Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-26 / 277. szám

WíIóq proletárt ni tq tje sülj elei*! Mai szirmunkból; BÉKEMOZGALMUNK hatal­mas Kilő FOK RAS A (2. old.) — AZ ALKALOIDA DOLGOZÓI DE- < EMBER 5-RE BEFEJEZIK f:Ví TERVÜKET (3. oldal) — A S LA NSK V-PEK FOLYTATÁSA (4. oldal) AZ MDP S Z AB OLC S -S Z AT M A R M EG Y EI, PART BIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM. ARA 5« FILLER NOVEMBER 26. SZERDA Yópiievolőinli iuo7<,;ó<4Í(s»nnk harcra a miiiisíterlaiiács begyűjtési vámlorzászlajáér(! Közeledik november harmincadi- ka. Az a határidő, amelyet a ka­pástermények begyűjtési versenyé­nek szabott minisztertanácsunk ha­tározata. Szabolcs-Sza tatár dolgozó parasztjai számos községben, járás­ban megfogadták, hogy november utolsó napjáig nemcsak teljesítik a kapástermények begyűjtési terveit, de meg is tetézik azt terven felül beadott burgonyával, kukoricával, napraforgóval. Mostmár elérkez tünk oda, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy megyénk visz- szaszerezze az elsőséggel együtt a minisztertanács begyűjtési vándor- zászlaját ! Legfőképp a napraforgó begyűjtés tervének teljesítésén mu iik az elsőség. A dolgozó parasz­toknál és a szövetkezetekben nagy- mennyiségű napraforgó van még ahhoz* hogy a napraforgóbegyüjté kiemelkedő eredményé vei Sza boles- ,Szaftnál- országos elsőséget szerez­zen ! November utolsó napjai kemény munkával telnek. Ebben a munka ban legnagyobb részük a népneve löknek van. Népnevelő elvtársaink legjobb se aítője most pártunknak és kormá­nyunknak az a határozata, amely az elmúlj esztendő decemberének első napján jelent meg. Népneve cinknek még egyszer alaposan át­keli tanulmányozni ok Rákosi elv- társ november harmincaddá beszé óét. a párt és a kormány ezt kö­vető december elsejei határozatát, hogy maguk is világosan megért sék: a párt és a kormány intézke­dései miként kovácsoltak még acé­losabbá népi demokratikus állam­hatalmunk legszilárdabb alapját, a munkások és dolgozó parasztok szövetségét. Égj' esztendeje, hogy eltöröltük a háborús gazdálkodás óta meglévő jegyrendszert. megszüntettük a mezőgazdasági termények forgalnü korlátozásait. Ezek az Intézkedései továbbhaladásunk biztos alapjai teremtették meg. A fennálló jegy rendszer — népgazdaságunk fejlő désével. országunk, a dolgozók gya rapótlásával — a termelés gátjává lett, ugyanúgy, miként a mezőgaz tlaságl termények és termékek sok­féle forgalmi korlátozása, kötöttsé­ge, melyek a jegyrendszerből kö­vetkeztek. Az iparban dolgozó mun­kások növekvő jövedelmükből nem vásárolhattak a piacon megfelelő mennyiségű élelmiszert, mert ke­vés áru került oda, s a spekulán­sok, az üzérkedők mesterkedései következtében e kevés áru is ma­gas összegekbe került. A jegyrend szer jó talaj volt mindenféle spe­kulációra, üzérkedésre ugyanúgy, mint a mezőgazdasági termények valamennyi forgalmi korlátozása is. Emlékezetes, hogy a spekuláció mily magasra vitte például a zsír árát, de emellett több fontos élelmi- cikk árát is. Nem véletlen, hogy az akkori .,szabnd”-piaci állapotok ko­rántsem hatottak serkentően az ipari munkásokra. A fennálló jegy- rendszer, ai mezőgazdaság termel- vényeinek forgalmi korlátozásai pedig cseppet sem serkentették a dolgozó parasztokat arra, hogy mi­nél többet termeljenek földjeiken hogy a beadási kötelességek teljesí­tésével minél több felesleget vihes­senek pl-' era (hiszen meggátolták . zt a fői almi kötöttségek.) A pár; és a kormány határozata . lliárftot . az útból mindezeket az akadályokat: egészséges, pezsgő áruforgalmat teremtett a város és a falu