Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-19 / 246. szám
1952 OKTÓBER 19, VASÁRNAP NÉPLAP 5 A m^ycdilí „Neplap-csiitörtököii‘‘ a téli építkezések megszervezéséről tárgyallak a megye építőiparának vezetői, élenjáró dolgozói A verseny fokozásával készülnek az üzemek dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára A tiszaberceli téglagyár már 110,4 százalékra teljesítette évi tervét A tiszabercelS téglagyár dolgozói szeptember 13 án fogadták meg, hogy évi tervükön felül 700.000 téglát termelnek. A tiszaberceü dolgozók ma már felemelt fejjel, büszkén mondhatják: fogadalmunkat valóra váltottuk. Tegnapig már 751.000 darab nyerstéglát termeltek terven felül. Az eredmény elérését elősegítette a jó! szervezett és nyilvános brigádverseny. Október 1-ig két műszak dolgozott a gyárban, amelyek szinte naponkint múlták felül egymást a teljesítményben. Végeredményben az október 1-én lejárt versenyszakaszban Vass Balázs műszakja lett az első; tervét 259.100 darab nyerstéglával 200 százalékon felüli téljesítmények a nyírbátori dohánybeváltóban A nyírbátori dohánybeváltóban minden egyes dolgozó megtette munkafelajánlását november 7. tiszteletére. Az I. és a II. dekád eddigi eredményei azt mutatjuk, hogy a beváltó minden dolgozójának szívügye a fogadalom maradéktalan valóraváltása. Nem egy dolgozó van olyan, mint Magyar Józsefné, akinek eddigi átlagteljesítménye 245 százalék a válogatás munkájában. Rada Mária, Kerekes Mária, Bécsi Etel válogatók sem sokkal maradnak el mögötte: normájukat A záhonyi átrakómunkások fogadalma A záhonyi átrakó dolgozói fogadalmuk maradéktalan valóraváltá- sával sikeresen harcolnak a kocsiforduló lerövidítéséért. Most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára újra nagyszerű vállalásokat tesznek. Kemény helytállásról tesznek tanúságot a Radvánsskl ifi-ibrigád tagjai, akik megfogadták, hogy eddigi napi 45 Fejeződjék be megyénkben október 23-ra az őszi vetés! A kemecsei járásban számos egyéni gazda követi a tszcs.-k példáját: keresztsorosan vetik a kalászosokat teljesítette túl. Bocskai Sándor műszakja 246.800 darab téglát gyártott terven felül. Október 1-től az összevont műszak terven felüli téglagyártása 245.700 darab nyerstégla. Most az égetők, kihordok fogadták meg azt a Nagy Októberi Forradalom közeledő évfordulója alkalmából, hogy december 21-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig minden egyes terven felül gyártott téglát kiégetnek. Ez a nagyszerű versenyszellem eredményezte a tiszaberceli téglagyárban, hogy már ezidáig 110.4 százalékra teljesítették évi tervüket. több, mint kétszeresen teljesítik. Nagy a verseny a berakók között, is, ahol jelenleg Lipcsei György 237 százalékos teljesítménnyel vezet Veres Miklós előtt. Az elhordóknál Tóth József az első 234 százalékkal a 192 százalékot teljesítő Nagy Erzsébet és Térjék Hona előtt. A lelkes munkaverseny, a verseny na- ponklnti értékelése, nyilvánossága hozta meg azt az eredményt, hogy az üzem eddigi termelési átlaga 114.5 százalék és biztosítja a még jobb eredmények elérését. tonnás mozdítást tervüket napi 60 tonnára teljesítik. Ugyanezt vállalta a Radvánsski-brigúd példája nyomán a Gern ifi-brigád is. A Kovács ifi-brigád fogadalma: naponta 50 tonnát teljesít. Ugyanezt fogadta a Sluaki lapátos-brigád is. A Boksa lapátos-brigád pedig fogadalma szerint naponta 56 tonnát teljesít. Csütörtök délután a Néplap szerkesztőségében jöttek össze a megye összes építőipari vállalatait képviselő igazgatók, mérnökök, építés- vezetők, munkavezetők, brigádvezetők, élenjáró dolgozók és szakszervezeti funkcionáriusok, hogy leszűrjék a téli építkezések tavalyi tapasztalatait és megbeszéljék a tennivalókat az Idei téli építkezések előkészítésére. Az értekezlet kezdete előtt kisebb csoportokban beszélgettek a résztvevők, az építőmunkások — múltbeli életéről, amikor nem téli, de nyári munkája sem nagyon volt az építőipari munkásnak, de az építőipari mérnöknek, műszakiaknak sem. A nyíregyházi