Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-23 / 275. szám
1952 NOVEMBER 23, VASÁRNAP néplap 7 A szakszervezeti bizalmiak Néplap-csütörtökön vitatták meg feladataikat Ez évben minden eddiginél jobban megmutatkozott dolgozóink határtalan lelkesedése ötéves tervünk célkitűzései, a tervfeladatok maradéktalan valóraváltásáért indított harcban. Nem egy üzem, vállalat van olyan megyénkben, mint a nyíregyházi lakatosüzem, vagy olyan üzemrész, mint a kisvárdai Vulkán öntödéje, ahol már befejez, ték az évi tervet és újabb, maguk elé tűzött feladat végrehajtásával harcolnak az évi terv túlteljesítéséért. Nem egy olyan üzemünk, gyárunk, üzemrészünk van, mint a ti- szavasvári Alkaloida, ahol fogadalmuk szerint december 5-re, a Tisza löki Erőműnél pedig november 30-ra teljesítik az évi tervet. Ezeknek az eredményeknek eléréséhez nagy segítséget nyújtottak a szakszervezetek bizalmijai is. A szakszervezeti bizalmiak jó, vagy rossz munkája érezteti hatását a ten’, a dolgozók fogadalmainak teljesítésében. A jól működő bizalmiak mellett azonban van még egy sereg olyan bizalmi is megyénkben, akik sok esetben segítség liianya miatt nem végeznek megfelelő munkát. Éppen a bizalmiak segítése volt a célja a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a A'tplop szerkeszt őségé által rendezett „Néplap csiHörtök"-ne^. A megbeszélésen a megyének majd minden üzeme, vállalata részéről voltak je. len bizalmiak és elmondták jó és rossz tapasztalataikat egyaránt. Balogh Gábor elvtárs, a SzOT megyei elnökségének tagja, az értekezlet vitavezetője nyitotta meg az értekezletet, majd a bizalmiak bosszú sora szólalt fel. Fontos leiadat az élenjáró módszerek terjesztése A tervteijesítést elősegíti, ha a bizalmiak Is foglalkoznak csoportjukban a Szovjetunió élenjáró iparától átvett munkamódszerek terjesztésével, — mint ahogy azt Serényi János, a 61/2. Építőipari Vállalat bizalmija elmondotta. — Munkahelyén sztahanovista bemutatót rendeztek. Bebizonyították a munkahely dolgozóinak, hogy a kaloda-rendszerű falazás használata elősegíti a terv túlteljesítését. Ugyanakkor sajátmagának, a dolgozónak érdekeit is szolgálja, hiszen a többtermelés együtt jár a több keresettel is. Ezt bizonyították hozzászólásaik során Faragó Sándor, a Máv-forgalom, Lökös Ilona, a nagyhalászi kendergyár bizalmija és mások is. A hozzászólásokból azonban az is kitűnt, hogy az élenjáró módszerek terjesztése nem lebecsülendő feladat. Nehéz és kitartó munkát követel bizalmijainktól, hogy terjesszék az újat a sok esetben maradi gondolkodású munkások között. Az élenjáró munkamódszerek terjesztésének előfeltételé azonban az, hogy a bizalmiak nak kell elsősorban elsajátítani azokat a munkamódszereket, amikkel bebizonyíthatják, hogy a tervteljesítésben, saját életszínvonaluk emelésében milyen fontos, hogy a dolgozók alkalmazzák az új, élenjáró munkamódszereket. A bizalmiak versenyszervező munkája Az élenjáró módszerek alkalmazása magát a munkaversenyt is nagymértékben előrelendíti. Ha egyik brigád, vagy dolgozó nagyobb teljesítményeket ér el, többet keres. Ez ösztönzi a többi dolgozót is a magasabb teljesítmény elérésére. Ezt, a dolgozókban rejlő „nem vagy te sem különb legény, mint én” virtust kell biza Ilmáinknak felhasználni versenyszervező munkájukban. A versenyszervező munkában a legnagyobb feladat a bizalmiakra hárul, í)k ott élnek a dolgozók között, naponta, óránkint beszélnek a dolgozókkal. Éppen ezért kötelességük is törődni a c o- port tagjainak minden problémájával. Ezt a feladatot azonban csak úgy tudják megoldani, ha minden üzemben fokozottan törődnek a bizalmiak a dolgozókkal. — Faragó Sándor mondotta hozzászólásában: a nyíregyházi forgalom minden egyes bizalmija vezeti a „bizalmi napló”-t, amelyben a csoport tagjainak neve fel van jegyezve külön-külön oldalakon. Elmondotta azt is, hogy miket jegyeznek fel a bizalmiak ebben a napló, bin. Először is a brigádtag termelési tervét és vállalását. A vállalás végrehajtásának érdekében naponta, müszakonkint bejegyzik minden brigádteg teljesítményét, így rögtön szembetűnik, ha valamelyik brigádtag a tervet, vagy a fogadalmat nem teljesíti, lehetővé válik az azonnali segítségadás. A bizalmi ilyenkor rögtön megállapítja, hogy ml volt az óba az elmaradásnak. Ha mód van rá, azonnal segít, vagy felhívja az illetékesek figyelmét a terv, a fogadalmak teljesítését akadályozó okokra. Ebbe a bizalmi naplóba jegyzik fel a csoport minden tagjáról: miként teljesítette előző munka terveit, fo- gada-lmait. Az is ebbe a naplóba kerül, hogy a dolgozó kapott-e segélyt. hol, mikor üdült, milyen oktatásban vesz részt. A bizalmi naplóba jegyzett adatok megmutatják a.zt is, hogy milyenek a családi körülményei a bizalmihoz beosztottaknak. Ilyen gondoskodás után bátran vállalhatták a nyíregyházi vasutasok negyedik negyedévi tervük öt nappal hamarabbi befejezését. Tincse -Lajos, a tarcali kőbánya bizalmia a saját tapasztalatainak elmondásával bizonyította, hogy mennyire fontos a bizalmi és műszakiak közötti jó kapcsolat Beregszászi József sztahanovista, munkaérdemrendes üzemvezető segíti a bizalmiakat munkájuk végzésében. Elsőrendű kötelességének tartja Beregszászi elvtárs, hogy mindig idejében készen legyenek a munkautalványok, ami elősegíti a bi zal mia k munka versenysze.rvezését. A bizalmiak segítséget kérnek és kapnak is a munkafegyelem megszilárdításai érdekében Beregszászi elvtárstól. Segítséget kapnak az üzemvezetőtől az újítási problémák megoldásában is. A kőbánya bizalmijainak és műszakijainak jó együttműködése nem kis mértékben segítette elő, hogy az évi tervet már szeptemberben befejezte a munkahely. November 7-re a vállalt 5.000 tonnás terven- felült bőkd'termelést is maradék nélkül teljesítette. Az üzemi és területi bizottságok feladatai a bizaimi-munka megjavításában Az értekezlet hozzászólásai azt is megmutatták, hogy a szakszervezeti bizalmiak munkájában hiányosságok is találhatók. Komoly hiba, hogy az üzemi bizottságok Sok helyen nem mérik fel, hogy mit tud egy olyan bizalmi segíteni a terv maradéktalan teljesítésének érdekében, akit segítenek az üzemi bizottságok. A nyíregyházi tejüzemben sem az üzemi bizottság, sem a területi bizottság nem gondoskodott arról, hogy a bizalmiak tanulhassanak, megismerkedjenek feladataikkal, a bizalmi-munka jó módszereivel. A tejüzem bizalmijai a felsőbb szervek nemtörődömsége folytán csak papírmegbizatás- nak tekintik a bizalmi szerep betöltését. Nem egy bizalmi van olyan, aki nemhogy segítene szervezni, például a termelési értekezletet, de ő maga sem jelenik meg. Dávid József, a záhonyi pályafenntartás bizalmija elmondotta, hogy náluk sem foglalkozik az üb. a bizalmiakkal és így azok nem is tudják, mi a feladatuk. „Természetesen” nincs is munkaverseny. A legnagyobb hiba, hogy maga az üb. titkár nem becsüli a bizalmiak munkáját és mindent maga akar megoldani. Ez természetesen nem sikerül neki. Példával bizonyította be, hogy pályafenntartási munkáknál naponta lehetne értékelni az elvégzett teljesítményt. Az ő csoportjában esténkint minden dolgozó tudja az aznapi teljesítményt és még ott a helyszínen tárgyalják meg, mivel tudják másnap növelni az elért eredményt. Ezáltal nap mint nap növekedik a brigád teljesítménye. Az értekezleten elhangzottak megmutatták, hogy vannak ugyan eredmények a bizalmiak munkájában, de van sok hiba is. Ezeket az évi terv maradéktalan teljesítésének, a jövőévi munka előkészítése érdekében a legrövidebb időn belül ki kell javítani. Az elhangzottakból kitűnt, hogy sok üzemi bizottság nem fordít gondot a bizalmiak nevelésére. Megmutatkozik ez a szakszervezetek felsőbb szerveinek munkájában is. Ebben a bizalmiak is hibásak, akiknek már régen meg kellett volna ezért bí- rálniok az üzemi bizottságot és a felsőbb szerveket. Ha ez megtörténik, akkor nem fofdul elő olyan eset, mint a tejüzemben, vagy a záhonyi pályafenntartásnál, hogy a bizalmiak még a feladatukat sem Ismerik. Gondot fordítanának akkor a bizalmi-értekezletek legalább kéthetenkinti megtartására az üzemi bizottságok. A bizalmiak számára széles munkaterület áll rendelkezésre, csakhogy ezt ki is kell használni. Nem tud jó munkát végezni azonban egy bizalmi sem, lia munkájához nem használ papírt, ceruzát, nem jegyzi fel észrevételeit, nem igyekszik azonnal kijavítani az észlelt hibákat. Helyes, ha a bizalmiak a jövőben mindannyian használják a nyíregyházi MÁV forgalom bizalmijainak jól bevált napló-rendszerét. Gáli Miklós, a Tiszalöki Erőmű üzemi bizottságának titkára mondotta az értekezlet után: „Ennek a módszernek megtanulása megérte, hogy Tiszalökről bejöttünk. Ennek a módszernek a használata még jobb munka végzéséhez segíti bizalmijainkat.’’ Ez így is van. A bizalmi napló használata elősegíti a bizalmiakat, hogy a csoportjukhoz tartozó minden dolgozóról tiszta képet kapjanak. Elősegíti a hibák azonnali felismerését és kijavítását; azt, hogy a terv, a fogadalmak teljesítése elé tornyosuló akadályok a leghamarabb eltűnjenek. A bizalmiak véssék emlékezetükbe a további munkák végzésénél Balogh elvtárs összefoglaló szavaiból, hogy „minden bizalmi kötelessége harcolni a tervek időre való felbontásáért a munkautalványok kiadásáért.” Ennek megtör ténte elősegíti a bizalmiak versenyszerve- aési munkáját, a bizalmi napló pontos vezetése pedig a verseny, a felajánlások pontos és mindenkori értékelését és a többi feladatok végrehajtását. — VASS Süli os károkat okozod, elég* e<lei fenséget szítod a tagok közt l*alozsa Sándor kulák a petneházi tszcs.»I)Oii Idős Sebők Ferenc petneházi dolgozó paraszt házánál is számtalanszor szóbakerült a termelőcsoport. Az, hogy a szövetkezeti gazdálkodás módjával többéi lehet termelni a mezőn, hogy jómódban élnek a szövetkezeti parasztok. Azonban Sebők Ferenc, és még több becsületes dolgozó paraszt mégsem lépett be a szövetkezetbe. Amikor megkérdezték az öreg Sebőköt, mindig csak a vállát vonogatta, míg egyszer végül csak kibökte, mi tartja őt vissza a szövetkezetbe lépéstől. — Huszonkét esztendeig cseléd- kedítink. Keserves. élet volt. Éjt nappá téve kellett robotolni. A földbirtokos, a kulák nyúzott bennünket. Palozsa kulák földjén például tizenkettedre arattunk. Tíz Iioid terményt kellett levágni két mázsa szemetes rozsért, meg egy hoki harmados földért. Ml verejtékeztünk, bennünket emberszámba se vettek, Palozsa Sándorné meg munka nélkül bízott meg egy mázsásra. A mi bőrünkön élősköűtek! — Most meg ott dölyfösködik Palozsa Sándor kulák a Szabad Föld termelőcsoportban. Brígúdve- aető! Ha valaki barna? felejt, lia valaki olyan könnyen megbocsátotta ezeknek a vérszopóknak minden embernyúzó tettét — én nem felejtettem, én nem bocsútok meg. És addig nem lépek a termelőcsoportba, míg ott van Palozsa 1 Mert én nem akarok vele egy tálból cse- resznyézni. Csak megkeseredne a szájamíze! Valóban úgy van, a petneházi ..Szabad Föld” termelőcsoportban maguk közé vették. A termelőcsoport vezetői, a pártszervezet kommunistái is szépen megbékéltek a kulákkal, úgy gondolkodtak, hogy „lám rendes ember lett, idejön közénk, sőt még segíteni is fog nekünk”. Nem, korántsem gondoltak arra, hogy a kulák, aki valaha még a bőrt is lenyúzta volna a Sebők Ferencekről, akinek nincs már lehetősége jtrra, hogy a dolgozó parasztok nyakán élősködjék, éppen azt akarja, hogy „jóembernek” lássák. Megbékéljenek vele, befurakodjon a szövetkezetbe, s ott leromboljon mindent, ami a dolgozó parasztok jólétéért való. Nézzük csak meg, mi történt a kulákkal való megbékélés után a petneházi „Szabad Föld” tszes- ben? Kártevőt, ellenséget vettek fel a csoportba a nctueháziak Mindenfelé tudják, hogy a termelőcsoport például 300 ruázsa burgonyával még mindig tartozik a dolgozók államának. Tudják, bogy a fegyelmezetlenség miatt jónő- hányszor elmaradt a növényápolás, gyengébb lett a termés. Tudják, hogy a tszcs-ben felrúgták az alapszabályt, három-négy hold „háztáji’’ földet használtak a tagok, s azt is tudják, hogy minden elszámolás nélkül széthordták a csoport földjeinek termését. Nem, nemcsak a vezetők hanyagsága, nemtörődömségé volt az, ami jó talajt teremtett a fegyelmezetlenségeknek, a közös vagyon megkisebbít ősének Palozsa Sándor kulák brigádvezető mesterkedései voltak azok. amik nagy karokat okoztak a szövetkezetnek, elégedetlenséget, civa- kodást szítottak a tagok között. A beadás, a közös munka ellensége Idősebb Ivacur János csoporttag például három hold „háztáji” földet müveit az idén. Vagy száz mázsa burgonyája van odahaza. S még ugyanígy jónéhány szövetkezeti tag dolgozott „saját” földjén ahelyett, hogy közös munkával növelték volna a jövedelmet. Palozsa Sándor brigád vezető volt a legelső, aki jó nagy darab kerti földet hasított magának „háztájiba”, s maga kardoskodott amellett, hogy „ez jár mindenkinek”. Holott az alapszabály azt mondja, hogy a háztáji gazdaság földterülete 800 öltől 1200 ölig terjedhet! Jól tudta a kulák, hogy a nagy ,háztáji” földek elvonják majd a közös munkából a csoporttagokat. Gondoskodott is arról, hogy az „enyém”-et és ne a „mienk”-et tartsák fontosnak a csoporttagok. Jól tudta, hogy ezzel éppen a közös, szövetkezeti munkát ássa alá, a közös vagyon gyarapítását akadályozza meg! így 1« történt. A terineilőcso- portban például volt olyan cukorrépaföld, amit ki se egyeseitek! S amikor a nagy „háztáji” földek termését hazahordták saját portájukra a csoporttagok, megiut- esak Palozsa volt leghübb védelmezőjük. Amikor a becsületes csoporttagok felvetették, hogy „rendet kell teremteni, a szövetkezetnek nincs miliői teljesíteni a burgonyabeadást, mert a termést hazahordták a tagok” — akkor Palozsa így érvelt: „Nem lehet ahhoz a burgonyához nyúlni, mert elmenne akkor a tagok kedve, szétbomlaua a csoport...” Palozsa kulák felesége járt elől „jó” példával a csoporttagok előtt. Dolgozni sose látták, annál többen bizonyítják, még a mezőőr is, hogy nagy batyukkal indult mindig haza a szövetkezet mezejéről. Nem átal- lotta még a zsenge cukorrépát is kihúzgálni a földből, hogy haza- liordhassa. S mikor néhány szövetkezeti tag is hasonlókép cselekedett, akkor jött ismét Palozsa az „elméletével”: hogy „nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját”... Ilyesmi történt a petneházi „Szabad Föld” termelőcsoportban a kulák mesterkedése nyomán. Súlyos hibát követett el a csoport vezetősége, legelsősorban a kommunisták, amikor ébertelentil megalkudtak a kulákkal, amikor nem keltek harcra a súlyos fogyatékosságok ellen. Nem magyarázták meg, hogy az alapszabály ellenére való nagy „háztáji” földek művelése nem egyéb, mint visszatérés az egyéni gazdálkodáshoz, elvetése annak a közös gazdálkodási módszernek, amely a nagy közös jövedelmet, a csoporttagok jómódját hozza. Az eddig ébertelen, megalkuvó vezetők szeme láttára bomlasztotta a termelőcsoportot Palozsa kulák. S most már pontot is akar tenni a végére, amikor hangoztatja: „nem érdemes szövetkezetben gazdálkodni, hiszen láthatjátok, semmi sem fog jutni a munkaegységekre”, álég nem készült el a zárszámadás, de Palozsa már „nagyon jól tudja”, hogy „nem lesz jövedelem”. A termelőcsoport vezetői végre felismerték milyen súlyos hibát követtek el. Palozsa Sándort kizárják a „Szabad Föld” termelőcsoportból, s a becsületes csoporttagok segítségévéi rendet teremtenek portájukon. A csoport példáján magyarázzák meg, hogy „nem jó a kulákkal egy tálból cseresznyézni”, hogy Pa- loz,«a Sándor valamennyi csoporttag jómódja, az egész szövetkezet ellen tör. K. D, könnyen megbocsátottak Palozsa Sándor kutaknak,