között és a spekuláció lelő résével biztosította, hogy a sza­badpiac betöltse igazi hivatását: a városi dolgozók és a dolgozó pa­rasztság árukapcsolatának erősíté­sét. Ma már a szövetkezetek és a dolgozó parasztok beadási kötele­zettségeik teljesítése után nagy­mennyiségű árut visznek szabadon piacra, ugyanakkor bőségesen vá­sárolnak — szép többletjövedelem­hez jutva — azokból az iparcikkek­ből, amelyeket mind nagyobb meny- uyiségben küldenek falura az ipari munkások. Népnevelőink emlékezzenek v-isz- -zit arra. falvainkban milyen lelke­sen fogadták mindenütt Rákosi elvtára bejelentéseit, a párt és a kormány határozatát. Szakolybnn például Elek János dolgozó paraszt kijelentette: „Csak ide tudna látni Rákosi elvtárs, hallaná tapsunkat, j látná, milyen örömet adott ne-1 künk!” Népnevelőinknek ezekben a na­pokban a párt és a kormány hatá­rozatának. Rákosi elv társ űtmuta- asaina.k szellemében kell beszél­niük arról, hogy a munkások és lolgozó parasztok szövetségének, «'szagunk építésének.egyik legfőbb biztosítéka az: miként teljesítik a falvak dolgozó parasztjai az állam iránti kötelességeiket. Hivatkozza­nak Rákosi elvtárs szavaira, aki egy esztendeje azt mondta: „E rend- szabályok sikerének ele nyedhet ét­ien előfeltétele és cl atlaszt hatatlan tartozéka, hogy n mezőgazdasági termelők még nem teljesített be­adási kötelezettségüknek maradék­talanul tegyenek eleget és a jövőben is pontosan, gyorsan teljesítsék a , termény beadási. Ennek megfelelően I most fokozott erővel kell gondos­kodni arról, hogy azok a termelők, ' akik még a beadással hátralékban bánnák, maradéktalanul és gyorsan lótolják mnlaszt-Hsukat.” Maradéktalanul érvényesek ezek az útmutatások most, amikor a me­gye dolgozó parasztjainak nagy­többsége teljesítette már beadását, azonban számosán vannak még a falvakban hátralékosok. Népneve­lőinknek beszélő lök kell a szabad­piac-adta nagy lehetőségekről. He­lyi példákkal kell megmutatniuk, mit jelent az, ha a dolgozó parasz­tok szabadon értékesíthetik felesle­geiket. s ezzel kell mozgósítaniok a becsületes dolgozó parasztokat arra, hogy keressék fel és bírálják meg a hátralékosokat, akik .gátol­ják, hogy községük elnyerje a sza­badpiacot. Rákosi elvtárs beszédét követően egy esztendeje számos községben gyorsan cselekedtek a dolgozó pa­rasztok. Nagyecseden Rák.osí elv­társ bejelentését, a párt- és a kormány határozatát követően a dolgozó parasztok kérték a taná­csot, szigorúan járjon el azokkai szemben, akiknek stmmit sem ért a szép szó. Nem is véletlen, hogy Nagyecsed akkor magasan túltel­jesítette a kapástermények begyűj­tési terveit, sőt napraforgöbeadás- bau 241 százalékos eredményt ért el. Most azonban mégis az utolsók közt kullog Nagyecsed, s a eseng.fr i járásban, de még számos járásban jónéhány községben találni hátra­lékosokat. Azért, mert nem sikerült állandósítani azt az esztendeje ki­Előre a minisztertanács begyűjtési vánáorzászlajáért! V vásárosnaménri járási tanács szakított az íróasztal mellől! i rá nyíl ássa i A vásárosnaményi járás kukori­cabeadásban az utolsó, napraforgó- beadásban a 11. helyen van megyénk járásainak begyűj­tési versenyélten. a napokban, az ellenőrzés során szerzett tudomást a járási tanács arról, hogy Tarpa, Vitka, Beregdaróc, Vá­mosatya és Tiszavid községekben a községi: tanács nem tartotta be a begyűjtési rendieteket. Vifkán pél­dául 92 hátralékosnak nem" emelte fel a községi tanács a'kukorica- beadási kötelezettségét. Nem szá­moltatta el a községi tanács a 3 hátralékos kulákot. Koncz Elek tanácselnök megtagadta a vasár­napi begyűjtést. A