Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-23 / 275. szám
4 NÉPLAP 1Ű52 KÖVEMBEN 23, VASÁRNAP PARTÉPÍTÉS ★ Újítsuk fel megyénkben A pártszervezetek munkáján kei! javítani elsősorban, hogy Nagykálló helytálljon a begyűjtési versenyben Bíráló cikk jelent meg lapunk november 20-i számában a nagy- kallói pártszervezet és tanács munkájáról. A cikk megmutatta azt. bogy a pártszervezet és a tanács f érkézzel végezte a burgonynbe- gyüjtés munkáját, hagyták, hogy a feketepiacon eladják a 'kulákok, de még számos dolgozó paraszt is a burgonyát és a község tervteljesítése éppen . ennek következtében igen gyengén halad. A cikk írásakor 110 vágón burgonyával tartozott még a község. Némi javulás már van a begyűjtésben, de ez még korántsem elegendő ahhoz, hogy Nagykálló fogadalmához híven teljesítse az állam iránti kötelességét. Ezekért a hibákért elsősorban a község pártszervezete, községi párr- bizottsága a-felelős. Nem fordítottak kellő gondot a begyűjtési munkára, nem ellenőrizték a községi tanácsot, bírálataikkal nem segítették munkájában. A pártszervezet munkájának legfőbb hiányossága az, hogy nem tart kellő kapcsolatot a dolgozó parasztokkal. Ez pedig a tömegektől való elszakadást idézi elő, ha nem javítanak munkájukon. Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekezletén mondott beszédében pártfunkcionáriusaink legfontosabb feladatai közé sorolta: „Erősítsük a párt kapcsolatát a pártonkívüii tömegekkel. Építsük ki a párt vezetésével a pártonkívüii falusi aktívát.” — Majd pedig: „Biztosítsuk a tömegszervezetek pártvezetését ; és mindennek érdekében: stabilizáljuk a pártszerveket, emeljük a pártvezetés színvonalát." Bernáth elvtárs, a községi párt- bizottság titkára sem találta meg az alapszervezetek helyes irányító, sónak módját. Ez elsősorban abból adódik, hogy kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik még Bernül h elvtárs. Éppen ezért a járási pártbizottságnak az eddiginél fokozottabban kellene segíteni Bernáth elvtárs munkáját. Száraz elvtárs, a JB titkára maga is úgy véli: „Eddig a járási székhelynek adtunk a legkevesebb segítséget. A JB munkatársai is szívesebben kimennek a többi , községbe, mintsem itt, Kálióban segítse, nek. Én magam sem ültem ie egy-egy alkalommal, hogy alaposan megbeszéljem Bernáth elvtárssal: mi az ő feladata, és egy-egy nehezebb munkát hogyan hajtson végre.” Tehát elsősorban a járási párr- bizottság munkájának megjavításától függ az, hogy a rmgykáilői községi pártbizottság, a község pártszervezetei eredményesebb mun. kát végezzenek. Több dolgozó parasztot bízzanak meg nápnevelőinunkával A pártszervezet gyenge tömeg- kapcsolatát mi sem bizonyítja jobban, minthogy S00 dolgozó parasztból (körülbelül ennyi azoknak a száma, akik már teljesítették beadásukat, rendezték adójukat) alig 10—12 végez felvilágosító munkát. Vannak olyan dolgozó” parasztok is a faluban, mint Borbély Sándor, Kocsmáros János és még jónéhá- nytan, akik vállalkoztak arra, — miután Ők rendezték beadásukat, — hogy mint elszámoltató bizottsági tagok elmenjenek a dolgozó parasztokhoz, és ott elmondják azt, milyen szégyen tartozni az államnak, amely már annyit juttatott a községnek. A régi mozi a német fasiszták „jóvoltából” leégett. Akkor azt gondolták a falu parasztjai, hogy talán sohasem érik meg, hogy új mozit kapnák# Pártunk vezetésével a tervek valóraváltása során 76.000 forint