Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-05 / 285. szám

4: NÉPLAP "-m DECEMBER 5, PÉNTEK A vámosatyai termelőszövetkezeti tagok okulni akarnak az idei zárszámadás tanulságaiból Hallod-e, drusza? — kiáltott oda Ködöböcz Lajos a vámosatyai „Le­nin’ tszcs. egyik tagja a Petőfi tér- nielöcsoport udvarán foglalatosko dó Székely Lajosnak. — Azt be­szélik, hogy az „Előré"-ben 80 deka kukoricái is kapnak munkaegysé­genként. — Hát te elhiszed, amikor se nektek, se nekünk nem jut? — Addig beszélgettek, vitatkoztak, hogy a kíváncsiság elvitte őket ki a tanyára az „Előre” termelőcso- poithoz. Az irodán Morvái Imre a tennelöcsoport elnöke örömmel fogadta a két testvércsoport tag ja, í. Hamarosan barátságos be­szédbe keveredlek. — ügy hallottuk, nektek, kuko­rica is jut, de nem akarjuk elhin­ni, — ered meg a szó Ködöböcz Lajosból. Az elnök mosolygott. — Pedig ez igaz, 80 deka kukorica is jut munkaegységenként. — A be. adást is teljesíiettéte— kérdi Székely Béla, a Petőfi tszcs, tagja. — A közös állatoknak is hagyta­tok? — kíváncsiskodott Ködöböcz. Az elnök bólintott. — Ki mint, vet, ügy arat. Ez az igazság — tette még hozzá. — Emlékezz csak vissza, mikor vetettétek a kukori­cát? — fordult aztán Morvái Székely Lajoshoz, aki lesütötte fejét, aztán elvörösödött. — Szégyenlem Morvái elvtárs, de hidd el, nem én miattam késiünk a tavasziak vetésével. Én mond- tam eleget, menjünk azt a vizet ereszteni. Senki nem ment. Mi lett az eredménye? A mélyedésekről csak egész későn szivárgott le a víz, a lágy földben rossz volt a munka, persze hogy nem kelt ki a kukori ca, meg a napraforgó. Meg mondjuk mi őszintén, a kapálása is huza­vonával ment, ügy hogy bizony jó néhány holdat kitesz az a terület, ahol nem kellett kukoricát törni, meg forgót csépelni. — Hálunk a vetéssel nem volt baj — kapcsolódott a beszédbe Ködöböcz, a „Lenin” tszcs, tagja, — de a kapálással mi is megkés­tünk. Ha idejében kapálunk, dupla­termést értünk volna el. — Gon dolatban mindjárt hozzá is tette. — Akkor nekünk is jutott volna kukorica. — Ködöböcz Lajos né­hány pillanatra kezébe takarta ar­cát. Maga előtt látta Morvái Já­nost, a l”-igádvezetőt, aki szalad egyik utcából a másikba, kiáltoz fa: Pista, Jóska, Sándor, gyertek már kapálni... Kis idő mulvr újra megjelent: „Még most se jöt­tök”, „Ma én nem tudok menni, dógom van”. Másnap a másik ta­lált ki valamit. — Másképp kellett volna dolgoz­ni. Kern is mehet ez így a jövőben, inkább megszökök. Délbe janii dol­gozni? Meg „ha akarok megyek, ha nem akarok nem megye ”. Nagy Sándor 20 hold földdel jött a cső. portba 5 munkaerő volt a család­ban és csak egy járt dolgozni. Mi mentünk a közösbe, ők meg a 8 holdas , háztájiba”. Sómos Sándor meg Íj napig „főzte a lekvárt” a legnagyobb dologidőben. — Miért van a vezetőség? — vetette közbe Morvái. — Miért nem akadályozta meg? — A vezetőség? A brigádvezető szaladgált mint egy örült az embe­rek után. Az elnök, Nagy Bálint fütyült az egészre. Beüli a kocs­mába és csitltgatta szomját addig, míg az esze is él nem tompult. A mostani elnök1 Az meg nem ért a mezőgazdasághoz. 