Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-23 / 275. szám
o NÉPLAP iw '•oyrjr»T’,n 23. vambxap Megkezdődött a hariitaclik magyar bckekongi'essziis (Folytatás ax 1. oldalról.) Kiért uö napról-napra azoknak fi szájna, akik az amerikai háborús gyujfogatóktoan saját országuk, saját népük és az egész emberiség legádázabb ellenségeit ismerik fel. Megnövekedtek, egyre hatalmasabbakká válnak a háború és reakció táborával ellentétes erők, a demokrácia és a béke erői. azok az erők, amelyek alkalmasak és képesek egy új világháború megakadályozására, a háborús gyújtogatok megfékezésére. A demokrácia és béke táborának élén áll a világ legerősebb nagyhatalma, a nagy Szovjetunió, amelynek ereje nap-nap után növekszik. Ma sokkal erősebb, mint tegnap volt és holnap sokkal nagyobb erőt fog képviselni, mint ma. És ez a roppant erő, amit a szovjet állam jelent; ez a hatalmas anyagi erő és még hatalmasabb erkölcsi erő, amit a szovjet népek eszmei üsszeforrottsága, szocialista öntudata, lángoló haza- és szabad- ságszeretete jelentenek: mindez a béke ügyét szolgálja. Ezért szegezi a békeszerető emberiség reményteljesen a szemét a Szovjetunióra. Ezért tekinti a szovjet népeket az emberiség élcsapatának, elsőszámú rohambrigádjának. Ezért vallj«, hogy a Szovjetunió következetes és tevékeny békepolítlkája a béke- világfront főereje. Andies elvtársnő hangsúlyozta, hogy újabb világháború kirobban- tásának megakadályozását jelölte ki a szovjet külpolitika alapvető feladataként a Szovjetunió Kommunista Pártjának ez év októberéin lefolyt világtörténelmi jelentőségű XIX. kongresszusa is. A béke erőinek hatalmas növekedését jelenti a népi demokratikus országolt megerősödése Európában és Ázsiában — mondotta Audios Erzsébet, majd így folytatja: — Ezt a gyors növekedést, gyarapodást tapasztalja a mi népünk is, a népi demokratikus Magyar- ország népe. Megvalósultak legjobbjaink évszázados álmai: Magyarország szabad és független. El* maradott agrárországból ipari országgá lett, olyan ipari országgá, amsly nehéziparát 4-3 év alatt »1 háború előttinek több mint háromszorosára, gépiparát több mint négyszeresére tudta emelni. Megváltozott országunk arculata. De megváltoztak országunkban az emberek is. Kiegyenesítette derekát a magyar munkás, a magyar paraszt, a magyar értelmiség, öntudatossá Váltak asszonyaink. A továbbiakban rámutatott, hogy a béke megőrzéséért folyó küzdelem felölelt a tőkés országokban élő jószándékú emberek százmillióit. A nemzetközi békemozgalom három alapelve lehetővé teszi a legkülönbözőbb meggyőződésű és pártállású emberek összefogását egy új világháború megakadályozására. Ezt a három a la pél vet Joliot* Curie professzor, a Béke-Világta- siács elnöke a következőkben szögezte le: 1. A különböző rendszerek békés együttélése teljes mértékben lehetséges. 2. Az egyes országok között felmerülő minden nézeteltérést békés tárgyalások űtján lehet és kell rendezni. 