Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-19 / 271. szám
IJiláq proletárjai tqtjnnlírtéi* 1 8Se5 ( Mai számunkból ■ A NYIRBOGÁTI PARTSZERVI ZETEK MUNKÁJA A TERMELŐ SZÖVETKEZETEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT (2. o.) — TEGYÜNK ELEGET A BÉKEVÉDELMI SZERZŐDÉSBEN VÁLLALT KÖTELEZETTSÉGEINKNEK (3. o.) V______________________J AZ MDP SZABmCS-SIATMÁHMEGyEÍ PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM. 271. SZÁM. X«A 50 FILJ ÉR 1052 NOVEMBER 19, SZERDA A termeldszövslkezetek esztendei munkájának tükre 104 szövetkezeti gazdaságban már el is kezdődött, a többi szövetkezetekben pedig most fog elkezdődni megyénkben a zárszámadás. Az a munka, amely világosan megmutatja majd, hogyan dolgoztak a szövetkezeti parasztok ebben az esztendőben, Immár túlhaladta az ötszázat megyénkben a szövetkezeti gazdaságok száma, földterületük a megye szántóterületének 37.6 százalékát teszi ki. A szövetkezeti gazdaságok belső megszilárdítása, megerősítése számos, jelentős problémát támasztott. Ugyanakkor a ruá- juseleji fagy, az ezt követő aszályos nyár mind próbára tették szövetkezeteinket. Az eddig elkészült zárszámadások, s az előzetes elszámolások is azt mutatják, hogy az idén is győzött a szövetkezés S zabol es-Szat- márban. A komlódtótíalusi „Két Vadas testvér" tszcs-ben például 587.000 forintról közel egymillió forintra nőtt a közös vagyon értéke az idei esztendőben elvégzett jó szövetkezeti munka nyomán. A lyukodi „Előre” termelőszövetke. zetben hatalmas építkezések folytak egész nyáron, a szövetkezeti parasztok több, mint egymillió forintot ruháztak be saját erejükből csupán az építkezések során! Újabb és újabb szövetkezetekben nőtt meg az állatállomány, nőttek ki a földbe a gazdasági épületek. S a jó szövetkezeti munka dús gyümölcsöt hozott. A komlódtótfa. lusi szövetkezeti gazdaságra vissza-! térve: az ott elkészült zárszámadás szerint minden munkaegységre 40 forint értékű termény, 10 forint 14 fillér készpénz jut. Apjok Antal például 419 munkaegység után részesedik. 21.000 forintnyi tekintélyes kis „vagyont” hozott esztendei munkája! — De hasonlóképpen mintegy 47 forint értékű munkaegységre számítanak a kállósemjéni „Üj Élet” tszcs, tagjai, a nyíregyházi „Dózsa” tszcs-ben egy munkaegységre 3.25 kiló kenyérgabona, 70 deka takarmánygabona, 1.89 kiló kukorica, 3 kiló burgonya, 74 deka gyümölcs, 23 deka hagyma és előreláthatólag 20 forint készpénz jut !| Az idei zárszámadás, az esztendei munka mérlege megmutatja azt is, hogy jól szervezett munkával minden természeti csapás ellenére is képesek jó termést elérni szövetkezeteink. A kótaji „Lenin” tsz-ben például 18.7 mázsás átlagtermést hozott a búza a tiszalöki „Uj Élet’’ termelőszövetkezetben pedig 36 mázsás kukoricatermésnek örülhettek zsás kukoricatermésnek örülhettek. Mindezek a példák természetesen igen jó eredményekről beszélnek. Megyénkben számos olyan szövetkezet van, ahol jóval kevesebb volt a termés átlaga, kevesebb a jövedelem is. Azonban mégis a kiemelkedő eredményekhez, s nem az átlaghoz kell mérni azokat a lehetőségeket, amelyeket a szövetkezés, a nagyüzemi gazdálkodás ad a dolgozó parasztok számára. Minden egyes szövetkezetben megvolt a lehetőség ahhoz, hogy kiemelkedő eredmények szülessenek, olyanok, mint amilyenekről a fenti példák szólnak. Azonban a dolog másik oldala, hogy nem minden szövetkezetben használták ki ezeket a lehetőségeket, nem minden szövetkezetben volt helyes munkaszervezet, jó vezetés, szilárd munkafegyelem, nem mindenütt alkalmazták az élenjáró termelési módszereket. A kocsordi „Uj Élet” tszcs, például nem is régen alakult, mégis