beruházással új mozit kapóit Nagykálló. Sok százezer forintot ruháztak be az új napköziotthonba, kultúrotthonta, sportpályába, a ta- nácsház rendbehozásába és egyebebbe. Nem is beszélve a gépállomásról. mely igen megkönnyítette a dolgozó parasztok munkáját. Leggyengébben folyik a népneve- lőmunka kinn a tanyákon, ahová csak évente 1—2 esetbeu mennek ki népnevelők. Itt van a legtöbb hátralékos. Pedig vannak ott is becsületes dolgozó parasztok, csak foglalkozni kell velük, ezt bizonyította a harmadik békekölcsönjegy- zés is. Vadason, ahol a községbeli népnevelők szívós felvilágosító munkát végeztek a jegyzés idején, csaknem minden dolgozó paraszt jegyzett. Szép számmal voltak olyanok, mint Gulyás László, aki 1.000 forintot jegyzett, vagy Varya András, aki 700 forint jegyzéssel járult hozzá 5 éves tervünk mielőbbi megvalósításához. Ha ezeket a dolgozó parasztokat beosztja a pártszervezet népnevelőmunkára, bizonyára nem maradnak le a tanyasi dolgozó parasztok olyan szégyenteljesen a beadással. Gcndoskodni kell jó népnevelő érvekről A népnevelőmunka hiányossága nemcsak abban mutatkozik, hogy kevés dolgozó parasztot vont be a pártszervezet, hanem abban is, hogy a pártvezetőség nem gondoskodik agitációs érvek kidolgozásáról A népnevelők nem magyarázzák meg a hátralékosoknak, hogy mit jelent a községnek és az országnak, ha ők késlekednek a beadással. Polgár Sándornv elvtársuőt az MNDSz-népnevelők legjobbjai közt emlegeti Griinfeld'■ elvtárs, az alapszervezet titkára. Ha azonban megkérdezzük Polgár elvtársinőt, hogy miről beszélget ő kint a dolgozó parasztasszonyokkal, azí feleli: „Először is megkérdezem, mennyi még a tartozása. Utána elmondom, hogy teljesítse a beadást, mert ez törvény és ezt teljesíteni k,.l.” Ez valóban igiaz, de a dolgozó parasztok ebből még nem sokat értenek. Nem értik meg, hogy hanyagságuk miatt az egész falutól megvonják a szabadpiaci forgalom kedvezményét. Nem értik, hogy a beadott termékek nagy-része azonnal visszatér a község ellátatlanjainak, a többi pedig a városba, hadseregben. kollégiumokban élő hozzátartozók ellátását fedezi, kenyeret ad az országnak. Nem értik, hegy iparunk rohamos fejlesztéséhez is az állam iránti kötelezettségük teljesítésével járulnak hozzá. A beadási kötelezettség teljesítésével hazánkat erősítik, a béke megvédéséhez járulnak hozzá. Polgár elvtársnő és sok társa valóban lelkesen végzi munkáját. Azonban a pártszervezet keveset foglalkozik a népnevelőkkel, kevés segítséget ad munkájukhoz, nem dolgozzák fel rendszeresen a napi agitációhoz feltétlenül szükséges helyi érveket. Nem is folyhat tulajdonképpeni értelemben vett népnevelőmunka, a népnevelők sok esetben csak a tanács postásává válnak, ahelyett, hogy érveikkel győznék meg a beadással késlekedő dolgozó parasztokat. A tanács ellenőrzésének elhanyagolása mellett, a kulákokkal szembeni opportunizmus mellett ezek a hiányosságok okozták azt, hogy Nagykálló oly szégyenletesen elmaradt a burgonyatoeadússal. Nem sok idő választ el bennünket november 30-tól, a begyűjtési ver- senyszakasz végétől. Még van rá lehetőség, hogy hibáikat kijavítva, a búr gon ruhagyűjtésben vállait kö- telezettséguket teljesítsék és a napra forgóbegyüjtésiben is eredményesebi) munkát végezzenek. November 30-án lesz egy esztendeje, hogy Rákosi elvtárs elmondotta nagyjelentőségű beszédét. Ezt a napot úgy ünnepelhetik meg méltán a nagy- kállóiak, ha