kőművesek a Kossuth-téren álldogáltak a hideg téli napokon, reménykedve, hogy legalább ■ egy kis rakodómunkát kapnak, pár fillért keresnek éhező családjuk számára. A felszabadulás után azonban — és főleg tavaly — már nagy ütemben dolgoztak, építkeztek az építőipar dolgozói. Tavaly például megyénk egyik legnagyobb építményét, a nyíregyházi dohányfermentálót fejezték be a 28/4. Építőipari Vállalat dolgozói. Bebizonyosodott ennek az épületnek készítésénél, hogy jól szervezett műszaki vezetéssel és a dolgozók lelkes munkájával lehet télen is jól építkezni. A dohányfermentáló építőinek módszere Mi volt a titka a 28/4. Építőipari Vállalat jő téli teljesítményének? Nem más, mint elsősorban a műszakiak jó tervezése, a jól szervezett, nyilvános munkaverseny, a normák betartása. A műszakiak úgy tervezték el a munkát, hogy a hidegebb időjárás előtt a külső munkák befejezést nyerjenek. Ez tette lehetővé, hogy az ácsok és a betonozók, majd utánuk a kőművesek a belső támfalak, lépcsőházak, válaszfalak felhúzását és többi belső munkákat a hideg beálltával Is zavartalanul készíthették. Elősegítette a hideg időben is a jó teljesítmények elérését a jól szervezett munkaverseny, a verseny nyilvánossága. Munka üteme nem csökkent és a dolgozók keresete az újabb és újabb módszerek bevezetése révén, emelkedett. ' Nem lehet azonban ezt elmondani teljes egészében a 61/2. Építőipari Vállalat tavaly téli építkezéseiről. A múlt évben például a Ligettanyán a vállalat vezetősége megtette az intézkedéseket a téli munkákkal kapcsolatban. A téli munkához szükséges anyagok a helyszínen voltak, de a munkaszervezés hiányosságai miatt időszakonkínt a dolgozók 50—60 százaléka is ácsor- gással, csellengéssel, de nem egyszer időbérben való kártyázással töltötte az időt. Mindennek okát kell keresni abban is, hogy a műszakiak nem érezték szívügyüknek uz építkezés határidejének betartását és nem törődtek a dolgozók szociális körülményeivel, de magával a munkaversennyel sem. Ez megmutatkozott az egész vállalat tavalyi tervteljesítésében is. Éppen a tavalyi hibák megismétlődésének elkerüléséről tárgyaltak az építőipar élenjáró dolgozói a ,,Néplapcsütörtökön”. Gajdos Mihály, 61/2. Építőipari Vállalat szabadságbokori építés- vezetője elmondotta, hogy munkahelye miként készült fel a téli munkára. Elsősorban arról tett említést beszámolójában, hogy a jó eredmények eléréséhez okvetlenül szükséges az Előretekintő műszaki szervezés, a dolgozók szociális normájának betartása, a munkaverseny jő megszervezése, állandó értékelése az üzemi bizottsággal karöltve és az adminisztrációs munkák pontos vezetése. Szükséges, hogy az elkövetkezendő munkákra már most elkészítsék az ütemtervet. Ezt a szabadságbokori építkezésen már végrehajtották. Figyelembe vették a gépek elhelyezését, azt, hogy a gépek teljes egészében ki legyenek használva a legkisebb munkaerő felhasználása mellett. Elkészítették az épület körül a nádpalló-burkolatot, ami biztosítja a falazás zavartalan menetét a hidegebb idő beálltával is. Ugyancsak nádpallóval védett épületbe helyezték el a munkához szükséges gépeket is. Előreláthatóan gondoskodtak a szükséges anyagok helyes tárolásáról, arról, hogy az igényesebb anyagok ne fagyjanak meg. Napokat nyernek a burkolási munkák elkészítésénél azzal, hogy a burkolási munkákat vakolás előtt készítik el, amivel a burkolási munkák minősége még csak javul. Elmondotta Gajdos elvtárs, hogy tavalyi munkájánál hátrányos volt a kokszkályhák használata, mert az a dolgozók egészségét veszélyezteti. Éppen ezért a szabadságbokori építkezésnél a kokszkályhák helyett deuba-kályhákat helyeztek el az épületben, aminek tulajdonsága, hogy a szárításon kívül levegőese- rét idéz elő és elszívja a nedves párát. így ki van zárva, hogy a vakolás salétromos legyen és egyúttal védi a dolgozók egészségét. A deuba-kályha átlagos 10 fok meleget áraszt, ezáltal biztosítja a munkák zavartalan végzését. Kovács Géza, a Tiszalöki Erőmű építésvezető főmérnöke a