Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-25 / 251. szám

NÉPLAP

1952 OKTÓBER 25. SZOMBAT

PARTÉPÍTÉS

A nyírmadai és gebei gépállomások pártszervezeteinek munkájáról

A nyírmadai és gebei gépállomások politikai munkáját háromtagú brigád vizsgálta felül. A brigád tagjai voltak: Gedő Imre elvtárs, az AMG. megyeközpont politikai osztályának vezetője, Magyar János elvtárs, a sörekúti gépállomás pártcsoportvezetője és a Néplap munkatársa. A brigád munkájának

célja az volt, hogy megnézze mindkét gépállomás pártszervezetének munkáját, azt, hogy mennyire segítik elő a kommunisták a tért teljesítését. Megnézze azt, hogy a munkában kitűnt dolgozókkal menynyire erősíti sorait e két gépállomás.

Elsőnek a nyírmadai gépállomásra ment a brigád, almi elég jóL halad a tervteljesítés és a pártszervezet igen szépen fejlődött a gépállomás fennállása óta. Iíákosi elvtárs arra tanít bennünket, hogy a jó pártmunkát a jó termés jelzi.

Egyik emelője ennek a személyes példamutatás. A nyírmadai gépállomás kommunistái, Bihari János, Fekete Sándor, Mezei Sándor és számos kommunista élen halad az őszi tervteijesítésben a madai gépállomáson, maguk után vonva a pártonkiviilieket. Mezei Sándor az elmúlt tíz nap alatt 100 hold földet szántott fel gépével. Mezei elvtárs nem hanyagolja el a mellette dolgozó Tóth András nevelését sem. A vasárnapi békemüszakon meglátták, hogy az egyik gép üresen áll, nem dolgoznak vele Bartáék. A két traktoros begyújtotta a traktort és aztán mindkét géppel szántottak. A vasárnapi békeműszakon a 17 erőgépből tízzel dolgoztak. Eelkes munkával segítették elő a gépállomás kommunistái, pártönkivtili dolgozói azt, hogy a versenyben 92 százalékos őszi tervteljesitéssel a negyedik helyen vannak a megye gépállomásai közt.

Mindezt az eredményt az segítette elő, hogy a pártszervezet állandóan erősödik a munkában kitűnt dolgozókkal. Erős a gépállomás „rohambrigádja" : a gépállomás 77 dolgozója közül 45 kommunista.

A pártszervezet pártmegbizatá- sokkal látja el a munkában kitűnt pártonkiviilieket és különös gonddal foglalkozik a tagjelöltekkel. Gyakori beszélgetésekkel segítenek az elvtársaknak hibáik kijavításában. — Fekete Sándor elvtársat például a legutóbbi taggyűlésen vették fel a párttagok soraiba. Két éve lesz, hogy Fekete elvtárs a gépállomásra került traktorosnak. Beteljesedett legforróbb vágya: gépre ülhetett,

gépet kezelhetett. Eleinte bizony sok bosszúságot szerzett a vezetőségnek. Maga is szégyenkezve beszél most már arról az időről:

— Móré István volt a barátom, mikor kle kerültem. Esténként még minden gép javában szántott, de már Móré jött értem. Mulatni hívott. Én sem voltam akkoriban el- rontója a kocsmázásnak. Szita elvtárs, a gépállomás politikai helyettese gyakran felkeresett kint a határban. Arról beszélt, hogy milyen lehetőségek vannak most előttünk a munkában, a tanulásban. A gépállomás legjobb kommunistáit állította elém követendő példának. — Olyan emberek legyenek a te példaképeid, — mondotta — mint Mezei Sándor elvtárs, akinek nem számít az eső, a rossz idő, aki mindig az elsők közt van a munkában.

