Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

2 NÉPLAP 1952 NOVEMBER 20, CSÜTÖRTÖK J. V. Sztálin választávirata Rákosi Mátyás elvtárslioz RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Budapest. Fogadja, elnök elvtár», köszönetemel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója alkalmából küldött baráti üdvözleteiért és jókívánságaiért. J. Y. SZTÁLIN. Oktatási segédanyag propagandista szemináriumok részére az SZKP XIX. kongresszusa anyaga tanulmányozásához A pártszervezet és a tanács rossz tömegkapcsointa miatt Nagykáiió még mindig 110 vagon burgonyával tartozik az államnak A niagykállói községi tanács, de a pártszervezet vezetősége is hetek óta azon „sír”, hogy nem tudják mi lesz a burgonyabegyüjitéssel, mert már az elszámoltató bizott­ság kétszer-liáromszor meglátoga­tott minden termelőt és „eredmény mögsincs”. Az utóbbi Időben a napi begyűjtési eredmény alig pár má­zsa volt. A hátralék pedig még igen tekintélyes: 110 vagon burgo­nyával tartoznak az államnak. Akiknek példát kellene mutatni: a tanácstagok maguk is hátraléko­sak. Harmincegy tanácstagból 9, tehát egyharmada adósa burgonyá­ból az államnak. Hogyan beszélnek ezek a tanácstagok megválasztóik- nak a törvényeik betartásáról, ha maguk is megszegik azt?! A község négy termelőszövetkezete közül kettő hátralékos, a dolgozó parasz­tok tekintélyes része tartozik, kü­lönösen a tanyákon, ahol a dol­gozó parasztok h á romnegyed rész* adós burgonyával az államnak. Legsúlyosabb az elmaradás a Má­koknál. 55 Mákból 46 elszabotálta a beadást. Hogy a községi tanács és a párt- szervezet siránkozáséi mennyire helytelen volt, azt bebizonyította a megyei és járási begyüjtőszervek által szervezett elszámoltató brigád munkája. Kedden, 18-án az elszá­moltatok négy brigádja a tanyá­kon, egy brigádja pedig a község belterületén végzett munkát. Az öt brigád több burgonyát gyűjtött be, mint amennyi az egész járás terü­letén egy-egy nap beadásra került az utóbbi időben. Raktárba került aznap: 170 mázsa burgonya, 30 mázsa napraforgó és 30 mázsa kukorica. A nagy távolság, a rossz közlekedési lehetőségek ^tóaiít azon- ban igen sok termény nem került aznap átvételre. Burgonyából több mint 300 mázsát, kukoricából 100 mázsát és több, mint 50 mázsa napraforgót találtak az elszámolta- tók, amit eddig a bulákok, vagy a kulákra hallgató dolgozó parasz­tok jogtalanul elvontak közellátú- suntetól, amit kötelességük szerint be kellett volna a-dnlok az állam­nak. A Butylba-itainyaosoportban dolgozó elszámoltató bizottság 11 termelőnél 137 mázsa burgonyát, 41 mázsa kukoricát és 5 mázsa napraforgót talált. Volt olyan el­számoltató bizottság, aki egy ud­varban élő testvéreknél 90 mázsa burgonyát talált, pedig itt, a Dóka-testvéreiméi már háromszor jártak helyi elszámoltatok. Más helyen 12 mázsa napraforgót talál­taik, amikor köztudomású, hogy a napraforgót a vetőmagon kívül mind be kell adni. A közismert cselédnyüzó Ger- liczikl Máknál 3 mázsa naprafor­gót és 20 mázsa tengerit találtaik, amit elvont a dolgozóik államától. Gerliczki és még rajta kívül mint­egy tizenöt kulák befurakodott a termelőcsoportokha és most sok esetben a csoport vezetősége védi őket. Amikor az elszámoltató bi­zottság Vágó István Máknál, — aki szintén benne van a Rákosi termelőcsoportban (!) —hátraléka kiegyenlítése fejében lefoglalta 30 mázsa tengerijét, a Rákosi termelő - csoport elnöke védelmére sietett. Azt mondta, a csoport megfizeti helyette tartozását, csak hagyják meg a kulábnál a kukoricát! Álta­lában a csoportok azzal védik a belépett Mákokat, hogy azok „nem tudnak beadni, mert a meglévő készletük vetőmag a csoport ré­szére”. Elsősorban a legdurvább megszegése pártunk parst szí politi­kájának a kulák tudatos beenge­dése a termelőcsoportokha. de még ráadásul ezek az elnökök a „vető­magot” a kulábnál „hagyják”, hogy az feketézzen vele. Idefajult Nagykálló-ban a párt- szervezet és a tanács helytelen po­litikája, rossz tömegkapcsolata, a felvilágosító munka, a tömegek mozgósításénak