Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-19 / 246. szám

4

NÉPLAP

1952 OKTÓBER 19, VASÁRNAP

A bika vetési idejéről

Mezőgazdasági munkában a nyíregyházi, begyűjtésben a kisvárdai járás balad az élen

A. megyei versenybizottság • mezőgazdasági munkákban való élenjá- rásért a megyei pártbizottság rer- senyzászlaját a nyíregyházi járásnak ítélte oda. A nyíregyházi járás tér melőcsoportjai a burgonyaszedést 83, a napraforgószedést 57, a kukoricatörést 60 százalékra végezték el. A rozsvetést befejezték az ősziárpa- veté9t 97, búzavetést 86 százalékra teljesítették. Az egyéni termelők a burgonyát 78, a napraforgót 62 és a kukoricát 99 százalékban takarították be. Az ősziárpavetést befejezték, a rozsvetést 88, a búzavetést 74 százalékra teljesítették.

A megyei tanács versenyzászlaját a baktalórántházi járás kapja: a termelőcsoportok a betakarítást burgonyából 43, a napraforgóból 46, c kukoricából 58 százalékban végezték el. Az ősziárpavetést befejezték, a rozsvetést 98, a búzavetést 72 száza lókra teljesítették. Az egyéni termelők a burgonyát 60, a napraforgót 49, a kukoricát területük 100 százalékáról takarították be. A vetést az ősziárpából 70, a rozsból 83, a búzából 81 százalékra teljesítették.

Az őszi munkák végzésében utolsó helyen a kemecsei járás van.

AZ ELSŐ KÖZSÉG

Nyírcsaholy. Rozs. és árpavetését befejezte a búzavetést 96 százalékra teljesítette. A burgonyabetakarí- táfet 85, a kukoricabetakarítást 78 százalékban végezte el. A második község Rakamaz, a megyei tanács vándorzászlaját kapja meg Az őszi

Pártofctatási évadunk sikerének alapja a falusi propagandisták gondos nevelése, rendszeres támogatása. Ezt »bizonyítják a szovjet tapasztala** is. Az izjaszlavi kerület pártszervezetei arra törekszenek, liogyv knind magasabbra emeljék a párttagság politikai képzésének ideológiai színvonalát s éppen ezért mind többet foglalkozzanak a propagandistákkal. A kerületi párt- bizottság állandó szemináriumokat szervezett a propagandisták számára s előadókként a vezető pártmunkásokat foglalkoztatja. Mindezzel nem elégszik meg a kerületi párt- bizottság. Konzultánsokat is küld ki a falust propagandisták segítésére, akik közvetlenül a kolhozokban tartanak konzultációkat, segítenek a szemináriumok vezetőinek a sororikövetko//i témák kidolgozásában, az ajánlott irodalom kiválogatásában, a hallgatók jegyzeteinek ellenőrzésében- Ezt a módszert az elmúlt oktatási évben alkalmazta már a megyei Pártoktatás Házának kollektívája s igen hasznosnak bizonyult lbrányban, Tisza dobon tettek ilyen konzultációs látogatásokat s ezek nagymértékben segítették a propagandisták munkáját. Helyes, ha a járási pártmunkás könyvtárak, a járási pártbizottságok is szerveznek hasonló helyszíni konzultációkat a propagandisták segítése céljából.

Az izjaszlavi kerületi pártbizottság vezetői, munkásai: az osztály- vezetők, a pártkabinet vezetője, a propagandisták és a titkárok rendszeresen látogatják a szemináriumok és politikai iskolák foglalkozásait s tanulmányozzák a propagandisták tapasztalatait, hogy elősegítsék a politikai iskoláik és szemináriumok fiatal vezetőinek fejlődését. Az oktatási év folyamán egyetlen politikai iskolát vagy szemináriumot nem hagytak ellenőrzés nélkül. Hizsuk elvtárs, az agi- tádós és propagandaosztály vezetője látogatást tett a Vorortlov, Bugyonnij és Bolsevik kolhozokban működő alap- és középfokú szemináriumok foglalkozásain. A Vorosi- lov kolhozban Piszarcsuk elvtárs, az alapfokú politikai szeminárium propagandistája elhanyagolta a szemléltető eszközök használatát, a hallgatók jegyzeteinek ellenőrzését, nem foglalta össze és nem értékelte a hallgatók feleleteit. Hizsuk elvmunkák végzésében leghátul knllog Nagyhalász.

