Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-20 / 272. szám
2 NÉPLAP 1952 NOVEMBER 20, CSÜTÖRTÖK J. V. Sztálin választávirata Rákosi Mátyás elvtárslioz RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest. Fogadja, elnök elvtár», köszönetemel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából küldött baráti üdvözleteiért és jókívánságaiért. J. Y. SZTÁLIN. Oktatási segédanyag propagandista szemináriumok részére az SZKP XIX. kongresszusa anyaga tanulmányozásához A pártszervezet és a tanács rossz tömegkapcsointa miatt Nagykáiió még mindig 110 vagon burgonyával tartozik az államnak A niagykállói községi tanács, de a pártszervezet vezetősége is hetek óta azon „sír”, hogy nem tudják mi lesz a burgonyabegyüjitéssel, mert már az elszámoltató bizottság kétszer-liáromszor meglátogatott minden termelőt és „eredmény mögsincs”. Az utóbbi Időben a napi begyűjtési eredmény alig pár mázsa volt. A hátralék pedig még igen tekintélyes: 110 vagon burgonyával tartoznak az államnak. Akiknek példát kellene mutatni: a tanácstagok maguk is hátralékosak. Harmincegy tanácstagból 9, tehát egyharmada adósa burgonyából az államnak. Hogyan beszélnek ezek a tanácstagok megválasztóik- nak a törvényeik betartásáról, ha maguk is megszegik azt?! A község négy termelőszövetkezete közül kettő hátralékos, a dolgozó parasztok tekintélyes része tartozik, különösen a tanyákon, ahol a dolgozó parasztok h á romnegyed rész* adós burgonyával az államnak. Legsúlyosabb az elmaradás a Mákoknál. 55 Mákból 46 elszabotálta a beadást. Hogy a községi tanács és a párt- szervezet siránkozáséi mennyire helytelen volt, azt bebizonyította a megyei és járási begyüjtőszervek által szervezett elszámoltató brigád munkája. Kedden, 18-án az elszámoltatok négy brigádja a tanyákon, egy brigádja pedig a község belterületén végzett munkát. Az öt brigád több burgonyát gyűjtött be, mint amennyi az egész járás területén egy-egy nap beadásra került az utóbbi időben. Raktárba került aznap: 170 mázsa burgonya, 30 mázsa napraforgó és 30 mázsa kukorica. A nagy távolság, a rossz közlekedési lehetőségek ^tóaiít azon- ban igen sok termény nem került aznap átvételre. Burgonyából több mint 300 mázsát, kukoricából 100 mázsát és több, mint 50 mázsa napraforgót találtak az elszámolta- tók, amit eddig a bulákok, vagy a kulákra hallgató dolgozó parasztok jogtalanul elvontak közellátú- suntetól, amit kötelességük szerint be kellett volna a-dnlok az államnak. A Butylba-itainyaosoportban dolgozó elszámoltató bizottság 11 termelőnél 137 mázsa burgonyát, 41 mázsa kukoricát és 5 mázsa napraforgót talált. Volt olyan elszámoltató bizottság, aki egy udvarban élő testvéreknél 90 mázsa burgonyát talált, pedig itt, a Dóka-testvéreiméi már háromszor jártak helyi elszámoltatok. Más helyen 12 mázsa napraforgót találtaik, amikor köztudomású, hogy a napraforgót a vetőmagon kívül mind be kell adni. A közismert cselédnyüzó Ger- liczikl Máknál 3 mázsa napraforgót és 20 mázsa tengerit találtaik, amit elvont a dolgozóik államától. Gerliczki és még rajta kívül mintegy tizenöt kulák befurakodott a termelőcsoportokha és most sok esetben a csoport vezetősége védi őket. Amikor az elszámoltató bizottság Vágó István Máknál, — aki szintén benne van a Rákosi termelőcsoportban (!) —hátraléka kiegyenlítése fejében lefoglalta 30 mázsa tengerijét, a Rákosi termelő - csoport elnöke védelmére sietett. Azt mondta, a csoport megfizeti helyette tartozását, csak hagyják meg a kulábnál a kukoricát! Általában a csoportok azzal védik a belépett Mákokat, hogy azok „nem tudnak beadni, mert a meglévő készletük vetőmag a csoport részére”. Elsősorban a legdurvább megszegése pártunk parst szí politikájának a kulák tudatos beengedése a termelőcsoportokha. de még ráadásul ezek az elnökök a „vetőmagot” a kulábnál „hagyják”, hogy az feketézzen vele. Idefajult Nagykálló-ban a párt- szervezet és a tanács helytelen politikája, rossz tömegkapcsolata, a felvilágosító munka, a tömegek