hiánya. Szemet- hűnynab afelett, hogy a Mákok tömegesen lépnek a termelőcsopor­tokba és ott még védik Is őket, en­gedik, hogy a kulák elfeketézze a termését, mert ő „csoporttag”. A termelőcsoportabkal • szemben is helytelen politikát folytatnak Nagybállóban, amikor azt mondják, hogy ne nagyon követeljünk tőlük, mert kevesebbet kapnak egy mun­kaegységre és a kívülállók „nem közelednek a csoport felé”. Vájjon a becsületes dolgozó parasztok kö­zelednek-e az olyan termelőcsoport­hoz, amelyik a dolgozók államát megrövidítette és iátszateredmé- nyekikel dolgozik?! A becsületes dolgozó parasztok csak olyan cso­portba lépnek szívesen, amelyik nem tartozik az állaimnak, amelyik valójában példát mutat úgy a ter­melésben, mint a beadásban. A nagy káliói pártszervezet és a tanács láthatják, hogy milyen hely­telen volt siránkozásuk, mert ter­mény vám, csak eddig rosszul dol­goztak. A tanács nem gyakorolta következetesen a tömeg-szervezeti és államhatalmi funkcióját. A dol­gozó parasztok között elhanyagolta a pártszervezet is felvilágosító munkáját, különösen a tanyai ré­szien. Erre nagyszerűen rávilágít a begyűjtés statisztikája. A belterü­leten, ahol könnyebben elérik a dolgozó parasztokat, úgy adminisz. tratív, mint felvilágosító munká­val, ott „csak” minden negyedik dolgozó hátralékos, míg a tanyai részen, ahol még rosszabb a tö- megkapcsolat, négy dolgozó paraszt közül három hátralékos. Ez a súlyos hiányosság nem­csak a községi szervek, hanem a járásiak: munkájára is fényt derít. A járási tanács dolgozói eseménye­ket regisztráló, futó instruktorokká váltak, akik sokat kérdeznek, de annál kevesebbet segítenek. A já­rási pártbizottság munkatársai még mindig nem tanulták meg a feladatok együttes végzését, más munkák” miatt háttérbe szorult náluk a begyűjtés. A községek, kö­zöttük Nagykáiió is csak ajkkor tud jó munkát végezni, ha a járási szervek az eddiginél sokkal na­gyobb segítséget adnak ehhez a munkához. A példa megvan, hely­színen igazolta, hogy van termény, csak meg kell találni a módját, hogy miként kell azt begyűjteni. Ez a mód pedig az, hogy a párt- szervezet és a tanács támaszkod­janak munkájuk során a becsüle­tes dolgozó parasztokra, a népne­velők és állandóblzottaági aktívák segítségével szoros kapcsolatot tartsanak a falu dolgozó paraszt­jaival, mozgósítsák őket harcra a kulákok, a spekulánsok, a begyűj­tést gátló fekélyek ellen. Az alábbiakban közöljük a me­gyei pártbizottság agit.-prop. osztá­lyának útmutatásait a héten meg­tartandó propagandista Szeminá­riumoknak. „A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió harca a békéért” című kongresszusi anyag megbeszé­léséhez. ♦ A FOGLALKOZÁSOK BEOSZTÁSA: 1. Konzultáció. 2. Szeminárium, az előző propa­gandista szemináriumon megadott irodalom alapján az első két hét anyagából. 3. Módszertani megbeszélés: „Ho­gyan kell feldolgozni a politikai is­kolákon a XIX. kongresszus anya­gát?” A járás összes propagandistái és propa gand ista szemim árium vezetői a járási székhelyeken november hó 21-én, pénteken este 6 órai kezdet­tel tartandó kongresszusi előadá­son vesznek részt. Az alapismereti tanfolyamok, a politikai iskolák első és második éves propagandista szemináriumain a vita négy fő kérdésből áll: A VITA NÉGY FÖKÉRDÉSE: 1. A kapitalizmus általános vál­sága, a válság elmélyülésének okai és következményei a második világ­háború után. A béketábor erőfölé­nyének növekedése az imperialista táborral szemben. A kapitalista országok közötti háború elkerülhe­tetlensége. 2. A Szovjetunió békepolitikája, a világ népeinek harca az impe­rialistáik fokozódó háborús agres­sziójával szemben. 3. A kommunista és demokrati­kus pártok feladatai a nemzeti füg­getlenségért, a polgári szabadság- jogokért vívott harcban. 