, rosszul ruháakodnak. Szépített hi­vatalos amerikai statisztika szerint is kétszázhatvanezer olyan család van Nowyorkban, amelynek nincs lakása és kb. ötszázezer család sínylődik olyan „házak” nyomor tanyáin, amelyeket a kongresszus különbizottsága már 1901-ben lak­hatatlannak minősített. A kapitalista országok dolgozói már régen felismerték a kapitalista „demokrácia”, a Kotsehiidok és Stinnesek, Rockefellerek és Morca nők „demokráciájának” gyönyörű, ségeit. Ugyanakkor feltétlenül' meg kell látniok azokat a páratlan si­kereket, amelyeket a Szovjetunió­ban értek el a sztálini alkotmány zászlaja alatt. Az egész világ tudo­mást szerzett a nagyszerű sztálini építési tervekről, amelyek kereté­ben hatalmas vízierőmüvek épülnek a Volgán és a Dnyeperen, giganti­kus csatornákat húznak Turkmé- ntában, Krímben és az Uraiban. A haladó emberiség megérti, hogy a feszült nemzetközi viszonyok kö­zölt ilyen nagyszerű építkezéseket csakis a győztes szocializmus or­szága végezi-et. A Szovjetunió ha­talmában világszerte nz emberek tízmilliói látják békéjük és biz­tonságuk zálogát. S ezek a tízmil­liók a lsét rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus összehasonlítása­kor saját szemükkel győződnek meg a szovjet szocialista rendszer vitathatatlan előnyeiről a knplfn lista rendszerrel szemben. Baíejezödtek a magyar-indonéz kereskedelmi lárgyalások Dzí akartában lefolytatott ma­gyar-indonéz kereskedelmi tárgya­lások eredményeként a Magyar Nípköz.ár; ,ág és az Indonéz Köz­társaság kormányai közvetlen Aru- csereforgaltnl megállapodást és fi­zetési egyezményt kötöttek. Az új ániesereforgaltni megállapodás áru­listái egy évre szabályozzák a két ország közötti áruforgalmat. A megállapodás szériát Magyarország iparcikkeket, míg Indonézia nyei« anyagokat szállít. 1952 DECEMBER 5, PÉNTEK néplap 3

Next

/
Thumbnails
Contents