A beszélgetések nem maradtak eredmény nélkül. A korcsmázás elmaradt, a versenyben pedig előre került Fekete Sándor. Nem sok idő múlva tagjelölt lett. A tervét már jóval túlteljesítette. Mint vontatós, mindig azon igyekszik, hogy a traktorokhoz időben elvigye az üzemanyagot, bogy a tszcsk-ben a szállítások zavartalanul folyjanak. A tagjelöltség idején még sokkal többet foglalkozott a pártszervezet Fekete elvtárssal. Ma már mint népnevelő, maga is sokat foglalkozik a fiatalabb traktoristákkal. Kasku István Igen gyakran elmaradt az értekezletekről. Fekete elvtárs elbeszélgetett vele, hogy milyen helytelen és káros ez a nemtörődömség. Úgy kell dolgozni és tanulni — mondotta —, mint Kovács János, akit most brigádvezetői iskolára küldött a gépállomás. Kint a termelőcsoportokban, községekben is

szabad idejében sokat foglalkozik az emberekkel Fekete elvtárs. A békekölcsön jegyzésnél is példát mutatott a pártonkfviili dolgozóknak. — 1000 forintot jegyzett. Jövőre ezzel is több gépet kapunk a gépállomáson, több téliruhát és még szebbé tehetjük a legényszállást ahol már most is rádió szól.

Ezek a jó tapasztalatok, a párt. szervezet nevelőmunkájáról, még nem érvényesülnek minden dolgozónál. Ennek fő akadálya az, hogy a

pártcsoportob munkája még nem kielégítő. Bihari elvtárs, az egyik pártcsoportvezető például három hete jött haza a honvédségtől. A párttitkár elvtárs azóta még egyszer sem hívta össze a pártcsoportvezetőket értei;ekezletre, nem adott számukra feladatokat, nem számoltatta be őket elvégzett munkájukról. Bihari elvtárs és a többi kommunista így elhanyagolja olyan munkában kitűnt pártonkivüliek politikai nevelését, mint Mezei Bertalan, Tóth András, akik tervüket már túlteljesítették és kiváló munkájukkal bebizonyították, érdemesek lennének arra, hogy pártunk tagjelölt- jel legyenek. A pártcsoportok eleven munkájának megszervezése a pártszervezet fontos feladata, hogy ezáltal tervszerűen folytathassák i gépállomás minden egyes dolgozója nak politikai nevelését, előbbre kerülhessenek a negyedik helyről gépállomások rangsorában.

A pártmunka súlyos fogyatékosságai a gebei gépállomás pártszervezetében

A gebei gépállomás őszi tervét mindössze 33 százalékra teljesítette eddig. Egy héttel ezelőtt még csak négy traktorista teljesítette őszi tervét a gépállomáson. Azért, hogy a gépállomás az utolsók közé került a versenyben, nagy felelősség terheli a pártszervezetet. A rossz politikai munkáért elsősorban Tóth elvtárs, a gépállomás politikai helyettese felelős. Tóth elvtárs maga is beismeri, hogy többet törődik azzal, hogy egyik gépnél eltörött eey csavar, a másiknál meg elfogyott az üzemanyag, mint a gépeknél dolgozó emberekkel. Helyes, ha gazdasági munkák sem kerülik el Tóth elvtárs figyelmét, de nem szabad, hogy munkája zöme ebben merüljön ki. A traktoristák közti politikai nevelő munka hiányát bizonyítja a tag- és tagjelöltfelvétel elmaradása is. A gépállomás 73 dolgozójából 23 a párttagok száma, de nem is törekszik a pártszervezet további megerősítésére. Ebben az esztendőben mindössze két tagjelöltet vettek fel, tagfelvétel pedig egyáltalán nem történt. A pártcsoportokat ugyan megalakították, de a pártcso- porfcbizalmiaik döntő munkájukat csak a tagsági bélyegek eladásában látták. Tóth elvtárs teljesen elhanyagolta a tagjelöltek nevelését, ezt bizonyítja, hogy jópár 1—2 éves tagjelölt van a szervezetnél s ez idő alatt nem is foglalkoztak az elvtársak nevelésével. Kiss Mihály elvtárs már 1951 júniusa óta tagjelölt. Sem a pártvezetőség, sem maga Tóth elvtárs nem beszélgetett el Kiss elvtárssal. Munkájával pedig már kiérdemelte párttagságát, hisz a legjobb traktoristák egyike, becsülettel végzi el azt a munkát, amit a párt rábíz.

— Én nagyon szeretnék már párt tag lenni — mondja Kiss elvtárs, — ha az elvtársak úgy látnák, hogy érdemes vagyok rá.

