Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-25 / 251. szám

1952 OKTÓBER 23. SZOMBAT NÉPLAP ;k Pák Hen En külügyminiszter közzétette a koreai fegyverszüneti egyezménytervezet teljes szövegét Előhántós ekével végezték az őszi mélyszántást — harminc mázsa tengerit hozott egy hold a szamostatárfaívi „Ady" tsz.-ben Fhenjan, (Uj Kína). A Koreai Központi Távirati Iroda jelenti, hogy l‘ak Uen En elvtárs, a Ko­reai Néi>i Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere közzétette azt a táviratot, amelyet október 17-én az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkárához intézett, valamint Kim ír Szén és Peng Teh-huai tá­bornokoknak Mark Clarkhoz inté­zett levelét és a koreai fegyver­Az egyezmény-tervezet beveze­tőül megállapítja, hogy az egyez­ményben foglalt feltételek kizáró­lag katonai jellegűek és csakis a Koreában egymás ellen hadat vi selő felekre tartoznak. A KATONAI DEMARKÁCIÓS VONAL ÉS A DEMILITARIZÁLT ÖVEZET KÉRDÉSE A tervezet I. cikkelye a katonai demarkációs vonal és a demilitari- zált övezet kérdéseiről intézkedik. „A hadviselő felek megállapod­na k aboan — mondja a tervezet a többi között —, hogy katonai de­markációs vonalat kell megvonni és mindkét fél visszavonja összes fegyveres erőit ettől a vonaltól két- két kilóméterre, hogy demilitarizáli övezet jöjjön létre az egymással szembenálló fegyveres erők között. Megállapodnak továbbá egy ütköző övezetként szolgáló demilitarizáli övezet létesítésében, hogy az meg akadályozza az olyan incidenseit előfordulását, amelyek az ellensé­geskedések kiújulásához vezethet­nek. Az I. cikkely további pontjai pontosan meghatározzák a demar­kációs vonal és a demilitarizált övezet határait. Majd hangsúlyoz­zák t „egyik fél sem hajt végre el­lenséges cselekedetet a demilitari- zált övezetben abból kiindulva, v agy ellene.” GYAKORLATI RENDELKEZÉ­SEK A TŰZSZÜNET ÉS A FEGYVERSZÜNET MEGVALÓSÍTÁSÁRA A II. cikkely első része általá­nos rendelkezéseket tartalmaz, a tűzszünet és a fegyverszünet meg­valósításával kapcsolatban. A többi között kimondja: „Az egymással szembenálló felek parancsnokai rendeljék el és vigyék keresztül, hogy Ili órával a jelen fegyverszüneti egyezmény aláírása után, a parancsnokságuk alatt átló összes fegyveres erők, — beleértve a szárazföldi, a haditengerészeti és a légierők valamennyi alakulatát és katonáját — maradéktalanul szüntessenek meg minden ellensé­geskedést Koreában.’’ Az egyezmény-tervezet értelmé­ben a szemben álló felek parancs­nokai kötelezik magukat arra, hogy az egyezmény hatálybalépésétől szá­mított hetvenkét órán belül vissza­vonják a demilitarizált övezetből összes katonai fegyveres erőiket, elszállítják hadianyagukat, fegyver­zetüket és lerombolják az ott lévő összes erődítményeiket. Kötelezik továbbá magukat, hogy az egyez­mény hatálybalépésétől számított 5 napon belül visszavonják összes ka­tonai erőiket, elszállítják hadianya­gukat, fegyvereiket a másik fél mö­göttes területeiről, Korea partmenti szigeteiről, valamint vizeiről. Az egyezmény életbelépése után a szembenálló felek megszüntetik a katonai erősítésnek minősülő sze­mélyek Koreába szállítását. A ka­tonai alakulatok és egyes szemé­lyek leváltása megengedhető azzal a megszorítással, hogy a katonai személyek leváltásának egy az egy­hez alapon kell történnie és egy hó­nap alatt egyik fél sem