Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
1952 NOVEMBER 30, VASÁRNAP* NÉPLAP Tennelőszövetkezeteiiik zárszámadása: a szövetkezeti gazdálkodás nagy iskolája Irta: BALOGH JÓZSEF, a mejeyei tanács mezőffazdasási osztályának vezetőié Rákosi Mátyás elvtárs történelmi jelentőségű kecskeméti beszéde óta megyénkben is negyedszer végezzük a zárszámadás nagy mun. kaját termelőszövetkezeteinkben, termelöcsoportj-alnkban. Termelőszövetkezeti mozgalmunk állandó és következetes fejlődését bizonyítják azok a statisztikai adatok, melyek az egyes évek zárszámadásait mutatják számszerűleg. 1910- ben még csak 52 termelőcsoportban készült zárszámadás. 1950-ben 156. a múlt évben már 225, jelenleg l>edig 396 termelőszövetkezetben és termelőesoportban. Ezek a számok maguk még nem tükrözik a fejlődést a maga nagyságában. Az elmúlt évi jó zárszámadási eredmények hatására a szövetkezeti gazdaságok száma a kétszeresére emelkedett, ezzel szemben a taglétszám ötszörösére, 14,426 családról 73.800-ra emelkedett, a földterület pedig a szövetkezeti gazdaságainkban 73.000 holdról 301.000 holdra, azaz négyszeresére növekedett. Az elmúl! év zárszámadási eredményei általában jók voltak, ennek nyomán lépett a dolgozó parasztság tömegesen a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Számos termelőcsoportban 45—50 forint érték esett egy- egy munkaegységre, A kölesei Petőfi termelőcsoportban 4S forint értéket osztottak munkaegységen- kint. Ehhez hasonló eredmények voltak a nyírmeggyes! Petőfi, a nyírkarászi Május 1., a sényői Kossuth tsz.-ben és még számos termelőszövetkezetben. Meg kell említeni, bogy a multévbeu még ezekben a gazdaságokban sem alkalmazták a fejlett agrotechnikai módszereket olyan mértékben, mint ahogy a körülmények megengedték A^jna, tehát ezek a számok korántsem 'jelentik a termelés felső hátúidat. Az idei zárszámadás eredményei különösen azokon a helyeken alatta lesznek a multévinek, ahol nem alkalmazták a szovjet agrotechnikát, ahol rossz volt a munkaszervezet. Ilyen okok miatt igen gyenge eredményekkel zár a Csenge rs Imái Petőfi íermelöcsoport és még egy jó néhány csoport, ahol hasonló hiányosságok voltak. A tavaszi fagy és az azt követő aszály a terméseredményekre káros hatással volt, azonban a fejlett szovjet agrotechnikával, — ahol ezt alkalmazták — a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép eredményeket értek el, jelentősen megnőtt a szövetkezeti parasztok jövedelme. A gégén yi Ady ter- ■ melőszövetkezetben a négyzetesen vetett kukorica 35 mázsát hozott holdankint, a kótaji Lenin termelőszövetkezetben a keresztsorosa n vetett búza 17.80 mázsát termett. A tlszadobi Táncsics termelőszövetkezet földjén a pótbeporzott rozs 16 mázsát hozott. A zárszámadás megkezdése előtt Nyíregyházán a termelőszövetkezetek könyvelői és elnökei ötnapos tanfolyamon vettek részt, ami Igen megkönnyítette a zárszámadás végrehajtását. Olyan helyeken, ahol tavaly vontatottan, rosszul haladt a zárszámadás, mint például az örökösföldi Dózsa termelőszövetkezetben, az idén az elsők között fejezték be, A termelőszövetkezetek többségében jól balad ez n munka, de még sem mondható el, hogy nincs hiányosság. Nyírmihály- diban . a termelőszövetkezetekben igen le vannak maradva a zárszámadás előkészítésével. Ilyen helyeken csak adminisztratív munkának tekintik a zárszámadást és nem vonják be a munkába a vezetőséget, de különösen nem a tagságot. A zárszámadás elkészítése az egész szövetkezel ieladata Ahol a könyvelő és egy-két vezetőségi tag készíti a zárszámadást, ott elvesznek a számok tengerében és nincs idejük tapasztalatokat levonni, az eredmények és hiányosságok okait nem tudják kikutatni. Ha viszont a vezetőség teljes egészében, a brigádvezetők és a munkacsapatvezetők, valamint a tagság egy része ott van a zárszámadás készítésénél, csak a „több szem többet lát” elv alapján is sokkal eredményesebben tudják végezni ezt a nem könnyű munkát, azonkívül sokkal gazdagabb tapasztalatokat tudnak gyűjteni a jövő gazdasági évre. A gépállomások és a helyi tanácsok segítsége A gépállomások sem adják meg minden esetben azt a segítséget, amit tőlük a termelőszövetkezetek elvárnak, amit pártunk és kormányunk rájuk bízott. A nyírtéti gépállomás a szomszédságában lévő Vas Zoltán termelőszövetkezetnek semmi segítséget nem adott még a zárszámadáshoz. Az ilyen gépállo- más vájjon hogyan tölti be azt a szerepét, amit úgy szoktunk mondani: „a gépállomás a falu szocialista átalakításának előretolt bástyája”? A községi tanácsok is míg sok helyen abban a hiszembeu dolgoznak, hogy a termelőszövetkezetek ügyeit egyedül a járási tanács intézheti, nekik semmi közük ehhez. így aztán sok községben, mint Tisza vasváriban is, feléje sem néznek a községi tanács vezetői a termelőszövetkezeteknek. Azokban a járásokban, ahol a zárszámadást megerősítő bizottság jól dolgozik, mint a csengeríben, jól halad a munka. A csengeri járásban a megerősítő bizottság jól áttanulmányozta a zárszámadáshoz szükséges tudnivalókat, így nagy segítséget tud adni a termelő- szövetkezetnek és éberen őrködik a zárszámadások pontosságán, igazságosságán, A kisvárdal járás megerősítő bizottsága viszont nem dolgozik ilyen lelkiismeretesen. A megerősítő bizottság elnöke, aki a járási tanács elnökhelyettese is egyben, akkor megy el szabadságra, amikor a zárszámadás munkájának dandárja van. A tiszalöki és bak- tai járások zárszámadást megerősítő bizottsága sem dolgozik hibátlanul, nem tartják meg rendszeresen a megbeszéléseiket, így nem rendelkeznek kellő tapasztalattal és nem is tudják a kívánt segítséget megadni. Ezek a hiányosságok főként abból adódnak, hogy még a járási szervek sem értékelik jelentőségéhez mérten a zárszámadásokat." Pedig ha csak egyetlen tag is többet vagy kevesebbet kap, mint járna, az egész termeiőcsoport életére kihatással lehet. A jó munka jutalma A zárszámadás az a munka, ami az egész év eredményeit és hibáit megmutatja. Amelyik csoportban a párt útmutatása szerint dolgoztak, ahol nem hanyagolták el a felvilágosító munkát, ahol szilárd munka- fegyelmet tartottak, az előírt munkaszervezeteket kialakították, ott az eredmények sem maradtak el. Ezt mutatja a kom lód tó (.falusi Két Vadas Testvér tszcs, zárszámadása. A Két Vadas Testvér termelöcso- port zárszámadási eredménye a multévben közepes volt. A multévi zárszámadásuk alkalmával felmérték munkájuk hiányosságait és az idén a múlt hibáiba már nem estek bele. Jó volt a munkafegyelem és meg volt az egyéni felelősség. A múlt évben egy munkaegységre a természetben adott juttatásokat is pénzre átszámítva, összesen 17 forintot kaptak. Az