maradéktalanul teljesítik beadási kötelezettségüket, kivívják községük számára a saabad- piacot. (ANTALÓCZI) Ady Endre: y| ft|(|o#f|| Í$teU-Válság Dolgozó népünk most emlékezik meg a forradalmár költő, Ady Endre születésének 75. avfordulő- Járól. Ady alábbi cikke a falusi nép és elnyomói; a földesurak, papok közti ellentétet elemzi. Csakugyan megtörtént volna itt a szomszédunkban, SzaJmár vármegyében hogy egy falu kálvinista népe nagy elégedetlenségében cl akarta csapni az IJristentt Nagyon hiszem, mert. ilt nálunk is hamar megtenné ezt akármelyik kálomls 1a magyar s színién azt mondja, hogy amit az cg csinál, legalábbis nem gitt. Templomot, papot, kántort, orgonát, harangot tartunk, adót fizetünk, imádkozunk, odafent pedig mégse vigyáznak reánk. , Az is Szatmár vármegyében történt valamikor, ha jól tudom, Szenlmiklós községben, hogii az új, díszes templomba belecsapott az istennyila s a templomlánbaborult. — Mi lesz most már — jajgu- tolt a parókia tornácán a, tisztele- les úr —, miből építünk megint az úrnak hajlékot f — Nem építenék én neki — órái- tolla be az utcáról egy haragos magyar, tekintélyes presbiter — még istállót sem, nem érdemli meg, aki a saját házát felgyújtja. Ez a kálvinista magyarság — Móricz Zsigmond magyarjai — hamar dühbe jön a méltatlanságon s hamar kidörgi az „eb ura fak&’-t. Valamikor a császár, sokszor két erdélyi, fejedelem s három török pasa között lehetett választania, hozzászokott. Itt nem volt, ritkaság, hogy egy- egy haragos község átpártolt nem is a pápista, de az oláh vagy orosz istenhez, ahogy a görögkalo. likus hívta. Egy ilyen római katolikussá vált református gyülekezetei a- plébánosa addig nógatott, míg elindult Mdriapócsra is búcsúra. Persze szégyenkezve kullogtak zászlót nem vittek, nem énekeltek s így nem tértek ki, mint a búcsúsok elől szokás, a szembejövő szekerek. — Itó kendek is búosusokf — mentegette magát egy kérdőre rant szekeres —, hiszen kendt éknek még feszületjük sincsen. — Hát ez mi az Isten nyavalyája, — rántotta ki a vezető kurátor a szűr alól, ahol rejtegette a szent feszületet. Soha, sehol még nép olyan kivé telesen preparált egy racionális er- kölcsrallásra nem volt, mint a kálvinista . magyarság. Csak éppen gondolkozó, tanult, nemes szellemű, népbarát papok kellettek volna, ehhez s meglelt volna. Most azután kérdés, hogy az az elhanyagolt, el- koldúsodott s elkeseredett nép állni fogja-c, mint régen, a nyomorga tűst? Mert ami Milotában történt, gondolom Milotában, ahol az Istent cl akarták mozdítani, nagyon rokon- ságos az Esze Tamdsék lázadásával. IIa- Milola elégedetlen a saját Úristenével, hogy bírja cl sokéiig nézni a grófi százezer holdakat s a várnái és szatmári püspökök dúsgazdagságát. Be kéir, hogy ez a nép forradalmi néperö hijjával van a vezetésnek, a kemény, együttes, kultúra- és szabadság-csináló föld- használásnak. A milótai Isten-válság ilyen nagyon komoly, ilyen nagyon szonw r& eset: menekülő forradalom lesz ebből is, Amerika. Mert a főszolgabíró és a csendőr bizonyosan nem engedik szabad prédának egy Milo- tán sem és egyik Úristent sem, mert sejtik, hogy azután mi jön. A nép pedig miután Rákóczi elébe nem mehet,, mint Esze Tamás ide jében. elmegy szépen oda, ahol az Úristen jobban vigyáz rá a munkájáért, a vér. és pénzadójáért. a Deák-mozgalmat Közel egy éve — 1951 december 16-án — jelent meg a Szabad Népben Deák János