szállíthat Koreába 35.000-nél több katonai szolgálatot teljesítő személyt. Ugyancsak megszüntetik, — illetve minimumra korlátozzák — az erő­sítésnek minősülő harci eszközök Koreába történő szállítását is. A két szembenálló fél parancs­noksága biztosítja, hogy akik az egyezmény bármely rendelkezését megsértik, megfelelő büntetésben részesülnek. A szembenálló felek szünet i egyezmény-tervezet teljes szövegét. I’ak Hen En külügyminiszter az ENSZ főtitkárához intézett távira­tában kéri, hogy a Mark Clarkhoz intézett levél és az egyezmény- tervezet teljes szövegét juttassák el az ENSZ-közgyülés minden tag­jához. hogy azok megismerhessél; az igazságot a koreai fegyverszü neti tárgyalások megszakításával kapcsolatban. parancsnokai ugyanakkor minden támogatást megadnak a katonai fegyverszüneti bizottságnak és a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottságnak. KATONAI FEGYVERSZÜNETI bizottság létesítése A II. cikkely második része a ka­tonai fegyverszüneti bizottságról in­tézkedik. Kimondja, hogy a fegy­verszüneti egyezménnyel egyidejű leg katonai fegyverszüneti bizottság létesül. A bizottság tíz magasrangú tisztből áll, közülük ötöt a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka együttesen, ötöt pedig az Egyesült Nemzetek haderejének főparancsno­ka nevez ki. A fegyverszüneti bi­zottság feladata, hogy ellenőrizze az egyezmény megvalósítását és tárgyalások útján rendezze a fegy­verszüneti egyezménynek bármilyen megszegését. A bizottság naponként ülésezik. SEMLEGES NEMZETEK KÉPVISELŐIBŐL ÁLLÓ FEL­ÜGYELŐ-BIZOTTSÁG létesí­tése A II. cikkely harmadik része ki­mondja, hogy a fegyverszüneti egyezménnyel egyidejűleg felügyelő- bizottság alakul semleges nemzetek képviselőiből. ,.A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelő-bizottság négy magasrangú tisztből tevődik össze — mondja az egyezmény a többi között. — Ezek közül kettőt a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancs­noka által együttesen megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Lengyelország és Csehszlovákia ket­tőt pedig az Egyesült Nemzetek haderejének főparancsnoka által megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Svédország és Svájc — képviselői közül kell kinevezni. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelő bizottság feladata, hogy az egyezmény különböző pont­jaiban foglalt ellenőrzést, felügyele­tet, megfigyelést és kivizsgálást gyakorolja és hogy e tevékenységé­nek eredményeiről jelentést tegyen a katonai fegyverszüneti bizottság­nak. A semleges nemzetek képvise­lőiből álló felügyelőbizottság ugyancsak naponta tartja üléseit. A katonai fegyverszüneti bizott­ságot együttes megfigyelő csopor­tok, a semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelő bizottságot pe­A Néplap egyik legutóbbi számá­ban alapos bírálat érte a csengeri járás vezetőit, elsősorban a tanács­vezetőket, amiért elhanyagolják az őszi betakarítás és szántás-vetés ellenőrzését, nem adnak kellő se­gítséget ahhoz, hogy a járásban az őszi munkák idejében befejeződje­nek. A bírálat után a csengeri járás vezetői megjavították munkájukat. A járási tanács most már nagy gondot fordít az ellenőrzésre. A ta­nács mezőgazdasági osztályának dolgozói jobban dolgoznak. így si­került az ellenőrzés során leleplez­dig semleges megfigyelő csoportok segítik munkájukban.” A HADIFOGLYOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉ­SEK Az egyezménytervezet harmadik cikkelye kimondja, hogy az egyez­mény hatálybalépésekor a két fé! őrizetében lévő minden hadifoglyot a lehető legrövidebb időn bélül sza­badon kell bocsátani és haza kell telepíteni. A hadifoglyok szabadon- bocsátása és haza telepítése a kér fél által a fegyverszüneti egyez­mény aláírása előtt kicserélt és el­lenőrzött listáknak megfelelően tör­ténik. Elsősorban a súlyosan beteg és súlyosan sérült hadifoglyokat kell hazatelepíteni. A hadifoglyok hazatelepítését az egyezmény ha­tálybalépésétől számított két hóna­pon belül be kell fejezni. A hadifoglyok hazatelepítésével kapc-olatban bizottságot kell felál­lítani. A bizottság hat magasrangú tisztből áll, akik közül hármat a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancs­noka együttesen, hármat pedig az Egyesült Nemzetek hadseregének fő parancsnoka jelöl ki. Közvetlenül az egyezmény ha­tálybalépése után együttes vörös­keresztes csoportok alakulnak, me­lyek a hadifoglyok jóléte szempont­jából szükséges emberbaráti szolgá­latok elvégzésével segítséget nyújta­nak a hadifoglyok hazatelepítésé­hez. Az egyezmény tervezete intézke­dik a polgári személyekről is. Ki­mondja, hogy amenniyben az ottho­nukból elkerült .polgári személyek haza kívánnak térni, úgy ebbeli szándékuk végrehajtását mindkét fél parancsnoksága köteles előse­gíteni. A fegyverszüneti egyezménnyel egyidejűleg bizottság létesül, mely segitséget nyújt a lakóhelyükről el­került polgári személyek hazatéré­séhez. JAVASLAT MINDKÉT FÉL KORMÁNYÁNAK Az egyezmény-tervezet negyedik cikkelye a következőket mondja: „A koreai kérdés békés rendezésé­nek biztosítása érdekében mindkét fél katonai parancsnokai ezennel Javasolják a két érdekelt fél orszá­gai kormányának, hogy a fegyver­szüneti egyezmény aláírását és ha­tálybalépését követő bárom hóna­pon belül a két fél az általa kine­vezett képviselők részvételével ren­dezzen magasabb síkú politikai ér­tekezletet, hogy tárgyalásuk útján rendezzék az összes külföldi had­erők Koreából történő visszavoná­sának kérdését, a koreai kérdés bé­kés megoldásának ügyét.” Az egyezménytervezet - befejezés ül leszögezi, hogy az egyezmény cikke­lyei és szakaszai mindaddig érvény­ben maradnak, amíg akár kölcsö­nösen elfogadható módosításokkal, akár egy megfelelő egyezményben foglalt olyan értelmű előírással nem helyettesítik, amelynek értelmében a két fél politikai sikon teremti meg a békés rendezést. ni egyes községekben az ellenség, a kulákok mesterkedéseit. Az ellenőr­zés derítette ki például azt, hogy id. Sepsi Györgyné és Páll Endre kü- mörői kulákok szabotálták a ve­tést. Az ellenőrzések eredménye, hogy a járási tanács megbüntette a méhteleki „Kossuth” tszcs, elnökét az őszt munkák elmaradása miatt, az ural „Vörös Csillag’’ tsz. elnöké­től is öt munkaegységet vonattak le hanyagságáért. — A járásban meg­javul az őszi munka, s ez elsősor­ban a bírálatot jól fogadó, s mun­káját megjavító járási tanácsnak köszönhető Csípős szél vágtat a szamostatár- falvi határon, pirosra csípi a ku­koricatörő asszonyok arcát. Hűvös az idő, az asszonyok mégis jóked­vűéi;. Szép a kukoricatermés. In­nen Is, onnan is hallik; „Hű, mi­csoda cső! Ez majdnem egy kiló!” „Ezt nézzétek meg!” Később az- ;án megszokottá válik a kukorica­csövek