mozgósításénak hiánya. Szemet- hűnynab afelett, hogy a Mákok tömegesen lépnek a termelőcsoportokba és ott még védik Is őket, engedik, hogy a kulák elfeketézze a termését, mert ő „csoporttag”. A termelőcsoportabkal • szemben is helytelen politikát folytatnak Nagybállóban, amikor azt mondják, hogy ne nagyon követeljünk tőlük, mert kevesebbet kapnak egy munkaegységre és a kívülállók „nem közelednek a csoport felé”. Vájjon a becsületes dolgozó parasztok közelednek-e az olyan termelőcsoporthoz, amelyik a dolgozók államát megrövidítette és iátszateredmé- nyekikel dolgozik?! A becsületes dolgozó parasztok csak olyan csoportba lépnek szívesen, amelyik nem tartozik az állaimnak, amelyik valójában példát mutat úgy a termelésben, mint a beadásban. A nagy káliói pártszervezet és a tanács láthatják, hogy milyen helytelen volt siránkozásuk, mert termény vám, csak eddig rosszul dolgoztak. A tanács nem gyakorolta következetesen a tömeg-szervezeti és államhatalmi funkcióját. A dolgozó parasztok között elhanyagolta a pártszervezet is felvilágosító munkáját, különösen a tanyai részien. Erre nagyszerűen rávilágít a begyűjtés statisztikája. A belterületen, ahol könnyebben elérik a dolgozó parasztokat, úgy adminisz. tratív, mint felvilágosító munkával, ott „csak” minden negyedik dolgozó hátralékos, míg a tanyai részen, ahol még rosszabb a tö- megkapcsolat, négy dolgozó paraszt közül három hátralékos. Ez a súlyos hiányosság nemcsak a községi szervek, hanem a járásiak: munkájára is fényt derít. A járási tanács dolgozói eseményeket regisztráló, futó instruktorokká váltak, akik sokat kérdeznek, de annál kevesebbet segítenek. A járási pártbizottság munkatársai még mindig nem tanulták meg a feladatok együttes végzését, más munkák” miatt háttérbe szorult náluk a begyűjtés. A községek, közöttük Nagykáiió is csak ajkkor tud jó munkát végezni, ha a járási szervek az eddiginél sokkal nagyobb segítséget adnak ehhez a munkához. A példa megvan, helyszínen igazolta, hogy van termény, csak meg kell találni a módját, hogy miként kell azt begyűjteni. Ez a mód pedig az, hogy a párt- szervezet és a tanács támaszkodjanak munkájuk során a becsületes dolgozó parasztokra, a népnevelők és állandóblzottaági aktívák segítségével szoros kapcsolatot tartsanak a falu dolgozó parasztjaival, mozgósítsák őket harcra a kulákok, a spekulánsok, a begyűjtést gátló fekélyek ellen. Az alábbiakban közöljük a megyei pártbizottság agit.-prop. osztályának útmutatásait a héten megtartandó propagandista Szemináriumoknak. „A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió harca a békéért” című kongresszusi anyag megbeszéléséhez. ♦ A FOGLALKOZÁSOK BEOSZTÁSA: 1. Konzultáció. 2. Szeminárium, az előző propagandista szemináriumon megadott irodalom alapján az első két hét anyagából. 3. Módszertani megbeszélés: „Hogyan kell feldolgozni a politikai iskolákon a XIX. kongresszus anyagát?” A járás összes propagandistái és propa gand ista szemim árium vezetői a járási székhelyeken november hó 21-én, pénteken este 6 órai kezdettel tartandó kongresszusi előadáson vesznek részt. Az alapismereti tanfolyamok, a politikai iskolák első és második éves propagandista szemináriumain a vita négy fő kérdésből áll: A VITA NÉGY FÖKÉRDÉSE: 1. A kapitalizmus általános válsága, a válság elmélyülésének okai és következményei a második világháború után. A béketábor erőfölényének növekedése az imperialista táborral szemben. A kapitalista országok közötti háború elkerülhetetlensége. 2. A Szovjetunió békepolitikája, a világ népeinek harca az imperialistáik fokozódó háborús agressziójával szemben. 3. A kommunista és demokratikus pártok feladatai a nemzeti függetlenségért, a polgári szabadság- jogokért vívott harcban. 