Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

A békekongresszusra való készü­lődés lelkes napjaiban levelek ez­reit írják dolgozóink, amelyekben legforróbb vágyukról, a békéről be­szélnek. Vannak, akik verssorokba öntik gondolataikat. Határtalan bi­zakodás sugárzik ezekből a versso­rokból, levelekből. „Gonosz, gaz ter­vek — balomra dőlnek!” — írja versében Vaslap Mihály DlSz-fia- tal Nagykállóból a háborús uszítok terveiről. Kovács István, dombrádi egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt Rákosi elvtársról, a legna­gyobb magyar békeharcosról ír ver­sében. Feleleveníti azokat a gonosz és sötét időket, amikor a nép nagy fia a Horthy-fasiszták vérbírósága előtt állott Rákosi elvtárs már ak­kor „Bátran hirdette az egy igaz­ságot — az új rendet, békét, sza­badságot!” Rákosi elvtárs arra ta­nítja népünket, hogy áldozatosan küzdjön a mindennapi jó munkájá­val a béke nagy ügyéért. Ennek a ta. Oltásnak szelleme sugározza be Szarvas István szabolcsbákai dol­gozó verssorait: ..Elvtársak, a szivünk dobbanjon most össze, Keményen fogjuk a szerszám nyelét. A háborús uszítok tervét zúzzuk össze, Forgassuk bátran a béke fegyverét. Alkotó, büszke emberi munkára Hívjuk most hazánk boldog nénét Ragyogó fényes jövö jön a mára Fegyverrel is védjük az éltető békét!'1 Nem állunk egyedül. Velünk van­nak a világ népei, „össizefog a vi­lág minden békés, népe, — Slkra- száll ellened, háborúnak réme 1” — harcolunk a békéért, — szép éle­tünk megvédéséért.” GYŰLÖLJÜK BÉKÉNK ELLENSÉGEIT Leírhatatlan harag és gyűlölet ég dolgozóink szívében azokkal szemben, akik ezt az élelet el akar­ják rabolni tőlünk. A leleplezett és elitéit tWóista gonosztevőkről ír S'.emök Mihályné, nyíregyházi mur.- kásasszony: „A mi vérünkön akar­tak kereskedni ezek az elvetemült gonosztevők. Mi szeretjük hazán­kat, gyermekeinket, minden dolgo­zó embert és ezért sújtott le hara­gunk a gyilkosokra, kémekre! Ez az eset figyelmeztet bennünket ar­ra, hogy még jobban, éberebben kell harcolnunk a béke frontján üzemünkben elhatároztuk, hogy a koreai népnek is több segítséget nyújtunk. Ili, asszonyok kézimun- kadélutánokat rendezünk, gondola­tainkat, szeretet iin’ket hímezzük, varrjuk az elkészített ruhadara­bokra, kézimunkákra, amelyeket a koreai gyermekeknek, anyáknak küldünk el. Érezzék azt, hogy ml is segítjük őket a végső győzelem kivívásában!” Nem fér hozzá kétség, hogy a népek békeakarata győzedelmeske­dik. ha jól küzdünk a,z élet csatá­jában. Határtalan segítséget jelent számunkra Sztálin elvtárs. Ezért száll sokmiilliő ember forró szere­lem ezekben a napokban a Kreml felé. Zajács Ilona, a nyíregyházi dohányfermentáló munkása, ami­kor beszámol levelében a termelési győzelmekről, így folytatja levelét: „Mi, a dohányfermentáló munká­sai, egyemberkent állunk Sztálin elvíárs mögé, aki győzelemre ve­zeti az egész békeszerető, békéért harcoló emberiséget !” A harmadik békekongresszus tiszteletére folyó verseny során mezőgazdasági munkában a baktat járás, begyűjtésben IVyíregvliáza város lelt az első A megyei versenybizottság érté­kelte a békekongresszus tiszteletére folyó mezőgazdasági versenyt. Me­zőgazdasági munkában a megyei pártbizottság versenyzászlaját to vábbra is a baktai járás dolgozói őrizhetik. A járás mély szántási tervét 53 százalékra teljesítette, azonban a siiózási terv teljesítésén sokat kell javítani a baktai járás­ban. — A megyei tanács verseny- zászlaját a nagy-kallói járás kapja. Ebben a járásban pedig a termelö- csoportok betakarítását, különösen a kukoricaszár betakarítását keil sürgősen befejezni. A járások to­vábbi sorrendje: 3. a nyíregyházi járás, 4. a mátészalkai, 5. Nyír­egyháza város, fi. a nyírbátori já­rás. T. a kisvárdai, 8. a vásárosna- ményi. 9. a fehérgyarmati, 10. a kemecsei, 11. a csengeri. 12, a ti- szalökl járás, ahol súlyos lemara­dás van különösen a búza vetésben. A községek között legméltóbban a mezőgazdasági munka területén Oros készült a békekongresszusra. A vetést, a betakarítást befejezték, az őszi mélyszántási tervük teljesí­tésében 87 százaléknál tartanak. A kongresszus napjain az orosiak őrizhetik a megyei pártbizottság versenyzászlaját. A megyei tanács versenyzászla jáf Rakamaz község dolgozói nyerték el. Igen le van maradva az őszi munkálatokban Uszka. Az első termelöcsoport a turri- esei Acél. Betakarítási, vetési és siiózási tervét teljesítette. Az őszi mélyszántást már területe 60 szá­zalékán elvégezte. A második he­lyet a kemecsei Kossuth termelő- csoport szerezte meg. Az állami gazdaságok versenyé­lten továbbra is az abapusztai gaz­daság dolgozói járnak az élen. Az. ö«zi mélyszántást a szántóterületü­kön már befejezték. A gyümölcsfák metszését 51 százalékban végezték el. Második a dombrádi állami gaz­daság, ahol a szántóföldi munkák mellett szép eredményeket érnek el az állattenyésztésben is, a gazda­ság fejési átlaga 10.6 liter. Borosta Gyula fejőgulyás a gazdaságon be­lüli versenyben az első. Fejési át­laga 13.8 liter. A legjobb gépállomás továbbra Is a sőrekúti. őszi talajmunkater­vüket 152.6 százalékban teljesítet­ték. Második a nagy varsányi gép­állomás az őszi talajmunka tervé­nek 140.0 százalékos teljesítésével. A begyűjtési versenyben továbbra is Nyíregyháza város ve­zet. Második a kisvárdai járás. 3. a fehérgyarmati. 4. a mátészalkai, 5. a kemecsei, 6. a tiszalöki, 7. a nagykállói, S. a csengeri, 9. a bak­tai. 10. a nyíregyházi, 11. a vásá­ros na menyi és 12. a nyírbátori já­rás. I községek versenyében első he­lyen továbbra is Pusztadobos köz­ség van 1493 pontos eredménnyel. Második község 1 landol;. 1422 pon­tos eredménnyel. Hátul kullogó köz­ségek : Csaroda. Tisztaberek, Bid. Birlnek az összesített pontszáma csak 533. 4 termelőszövetkezetek versenyé­ben továbbra is első a laskodi Vorosilov. A megyei pártbizottság versenyzászlaját 1342 pontos ered­ményükkel érdemelték ki. A megyei tanács versenyzászlaját az olcsvni Vörös Csillag termelőszövetkezet kapja 1135 pontos teljesítése után. A beadásban legjobban le van ma­radva a tiszaberceli Petőfi teriue- lőcsoport, mindössze 166 pontja van. Silózás A termelőszövetkezetek siiózási- versenyében továbbra is a máté­szalkai járás vezet 135 százalékos teljesítéssel. Második a nyírbátori járás 101 százalékkal, 3. Nyíregy­háza város 73 százalékkal, 4. a nagykállói járás 05 százalékkal, 5. a kemecsei járás 63 százalékkal, 6. a csengeri járás 59 százalékkal, 7. a vásárosa aményi járás 50 száza­lékkal, S. a fehérgyarmati járás 43 százalékkal, 9. a nyíregyházi járás 40 százalékkal, 10. a baktai járás 37 százalékkal, 11. a kisvárdai já­rás 37 százalékkal, 12. a tiszalöki járás 37 százalékos teljesítéssel. A termelőcsoportok siiózási mun­káját legjobban elősegítette a nagy. káliéi, második a bnlkányi gépállo. más. SZÁMVETÉS „A béke nem egyszerű szó.-Ben­ne van a magunkfajta egyszerű emberek vágyakozása, akarata .. .” Szép rendben sorakoztak egymás mellé a gömbölyű betűk. Aranyat Károlyné, a tiszavasvári Munka termelőszövetkezeti csoport tagja, a tiszai tiki járás egyik kongresszu­si békeküldötte ezeket a szavakat írta le először a kitépett füzetlap­ra. Felszólalásra készült. Ügy gon­dolta : lehet, hogy nem kerül rám sor, hiszen sokszáz küldött szerel­ne beszólni s csak két napig tart a kongresszus, de azért mégis illik számvetést tenni ilyen nagy ese­mény előtt. ly EM EGYSZERŰ SZÓ a béke... ’ Nem. Ez a szó az ő számára azt is jelenti, hogy: szövetkezeti ólet. Hétfőn este dohánysimításra gyűltek össze a szomszédok Ara- nyoséknél. Valamennyien szövet­kezeti tagok voltak. Húszán is le­hettek, férfiak, asszonyok, gyerme­kek. Aranyosad körülnézett két vi­dám, barna, okos szemével s meg­kérdezte a vendégeket: „Olvas­sunk-e valamit?” - Mindenki helye­selt. A háziasszony elővette az MNDSz. olvasókörök vastag köny­vét, amely annyi sok szép történe­tet rejt magában, felütötte az egyik oldalon s olvasni kezdett. „Ezt hallgassátok meg. Szépet olvasok. Szép, mert igaz.” Fazekasék törté­netét olvasta fel. Arról szólt a® írás, hogy a szövetkezeti életben még a házasélet boldogsága is úgy ki virágzott, mint a friss rózsabim­bó. Fazekasáé megmutatta, hogy mit ér az asszony szorgalma. ttVier sége a csoportban, s a férje, aki azelőtt el nem engedte volna fele­ségét a főzőkanál mellől, jobban megszerette, mint valaha. Leány,ne­vén, Terusnak szólította feleségé.. Először az esküvő óta. A Z EMBEREK csendben dol- goztak, lialkan zizegtek a dohánylevelek. Ezelőtt tíz esztendő­vel a falu legnagyobb része még az uraságnak simitózott. Des seicffy Istvánnak, a hülye gróf­nak, Semsey Lászlónénak. aki any- nyit nem értett a földhöz, hogy a búzát is árpának mondta, Oláh Sándornak, aki üíötte-verte, pofoz­ta cselédeit, Kornics „nagyságos úrnak”, aki lovával gázolt keresz­tül egyik cselédjén, mert az nem volt elég „tisztelettudó”. Szentigaz. úgy volt: a nyomorúság, éhezés, a sok megaláztatás még a családi békét is megbontotta sokszor. Az éhezés, szitkozódás és veszekedés rokonok egymással. Most valahogy máskép van ezzel is az ember. Mos' már nem arra kell gondolni, hogy mit eszünk holnap, hanem sokkal messzebb, távolabb kalandozhat az ember gondolata. Tiszavasvári ha­tárában, a falutól néhány méter­nyire, mint valami óriási szív, úgy dobog, zakatol a sok földkotró, amelyek a nagy csatornát vágják. S amott Tiiszalök alatt, a rázomi kanyarban már megmutatta hom­lokát az erőmű. Csatorna fut majd a tiszavasvári határban áldott, iszapos tiszavizzel és sorra megön­tözi a földeket. Nagyapák és apák mennyit sóhajtoztak a vízért 1 — Szinte ma is hihetetlen, hogy nem­sokára eljön az idő, amikor a víz elűzi örökre az aszályt, a száraz­ságot. De egyre több földvájó ér­kezik, egyre több kékruhás munkás jön a vonatokkal s egyre gyorsab ban tör előre a csatorna. A szocia­lizmus előszele már megcsapta az embereket, kipirultak az arcok, s akik már szövetkeztek a föld tár­sas megművelésére, azok már lát­ják a dús kalászosát, a villany­erővel hajtott fürgén dolgozó gépe­ket, az elkövetkezendő bőségei ! A RANYOSÉK VENDÉGEI ész- re sem vették, hogy elszaladt az idő. Mészáros Sándor, az egyik szomszéd felállott, kedveskedve ha­jolt a feleségéhez: — Zsuzsi. — lánynevén szólítot­ta, — menjünk már haza. Arányosáé félrehúzta a függönyt, hogy jobban lásson és tovább írt: „Mi, dolgozó parasztok, az őszi munkák jó elvégzésével, a beadási kötelezettség teljesítésével mutat­hatjuk meg a legjobban, hogy békét akarunk...” A Munka termelő­szövetkezeti csoportnak nincs mit szégyenkeznie. A begyűjtésről fél­éméit fővel szólhat majd Armyosné az ország színe előtt. Az űj tagok, akik tavasszal és nyáron még egyé­ni gazdálkodók voltak, azok is be­adták azt, ami az államnak jár. Ará­nyosáé szomszédságában nincsen hát­ralékos. De van máshol. Az Uj Élet-ben, az Uj Barázda-ban s még több csoportban. A község sem tel­jesítette tervét. A vetéssel szintén elmaradtak. 19-én még jócskán volt vetetlen föld a határban. Sok fel- világosító szóra van még szükség. „Az ellenség alattomban támad...” — írta tovább a békeküldött pa- rasutasszony. Jámbor, kétszínű arccal közeledik az emberekhez. Van a községben néhány volt tá­bornok, fasiszta gazember. Regge- lenkint elballagnak a kútra egy- egy kis kanoséval. Világért sem előznének meg senkit. Sőt, nyájas kodva húzzák meg a kútra jövő parasztlányok, asszonyok vedreit, szorgalmat mutatva tisztítják ki a kutak lefolyóit a hulló falevelek­től. De csak azért, hogy bizalmat gerjesszenek maguk iránt s álnok szavakkal félrevezessék a népet. Gonosz ellenségei vannak a béké­nek ! C EBESEN FUTOTT a ceruza ^ a papíron. Arányosáé olva­sott azokról a gyilkos emliei-rablo banditákról, akiket Titóék küldtek drága hazánkba, ó. a gyalázato­sak ! Fel akarták robbantani az új hidakat, az épülő földalatti gyors­vasutak Sebesen vert az asszony szíve s a döbbenet úgy belemartok, hogy majdnem felkiáltott. Lánya férje ott dolgozik a gyorsvasútitól. Hiszen ezek a gazemberek öt is megölték volna ! ... Unokájának, ti szőkehajú kicsi lánykának ott füg­gött a képe, szembe az asszonnyal a falon. Mosolygott a másféléves csöppség a kéjien. Mellette, mintha vigyázna mosolyára, fia fényképe. A fia, Karcsi, határőr. A Z ASSZONY megállóit az írásban. Ránézett a fia ké- pére, akit anyai szeretető minden melegével szeret. S ezeket gondol­ta magában: Ha felszólalnék a kongresszuson, ha beszélhetnék az ország színe előtt, akkor azt mon­danám. Én. mint egyszerű paraszt, asszony, mint egyszerű édesanya, büszke vagyok arra, hogy a fiam határőr. Büszke vagyok arra, hogy azok közé a bátor harcosok közé tartozik, akik szent határainkra, szövetkezetünkre, csatornánkra, erőmüvünkre vigyáznak. Büszke vagyok arra. hogy azok közé tarto­zik. akik kicsavarták a gyilkosok kezéből a fegyvert! És azt üzenem innen, a békekongresszusró! az én drága Karcsi fiamnak és minden határőrnek: legyenek éberek, jól vigyázzanak az én kis unokámra, a békénkre. Nem vagyok már fiatal, de Ígérem, hogy ml sem leszünk restek, minden tőlünk telhetőt meg­teszünk a béke védelmére, mígesak lehelletnyi lélekzet van bennünk ... SOLTÉSZ ISTVÁN 1352 NOVEMBER 23. VASÁRNAP NÉPLAP :i Dolgozók versei, levelei a békéről Jó munkával, fegyverrel állunk őrt a békevártán Úgy érzem, becsülettel készültem a Ili. békekongresszusra. Megfo­gadtam: teljesítem november 22-ig a beadási kötelezettségemet és el­végzem az őszt betakarítást, ve­tést. ígéretemet teljesítettem, sőt a kukoricából nem 100, hanem 12S százalékra teljesítettem beadási kötelezettségemet. Másból sem tar­tozók az államnak. A napraforgó­ból 11, burgonyából 28 százalékkal adtam be többet. Évi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségemnek szintén eleget tettem. Nem tarto­zom a sertéssel és a negyedik ne- negyedévi adóval sem. Beszállí­tottam a demecseri keményítőgyár átvevőhelyére 300 négyszögöl terü­letről 15 mázsa 10 kiló burgonyát. Ugyanakkor 400 négyszögöl föld­ről 23 mázsa cukorrépát adtam át. így gondolkoznak dolgozó paraszt­társaim is. és ennek az lett az eredménye, hogy Vásárosnamény a megye „Legjobb békeharcos köz­sége” feliratú táblát több héten át őrizte. Most ts az elsők közt va­gyunk megyei viszonylatban. Jelen­leg a járást tanács begyűjtési ván­dorzászlóját őrzi községünk. Már többször elbeszélget­tem Vaska Imre dolgozó pa­raszttársaimmal és elmondtam neki: nem helyes az, hogy a nevét a beadásban hátulkullogók közt olvasgatják a község dolgozói. Sze­reti jól megművelni a földet s te­rem is neki. Nehézség nélkül ele­get tehet állami kötelezettségének. Semmi értelme, hogy a Mákok szavára hallgatva nem teljesíti ide­jében a beadási kötelezettségét, hi­szen ő jár rosszul. Most is 911 fo­rintot kell befizetnie kártérítés cí­mén. Ismét beszélek vele s igyek­szem meggyőzni. Nekem szintén van még tenni­valóm a saját házam táján. Két hold földem nincs leszántva, pétiig ha tavaszra marad a szántás, ke­vesebb lesz a termés. Megfogadom tehát: nem hagyom leszántatlanul. Úgy lesz erősebb az országunk, amit erős néphadseregünk őriz. Ebben a hadseregben teljesít szol­gálatot kisebbik fiam, családunk büszkesége. Dóka József 6 holdas dolgozó paraszt, Vásárosnamény. írja Tamási Sándor, nyíregyházi diák. A BÉKÉVEL EGYRE SZEBB ÉLETÜNKET VÉDELMEZZÜK. Erről ír levelében szanyi Ilona. a fényeslitkeí Fürst Sándor terme­lőszövetkezet ifjú brigádvezetője, az országos békekangresszus egyik szabóles-szatmári küldötte: „Életem egyik legnagyobb boldogsága az. hogy részt vehetek a III. magyar békekongresszuson. Fiatal vagyok, még nem sokat éltem, de ez alatt a rövid idő alatt is szereztem annyi tapasztalatot, hogy össze tudom hasonlítani a felszabadulás előtti és mostani életemet. A múltban nyo mór volt az osztályrészem. Alig voltam hét esztendős és már dol­goznom kellett. Játék helyett ne­héz kapa volt a kezemben. Sokan voltunk otthon, öt éhes száj várta a kenyeret. Megtanultam, hogy mit jelent a kólátoknál robotolni kora Hajnaltól késő estig. Egyik helyről a másikra vándoroltam, de min­denhol egyforma kevés volt a fize­tés. A felszabadító Szovjet Hadse­regnek, Sztálin elvtársnak köszön­hetem mai szép életemet! Most tu­dom csak. hogy mit jelent a sza­badság és boldogság. 1949 őszén léptem be a szövetkezetbe. Küzdel­mes évek voltak az elsők. Harcolni kellett a tudatlansággal, az ellen­séggel. Ma már egy munkaegységre 35—40 forint jut. Szövetkezetünk állandóan fejlődik s vele fejlődnek az emberek. Ma már jut idő a ta­nulásra, szórakozásra. Növényter­melési brigádvezető vagyok s ebben az évben 380 munkaegységet sze­reztem. A III. magyar békekou- gresszusra elviszem szövetkezetünk tagjainak harcos üdvözletét és fo­gadalmát: továbbra is kitartóan

Next

/
Thumbnails
Contents