3. Egyetlen nemzetnek sincs joga más nemzet bélügyeibe beleavatkozni. Andics Erzsébet ezután a béke- Vllágmozgalom nemzetközi jelentőségéről szólott. Emlékeztetett arra, hogy a Bóke-Vllúgtacács, mint olyan szerv, amely az emberiség nagyobb részét képviseli, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete, ismételten felszólította az utóbbit, hogy térjen vissza eredeti alapjaihoz és célkitűzéseihez, váltsa be a népeknek hozzá fűzött reményeit biztosítsa a tartós békét. A békevilágmozgalom ma már olyan hatalmas erővé vált — folytatta —, amellyel a háborúra spekuláló agresszív és rekaciós erőknek egyre inkább szánmlniok kell. A nemzetközi békemozgalomnak eddig elért, nagyszerű fejlődése elképzelhetetlen lett volna anélkül a felmérhetetlen segítség nélkül, amelyet a béketábor nagy vezérének, Sztálin elvtársnak egész sor nagyjelentőségű, előremutató elvi megállapítása és tanácsa jelentett számára. Sztálin elvtársnak a II. világháború befejezése óta tett, sokszor egész rövid nyilatkozatai, beszédei összességükben egy egységes mű hatalmas egészét adják, amelynek vezérgondolata megmenteni a népeket egy újabb világháború szörnyűségeitől, megzabolázni a háborús gyujtogatőkat. Andics elvtársnű ezután a magyar békemozgalom eredményeinek és hiányosságainak ismertetésére tért rá. A magyar békemoz- galom — úgymond — jelentékenyen megerősödött az utóbbi két esztendő folyamán. Szervezte és irányította a magyar nép egyre szélesebb tömegeinek állandó és konkrét békevédelmi tevékenységét, egészében lépést tudott tartani a nemzetközi békemozgalom nagy iramú fejlődésével. A magyar békemozgalmat egyre elmélyültebb fel- világosító munka, a nemzetközi békeharc kérdéseivel való egyre szorosabb kapcsolat, más országok békemozgalmaival való egyre gyakoribb érintkezés jellemzi. A békemozgalom népünk nagy hazafias mozgalmává nőtte ki magát — mondotta —, olyan erővé vált, amely egyre önfeláldozóbb munkára, országunk erejének minden téren való növelésére buzdítja és sorakoztatja fél a magyar nép legszélesebb rétegeit. A békemozgalom a népi kezdeményezések szinte kiapadhatatlan forrásává vált. A továbbiakban beszámolt arról, hogy az Országos Békétanács felhívására ez év júliusában az egész ország területén a koreai nép megsegítésére rendezett gyűjtés több mint 35 millió forintot eredményezett és hatalmas tömeget mozgatott meg minden egyes tiltakozó gyűlés, amely népünk felháborodását fejezte ki az amerikaiak koreai gonosztettei ellen. Megbocsáthatatlan bűn lenne azzal átitatni magunkat —- folytatta ezután —, hogy az imperialisták roppant háborús készülődéseivel elegendő, ha Igazságunk eszmei, fegyvereit helyezzük szembe. — Hazánk a világbókefront igen felelősségteljes szakaszán védelmezi a béke ügyét. Déli határainkon uz amerikai imperialisták legelvetemültebb zsoldosai, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok legádázabb ellenségei, a Titő- fasiisztúk lázasan fegyverkeznek. Határainkon nap-nap után páratlan gaztetteket hajtanak végre. Be- lopózott orgyilkosaikat most tették ártalmatlanná népi demokratikus államunk szervei. Kétség nem fér hozzá, hogy Washingtonnak ezek a fizetett bétencei minden aljasságra készek a magyar nép ellen. Éppen ezért egy pillanatra sem szabad elfeledkeznünk Rákosi Mátyás elvtárs intő szavairól: „Fegyvertelen ország valósággal csábít provokációra és kalandokra. A pacifizmus védelmi erőnket akarja Csökkenteni. Ha a pacifizmus eluralkodna népünkön, ez azt jelentené, hogy utat nyitunk a szabadságunkra éhes háborús uszitóknak... ké- nyüknek-keűviiknek szolgáltatjuk ki hazánkat és benne mindazt, ami az új, szabad élet vívmányait jelenti.” — Sztálin elvtárs zseniális útmutatásai irányadók számunkra: „Az agresszort teljes fegyverzetben kell fogadni.” — Az amerikai háborús gyújtogatok táborában ott tolonganak a hatalmukat és vagyonukat vesztett volt magyar kizsákmányoló osztályok minden rendű és rangú képviselői. Égj reménykednek Titóban, mint nagyapáik JeUasichban, épp olyan készek hóhérszolgálatokat tenni az amerikai csapatoknak, mint „dicső” elődeik tettek Win- űischgraelznek és Haynaunak. — Nem szorul magyarázatra, hogy aki ilyen körülmények között nem érti meg, hogy napjainkban „a békevédelem és honvédelem egy és ugyan, z”, az akarva, nem akarva a hi'.'io ús uszitóknak, hazánk ellenségein k eszközévé válik. Andics Erzsébet elvtársnő méltatta a december 12-re Becsbe összehívott világkongresszus jelentőségét, majd megjelölte a magyar békekongresszus feladatait. — Fokoznunk kell a harcot a szektáns nézetek ellen, — mondotta. — Jelentékenyen ki kell széle síjén! felvilágosító munkánkat és még türelmesebbé és meggyőzőbbé kell azt termünk, új, tevékenyen működő békebizottságok ezreinek alakítása vár még reánk. Meg kell tanulnunk hazánk és a béke ellenségeinek, az imperialist« knak és belső szövetségeseiknek hazug hírverését, minden cselfogását az eddiginél fokozottabb mértékben felismerni ős leleplezni. Növelnünk kell a harcot a pacifista illúziók ellen. Andics' Erziehet rámutatott arra, hogy haladó értelmiségünk lelkesen támogatja a békemozgalmat. — Bókemozgalmunk továbbra' Is a munkástetteket helyezi a béke- küzdelem középpontjába, — folytatta. — Hazánk felvirágoztatása, hazánk erősítése a , magyar béke- harcosok elsőrendű feladata. Eegyen éppen ezért kongresszusunk országos mozgósítás ezévi tervünk sikeres teljesítésére és túlteljesítésére, a minden téren való helytállásra. A világ elnyomott népei, száz és százmilliók, akikre kibírhatatlan súllyal nehezedik a véres, ngresz- szív politika, remény te! ten néznek azok felé az országok felé, amelyeknek a népei már nem védtelenek az imperialista erőszakkal szemben. Ezeknek a népeknek a Szovjetunió által vezetett nagy táborában ott van a mi népünk is, ott van azok között, akiket a nagy Sztálin „az emberiség rohambrigádjának” nevezett. — „Sztálin elvtársnak e szaval — mondja Rákosi Mátyás elvtárs — bennünket még jobb munkára,- még áldozatosabb, még megfeszítő!_ tebb és még sikeresebb küzdelemre köteleznek a szocialista építés és a béke megvédésének frontján.” Rákosi Mátyás elvtársitok, népünk nagy tanítómesterének a megállapításai irányítsák kongresszusunk, munkáját, vezéreljenek bennünket, magyar hékoharcosoka t további, még kitartóbb, még eredményesebb harcainkban a béke. hazánk szabadsági és függetlensége megvédése terén, magyar népünk és az egész emberiség szolgáIa.íában. (Andics Erzsébet elvtársiul beszédét számtalanszor szakította (élite a. küldöttek lelkes tapsa, köszöntve a nagy Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, a világ első békéimé, cosút és népünk nagy tanítójuk Rákosi Mátyás elvtársat, békés épitömunkétnk erős őrét, néphadseregünket.) A Szovjetunió békevédelmi bizottságának távirata Szünet után az elnöklő Besitze Valéria, bejelentette, hegy távirat érkezett a kongresszushoz a Szovjetunió békevédelxni bizottságától. „A Szovjetunió béke véd a] mi bizottsága — hangzik a távirat — a III. magyar béke-kongresszus küldötteinek baráti üdvözletét ős jókívánságait