nagysága is. A szekerek egymás után fordul­nak. Egyenesen a dolgozó nép rak­tárába szállítják, míg a beadást le nem tudják. Már korábban is törtek kukori­cát az „Ady” termelőszövetkezet tagjai nem egyszer, de ott bizony nem voltak oly vidámak az embe­rek, Hoklankint mindössze 4—3 mázsa csöveskukorica termett. A húsz és fél hold mostani kukoricá­nak azonban nincs párja a szamos- tatárfalvi határban. Büszke erre Bódi István traktoros is, mert nagy része van neki abban, hogy hoklankint 30 mázsát is hozott a föld és sosem felejti el, kiknek kö­szönheti, hogy jó traktorista lett belőle. * Az elmúlt év szeptember 29 én gyorsan járt száj rét-szájra az a hír, hogy a szovjet mezőgazdasági dolgozók küldöttsége Tatárfalvára is ellátogat. Bódi István ekkor már elvégezte az őszi szántásnak na­gyobb részét, a gyümölcsöstől né* hány száz méterre szántott ezen a napon. Mindenáron találkozni akart a szovjet emberekkel, s ezért a gyümölcsösbe sietett, ott kezelte gépét. Bódi Istvánunk sikerült a terve, találkozott, beszélt Mihail Sztyepanovics Cserkánszkij szovjet traktoristával. Ö tétette fel Bódi elvtárssal az előhántolót, ö ma­gyarázta meg, milyen jelentősége van, ha így szántja a földeket. A húsz és fél hold kukorica alá az­tán előhámós ekével végezte el az őszi mélyszántást. Már kora tavasszal feltűnt, hogy az előháutós elvvel szántott föld porhanyósahb. Gyorsabban pirult a föld teteje, könnyű volt benne a munka. Négyzetesen vetették bele a kukoricát. Szamostatárfalvát sem kímélte a rossz időjárás ezen a nyáron. Már­ciustól szeptember derekáig nem volt eső. A kukoricák sínylődtek. A húsz és fél holdban azonban megtartották a levelek a haragos­zöld színüket és szemlátomást hagyták el a határban lévő vala­mennyi kukoricát. Bódi elvtárs gyakran megnézte ezt a kukorica- táblát. Egyszer éppen kapálták az asszonyok, amikor megérkezett. A szántásról beszélgettek. — Mondjátok már, hogy lehet ilyen különbség a kukoricaföldek közt? — kérdezte az egyik asz- szony. — A szántás, a szántás az csi­nálta ezt így meg. Tudjátok, hogy ezt Bódi István úgy szántotta, ahogy a szovjet traktorista magya­rázta — kapcsolódott a beszédbe egy másik asszony. — Én láttam, amikor szántotta ezt a földet. Térdigérő volt a ba­rázdája. Akkor mondtam, ebbe vagy nagyon szép lesz a kukorica, vagy semmi sem lesz belőle. Bódi elvtársnak, aki oldalról hallgatta a beszélgetést, az asszo­nyok minden szava bíztatást jelen­tett. Nagyon jó érzés az egy trak­toristának, hogy munkája után szebb termést, nagyobb jövedelmet várnak a termelőszövetkezetben. Persze, amellett hogy elismerik munkáját, neki is haszna van ab­ból, ha több terem, ha több jöve­delem jut egy munkaegységre. Ő is munkaegységre dolgozik, felesé­tfj. Balku István kölesei kulúkot a beadási kötelezettség nem tel­jesítése miatt a fehérgyarmati já­rásbíróság egy évi és két hónapi börtönre, 1500 forint pénzbüntetés­re, 4 hold földjének elkobzására és 3 évi jogvesztésre ítélte, ifj. Balku látván iiíntus ló-Lc nem teliesítette ge, édesapja is a csoport tagja. Ezen a napon liermánszeglek jöttek Tatárfalvára megnézni a szép kukoricát. Később Nagygécről, majd Szamossúlylból érkeztek kül­döttek. Bódi Istvánt különös érzés hatotta át. S ekkor megfogadta ma­gában, hogy az ősszel minden tal­palatnyi földet előhántóval szánt. Az őszi mélyszántás meg­kezdése előtt tsz.