idei zárszámadá- suk osztaléka egy munkaegységre csak készpénzben 10 forint 14 fillér. természetben pedig két é- tél kiló kenyérgabona, 20 deka árpa, 30 deka burgonya, 5 deka cukor, 1 kiló szálastakarmány és 5 kiló alma. Ha csak a* almát számolják át pénzértékbe akkor is magasan felülmúlta az idei jó munka eredménye a multévi közepes eredményt, A jó munkaszervezés fontosságáról tanúskodnak a székely! Békéért Harcoló termelőszövetkezet elnökének szavai is, aki azt mondta: „Ez az esztendő nagy iskola volt számunkra, mert a zárszámadás alkalmával megtanultuk, hogy milyen káros a „bandában” való munka s mennyivel jövedelmezőbb ha egyénekre kiosztjuk a eriiletet”. A termelőszövetkezeteknek rá kell eszmélniük, hogy az egy munkaegységre eső jövedelem nagyságát elsősorban az ő jó vagy rossz munkájuk határozza meg. Nemcsak a minisztérium, a megyei | vagy járási tanács segítsége "az, ami a munkaegység értékét emeli, hanem elsősorban a tagok jó munkája. Amikor a zárszámadás elkészült, azt a járási megerősítő bizottság felülvizsgálta és jóváhagyta, akkor a termelőcsoport elnökének össze kell hívni a zárszámadási gyűlést és ismertetni kell az egész év munkáját. Az elnökök zárszámadási beszámolójukat a pártszervezet ve- aet őségé vei és a szövetkezet vezetőségével a közgyűlés előtt beszéljék meg, nehogy a közgyűlés elé a beszámoló mint egy ember véleménye kerüljön. Az egész vezetőség szava legyen ez a beszámoló. Az elnökök beszéljenek az eredményekről. de bátran tárják fel a hibákat is. Ezen a gazdasági beszámolón az elnöknek támaszkodni kel! a zárszámadás munkalapjának számszerű adataira, tehát a beszámolónak eredményeket, hiányosságokat számokkal is alá kell támasztania. Egyes üzemágakat (állattenyésztés, kertészet, növénytermelés) össze kell hasonlítani, hogy melyik üzem ág mennyivel gazdagította a szövetkezeti vagyont, melyik volt jövedelmező avagy ráfizetéses és megokolni azt is, hogy miért. Ismertesse az elnök, hogy az élenjáró szovjet agrotechnikát miként alkalmazták, milyen eredményeket értek el. Ha évközben a tervtől eltértek, meg kell okolni, hogy miért és ez at eltérés eredményesebb volt-e, mintha az eredeti tervet hatjották volna végre. Be kell számolni a különböző szerveknek a termelőcsoporttal való kapcsolatáról, de különösképpen a gép állomás és a termelőcsoport közötti viszonyt mélyen kell értékelni. A beszámolónak már a jövő évi teendőkre is rá kelt mutatnia. Ha az elnökök becsületesen elismerik a vezetésben lévő hibákat és a jó munkát végző íagokat megdicsérik, a hanyagokra ráolvassák hibáikat, akkor sikeresek lesznek a zárszámadási közgyűlések. Az eddigi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az osztályellenség. a kulákok a zárszámadások ] ideje alatt megindítják hazugsághadjáratukat, azt próbálják elhitetni a tagsággal és a kívülállókkal egyaránt, hogy a zárszámadáskor „nem kap a tagság semmit”. Még jóval a zárszámadás megkezdése előtt ilyen jósolgátasokba kezdett Petneházán a Szabad Föld termeiőcsoport tagjainak megtévesztésére Pálozsa Sándor kulák. A pártszervezet népnevelőinek most az a dolga, hogy no a kulák rémhírei érvényesüljenek a faluban, hanem az ő agitációjuk mondja meg a dolgozó parasztoknak az igazat. A jói elkészített zárszámadás nagy iskola és nagy vizsga is egyben úgy a tagság, mint n vezetőség számára. A zárszámadások után minden termelőesoportnak meg kell erősödni, újabb iendületet kell kapni a jövőévi munka jobb elvégzésére A szaMáru-íelvásárlási hónapról A párt és a kormány egyeszten- dős határozata eltörölte a jegyrendszert országunkban, s elvetette azokat a kötöttségeket a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának szabályozásánál, amely k gátolták a városi dolgozók ellátását, teret engedtek a spekulációnak és nem hatottak serkentően a falu mezőgazdasági termelőire. A december l.-l párt- és kormányhatározat szellemében a falvak dolgozó parasztjai a beadási kötelezettségek teljesítése után értékesíthetik feleslegeiket, növelik a piac élei in i szerfei hoza tálát, megkönnyítik azt, hogy a várost dolgozók, az ipari munkások kellő mennyiségű élelmiszerhez jussanak. Ugyanakkor saját hasznukra elősegítik az iparcikkek termelésének növekedését is. A város és a falu közötti árucsere-forgalom jelentős részét földmű vesszövet kezetei nk bony o! í t- ják le. Felvásárolják a dolgozó parasztoktól termény- és termékfeleslegeiket. ugyanakkor tvagy választékban jóminőségü iparcikkekkel látják el a falvak dolgozó parasztjait. Föl dual vessző vei keze leinknek jelentős szerep jut most a Szabad- áru-felvásárlási hónap tennivalóinak elvégzésénél. A párt és a kormány határozata szellemében a nemrég megalakult Országos Földmű vesszövet,kezeli Felvásárló és Értékesítő Vállalat november 20-tól december 21.-ig szabadáru-felvásárlási hónapot tart, amely során a földniűvesszövetke- zetek a dolgozó parasztok számára jelentős árkedvezményekkel felvásárolják a termelők feleslegeit, étolajat, zsírt, szalonnát, diót, mákot, babot, lekvárt, gyümölcsöt és egyéb terményt, terméket. A felvásárolt árucikkek a városi dolgozók asztalára kerülnek a földművesszövetkezetek városi holtjaiból. A felvásárlási hónap során a falvak dolgozó parasztjai jelentős összegekhez jutnak, amelyekért a földmű vesszövetkezeli holtokban iparcikkeket vásárolnak. Ugyanakkor megkönnyítik a városi dolgozók ellátását, segítenek harcolni a spekulánsok, az üzérek ellen, akik az aszályos esztendő-okozta nehézségeket kihasználva, újból támadást indítottak, hogy aláássák szilárd alapjainkat. A felvásárlási hónap során feleslegeiket áruba bocsátó dolgozó parasztok megkönnyítik a falvak ellátatlanjainak áruval való ellátását if, mert a föklművesszöveíkezetek- loen ott marad a felvásárolt áru- mennyiség egy része a falvakban. Másrészt megkönnyítik azoknak a dolgozóknak az ellátását, akik a faluról tömegesen mennek a városba, dolgoznak az ipari üzemekben, tanulnak a különféle tanfolyamokon, iskolákon. A felvásárlási hónap szélesedjék ki falvainkban tömegmozgalommá, a párt és a kormány nagy- jelentségü határozata szellemében tovább erősítse a város és a falu árucserekapcsolatát, szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget. Kutas Lajos, a Földmfivesszövetkezeti Felvásárló és Értékesítő Vállalat kirendeltségvezetője. Megvált-ozf-afjuk vezetési módszerünket, hogy gépállomásunk az utolsók közül az élenjáró gépállomások közé kerüljön Gépállomásunk a terv teljesítésé Íven az utolsók között van. Lemaradásunknak megvannak az okai. t oltak objektív okok is, da erre nem lehet mindent rákenni.- A november 17-én „ tartott gépállomási vezetőségi ülésen megvizsgáltuk a hibák gyökerét. Megállapítottuk hogy mi, a gépállomás vezetői is a rossz tanácsadásokra hallgattunk, azokra, akik hol a száraz, hol pedig a nedves idő miatt beszéltek az őszi munkák ellen. A hibák egyik forrása volt, hogy a lietenkinti gépállomás-vezetőségi üléseket nem tartottuk meg rend szeresen. Nem használtuk ki elég gé azokat u napokat sein, amikor a munkák végzésére az időjárás kedvező volt. A termelőszövetkezetekben gyenge volt a politikai fel- világosító munkánk, így a szövetkezeteket nem tudtuk kellően mozgósítani a munkák gyors elvégzése érdekében. A vezetőségi ülés megvitatta, hogy a gépállomás és a termelőszövetkezetek közötti kapcsolatot hogyan javíthatjuk meg. Minden községbe, amely gépállomásunk körzetébe tartozik, a gépállomás részéről falufelelöst neveztünk ki: brigádvezetőket, szerelőket és mezőgazdászokat, akik szakmai munkájuk mellett a politikai munkáért is felelősek. A falufele]ősnek állandó kapcsolatot kell tartani a községi és tszcs, pártszervezetek vezetőivel, a tanáccsal és a csoportok elnökeivel. A falufelelősnek minden percet kihasználva, ott a helyszínen intézkedni kell a gépek irányításáról. Nehogy megtörténjen olyan eset, hogy a mélyszántásra kerülő táblákat nem mutatja ki a szövetkezet és emiatt állnak a gépek. A gépállomást is terheli a felelősség, mert mi sem végeztünk jó po-J Útikat munkát például a tisztaberek! hármas típusú termelőcsoport- ban. Ebben a csoportban a legsiir gősebb munkák idején a vezetőcég magára hagyta a traktorost, a tagságot. Maros Gábor, a csoport elnö ke házépít ’ -el volt elfoglalva. Amikor kértük, hogy jöjjön velünk a határba és mutassa meg, melyik táblában kell szántani, azt ráta ■ szólta, hogy „nem ér rá”. A csoport párttitkára és brigádvezetői pedig Budapestre hordták az almát, amit a munkaegységük után kaptak. Kénytelenek voltunk a községi mezőgazdasági állandó bizottsághoz fordulni, hogy mutassa meg a csoport földjét, ahol megkezdhetjük az őszi mélyszántást. Ugyanebben a csoportban ellene vannak az őszi mélyszántásnak, azt mondják, ahol tarlóhúntást végeztünk, ott nem kell őszi mélyszántást végezni, pedig az csak sekély szántás volt, ki is zöldült. éppen alkalmas a mélyszántásra. lit mutatkozik meg, hogy szakpropagandánk sem volt megfelelő, nem tudtuk a termelő- csoportokkal megértetni az őszi mélyszántás jelentőségét. A méhtelek! Petőfi termelőszövetkezetben, vagy a zajtai Dóráéban lóval akarták végezni az őszi munkálatokat. Ezek mind rossz kapcsolatunkra vetnek fényt. A versenyt is elhanyagoltuk gépállomásunkon. Különösen u verseny gazdája, az üzemi bizottság nem foglalkozott ezzel. A versenyszellem fellendítése érdekében versenyzászlókat vásárolt már korábban a gépállomás vezetősége, de ezzel sem értük el a várt eredményeket, mert azok sok esetben ki sem jutottak az élenjáró dolgozókhoz. Most a falufelelösök arról is gondoskodnak, hogy a versenyzászlók cgy-ogy értékelés után azonnal oda kerü jenek, ahol kiérdemelték őket. Hibáinkból tanulva, a jövőben rendszeresen megtartjuk a vezetőségi üléseket, a termel ószövet kezeteknek sokkal nagyobb politikai és szakmai támogatást nyújtunk. Re. méljük, új vezetési munkamódszerünkkel a hátul kullogok közül mi is az élenjárók közé jutunk. MUHA .4ADAMS, a csahold gépúllomé• veret ö agron óm u ■ •
