Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

NÉPLAP 1932’ NOVEMBER SO, YASABNAP PÁRTÉPÍTÉS Jó agitóciós munkával készítik elő a zárszámadást a nagydobosi Petőfi tsz. népnevelői A közeljövőben készítik el me­gyénk termelőszövetkezeteiben, cso­portjaiban a zárszámadást. A zár. számadási eredmények mutatják meg legfényesebben azt, hogy a ter­melőszövetkezet jól vagy rosszul végezte munkáját az év folyamán. De a szövetkezet gazdagodása, iz­mosodása, a tagok jó jövedelme at­tól Is függ, hogy a pártszervezet hogyan végezte felvilágosító, neve­lő munkáját a tagok között, hogyan harcolt a szilárd munkafegyelem kialakításáért. A tsz. kommunis­táira vár az a feladat is, hogy harcoljanak az új módszerek beve­zetéséért, hogy élenjárjanak a mun­kában. Az eredményekről is első­sorban nekik kell beszélniök nem­csak az egyénileg dolgozó parasz­tokkal, hanem a még mindig kétel­kedő, kevésbbé öntudatos szövetke­zeti tagokkal is. Nem volt könnyű dolog a nagy dobosi Petőfi tsz. tagjaival meg­értetni annakidején, minek is kell a búzát keresztsorosan vetni, hisz sokan ügy vélték, — eddig is ter­mett a föld, pedig nem volt kereszt­soros a vetés. A Petőfi tagjaira is vonatkozik, amit Horváth Marion elvtárs a KV. ülésen beszámolójá­ban mondott: „A termelőszövetke­zetbe belépett tegnapi egyéni gaz­da, — bár a belépés öntudatának, látókörének fejlődését jelzi, — még nem vált egycsapásra öntudatos, szocialista emberré.” Ezért húzó­dik például az új termelési mód­szerektől is. A kommunisták azon­ban meggyőzték őket és most a ter­mésátlag bizonyítja a kételkedők­nek: az a kevés többletmunka meg­hozta a gyümölcsöt. A szárazság ellenére is 13—14 mázsa búzát arattak holdankint a keresztsoros vetésről, jóval többet, mint a régi módszerrel vetett búzából. A szö­vetkezet kommunistái azonban nem érik be azzal, hogy most már úgyis látják a tagok és láthatják a kí­vülállók is a szovjet agrotechnika előnyeit. Beszélgetnek munkaköz­iben, pihenőidőben erről. Kovács Ignác elvtárs, pártesoportvezető is gyakran elmondja beszélgetés köz­ben a brigád tagjainak: ..Látjátok, elvtársak, mégiscsak meglett az évi munkánk eredménye. A tava­szon H. Kovács Sándor, Csordás János és Piros Gusztáv újbelópő tagok azt mondták: Csak dolgo­zunk egész évben és még kenye­rünk se lesz. Most már láthatják, hogy aki szorgalmasan dolgozott, annak eladó terménye Is van, hisz minden egyes munkaegység után 5 és fél kiló terményt kaptunk. Elég szép jövedelmet viszünk haza évi munkáink után, ha összeszámoljuk munkaegységenktnt a 7 deci bort, a cukrot és egyéb természetbeni juttatást a pénzbeli jövedelem mel­lett. És ha a Vörös Hajnal brigád­ban fegyelmezettebben dolgoztak volna a tagok, még gazdagabb len­ne a jövedelem.” A jó munka eredménye a jó termés Egyre több egyénileg dolgozó pa­raszt keresi fel mostanában a Pe­tőfi termelőszövetkezetet, hisz be­bizonyosodott előttük, hogy a gépi munkával, nagyüzemi termeléssel jóval több termést lehet elérni. A cukorrépa betakarításánál már csak azért is elmentek segíteni egyesek répát hordani, hogy saját szemükkel győződjenek meg: váj­jon tényleg olyan szép-e a tsz. cu­korrépája, mint a faluban beszé­lik? Varga Bertalan elvtárs, bri­gádvezető megmagyarázza a szép termés „titkát”. A géi>i szántás, műtrágya, na meg az ötszöri kapá­lás eredménye a szép répatermés, — mondta. Ferenczi György, az egyik kívülálló a jó talajra hivat­kozott előbb. Varga elvtárs erre összehasonlította a két brigád ter­mését. „Nézze meg, Gyuri bátyám, mennyivel szebb a Rákosi-brigád répája, mint a