4. Pártunk feladatai a bc-kevé- delmt harcban, a proletárinterna- cionaliznms és a tettekben megnyil vánuló hazafiság elmélyítése dol­gozó népünkben. A55 ELSŐ KÉRDÉSEN BELÜL: a) Sztálin elvtárs tanítása a mo­dern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényéről. Alapo­d) Miért van különös jelentő­sége annak a sztálini tanításnak, hogy a kapitalista országok között a háború elkerülhetetlen. Kiindulva abból a lenini tanításból, hogy az imperializmusnak velejárója a há­ború. Az imperialisták egymás kö­zötti ellentéte elsősorban Anglia és Amerika ellentéte. Utalni kell arra, hogy az első világháború az impe­rialisták egymásközti háborúja volt és a második is az imperialis­ta hatalmak között robbant ki. A MÁSODIK KÉRDÉSEN BELÜL : a) A két tábor kialakulása, a szocializmus, a demokrácia erejé­nek megnövekedése, a Szovjetunió elszigeteltségének megszűnése. b) A Szovjetunió békepolitikájá­nak alapelve: A két rendszer békés együttműködésének lehetősége. — Utalni kell Sztálin elvtárs nyilat­kozataira. c) Az amerikai imperializmus vl- láguralmi törekvése, agressziós ter­vei. A kapitalista országok gazda­ságának egyre fokozódó mllitarizá- lása. Síit jelent ez a dolgozók szá­mára? A dolgozók életszínvonalá­nak állandó csökkenése. Milyen esz­közzel segíti elő agressziós tervei­nek megvalósítását az amerikai imperializmus? Háborús tömbök létrehozása (atlanti tömb, stb.) ideológiai fegyverei. A jobboldali szociáldemokraták szerepe. d) A Szovjetunió gazdasági és po­litikai ereje, a világ legmodernebb haditechnikájával felszerelt, jól képzett hadserege. A népi demo­kráciák fejlődése és erősödése, a kapitalista országok népeinek harca a békéért, sztrájk, tüntetés, lk-ke védelmi kampányok. A HARMADIK KÉRDÉSEN BELÜL: a) Alaposan és mélyen érté­kelni Sztálin elvtűrs kongresszusi felszólalását. Ez megszabja ,a mi feladatainkat: A NEGYEDIK KÉRDÉSEN BELÜL: a) Pártunk erejének, szilárdságá­nak tudatosítása. Milyen társadal­mat építünk, milyen perspektíva áll előttünk? A kongresszus útmu­tatása. Előadások a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáról Pénteken esté 6 órai kezdettel a járási székhelyeken előadások lesz­nek a XIX. pártkongresszus jelen­tőségéről. A megyei előadók a kö­vetkező helyen tartják meg elő­adásaikat : Kovács Sándor: Tisaalök, Hajdú Sándor: Csenger, Bálint Lajos: Nyírbátor, Vári Lajoj: Fehérgyar­mat, Lakatos Károly: Nagykáiió. Bodogán János: Kisvárda, Siklósi Norbert: Kemeese, Bénikéi András: Vásárosnamény, Gedő Imre: Bak- t alóránt háza. A káderképző tanfolyam hallga­tói, propagandistái, pártvezetőségi tagok vegyenek részt ezeken az elő­adásokon. Fordítsunk nagyobb figyelmet a kultúr versenyekre Az elmúlt esztendőben megren­dezett járási kultúrversenyek jelen­tős fejlődésről tettek tanúbizonysá­got. Több, mint ötszáz kultúrcso- port nevezett be a versenyre s mi­nőségi fejlődés is sízemmellátható volt, különösen a mátészalkai, nyírbátori járások kultürcsoportjai. nál. Még nagyobb fejlődést, még nagyobb eredményeket várunk a mostani Mtúrversenytől, kultúr- forradalmunk újabb, nagy sereg­szemléjétől. Az eddigi eredménye­ket tekintve fnáris nagy a haladás. A benevezett együttesek száma máris meghaladja a hatszázat. Kü­lönösen örvendetes, hogy termelő- szövetkezeteink többsége megértet­te: a termelőszövetkezeti csoportok jó munkájához, megszilárdulásához, nem utolsó sorban fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul a jó i.ultúrmunka, a termelőszövetkezeti csoporttagok kulturális fejlődése. Az elmúlt évi kultúrversenyen sze­repeltek először szövetkezeti Mtúr. csoportok, művészegyüttesek. Az új seregszemlén 30 százalékkal több csoport jelentette be részvételét. — Különösen példamutató Ibrány ter­melőszövetkezeti község aktivitása. Tíz ibrányi színjátszó-csoport, négy tánccsoport és egy rigmusbrigád vesz lészt a versenyen közel három­száz Mtúrmunkússal. Hasonlókép­pen példamutató Nyírbátor. Nyír­bogát, és a csengerl járás rész­vétele is. — Állami gazdasá­gaink, gépállomásaink bizony le­maradtak a termelőszövetkezeti csoportok mögött. Igen sú­lyos hiba például az, bogy a naán- doki gépállomáson egyáltalán nem működik kultúrcsoport s más kul- túrtevékenység is egyhelyben to­pog. Ezen a gépállomáson nem ér­tették meg a vezetők, hogy