Mávag-gyári művezető felhívása a munkafegyelem megszilárdítására és a műszaki feltételek megteremtésére. Deák Jéi- nos megfogadta, hogy a fegyelmezetlenek, későnjarők, lógósok ellen élni fog a minisztertanács-adta jogával. Ezenkívül vállalta azt, hogy a dolgozók munkájának, tervteljesítésnek elősegítésére előre kiadja a munkát, biztosítja a szükséges anyagot, rajzot és szerszámot. Felhívásában megírta, hogy a fegyelmezetlenségek és belső lazaságok megszüntetésével 15—20 százalékkal lehetne növelni a termelést. — Deák János megértette, hogy nagy békemüveink: a Sztálin Vasmű, a Budapesti Földalatti Gyorsvasút, — s megyénk, büszkesége, — a Ti- szalöki Erőmű csak fegyelmezett, jó munkával épülhet. Megyénkben elsőnek Miklósi József, a k is vár da i Vulkán megmunkáló műhelyének művezetője csatlakozott a. felhíváshoz, s ebben (városversenyre hívta az öntöde művezetőjét, Szabó Józsefet. A műszaki feltételek biztosításával, a ni unka f egy el ein messzi 1 á rdí t á sá v a 1 nagy segítséget adtak az üzem tervének túlteljesítéséhez s erre ősz tünözték más üzemek művezetőit is. Balogh Lajos, a Tiszaimenti Víz- müépítő Vállalat építésvezetője a garázsépítkezésnél állandóan gondoskodott anyagról s a havi tervet részleteire bontotta. A fegyel- mezetlenkedökkel szemben sem volt megalkuvó. Ennek köszönhető, hogy az építkezés egész ideje alatt nem volt igazolatlan mulasztó, s 150 százalékos átlagos tervteljesítés mellett 171.000 forintos többletmunkát végeztek el A Deák-mozgalom kezdeti fellendülése azonban mihamar' elhalt megyénkben. Ma már keresni kell az olyan művezetőket megyénkben, mint Balogh Lajos építésvezető. Sajnos, találkozunk olyan esetekkel is, hogy az, akinek be kellene tartani a fegyelmet, megalkuszik a fegyeiemsértökkel A fehérgyarmati NI. pályamesteri szakaszon Bihari András, Szabó Sándor és Székely István kimaradtak a munkából. Gergely Ferenc pályamester, hogy elkendőzze a dolgot, azt mondta: megbüntette őket 30—30 forintra. Amikor igazolni kellett volna a büntetés befizetését, nem tudta igazolni, sőt jegyzőkönyvet sem vett fel erről az esetről. A mátészalkai íütőház vezetője szintén pártfogás alá veszi az olyan fegyelemsértőt, mint Böszörményi István mozdonyvezető. Böszörményi már többízben ittasan állt munkába, s legutóbb is összeverekedett a mozdonyfelvigyázóval. Ezek a jelenségek szociáldemokratizmusra vallanak. Azok a vezetők, akik lazítják a fegyelmet, a tervteljesítést gátolják. Nem méltóak a becsületes dolgozók bizalmára, mert nem őket, hanem a lógósokat, a fegyelmezetleneket „támogatják”. Akadályozzák, hogy határidő előtt felépítsük nagy müveinket, — békealkotásainkat, akadályozzák hazánk erősítését és akarva -akaratlan, az ellenséget. a háborús gyújtóiatokat támogatják. egyes építkezésein sem. Az árok- utcai építkezésnél Szarvadi László munkahelyi építésvezető nem bontotta részleteire a tervet, nem biz- hasította idejében az anyagot, szer. számot. Nem nyújtott segítséget a szakszervezetnek a vállalások teljesítésének ellenőrzésében. Ezért nem tudta Ast Jakab kubikus-brigádja teljesíteni vállalását, amely szerint eléri a sztahanovista szintet. A munkafegyelem megjavítására és a termelés növelésére fel keil újítani megyénkben a művezetők és építésvezetők által elhanyagolt Deák-mozgalmat. Különösen fontos ez most, amikor minden élűnket megfeszítve kell küzdeniink az évi terv