-taggyűlés volt. A taggyűlésen minden tag az előliántós ekével végzett szántás mellett foglalt állást. Ez szeptem­ber elején történt. Akkorra már elvégezte Bódi a tarlóhántást, a domboldalt táblában az őszi mély­szántást is megkezdhette. A szán­tás kezdeténél együtt voltak Bódi István traktoros, a termelőszövet­kezet elnöke és Fehér Gyula elv­társ, a növénytermelési brigád ve­zetője. A föld nagyon száraz volt, s a brigád vezető először ellenczle, hogy feltegyék az előhántót. — Száraz a föld. rögöket fog íed- szaggatui, meg aztán úgy se bírja a gép, — mondta Fehér Gyula. Egyet került Bódi elvtárs a trak­torral, s az ekék IS—20 centimé­ter mélyen hasították a földet. Né­hol nagy hantok keletkeztek. A traktoros brigádvezető Bódi Sán­dor már előbb vitába szállt öccsé­vel. Bódi Istvánnal: — Nem szabad használni az elő­hántót, mert tönkreteszed a gépet — mondta becsének. Ez eszébejutott Bódi Istvánnak, maga előtt látta a termelőszövetkezet tagjait is, akik nagy lelkesedéssel fogadták aratáskor, amikor beleállt aratni az árpatáblába, fülébe csengtek a kukoricát kapáló asszonyok szavai, amikor arról beszélgettek, hogy az ő jó munkájának eredményeképpen nagyobb lesz a termés. S előtte volt a csoportgyülés, ahol kérték, szinte követelték tőle, hogy előlián- tós ekével szántson. Megállt traktorával. — Én felteszem az elöhántó- kut! — határozott rövid gondolko­zás után. Először szinte nyöszörgütt a trak­tor, fekete füstöt vetett, de aztán mégis engedett a föld, s lassabban, de egyenletesebben ment a traktor. Az elnök mosolygott. A brigádve­zető a fejét csóválta, 28—30 centi­méter mély barázdát hagyott az eke maga után. Az előhántó a felső réteget szépen a barázda al­jára fordította s utána a nagy eke az alsó ikrás földet hozta fe­lülre. 32 holdat szántott le egy- darabban. Oda jövőre kukorica megy. Bódi István az ősziek alá is előhántós ekével szántott. Az őszi takarmánykeverék már olyan nagy, hogy kaszálni lehetne. A csoport tagjai és a vezetőség mar arról tervez, hogyan lesz köny- nyebb négyzetesen vetni a kukori­cát, a szovjet módszerek alkalma­zásával, hogy fogják emelni a ter­mést. A termelőszövetkezet tagjai biztosan tekintenek a jövőbe. Az idén az aszály ellenére is szép ku­korica termett, a burgonyából 90 mázsát szedtek, ahol előhántós eké­vel szántott Bédi István. Ha ked­vezőbb lesz az Időjárás, akkor jö­vőre még nagyobb termést várhat­nak. De ha ismét szárazság lesz. akkor is szép termést takarít be a szövetkezet, mert az előhántós eké­vel szántott föld jobban bírja a szárazságot. Most jókedvvel törik a szép ku­koricát a termelőszövetkezet tag­jai. Ez a jókedv azonban nem csu­pán a szép kukoricacsövek láttán fakad. Azt is sejteti, hogy jövőre még többet várnak a szövetkezetlek és tesznek is érte, hogy jó termé­sük legyen. — K.D. — sertésbeadási kötelezettségét, egy holdnyl tengerivetéséből szárral együtt 150 kiló csövestengerit levá­gott és állataival etette meg, ugyan, akkor törési engedélyt nem kért, de tengeribeadását sem teljesítette. A dolgozók közellátását veszélyeztető kutak megkapta méltó büntetését A koreai fegyverszüneti egyezménytervezet kivonata A csengerijárásban megjavuló ellenőrzés nyomán javul az őszi munka is Hem teljesítette beadását: egy évi és két hónapi börtönre ítélték ifj. Balku István kölesei kulákot

Next

/
Thumbnails
Contents