tanács titkára, Kiss Zoltán 2 kuiákasszony burgo­nyabeadását 60 mázsá val csökken­tette. A járási tanács elnöke, Bánéi elvtárs és a begyűjtési osztályveze­tő, Vágó András elvtárs leleplezték az iiki termény felvásárlót is. Dévai Sándort, aki 48 mázsa naprafor­gót, 2 mázsa kukoricát és 12 mázsa burgonyát feketézett el. A községi tanács nem volt elég éber, nem ellen­őrizte a terményfel vásárló munká­ját, ezért történhetett meg a feke­téző-«. A járás több községében a tanáé- végrehajtó-bizottsága a dolgozók nélkül, egyedül akarta végrehajta­ni a begyűjtés munkáját. Nem vonták munkába a begyűjtési ál­landó bizottságokat. — Beregstt- rányban nagy voll az elmaradás. Gsürke Béla elvtárs. a járási ta­nács elnökhelyettese ment ki n köz ségbe. Három termelőszövetkezet vezetőségével, aztán ti termelőszö­vetkezeti tagokkal beszélt a begyiij íés fontosságáról, ü beadás gyors teljesítésének jelentőségéről. A ter­melőszövetkezetekben megértették I Csűrte elvtárs szavait. Éjjel-nap- I pal folyt a napraforgó pörgetése. I A napraforgótermést a termélőszö- j vet befestek átadták a dolgozók áll«. 1 inának. így győződött meg a járási tanács: hová vezet, ha csak az író asztal mellől, a négy fal közül akarják győzelemre vinni a begyűj­tést, az osatúlyhareot. A járási ta­nács tegnap a községi begyűjtési osztály- és csoportvezetőknek érte­kezletet tartott. Megbeszélték a hibák kijavítását és megszabták az egyes községi ta­nácsok feladatait. így indított har­cot a járási tanács a fogyatékossá­gok kijavításával a begyűjtés sike- i léért, hogy a szésyentetes utolsó és | utolsóelőtti helyről az elsők közé j kerüljön. Molnár Sándor. járási tudósít ö. Következeteken kell hántolni a fehérgyarmati járásban is a vállalás tel (esítéséérl Mi, a járási tanács végrehajtó­bizottságának dolgozói többek kö­zött vállaltuk, hogy a napraforgó- beadási tervünket íi III. békekon- gre-szus tiszteletére 108 százalékra teljesítjük. ígéretünknek nem tet­tünk elegei, eddig csak m>.7 száza­lékra teljesítette járásunk nttpra- foi’góbegyüjtési tervét. Ez azért tör­ténhetett meg, mert a járási tanács még a vállalás után sem javította meg teljesen munkáját, habár volt némi javulás. A legnagyobb hiá­nyosság a tanács YB. munkájában az ellenőrzés hiányossága, felületes­sége volt. így történhetett meg az, hogy Penyige termelőszövetkezeti községben a Bajesi Zsilinszki ter­melőszövetkezet csak az elmúlt hé­ten szedte ie a napraforgót. A köz­ségi tanácsok elnézőek voltak a termelőszövetkezetek iránt. Nem vnslíitúra 3 tagú brigádokat alakí­tottak. amelyek minden házhoz el­mennek, megnézik, hogy a leszedett napraforgó milyen kezelésben és milyen állapotban van. Beszélnek a dolgozó parasztokkal a napraforgó- beadás és általában a begyűjtés je­lentőségéről. Ott. ahol a forgó át­vételre alkalmas, azonnal beadat- ják. A járási tanács VB.-jének és a községi tanácsok munkája, most­már valóban biztosíték arra, hogy begyűjtési tervünket maradék nél­kül teljesítjük, a napraforgóter­mést pétiig a vetőmag kivételéval a dolgozó parasztok, termelőszövet­kezetek mind ’beadják. Szilvást. La jós, a fehérgyarmati járás begyűjtési előadója. Szép jövedelemnél» örülnek a jjéfjénvi „Ady“ (sz. tagjai A gégényi „Ady” termelőszövet­kezetben most készül a zárszám­adás. A szövetkezet tagjai már szá- mítgatják, mennyit is ér hát egy munkaegység, mennyi lesz észtén- del munkájuk jövedelme. Az ..Ady' termelőszövetkezetben az idei aszá­lyos esztendő ellenére is szép jöve­delemre számíthatnak azok a szö­vetkezeti parasztok, akik becsülete­sen dolgoztak. Bata Gáboréit családjában Bata Gábor 480, felesége 50, Bata Ist­ván pedig 182 munkaegységet szer­zett. A család 13.35 mázsa búzát, 7.25 mázsa rozsot. 