25 évig volt az kereskedő Debrecenben. Nem ért az a földhöz. — Fegyelmi bizottság sincs ná latok? — kérdi újra Morvái. — Papíron. Most büntetik még, akik nem jártak dolgozni. Szerin­tem mindjárt akkor- kellett volna levonni a munkaegységet, amikor nem jött dolgozni. A vezetőség azt is hagyta, hogy ellopjanak min­dent. Elhortak a tagok vagy 150 mázsa kukoricát, meg vagy 20—30 mázsa burgonyát. A vezetőség úgy tett: „nem lehet act megakadá­lyozni”. Ez pedig nem igaz! A káposztaszedésre került a sor. Gon. •toltam, ha ott is úgy lesz, mint a kukoricánál, meg a burgonyánál, akkor nem adunk be belőle semmit és nem jut belSle a becsületes ta­goknak. —- A vezetőség, kérésemre, rám bízta a káposztaszedés irányítását. Megmagyaráztam a tagoknak, hogy nincs semmi értelme a lopásnak. Magukat lopják meg és dolgozó társukat. A lopás szégyen, és bün­tetést kapnak érte. Inkább becsü­letes úton osztjuk szét, ami meg­marad. A kereskedelmi vállalat kö­vetelésének eleget tettünk és 100 mázsa káposztát munkaegység ará nyóban szétosztottunk. Bök érdekes történetet mondott el még Ködöböcz Lajos és Székely Lajos, a Lenin és Petőfi termelő- csoport tagjai, amelyekkel azt bi zonyították, hogy a munkaszervezés hiánya gátolja a termelőszövetkezet fejlődését, a magas termés elérését. Ezek után Morvái Imre, az Előre tszcs, elnöke kezdte meg el­beszélni, náluk, hogy folyik a munka. A tavaszon, brigádokat, ■munka­csapatokat szerveztünk. A csapat­vezetők jól tudták irányítani a csapat tagjait. Mindig előre elkészí­tettük a munkacsapatok munkatér vét. Előre tudták a tagok, hói dől goznak a következő nap, nem kel­lett- noszogatni őket a m-unMra. így sikerült korán vetni, korán bá­ndint. Ez a titka, hogy szebb a kukoricatermésünk és a naprafor­gótermésünk is, m-i-nt a tiétek. .4 nyár folyamán azonban a munka­csapatok kezdtek felbomlani. Meg­lazult a munkafegyelem. Nálunk az volt a hiba, hogy a területet nem jelöltük, nem- osztottuk fel munkacsapatok között. Nem osz­tottuk ki egyénekre. Többéi nem esünk mi se ebbe a hibába. Már készítjük a terület felosztásává' tervét. Munkacsanafokra, egyének >-e osszuk fel a földterületet. — 4« lesz a helyes, — szólt köz V Ködöböcz Lajos. — Már a tavasszal így kellett volna, — így Székely Lajos. — Akkor még én is versenyb” lépek, pedig tudjátok, hogy elég öregek a csontjaim., — vette át új -a a svát. Ködöböcz. — Nem igen kell akkor egyiket se noszogatni, különösen meg. ha a vezetőség megjutalmazza a jó ter­mést elérő munkacsapatot. Akkor biztos nem rothad meg annyi ta­karmány, mint az idén. TérdigérÓ lóherét lepett el az aranka. Ottmaradt laszálatlan. O't ment tönkre körülbelül 60 jó sze- 1 ér lóhere. Pedig most 100 forintot is adnának mázsájáért. — Számol­gatni kezdték, körülbelül 20.000 fo rint kára lett a tszcs nek, nem szá­mítva azt, hogy ebben a takar­mányszük világban hány jószágnál lenne elég annyi takarmány. — Ha szétosztja a vezetőség a tavaszon munkacsapatokra a föl­”, akkor gondoskodott volna min den munkacsapat az arankafoltok kiirtásáról. Aztán idejében leka­szálja a- lóherét. Most néhány fo­rinttal több jutna minden tagnak A kukoricatermés is más volna. Ha tudja az a tag, hogy ö kapálj másodjára is a kukoricát, napra forgót és neki kell szégpenkezn kukoricatöréskor, hogy a rossz mun kaja miatt rossz a termés akkor biztos jobban dolgozik. Igyelcssi! többet termelni, mint a másik. A' idén az egyik kivágta a kukoricát, otthagyta a gazt, a másik kivágta a gazt de egy 1-övön 3—3 kukorica szárat is otthagyott. Mindenki csal a munkaegység szaporítását nézte — így volt ez nálunk is, — vett át a szól Székely Lajos, — csak azt nézték, hogy a munkaegység na varod jón, de arra nem- gondoltak hogy a munkaegység akkor ér vala­mit, ha termelünk is, szóval, ha van mit szétosztani. A munkaegység felhigításáró’ eszébe jutott Ködöböcz Lajosnak egy kis történet, . — Volt nekünk 5 hold takar­mányrépánk. A dohányos brigád '■apta meg. Addig jártak munkálni, hogy mikor a végén összeadták a földterületet, 0 holdra, szaporodott. Jóízűen nevettek mind a hárman — Persze, hogy nincs akkor ér­télen