mélyépítés téli munkájának előkészítéséről beszélt. Elmondotta, a Tiszalöki Erőműnél a téli munkák zavartalanságát biztosították a földkitermelés korábbi elvégzésével, hogy a fagyos, göröngyös földre ne a legnagyobb fagyok idején kelljen építkezni. Tapasztalatok mutatják, hogy a fagyos Időben kitermelt föld a tavasz beálltával ülepedik és ez veszélyezteti a fölé kerülő építmény tartósságát. Hangoztatta, hogy a téli munkáknál előbbre kell venni a vékonyabb elemek betonozási munkálatait, ami hideg időben nagyobb kiadású melegítés nélkül nem végezhető. A vastagabb elemek betonozása kevesebb többletköltséggel jár télidőben. A téli munkák jó vezetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy műszaki értelmisé gieink, de maguk a dolgozók Is ianuímányozzák a szovjet építőipar tapasztalatait és azokat felhasználják saját területükön, hiszen a szovjet építkezések gazdag tapasztalatokat tudnak nyújtani. A hozzászólások során Kótolies ■János, a Tatarozó Vállalat Igazgatója beszélt a kisebb munkák téli végzéséről. Elmondotta, hogy vállalatuknál, ahol kevesebb a gépi berendezés, nehezebb feladatokkal kell megbirkózni. Kedvező azonban a helyzetük azáltal, hogy főleg belső munkákat végez a vállalat, aminek hibátlan elvégzése csupán a jő munka, és versenyszervezéstől függ. Elősegíti a tervek maradéktalan teljesítését a vállalatnál az, hogy idejében megkapják a dolgozók m ti n kan falván yai ka t és ezáltal lehetőség van a dekádonkinti teljesítés. értékelésére. A beszámolók és a hozzászólások mindegyike hangoztatta, hogy a A vémosatyai Lenin termelőcsoport tagjai új gazdasági épületeket emelnek, hogy teljesíteni tudják a kétéves állattenyésztési tervet csoportjukban. Október 2-án hozzákezdtek egy 20 méter hosszú, 26 fiókos sertésfiaztatö építéséhez. Az épületet saját erejéből építi a tértél! munkáknál még fokozottabb gondot kell fordítani a dolgozók testi épségére és jól meg kell szervezn: a balesetelhárítást Az építkezéseknél a félidőben nagyobb a lehetőség a balesetre, különösen akkor, ha a műszaki vezetés nem fordít gondot ed hárítására. De különösen nagy feladat hárul a szakszervezeti szervekre: ellenőrizni a kötelező munkavédelmi oktatások megszervezését, megtartását. Agitáelós munkával kell elérniük, hogy minden munkahelyen használják is dolgozóink a munkavédelmi felszereléseket. A munkavédelmi megbízottak a brigádban a munka megkezdése előtt ellenőrizzék az áll. ványok biztonságát és az óvóintéz- kedósek betartását. A sok hozzászólás meghatározta az építőipar téli munkájának előkészítésében a feladatokat. Egyik legfontosabb, hogy már most elkészítsék a műszaki vezetők a tél beállta előtti és a té'i munkák ütemtervét. Vegyék figyelembe, hogy melyek azok a munkák, amiket még a hideg idők beállta előtt be kell fejezni, hogy biztosítva legyen tél- időben a munkatér. Rögzítsék le minden brigád, dolgozó számára minden hónapban a munka ütemének megfelelően’ a tervfelad at okát. ami egyúttal biztosítja a vállalások megtételéhez az alapot és ez egyben elősegíti, hogy a fogadalmak vállalások teljesítését naponta ellenőrizni lehessen, fellendüljön a munkaverseny. A műszakiak feladata, hogy jó előre gondoskodjanak a téli munkákhoz szükséges anyagok munkahelyre való szállításáról, mivel a téli időjárás a szállítást megnehezíti. De gondosságot követel az anyagok elhelyezése is. Különösen nagy gondosságot követel a mész, valamint a faanyagok tárolása. Nagy feladatot ró ez az időszak a vállalások szociális igazgatóira. Az ő feladatuk, hogy idejében gondoskodjanak a dolgozók elhelyezéséről, élelmezéséről, téli ruhával való ellátásáról épiigy, mint a tisztálkodási lehetőségek megteremtéséről, öltözők biztosításáról és a dolgozók szórakozásáról. Ezek ellenőrzése a szakszervezetek feladata, épúgy, mint a munkaversenyek szervezése. A szakszervezetek feladata még, hogy népszerűsítsék és szervezzék az új és régebbi mozgalmakat, szerettessék meg dolgozóinkkal a Sztahanov-, Loy-, Gazda-, Iliidéi'- és a többi