A TERMELÖCSOPORTOK KÖZÜL a megyei pártbizottság versenyzászlaját a kántorjánosi Béke tszcs, kapja. A csoport vetési tervét teljesítette. A burgonyát 92, a kukoricát 85 százalékban takarította be. Eddig 200 köbméter silótakarmányt készítettek. A vetés 50 százalékát kereszt- sorosán végezték. — A megyei tanács versenyzászlaját az olcsvai Béke termelőcsoport kapja. A ve test szintén befejezte, területének 60 százalékán keresztsoros vetést végzett. A kukoricát 87, a burgonyát 74 százalékban takarította be.

AZ ÁLLAMI GAZDASAGOK versenyében a nyírbogdányi gazdaság kapja a megyei pártbizottság versenyzászlóját. A vetést befejezték. Területük 80 százalékán a vetést keresztsorosan végezték. A szántóföldi betakarítással végeztek, az almaszüreteléssel 81 százaléknál tartanak. — Második gazdaság a. Ujfchértói. Vetését szintén befejezte, területének 85 százalékán keresztsoros vetést végzett. A nyáriültetési burgonya és cukorrépa kivételével a betakarítást befejezte.

AZ ELSŐ GÉPÁLLOMÁS

a sőrekuti. Őszi talajmunka tervét 109.8 százalékra teljesítette. Második a nagyvarsányi, mely tervét 101.7 százalékra teljesítette.

társ rámutatott hibájára és segített neki kijavítani art.

Mire figyelmeztetnek bennünket erek a tapasztalatok?, Elsősorban arra, hogy a járási pártbizottságok valamennyi munkatárámák, tagjának és aktívájának legyén szívügye az oktatási munka. Ezt különösen a kisvárdal, csengerl járáji pártbizottságoknak kell megszívlelniük, ahol még mindig reszortfeladatnak tekintik az oktatást bizonyos mértékben. A másik tanulság pedig: az ellenőrzés legyen segítés. Nem villámlátogatásokra, 5—10 perces „benézésekre-’ van szükség, hanem arra, hogy egy-egy elllenőrzés után alaposan beszéljük meg a propagandistával a hibákat, a jó módszereket, ismertessük velük más politikai iskolák tapasztalatait. S szintén a szovjet módszerhez hasonlóan a rendszeresen megtartott propagandista értekezleten is vitassuk meg a foglalkozások tartalmát, a propagandista munka gyakorlatát. Helyes, ha a propagandista- értekezleteken elhangzanak előadások az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, a tudomány és technika vívmányairól, a falvak, szövetkezetek soronlévö gazdasági és politikai feladatairól.

Az izjaszlavi kerületben a propagandista-szem inári umok vezet ói

rendszeresen tartanak egyéni konzultációkat, megvilágítják az előadások és referátumok elkészítése közben felmerülő problémákat, s tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogyan kell felhasználni az irodalmat és szemléltető eszközöket. Tőrödnek azzal is, hogy hogyan készülnek fel a propagandisták, milyen feljegyzéseket, jegyzeteket készítenek. Az elmúlt pártoktaíási évadban megyénkben is több propagandista-szemináriumvezető követte a szovjet elvtársaik példáját: a

helyszínen látogatták meg a hozzájuk tartozó propagandistákat s ott segítették őket. Ez a gyakorlat azonban nem lett általános. Arra kell törekedni ölt járási pártbizottságainknak, hogy* a propagandista- szemináriumok vezetői necsak a hl- vatalos foglalkozásokon törődjenek a rájuk bízott propagandistákkal, hanem közben i,s tartsanak egyéni konzultációkat.

