Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

1952 NOVEMBER SO, VASÁRNAP néplap * J. V. Sztálin elvtárs üdvözlő távirata Enver Hndzsa elvtársim ./. V. Sztálin, a Szovjetunió Minisstertanácsának elnöke Albánia felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából a következő táviratot intézte Knvei {lodzsához, az Albán Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnökéhez: E N V /: It HO D Z SAN A K, az Albán Népköztársaság Minisztertanács elnökének, T I 11 A N A . „Az albán nép nemzeti ünnepe alkalmával fogadja elnök elvtárs szívből jövő üdvözleteimet mind az ön, mind az Albán Népköztársaság kormánya számára. Újabb sikereket kívánok a baráti albán nép­nek a szabad Albánia építésében. j, SZTÁLIN.” Az MDP Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pátija Közpouti Vezetősége 1952 november 2!>-én illést tartott, amelyen Ocrö Ernő elvtárs beszámolt u magyar népgazdaság helyzetéről 1952-ben és feladatainkról a népgazdaság fej lesztése terén 1953-ban. A Központi Vezetőség a beszámolót beható vita után egyhangúlag elfogadta. A Béke-Világtanáes titkárságának közleménye a népek békekongresszusának előkészületeiről í n népi békekongresszusi beszámoló les* hétfőn délután 3 órakor A j í rejfj liázá n A Béke-Világtanács titkársága november 26-án közleményt adott ki a népek békekongresszusának előkészületeiről. Az Egyesült Államokban, Angliá­ban, Brazíliában, Németországban, Algírban. Hollandiában, Belgium­ban, Dániában, Norvégiában, Vene­zuelában, Paraguayban és más or­szágokban előkészítő és patrönázs- bizottságokat létesítettek — álla­pítja meg a közlemény, majd így folytatja: Ausztriában 312 külön­böző foglalkozású és világnézetű közéleti személyiség írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben üdvözlik a népek békekongresszusát és kifeje­zik készségüket, hogy fogadják a küldötteket. A pekingi békeértekezlet, ame­lyen harminchét ázsiai és esendes- . óceáni ország képviselői vettek részt, jelentős mértékben hozzájá­rult a népek békekongresszusának előkészítéséhez és határozatot ho. zott annak támogatásáról. A német kérdés békés megoldá­sára: rendezett nemzetközi értekez­let, amelyet nemrégen tartottak Berlinben 15 európai ország neves képviselőinek részvételével, kül­döttséget választott_ajnely a népek l>ékekongresszusa elé terjeszti a nemzetközi értekezleten hozott ha­tározatokat. A közlemény a továbbiakban megemlékezik a haladó szakszerve­zetek által nyújtott támogatásról, majd megállapítja, hogy igen sok tudományos értelmiségi dolgozó je­lentette ki, hogy készséggel támo­gatja a népek békekongresszusát. Matisse és Picasso festőművészek, 19 francfa író. közöttük Aragon. Sartre, továbbá Jorge Amado bra­zíliai író, Anna Seghers és Bér. thold Brecht német írók felhívást tiettek közzé, amelyben kijelentik, hogy támogatják a népek ltékekon- gresszusát. A politikai körökben, így többek között sok ország — Olaszország, Németország. India, Irán, Egyip­tom, Argentina. Mexikó — parla­menti képviselői körében ismert po­litikusok kifejezésre juttatták, hogy részt akarnak venni a népek békekongresszusán. A népek békekongrosszusa nagy érdeklődést keltett sok ország — főleg Németország, Olaszország, Franciaország, Japán, Belgium, Brazília, Argentina és Ausztrália — ipari és kereskedelmi köreiben. Kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozó értekezletek is küldötte­ket választottak a népek békekon. gresszusúra. A különböző egyházak és vallási vezetők is támogatják a kongresz- szus előkészületeit, így Kasa ni. az iráni parlament elnöke; Martin Niemöller lelkész, a hesseni evan­gélikus egyház vezetője; Costabil Hippolito, a Vatikán brazíliai kép­viselője, Kína, India és Ceylon buddhista egyházi vezetői kijelen­tették, hogy támogatjuk a kon­gresszust. A nők rendkívüli . .tevékenyen részt vesznek a népek békekon. gresszusának előkészítésében és különböző kezdeményezéseket indí­tanak. Ilyen például a ..Fiaink meg­mentéséért” mozgalom az Egyesült Államokban, az angol nők felhívá­sa és a csehszlovák nők üzenete az amerikai nőkhöz. Az ifjúság is tevékenyen készül a ‘kongresszusra. Az ifjúsági sta­féta, amely a világ ifjúságának Üzenetét viszi a kongresszusra, már Becshez közeledik. Többek között Emil Zátopek, a híres csehszlovák sportoló és Puskás Ferenc, a ma­gyar futballcsapat kapitánya, olim­piai bajnokok, mint küldöttek vesz­nek részt a bécsi kongresszuson. A Béke-VMágtanúcshoz a mai na­pig hetven országból érkeztek je­lentések, amelyek szerint már több mint ezerötszáz küldött van útban Becs felé. Ezenkívül húsz nemzet- közi ‘szervezet jelentette be, hogy képviselőket küld a kongresszusra. Ezek az első adatok arról tanús­kodnak, hogy a népek hékekoc- gresszusának előkészítése rendkí­vüli méreteket öltött. Ezek az ada­tok egyszersmind a világ népeinek a béke megvédésére irányuló le­győzhetetlen akaratáról Ítészéinek. Hétfőn, holnap délután 5 órai kezdettel ünnepi békekongresszusi beszámolót tarc Nyíregyházán a városi békebizottság. A beszámoló színhelye: a városi tanács nagy­terme. A harmadik magyar béke- kongresszusról Tóth Gábor elvtárs, a városi békebizottság titkára be­szél. A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ-ben a koreai kérdésről Propagandisták tapasztalatcseréje a „Néplap-csütörtökön' A .legutóbbi „Néplap-csütörtök” Alkálin Svai propagandisták jöttek el1 a szerkesztőségbe, hogy kicse­réljék tapasztalataikat. A felszóla­lások egy részét előző két szá­munkban közöltük már. Az érte­kezlet utolsó részéről mai lapunk­ban számolunk be. Fölszólalt a ,,Néplap-csütörtökön” Zsurakovszki János elvtárs, a me­gyei békeiroda vezetője is. Felszó­lalása elején arról beszélt, hogy a propagandistáknak alaposan fel kell készülniük, különben nem ve­szik észre az elvtelen, hibás nézete­ket a politikai iskolákon. A tisz.-t- löki járási tanács politikai iskolá­ján az egyik hallgató azt mondot­ta: „Az amerikai kultúra és a mi kultúránk között annyi a különb­ség, hogy az amerikai kultúra: el­ferdült ízlés...” Több más példát is hozott Zsurakovszki elvtárs, amely mind arra figyelmeztet: az elvi éberség alapja az alapos tanu­lás, felkészülés. Felszólalása során felhívta a propagandisták figyelmét arra, íiogy most, a XIX. pártkongresz- szus anyagának tanulmányozása, különösképpen a nemzetközi hely­zet tanulmányozása hozza magával mindenütt a helyi békemozgalom megerősödését A világ népei lelkesen készülnek u népek nagy bécsi találkozójára s e készülődés éppen a kongresszus útmutatásának, Sztálin elvtárs ta­nításának szellemében folyik. A politikai iskolákon segítsék elő a propagandisták a helyi békemozga­lom eredményeinek, fogyatékossá­gainak megvitatását, vonják be a vitába a helyi békebizottsági tago­kat, békemozgalmi vezetőket. A vita eredményeként erősödjenek meg a békebizottságok, újabb bé­kebizottságok alakításával növe­kedjék új, aktív harcosokkal a bé­kéért küzdők tábora. Juhász elvtárs, a baktaióránthá- zi járási pártbizottság munkatársa arról beszélt, hogy még mindig sok a hiányzó a propagandista szemi­náriumokon. Mátyás Gergely elv társ, vencsellői propagandista u termelőszövetkezeti csoportokban folyó oktatásra hívta fél a figyel­met. A fegyelem megszilárdítása érdekében — mondotta Mátyás elv társ — a hiányzó, késő hallga­tókat a következő alkalommal min­denkor beszámoltatják a késés, hiányzás okáról. Trencsényi elvtársnő, kállósemjé- ni propagandista számos értékes tapasztalatot mondott el az anké­ten. Beszámolt arról, hogy a pro­pagandisták megtisztelő feladata a politikai iskolának: ez gondosko dik a hétről hétre megjelenő fali­újság friss cikkeiről, amelyek első­sorban a tanulással, a helyi prob­lémákkal foglalkoznak. A hallgatók között párosverseny bontakozott ki, ugyanakkor az egyik -nagyküllői politikai iskolát is versenyre hív­ták ki. A verseny értékelésével ver­senyfelelőst bíztak meg. A hallga­tók azt is elhatározták, hogy ün­nepi évfordulók alkalmával, ünnepi évfordulók előtt ünnepélyes fog­lalkozási órákat tartanak kultúr­műsorra). ünneppé avatják azt a foglalkozást is, amelyet Sztálin elvtárs születése évfordulója e'őtt tartanak meg. Végezetül Bálint Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság oktatási fe lelőse hívta fel néhány