küldi és sok sikert kíván a béke megvédésére és a népek közti barátság megszilárdítására irányuló nemes munkájához.” A békeharcosok felállva, percekig viharosan ünnepelték a világ békeszerető népeinek nagy vezérét, a bölcs Sztálint. Majd elemi erővel tört fel a kiáltás: Sztálin! — Rákosi! Sztálin! —- Rákosi! Ezt követően a kínai békétanács üdvözlő táviratát olvasta fel Benke Valéria. A távirat a többi között hangsúlyozza: Ha népeink szoros egységben, rendíthetetlen kitartással harcolnak a bőké és demokrácia Szovjetunió-vezette táborában, együtt az egész földkerekség békeszerető millióival, — a béke Ugye diadalmaskodni fog. A békeszerető kínai nép nevében sok-sok sikert kívánunk az önök kongresszusának! A kongresszus ezután a következőiket választotta meg a mandá. tumvlzsgálő bizottságba: Dr. Árvái Sándor szülészprofesz- szort Debrecenből, Csorba István Kossutih-díjas fűtőt Tatabányáról, Saltai Jánosné tszcs-tagot Túrkevé- ről, Kiss Gyula pedagógust, lete- nyei járási békemegbízottat, Füle János sztahanovista maróst az EMAG-gyárból és Csete Sándor középparasztot Sarkadról. Hozzászólások Ezután a hozzászólásokra került a sor. Tajkov András, a Munknérdem- rend aranyfokozatával kitüntetett tatabányai bányász felszólalásában többek között kijelentette: — Fogadja el tőlem a békekongresszus ajándékként azt a felajánlást, hogy december 12-ig, a népek bécsi kongresszusának napjáig második ötéves tervem első félévét is befejezem! — A békéért, hazámért, a gyermekeinkért azt a felajánlást teszem : 1954 deceinber 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére be fogom fejezni a második ötéves tervemet. Szeremtől Gyulánv, a Kosciusko Tádé iskola jiedagógusa hangsúlyozta : — Mi, anyák és pedagógusok bizonyosak vagyunk abban, hogy a háborús uszítok eddig azért nem tudták lángba borítani a világot, mert a béke hívei kéz a kézben, bátran szálltak síkra az igaz ügyért, a nagy Sztálin zászlaja alatt. Czapik Gyula egri érsek hozzászólásában kijelentette: — Népünknek lelke, melyet ezer esztendők küzdelme edzett meg, nem kezdi magától a harcot, de őrzi a békét és annak megtartásáért síkraszáll. Ezután Bíró Lajos, a Földalatti Gyorsvasait kubikus brigádvezetője szólalt fel. . Békés megye küldötte lépett a szónoki emelvényre, gyönyörűen hímzett béketariszuyákkal a. kezében. — Békés megyéből hoztam harcos leveleket, — a békésinegyoj dolgozó nép nevében, — mondottéi» — Ezeket kívánom átadni, mert szavakkal nem tudom elmondani. A leveleket átadom. (Hosszantartó taps közben álad ja a levelekéi.) Még egyet kívánok mondani, kedves elvtársak. Dolgozó népünk azt üzente: El a kezekkel Koreától. ;é? Kelel-Ázsiától! Szabadság! (Taps.) Ezután Mocsári Gedeon egyénileg gazdálkodó paraszt tolmácsolta a pestmegyet Alsó nemed i község dolgozóinak üdvözletét. Szöcxei Sándor Kossuth-díjas kétszeres sztahanovista a MA VÁG békeszerető dolgozóinak harcos üdvözletét adta át. Simon Józscfnc nyírmeggyest dolgozó naraszíasszonv felszólalása Simon József né nyírmeggyes! dolgozó paraszitasszony, békebizottsági tag, a mátészalkai járás és Nyírmeggyes község forró üdvözletét tolmácsolta. — Nem is tudom elmondani, hogy milyeu öröm fogott el, amikor ide léptein, — mondotta. — Mi, összes nyírmeggyes! dolgozók, békeharcos anyák, a III. békekongresszusra fogadalmat