A JÁRÁSOK BEGYŰJTÉSI SORRENDJÉT

a versenybizottság a burgonya, napraforgó cs kukoricabeadási tervek teljesítésének összesített adataiból állapította meg. Első a kisvárdai járás, 2. a tiszalöki 3. a kemecsei, 4. a nyíregyházi, 5. Nyíregyháza város, 6. a nagykállói járás, 7. a fehérgyarmati, 8. a baktai, 9. a nyírbátori, 10. a vásárosnaményi, 11. a csengeri, 12. a mátészalkai járás.

A községek versenyében első Kékese, második Vásárosnamény. Hátul kullog Tiszacsécse és Beregsurány.

Átadási tervének teljesítésében első állami gazdaság a nyírmadai, második a petneházi.

A gépállomások között » termelőcsoportok betakarítását legjobban a mátészalkai segítette, viszont a talajmunka végzésével hátul kullog. A betakarítást jól segítette még a nagyhalászi gépállomás,

A SILÓZÁSBAN

első a mátészalkai járás, szeptember október havi tervét 179 százalékra teljesítette. Második a nyírbátori 93 százalékkal, 3. a nagykállói, 4. - csengeri, 5. a kemecsei, 6. a nyíregyházi járás, 7. Nyíregyháza város,

8. a kisvárdai járás, 9. a tiszalöki

10. a vásárosnaményi, 11. a baktai, 12. a fehérgyarmati járás, tervét 14 százalékra teljesítette.

Lombgyüjtésben első a nyíregyházi, 2. a mátészalkai. 3. a nagykállói. 4. a kemecsei, 5. a nyírbátori, 6. a csengeri, 7 a tiszalöki, 8. a baktai,

9. a kisvárdai, 10. a fehérgyarmati,

11. a vásárosnaményi járás és 12. Nyíregyháza város.

Újabb községek és termelő- csoportok kaptak engedélyt szabadpiaci értékesítésre

A begyűjtési miniszter szabolct.- szatmármegyei meghatalmazottjának jelentése szerint újabb községek és termelőcsoportok kaptak engedélyt szabadpiaci értékesítésre. Burgonyát a mátészalkai „Dózsa44 és „Kossuth“ termelőcsoportok, kukoricát pedig a szamosangyalosi, nyírkarászi és kékesei dolgozó parasztok, a szamosangyalosi „Kossuth44 tszcs, tagjai árulhatnak szabad piacon községeikben és ott, ahol szabad a kukorica, illetve burgonya forgalma. — (Utóbbi helyen a mátészalkai termelőcsoportok árulhatnak.)

1 Bolgár Népköztársaság külügyminisztériumának tiltakozása

a török határsértések elten

Október 17-én a Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket adott át a szófiai tőreik követségnek. A jegyzékben a Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma megállapítja, hogy a lölök kormány a bolgár külügyminisztérium korábbi tiltakozása ellenére sem tett semmiféle intézkedést az utóbbi időben egyre gyakoribb liatársértések megakadályozására.

A török határőrök csupán szeptemberben több újabb határsértést követtek el.

A jegyzék a továbbiakban felsorolja a török határőrök által elkö vetett határsértéseket, majd ismételten tiltakozik a török határőrök provokációi ellen.

A megy e állami gazdaságai befejezték a vetést

Az állami gazdaságok szabolcs- szatmárinegyei trösztje október 18-án befejezte az őszi vetést. Az ősziárps vetéstervét 105.6 százalékra, a rozs- vetést 100 százalékra, a takarmány keverék vetését 103 százalékra, a búzavetést pedig 105 százalékra teljesítette. (Tervét azért teljesítette túl, mert a gazdaság területe növekedett.)

A vajai dolgozó parasztok felhívása a vetési békehétre — megmozdítja, szaporább munkára lendíti a szabolcs-szatmári falvakat. A vetés meggyorsításáról, október 23-ra való Jbefejeztéről van szó, arról, hogy jól megalapozzák a dolgozó parasztok a jövő esztendei bő termést, A népnevelők is erre buzdítanak, segítenek megküzdeni elsősorban azokkal az elavult nézetekkel, amelyeket még mindig fennen hirdet az elmaradottság, hogy ,,ráérni novemberben is a búzave- téssel”. Nem könnyű kigyomlálni felvilágosító szóval az emberek felfogásából a rosszat, az elavultat, ami csak sovány hasznot hoz, hátramozdítja a gazdálkodást.

Van mivel érvelni, van mit magyarázni az új, a jobb mód meghonosodásáért harcolóknak. Hisz nem egy községben a dolgozó parasztok szeme előtt volt a kézzel fogható bizonyság, cgy-egy tábla, egy-egy parcella szépen, vagy gyengébben növekvő, bőséges, vagy soványabb termést hozó búzavetés. Hivatkozni lehet ezekre, mint ahogy a győrteleki népnevelők is hivatkoznak, amikor rávilágítanak, hogy egy szorgosabb gazda (aki idején vetett) és egy régi móddal termelő (aki novemberben vetett) búzája közt éppen hat mázsás volt a nyáron is a terméskülönbség. Természetesen a szorgosabb gazda javára.

Csakhogy hivatkozni a példára — sokkal könnyebb, mint megmagyarázni a nagy különbség okát. De a magyarázathoz is van könnyítő segítség. Leginkább a tudományos írások, élenjáró tudósok cikkei, könyvei, a szovjet mezőgazdaság- tudomány kiválóságai, akik a leghíresebbek a világon, akik ott folytatják alkotó kísérleteiket, munkásságukat, ahol a legjobb, a legmagasabb hozamú búzát nevel a szovjet kolhozok, szovhozok földje.

Nézzük meg, hogyan magyarázza meg Noszatovszkij professzor érthetően, tudományosan a késedelmes vetéssel járó terméscsökkenés kézzelfogható okát.

A bő termés egyik feltétele az őszi búzánál

a helyesen megválasztott vetési idő

— ez olyan törvény, amelynek igazsága sokszorosan bebizonyosodott. Azért fontos a vetésidő helyes megválasztása, mert a jó búzatermésnek két alapja vau: az első az, hogy megfelelő nagyságúra keli növekednie a tél beálltáig az ősszel elvetett búzának — ahogy tudományosan mondják, nagy vegetatív tömeget kelt nevelni —, a másik pedig az, hogy a fejlődő magnak a duzzadás és az érés Idején elegendő vízmennyiséget kell biztosítani. Mint később látható lesz, e kér alap megteremtése nem lehetséges a vetésidő gondos megválasztása, s a vetés Idejében való elvégzése nél kill.

A talajban tárolt nedvességet csakis úgy tudjuk hasznosítani, csakis úgy szüntethetjük meg a természet kényére, kedvére való kiszolgáltatottságot, az esőtől való függést, — ha a növény vegetatív tömege, a búza szépen fejlődő növényzetének nagysága megfelel az Illető vidék nedvességkészletének.

Látható tehát, hogy a fent megemlített két alap, két feltétel szorosan összefügg. De azt ki kell hangsúlyozni, hogy a jó gabonatermést nem mindig a bő vegetatív tömeg, tehát az ősszel túlságosan nagyra nőtt búza adja. Mert gyakran előfordul, hogy minél nagyobb a tömeg, annál rosszabbul fejlődik ki a mag és annál kisebb a termés. A túltjoral búzaveíésnél megliosz- szabbodik az őszi fejlődés ideje, a hajtások túlnagyra nőnek, dússá, sűrűvé válnak a vetések. A túlerőben fejlett vetések már ősszel megdőlnek, s ha az ilyen vetésekre a fagy beállta előtt leesik a hó, akkor a növény télen könnyen kipálik. könnyen kifagy, megtámadja a hó- oe.nész.

