Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
N í p I; 4 r ltóg NOVEMBER 30, VASÁKNA1' « Miért tűrte az űri tanács, hogy a Mákok kipusztíisák állataliamányykatm * i®v® «»«<»« ■«« *»' kdünkön is egjelennek a kiállításon bemutatott erőgépek ör községben neon a legjobban halad a hízott.sertés begyűjtése. A december 31-ig szóló félévi tervet eddig csak 61 százalékra teljesítették. Mint minden községben, — itt is a Mákokkal van a legtöbb baj. Az őri kulákok 8 hízottsertéssel tartoznak és nagy hangon tiltakoznak, ha kérik a beadást: nekik nincs sertésük, tőlük ne követeljenek semmit. Az igaz, hogy kutyán, macskán kívül alig lehet némelyik Máknál más állatot találni. Átlagosan 8 kataszteri hold földre jut egy számosállat, pedig a miniszteri rendelet értelmében ebben a járásban 3 holdra kell, hogy jusson ,?gy számosállat a kulákok portáján. Az őri kulákok nagyrésze már régen túladott minden jószágon. Például özv. Pethö Lajosnéttak csak néhány csirkéje van, közben három hízóval tartozik a dolgozó nép álla mának. Bartlia Lajosnak, Pákh Jánosnak sincs sertésállományuk. Suta János 31 holdas kulák szintén így „gazdálkodik”. — Hej, pedig volt ezeknél annyi sok sertés, hogy talán a számát sem tudták, — mondja Rácz János, Suba tőszóm szed ja. — Most két éve még 30 darab sertés Is volt az udvarán. Sokszor aludni sem hagytak bennünket, ügy zörgették a karámot, ügy iá-máztak. Még tavaly is volt három anyakocájuk. Süldői is voltak, de hogy hová lettek, azt nem tudhatja az ember. A községi tanács tavalyi nyilvántartásában csak egy anyakoca szerepelt, s ügy tudják, hogy az lesoványodott. tönkrement. Annyi bizonyos, hogy a községi tanács pontosabban vezethetné a nyilvántartást, de nem ott van a legnagyobb hiba, hanem ott, hogy elnézték, amint a kulák elpusztítja, tönkre teszi sertésállományát, nem pótolja újakkal. A tanács vezetői tudhatnák, hogy Suta János felszabadulás előtt a falu legnagyobb kizsákmányolója volt. 31 hold földje a határ legjobb dűlőjében feküdt az őri forgóban. A kulák egyre gazdagodott, — persze a mások munkájából, harmadosai művelték meg a földjét. — Egyszer én is vállaltam egy fél hold marharépát harmadába, — emlékezik özv. Tóth Jánosné. — ötször kapáltam be a répáját, ősz. szel, amikorra felszedtem, beállt az eső. Szakadt szüntelen. Egyszer csak hallom, hogy Suba már meg is részelte a répát. A föld völgye« részén hagyta meg tíz én részemet, ahol kötésig ért a víz. Alig tudtam nagy keservesen elszállítani a répát. A dolgozó parasztok mást is elmondanak Suba Jánosról. A kulák nem tett eleget burgonyabeadási kötelezettségének sem. Pedig főldj" a határ legjobb részén fekszik. Elsőjére akkor kapálta, amikor már virágzott a burgonya. Ott, ahol az aszály ellenére 60-—70 mázsa burgonyát kellett volna termelni. Suba ■János alig termelt 10—12 mázsát. Egyszóval a kulákok az állatok kipuszfításával, a föld rossz, megművelésével igyekeznek szabotálni a beadást. Mindezt a községi tanács szemeláttára végzik. A községi tanácsnak időben fe! kellett volna figyelni arra, hogy mit müveinek a kuiá- kök. Már 1951-ben a volt tanácselnök elkövette azt a hibát, hogy nem figyelt fel a kulákok aknamunkájára. Nem vette észre, hogy a kulákok jószágűMománya egyre fogy. Nem vette észre, hogy egy-egy sötét éjszaka Suta János levágott egy sertést, vagy