túlteljesítéséért. Művezetőink; építésvezetőink érezzék azt a nagy felelősséget, ami a tervteljesítés terén rájuk hárul. Csatlakozzanak miinél nagyobb számban a Deák-mozgalomhoz, s tegyenek vállalást a műszaki feltételek biztosítására és a munkafegyelem megszilárdítására. Versenyüket pedig ellenőrizzék, értékeljék a szak- szervezetek, s legyen gondja a Szakszervezetek Megyei Tanácsának is, hogy mégegyszer ne porosodjanak be a Deák-mozgalom keletében tett vállalások.' Meg kell értetni a dolgozókkal, hogy nem vakfegyelmet akarunk, mint az a múltban volt. A múltban börtönnel, rúgással és korbáccsal nevelték a hajcsárok ,,fegyelemére” a dolgozókat. így volt ez a felszabadulás előtt a nyírbogdámyi ásványolaj üzemben is. amikor Mú- this igazgató „úr” rúgással igyekezett „nevelni” Márton Bertalan segédmunkást, aki a nehéz, benzinnel telt hordó gurítása közben megállt pihenni. A tanulókat pedig pofonokkal „taníttatta” mesterségre. Ezt felejtette el nemrégiben Berki András segédmunkás, amikor többszöri figyelmeztetés ellenére fegyelmezetlenül otthagyta a munkát. — Amikor ezért a munkahely vezetőjétől pénzbüntetést kapott, otthagyta a vállalatot. Az öntudatos munkafegyelem nem magától jön. Ehhez szükséges, hogy állandóan törődjenek a dolgozókkal, javítsák a munkafeltételeket, gondoskodjanak a balesetelhárításról, s nem utolsó sorban a szakszervezeti vezetők, bizalmiak végezzenek politikai felvilágosító munkát a fegyelem megszilárdítása érdekében. A dohányfermentáló üzemi bizottsága jó munkát végez a munkafegyelem megszilárdítása terén. Míg október III. dekádjában 0.46 százalék volt az igazolatlan mulasztók száma, addig november I. dekádjában 0.16_ százalék. Mindez annak köszönhető, hogy a dolgozókkal rendszeresen Ismertetik az igazolatlan mulasztások következményeit a tervteljesítésben és a kereset csökkenésében. Az üzemekben, építkezéseknél ki kell alakítfffli a jó kollektív szellemet. Ebben a kollektívában pedig olyan légkört keli teremteni, ajnely. ben szégyen és gyalázat a későn- jövés, igazolatlan mulasztás; a rossz munka. Művezetőink pedig a műszaki feltételek biztosítása mellett éljenek a minisztertanács Ahol nem törődnek a tervfelbontással. a műszaki feltételek biztosítására], olt rosszul megy a munka. Nincs minden rendben ezen a téren a Tiszamenti Viznníépítő Vállalat adta jogokkal a fegyelmezetlenke- dökkel szanjben. Csak így érhetünk el kiváló eredményeket és sikereket az évi terv túlteljesítésében. Leleplezték Ady Endre mellszobrát November 22-én a költő születésének 75. évfordulóján, délelőtt 11 órakor leplezték le a budapesti városligeti művészsétányon Ady Endie mellszobrát, Csorba Gé/a aíko'ását A szobornál Benjámin László Kossuth díjas költő mondott beszédet, majd a Magyar ltok Szövet ségc nevében Kónya I ajcs Kossutbdíjas költő, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Waldapfel József egyetemi tanár, a budapesti városi tanács végrehajtó bizottsága nevelteti Hajós György, a Magyar Irodalom történeti Társa ság nevében Bóka László egyetemi tanár helyt*, zeit koszorút a szobor talpazatára. Megkoszorúzták Ady Endre síremlékét Szombaton délután három órakor a Kerepesi temetőben Ady Endre síremlékénél összegyűltek a költő tisztelői, barátai, valamint irodalmi és művészeti életünk számos kiválósága. Foldessy Gyula Kossuth-díjas irodalomtörténész mondott emlékbeszédet, majd a síremléket ünnepélyesen megkoszorúzták.