4.73 mázsa ku­koricát, 143.0 kilő hagymát. 6.1 mázsa szála,stakarrmrayt, 15.7 liter olajat és 122.06 kiló cukrot kap természet ben, mindernd lé még 5744 forint készpénzt is. Bata Gáborok családja e bőséges jövedelemből nemcsak a saját szükségletét elégí­ti ki, nemcsak a háztáji joszágálío- nníny számára elegendő a takar­mány, de még szabadpiaci értéke­sítésre is bőven jut. Szűcs Jánoséit családjának pél­dául 956 munkaegysége van. Szűcs Jánosnak 372, Szűcs Jánosáénak alakult lelkes hangulatot, amely a párt és kormány határozatát kö­vette! Most itt van az ideje, hogy népnevelőink munkája nyomán újból dolgozó parasztok ezrei moz­duljanak meg s végezzenek mun­kát a begyűjtés sikere érdekében. Nem szabad elfeledkezniük a népnevelőknek Rál;ősi elvtárs azon szavairól, hogy „gondoskodjunk az igazi közteherviselésről és ne en­gedjük meg, hogy egy kapzsi, önző, törpe kisebbség országépít ősünk­höz való köteles hozzájárulás he­lyett spekulációjával, fegyelmezet­lenségével és nem egyszer tudatos, ellenséges szándékkal kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat!" Népnevelőinknek jó munkával kell hangulatot teremte­niük a községekben az ilyenek el­len. El kell érniök, hogy maguk a dolgozó parasztok, vagy szövetke­zeti tagok mutassanak rá azokra, akik beadás helyett a pádon rej­tik el a napraforgót — mint pél­dául . Máriapócson, ráadásul a „Békeharcos” termolőcsoport tag­jai —maguk a becsületes köte­lességteljesítők segítsenek lelep­lezni a spekuláns parasztokat, akik beadás helyett eldugják a burgo­nyát, kukoricát, jószággal etetik fel a napraforgót. El kell érniök 219 és a velük egy háztartásban élő Kósz Andrásnak 365 munka­egysége von. A munkaegységek arányában összesen 17.78 mázsa búzát. 9415 mázsa rozsot, S.10 má­zsa szálasiakormúnyt, 191.2 kilő hagymát, 6.30 mázsa kukoricát, 18.07 liter olajat. 162.52 kiló cuk­rot kapnak természetben, készpénz; pedig 7648 forintot. Mindebből látszik: széli jövede­lemből részesednek a gégényi ,,Ady” rsz.-ben a dolgozó pars*»...családok. Simon Lajos MT. szövetkezeti csoport. népnevelőinknek, hogy maguk a becsületes dolgozó parasztok bírál­ják meg az elszámoltató bizottságo­kat. lia nem végzik következetesen munkájukat, mint ahogy történt néhány hete Kállósem jenben. Nagy- ecseden is, ahol az elszámoltató bi­zottságok gerinctelenül, oppori ti­lt ist a módra szét sem néztek a tér mőny rejteget ők portája n. Ez, a módja annak hogy népne­velőink olyan harcos, lelkes han­gulatot teremtsenek most, nóvum, bér utolsó napjaiban falvainkban amely biztos alapja annak, hog.v megyénk visszaszerezze a. minisz­tertanács begyűjtési vándoraíszitt­ját! sürgették kellőképen a napraforgó leszedését és begyűjtését. A - köz­ségi tanácsok nem kísérték figye­lemmel, mi történt a. korábban le­szedett napraforgókkal. A járási tanács felismerte ezeket a hiányos­ságokat. Megtanulták, hogy rossz ellenőrzéssel nincs eredményes munka a községekben. A já­rási tanács végrehajtó bizottságá­nak dolgozói tanulva az elmúlt he­tek munkájában elkövetett hibák­ból. láttak munkához már az el­múlt héten. Megtanulták, hogy nem elég vállalni, annak íeljesítéséért harcolni, dolgozni kell. A járási ta­nács nagyobb segítséget adott a községi tanácsoknak. Az, ellenőrzés közben a bírálattal együtt tanácso­kat adtak a járási tanács aktivis­tái a községi tanácsoknak. A böz- -égi tanácsok a járási tanács ja-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents