Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-20 / 272. szám

NOVEMBER 20, CSÜTÖRTÖK

NÉPLAP

Az országos munkavédelmi konferencia

másrészt biztosítsák ennek anyagi és szervezeti feltételeit. Gondoskodjanak a baleseti veszélyforrások felderítéséről és megszüntetéséről. Biztosítsák a munkavédelem kérdéseinek kellő súlyút ás éljenek a 'felelősségrevonás eszközeivel a hanyag és mulasztó gazdasági vezetőkkel szemben. Az állami szervek vezetői követeljék meg minden irányításuk alá tartozó dolgozótól népköztársaságunk munkavédelmi rendelkezéseinek szigorú betartását.

A szakszervezetek ellenőrizzék fokozott mértékben a rendelkezések végrehajtását, ugyanakkor erősítsék a munka védelem társadalmi ellenőrzését, javítsák az ellenőrző munka színvonalát. Fordítsanak több gondot a nevelő és felvilágosító munkára és vegyék kezükbe a munkavédelem továbbfejlesztését. Nines hálásabb, nemesebb feladat, mint a dolgozók egészségének megvédés».

Vas Zoltán elvtárs felszólalása

A beszámoló után Vas Zoltán elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott beszédet.

A párt és a kormány igen nagy jelentőséget tulajdonít a munka- védelem kérdésének — mondotta. — A megfelelő munkafeltételek megteremtése, a dolgozók egészségvédelme, a biztonságos munka, a balesetek elhárítása — egyik alapvető eleme a szocializmus építésének. — Pártunk útmutatásának, a minisztertanács és a SZOT együttes határozatainak alapján vállalatainknál fel kell számolni a múlt hibáit s erélyes intézkedésekkel kell fokozni a munkavédelmet. Állami és gazdasági funkcionáriusaink egy része azonban még mindig nem látja világosan, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos intézkedések és beruházások mennyire döntő politikai kérdései a szocializmus építésének, az emberről való gondoskodásnak. Ezek az intézkedések nagyban előmozdítják a termelékenység emelését is. A munkavédelemre fordított összegek sokszorosan visszatérülnek népgazdaságunk, egész dolgozó népünk javára,.

A továbbiakban elmondotta Vas Zoltán elvtárs, hogy az ötéves terv háromszázötven millió forintot irányoz elő munkavédelmi berendezésekre. Azonban eddig nem teljes mértékben használták fel az előirányzott összeget. A kohó- és gépipar vállalatai például munka- védelmi beruházási keretüket ez év augusztus végéig mindössze 45.5 százalékban használták fel. Rámutatott, hogy a könnyűipar területén jobb eredményekről lehet beszámolni. A vállalatok zöme teljesíti munkavédelmi beruházási tervét. A beruházás azonban nem az egyetlen és nem is a legdöntőbb eszköze a munkavédelemnek — folytatta Vas elvtárs. — Megfelelő szervezet alakításával az óvórendszabályokra való oktatással, a dolgozók baleset- védelmi ismereteinek és öntudatának emelésével eredményesen fel lehet venni a harcot a balesetek ellen.

Ezután azoknak a bürokratáknak felelősségéről beszélt az Országos Tervhivatal elnöke, akik nem látják meg a balesetek statisztikai számai mögött az embert, akik nem veszik észre, hogy sok esetben éppen az ő mulasztásuk miatt, a munkavédelmi intézkedések elhanyagolása miatt kerülnek veszélybe emberi életek. — Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ma már egészen másként foglalnak állást a minisztériumoknál és vállalatoknál a munkavédelem kérdésében, mint egy évvel ezelőtt.

Az 1953. évi tervek készítése során már komoly erőfeszítéseket tettek a munkavédelmi beruházási keretek jobb biztosításáért. Ennek eredményeként az 1953. évi munka- védelmi beruházási terv a minisztériumok kezdeményezése és javaslata alapján az idei összegeknek több mint kétszeresét biztosítja.

Az Országos Tervhivatal elnökének szavai után megkezdődött a vita. amelynek során felszólaltak a párt és a szakszervezetek vezetői, a mi niszterek és az üzemek küldöttei.

Kovács István elvtárs felszólalása-v SzOT nagytermében szerdán reggel 9 órakor összeült az országos muuka-védelmi konferencia, hogy megvizsgálja: hogyan hajtották végre üzemeinkben, bányáinkban és építkezéseinken a miniszter- tanács és a SzOT határozatait a balesetelhárításról, a munkavédelem megjavításáról.

A konferencián megjelent Kovács István elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyettesével az élen a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének több tagja, valamint a szakszervezetek vezetői, az üzemek, bányák, építkezések igazgatói, iib. elnökei, élenjáró dolgozói, munkavédelmi aktívái.

Kristóf István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkárának megnyitó szavai után Martin Ferenc elvtárs, a SZOT titkára tartotta meg beszámolóját a munkavédelem időszerű kérdéseiről.

Bevezetőül rámutatott arra, hogy a párt fontos célkitűzésének tekinti a dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó javítását és hangsúlyozta : a Szovjetunió ötéves tervében komoly szerep jut a munka- védelem továbbfejlesztésének.

Pártunk megköveteli minden gazdasági és mozgalmi vezetőtől — folytatta, — hogy elsőrangú feladatként kezelje a dolgozók mindennapi érdekvédelmét, ezen belül az egészséges és veszélytelen munkakörülmények biztosítását. Nép- köztársaságunk rendeletek és törvények egész sorával szabályozta a munkavédelem intézményes megszervezését. Ezek a rendelkezések leszögezik, hogy a munkavédelmi intézkedések megtétele a termelés kiszélesítése mellett az állami szervek alapvető feladata.

Mártin Ferenc elvtárs a továbbiakban rámutatott, hogy pártunk és kormányunk hatalmas anyagi alapot teremt a munkafeltételek szakadatlan javítására s az ötéves terv során már eddig is többszáz. inillló forintot ruháztunk be balesetelhárítási, szellőző és más üzemegészségügyi berendezések létesítésére. Többek között megemlítette, hogy rövid időn belül befejeződik az ország valamennyi szövőgépjének teljes biztonságot nyújtó szovjet-típusú vetélőfogóval való ellátása. Kendeleteink az ártalmaknak kitett dolgozók részére különféle egyéni védőfelszereléseket, védőruhákat biztosítanak. Egy kohász például évente mintegy 3.500 forint értékű munkavédelmi juttatásban részesül.

Ezután arról beszélt, hogy az elért eredmények ellenére míg mindig nem történt meg a fordulat a munkabiztonság fokozása terén. Az igazgatók, műszaki vezetők, sőt a minisztériumok egyes vezetői az elmúlt év folyamán elhanyagolták és lobccsülték a dolgozók testi épségének, egészségének megvédését.

A minisztériumok számos ígéretet tettek a problémák megoldására, azonban nem jutottak el még addig sem, hogy azokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik munkavédelmi kötelezettségüket elhanyagolják, keményen fellépjenek. Mindehhez nem kis mértékben járult hozzá, a szakszervezeti ellenőrzés gyengesége. A SzOT elnökségének I960 október (H határozatát a munkavédelem társadalmi ellenőrzésről mind a mai napig csak részben hajtották végre.

Beszámolt arról, hogy a párt idevonatkozó figyelmeztetése és határozata után a minisztériumok átszervezték és megerősítették munkavédelmi szervezetüket. A javulás azonban még nem kielégítő. A munkavédelem még mindig jelentősen el van maradva népi demokráciánk általános fejlődése mögött.

Igen súlyos mulasztások vannak a munkavédelmi beruházások terén — folytatta. — A munkavédelemre biztosított anyagi alap felhasználásában nagyfokú lazaság és felelőtlenség mutatkozik. A beruházási terveket 40—50 százalékban valósították meg, sőt számos olyan üzemben, ahol rendkívül nagyszámú munkavédelmi hiányosság találha. :<í, mint például a diósgyőri kohászati üzemekben, az R. M. kovácsológyárában, a várpalotai szénbányáknál a biztosított összeg igen kis hányadát használták fel és ezzel a dolgozókat a munkafeltételek javításának fontos eszközeitől megfosztották.

A munkavédelmi rendelkezések megszegése üzemeinkben még mindig napirenden van. Szigorú rendelkezések írják elő az új dolgozók balesetelhárítási oktatását, még's számos esetben oktatás nélkül állítják őket munkába.

A biztonsági megbízottak sorozatos önkényes leváltása — különösen a bányászatban — arra mutat, hogy egyes igazgatók zaklatásnak veszik, ha a munkavédelmi rendelkezések betartására hívják fel őket és igyekeznek az ilyen „kellemetlen” emberektől mielőbb megszabadulni.

Martin Ferenc elvtárs ezután arról beszélt, hogy újonnan felépült üzemeinknél gyakran igen súlyos — a termelést is akadályozó munkavédelmi hiányosságok tapasztalhatók.

A balesetelhárítás terén jelentkező, helyenként tűrhetetlen hanyagságnak az az oka, hogy az állami szervek vezetői míg mindig nem élnek a feleiősségrevonással. Az esetek túlnyomó részében igyekszenek a felelősséget a sérült dolgozókra hárítani. Jellemző példa erre a szolnoki járműjavító és a DIMA- VAG gépgyár. EÄ utóbbi helyen a balesetekkel kapcsolatban hozott fegyelmi határozatok 90 százaléka a dolgozókat teszi felelőssé.

A vállalatok igazgatóinak meg kell érteniük, hogy elsősorban ők felelősek a dolgozók testi épségéért, egészségéért. Az állami és szakszervezeti funkcionáriusoknak tudni ok kéül, hogy a termelési terveket csak megfelelő munkafeltételek biztosításával lehet teljesíteni.

Fel kell számolni — különösen a bányászatban azokat a törekvéseket, melyek rövidlátó módon a dolgozók egészségének rovására túlóráztatással, vagy a pihenőnap jogtalan megvonásával akarnak pillanatnyi termelési sikereket elérni. Az állami szervek vezetőének szakítaniok kell a munkavédelemmel szemben kialakult opportunista állásponttal és pártunk politikájának szellemében, az emberről való gondoskodást munkájuk középpontjába kell állítaniok.

A technika fejlesztése a szocialista társadalomban nem utolsó sorban azért is szükséges — hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy a legfőbb értéknek, az embernek munkáját megkönnyítse, — szebbé. vidámabbá tegye életét.

Gyakran találkozunk Olyan jelenségekkel, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok ahelyett, hogy megkönnyítenék népköztársaságunk munkavédelmi rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtását, opportunista módon elfogadj ák a gazdasági vezelök objektív nehézségeikre való hivatkozását, mint pl. a munkavédelmi beruházás, vagy a kollektív szerződések végrehajtásának kérdésében, sőt nem egyszer maguk indítanak mentőakciót a rendeDkezések megszegésében bűnösök tteztóramosdsára.

Az üzemi munkavédelmi szervekkel való hiányos foglalkozás azt eredményezi, hogy az üzemek legnagyobb részében a munkavédelmi bizottság és az aktívahálózat csak papíron van meg, a valóságban nem működik.

Az ellenőrző és szervező munka mellett a szakszervezeteknél nem kielégítő a felvilágosító munka sem.

A felvilágosító munka hiánya az üzemekben abban jelentkezik, hogy a dolgozók egy része nem használja a védőberendezéseket és nem tartja be a biztonsági előírásokat.

A munkavédelmi munka elemzéséből világosam kitűnik, hogy ezen a területen igen sok a tennivaló. Pártunk a leghatározottabban megköveteli, hogy minden erőfeszítéssel azon legyünk, hogy a jelenlegi helyzetet a legrövidebb időn belül megjavítsuk.