A szovjet tapasztalatok azt mutatják, hogy általában akkor a legjobb a gabona termés, ha az aratás előtt a termőbokrosság másféltől három és félig — leggyakrabban kettő körül — van. Nagyobb bokro- sodottsággal nem nagyobb a termés. A kubáni mezőgazdasági főiskolán például 1948-ban 2.2-es bokrosodott- ság mellett 36.7 mázsás volt a termés, a tihoreeki gabonatermő szov- hozban pedig 1949-ben két bokroso- dottság mellett 32 mázsa. Ugyanebben az évben a Kurganin-kerület- ben Buhalov elvtárs brigádja két bokrosodottság mellett 53.2 mázsás termést aratott hektáronlrint.

. Mindebből azt a következtetést kell levonni, hogy a bő őszibüza- terméshez oly növényeket kell nevelni, amelyeknek a tél beálltakor átlagban három, hajtásuk van, vagy — mint mondják — a búza bokro- sodottságának háromnak kell lennie, — tanítja Noszatovszkij professzor. Az ilyen búzát nem fertőzi annyira a rozsda, jobban ellenáll a megdőlésnek, kevésbbé szárítja ki a talajt, mint a nagy vegetatív tömegű, túlnagyra nőtt — s ráadásul kevesebb termést hozó búza.

De nem éri el a fent megjelölt legmegfelelőbb bokrosodottságot az a búza, amit későn vetnek.

a kései vetésű búza fejlődési ideje megrövidül.

A gyenge hajtások sokat szenvednek télen, gyakran megritkulnak, kifagynak, elpusztulnak az alacsony hőmérséklet következtében. De a megmaradtak is elmaradnak tavasszal a fejlődésben. Azért, mert a fejletlen növények gyökerei is fejletlenek. Tavasszal pedig, amikor aránylag rendszerint kevés nitrogén van a talajban, — éppen a fejlett gyökérzetü növények vészelik át ezt a nlbrogónszegény időszakot. Míg a fejletlen gyökérze- tűek alaposan megsínyllk.

Nézzük meg most, mitől függ, hogy az őszi búza éppen a legmegfelelőbben növekedjék, három legyen a bokrosodottsága? Tudnivaló, hogy az ősziek növekedése és fejlődése a hőmérséklettől függ, ha a talajnedvesség a vetés idejön elegendő. (Nálunk ez most elegendő.) A szovjet tudósoknak sikerült megállapíts niok, hogy bizonyos hőmennyiség szükséges ahhoz, hogy a búzánál három hajtás képződjék. Ez a hőmennyiség pedig — az átlagos napi hőmérsékletet véve, 580 fok. összesen ennyi hőmennyiségre van szüksége az őszibúzámak a vetés napjától, a tél beálltáig, helyesebben addig, amíg a hőmérséklet tartósan 5 Celzius fok alá süllyed. Mert ha a napi középhőmérséklet öt fok alatt marad, az őszi kalászosok megszűnnek fejlődni. Az 580 fok napi összk öaéph ő mérsékletet kitevő napok száma pedig 45—50 nap. Érthető tehát, hogy 45—50 napnak kell eltelnie a búza elvetésének napjától az öt fok alatti hőmérséklet beálltáig, a tél kezdetéig ahhoz, hogy a búza a legmegfelelőbb, három hajtásúvá fejlődjék.

E megállapításokat, az élenjáró szovjet tudósok megállapításait igazolták az élenjáró szovjet búzatermelők gyakorlati tapasztalatai, eredményei, s igazolják a mi terméseredményeink is. Minisztertanácsunk határozata ezért jelölte meg a búzavetés végső határidejéül október közepét, — amelynél jobb inkább korábban befejezni a vetést, mint később. Joggal várhatnak hát bő termést azok a termelők, akik a munka meggyorsításával igyekeznek október 23-ra teljesen befejezni az őszi kalászosok vetését.

GgiMois a falusi propagandisták neveléséről