jóval j magasabb terméseredményei voL! tak, mint a falubeli „idősebb" sző { vetkezetnek, a „Vörös Csillag”-nak. j Azért, mert az előbbiben jó volt a munkaszervezet, a fegyelem, alkalmazták az élenjáró módszereket, míg az utóbbi szövetkezetben hibák voltak ezen a téren. Nagy tanulságot ad minden szövetkezetnek az idei zárszámadás. A kótaji Lenin tsz. tagjai, akik a vetés keresztsoros módját alkalmazva közel 19 mázsás búzát arattak, ezentúl az, új módszerek alkalmazásának lelkes harcosai lesznek. De azok is. akiknek káruk származott a maradi gondolkodásból, az új módszerek elhanyagolásából. A székely! Békéért Harcoló tsz.- ben sohase fogják megengedni a tagok a bundázást, mert amelyik brigádban felosztották a területet, jó termést hozott a burgonya, ahol meg bandáztaik, s minden egy méterre jutott csak burgonyatő. feleannyi terihést takarítottak be. És sohase fogják megengedni a mun- kaegységhígitá st (1200 öl búza elvetéséért két munkaegység jár, s náluk előfordult, hogy nyolcszűz öl elvetéséért hármat írtak be), mert most már látják, hogy saját rna- gukai. csapják’ be. A zárszámadás megmutatja, hogy ! ahol rossz volt a munkaszervezet. | ahol 4-5 hold „háztáji földet” hagytak, mint Nyírjükén, s a közös vagyon gyarapítása helyett, mindenki újból csak az „enyémmel”, s nem a „mienkkel” törődött, ahol „Csáki szabná ja”-ként kezelték a köz.ös vagyont, mint a balkányi Kossuthban s másutt •— ott lapos marad a szövetkezeti parasztok zsebe! Nemkülönben ott is, ahol a szövetkezetbe befurakodott kulákckkal bé- külékenjwn egy tálból cseresznyéz- tek a szövetkezeti parasztok, elfeledvén azt a mondást, hogy „aki az ellenséggel tököt ültet felibe, annak a tök saját fejét veri be” — mint a magyi Kossuth ban, vagy a gyulaházi tscs.-ben, vagy akár a nagykállói Dózsá-ban. ahol még a zárszámadást is egy nyolcvanholdas kulá'k „könyvelő”-fiára bízták Wo Ina ! A szövetkezetek kommunistáinak, becsületes dolgozó parasztjai nak legelső feladata levonni a tanulságokat az esztendei munkából. A zárszámadások idejére alakull munkabizottságok tagjainak el kell mondaniok minden egyes szövetkezeti parasztnak: az egyén boldogu lása szorosan összefügg a közösség boldogulásával. El kell mondaniok annak a mondásnak az igazát, hogy „a rest kétszer fárad, a fösvény többet költ!” — Ahol a lustaság, a fegyelmezetlenség, a szüklátókörü- ség. a rendetlenség hatalmasodott el. ott nem hozhat győzelmet a szövetkezeti munka. A szövetkezeti kommunistáknak, a becsületes tagoknak legelői kell harcolniuk azért, hogy a tanulságokat levonva, valamennyi szövetkezet máris helyes irányban induljon el. megszabaduljon a fekélyektől, fogyatékosságoktól. Az ő feladatuk, hogy a szövetkezetek mielőbb végezzenek az őszi betakarítással, vetéssel, s teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. mert addig, amíg munkával, beadással adós, egy szövetkezet sem foghat a zárszámadáshoz ! A mátészalkai és tiszalöki járásban is javítsanak a begyűjtés munkáján! Jelentés a III. magyar békekongresszus tiszteletére folyó versenyről A tiszalöki és mátészalkai járás területén jelentős mennyiségű burgonya és kukorica vár még begyűjtésre. E két járás vezetői tettek legelőbb fogadalmat arra a dolgozó parasztok nevében, hogy a minisztertanács által előírt határidőhosz- szabbítás kedvezményével élve a III. békekongresszus napjáig, november 22-ig túlteljesítik a kapástermények begyűjtési terveit. Sőt a mátészalkai járás arra tett fogadalmat, hogy vissza szerzik az országos elsőséget! A két járásban még mindig nem történt változás a begyűjtési munkában. Az eredmények korántsem mutatják, hogy a járások, községek