a munkaegységnek, — folytat­ta Ködöböcz, majd újra Morvái Imre, az Előre termelőcsoport cl nőké veszi át a, szót: — Ha van jó csapatvezető és mindennap beírja a végzett mun­kát, akkor nem fordulhat elő ilyen. Majd meglátjátok, mennyivel más ’■ép folyik a munka, ha fel lesz osztva a terület, jó munkacsapato­kat szervezünk­— Higyjótok el, már semmi ked­vein nem volt maradni a Pelöfi-ben — mondta Székely Lajos. — Még akartam szökni. De most már tu­dom, hogy nálunk is a legnagyobb hiba- ott volt, hogy -nem volt meg­szervezve a munka, nem volt fél osztva a terület. Nem- lesz többet olyan fejetlenség, mint az idén. 'fald beszélek a többiekkel, meg a ••ezctőséggel, csináljuk meg a- mun ’•acsapat-beosztást, meg a, térnie’ *elbontását. Ködöböcz Lajos arca. egész de rülttő vált, ahogy újra beszélni kezdett. — Nem is előz meg engem jövő­re senki. Ha hekapálok egy hold kukoricát, azt meg lehet majd néz­ni. Fel merem venni a versenyt akármelyik csoporttaggal, Ködöböcz megsimogatta őszbeve- gyült haját. Maga elé képzelte a jövőévi munka menetét. Szinte lát­ra, hogyan versenyeznek a jobb terméseredményért azok, akik az idén lcimgdalták a kukoricát, meg hagyták a gazt. Látja, hogy a munkacsapatvezető estefele megke rési őt is és beírja a becsületesen elvégzett munkát. 8 mosolygott, mi kor arra gondolt, jut kukorica is é a forintból is bőven minden mun­kaegység után. így tervezgette egész úton Székely Lajossal együtt, amíg a cuppogó sárban a község házai félé szedegették lábaikat. KOLOZSI DEZSŐ \ Tanul jnnk az élen járók tapasztalataiból A vezetés és a termelés jó módszerei a tarcali kőbányában A Nyíregyházi Útfenntartó Vál­lalat tárcáit kőbányaüzeme szep- ember végére befejezte évi tervét. V Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójának tiszteleté- .e tett termelési fogadalmat is 15 százalékban túlteljesítette. Dolgo­zóink megértették, hogy a felemelt ötéves tervet csak úgy tudjuk idő lőtt befejezni, ha minden rész­letében túlteljesítjük a terveket. Nem véletlen az, hogy üzemünk tervét állandóan túlszárnyalja, Nálunk a műszaki vezetes szoros kapcsolatot tart fenn a pártszerve­zettel. A termelés emelkedése a po­litikai öntudat emelkedését mutat­ja. Nálunk minden nap a munka megkezdése előtt — a szakszerve­zeti bizalmiak és brigádvezetők je­lenlétében — megbeszéljük a napi leendőket, A brigádvezető a maga területén átveszi a vezeíöszerepet s az üzemvezetés a brlgádvezeíők- kel tart fenn szoros kapcsolatot. Emellett azonban a dolgozók ja­vaslatait, kezdeményezéseit minden esetben figyelembe vesszük. Az újítások üzemünkben felmér­hetetlen lehetőségeket hoztak fel­színre. Rövid lelő alatt a dolgozók segítségével olyan újítások alkal­mazását tettük lehetővé, amelyek sokszor duplájára, sőt többszörö­sére emelték a termelést. Egy újí­tással az egyik kőzúzógép termelé­sét például 550 százalékra emeltük s ezzel 650.000 forintot takarítot­tunk meg évente. A Tokajból át- telepített kőzúzónál bukócsuszdát alkalmaztunk s ' ennek eredménye­képpen 200 százalékos teljesítmény mellett évente 220,000 forintot ta­karítunk meg. Eddig a zúzásra kerülő nagy lapos kövek a csúsz­da végén nem estek bele a zúzóba, hanem megakadtak. Ezzel sok baj volt, mert a kő beszorult a zúzó megtört irányú nyílásába s míg ezt kiszedték, nem tudtak dolgozni. Ennek elkerülésére alkalmazták a már előre billenő bukócsuszdát. így a csúszó kő nem akad meg, hanem a kő súlyánál fogva a csúszda lebillen és a kő élével esik a zúzóba. A minisztérium utasítására bán-' nyaüzemiinknek á\ kellett állani a nemeszuzalék gyártására is, amit a bitumen-utakboz használnak.