Szabadság Hajna­láé, pedig egyforma talajba volt vetve mindkettő. De a RákosíAm- gádtoan nem voltak fegyelmezetle­nek a tagoik és jobban megművel­ték a földet, többször kapáltak. A kukorica — folytatta Varga elv­társ, — ugyancsak ezért termett 25—30 métermázsáit, mint ta­valy a kedvezőbb időjárás mellett. Ha a Vörös Hajnal-brigádban az Opre-lányok, meg if jú Papp János szorgalmasabban dolgoznak, — a 4 hold répaföldről nem 370 mázsa répát takarítanak le, hanem a 135 —140 mázsás átlagot ők is elérik, mint a Bdfcosí-brigád. A jövőben ügyelünk majd arra, hogy ilyen ha­nyag emberek ne károsíthassák meg az egész szövetkezetét, de a tagokat sem. A Petőfi tsz. tagjai, kommunis­tái megfáradták Rákosi elvtárs fi­gyelmeztető szavait és nem feled­keznek meg a még egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokról. Meg­értették, hogy ebben az esetben a jő bornak is kell cégér. A népnevelők munkája A szép terméseredményeket a ta­gok szorgalmas munkájának, a kommunisták példamutatásának köszönhetik elsősorban. Párák Sándor, Andrási Bertalan elvtár­sak és a szövetkezetben csaknem minden kommunista fáradságot nem ismerve dolgozott a nagy mun­kák idején, özvegy Kállai Antalné, pártonkívüli asszony és még a sző vetkezet több tagja, szintén nem ismertek fáradságot a munkában, látra a kommunisták igyekezetét. Most az eredmények ismertetésében sem ismernek fáradságot, éppúgy, mint a munkában. A pártszervezet összehívta a pártcsoportvezetőke: és felhívta figyelmüket, hogy a felvilágosító munkát úgy a kívülál­lók, mint a szövetkezet tagjai közt fáradhatatlanul végezzék, mutas­sák meg a jó munka előnyét, egy­ben azt is, hogy a hanyagok meny­nyivel károsították meg a szövet­kezet tagjait. Brigádonkint ismer­tették ezt a kommunistákkal a pártcsoportvezetők. Nem kell szégyenkezniük a beadás teljesítése miatt sem a Petőfi tsz. tagjainak. Tojásbeadásukat már teljesítették, a baromfiból is a napokban teljesítik kötelességüket. A nagy dobosi Petőfi tsz. kommu­nistái így harcolnak azért, hogy a falu dolgozó parasztjaival, — akik érdeklődve figyelik eredményeiket, — megismertessék a szövetkezet munkáját, eredményeik okát, de egyben elmondják hibáikat is, hogy az tanulságul szolgáljon számukra akár ebbe a szövetkezetbe lépnek, akár más csoportot alakítva dol­goznak majd a nagyüzemi gazdál­kodás útján. — ANTALÓCZI — Szabolcs-íázatmár dolgozó pa­rasztjai jól tudják, saját bőrükön tapasztalták hosszú évtizedekig mit jelent az .uszály, n földet szik­kasztó, növényt sorvasztó száraz­ság. Mit jelent az átkos fuó homok. Ezért lelkesednek a nagy, természetet átformáló tervekért, amelyekkel a szabad alkotó ember vizet vezet csatornáin a földekre, új erdőkkel megköti a futóhomo­kot, mezővédő erdősávokkal űzi messzire az aszályt, a szárazságot. Szaboles-Szatmár falvaiban is el­kezdődött a harc a természet ellen azért, hogy a szekerünkbe fogott természeti erők magas termésered­mények születését mozdítsák elő. Az idei ősszel megkezdődött fásí­tási, erdősítési munka nyomán ezer és ezer új facsemete nő majd fel, hogy csökkentse a szárító szél erejét, megőrizze a talajban a ned vességet, megkösse a íutóhomokot. Az idei ősszel megyénk hét ter­melőszövetkezetében végezték el a belső birtokrendezést, s ebből fo- lyóan a szovjet tapasztalatok sze­rint kialakították a füves vetés­forgókat, kijelölték a mezővfdő er­dősávok helyét. Megkezdődött az erdősávok telepítése a berkeszi Bajcsi Zsilinszki, a székelyi Be kéért harcoló, a nyírbátori Lenin, a nyírcsászári Haladás, az encsen- csi Ifjúság, a