4. Pártunk feladatai a bc-kevé- delmt harcban, a proletárinterna- cionaliznms és a tettekben megnyil vánuló hazafiság elmélyítése dolgozó népünkben. A55 ELSŐ KÉRDÉSEN BELÜL: a) Sztálin elvtárs tanítása a modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényéről. Alapod) Miért van különös jelentősége annak a sztálini tanításnak, hogy a kapitalista országok között a háború elkerülhetetlen. Kiindulva abból a lenini tanításból, hogy az imperializmusnak velejárója a háború. Az imperialisták egymás közötti ellentéte elsősorban Anglia és Amerika ellentéte. Utalni kell arra, hogy az első világháború az imperialisták egymásközti háborúja volt és a második is az imperialista hatalmak között robbant ki. A MÁSODIK KÉRDÉSEN BELÜL : a) A két tábor kialakulása, a szocializmus, a demokrácia erejének megnövekedése, a Szovjetunió elszigeteltségének megszűnése. b) A Szovjetunió békepolitikájának alapelve: A két rendszer békés együttműködésének lehetősége. — Utalni kell Sztálin elvtárs nyilatkozataira. c) Az amerikai imperializmus vl- láguralmi törekvése, agressziós tervei. A kapitalista országok gazdaságának egyre fokozódó mllitarizá- lása. Síit jelent ez a dolgozók számára? A dolgozók életszínvonalának állandó csökkenése. Milyen eszközzel segíti elő agressziós terveinek megvalósítását az amerikai imperializmus? Háborús tömbök létrehozása (atlanti tömb, stb.) ideológiai fegyverei. A jobboldali szociáldemokraták szerepe. d) A Szovjetunió gazdasági és politikai ereje, a világ legmodernebb haditechnikájával felszerelt, jól képzett hadserege. A népi demokráciák fejlődése és erősödése, a kapitalista országok népeinek harca a békéért, sztrájk, tüntetés, lk-ke védelmi kampányok. A HARMADIK KÉRDÉSEN BELÜL: a) Alaposan és mélyen értékelni Sztálin elvtűrs kongresszusi felszólalását. Ez megszabja ,a mi feladatainkat: A NEGYEDIK KÉRDÉSEN BELÜL: a) Pártunk erejének, szilárdságának tudatosítása. Milyen társadalmat építünk, milyen perspektíva áll előttünk? A kongresszus útmutatása. Előadások a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáról Pénteken esté 6 órai kezdettel a járási székhelyeken előadások lesznek a XIX. pártkongresszus jelentőségéről. A megyei előadók a következő helyen tartják meg előadásaikat : Kovács Sándor: Tisaalök, Hajdú Sándor: Csenger, Bálint Lajos: Nyírbátor, Vári Lajoj: Fehérgyarmat, Lakatos Károly: Nagykáiió. Bodogán János: Kisvárda, Siklósi Norbert: Kemeese, Bénikéi András: Vásárosnamény, Gedő Imre: Bak- t alóránt háza. A káderképző tanfolyam hallgatói, propagandistái, pártvezetőségi tagok vegyenek részt ezeken az előadásokon. Fordítsunk nagyobb figyelmet a kultúr versenyekre Az elmúlt esztendőben megrendezett járási kultúrversenyek jelentős fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Több, mint ötszáz kultúrcso- port nevezett be a versenyre s minőségi fejlődés is sízemmellátható volt, különösen a mátészalkai, nyírbátori járások kultürcsoportjai. nál. Még nagyobb fejlődést, még nagyobb eredményeket várunk a mostani Mtúrversenytől, kultúr- forradalmunk újabb, nagy seregszemléjétől. Az eddigi eredményeket tekintve fnáris nagy a haladás. A benevezett együttesek száma máris meghaladja a hatszázat. Különösen örvendetes, hogy termelő- szövetkezeteink többsége megértette: a termelőszövetkezeti csoportok jó munkájához, megszilárdulásához, nem utolsó sorban fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a jó i.ultúrmunka, a termelőszövetkezeti csoporttagok kulturális fejlődése. Az elmúlt évi kultúrversenyen szerepeltek először szövetkezeti Mtúr. csoportok, művészegyüttesek. Az új seregszemlén 30 százalékkal több csoport jelentette be részvételét. — Különösen példamutató Ibrány termelőszövetkezeti község aktivitása. Tíz ibrányi színjátszó-csoport, négy tánccsoport és egy rigmusbrigád vesz lészt a versenyen közel háromszáz Mtúrmunkússal. Hasonlóképpen példamutató Nyírbátor. Nyírbogát, és a csengerl járás részvétele is. — Állami gazdaságaink, gépállomásaink bizony lemaradtak a termelőszövetkezeti csoportok mögött. Igen súlyos hiba például az, bogy a naán- doki gépállomáson egyáltalán nem működik kultúrcsoport s más kul- túrtevékenység is egyhelyben topog. Ezen a gépállomáson nem