szekérre tette s vitte eladni. Nem vette észre azt sem. hogy Pákh János 28 holdas kulák meghíztePa utolsó kocáját. V tanácsnál az állatnyilvánrtrtő lapon nem is volt feltüntetve Pákh János anyakocája.) Júliusban a járási tanács hivatali vizsgáit tartott a községi tanácson. Akkor a községi tanácselnök azt sem tudta, hol van az állattenyésztési terv. Lehet-e akikor csodálkozni azon. hogy nem kötelezte a Mákokat a tenyészjószág beállítására? Pedig a minisztertanács határozata kimondja, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottsá gának időszakonkint ellenőrizni kell a kulákok állatállományát és ha nincs meg a kellő állatállományuk. akikor kötelezni kell őket az állatállomány beszerzésére. A községi tanács nem ezt tette. Szabod kezet adott a Mákoknak. Engedte, hogy a kulákok elpusztítsák jöszágállo- mányubat. Engedte, hogy Pákh Já nos kulák utolsó anyakocáját I« meghizlai.ia, hogy Suta János utolsó kocáját éhen sanyargassa a pusztulásig. Nem kötelezte Suba Jánost, hogy a tenyésztésre alkalmatlan anyakoca helyett új kocát állítson be. Azt sem lett volna szabad megengedni a községi tanácsnak, hogy a kulák virágzáskor kapálja először burgonyáját, kötelezni kellett volna a jó növényápolásra. A községi tanács akkor kapkod, amikor már bajban van, amikor látja, hogy nem folyik a begyűjtés fi kulákok ellenőrzése nem abból áll, hogy akkor nézzünk szét portáján, amikor elérkezik a begyűjtés ideje. A községi tanácsnak először is kötelezni kell a ku- lákot, hogy vegyen anyaállatot. Ellenőrizni kell, hogy megtörtént-e a buga tás, gondoskodnak-e a koca rendes etetéséről, tisztántartásáról, a szaporulatok neveléséről. Kötelezni kell a Mákokat, hogy már most szerezzék be a jövő évi beadás teljesítésére a süldőket, szerezzék be a miniszteri rendelet szerint előírt mennyiségű jószágállo- mányt. A tanács azonban még nem harcol következetesen a kulákok ellen. Súlyos hiba aztán az is, hogy egyes Uözépparasztokat úgy kezel, mint Mákokat. Például ott vannak a ’Nyíri testvérek: Nyíri Sándor, Gyula, és Erzsébet. Hármójuknak 23 hold földjük van. Az összes föld aranykorona értéke a 100 aranykoronát sem haladja meg. Földjüket mindig magák dolgozták. Szorgalmas epiberek. Soha nem voltak kizsákmányolok. Az állam iránti kötelezettségüknek az elsők között tettek eleget. Állatállományukat is szépen fejlesztik. Becsületes közép* parasztok tehát, akárcsak Káhnáli Károly, akit szintén Mákként kézéinek. A tanácselnök azt mondja: 1949-ben a pártvezetőség javasolta őket a kulákok közé, hogy „több kulák legyen”, hogy őket ,.jő pártmunkásoknak” tekintsék. Azóta természetesen leváltották a párt parasztpolitikáját súlyosan megsértő párt vezetőséget. A középparasatek azonban még ma Is a kuiákterheket viselik. Ebből az is kitűnik, hogy a pártszervezet vezetősége nem ellenőrzi a tanács munkáját, A pártszervezetnek kellene felhívni a községi tanács figyelmét az opportunizmusra és a „baloldali” túlzásra. Nem volna szabad megengedni a pártszervezetnek, hogy a községi tanács a középparasztokát Mákként kezelje. A járási pártbizottságnak — amely szintén felelő? az őri pártszervezet munkájáért — éberségre, osztályharcra, pártunk politikájának betartására keil '• nevelnie a falu vezetőit. Nem tartozom községünkben a rossz gazdák közé. A termelésben való élen jár ásómért három okleve. let és pénzjutalmat is kaptam már. Sem a beadással, sem az adóval nem tartozom az államnak. Az is igaz, hogy szeretem a földet és igyekszem évről évre növelni a hozamát, a termés minőségét a jó műveléssel, a növények gondozásával. Az 1917-es nyíregyházi kiállításon a szép kukoricáért, burgonyáért és napraforgóért megdicsértek. Most az X. típusú Béke tszcs, elnöke vagyok, s elsősorban azért jöttem a kiállításra, hogy megnézzem a szép termények mellett a sokfajta új gépet is. Tagosítva van j már a földünk és a jövőévben sok- j fajta gépet tudunk alkalmazni. — I Fel is fór, hisz a földet sokkal job | ban meg lehet művelni a traktorral, mint a két kis tinóval. Más munkáknál is többre lehet vele menni és megszabadít bennünket a legnehezebb munkáktól. Termelőcsoportunk nem akart lemaradni a silózásban, s mivel gépet nem kaptunk, kézi szecskavú- gókkal dolgoztunk. Nehezen ment a munka. Szaporátlan a kézi szecskavágó, s még nehezebb munkának látom, miután megnéztem a kiállításon a gépi hajtású szecskavágót. Milyen jó lett volna ezzel silózní szövetkezetünkben' örömmel látnám szövetkezetünkben a traktorokat, kombájnokat, burgonyaszedőgépeket, vetőgépeket, melyek nagyban elősegítenék a többíermelésérr való harcunkat, — életünk meg. könnyítését. Mennyi sokat kell görnyedni aratáskor! Mire befejezzük a munkát, alig érezzük derekunkat, kezünket. Az egész testünk belefárad. Egész évben úgy fogunk dolgozni, hogy megháláljuk államunknak a gépeket é3 kiérdemeljük a segítséget, arai az aratógép és már gépek formájában jelenik meg földünkön. Az ősszel már táblába vetettük el a 60 hold kalászost, így nem lesz nehéz a gépierőt fölhasználni. A szövetkezeti tagoknak elmondom, mennyi sok szépet láttam a kiállításon és hogyan segíti elő a keresztsoros vetés, a pótbeporzás és más agrotechnikai módszerek bevezetése a nagyobb termést. Ez a kiállítás hozzásegített ahhoz, hogy mint tszcs-elnök, még harcosabban kiállják egy-egy új szovjet agrotechnikai módszer bevezetéséért. —- Ha több terem, több jut államunknak és saját magunknak — szehh lesz az életünk. TILK MIHÁLY, a Béke tszcs, elnöke. Tiszáink. A Néplap bírálata nyomán... A Néplap november 15-i számában levelet írtam, melyben elmondottam, hogy Végső Károly ta nácselnökhelyettes elvtárs nem mutat jó példát a dolgozó parasztoknak, mert ő saját maga sem tel. jesítette beadási köteiezettségét. A levél megjelenése után örömmel tapasztaltam, hogy Végső Károly elvtárs már másnap teljesítette kötelezettségét az állammal szemben. Nagy Anna Tiszarád. A máriapócsi Szabadság termelőcsoport teljesítette silózási tervét és hozzáfog a szalma feltárásához Előkészületek a téli istállózásra Fontos állategészségügyi rendszabályok az állattenyésztő telepeken „öt esztendő alatt a kővetkező arányban növeljék az állattenyésztés hozamát! a hús és sza. Ionná mennyiségét 80—90 százaikkal, a tejét 45—50 százalékkal, a gyapjúét körülbelül 2—2.5- szeresre, ebből a finomgyapjúét 4—4.5-szeresre, a tojásét (a kolhozokban és szovhozokban) 6—7- szeresre.