gebei Lenin és a ko- csordi Vörös Csillag termelőszövet­kezetek mezőin. Ezek a szövetkezeti gazdaságok összesen 240 holdon 798.000 facse­metét ültetnek el. S ezentúl köny- nyebben irányíthatják a talajned­vességgel való gazdálkodást. — Ugyanakkor jelentős harcot foly­tathatnak az aszály ellen. Hiszen a fák gyökerei mélyen hatolnak le a talajba, felszívják a nedvességet, elpárologtatják, a levegő páratar­talmát növelik, s a mélyebb talaj­rétegekből felszívott nedvességei harmat formájában adják vissza. A harmatképződés jelentősen vissza­szoríthatja a szárazságot, ugyan­akkor a növények nedvességi>ároleg- tatő munkája is kisebbedik, a talaj felszínéről való párolgás is kisebb. Igen jelentős az is, hogy a növekvő erdősávok által közrefogott terület­ről a szél nem hordja el a havat, az ott olvad el a földeken, jelentős nedvesség-mennyiséget biztosítva a növények számára. Az erdősítő szö­vetkezetek terveiket mind úgy ké­szítették, hogy a lehető legjobban kihasználhassák az erdősítés nagy segítségét. Az uralkodó szél irányá­ra merőlegesen képezik ki a széles fősávokat, míg az ezeket keresztező keresztsávok keskenyebbek. A f-'í- sávok átlagosan a fa 20—25-szörö's magasságának megfelelő távolság­ban vannak egymástól, míg a ke. resztsávok egyiuásküzti távolsága a fa 30—35-szürüs magasságának felel meg. Az erdősávokat szövetkezeteink­ben úgy képezik ki szerkeze Illeg ,a szovjet tapasztalatok alapján, hogy a fák a közvetlenül alattuk . lévő talajt jól árnyékolják és a szelet se engedjék áthatolni. Különböző fajtájú és növekedésű fákat ültet­nek úgynevezett „hármas korona­szintnek” megfelelően: magas, kö­zép- és alacsonynövésű bokrok«!, cserjéket ültetnek sorok szerint vál­takozva. Termelőszövetkezeteinkben szak­emberek irányítják a, faültetés munkáját, vezetik a telepítést. Ezek mellett minden szövetkezet saját maga jelölt ki fásítási felelősöket, akiknek gondjuk van arra, hogy a talajelőkészités munkáit, az ülte­tést, az ápolást idejében és jól el­végezzék. A talajelőkészítés mun­kája eddig a kocsordi Vörös Csillag tsz ben halad a legjobban, míg sok fogyatékosság volt tapasztalható az encsencsi Ifjúság tsz. munkájában. Rá kell mutatni még arra hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az ál­lami csemetekertek nem tudnak megfelelő munkát végezni a cseme­ték kiszedésénél, s a szállítás ed­dig nehezen haladt. Ez az oka an­nak, hogy számos tsz. még nem foghatott teljes erővel a faültetés­hez. Azonban a szállításnál alapos javulás tapasztalható már, s min­den lehetőség megvan arra, hogy december hetedikére befejezzük a hét termelú'szövetkezeiben az erdő­sávok létesítését. A felsorolt szövetkezetek mellett megyénkben még ti7 termelfe^ííttl- kezetben, illetve termclöesoportlran folytatnak fásítási munkát. Az idei esztendő őszén 310 holdon kétmil­lió facsemetét ültetnek el. Büszkén mondhatjuk: megkezdő­dött megyénkben a döntő harc a természet erői, az aszály ellen, — megkezdődött a természet átalakí­tása. DORATH ALADÁR főmérnök. Döntő tervévünk büszke békemüve: a budapesti Petőíi-Md A megyei tanács pártszervezetében alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét! A miegyel tanács pártszervezeté­nek taggyűlésén a rossz szervező munka következtében a tagságnak alig több, mint ötven százaléka je­lent meg. A titkári beszámoló felölelte a napirendre tűzött kérdéseket, de csak nagy általánosságban beszélt erről. Nem kapcsolta össze a helyi kérdésekkel, a pártszervezet mun­kájával. S a titkári beszámoló nem bírálta sem a pártszervezet, sem az egyes elvtársak munkáját. Ami­kor ezit az egyik felszólaló, Kiss Sándor elvtárs szóvátette, a tit­kár elvtárs azzal vágott vissza, bogy akkor a bírálatot saját magá­val kellett volna kezdeni, mert nem jelent meg a legutóbbi pártesoport- vezető-értekezleten. Nyilvánvaló, hogy a bírálatnak ez a módja meg­engedhetetlen, ez egyenlő a vezető­séget ért bírálat visszautasításával. Kiss elvtársat, mert nem jelent meg a pártcsoportvezető-értekezle- ten, meg kellett volna bírálni a be­számolóban, de emiatt nem lehet belefojtani a szót. Az ilyen eset azt mutatja, hogy a megyei tanács pártszervezetének vezetősége nem szereti a bírálatot, nem szívleli meg azt. s a fentebbi példához hasonlóan igyekszik visszafojtani. A taggyűlésen komoly eredmények­ről is szó volt, különösen a tag- díjfizetés terén. A megyei tanács pártszervezete az egyik legrosszabb volt ezen a téren a városban. Most az elvtársak vállalták, hegy egyetlen párttag sem lesz olyan, aki nem fizetné rendszeresen a tagdíjat és nem fordul elő az az eset sem, hogy késedelmesen szá­moljanak el a városi pártbizottság­gal. Jó kezdeményezés is született a taggyűlésen Kocsis elvtárs révén. Ö beszélt arról, hogy a megyei ta­nács kommunistái Igen sokat te­hetnek azért, hogy megyénk vissza­nyerje jó. hírnevét és ismét meg­szerezze a minisztertanács begyűj­tési vándorzászlaját. Ezért ver­senyre hívta ki az elvtársakat és vállalta, hogy az általa patronált területen november 30-ra a begyűj­tési tervet száz százalékra teljesí­tik. Kocsis elvtárs kezdeményezé­séhez igen sokan csatlakoztak. Azonban a megyei tanács pártszer. veztének taggyűlése sokkal nagyobb eredményeket érhetett volna el, ha alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét. Vasutast népnevelők konferenciája A vasút legjobb népnevelői de­cember 2-án konferenciát tartanak Debrecenben. A konferencia célja, hogy a vasút legjobb népnevelői megvitassák azokat a jó agitációs módszereket, melyekkel a vasutas népnevelők eredményesebb munkát tudnak folytatni. Különösen döntő fontosságú lesz a konferencia most a munka dan­dárjában. amikor az őszi forgalmat bonyolítjuk le és a téli forgalomra készülünk. A fegyelem megszilárdí­tását, az ellenség elleni harc foko­zását várjuk a konferenciától. Foglalkozik a konferencia azzal is, hogy a vasút politikai osztálya hogyan, mennyiben segíti a vasutas népnevelők munkáját, mennyiben nyújtanak segítséget a politikai osz­tály munkatársai, a területi pártbi­zottságok és pártszervezetek a nép­nevelő munkához. A konferencia után a küldöttek beszámolnak saját népnevelő cso­portjuknak a konferencián elhang­zottakról és igyekeznek saját terü­letükön alkalmazni a tapasztalato kát. Geszti Imre. * casútpolitikai osztály I munkatársa. Röviddel az összes budapesti hidak felrobbantására készülő ti- tóisla gonosztevők bűnügyének táigyaiása után, a III. magyar békekon­gresszus megnyitásának napján avatták fel Budapesten az új Petőfi hi­dat. Hét cv alatt ez a hetedik budapesti Duna-híd, amelyet felépítet­tünk, illetve újjáépítenünk. Az új Petőfi-híd pályájának tehcrbiróképcssége, szélessége nagyobb, mint a fasiszták által felrobbantott hídé volt és a feljáró, valamint a hidpálya emelkedőjének jobb megcllúsa révén alkalmas erősen terhelt nagyobb járművek szamára 1«. Az új híd sok időt takarít meg a pi­henés és tanulás számára a Buda és Pest déli részén lakó dolgozóknak. A kommunisták: a szovjet agrotechnika bevezetésének élharcosai Megyénkben szaporodnak a frissen ültetett erdők — Jolyik a harc as aszály ellen

Next

/
Thumbnails
Contents