értették meg a vezetők, hogy a gépállomásnak a falu kultúrgócpon!jónak kell lennie. Példamutató a nyírlugosi állami gazdaság kultúr- munkája. Nem véletlen, hogy táncosaik országost)írüek. Most a tánccsoport mellé megszervezték a színjátszó és énekegyüttest is, létrehozták a rigmusbrigádot. Nem öncélú ebben a gazdaságban a kultúrmun- ka. A legjobb munkások éppen a kultúraktivistákból kerülnek ki. A járások között a nyíregyházi, vásárosnaményi, csengeri, nyírbátori, kemeeeei járások értették meg legjobban a kult úrverseny jelentőségét. Azonban ezeknek a járásoknak is van még pótolnivalójuk. A többi járásnak még több! Különösen a rigmus-brigádok szervezése területén “van elmaradás. Ez azt mutatja, hogy a kul-túrtevékenység még nincs szoros kapcsolatban a gyakorlati élettel. A napi feladatokra való mozgósítást, az osztályellenség leleplezését éppen úgy tudjuk a legjobban megoldani, ha moz. gékony rigmusbrigádokat alakítunk. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk pártszervezeteinknek, tanácsainknak a kultúragitá- eió kérdésére! Sokat kell javítani a munkán a baktalórá-ntházi, kis- várdai. fehérgyarmati járásokban. November 30-ig lehet benevezni a versenyre. December 14-én az iskolai csoportok, 25—20-án a felnőtt cső por toli már körzeti bemutatókat tartanak. Januárban a járási, februárban a megyei versenyre kerül sor. Ezek a határidők is arra köteleznek minden kul-túrmun- kást, hogy nagyobb erővel segítse a kultúrverseny ügyét. Tökei Károly san elemezni kell a kapitalizmus gazdasági alaptörvényénél, hogy objektiv szükségszerűség a maximális profit biztosítása, mert enél- kiii nincs kapitalista bővített újratermelés. Például felhozni az USA 1929—1939 ipari termelését. — Hangsúlyozni az amerikai monopol- tőke tevékenységét és szerepét. A szocializmus gazdasági alaptörvényénél : a társadalom anyagi, kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. — Nem egyes személyekét és csoportokét, hanem az egész társadalomét. Szembeállítani a két gazdasági rend törvényszerűségét. b) Az egységes világpiac szétesése, az általános válság elmélyülése, a piac szűkülése, megmutatva, hogy két egymással szembenálló világpiac alakult ki. Az egyik a szocialista világpiac, amelynek elve a gazdasági segítség és amely nem ismer elhelyezési nehézséget. A másik a kapitalista világpiac, amelynek piaca állandóan szűkül. c) A két rendszer gazdaságának kétirányú fejlődése. Itt meg kell mutatni számokkal a Szovjetunió ipari termelésének fejlődését, ugyanakkor a kapitalista országokét, (segítségül szolgál a már korábban leküldött szemléltető grafikon.) A gyarmati rendszer válsága; megmutatni, hogyan mélyült el a gyarmati rendszer válsága (a Kínai Népköztársaság megalakulása, Burma, Vietnam, Indo. nézia, stb. felszabadító harca.) 0) A proletárinternaclonulizmus, a hazafiság elmélyítése, a rohambrigád szerepének betöltése a mai nemzetközi viszonyok között. c) A győztes proletariátus felelőssége a még kapitalista rabságban sínylődő dolgozókért. Harc a békéért. A népek világkongresszusa. d) A felelősségérzet elmélyítése dolgozóinkban a Szovjetunió és a népi demokráciák iránt. A kölcsönös gazdasági segítés lényege. Az export, a minőségi munka, a szállítás határidőre való biztosítása. e) A XIX. kongresszus tanításának segítségével a proletárlnícr- nacionalizmus szellemének elmélyítése, az osztályellenség elleni gyűlölet fokozása. Rá kell mutatni: a kulákok hazaárulők; az amerikai imperializmus háborús politikáját segítik. Általában a kongresszusi anyag feldolgozása ne az adatok mechanikus felsorolása, hanem az anyag értékelése, forradalmi szellemének elsajátítása, a mindennapi munkánkban való alkalmazása legyen. A kongresszusi anyag feldolgozása az alsóbb fokú oktatásnál egységesen november 25-én kezdődik. Tegyük ünnepélyessé az anyag tanulmányozásának kezdetét. Díszítsük fel a termeket, külsőleg is mutassuk meg: nagy ünnep számunkra a kongresszusi anyag tanulmányozásának megkezdése-!