tettünk, hogy a növényápolási munkából 200 százalékban vesszük ki részünket. Ezt teljesítettük is. Tudtuk azt, hogyha mi a munkából kivesszük részünket, ezzel is a békét építjük. — Három fiam a néphadsereg katonája. Szent kötelességemnek érzem, hogy hű dolgozója legyek országunknak. Asszony munkacsapatot szerveztem. Azt mondtam az asszonyoknak: Nézzétek, mi magyar anyák vagyunk, pártunk és kormányunk ideszólit minket, hogy a növényápolásból száz százalékig vegyük ki részünket. Ezt az asszonyok magukévá is tették. Az őszi betakarítási munkát 200 százalékig teljesítettük. Hat gyermekem van. de a múltban olyan elnyomatás alatt voltam, hogy nem tudtam őket taníttatni. Ma pedig a népi demokrácia annyira felkarolta gyermekeimet, hogy még én kapok fizetést, nemhogy én fizetnék. Most a népi demokráciában elértem azt, bogy egy fiam bérelszámoló, egy alhadnagy, a harmadik őrmester, a negyedik technikumban van. — Nagy kitüntetés nekünk, műn- kásasszonyoknak. hogy munkásgyermekeinket így felkarolta a népi demokrácia. Ezt drága Rákosi elv- társunknak köszönhetjük! — A megyei értekezleten vállalást tettem, hogy száz bókehúznt fogok avatni, ezzel szemben a inai nap folyamán a békeharcos anyák otthon a négyszázaink házat avatják. — A Szovjetunió segítségé velőéi - értiink oda, hogy mi nők is egyenjogúságban élhetünk a férfiakkui. Kinek köszönhetjük ezt? Rákosi elvtársnafc és Sztálin elvtársnak! Simon József né nyírmeggyes'! dolgozó parasztasszony felszólalása után a szombati tanácskozás ogyHs legszebb eseménye következett. -— Most felavatott új hídunknak, fővárosunk büszkeségének, a Petőfl- bídnak dolgozói köszöntötték a bé- kekongresszust. Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára lépett ezután szónoki emel. vényhez és magas szárnyalásé verssel köszöntötte a kongresszust. Ezzel végétért a III. magj-ar békekongresszus első napi tanácskozása. A kongresszus tanácskozásait vasárnap reggel S órakor folytatja. •• 1 Ünnepélyesen felavatták a Petőfi-hidat Lánglelkű szabadságharcos költőnk, Petőfi nevét viselő új fővárosi hidunkat szombaton délután adták át ünnepélyesen a forgalomnak. Lébényi László? a hídépítés köz. ponti vezetője nyitotta meg az ünnepséget, majd Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter liídavató beszédet mondott. Az előttünk álló újjáépített Pe- tőfi-híd a magyar nép alkotó ere jenek újabb hirdetője, amely méltán sorolható a szocialista építés egyre gyarapodó többi nagy békealkotása mellé. A Petőfi-híd újjáépítése nem egészen két évig tartott. A régi Horthy-hídon öt évig dolgoztak. Takarékoskodtunk a hídépítésnél a vasanyaggal mondotta a miniszter —, ugyanakkor a híd teherbírása a régi híd teherbírásának háromszorosa. Az új híd öt méterrel szélesebb^ mint a régi volt és mindkét irányban egyszerre három- három gépkocsi közlekedhet rajta. A miniszter beszéde végén köszönetét fejezte ki a híd építésében résztvett munkásoknak, mérnököknek, technikusoknak, akik most újabb hatalmas békealkotással gazdagították fővárosunkat. A főváros dolgozp népe nevében Pongrácz Kálmán, Budapest városi tanácsának vb. elirüke vette át a hidat. A híd budai hídfőjének két korlátja között feszülő nemzetiszínű szalagot az egybegyűltek tapsvihari közben Bebrits Lajos közlekedés- ügyi miniszter vágta el, majd a hídon megindult a forgalom.