Az állami szervek feladata, hogy egyrészt gondoskodjanak a határozat maradéktalan végrehajtásáról.

A vita után Kovács István elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet.

A párt és a népköztársaságunk eddig is rendkívül nagy erőfeszítéseket tett dolgozó népünk helyzetének állandó javítására. Ennek eredménye, hogy hazánk felszabadulása óta, különösen az elmúlt években, évről-évre, hónapról-hónapra jelentősen javult a dolgozó nép helyzete. Ugyanakkor a munkavédelmi intézkedések terén történt súlyos mulasztások keresztezik, aláássák és akadályozzák pártunk és kormányunk elgondolásait, a dolgozók helyzetének javítását.

A ma tárgyalt kérdés nem akármilyen kérdés, hanem döntő jelentőségű politikai kérdés. E kérdés a pártnak és az államnak, a szakszervezetnek, a dolgozó tömegekhez való viszonyának kérdése. Emögött a kérdés mögött az van, hogyan viszonyulnak az igazgatók, hogyan viszonyulnak a főosztályvezeiők, a miniszterek, hogyan viszonyuk a szakszervezet és hogyan viszonyulnak a helyi pártszervezetek a dolgozó tömegek érdekeihez.

Pártunk, a munkásosztály élcsapata a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit védi. Megtűrni azokat a hiányosságokat, amelyekről ma itt beszámoltak, súlyos politikai hibát jelentene. Minden kommunistának központi és állandó feladata: törődni a dolgozók érdekeivel, pártunk szervezeti szabályzatában külön elvként van aláhúzva, hogy a kommunista kötelessége törődni a dolgozók érdekeivel, és ha ebből a szempontból nézzük a kérdést, elég komoly következtetéseket kell levonnunk.

Sztálin elvtárs legújabb müvében aláhúzta, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvénye a társadalom gazdasági és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. Nem valami öncélért építjük a szocializmust, hanem azért, hogy hazánkban a dolgozó nép helyzete gazdasági és kulturális szempontból, minden szempontból évről-évre, hónapról-hónapra jelentősen megjavuljon. És ha ebből a szempontból nézzük a kérdést, nem vitás, hogy Sztálin elvtársnak és pártunknak a tanítását igazgatók, szakszervezetiéi párt funkcionáriusok nem jól értelmezik, nem teszünk meg mindent ennek az alapvető elvnek tudatosítására és saját üzemeinkben való megvalósítására.

Meg kell mondanunk, hogy sok munkásvezető rosszul vlszonul a munkásosztályhoz, valahogy úgy néz ki a dolog, hogy megint megvalósul -— rossz értelemben — az a régi magyar közmondás, hogy zsi- ványból lesz a legjobb pandúr. — Amig a munkás a műhelyben dolgozik érzi a munkavédelem minden hiányát, de amikor előlép művezetővé vagy a minisztériumba kerül felelős posztra, bizonyos idő után megfeledkezik arról az osztályról ahonnan jött, amely megbízta a nagy funkcióval és feladattal és elfeledkezik alapvető kötelességéről, a dolgozókkal való törődésről. Sokan elvesztik osztályérzéküket.

Ezek olyan hibák, amelyek visz- szatlikrözik, hogy egyes káderek el. szakadnak a tömegektől, s nem veszik észre, milyen súlyos hibát követnek el azáltal, bőgj7 nem törődnek a munkavédelmi intézkedésekkel.

Pártunk központi vezetősége, a minisztertanács és a SzOT kitűnő határozatot hozott a munkavédelem megjavítására. Hiba, hogy széles tömegek nem ismerik ezt a határozatot és még nagyobb hiba. hogy az illetékesek akik ismerik, nem hajtják végre. Kérdezem a miniszter elvtársaktól, igazgatóktól, szakszervezeti és pártfunkcionáriusok lói, meddig szándékoznak tűrni azt az állapotot, hogy elhanyagolják a munkásvédelmet, nem biztosítják pártunk központi vezetősége és Rákosi elvtárs idevágó helyes és alapvető, jól kidolgozott útmutatásait. Azt várjuk ettől az értekezlettől, hogy változtasson a hclyz.otcn és hogy ezen a téren a legrövidebb időn belül változás álljon be.

A párt Központi Vezetősége és Gerő elvtárs az aktíva-értekezleten központi feladatként állította a párt és a szakszervezet elé az egyenletes termelés biztosítását. Amiatt, hogy nem biztosítjuk az egyenletes termelést, előfordult, hogy az első dekádban sokszor nem tudjuk foglalkoztatni a munkáso kát. Számtalan üzem hazaküldi a munkásokat kényszerszabadságra. A harmadik dekádban aztán elkezdődik a hajrá, a robammun. ka. Sok munkást dolgoztatnak nemcsak vasárnap, de sokszor 24, vagy 30 órán keresztül. A szakszervezeteiknek és a szakszervezeti funkcionáriusoknak az idevonatkozó rendelkezést is be kell tartaniuk. Nem véletlenül mondta ki a minisztertanács legutóbbi rendeleté, hogy januártól kezdve a fizikai munkások és általában a dolgozók 8 óránál főbbet egy hónapban nem túlórázhatnak. Itt van a nemes feladat a szakszervezet előtt: biztosi tani, hogy ott, ahol nem indokolt, semmi körülmények között ne lépjük túl a 8 órás túlórát.

Steg kell javítani a felvilágosító munkát is. Az esetek többségében a vizsgálat rendszerint azt állapítja meg, hogy a dolgozó a hibás. Nekem itt fülemben csengenek a kapitalizmus idejében elhangzott megállapítások, amikor „mindig a proli volt a hibás”. Ez kapitalista maradvány. Mert ha a dolgozó nem tartotta be az utasítást akkor is a vezető a felelős, miért nem ellenőrizte, hogy betartják-e a szabályokat. Vannak tényleg esetek, hogy különösen a régi szakmunkások elbízzák magukat és idéznek elő súlyos baleseteket. De biztosítani kell, hogy mindenki betartsa a munkavédelmi előírásokat és akkor jelentékenyen csökkenni fognak a balesetek. Ne hagyják a szakszervezeti- és pártfuDkcicraáriusok, hogy a szakvezetőség ne hajtsa végre a kormány és a párt által aláírt határozatokat. És ha balesetek előfordulnak, követeljék a vizsgálatot és tekintet nélkül a személyekre, vonják felelősségre a mulasztókat. És ne 10—50 forintos büntetésekor hozzanak, hanem olyan büntetést kapjon a felelős, hogy azt jódarabig el ne felejtse, súlyosabb esetben pedig az illetőt feltétlenül bíróság elé kell állítani.

Meg kell érteni, hogy amint a Szovjetunióban Sztálin elvtárs és nálunk Rákosi elvtárs tanítja: a legfőbb érték az ember.

Az országos munkavédelmi konferencián elhangzottakat Kristóf István elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára foglalta össze.

Az elhangzott felszólalásokból kiderült, hogy bár a munkavédelem terén értünk el bizonyos eredményeket, igen sok még a tennivaló. Ezért volt szükség arra, hogy élesen és bíráJóan vessük fel a hibákat. Ezért van szükség arra, hogy az itt elhangzottak alapján az eddiginél sokkal nagyobb lendülette' fogjunk hozzá a feladatok teljesítéséhez. Ez az értekezlet akkor válik eredményessé, ha az a hang. amely pártunk és kormányzatunk részéről itt megnyilvánult, elint a dolgozókhoz, ha a széles tö- egek megtudják," mi a párt nézete a munkavédelem kérdésében és milyen intézkedéseket vár pártunk a dolgozó tömegek egészségének megvédése érdekében.

A konferencia résztvevői ezután külön munkabizottságokra oszolva tárgyalták meg az egyes iparágak munkavédelmének hiányosságait s azok felszámolásának módjait.