vezetői az adott szó betartására törekednének. A mátészalkai járásban példáiul csak néhány százaié kát gyűjtik be annak a napi burgonya- és kukoricamennyiségnek, amely szükséges lenne a tervek november 22-re való teljesítésére. Nem különb a helyzet a tiszalöki járásban sem. Felkészülés, minden következetesség nélkül próbálnak eredményeket elérni e járásokban akkor, amikor terményrejtegető ku. Iátokkal, spekuláns parasztokkal, hanyagokkal állnak szemben. Ahelyett. hogy a tanácsapparátus megfelelő mozgósításával törekednének eredményekre. A mátészalkai járás kukorica begyűjtésben még mindig a nyolcadik, biirgonyabegyüjtésben pedig az. utolsóelőtti helyet foglalja el, a tiszalöki járás viszont kukorica- és burgonyabegyüjtésben egyaránt csak a kilencedik hellyel „dicsekedhet". A járások sorrendje burgonya- begyűjtésben: 1. a fehérgyavmail járás, 2. Nyíregyháza város, 3. a caményi, 4. a kisvárdai, 5. a bátori, 6. a kemecsei, 7. a baktai, 8. a nyíregyházi, 9. a tiszalöki, 10. a csengett, 11. a szálkái és 12. a nagykállói járás. — Naprafutgó- begyüjtésben : 1. a küllői, 2. a kisvárdai, 3. a baktai. 4. a tiszalöki. 5. a szálkái járás. ü. Nyíregyháza város, 7. a kemecsei, 8. a nyíregyházi. 9. a csengett, 10. a fehérgyarmati, 11. a nyírbátori, 12. a mimé nyi járás. — Kukoricabegyüjtősben: 1. a kemecsei, 2. a kallói járás, 3. Nyíregyháza város, 4. a bátori. 5. a baktai, 0. a nyíregyházi, 7. a gyár mati, 8. a szálkái, 9. a tiszalöki, 10. a naményi, 11. a kisvárdai, 12 a csengett járás. Haladéktalanul meg kell gyorsítani a megyében a cukorrépa begyűjtéséi Cukorgyáraink termelési eredmé- : nyelnek állandó növeléséhez alap- vetőén szükséges, hogy a falvaik cukor r épaiternjplöi idejében az át- wvőhelyekre szállítsák a tjukörtéimé. a terménybetaikurítás munkáját mielőbb elvégezzék. Megyénkben a csapadékos időjárás erősen hátráltatta a cukorrépa szedést, ugyanezzel a cukorrépa begyűjtési munkáját is. Éppen ezért fontos, hogy a szövetkezeti gazdaságok mielőbb meggyorsítsák a cukorrépa szedését, beszállítását. Előmozdítják ezzel, hogy a cukorgyárak mielőbb hozzálássanak az új nyersanyag feldolgozásához, az ország cukönellátásának növeléséhez. Kielégítően halad a cukorrépa szedése és begyűjtése a baktai járásban, ahol az esős ősz ellenére is alig van már a földeken szedni- vailó cukorrépa. A szövetkezeti gazdaságok közül jó példát mutat a leveleki Alkotmány tsz., amely 45 hald cukorrépatermését teljesen át is adta már. Hasonlóképpen élenjárnak a nyírmadai Dózsá. a magyi Béke, Haladás és Kossuth termelőcsoportok. t Azonban korántsem dicsekedhetnek a cukorrépaszedés jó eredményeivel a csengett és fehérgyarmati járások szövetkezeti gazdaságai. Különöskép elmaradt • a csengett járás, ahol a szövetkezetek a cukorrépatermés felét sem takarították Irt. A gaesélyi Dózsa, az urai Kossuth, s még a nagyik átlói járásbelli birl Béke tenuelőcsopor- tok kullognak leghátul a cukorrépa be takarításban. A járási és községi tanácsoknak, nemkülönben a pártszervezeteknek fontos feladata, hogy előmozdítsák a cukorrépabetakarítást. Vezessenek harcot a kulákok mesterkedő sei ellen, akik a maradiságra támaszkodva. azt a hazugságot hirdetik, hogy „a földben kell még hagyni a répát, mert növekszik még". Azt akarják a nép ellenségei. hogy a fagyott földben menjen tönkre a cukorrépatermés, hogy a cukorgyárak ne tudjanak a dolgozók számára megfelelő mennyiségű cukrot termelni. Azokban a közsé- gekilren, ahol a pártszervezetek népnevelői és a községi tanácsok megfelelően foglalkoztak a cukorrépa- begyűjtés fontos feladatával, ahol minden segítséget megadtak a cukor répa szed