Harsány! Ferenc elvtárs már két éve tagjelölt. Úgy ismerik a gépállomáson, mint a legjobb vontatóst. A tavasszal még traktoron dolgozott és 168 százalékosan teljesítette tervét Most a vontatón őszi tervét 17 százalékkal túlteljesítette, évi tervével pedig már 131 százaléknál tart. Harsány! elvtérstól megkérdezte nemrég Tóth elvtá/s, hogy nem szeretne-e mar párttag lenni. — Én úgy érzem, még fejletlen va- gyok ahhoz, hogy párttag legyek — volt a felelet. Ha többet foglalkoznak Harsányi elvtárssal, felhívták volna a figyelmét arra, hogy tanuljon, ha látja a pártszervezet munkáját és résztvesz abban, akkor bizonyára nem így válaszol az érdeklődésre.

Súlyos hiba, hogy a pártoktatást elhanyagolják. De vájjon hogyan ellenőrizné az elvtársak tanulását Tóth elvtárs, amikor ő maga sem tanul?! Egy hete nem olvasott sem Szabad Népet, sem Néplapot. Még azokat az ujsácikkeket sem olvasta el, amelyek a gépállomások előtt

álló feladatokkal foglalkoznak. Nem is csoda, ha rendszertelen, kapkodó Tóth elvtárs munkája.

Nem segíti kellően a körzetükhöz tartozó tszcs.-k munkáját sem, ami pedig feladata lenne. A községben lévő „Uj Élet” tszcs, ben eddig mindössze kétszer látták a csoport megalakulása óta. Nyír- derzsben az I-es típusú tszcs.-ben is a tavasszal volt utoljára. Még azt sem tudja pontosan megmondani Tóth elvtárs, hogy hány tszcs, tartozik a körzetükhöz.

De nemcsak a párttagok és tagjelöltek nevelését hanyagolják el a gebei gépállomás pártszervezeténél, hanem a -legjobban dolgozó pártonkivülickét, a párt utánpótlására alkalmas dolgozókét is. Nem foglalkoznak az olyan dolgozókkal, mint Szabó József, aki a 4 legjobb traktorista közt őszi tervét már 116 százalékra teljesítette. Slnko- vics elvtárs pártcsoportbizalml véleménye szerint nem lehet felvenni még a pártba, mert „tartózkodó”. De vájjon mit tett Sinkovics elvtárs azért, hogy Szabó József és még több más becsületes dolgozó megismerje a pártot, a párt szerepét és megértse, milyen nagy kitüntetés Rákosi elvtárs pártja tagjának lenni. A pártszervezet nem segítette elő javaslataival azt sem, hogy a legjobb munkát végző tszcs.- tagokat a gépállomáson végzett jó munkájuk után tagjelöltnek vehessék fel a termelőcsoportok párt- szervezetei.

Őszi tervét mindössze 33 százalékra teljesítette eddig a gépállomás. A pártszervezet legelső feladata. hogy fokozza a kommunisták helytállását és példamutatását a lemaradás behozására.

A pártszervezet belső életének megszilárdításához feltétlenül szükséges, a pártcsoporto-k életrekeltése. A pártszervezet vezetői és maga Tóth elvtárs csak a pártcsoport- bizalmiak segítségével kísérheti figyelemmel valamennyi dolgozó munkáját és irányíthatja politikai fejlődésüket. Csak az ő segítségével nevelhetik a pártszervezet tagjait harcos, helytálló kommunistákká.

Most kezdődött meg a politikai oktatás, ami hatalmas segítséget jelent a dolgozók politikai neveléséhez. A pártszervezet törekedjen arra, hogy az oktatásba bevont hallgatók hiánytalanul megjelenjenek az előadásokon és segítse elő a propagandisták felkészülését.

Mindezek a hiányosságok azért álltak fenn, mert a gebei gépállomás pártszervezete és maga Tóth elvtárs sem ismerte kellően feladatát, nem szervezte meg jól munkáját. Tóth elvtársnak több időt kell töltenie tanulással és megkövetelni a kommunistáktól, a dolgozóktól, hogy politikailag képezzék magukat. Csak a politikai nevelőmunka fokozásával, a párt szervezeti életének megszilárdításával tudnak a sereghajtók helyéről az elsők közé kerülni,