“ (A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelvekből.) A kolhozoknak télre jóminöségü takarmánnyal kell ellátniok a jószágot és gondoskodnak kell az állategészségügyi követelményednek megfelelő helyiségekről. Különb sen a jószág helyes elhelyezésére kell nagy figyelmet fordítani. A beteg és fértőzésgyamis állatok el- különítőkben helyezendők el. Az első feladat: eltakarítani a .iószáigudvarokról a trágyát és a szemetet, majd klórral, oltatlan mésszel, vagy kreolinnal fertőtleníteni. Az olyan szarvasmarhate- nyésztő telepeken, ahol tartani kell a járványos elvetéléstől és a tuberkulózistól, a telelteíés meg. kezdése előtt ajánlatos még egy állatorvosi vizsgálat. Január—februárban megkezdődik a bagócs- álcák irtása. Ezek az álcák ilyenkor a szarvasmarha hátán, közvetlenül a bőr alatt jelennek meg. Az álcákat ötszázalékos meleg, olajos DDT-oldattal, vagy fehérzászp- gyökeréből készült kivonattal köny- nyfi irtani. A lőbagöcs álcái a gyomorban s :••/. orrgarafbnn telelnek. Riten***. rlik a szénkéneg. Ugyancsak szén- kéneggel védekeznek a fonalféreg és egyéb gilisztabetegségek ellen. A rühös lovakat kéngőzzel fertőtlenítik. A sertéseket kora tavasszal (márciusban, áprilisban), a legeltetés megkezdése előtt ajánlatos beoltani orbánc ellen. Rendkívül fontos, hogy megvéd- jük a szarvasmarhát a gilisztabetegségek ellen. Télen ki kell hajtani a gilisztákat az állatok szervezetéből s aztán megsemmisíteni őket. Nagy károkat szokott okozni télen az állatok szervezetében a vitaminhiány. A vitaminhiány anyagcserezavarokat, csont-, emésztőszerv- és bőrbetegségeket, elvetélést idéz elő. Ellenszere: a helyes takarmányozás. Virágzás idején kaszált, sok karotint tartalmazó lucernát, szénát, jó silóíakarmányo- kat, elegendő mennyiségű gyökértakarmányt, főleg vörös murkoT. továbbá burgonyát és ásványi anyagokat kell etetni az állatokkal. Moszkva-területen számos kolhozban jóminöségü szénaliszt etetésével teljesen megszüntették a jószág vitaminliiány-okozta megbetegedéseit. Az állatok takarmányába ezenkívül célszerű halzsirt, aszbarbin- savat, élesztőt és olajos D vitamin- oldatot keverni. Ha az anyajuhoknak idejekorán A-vitaminban gaz- dag szénát és A-vitamin-preparáturnot adunk, gyorsan fel tudjuk javítani őket és szopós bárányaikat : egészségük öt—tíz napon belül tökéletesen helyreáll. Az egyik legfontosabb téli feladat : az állatok terméketlenségének megelőzése. Ezen a téren döntő a helyes takarmányozás s az állattartás és ápolás megjavítása. Nagy gondot kell fordítani télen a növendékállatok nevelésére is, hogy az egész szaporulat megmaradjon. Széleskörűen meg kell honosítani az állattenyésztő telepeken a nö- vend'ékállatnevelés élenjáró módszereit (hideg borjánevelés, a nö- vendégjószág járatása friss levegőn stb.). Az élenjáró sertésgondozónők már kót-hörom hetes malacokat Is járatnak. A járatás időtartama kezdetben napi 5 perc. — Később ez fokozatosan felmegy napi 2 órára. Ha az állatok huzamosabb ideig tartózkodnak friss levegőn, megedződnek. fokozódik ellenállóképességük a betegségekkel szemben. Ilyenkor vitaminhiány sem szokott fellépni. A jószág kifogástalan áttelelteté sóért, a megfelelő állategészségügyi óvó. és gyógyítórendszabályokért, a közös állat- és baromfiállomány elhullásának teljes megszüntetéséért folyó munkaverseny előmozdítja a közös állattenyésztés további fejlesztését. K. MALINYIN, az OSzSzK érdemes állatorvosa, a Szocialista Munka Hőse. A máriapócsi Szabadság termelő- csoport kihasználva a jóidőt, teljesítette silózási tervét. Akkor még nem volt probléma a silózás, mert volt silóanyag bőven, csak egy kis igyekezetre volt szükség, összeszed tek több mint 100 mázsa dinnyeindát, az éretlen dinnyékkel együtt, tökindát, töreket, falómból, egyszóval jó vegyes, ízletes süótakar- ffiányt készítettek. Rövidesen megkezdhetik etetését. A takarmányellátás azonban még így is nehéz. Éppen ezért a szalmáiéit áráshoz fognak néhány nap múlva. Máriapócson a Szabadság-on kívül még 3 termelőcsoport van. Azok viszont nem mondhatják el, hogy eddig jól dolgoztak a takarmányellátás érdekében. Az Új Barázda termelőcsoport például csak 35 köb méter silót készített, a tervbevett 120 köbméter helyett. Nem folyik a szalmafeltárás sem. Arra hivatkoznak, hogy míg jó idő volt, a betakarítással voltak elfoglalva, most meg már rossz az időjárás. A térin el őeso portnak 82 tagja van, cb'cV azonban a legjobb időkben is c^äk 50—55 járt dolgozni. Ha minden csoporttag szorgalmasan dolgozik, jutott volna erő a silókészítéshe-t is. Most azonban már nincs mire várni. A napok rohamosan telnek. Nem szabad „rossz időre”, esőre hivatkozni, mert később, amikor a jószágok éhezni fognak, még rosz- szabb időben is vállalnák a munkát. Addig keli megragadni az alkalmat, amíg lehet. A termelőcso- portob vegyenek példát a Szabad•> ság termelőcsoporttól, fogjanak hozzá a szalmafeltáráshoz is. Biztosítsák állataik számára a téli takarmányt! As ötéves terv nyomában Az öregeit boldogságának tarpai kastélya A tarpai nagyerdő egyik tisztásán áll a, kastély. Ez valamikor „gróf" Károlyi vadászlaka volt. Nyolc szobája van az épületnek. A „gróf" két hetet töltött itt minden évben, amikor fényes űri. társasággal leróná tiltok i-adászni. Utána 11 és fél hónapig csend ülte meg a pazarul berendezett lakószobákat, termőket, a. nagy ebédlöt s idáig meg a községben szegények sáros kunyhóiból sem hallatszott el a, nyomor sírása, jajveszékelése. Ma ez a kastély az öregek boldogságának vára. Megyei, szociális otthon harmincegy olyan idős ember számára, akiket a múlt országúira, árokpartra vetett s aldknek valid ra rongyos koldústa- risznuát akasztott a: úri Magyarország. A hajdani grófi szobákban papkmos fehér ágyak sorakoznak a fal mellett. Van itt rádió és könyvtár is. Sokszázezer forintot adott a nép állatka a berendezésre. A kosztra sem lehet panasz. November 27 -én ez volt az étrend: Reggeli: tejeskávé kenyérrel, ebéd: libahúsleves, libasült zsíros burgonyával, savanyúuborkával, vacsora: tejbe- griz. — November 28-án: Reggeli: tejeskávé kenyérrel, ebéd: burgonyaleves, diós- md/cos sülttészta, vacsora: szárított gyümölcs cukros tejjel. — 1958 január elsejétől a nép állama tovább javítja a gondozott öregek élet színvonalát, uzsonnát is kapnak majd. Lakik. 11 kastélyban egy öreg ember, bár ö fiatalnak számit, mert „csak" 82 éves, Faliz- nyó István. Verseket szokott írni, Legutóbb arról irt, hogy milyen szép az élet. Igen, a boldogság beköltözött a kastélyba. és az öregek szivébe. Dobi Imre bácsinak, a. 90 öves orosi gondozottnak nagy öröme volt a napokban. Négy rózsafát beszemeztek s mind a négy megeredt. Most úgy tervezi, — mert 0 a virágoskert legfelsőbb őre és gondozója, — hogy tavasszal kilencven rózsafát ültetnek el a kastély előtt, A nép állama nem. szűnik meg gondoskodni az elhagyottakról. Tavasszal Ifi, nyáron már 50 öreget fogad, he a tarpai, szociális otthon falai közé.