ősre való mozgósítással, ott jók az eredmények. Tiszát.szlár. Kisvárda, Kaka máz dolgozó parasztjai jó példával járnak elöl a cukorrépa betakarításánál, annál kevésbbé mondható ez el a nyír- bogdányi, deinecseri, gégényi, balkányi dolgozó parasztokról. Olyan esetek is előfordulnia!:, hogy szerződéses kötelezettségek teljesítése helyett egyesek spekulációs céllal lakásukra szállítják a cukorrépát, holott azt az átvevőhelyre kellene szállítani. Helyesen teszik a községi tanácsok, ha eré- lyesen fellépnek az ilyen jelenségek ellen. Helyes volt, hogy eljárás indult Szolnok Géza dögéi cukorrépatermelő ellen, mert elmulasztotta a szerződéses kötelesség teljesítését, a cukorrépát nem vitte az átvevő- helyre. Az elkövetkező napokban teljesen be kell fejezni a cukorrépa betakarítását. A községekben és szövetkezeti gazdaságokban minden erővel dolgozzanak azért, hogy a cukorrépatermés mielőbb a cukorgyárakba kerüljön! (Juháss Sándor, a megyei tanács föagronómnsa.) Mi segíti elő Győrében és mi hátrtílíatja Gemssén a begyűjtési eredmények növekedését? A gyürei dolgozó parasztoknak nem sikerült november hetedikére, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának napjára teljesíteniük a kapástermények l>e- gyüjtési terveit. Azonban amikor tudomást szereztek a minisztertanács rendelkezéséről, arról, hogy a begyüjtéisi versenyszakasz csak november utolsó napjával jár le, úgy határoztak: lendületes munkával pótolják a mulasztásokat, igyekeznek behozni az elmaradást, amelyet jórészt a betakarítást gátló rossz időjárás okozott. A községi tanácsnak jó kapcsolata van a dolgozó parasztokkal, megfelelően tudja mozgósítani a tanácstagokat, a begyűjtési állandó bizottság tagjait és aktíváit. Az ünnepet követő napokban összehívta a községi tanács a dolgozó parasztok képviselőit, az állandó bizottság tagjait és aktíváit. A községi tanács elnöke i ismertette, milyen lehetőségek van- | nak arra, hogy a községben a III. j békekongresszus napjáig, november 22-ig minden dolgozó paraszt telje- sí lse kötelességét. — A legelső felszólaló Gáli Károly dolgozó paraszt volt. aki 'javasolta, hogy keressenek fel minden hátralékost, beszéljék meg velük, hogy a gyü- reieknek, mint jó békeharcosoknak, nem szabad szégyenben inaradmok. S buzdítsák őket a beadás pontos teljesítésére. Javaslatához lelkesen csatlakozott Gomba Vilmos. Veres Mihály, ál. Kiss Gyuláné, s a többi jelenlévő dolgozó paraszt is. Úgy 'határoztak, hogy az állandóbizottsági tagok és aktívák versenyt kéz denek: kinek a körzetében törlesztik a dolgozó parasztok leghamarabb adósságukat. Úgy döntöttek, hogy a körzetek versenyét a földmű vessző vetkezeti bolt. kirakatában lévő versenytáblán fogják naponkint nyilvánosítani, s versenyre buzdítják a község valamennyi dolgozó parasztját. A tanács állandóbizottsági tagjainak, aktíváinak jő munkájával fellendült a begyűjtés Gyiirében. Annál kevésbbé halad a munka Gemzse községben, elsősorban azért, mert amíg a gyürei tanácsúak jő kapcsolata van a dolgozó parasztokkal, addig a gemzsei tanácsvezetők mindent maguk akarnak csinálni, korántsem támaszkodnak az állandóbizotteági tagokra, aktívákra, egyáltalán nem a község becsületes dolgozó parasztjaira. Szép Béla tanácstitkár egyedül járja a község utcáit, maga ^eresi fel a hátralékosokat, s ráadásul többször bortól virágos hangulatban! Uymódon természetesen semmikép sem tudta mozgósítani a tanács a dolgozó parasztokat arra. hogy a kapást örmények begyűjtési terveit november 22-re túlteljesítsék. A gyürei tanáes példájára sürgősen javítaniuk kell munkájukon, csakis így érhetnek el jó eredményeket, (MT. sajtócsoport.