Gazdag tapasztalatok

a megye vállalati igazgatóinak és üb. elnökeinek értekezletéről

Sok problémát felölelt, sok hiba okát megmutatta és ugyanakkor sok jó módszert ismertetett meg a megjelentekkel a megye vállalati igazgatóinak és üzemi bizottsági elnö keinek értekezlete. Tanulhattak a megjelentek Fülöp elvtárstól, a nyír- bogdányi ásványolajipari vállalat igazgatójától. Elmondotta Fülöp elvtárs hogy a gyár dolgozói becsülettel helytálltak a harmadik negyedévre tett vállalásaik teljesítésében. A termelés emelésére tett fogadalmukat 1.1 százalékkal túlteljesítették és ugyanakkor 3 2 százalékkal csökkentették az önköltséget. Az eredmény nem magától szüle-; tett, a párt, szakszervezet, a vállalatvezetőség és a dolgozók együttes jó munkájának eredménye az. A harmadik negyedévben elért jó eredmények biztosítéka volt, hogy fokozott gondot fordítottak a termelés előkészítésére, a jó anyagellátásra. A pártszervezet kommunistáinak, a szakszervezet, műszakiak, a dolgozók bevonásával készítették el a tervezetet a termelőerők jobb kihasználására, a folyamatos, tervszerű gépkarbantartásra, valamint a tervszerű béralapfelliaszmllásra. Ezen az értekezleten vitatták meg az előző dekád termelési eredményeit is. A termelési eredményekhez viszonyítva minden esetben megvizsgálták a felhasznált béralapot, anyagfelhasználást és a normákkal, premizálással kapcsolatos problémákat. Előfordult, hogy 1—2 tonnával több szenet használtak fel a tervezettnél a dekád ideje alatt. A dokúdértékelö bizottság nem hányt szemet a hiba felett, hanem elrendelte és ellenőrizte az okok kivizsgálását. Az egyik dekádértékelő értekezleten felvetődött, hogy a paraffingyári üzemrész dolgozóinak premizálását módosítani kell a jobb terv teljesítés és helyes béralapfelhasználás érdekében. Megtették és rövidesen kiderült hogy ez az intézkedés helyes volt!

Nehéz a tartályokkal való gazdálkodás a gyárban. A dolgozók és a műszakiak számára célprémiumot tűztek ki és az egymásután beérkező Javaslatok azt mutatják, hogy megtalálják azt a módszert, ami lehetővé teszi a tartályok helyes fel- használását. Megmutatta az értekezlet résztvevői számára Fülöp elvtárs, hogy a jó tervteljesítés, a helyes gazdálkodás egyik alapja az állandó ellenőrzés és ezen kérésziül a hibák sürgős orvoslása. Megmutatta, hogy mennyire fontos az ellenőrzésivé bevonni a dolgozókat, akik munkájuk során nap mint nap találkoznak a hibákkal és akik a társadalmi ellenőrzésbe való bevonás esetén sokkal nagyobb lendülettel keresik és találják is meg a hibák orvoslását.

Fülöp elvtárs beszédét megerősítette Benedek elvtársnak, a mátészalkai 61/3. Építőipari Vállalat igazgatójának felszólalása. — Benedek elvtárs is hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az előforduló hibákat és azok okait feltárni a dolgozók előtt. Elmondotta, hogy ők ennek érdekében minden munkahelyükön, minden héten „kis termelési értekezletet” tartanak. Ez lényegében egy megbeszélés a munkahely dolgozóinak részvételével, amely a feladatok jó elvégzését nagyban elősegíti. Ezeken a megbeszéléseken — azon kívül, hogy a dolgozók megvitatják a jó munkamódszereket, a helyes munka- szervezést, — meg is bírálják azokat, akik nem teljesítik fogadalmukat, .vagy elmaradnak a tervteljesí- tjéssel. Rendszeresítették a vállalatnál a béralapfelhasználás kétheten- kinti ellenőrzését, amelynek segítségével elérték, hogy az év első negyedében elkövetett mulasztásokat e téren is pótolták a termelési elmaradás pótlásával együtt.