a gép­állomásnak a falu kultúrgócpon!jó­nak kell lennie. Példamutató a nyírlugosi állami gazdaság kultúr- munkája. Nem véletlen, hogy tán­cosaik országost)írüek. Most a tánc­csoport mellé megszervezték a szín­játszó és énekegyüttest is, létrehoz­ták a rigmusbrigádot. Nem öncélú ebben a gazdaságban a kultúrmun- ka. A legjobb munkások éppen a kultúraktivistákból kerülnek ki. A járások között a nyíregyházi, vásárosnaményi, csengeri, nyírbá­tori, kemeeeei járások értették meg legjobban a kult úrverseny jelentő­ségét. Azonban ezeknek a járások­nak is van még pótolnivalójuk. A többi járásnak még több! Különö­sen a rigmus-brigádok szervezése területén “van elmaradás. Ez azt mutatja, hogy a kul-túrtevékenység még nincs szoros kapcsolatban a gyakorlati élettel. A napi felada­tokra való mozgósítást, az osztály­ellenség leleplezését éppen úgy tud­juk a legjobban megoldani, ha moz. gékony rigmusbrigádokat alakí­tunk. Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk pártszervezeteink­nek, tanácsainknak a kultúragitá- eió kérdésére! Sokat kell javítani a munkán a baktalórá-ntházi, kis- várdai. fehérgyarmati járásokban. November 30-ig lehet benevezni a versenyre. December 14-én az iskolai csoportok, 25—20-án a fel­nőtt cső por toli már körzeti bemuta­tókat tartanak. Januárban a já­rási, februárban a megyei verseny­re kerül sor. Ezek a határidők is arra köteleznek minden kul-túrmun- kást, hogy nagyobb erővel segítse a kultúrverseny ügyét. Tökei Károly san elemezni kell a kapitalizmus gazdasági alaptörvényénél, hogy objektiv szükségszerűség a maxi­mális profit biztosítása, mert enél- kiii nincs kapitalista bővített újra­termelés. Például felhozni az USA 1929—1939 ipari termelését. — Hangsúlyozni az amerikai monopol- tőke tevékenységét és szerepét. A szocializmus gazdasági alap­törvényénél : a társadalom anyagi, kulturális szükségleteinek maximá­lis kielégítése. — Nem egyes sze­mélyekét és csoportokét, hanem az egész társadalomét. Szembeállítani a két gazdasági rend törvényszerűségét. b) Az egységes világpiac szét­esése, az általános válság elmélyü­lése, a piac szűkülése, megmutatva, hogy két egymással szembenálló világpiac alakult ki. Az egyik a szo­cialista világpiac, amelynek elve a gazdasági segítség és amely nem ismer elhelyezési nehézséget. A másik a kapitalista világpiac, amelynek piaca állandóan szűkül. c) A két rendszer gazdaságának kétirányú fejlődése. Itt meg kell mutatni számokkal a Szovjetunió ipari termelésének fejlődését, ugyanakkor a kapitalista or­szágokét, (segítségül szolgál a már korábban leküldött szemlél­tető grafikon.) A gyarmati rend­szer válsága; megmutatni, hogyan mélyült el a gyarmati rendszer vál­sága (a Kínai Népköztársaság meg­alakulása, Burma, Vietnam, Indo. nézia, stb. felszabadító harca.) 0) A proletárinternaclonulizmus, a hazafiság elmélyítése, a roham­brigád szerepének betöltése a mai nemzetközi viszonyok között. c) A győztes proletariátus fele­lőssége a még kapitalista rabság­ban sínylődő dolgozókért. Harc a békéért. A népek világkongresszusa. d) A felelősségérzet elmélyítése dolgozóinkban a Szovjetunió és a népi demokráciák iránt. A kölcsö­nös gazdasági segítés lényege. Az export, a minőségi munka, a szállítás határidőre való biztosí­tása. e) A XIX. kongresszus tanításá­nak segítségével a proletárlnícr- nacionalizmus szellemének elmélyí­tése, az osztályellenség elleni gyű­lölet fokozása. Rá kell mutatni: a kulákok hazaárulők; az amerikai imperializmus háborús politikáját segítik. Általában a kongresszusi anyag feldolgozása ne az adatok mecha­nikus felsorolása, hanem az anyag értékelése, forradalmi szellemének elsajátítása, a mindennapi mun­kánkban való alkalmazása legyen. A kongresszusi anyag feldolgo­zása az alsóbb fokú oktatásnál egységesen november 25-én kezdő­dik. Tegyük ünnepélyessé az anyag tanulmányozásának kezdetét. Dí­szítsük fel a termeket, külsőleg is mutassuk meg: nagy ünnep szá­munkra a kongresszusi anyag ta­nulmányozásának megkezdése-!

Next

/
Thumbnails
Contents