mozgalmakat, a terv túlteljesítésének legbiztosabb forrásait. A vezetők, funkcionáriusok feladatai mellett nagy az építkezések minden egyes dolgozójának feladata is. Nem egyszer hősies munkát követel legyőzni az időt, teljesíteni a tervet, győzelemre vinni ötéves tervünk célkitűzéseit. Gondoljanak arra dolgozóink, bogy a múltban mi mindent elkövettek volna, csakhogy megszerezzék a betevő falatot a családnak, pedig akkor minden egyes verej ték csepp j ükkel a kizsákmányoló tőkéseket hizlalták. Gondoljanak arra dolgozóink, hogy most hősi helytállásukkal, a terv maradéktalan teljesítésével boldog életüket biztosítják és sikerre viszik az ötéves ten’ célkitűzéseit, családjuk boldogabb életét teremtik melőcsoport. Az építést végző brigádtagok elhatározták, hogy a legrövidebb időn belül felépítik a fia», tatét, hogy még ebben az évben a meglévő lóistálló mellé 30 férőhelyes istállót tudjanak építeni. iff. Sárközi Gyula, Néplap levelező. Fejeződjék be megyénkben október 23-ra az őszi vetés! — Ezzel a jelszóval kelnek most versenyre a vajai dolgozó parasztok felhívására Szabolcs-Szatníár dolgozó parasztjai, hogy pótolják a mulasztásokat, mielőbb az utolsó szemig a földbe tegyék az őszi kalászosokat. A jövőesztendei bő termés megalapozásáról van szó, nem mindegy tehát, milyen a munka minősége. A kemecsei termelőszövetkezeti járás szövetkezeti gazdaságaiban sokfelé alkalmazzák a keresztsoros vetés* élenjáró szovjet módszerét a termés növelésére. S igen örvendetes tény, hogy a járásban még egyénileg gazdálkodó parasztok is jórészt követik a szövetkezetek példáját, keresztsoros vetéssel igyekeznek alapot teremteni ahhoz, hogy jövőre 1.5—2 mázsával több gabonát arathassanak egy-egy holdról. Ke- möcsén például Varga Sándor, Here Károly, Németh Mihály, Jakab Imre, Jakab Bertalan, Bencsik Mihály és Gégvny Mihály dolgozó parasztok keresztsorosan vetették a rozsot és a búzát a szövetkezeti gazdaságok példájára. (ÜT. sajtócsoport.) 1 f i TtlSZA LKA N MIKOR AKARJAK FELBONTANI ,1 VETÉSTERVETI Mátészalka igencsak hátul kullog a községek betakarítási és vetési versenyében. A legnagyobb hiba az, hogy a járási tanács éppen a járási székhelyen mulasztja el legelsősorban az ellenőrzés munkáját. Nem jutott még a járási tanács eszébe, hogy utánanézzen, miért nem haladnak az őszi munkák Mátészalkán. Az őszi vetés tervét még mindig nem bontották fel, — holott az őszi vetés jórészét már be kellett volna fejezni. Nem csoda hát, ha a tervszerűtlen munka nem szülhet jó eredményeket, nem csoda, hogy még az ősziárpát sem vetették el, s október tizedikén a búzavetésben is csak ötszázalékos eredménynél tartottak! (MT. sajtó- csoport.) NYÍRTASSON ÉS TISZAKANYARON IS FOGLALKOZZON A TANÁCS A VETÉSI VERSENNYEL! Nyírtasson és Tiszakanyáron nem a legutolsók éppen a dolgozó parasztok az őszi szántás-vet ősben, azonban jóval előbb lehetnének, az elsők közé kerülhetnének a versenyben, ha a községi tanácsok nagyobb gondot fordítanának erre a versenyre. Lelkes munkával törekszenek mindkét községben a dolgozó parasztok arra, hogy jó munkával bő termést alapozzanak meg. Azonban a községi tanácsok kevésbbé lelkes munkával adnak csak támogatást nekik. — Szép versenytáblák vannak ugyan a két községben, de az őszön egyszer sem dicsértek meg azon senkit jó munkájáért, egyszer sem bíráltak meg senkit tunyaságáért, nemtörődömségéért, az őszi munkában való elmaradásáért. Ha a két községi tanács mezőgazdasági állandóbizottságai jól dolgoznának, minden nap tudnának arról, ki hogyan halad jól az őszi vetéssel, szántással, s minden nap az egész falu tudtára adnák a versenytáblákon az eredményeket, ápolva ezzel a versengés, vetélkedés nemes szellemét, — magasan túlszárnyalnák mostani eredményeiket. Ugyanígy IComlódtótfalu községben is, ahol szintúgy kevés gondot fordít a községi tanács arra, hogy leikas verseny bontakozzék ki a faluban az őszi vetések gyors el végzése érdekében! (MT. sajté, csoport.) meg. r Építkezik a yáinosaíraf Lenin tszcs.