Követendő módszer a 61/3. Építőipari Vállalat normásainak havi tapasztalatcseréje is, ami megakadályozza, hogy a különböző munkahelyeken egymással ellentétes normaelszámolás legyen és ez a dolgozók elégedetlenségét idézze elő. Benedek elvtárs beszéde foglalkozott azokkal a hibákkal is, amelyek még mindig megvannak a vállalatnál. Egyik ilyen hiba, hogy sem a műszakiak, sem a szakszervezet nem törődött ezidáig a 100 százalékon alul teijesilő dolgozókkal. A Rőder- mozgalom hiányát bizonyítja az is, hogy a harmadik negyedévben nem volt a vállalatnál sztahanovista szintet elérő új dolgozó. Hibák voltak a tervezésnél is. Előfordult, hogy majdcsak minden munkahelyen egyszerre kezdődött meg á földmunka vagy máskor, a f alazás. Ez egyrészt előidézte egyidőre a szakmunkás-hiányt, de másrészt a termelési érték tervszerű emelésének elérését is befolyásolta.

Fülöp és Benedek elvtársak hozzászólása után, Koto- lics János elvtárs, a Tatarozó Vállalat igazgatója a vállalatnál meglévő hibákról beszélt. Még mindig több munkahelyen előfordul a Tatarozó Vállalatnál, hogy a dolgozók a szombati és hétfői napon „kisvasárnapokat” tartanak. Nem harcolnak következetesen a munkafegyelem megszilárdításáért elsősorban a munkavezetők, építésvezetők, de a szakszervezeti bizalmiak sem. Hiányzik az ellenőrzés a főmérnökök részéről is. Az ellenőrzés hiányából adódik, hogy a vállalatnál több esetben előfordult normacsalás is! A kisvúrdai telephelyen történt, hogy a kordésok teljesítményét. időbérben számolták el, de a központba magas teljesítmény-elszámolást küldtek lie. A „teljesítmény’’-eÍszámolás során 291) százalékot számoltak el. A központ csak később jött rá, hogy a kisvárdai telepen normacsalás történt,

A kivizsgálás során kiderült, hogy Király építésvezető tudtával napi 20 órát számoltak el a kordélyosok számára, amit átszámoltak napi 8 órás teljesítménybérre. Király építésvezetőt — akiről kiderült, hogy jobboldali szociáldemokrata — eltávolították a munkahelyről, de a pártszervezet nem leplezte le államunk ellenségét, nem mutatta meg a dolgozóknak, hogy Király célja az egyes dolgozók keresetének igazságtalan, jogtalan emelésével az ■elégedetlenség szítása volt.

Kotolics elvtárs aztán beszélt azokról a módszerekről, amikkel e hibákat megszüntetik. Rámutatott a kéthetenként tartandó építésvezetői értekezletek fontosságáról, amelyek pontos megtartása a vállalatnál az utóbbi Időben nagy eredményeket hozott. Ezeken az értekezleteken határozták el, hogy sztahanovista munkamódszerátadási mozgalmat szerveznek, és megszervezik a munkavezetők továbbképző tanfolyamát.

Hangoztatta, hogy a további eredmények eléréséhez elsősorban fontos az építésvezetők fokozottabb felelősségérzete, úgy a műszaki fel tételek biztosítása, a munkafegyelem megszilárdítása, mint a verseny ellenőrzése, nyilvánosítása terén, Éppen ezért a jövőben sokkal nagyobb gondot fordít a vállalat vezetősége az építésvezetők munkavezetők felelősségrevonására is.

A megbeszélésen felszólalt néhány üzemi bizottsági elnök is. Hozzászólásaik azonban éppen azokról a feladatokról hallgattak, amelyek pedig éppen a szakszervezet legnagyobb feladatai. Ilyen a munkaverseny, amelyről ezen a megbeszélésen nem igen volt szó. Bedig, ha csak ezt az egy feladatát nézzük is, a szakszervezeti résztvevőknek akkor is sok elmondani- valója lett volna! Elmondhatták volna például, hogy miként értékelik a dolgozók fogadalmainak teljesítését és miként segítik elő a fogadalmak valóraváltását. Hogy ezen a téren hibák vannak üzemi bizottságaink munkájában, megmagyarázta ezt az üzemi bizotísá- < gi elnökök mély hallgatása! Sokkal nagyobb, a dolgozók lelkesedéséhez képest sokkal lelkesebb munkával kell szakszervezeteinknek az elkövetkezőkben végzeni feladataikat, hogy jó munkájukkal elősegítsék a dolgozók Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulój : tiszteletére tett vállalásainak telj sítését! — Vas-s —

A jó pártmunkát a jó termelés jelzi a nyírmadai gépállomáson