^ Ml megfogadtuk, hogy az átállást Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére, december 2l-re befe­jezzük, Vállalásunkat túlteljesítve, napok óta gyártjuk a nemeszúza - lékot, mellyel Szabolcson kívül el­látjuk Borsod megyét is. Bányaüzemünk munkásai fárad­ságot nem ismerve dolgoznak azon, hogy vállalásuk túlteljesítésében minél nagyobb eredményeket érje­nek el, László Béla kompresszor* kezelő gépész több gépet kezel. Tu­dásával állandóan segítséget nyújt a többi dolgozónak. Amikor az egyik kompresszor szeleprugója el­törött, vállalkozott arra. hogy házilag elkészíti a szeleprugöt. (Ezt különben külföldről lehetett volna beszerezni.) Ezzel lehetővé tette, hogy hat óra múlva újra megindulhatott a termelés. Több­hetes kényszerpihenőtől mentette meg a ' kompresszort. A dolgozók közötti együttműkö­désben Köles János gépkocsivezető mutat legjobban példát. Vince Lajos brigádja és a többi brigádok is csak úgy tudják tervüket túltel­jesíteni, ha a gépkocsi állandóan üzemben van. Köles János ezt úgy biztosítja, hogy amíg a gép­kocsit pakoljak, addig a gépkocsin esett hibákat kijavítja és így ko­csija állandóan üzemképes állapot­ban van. A tervteljesítés alapja és elsza­kíthatatlan része a jó tervfelbon­tás. Nálunk az évi terv részleteire, hónapokra és napokra fel van bontva. A teljesítményt állandóan figyelemmel kísérjük s ahol hul­lámzás, visszaesés következik be. azonnal kiderítjük a hiba okát és megtesszük a szükséges intézkedési a munka megjavítására. Beregszászi József •’ í munkaérdemrendes sztahanovista üzemvezető. Ayiregyliáza sportéletéből S traktorok mellett a fogaiéról is muokába kell vonni az fsz' mé’yszántás meggyorsítására Megyénk korántsem dicsekedhet az őszi mélyszántás eredményeinek gyors növekedésével. A megyei ta­nács legutóbbi értékelése szerint a falvakban az őszi mélyszántás ter­véi: mindössze 48 százalékosan tel­jesítették. Az időjárás gyorsan tél­be fordul, s az a veszély fenyeget, hogy nem tudjuk elvégezni az őszi mélyszántás jelentős részét, ha továbbra is lassan halad a munka Az őszi mélyszántás elmulasztása, az a körülmény, hogy a föld meg­munkálása tavaszra marad. Jőnéhány termelőszövetkeze­tünk minden Igyekezetével azon van, hogy pótolják a mulasz­tásokat. mielőbb befejezzék a mély­szántást. Mert tudják, hogy a jövő esztendei jó termés függ ettől. A tunyogmatolcsi .,Szabadság Hajna­la” tszcs-nek éppen azért volt az idén az aszályos esztendő ellenére 30 mázsás kukorica'érmésé holdan­ként, mert tavaly idejében elvégez­ték az őszi mélyszántást. Hasonló­képp ennek köszönhetik a jó kuko­ricatermést a tiszalöki „Új Élet” tsz. tagjai is. Mindkét termelőszö­vetkezet élen is járt a munkában. Azonban a jó eredmények sok­helyütt még hiányzanak. Éppen azért, mert nem igyekeztek úgy meggyorsítani az őszi mélyszántás munkáját, hogy munkába állítsák a traktorok mellett a fogatokat is. Az őszi mélyszántás meggyorsítá­sának egyik legjelentősebb tényező­je a fogatok fokozott munkába- állítása a traktorok mellett. Ez szükséges ahhoz, hogy mindenütt befejezhessék az őszi mélyszántást még a kemény tél bsállta előtt! SZABÓI CS-S2ATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő : Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség : Nyíregyháza Dózsa György-u. 6. Tel.: 13-70 32 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — telefon: 30-00- Szabolcs-Bzatmármegyei Nyomdaipari Vállalat, Nyíregyháza Dózsa György-átca 5. szám. ’ - «titánul József. November 30-án a mezőgazdasági állattenyésztési kiállítás keretében a VTSB sportbemutatót tartott a vá­rosi