fontos kér­désre a propagandisták figyelmét. Elsősorban arra; hogy törekedni kell a bírálat és önbírálat szellemé­nek kialakítására, mert , ez előse­gíti a fegyelem megszilárdulását. A hallgatók bírálják társaik felké­szülését, hozzászólásait is. Hang­súlyozta Bálint elvtárs, hogy á pro­pagandisták fő feladata a hallga­tókkal való személyszerinti, állandó foglalkozás. Az egyik kéki propa­gandista ütemtervet készített ma­gának s ennek alapján rendszere­sen meglátogatja otthon, a munka­helyen hallgatóit. A járási pártbi­zottságok karolják fel a politikai iskolák ver^enymozgalmát, segít­sék és támogassák azt, létesítsenek vándorzászlókat. Végezetül arra hívta fel a figyelmet Bálint elv- társ. hogy nem elég a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kpngresz szusának anyagát megtanulni, ta­nú hiányozni a politikai iskolákon. Igen fontos az, hogy a hallgatók széles körben terjesszék a dolgozók között a tanultakat, tartsanak kis- gyűléseket, menjenek el a fonó­estékre, íosztókákrn. Legyen min­denütt az egész falu, község ügye a kongresszus ’ útmutatásainak al­kotó módon való tanulmányozása, felhasználása. A propagandisták pe­dig segítsék azzal is elő a feladat sikeres megoldását, hogy tapaszta­lataikról, észrevételeikről, javasla­taikról rendszeresen tudósítsák az újságszerkesztőségét. Ha a sajtóban megjelennek ezek a tapasztalatok és javaslatok, akkor mindezek köz­kinccsé válnak. Megtisztelő köteles­ségük a propagandistáknak állan­dó, szoros levelezési kapcsolatot tartani fenn a sajtóval. Az ENSZ-kezgyűlés politikai bi­zottságának november 2G-i ülésén Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió képviselője beszédet mondott a koreai kérdésről. Bevezetőben fel­sorolta a koreai kérdés megoldá­sára benyújtott határozati javas­latokat. majd kijelentette, hogy beszédében javaslatokat terjeszt majd elő az indiai küldöttség ha­tározattervezetéhez. A. J. Visin­szkij elvtárs ezután igy folytatta: Mindenekelőtt fel kell hívnom a figyelmet arra a szembeötlő körül­ményre, hogy — mint látható — az indiai küldöttség által előter­jesztett tervezet nem veszi eléggé tekintetbe sem a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak, sem jredig a Kínai Népköztár­saság kormányának álláspontját. Az első, ami szembetűnik az, bogy tulajdonképpen itt a dolog­ban érdekelt felek véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával folyik a munka, arai — engedjék meg, hogy ezt mély szomorúsággal megjegyezzem — már eleve teljes kudarcot jelent. A. J. Visinszkij ezután az indiai javaslat hiányosságairól beszélt, majd így folytatta: Továbbra is a leghatározottabban kitartunk saját határozattervezetünk mellett, mert mélyen még vagyunk győződve ar­ról, hogy azok a javaslatok, ame­lyeket a szovjet küldöttség határo­zattervezete tartalma*, igazi gya­korlati utat nyitnak meg a koreai kérdés békés rendezése számára és hogy minden más út a koreai kér­dés rendezésére nemcsak problema­tikus. hanem már eleve kudarcra van ítélve. Igyekeztünk megmutatni a többi között az indiai tervezet nagy hiá­nyosságait és most szeretnék a ma­gam résiéről néhány módosítást ja­vasolni ehhez a tervezethez és né­hány javaslatot tenni, hogy töröl­jenek belőle néhány olyan kikötést, amely ellentétben van a Szovjet­unió határozati javaslatának elvé­vel, alapeszméjével. Ami a 1 »evezető részi illeti, úgy hisszük, a leglényegesebb annak S cikkelye. Javasoljuk érmék a cik­kelynek megváltoztatását, olymó­don, hogy az kimondja: a közgyii lés „hangsúlyozza, hogy a hadifog­lyokat állandóan emberségesen kell kezelni, amint azt a genfi egyez­mény egyenes rendelkezései és az egyezmény egész szelleme ki­mondja”. A Szovjetunió küldöttsé­gének meggyőződése szerint az in­diai határozati javaslat első pont­ja abban a megfogalmazásban, aho­gyan előterjesztették, elfogdhatat- lan. mevl nem lehet az egész ügyel a hadifoglyok hazatérésének kérdé­sére leszűkíteni. Úgy véljük, hogy a legfontosabb a teljes és haladék­talan koreai tűzszünet kérdése. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a különböző küldöttségek va­lamennyi előttem felszólaló képvi­selője — és felszólalt itt Chile, Pe­ru. Norvégia, Irán, Svédország. azaz öt küldöttség képviselője — egyetlen másodpercnyi időt sem szentelt felszólalásában arra, hogy felhívja a figyelmet a koreai tűz­szünet kérdésére. Másszával, meg­mutatták, hogy teljesen közömbös számukra, vájjon folytatódik-e a koreai háború vagy nem. Indítványozzuk, hogy az indiai határozati javaslat e ső pontja a következő legyen: „Javasolni kell a Koreában ha­dat viselő jeleknek a tüzelés hala­déktalan és teljes beszüntetését, vagyis, hogy szüntessék be száraz­földi, tengeri és légi hadműveletei­ket a hadviselő jelek által'már el­fogadóit fegyverszüneti egyezmény­tervezet alapján. Javasolni kell to. rabbá a hadifoglyok teljes ha fate­lepit esc kérdésének átadását meg­oldás céljából a koreai kérdés bé­kés rendezésére a 2. pontban meg­határozott bizottságnak, ahol a kérdéseket a bizottság tagjai két­harmadának többségével fogják el­dönteni.” Javasoljuk továbbá, bogy'máso­dik pontnak — az első pont azon része folytatásaiként, amely a ko­reai kérdés békés rendezésével fog­lalkozó bizottságról szól, — tegyék a koreai kérdés békés rendezésével foglalkozó olyan bizottság megala­kítását, amelyben résztvesznek a közvetlenül érdekelt felek és más ál lantok, egyebek között olyan álla­mok is, amelyek nem vesznek részt a koreai háborúban. E bizottság összetétele: Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Szovjetunió. Kínai Népköztársaság, India, Bar­ma, Svájc, Csehszlovákia, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél-Korea. De gyorsabb és gyakorlatibb meg­oldást természetesen csak azzal a/, egy feltétellel érhetnek el, ha .elfo­gadják azt az alaptételt, hogy a háború megszüntetésének elérése elengedhetetlenül szükséges.. Ugv véljük, hogy a módosítá­sunkban javasolt összetételű bizott­ság munkájának eredményei sikere­sebbek lesznek, mint az indiai de­legáció tervezetében javasolt bi­zottság munkájának eredményei. Van két alaptétel. — folytatta a továbbiakban Visinszkij elvtáre. — Az egyik: haladéktalanul és telje­sen be kell szüntetni a tüzelést. Ez a mi első módosításunk. A má­sodik alaptétel: intézkedéseket kel! tenni Korea tényleges egyesítésére, véget kell vetni az ország felosztá­sának Dél-és Észak-Koreára. Ezért nem lehet csak hazatelepítési bi­zottságot kiküldeni, mint Menőn javasolja az indiai küldöttség ne­vében. Az indiai javaslathoz módo­sításként. az Indiai javaslat első pontja helyébe a mi első pontunkat terjesztjük elő: a tüzelés beszünte téséről szóló javaslatot. Második pontként pedig szerepeljen a bi­zottság kiküldéséről szóló pontunk, ahogyan azt a már felolvasott ja­vaslatunk tartalmazza. Ezt a bi­zottságot hatalmazzuk fel, hogy ha­ladéktalanul tegyen Intézkedéseket a koreai kénlés rendezésére Korea egyesítésénél; szellemében, amit maguk a koreaiak hajtsanak végre. Javasoljuk, hegy a Korea egyesi- tésével foglalkozó bizottságot bíz­zuk meg annak ellenőrzésével, ho­gyan folyik ez a munka és adjuk meg a szükséges támogatást ennek a bizottságnak. Ez olyan bizottság lesz, amely teljes joggal nevezheti magút az. ENkZ bizottságának, nem pedig csak az ENSZ egyik csoportja bizottságának, amely csak bizonyos feltételek között rendefke zik befolyással. Javasoljuk továbbá, hogy az iu- (Fotytatása a )■ oldalon.) A politikai oktató- és nevelő- munka szoros tartozéka a pártépí­tésnek. örömmel számolt be arról, hogy az ő pártonkívüli hallgatói közül legutóbb kettő tagjelöltfelvé­telét kérte. Trencsényi elvtársnő ezek után a munka megszervezéséről beszélt. — ötös tanulócsoportokat alakítottak a politikai iskolán s ezek a tanuló- csoportok hétközben, rendszerint vasárnap délután közösen tanul­nak. A középfokú oktatásban részt­vevő hallgatók segítik az alsófokú oktatásban résztvevő elvtársakat. A politikai iskolán sajtófelelőst vá­lasztottak, aki minden foglalkozás előtt rövid külpolitikai szendét mond el. Faliújság-felelőse Is van úgy nevelni a pártonkívüli hallgatókat, hogy azok közel kerüljenek a párthoz A propagandisták rendszeresen közöljék tapasztalataikat az újsággal

Next

/
Thumbnails
Contents