színházban. Ez alkalommal a Nyíregyházi Petőfi SK női tornászai M HK-í-za badgya kor!:; tol, tala j tornát valamint korlátgyakorlatot mutattak be. A női tornászok a. korlátgyakor- ato-t kivéve, komoly fejlődésről tettek bizonyságot. A testnevelő tanárokra vár az a feladat., hogy a női torná­szok minél hamarabb elsajátítsák a korláton is a, szükséges tudást. Férfi tornászaink talaj- ée korlátgyukorla- tokban igazolták alapos felkészültté. tűket. A hiba azonban az. hogy mind. össze a közgazdasági fiúgimnázium sportolói szerepeltek a íokomotív í-zineibeii és egyetlen iskola vagy sportkör nem készítette fel sportolóit ‘ornagyakorlatok bemutatására. Ugyancsak itt kell megemlékezni a nyíregyházi testnevelők hiányos mun­kájáról. melynek bizonyítéka, hogy városunkban nagyon gyengén fejlődik a torna. A középiskolai női csapat­bajnokságon mindössze csalt a közgaz­dasági leányiskola tornászai vettek részt. A középiskolai férfi csapatver­senyen pedig összesen négy csapat, - bljöl is kettő. Mátészalka és Kisvár. da., a vidék színeit képviselte. Nyír­egyházáról csak » közgazdasági fíü. gimnázium vett részt két csapattal. Önkéntelenül is felvetődik a gondolat, hol maradtak a. íiú tanítóképző, a Kossuth-gimnázium. az építőipari technikum, a. Munkaerőtartalékok Hi­vatala. a mezőgazdasági technikum férfi és női tornász csapatai. Pedig mindegyik iskolának megvan a. maga testnevelő tanára. Nyíregyháza torna, életét nem állandó megbeszélésekkel, hanem n testnevelő tanárok tevőleges hozzájárulásával lehet életrehívni, * A Városi Testnevelési és Sport- bizottság értékelte az MTSE felhívá­sát. melyben tagtoborzási versenyt, hirdet december 21-re a sportkörök között. Ehhez csatlakozva, az Építők Sportköre ezerrel, a Kinizsi 2C0-zul emeli taglétszámát. A Lokomotív SI< szintén 200 fővel akarja tagjainak létszámát emelni. A közgazdasági fiú. gimnázium, a fiú-tanítóképző. a; zrí­nyi leánygimnázium, a tanítónőkép- zö, a mezőgazdasági és építőipari technikum, a Kossuth gimnázium és a II sz. általános iskola sportolói vállalták, hogy Sztálin elvtárs szüle­tésnapjának tiszteletére az. iskolai sportkörök taglétszámát 10o százalék­kal felemelik. Itá «II<»mié sor PÉNTEK, DECEMBER G. KOfcSUTH-KÁDIÓ. 5.00: Reggeli ze­nés műsor. 5.30: A Rádió astA-ony- rovata. 6.00: Mezőgazdasági híradó. 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. 7.00: IIa-nnemezek. 7.45: Levelezőink jelentik. 8.00: Énekszámok. 11.30: Ahol minden az emberért van.. Műsor a Szovjet. Alkotmány évfordulójára. 12.00: Hírek. Hangos Újság. 12.30: Hanglemezek. 13.00: Mai életünk da. Iáiból. 13.30: Opereltmuzsika. 14.00: Időjárásjelentés. 14.15: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. 15.00: Út­törő-híradó. 15.15: Hírek szerbül. 15.30: Dalol az ifjúság. 15.50: Hang­verseny a Szovjet Alkotmány napjá­ra. 16.20: A Gyermekrádió műsora. 16.30: Üttörő-sporthíradó. 16.45: Orosz nyelvlecke haladóknak. 17.00: Hírek. 17.15: Előadás. 17.35: Az Álla­mi Népi Együttes műsorából. 17.55: Előadás. 18.10: Zenei előadás. 18.40: Hírek németül. 19.00: Hangos Újság. 19 30: Hírek szerbül. 20.00: Víz perc külpolitika. 20.10: Tánczene. 20.30: éti jegyzetek. 21.00: A Magyar Rádió 2.1.50.: Szovjet dalok. 22.00; Hii-ek. Sport.. 22.25: Hanglemezek. 23.00; Szovjet operákból. 24.00: Hírek. Nyíregyházán a legközelebbi or­szágos állat, és kirakodóvásár 1952 december 7-én lesz megtartva. SOK ÉS ENNEK ELLENÉRE nagy nyeremények a Totóban! 12 találat 4900.— Ft 11 találat 177.— Ft 10 találat 28.— Ft. GÓLTOTÓ 111— Ft TOTÓZZON! NYERHET!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents